A vérzések típusai

A vérzéseket többféleképpen lehet csoportosítani.

 
1. Értípus szerint
2. Intenzitás szerint
3. A sérülés helye szerint
4. Külső vagy belső

Értípus szerint

A vérzéseket a korábban legelterjedtebb felosztás szerint három típusra osztjuk: hajszáleres, vénás és
artériás.

A hajszáleres, más néven kapillárisvérzés gyenge intenzitású, nem ritkán csupán kisebb cseppekben
jelentkezik a sérült bőrfelületen. Ellátásának kulcseleme a fedőkötés alkalmazása.

A vénás (visszeres, gyűjtőeres) vérzés intenzitása már lehet erősebb, a vér színe rendszerint
sötétpiros. Ellátásának kulcseleme a direkt nyomás, illetve a nyomókötés alkalmazása.

Artériás (ütőeres, verőeres) vérzés tipikus jellemzője az élénkpiros, lüktető sugárban távozó vérzés.
Ellátásának kulcseleme a direkt nyomás, illetve a nyomókötés alkalmazása. A korábban elterjedt
artériás nyomópont elnyomása már NEM javasolt!

Intenzitás szerint

Az elsősegély-nyújtási protokollok egyszerűsítésével nyert jelentős teret az intenzitás szerinti

felosztás. Ez alapján a vérzéseknek két típusát különítjük el: a gyenge és az erős vérzést. Előbbi
esetben az ellátás kulcseleme a fertőtlenítés és fedőkötés, míg utóbbinál a direkt nyomás
alkalmazása.

A sérülés helye szerint

A vérzések specifikusabb felosztása, mely a vérzés helyének függvényében határoz meg ellátási
javaslatokat. Ezek közül kiemelendők az alábbi vérzések: orr, fül, szájüregi, hüvelyi, húgyúti, végbél.

Külső vagy belső

Külső vérzésnek tekintjük a hagyományosan ismert vérzéseket, melyek a testen kívülre ürülnek. Belső
vérzések esetén a vér nem távozik a külvilágba, a testen belül marad.

https://elsosegely.hu/rovat.16.serulesek
A fáradás tünetei

Fizikai fáradás: Eleinte az idegrendszeri kiadja ugyan a parancsot

izomösszehúzódásra, de az izomrostok ezt egyre csökkenő mértékben képesek
végrehajtani az energiaraktárak kiürülése miatt. A fáradtság fokozódásával az
idegrendszer ingerelhetősége is lecsökken.
Pszichikai fáradás:

1. érzékszervi fáradtság (pl. látótér csökkenése),

2. emocionális fáradtság (akaraterő, motiváció csökkenése),
3. kognitív fáradtság (nem tud fejben taktikai elemeket megol-
dani, agyi fáradtság),
4. általános szellemi fáradtság,
5. speciális szellemi fáradtság.

Az ember szervezetét folyamatos idegfeszültségek érik. Ezek küzöl az egyik az

edzésterhelés. Hatására a szervezetben különböző reakciók zajlanak le. 

1. Alarm szakasz: vészreakciók → kémiai anyagok felszabadulása (adrenalin →

szimpatikus idegrendszer dominanciája, nő a vérnyomás és a pulzusszám). A
terhelás által kiváltott jellegzetes élettani és pszichés folyamatok indulnak be.
2. Nő a szervezet ellenállása → a fokozódó igénybevétellel szemben a szervezet
igyekszik helyreállítani a homeosztázist, vagyis az egyensúlyi állapotot.
3. Kimerülés fázisa: nő a testhőmérséklet, magasabb lesz a pulzusszám,
vérnyomás-ingadozás, hő- szabályozási problémák, állandó izzadékonyság, belső
panaszok (emésztés).
 
