PSZICHODIAGNOSZTIKA

AZ INTELLIGENCIA DEFINÍCIÓI
◦ Tudományos szimpóziumot hívnak össze az intelligencia fogalmának meghatározása
érdekében 1921-ben és 1986-ban
◦ Egyik sem vezetett átfogó konszenzushoz: bár a kutatók többsége egyetértett abban, hogy
bizonyos tényezők (mint például a problémamegoldó gondolkodás vagy a környezethez való
kognitív alkalmazkodás) szorosan kapcsolódnak az emberi intelligenciához, átfogó definíció egyik
esetben sem született
◦ Néhány definíció:
„Veleszületett általános kognitív hatékonyság.” (C. Burt)
„Az új követelményekhez való szellemi alkalmazkodóképesség.” (W. Stern)
„Az egyén összegződött vagy globális képessége arra, hogy célszerűen gondolkodjék, és
hatékonyan viszonyuljon a környezetéhez.” (D. Wechsler)
„Az a képességünk, amelyet akkor használunk, amikor nem tudjuk, mit tegyünk.” (J. Piaget)
„Az értelem, minden érzékenységi, érzelmi és akarati jelenségtől függetlenül tekintve,
mindenekelőtt megismerőképesség, amely a külső világ felé irányul, és azon dolgozik, hogy
a róla kapott kis töredék segítségével azt egészében újraalkossa.” (A. Binet)
„Olyan szó, amelynek annyi a jelentése, hogy végül is nem jelent semmit.” (C. Spearman)
„Az, amit az IQ-tesztek mérnek.” (E. Boring)
 A képességmérés története:

Francis Galton
◦ Veleszületett képességek (Darwin unokatestvére)
◦ Érzékszervek és percepció szerepe
◦ Méri: fejméret, látásélesség, hallásküszöb, stb.
◦ Korrelációs együttható

2021. 05. 16.

Sir Francis Galton
◦ Elsőként foglalkozott az értelmi képességek egyéni különbségeinek
kutatásával
◦ Charles Darwin unokatestvére
◦ Hatással volt rá az evolúciós elmélet
◦ Hitt az örökletességben:
◦ családfa kutatásokat végzett
◦ Ikervizsgálatok
◦ Örökbefogadási vizsgálatok
◦ Megalkotja a korreláció számolás alapjait
◦ Elsőként próbálja mérni az intelligencia egyéni különbségeit
◦ Feltételezte, az örökletes különbségek az érzékszervek pontosságában
jelennek meg.
◦ Galton laboratóriumában a személyek a látásuk és hallásuk élességét, a
szemmértékük pontosságát, a reakcióidejüket és hasonlókat mérethettek
meg (Pléh, 2000a; Horváth, 1991).
◦ Galton elvei alapján alkotta meg James McKeen Cattell a világ első
„mentális tesztjét” (Cattell, 1890), amely szintén az érzékelés pontosságát
mérte.
◦ Cattell egyik tanítványa felvette a teszteket a columbia Egyetem
hallgatóival, és kiderült, hogy azok nem korrelálnak a diákok
teljesítményével (Fancher, 1985).
◦ A feladatok egymással sem korreláltak, vagyis nem is ugyanazt a dolgot
mérték: így még ha valamelyik tényleg az intelligenciát mérte volna, a
többi akkor sem (Mackintosh, 1998).
Alfred Binet (1905)
o Szűrésre kell eszközt kifejleszteni

o Gondolkodás és problémamegoldás, nem percepció

o 1905-ben publikálják a tesztüket Théophil Simonnal

o Mentális kor – tényleges kor összevetése

o Gyakorlás kiküszöbölése

2021. 05. 16.

 Alfred Binet
• Binet-t azzal bízta meg a Francia Közoktatási Minisztérium, hogy készítsen olyan
pszichológiai eszközt, amely alapján objektíven megállapítható a gyerekek iskolai
alkalmassága.

• Binet feladatai a hétköznapi ítéletalkotásra épültek. „Mire jó a gyufa?”, „Milyen napszak

van, amikor a nap lenyugszik?” – ehhez hasonló kérdésekből állt a világ első, 1905-ben
elkészült valódi intelligenciatesztje.

• Binet megvizsgálta, hogy az egyes feladatokat átlagosan hány éves korban tudják
megoldani a gyerekek, és így a feladatok megfeleltethetők voltak egy adott életkorra
jellemző átlagos teljesítményszintnek, amelyet Binet mentális kornak nevezett.

