Megismerő funkciók (érzékelés, észlelés, figyelem, emlékezet, képzelet, gondolkodás)

Kognitív pszichológia
- a megismerési folyamatokkal foglalkozik, melyek folyamatos kölcsönhatásban vannak egymással
- kognitív folyamat = értelmi feldolgozás (kogníció=megismerés) előkészítése – 6 féle (info észlelés, emlékezés..)
Megismerő folyamat sajátosságai:
- A megismerő folyamatok a szervezetbe érkező ingerek, információk feldolgozásával foglalkozik. Kiválasztjuk,
összehasonlítjuk, átalakítjuk, újrarendezzük az információkat.
- Amit megismerünk, saját belső világunkhoz igazítjuk, ez határozza meg viselkedésünket
- Kognitív térképezés: a személyekben lejátszódó egyedi pszichológiai folyamatok (univerzális, egyéni, kulturális)

A megismerés területei:
1. Érzékelés:
- biológiai reakció, a külvilág ingereinek felvétele az érzékszervekben lévő receptorok által, s azok ingerületté
alakítása.
- Beszélünk: látás, hallás, szaglás, ízlelés, és bőr érzékelésről.

2. Észlelés: (Percepció)
- Az érzékelés során kialakult ingerületek tudatosulása, tehát bonyolultabb, mint az érzékelés.
- Az észleletbe bekapcsolódik a személyiség a gondolkodással, a múltbéli emlékképeivel, tapasztalataival,
vágyaival. Ez magyarázza, hogy ugyanazon ingereket, másként észlelnek az emberek.
 Az érzékelés és az észlelés is az ismeretszerzést szolgálja. Az érzékelés a tevékenység analitikus (részletes,
aprólékos), az észlelés szintetikus (mesterségesen előállított) mozzanatait foglalja magába.

3. Figyelem:
- A tudatunk meghatározott tárgyra, vagy jelenségre való irányulása.
- A felénk áramló ingerhalmazt szelektáljuk, egy szűrőrendszert működtetünk, hogy csak arra figyeljünk, ami
bennünket érdekel (nagyobb erőfeszítést igényel)
- Figyelmet kísérő jelenségek: visszafogott lélegzet, tekintet 1 pontra irányul, figyelő/szemlélő tekintet
- Figyelem fajtái:
o önkéntelen: spontán történik (kiválthatja erős, szokatlan inger, hangos reklám, érdekes tárgy)
o akaratlagos: tudatosan irányítja a figyelmet (személytől, motivációtól függ)

4. Emlékezet:
- Az a megismerési folyamat, mely során információk tárolásával lehetőség nyílik arra, a régebbi észleléseink az
eredeti ingerek jelenléte nélkül újra megjelenjenek.
- Alapfolyamata: Bevésés, Megőrzés, Reprodukció (felidézés)
- Emlékkép: A múltbéli tapasztalataink, észleléseink, élményeink nyomot, emlékképet hagynak maguk után,
melyek később felidéződhetnek. Az emlékezés során ezek az emlékképek aktivizálódnak. Múltbeli észleléseink,
halványan jelennek meg, erős érzelmekhez kötődik
- Emléknyom: Az észlelés során az idegrendszerben szerkezeti változás jön létre, ez az emléknyom (engram)
- Inger hatására, azonnali, rövid távú emléknyom, a rövid távú memória képződik, ami nem hagy maga után
szerkezeti változást az agyban (RTM). Kicsi a kapacitása, sérülékeny az emléknyomok tárolása, gyakoribb a
felejtés.
- Hosszú távú memória (HTM) a tartós rögzítés azt jelenti, hogy nyomában szerkezeti változás jön létre az
agyban.

5. Képzelet:
- Régi emlékképekből egy új kép létrehozása úgy, hogy a régi tapasztalatokból származó képzeteket szétbontja,
és újra csoportosítja. A képzeleti kép csak elemeiben hasonlít az emlékezeti képhez, egészében,
struktúrájában egészen más, új.
- fajtái:
o produktív képzelet: Új dolgok önálló létrehozását jelenti (a kreativitás fejlesztését teszi lehetővé).
 o reproduktív képzelet: Mikor másokészlelését hallva, látva, olvasva a magunk számára újra felépítjük.
- Ábrándozás: akaratlagos, szentimentális vágyakat jelenít meg és nem követi cselekvés

6. Gondolkodás:
- Az ember megismerőtevékenységének legmagasabb foka, általában valamilyen feladat, probléma
megoldására szolgál. Támaszkodik a meglévő ismeretekre, tapasztalatokra, azok átalakításával feldolgozásával,
tehát közvetett úton, a gondolkodási műveletek felhasználásával old meg problémát, tesz lehetővé új
ismeretek megszerzését. Aktív értelmi tevékenység!
- Megkülönböztetünk:
o Asszociatív gondolkodást: a gondolkodásnak nincs előre kitűzött célja, feladata, a gondolatok,
képzetek, élmények irányítottság nélkül asszociálódnak (egyesülnek).
o Megértés: a dolgok lényegének és értelmének feltárása. (magyarázó jellegű folyamat)
o Problémamegoldó gondolkodás: Probléma az a helyzet, amikor bizonyos célt akarunk elérni, de a cél
elérésének útja számunkra ismeretlen. Kutató jellegű folyamat)
- szimbolikus tevékenység
- elválaszthatatlan a nyelv fejlődésétől