Terhelés főbb mutatói:
1. intenzitás
2. ingersűrűség
3. időtartam
4. terjedelem
5. mozgásbonyolultság
6. edzésgyakoriság
7. gyakorlatfajták nehézségi foka.
 Elfáradási tünetek különböző erősségű terheléseknél (Harre)

Csekély Erős Igen erős Helyreállás határ-

elfáradás elfáradás elfáradás terhelés után

Bőrszín Enyhe pír Erős pirosodás Igen erős pirosodás Tartós sápadtság
vagy feltűnő több napon keresztül
sápadtság

Izzadás Hőmérséklettől Erős izzadás Igen erős izzadás a Éjszakai izzadás

függően enyhe, derékvonal felett lábakon is
közepes

Mozgás A technikai Elvétve Koordinációs A következő

színvonalnak mozgáshibák, zavarok, erőtlen edzésen
megfelelő pontatlanság, mozgás, tartós mozgászavarok,
bizonytalanság pontatlanság erőtlen mozgás,
csökkent pontosság

Figyelem Normális, képes A magyarázatoknál Jelentősen csökkent A következő

követni az edzői figyelmetlen, figyelmi edzésen
összpontosítás utasításokat nehezen tanul teljesítmény, figyelmetlenség,
technikai, taktikai idegesség, képtelen a
feladatokat, megnyúlt reakcióidő mozgáshibák
csökkenő javítására, szellemi
differenciáló munkában a
képesség koncentrációra

Közérzet Panaszmentes Izomgyengeség, Ólomsúlyú Nyugtalan éjszakai

légzési nehézségek, végtagok, izom- és alvás,
fokozódó erőtlenség izületi fájdalmak, elalvászavarok,
szédülés, tartós izom- és
hányinger, izületi fájdalmak,
„savanyú” érzés csökkent pszichikai
és szellemi
teljesítőképesség,
magas pulzus

Teljesítő- Töretlen tettvágy, Csökkent aktivitás, Teljes nyugalom Kedvtelen a

készség az vágy a pihenésre, de utáni vágy, következő edzésen,
készség edzésmunka folytatja az edzést abbahagyja az egykedvűség,
végzésére edzést, nem akarja ellenáll az edzői
teljesíteni a utasításoknak
feladatot

Hangulat Emelkedett, vidám, Visszafogott, de Kétségek merülnek Nyomott, lassan

élénk, mindenekelőtt vidám hangulat, ha fel az edzés értékét felengedő, erős
a közösségben eredményeknek és értelmét illetően, kétség az edzést
megfelelő a félelem az ismételt illetően, okot keres
teljesítmény, várja a terheléstől az edzés
következő edzést kihagyására

.Túledzés, túledzettség

A túledzettség akkor következik be, ha a sportoló össz. terhelése (sport, munka, tanulás, pszichikai
igénybevétel stb.) meghaladja a teherbírását, a teljesítőképességét, illetve akkor is túledzetté válhat,
ha nem teljesen egészségesen végzi megszokott edzéseit.
A túledzettség olyan kóros állapot, amelyet az egyén edzettségi szintjét meghaladó edzések, illetve
edzések és versenyek sorozata vált ki. A túledzettség a normális idegtevékenység zavaraként fogható
fel. (Az egyén a rendelkezésére álló energiát csak elégtelen mértékben képes mozgósítani, és az
elvesztett energiát nem képes pótolni.)

A túledzettség hét fő formáját különböztetjük meg:

IV. Táblázat

Izgalmi túledzettség Gátló túledzettség

- enyhe fáradékonyság - enyhe (nem természetes) fáradékonyság
- alvászavar - zavartalan alvás, normális étvágy
- csökkent étvágy - változatlan testsúly
- csökkent testsúly - normális hőszabályozás
- hajlam izzadásra, éjszakai izzadás, nedves tenyér - tiszta fej
- hajlam fejfájásra
- sápadtság, fénytelen szemek
- szívdobogás, szívtájéki nyomás, szívszúrás, - bradikardia, normális nyugalmi pulzus
gyorsult nyugalmi pulzus - normális alapanyagcsere
- növelt anyagcsere - terhelés után gyors helyreállás a nyugalmi
- terhelés után megnyújtott nyugalmi pulzus pulzusra
- vérnyomás jellegtelen - terhelés alatt és után a diastolés nyomás gyakran
- terhelés alatt abnormisan gyorsult légzés felmegy 100 torr-ra
- túlérzékenység külső, főleg hallási ingerekre