• Ezek után összehasonlította a mentális kort az életkorral, hogy kiderüljön, a gyerek értelmi
fejlődése megelőzi-e a kortársaiét, vagy pedig lemaradásban van.
◦ Nem hitt abban, hogy az intelligencia örökletes és megváltoztathatatlan tulajdonság.
◦ Nem támaszkodott sem a kor filozófiai vívmányaira, sem a kísérleti pszichológia
módszereire. A feladatai teljes egészében a véletlen gyakorlati próbálkozás eredményei
voltak
◦ A Binet-féle teszt relatív módon: a mentális kor csak mások eredményéhez, az egyes
korcsoportok átlagához viszonyítva ad eredményt.
◦ Wilhelm Stern mutatta meg, hogy ha a mentális korból nem kivonjuk az életkort, hanem
elosztjuk vele, akkor a különböző gyerekek összehasonlításakor a tapasztalatokkal sokkal
inkább megegyező eredményt kapunk, így született meg az IQ.
◦ Terman továbbfejlesztette Stern számítási módját, és az eredményt megszorozta százzal,
hogy könnyebben kezelhető értéket kapjon (Terman, 1916). Ebből adódott az

IQ = (mentális kor / életkor) x 100 képlet

◦ Verbális és non verbális feladatokat is tartalmaz
◦ 3- 13, 14 éves korig mér
Budapesti Binet
Éltes Mátyás, 1914
◦ Minden életkori övezethez feladatsorokat állít
◦ Mindig az életkori övezet alatt 1 évvel van a kezdés.
◦ Ha minden feladatot megold a gyerek egy adott életkori szinten, azt tekinti alapnak.
◦ Addig haladunk felfelé az életköri övezetekben, míg végül egy feladatot sem tud a gyerek megoldani.
◦ Minden megoldott próba, 2-3 hónak számít a mentális kor számolásához.
◦ Előnye, hogy az elmaradott és a kiemelkedő képességek mellé életkori övezetek rendelhetők.
◦ A feladatok nehézségi foka a kognitív képességek fejlődésével nő. Idősebb gyerekeknél az újabb gondolkodási funkciók
megjelenését is beépíti.
◦ IQ számítása: a mentális kor és az életkor hányadosa*100
◦ Ma már elavultnak tekinthető, használatát nam javasolják. Új standard szükséges!
◦ A próbák közül néhány:
- számemlékezet, mondatismétlés (rövidtávú verbális emlékezet)
- formareprodukció (kirakás, másolás)
- szókincs, megértés
- mennyiségi gondolkodás
- szerialitás
- térbeli gondolkodás
- kritikai gondolkodás...
2021. 05. 16.
David Weschler

Wechsler tesztjei:

o WAIS (felnőtteknek 16 évtől-), korábban MAWI

o WISC – IV. (gyerekeknek 6;6 – 16;11 évig ), korábban MAWGYI- R

o És a WPPSI (gyerekeknek 2;6 évtől-7;7 évig)

◦ A tesztek longitudinális szerkesztési elvűek, a próbákon belül fokozatosan nehezedő sorrendben

szerepelnek a feladatok, minden életkorban azonos feladatokat kapnak a vizsgálati személyek.
◦ A feladatok sorrendje és instrukciója kötött.
◦ A Wechsler-féle intelligenciatesztek értékelése a deviációs IQ alapján történik (Mérei és Szakács,
1995).
◦ Felvétele pszichológus végzettséghez kötött
2021. 05. 16.
 WPPSI
◦ A teszt felépítése:
◦ Mindkét életkori csoportban három értelmezési szint:
◦ • Teljes teszt – fő index; ‚g’ faktor, átfogó értelmi képeeség, érvényessége
független az őt alkotó Elsődleges Indexek közti különbségek nagyságától.
◦ • Elsődleges Indexek – faktoralapú összcsoportokat tartalmaz, a kognitív
képességek szélessávú, szélesebb körű értékeléséhez; agyfejlődéssel, idegrendszer
érésével összefügg.
◦ •Kiegészítő Indexek klinikai helyzetekben – járulékos információt ad, elméleti
alapú specifikus képességek
◦ Mindegyiket egy- vagy több skála alkotja

2021. 05. 16.

WPPSI (2;6-3;11 évesek)

2021. 05. 16.

WPPSI (4;00-7;7 évesek)

2021. 05. 16.

WPPSI

2021. 05. 16.

