1.

Izomtónus zavarai
I.) kóros izomtónus-fokozódás (hypertonia): izom merev, kemény, nehezen
mozdítható, passzív mozgatás csak nagyobb erővel lehetséges

II) kóros izomtónus-csökkenés (hypotonia)

a) izomerő-gyengülés hűdés, paresis

b) bénulás: 1) petyhüdt bénulás 2) spasztikus, merev bénulás

I.) kóros izomtónus-fokozódás (hypertonia): izom merev, kemény, nehezen

mozdítható, passzív mozgatás csak nagyobb erővel lehetséges

Lehet:
1) rugalmas, nem állandó, spasztikus:

- az izomellenállás a passzív mozgatóerővel szemben nem egyenletes,

- a mozgás kezdetén az izomellenállás fokozott, majd hirtelen megszűnik (zsebkéstünet)
- óvatos, passzív mozgatással a spasztikus tónus elkerülhető,
- a végtag a kiindulási helyzetét igyekszik visszaszerezni: a nyugalmi helyzetbe
automatikusan visszatér, rugalmas tónus
- nyugalomban/alvásban megszűnik,
- kíséri a centrális bénulást, ahol az antigravitációs (triceps, quadriceps,
hasizmok)izmokban lép fel,
- alsó végtagon extensios, felső végtagon flexiós tónusfokozódás,
- antigravitációs izomra jellemző tónuselosztás: Wernicke-Mann-féle tónuselosztás, saját
reflexek élénkebbek, fokozottabbak, megjelennek pl: kóros reflexek, liberatiós reflexek
(pl szopó-,fogó-reflexek)

2) merev, állandó, rigid:

passzív mozgatáskor a kóros izomellenállás mértéke nem változik, az agonista és antagonista

izomcsoportok tónusa egyaránt fokozott,

- a végtagok minden irányú mozgatásánál egyforma,

- mozgás sebességétől független,
- plasztikus tónusfokozódás: passzív mozgatás befejeztével a végállapotban marad, rögzíti
azt a végtag
- az extrapyramidalis beidegzés zavarához kötött, ólomcsőjelenség (megőrzi az adott
helyzetét a végtag),
- légpárnatünet (háton fekvő beteg előrehajtott fejét elengedés után csak lassan süllyeszti),
-fogaskerék-tünet (passzív mozgatáskor néha a tónusfokozódás enged, majd újra
megerősödik)

II.) kóros izomtónus-csökkenés (hypotonia): okozhat izomerő-gyengülést

(hűdés, paresis), vagy petyhüdt bénulást (paralysis vagy plegia

A végtagok distalis részei csapódnak, passzív mozgatáskor. Ha a kezet a csuklónál, lábat a

bokánál „lengetjük”.

A tónus-csökkenés lehet:

enyhe, közepes vagy súlyos fokú (flacciditás).

Az izomtónus csökkenése: Okai:

1.) a hátsó gyök károsodás (discus hernia= porckorongsérv által okozott kompresszió),

2.) a spinalis motoneuronok kiesése (pl. Heine–Medin-kórban) bénulást, hypotoniát,

areflexiát és atrophiát okoz,

3.) A perifériás kevert idegek bántalma (polyneuropathia, mononeuropathia,

polyganglioradiculitis, Guillain–Barrésyndroma)

4) A mellső gyökér károsodása.

5.) myasthenia (izomgyengeséggel járó autoimmun betegség) vázizmokat érintő formája

6.) cerebelláris féltekék sérülése azonos oldali hypotoniát okoz
7.) hirtelen kialakuló gerincvelő-harántlaesio hetekig petyhüdt bénulást és areflexiát okoz,
ezután alsó végtagi flexiós tónusfokozódás alakulhat ki, megjelennek a pyramisjelek

Izom atrophia - izomsorvadás, izomfogyás

-izmok trophiája kötött a spinalis motoneuronok épségéhez > motoros neuron károsodásnál az
izom sorvad, térfogata csökken
-formái: distalis túlsúlyú (toxikus (pl alkohol), diabeteses neuropathia), inaktivitásos
hypotrophia (hosszú idő után centrális bénulásnál), egyre súlyosbodó DMP esetén

Vizsgálat A mozgatórendszer vizsgálata során az izomzat tömegét (trophiáját), tónusát és

erejét ítéljük meg , -jelenthet mozgászavart vagy mozgásképtelenséget.

