A kogníció élesen elkülönül a szenzomotoros rendszerektől (észlelés és cselekvés), belső

reprezentációkban (komputáció vagy neurális aktivációk) képezi le a külső, objektív világot.

-Jegyzet-

-Az elme korlátozottsága a kiterjesztéssel küszöbölhető ki.

-Önellenőrzés ismerős támpontokkal, szokáscselekvésekkel, például egy idős ember számára a

saját otthon: a környezet valóban hatással lehet a kogníciónkra, azonban nem lehet azt
megtestesültnek nevezni, mivel mindezek csak a környezeti tényezők leképezései az elménkben.

-Belső és külső környezet-a belső környezetet az határozza meg, hogy mennyire hordozható, az
egyénnel mindenhol jelen van-e, mennyire ellenőrizhető, azonban B.F.Skinner megállapította,
hogy “nem a bőr a határ”. Így tehát elengedhetetlen beszélni a belső környezet fontosságáról a
kogníció tekintetében is (az elme a világtól elkülönült).

-Újra-reprezentálás például fényképezés vagy videók segítségével: olyan eseményekben

segítenek, amelyek túl lassúak vagy gyorsak voltak az elmének.

-Viselkedésszabályozó mechanizmusok, amelyeket szociobiológiai tényezők határoznak meg az

evolúciós pszichológia számos elmélete szerint

-A fenomenológiai nézőpont nem nélkülözhető a tudatos kogníció meghatározásában

-Problémamegoldási szükségletek, mint például a perceptuális mintakiegészítés is, alátámasztják

az evolúciós, biológiai modelleket

-Az elme a testtől elkülönült szubsztancia (dualizmus)

-Emergenciaelmélet

-Ha fenomenológiai szempontból közelítjük meg a témát, tehát azt vesszük, hogy a megismerés
tapasztalatokra alapszik, azzal még nem bizonyítjuk, hogy a kogníció megtestesült, mivel ezek a
tapasztalatok lehetnek elméleti szintűek is, és szintén a róluk megmaradt képpel dolgozik az agy
a továbbiakban.

-Vizualitás fontossága már többször bebizonyosodott, az pedig nem lehet megtestesült

Susan Hurley: bemenet-kimenet modell, vagyis az észlelés és a cselekvés elkülönítése

észlelés: a világtól az elme felé tartó észleleti bemenet

cselekvés: az elméből a világra irányuló viselkedési kimenet

az észlelés az elsődleges, a domináns, míg a cselekvés az alárendelt, származtatott

funkció

lineáris, oksági kapcsolat: világ-érzékszervi rendszerek-észlelés-kogníció-motoros

rendszer-cselekvés-világ

“szendvicsmodell”: a “töltelék” a központi szerepet játszó gondolkodó elme+az észlelés

és a cselekvés periférikus rendszerei

Vita tételmondata: a kogníció testetlen, a csapat azt állítja, hogy a kogníció élesen elkülönül a
szenzomotoros rendszerektől és belső reprezentációkban képezi le a külső, objektív világot.

-álláspontukat alátámasztja a Susan Hurley által említett ún. “szendvicsmodell”, és lényegében

ők is így képzelik el a kogníció működését: a “töltelék” a központi szerepet játszó gondolkodó
elme és ezt tulajdonképpen kiegészítik az észlelés és a cselekvés periférikus rendszerei.

-az álláspont, miszerint a kogníció testetlen nem tagadja a kézzel fogható észlelés jelentőségét a
megismerésben, ezekre azonban csak kiegészítő, segítő eszközökként tekint a csapat, amelyek
hozzájárulnak a felidézéshez, emlékezéshez, de az elme ezek nélkül is tökéletesen megoldaná
magát a megismerést

-azt állítják, hogy ha ez nincs jelen, tehát az agyunk csakis elméleti szinten próbál valamit
felmérni, az teljes mértékben lehetséges szimbólumok, képek, az agyunkban lefutó programok
segítségével.

Pl. fel tudunk idézni egy olyan helyet, tárgyat, amelyet soha nem tapintottunk/éreztünk csak
reprezentatív modellek alapján az elménkből - ez azonban fordítva nem lehetséges: tehát hiába
próbálunk csak egy érzékszervek segitségével megismerni valamit, ha az agyban nem
raktározódik el egy “kép” róla, ezáltal később nem tudja az ember felidézni.
- funkcionalista érvek: a mentális és fizikai események közötti oksági kapcsolat szerveződése-
mentálisra egy szerkezetként tekintünk, tehát azt bármilyen mechanizmus előidézheti,
feltételezés, az hogy a bemeneti inger a megfelelő funkcionális szerveződés közvetítésével a
megfelelő kognitiv kimenetet idézi elő

- ezt az emberi viselkedést (bemenet-kimenet) képes lenne egy mesterséges intelligencia is

létrehozni, mivel az elme nem materiális, nem fizikai, hanem számitógép szoftverhez hasonlóan
működik.