 A WISC-IV intelligenciateszt
o A WISC-IV intelligenciateszt az amerikai WISC (Wechsler Intelligence Scale for Children)
gyermekintelligencia-teszt legújabb magyarra adaptált változata.
o A 6;0-16;11 éves kor közötti gyermekek vizsgálatára alkalmas,
o alkalmazkodik a gyermek fejlettségi szintjéhez, a teszthasználat praktikus, illetve a pszichometriai
jellemzői javultak.
o A WISC-IV 15 szubtesztből áll, melyek közül 10 alap és 5 kiegészítő szubteszt
o A 10 alap szubteszt értékelése alapján is kiszámolható az intelligenciakvóciens.
o A WISC-IV nem a hagyományos, VQ-PQ dichotómiában gondolkodik,
o az intelligencia működését jellemző mérőszám (TTIQ: teljes teszt IQ) mellett a négy főskálához
tartozó mérőszámok, az azok közötti eltérések, illetve az erősségek és gyengeségek feltérképezése
is lehetővé válik.
o Intervallumokban gondolkodik, mely jobban lefedheti a fejlődési zónákat
o Megadhatók az erősségek és gyengeségek
o Vannak helyettesíthető próbák, így speciális fogyatékosságok nem torzítják az eredményt
o A teszt négy fő skálája:
o Verbális megértés (VmI),
o Perceptuális következtetés (PkI),
o Munkamemória (MmI)
o Feldolgozási sebesség (FsI) (Gereben és mtsai, 2009; Mlinkó, 2012).
2021. 05. 16.
◦ Az intelligenciaprofil a főskálák mérőszámai és a szubtesztek alapján rajzolható fel, az így
kapott intelligenciaprofil lényeges mutatója az értelmi fogyatékosság, a tanulási zavar, a
figyelemzavar, a végrehajtó működés zavara, különböző neurológiai megbetegedések,
illetve a tehetség hátterében álló kognitív zavaroknak vagy éppen erőforrásoknak
(Gereben és mtsai, 2009). A teszt felvételét pszichológus végezheti, illetve gyógypedagógus
is, pszichológus szupervíziója mellett (Szabó és Vámos, 2012).

2021. 05. 16.

2021. 05. 16.
 WAIS
4 indexet különböztet meg, amelyek az intelligencia eltérő aspektusait tárják fel: Verbális
megértés, Perceptuális következtetés, Munkamemória, Feldolgozási sebesség.
A WAIS-IV 10 szubtesztből és 5 kiegészítő szubtesztből áll.

A Verbális megértés szubtesztjei: Közös jelentés, Szókincs, Általános megértés, Szótalálás.

A Perceptuális következtetés szubtesztjei: Mozaik-próba, Mintakirakó, Mátrix

következtetés, Képkiegészítés, Súlybecslés.

A Munkamemória szubtesztjei: Számterjedelem, Betű-szám szekvencia,

Számolás.

A Feldolgozási sebesség szubtesztjei: Kódolás, Szimbólumkeresés, Törlés.

2021. 05. 16.

WAIS-IV

2021. 05. 16.

 Képi fogalomalkotás
Mozaik próba (WPPSI, (WPPSI, WISC)
WISC, WAIS)

Mátrix (WPPSI,
WISC, WAIS)

2021. 05. 16.

 Állatkereső WPPSI

Tárgykirakó (WPPSI)

2021. 05. 16.

Képi emlékezet Állatkerti séta WPPSI
WPPSI

2021. 05. 16.

WISC-IV KÓDOLÁS

2021. 05. 16.

 Szimbólum
keresés
WISC-IV

Törlés

2021. 05. 16.

◦ A deviációs IQ fogalma: azonos a felnőttek esetében használt IQ-val (Wechsler, 1939, 1958).
◦ A deviációs IQ a mentális képességek normális eloszlásából indul ki, az átlaghoz 100-as IQ-t rendelünk,
az egységnyi szóráshoz pedig 15-öt.
◦ Normális eloszlásról lévén szó, azt is pontosan tudjuk, hogy az átlagtól adott szórásnyira lévők
eredményénél a népesség hány százaléka teljesít jobban.
◦ így például tudjuk, hogy az átlag felett 2 szórásnyi eredménynél (vagyis 50 pontnál, és ebből
következően 130-as IQ-nál) a népesség nagyjából 2 százaléka szerepel jobban, aki pedig az átlag alatt
1 szórásnyival teljesít (azaz 35 pontot, illetve 85-ös IQ-t ér el), annál az emberek nagyjából 84 százaléka
ér el jobb eredményt. A százalékban kifejezett eredményt centilisnek is nevezik. Tehát a normális
eloszlás alapján minden nyerspontszám megfeleltethető egy IQ-, illetve egy centilisértéknek.