- zavart mozgáskoordináció, gyakori túlmozgásosság

- megrövidült reakcióidő, sok hibás reakcióval - elégtelen szintű mozgáskoordináció, főként nagy
- remegés intenzitású terhelések idején
- reakcióidő normális vagy megnyújtott

- helyreállás megnyújtott
- belső nyugtalanság, izgathatóság, depresszió - jó, esetenként nagyon jó kipihenés
- flegmatikus reakciók, normális hangulat

A túledzettség bekövetkeztét kritikus tünetek előzik meg. Elsőként pszichológiai jelzésekkel, csökkenő
figyelem összpontosítással, fokozott ingerlékenységgel számolhatunk. Tartós álmatlanság, az éjszakai
izzadás, étvágytalanság rendszerint az edzettség kedvezőtlen alakulásának biztos jele. Ha ezeket
figyelmen kívül hagyjuk, akkor bekövetkezik a mozgáskoordináció-zavar, az erőnlét csökkenése,
kialakulnak a már említett tünetek. A túledzés kedvezőtlen következményét azonban ésszerű
edzéstervezéssel el lehet kerülni.
- A sportolók felkészültségét folyamatosan ellenőrizzük.
- Az edzésprogramokat az információknak megfelelően állítsuk össze.
- A sportoló önellenőrzésének szerepét fokozzuk értelmes együttműködéssel, kölcsönös
bizalommal.

A túledzés tüneteinek megjelenésekor (kellő meggondolás, véleménycsere, orvosi vizsgálat után)

módosítsunk a sportoló edzésprogramján, életmódján, életrendjén. A tünetek elmúltával fokozatosan
kezdjük növelni az edzés terjedelmét, és csak ezek után munkaintenzitását.

Elfáradás, elfáradási sajátosság

Az elfáradásnál abból indulunk ki, hogy az elfáradásnak teljesítményfokozó, és egyben

teljesítménycsökkentő funkciója van. Az ellentmondást azzal tudjuk feloldani, hogy az elfáradásban
tanulási folyamatot látunk, ugyanakkor figyelmeztetést, a szervezet védekező mechanizmusát, a kóros
elváltozások megelőzésében.

Az elfáradásnak három fázisát különböztetjük meg:

Első fázis: Alapfázis. A munkavégzés nem készteti a sportolót akarati erőbevetésre, átlagon felüli
erőkifejtésekre.
Második fázis: Kiegyenlített fázis. A további munkavégzéshez egyre több erőfeszítés szükséges. A
fellépő fáradtságérzést akarati erőfeszítésekkel egyenlítjük ki. Pszichikai úton segítjük a
fellépő kellemetlen, teljesítménycsökkentő hatásokat.
Harmadik fázis: Kiegyenlítetlen fázis. Ha megközelítően azonos intenzitással tovább tart a
munkavégzés, akkor a teljesítmény az akarati erőfeszítés ellenére is csökkenő
 tendenciájú lesz. Ebben a munkavégzési fázisban a primér biológiai folyamatok uralkodó
módon kezdik befolyásolni, csökkenteni az egyén munkaintenzitását.

Mindhárom fázis sajátos élettani, pszichológiai, sőt morfológiai (anatómiai) reakciókkal jellemezhető.
- Az első fázis nem hoz létre alkalmazkodási reakciókat, miután nem is került sor alkalmazkodást
kiváltó fizikai, pszichikai erőfeszítésekre.
- A második fázisban fontosak a pszichikai tényezők, de csak a fázis vége felé növekszik igazán a
szerepük. Ezzel kedvező alkalmazkodási reakciót válthatnak ki, amelyek segítségével a sportoló
egyre hosszabb ideig tud ellenállni a fáradtság érzésnek, a kellemetlen fájdalmas érzéseknek.
- A harmadik fázis csak ritka esetben, és csak jól felkészülteknél válthat ki kedvező reakciókat, mert
az erőfeszítés elveszti értelmét.