2021. 05. 16.

Az intelligencia fogalma fokozatosan átalakult.

◦ Charles Spearman (1904)

◦ Egyszeres, vagy többszörös intelligencia?

◦ Általános intelligencia: g faktor

o Minden alteszt pontszámát két faktor határozza meg:
- g-faktor (általános intelligencia)
- s-faktor (specifikus faktorok)

◦ Mi lehet a „g” faktor?

◦ 1, mentális sebesség, vagy munkamemória?

◦ 2, Mentális önirányítás?
2021. 05. 16.
 RAVEN intelligencia teszt (felnőtt és gyerek változat)
A John Raven által kidolgozott Progresszív Mátrixok teszt az összetett információkon alapuló
következtetés képességét méri, azaz, hogy a személy mennyire képes átlátni az ingereket és
megtalálni közöttük az összefüggéseket. Ez az általános intelligencia (a Spearman-féle "g")
lényege, amely független a nyelvi készségektől és az iskolai végzettségtől.
A mérőeszköz kidolgozója a "megfigyelőképesség és a világos gondolkodás" tesztjeként írta le. A
mérőeszköz elnevezésében szereplő mátrixok szó a feladatok jellegére utal, mivel a gondolkodási
képesség és az okfejtés különböző mátrixok törvényszerűségeinek felismerésével történik. A
progresszív szó pedig arra utal, hogy a feladatok egyre nehezedő sorrendben következnek,
elősegítve ezzel a problémák megoldásához szükséges rávezetést és tréninget.
o non verbális teszt
o téri-logikai gondolkodáson alapul
o az intelligencia „g” faktorát méri
o gyorsan felvehető
o egyéni és csoportos vizsgálati helyzetben is alkalmazható
o hátránya, hogy nem lehet profilt elemezni
o részképességzavaros gyerekeknél nem valid
o WISC mátrix feladata is ezen az elven
2021. 05. 16.
◦ A mérőeszköz a különböző változatai révén akár már 6-8 éves kortól egészen időskorig
használható.
◦ A mérőeszköznek 3 változata van:
◦ Standard Progresszív Mátrixok (SPM),
◦ Színes Progresszív Mátrixok (CPM) és a
◦ Nehezített Progresszív Mátrixok (APM).

o Az SPM és az APM verziók serdülőknél és felnőtteknél használhatók (azzal a különbséggel, hogy

az APM az átlagnál jobb intellektuális képességűek tesztelésére alkalmas), a CPM pedig 6-11
éves gyermekek vagy idősek körében alkalmazható. A nehezített változat (APM) két különálló
tesztfüzetből áll. Az első tesztfüzet (APM-I) 12 feladatot tartalmaz, míg a második (APM-II) 36
feladatot. A 12 egyszerű tételből álló tesztfüzetet sokszor a feladatok begyakorlására használják,
de olyan tesztnek is felfogható, amelynek segítségével a kitöltők egyszerűen besorolhatóak a
következő intellektuális képesség kategóriába: alacsony (10%), átlagos (80%), és magas (10 %).
o Az APM-I teszten elért eredmény alapján megbízhatóan eldönthető, hogy a következő lépésben
a mérőeszköz standard változatát (SPM), vagy a nehezített változat második tesztfüzete (APM-II)
kerüljön felvételre.
o A nyerspontok a nemi és az életkori övezeteket figyelembe vevő konverziós táblázatok
segítségével alakíthatók át IQ pontszámokká. Az intelligencia mérésének egyik legkedveltebb
nonverbális mérőeszköze szinte valamennyi tesztelési környezetben kiválóan alkalmazható: pl.
iskolaérettségi vizsgálat, pályaválasztási tanácsadás, klinikai pszichodiagnosztika.
2021. 05. 16.
2021. 05. 16.
Louis Thurstone
o 7 elsődleges képesség
- Verbális megértés
- Beszédfolyékonyság
- Számolás
- Téri képességek
- Emlékezet
- Észlelési sebesség
- Következtetés
o Nincs „g faktor”

2021. 05. 16.

 Intelligencia tesztek felvételének szabályai:
- Csak a szülők beleegyezésével.
- A vizsgálat alatt a szülő jelen lehet (nem ajánlott).
- Pszichológus és pszichológus szupervíziója mellett, arra kiképzett gyógypedagógus
végzettségű szakember is felveheti!
- Az instrukciók szerinti eljárás, szigorúan rögzített menet szerinti felvétel.
- Csendes nyugodt körülmények
- Előtte fontos a szorongás oldás
- A megkezdett tesztet 1 héten belül be kell fejezni
- Adott IQ tesztet, 6-12hó előtt ismételten felvenni nem célszerű
- Az IQ pontszámok számszerű kiírása a szakvéleményekben a személyiségi jogok
miatt nem ajánlott.
- A teszt felvevőjét titoktartási kötelezettség terheli
2021. 05. 16.
 Az intelleigencia tesztek osztályozása:

1, A kifejlesztő szerint lsd. történet

◦ pl.: Weschler típusú tesztek

2, Korcsoport szerint
o 6 éves kor alatti ( óvodás SON, fejlődési skálák)
o 6 éves kor feletti tesztek (MAWGYI-R, WISC-IV, RAVEN)
o óvodás és iskolás korban is mérő tesztek (Budapesti Binet)
o felnőtt tesztek 13-16 év fölöttieknek (WAIS, felnőtt RAVEN, SON)
o Óvodás kortól időskorig (Johnson-Woodcock)

2021. 05. 16.

3, Verbális- non verbális tesztek
o Verbálisak is:
◦ Budapesti Binet
◦ WPPSI, Wisc-IV, Wais
◦ Johnson – woodcock
o Non verbálisak
◦ SON
◦ RAVEN
4, Egyfaktoros-többfaktoros modell
o Egyfaktoros- „g”faktort mérő csak a RAVEN

Munkahelyi beválás és IQ:

◦ A variancia 25%-t magyarázza az IQ.
2021. 05. 16.
 Elméleti és gyakorlati intelligencia:
Elméleti:
qmás emberek fogalmazzák meg
q világosan definiáltak
qa megoldáshoz az összes információ rendelkezésre áll
qegy helyes válasz van, amit egy helyes úton lehet elérni
kicsi vagy semmilyen belső motiváció

Gyakorlati:
qfel kell ismerni a problémát és meg kell fogalmazni
q rosszul definiált
q az információt keresni kell
q sok elfogadható megoldás van
q motivációt és személyes bevonódást igényel 2021. 05. 16.
IQ és iskolai sikeresség:
◦ Tanárok „okosság” értékelésével erősen korrelál (0,6-0,8) (szociábilis gyerekeket többre értékelik)
◦ Általános és középiskolai előmenetellel jól korrelál
◦ Felsőbb szinten kevésbé korrelál (talán csak módszertani okokból)
Családi hatások:
◦ az otthoni erőforrások és a szülők által használt nyelv korrelál az IQ-val; de ezt közvetíthetik a
gének is
◦ ez felnőtt korra csökken
Stabilitás:
◦ a fejlődés során elég stabil
◦ Kikristályosodott intelligencia (nem korérzékeny) 0,8 körüli a stabilitási együttható
◦ Fluid intelligencia (kor-érzékeny) 0,6 körül
Munkahelyi beválás és IQ:
◦ A variancia 25%-t magyarázza az IQ.

2021. 05. 16.

 Kiegészítő tesztek
◦ A vizuo-motoros koordináció vizsgálatára Lauretta Bender alakított ki vizsgálóeljárást, mely a
diagnosztikus munkában kiegészítő próbaként alkalmazható az átfogó tesztek, például az
intelligenciatesztek mellett.
◦ A vizuo-motoros rendezési funkciók gyenge működése átlagos intelligenciaszint mellett bizonyos
teljesítmények zavarát jelentik, organikus tünetként értelmezhető.
◦ Bender a vizuo-motoros rendezési funkciók színvonalát ugyanolyan jelentősnek vélte, mint az
intelligencia-kvócienst.
◦ Lauretta Bender által kidolgozott, Bender „B” néven ismertté vált eredeti verziót iskoláskorúak
vizsgálatára
◦ a Hilda Santucci által kidolgozott Bender „A” próba óvodáskorúak vizsgálatára alkalmas (Torda,
1994a).
◦ A Bender tesztek a diagnosztikai protokoll szerint a specifikus tanulási zavarok diagnosztikájában
pszichológus személyéhez rendelhetők

2021. 05. 16.

 Bender „A” próba
◦ A Bender „A” próba 4-6 éves gyermekek vizsgálatára alkalmas, felépítésében, működésében egyenértékű a Bender
által kialakított eredeti próbasorozattal.
◦ A próba elsősorban az olvasás-írástanulás folyamatainak várható nehézségeinek predikciós mérőeszközeként
alkalmazható, azaz képes megragadni azokat a pszichikus funkciókat, amelyek zavara meghatározó lehet a későbbi
iskolai teljesítményben.
◦ A teljesítményt befolyásolhatja a gyermek motivációja, a feladattudata, figyelme és emlékezete, így a vizsgálat során
elengedhetetlen e tényezők pontos megfigyelése és jegyzőkönyvezése (Torda, 1995).
◦ Ingeranyag: A próbasorozat 10 kis ábrából áll, az első A jelet visel, a többi 1-9-ig van számozva.
◦ Értékelés: egy olyan skála mentén történik, mely az életkor, a nemek szerinti különbségek és a kivitelezés minőségét
veszi figyelembe. Ez alapján a gyermek teljesítménye háromféle minősítést kaphat: (1) életkorától elmaradó, (2)
életkorának megfelelő szintű, (3) életkorát meghaladó színvonalú. Az elért pontszámok alapján minden életkori
övezetben nagyon gyenge, gyenge, átlagos, jó és nagyon jó színvonalú lehet a gyermek teljesítménye. A kiértékelés
egy kritériumrendszer alapján történik, az egyszerű formák esetében egy vagy két szempont, az utolsó minta
esetében öt szempont teljesítményét értékeljük pontszámokkal. Bármely feltétel hiány az egész feladatot
elfogadhatatlanná teszi. A teszt mennyiségi mutatója az értékpontok összessége, míg a minőségi elemzésre is
lehetőség van (Torda, 1994a; Torda, 1995). A próbasorozat értékelését részletesen Torda Ágnes (1994a) mutatja be. A
Bender „A” próba eredménye és a SON IQ (r=0,57), a Binet IQ (r=0,46), Frostig PQ (r=0,52) és a Goodenough RQ
(r=0,31) szignifikáns korrelációt mutat (Torda, 1994b).

2021. 05. 16.

 Bender „B” próba
◦ A Bender „B” próba 6-12 éves gyermekek részére kialakított eljárás, mértani ábrák
lemásolása a feladat.
◦ A próba alkalmas a globális értelmi és a vizu-motoros érettségi szint összehasonlításával az
organikus idegrendszeri sérülés felfedésére (Herpai és Nagy, 1995).
◦ Ingeranyag: A próbasorozat 9 ábrából áll, az első A jelet visel, a többi 1-8-ig van számozva.
◦ Értékelés: az ábrákat három szempont alapján minősítjük:

◦ (1) a szögek kivitelezése, mely a mozgásos tényezőt értékeli;

◦ (2) az ábra elemeinek iránya/orientáció, mely a térérzékelésre utal; és
◦ (3) az ábrák bizonyos elemeik viszonylagos pozíciója, mely a szintézisre és a téri észlelés
vizuális és kinesztetikus elemeinek integrálására utal.

A három szempont szerinti pontozás és minősítés alapján a kvalitatív elemzés mellett az

esetleges zavar minőségére is következtetetés vonható le. A Bender-próbában kapott életkori
értékeket az intelligencia színvonalához viszonyítjuk, amennyiben 2 év vagy ennél nagyobb az
elmaradás a verbális vagy a globális mutatóhoz képest, az organikus tünetként, jelként
értelmezhető (Torda, 1994a; Herpai és Nagy, 1995).

2021. 05. 16.

 A GOODENOUGH TESZT
◦ Az emberalak-ábrázolás minősítése Florence Goodenough, amerikai pszichológus nevéhez köthető.
◦ Az emberalak komplex jelenség, a gyermek figyelmének középpontjában áll, kulturális befolyásoktól mentes, a gyermek
legbensőbb élményén alapszik. Az emberalak rajza a gyermek számára izgalmas és érdekes feladat, saját és mások testének
vizuális élménye kapcsolódik össze a látott emberábrázolások emlékével, ezt azonban affektív élmények is átszövik
(Jankovichné, 1995).
◦ Az értékelés: Az értékelés során A és B osztályba sorolhatjuk a rajzokat, a két osztály értékelése eltérő. Az A osztályba tartoznak
azok a rajzok, melyek nem felismerhetők emberi alakként. Az értékelés során 0 pontot (irányítás nélküli firkák esetében) vagy 1
pontot adhatunk (némileg irányított vonalvezetés, nyers geometriai forma esetén) az A osztályba tartozó rajzokra. Amennyiben
a gyermek kikérdezése során világossá válik, hogy a rajz testrészeket ábrázol, úgy B osztályba tartozóként értékeljük a rajzot. A B
osztályba tartoznak azok a rajzok, amelyek emberi alakként felismerhetők. Esetükben négy szempont alapján történik az
értékelés (Torda, 1994a).
◦ A négy szempont az értékelés során, részletes pontozási rendszer l. Torda (1994a):
◦ Részletezettség (max. 17 pont): az emberalak lényeges jegyeire (pl.: fej, láb), az arányokra és a motoros kivitelezésre (pl.: a haj
több, mint egy vonal a fej körül) vonatkozóan tartalmaz kritériumokat.

◦ Komplexitás (max. 12 pont): az emberalak differenciált ábrázolását minősíti, ilyenek a finomabb részletek megjelenése (pl.: ujjak
száma helyes), a testrészek tagolt, két dimenzióban való ábrázolása (pl.: a láb tagoltan ábrázolt, felismerhető a térd stb..)

◦ Arányok (max. 6 pont): szempontjai a rész-egész, a testméretek, a testrészek egymáshoz és az egész testhez viszonyított arányos
ábrázolását követelik meg (pl. a kar a törzs hosszának megfelelő, vékonyabb mint a törzs)
◦ Motorikus koordináció (max. 13 pont): csak részben vonatkozik a motoros kivitelezésre (pl. a vonalak határozottan meghúzottak
és pontosan összekötöttek legyenek), más szempontjai a korábbiak megismétlő visszatérését jelentik, 2021. 05. 16.
de most már a
differenciált, fejlett kivitelezésű emberrajzok részleteire, arányaira és mindezek összetettségére vonatkozóan.
 A figyelem
◦ „A figyelem legfontosabb jelentése szerint
◦ (1) szelektív folyamat, amely által az információt tudatosan észlejük vagy kiemeljük, míg más
információkat nem tudatosan elemzünk vagy szűrünk ki. Ennek során bizonyos ingerek
hangsúlyozódik, másoké csökken vagy gátlódik”.
◦ „Jelent továbbá egy (2) erőfeszítési folyamatot, ami által a feldolgozási forrásokat (a figyelmi
készletet vagy kapacitást) elosztjuk, a mentális energiát akaratlagosan egy meghatározott
feladatra vagy aktivitásra fordítjuk.
◦ Jelenthet még egy (3) éber állapotot fenntartó folyamatot, ami által az információk vételére való
hatékony készenlét az éberségi (idegrendszeri aktivációs) állapot rövid idejű fokozódásával vagy
hosszabb ideig tartó fennmaradásával szabályozott.”(Séra, 2004. 216.)

2021. 05. 16.

A figyelem tulajdonságai
◦ Koncentráció: tartós figyelem – egy bizonyos dologra összpontosítunk – a többi ingerhatást figyelmen kívül hagyjuk. Azt
mutatja meg, hogy mennyire vagyunk képesek összpontosítani egy bizonyos ingerre, tevékenységre stb.
◦ Erősség: a figyelem ereje (intenzitása) a koncentrációnak a mértékét adja meg. Felületes, vagy tartós és erős a
koncentráció.
◦ Terjedelem: az információk azon mennyisége, amelyet egy bizonyos időegység alatt a figyelmi szűrőn átviszünk. Arra
ad választ, hogy például hány tárgyat tudunk egy adott pillanatban figyelmünkkel megragadni.
◦ Tartósság: azt mutatja meg, mennyi ideig vagyunk képesek figyelmünket egy tárgyra, jelenségre fókuszálni. A
figyelem e jellemzőjét számos tényező befolyásolja: az inger változatossága, vagy monoton jellege, érdeklődésünk,
arousal szintünk (a szervezet általános izgalmi és éberségi állapota), feladattudatunk stb. Mindezek miatt a figyelem
tartósságát illetően nagy egyéni eltérésekkel találkozhatunk.
◦ Megszokás: (habituáció) azok az ingerek, melyek gyakran és ugyanúgy érnek bennünket, elveszítik hatásukat. Már
nem figyelünk rájuk. Egy védekezési reakció, hogy a figyelmi energiát az új ingerek felé tudjuk összpontosítani.
◦ A figyelem megosztottsága: azt jelzi, hogy egyszerre hány dologra tudunk párhuzamosan figyelni. Egyidejűleg csak
akkor követhetünk figyelmünkkel két párhuzamos tevékenységet, ha az egyik tevékenység már automatikus. Ebben a
folyamatban működik egy koncentrált figyelem (amire figyelünk) és egy figyelmi kontroll (amit ellenőrzünk). A figyelmi
kontrollal kísért tevékenység jól begyakorolt kell, hogy legyen, egyébként nem figyelem megosztása, hanem állandó
figyelemváltás van.
◦ Átvitel: azt fejezi ki, hogyan tudjuk figyelmünket egyik dologról egy másik dologra átirányítani. Az átvitel történhet
szándékosan és spontán, akaratunktól függetlenül. 2021. 05. 16.
◦ Szándékos (akaratlagos) figyelem: a figyelmi tevékenység tudatosan tervezett és arra törekvő
mentális erőfeszítést igényel. Az akaratlagos figyelmünk a feladattudatból, személyes
szükségleteinkből, érdekeinkből táplálkozik. Figyelmünk kontrollálását segíti a tervszerűség, az
önkontroll, a (külső-belső) motiváció és az érdeklődés is.
◦ Spontán (akaratlan) figyelem: alapja a „mi ez” reflex (új ingerekre automatikusan megjelenő
feltétlen reflexfolyamat). Az idegrendszer alapbeállítódása, hogy figyelmünk hirtelen, önkéntelenül
egy ingerre irányul. Önkéntelen figyelmet váltanak ki a szokatlan, és vagy erős ingerek, mozgó
tárgyak, élőlények. A spontán figyelem nem igényel figyelmi energiát, erősen érzelemvezérelt.
◦ Automatikus figyelem: szintén nem igényel tudatos odafordulást és erőfeszítést sem. Gyakorlás
révén alakul ki. Figyelmünket megosztjuk és egyidejűleg más párhuzamosan folyó tevékenységet is
nyomon követünk.
◦ Kitartó figyelem (éberség): a figyelemnek az a formája, amely hosszú ideig fennálló nagymértékű
mentális erőfeszítést igényel. Ilyen figyelemre van szükségünk minden probléma feltárásához,
megértéséhez. A kitartó figyelem legnagyobb ellensége a mentális energia fáradása, ami az idő
múlásával jelentősen csökken. A kitartó figyelmet befolyásolják motivációink, elvárásaink,
érdeklődésünk, előzetes ismereteink és tapasztalataink egyaránt.
2021. 05. 16.
Figyelem vizsgálatok
„Szék-lámpa" teszt
◦ 5 éves kor fölött: a vizsgált gyermek kap egy lapot, amelynek mindkét oldalán 21 sorban, soronként
19 ábra látható.
◦ A cél a székek és a lámpák megtalálása és áthúzása.
◦ A teszt időtartama öt perc, eközben a gyermek (a vizsgálatvezető segítségével) minden perc
végén megjelöli, hogy éppen hol tart.
◦ Az első gyakorló sor, ezt nem értékeljük.
◦ Az előre elkészített sablon segítségével értékeljük a teljesítményt, a tévedések adják a hibaszámot.
◦ A teljesítményt és a hibaszámot percenként és összesítve is megállapíthatjuk.
◦ Számolható a teljesítmény %, hibaszázalék, a figyelem terjedelme
◦ A teljesítmény diagrammon is jól szemléltethető

2021. 05. 16.

"Kis" Pieron
◦ A tesztlap iskolásoknak 8 éves kor fölött: A teszt az egyszerű ábrák vizuális diszkriminációja, a
figyelem koncentrációjának vizsgálatát teszi lehetővé.
◦ Egyénileg és csoportosan is alkalmazható.
◦ A teszt felvétele 5 percet vesz igénybe.
◦ A tesztlap 20 sorban összesen 400 jelet tartalmaz (4 négyzetmilliméter nagyságú négyzetek,
mindegyiken - különböző helyeken - kis vonalkák. Ezek 8 különböző helyen lehetnek a négyzethez
kapcsolva.)
◦ Megadnak 4 különálló jelet, ezeket kell a többiektől megkülönböztetni és megjelölni.
◦ Minden sorban 20-20 jel között 10-10 olyan található, amely megegyezik a mintával.
◦ Az eredmények értékelése során a diszkriminációs teljesítmény megállapítása a lényeg: 5 perc
alatt hány ábrát nézett át és végezte el a diszkriminációs műveletet.
◦ A hibák elemzése hibakereső sablon segítségével is történhet.
◦ A hibáknak két típusa van: a kihagyások és a téves jelölések. Ezek együtt számolandók össze. A
koncentráció relatív teljesítményének kiszámolása a fenti adatok alapján történik. (Klein, 1998)
2021. 05. 16.
 Title Lorem Ipsum

LOREM IPSUM DOLOR SIT AMET, NUNC VIVERRA IMPERDIET ENIM. PELLENTESQUE HABITANT MORBI
CONSECTETUER ADIPISCING ELIT. FUSCE EST. VIVAMUS A TELLUS. TRISTIQUE SENECTUS ET NETUS.