2. Izomgyengeség
- ha túl gyorsan és tartósan fáradt az izom--------- kóros fáradás, paresis
Tünetei: - izomerő csökken (pl kézszorítás),
-izom-összehúzódások ereje korlátozottá válik (pl lábujjhegyen járás)
Súlyossága lehet:
- alig észrevehető teljesítmény-csökkenés (csak beteg észleli), ill.
- az izomösszehúzódás látható/tapintható, de helyzetváltozás nincs
Izomfunkciót minősítő fokozatok:
0: semmiféle aktivitás nincs,
1: izomrángás,
2: nehézségi erő kikapcsolásával mozgás,
3: nehézségi erő ellenében is lehet mozgás,
4: nehézségi erő ellenében lehetséges, de ellenállással szemben nem teljes,
5: ellenállással szemben is jó izomerő
Eloszlása lehet:
- hemiparesis (egyik testfél érintett),
- monoparesis (egyik végtag)
- paraparesis (két azonos végtag gyengesége),
- tetraparesis (mind a négy végtag)
>egy végtagon belül: proximalis vagy distalis
>két azonos végtagon: szimmetrikus vagy aszimmetrikus

3. Bénulás
(izomerő kiesés, plegia, paralysis)
-az akaratlagos mozgások látható vagy tapintható jelei nem észlelhetők
- reflexek segítségével sem váltható ki mozgás
Bénulás kiterjedhet:
-egy-egy izomcsoportra, izomra
- egy-egy végtagra, több végtagra
- a törzsizmaira
-és a rekeszizomra
A bénulások eloszlása:
- hemiplegia – egyik testfél bénulása
- monoplegia – az egyik végtag bénulása
- paraplegia – két azonos végtag bénulása
- tetraplegia (quadriplegia) – mind a négy végtag bénulása

Bénuláskor az izomtónus:
A) csökkenthet, megszűnhet – PETYHÜDT BÉNULÁS
B) fokozott - SPASZTIKUS BÉNULÁS

Petyhüdt bénulás: (hypotoniás parasis, ill. paralysis)

az izomtónus csökkenése jellemzi, majd az érintett izmok elpusztulnak. A petyhüdt bénulás

befolyásolhatja a perifériás ideget.

Jellemzi:

- az izomtónus csökken, petyhüdt az izomzat

- akkor alakul ki, ha a spinalis reflexív károsodik, ekkor ugyanis a spinalis vagy agytörzsi
motoneutronok sérülnek/elhalnak --- a neuromuszkuláris szinapszis hiányosan működik
- mindig hypotóniával jár

Tünetei:

- izom hypotonia és atonia, károsodás pillanatában az izomzat puhább, petyhüdtebb

- a károsodás lokalizációjának megállapítására használható: bicepsz reflexhiány (C5-6),
patella: L4, Achilles ín: S1 szegmentum károsodása
- atrophia (izomrostok vastagságának csökkenése)
- fascicularis rángások (izomban akarattól független, nyugalmi helyzetben is megjelenő
rángások)
- ép antagonista izmok tónusa relatív fokozódik: tartási rendellenességek, ép izmok
rövidülése (izom-contractura)
- érzés – és vegetatív funkciózavar is jelentkezik az ideg ellátási terültének megfelelően
Spasztikus bénulás: (hypertonias spasticus paresis/paralysis) megnövekedett izomtónus
jellemzi, ebben az esetben a betegek alig tudják ellenőrizni testük izmainak mozgását. A
spasztikus bénulás befolyásolhatja a gerincvelőt és az agyat.

Jellemzi:

- az izomtónus fokozott, tömött az izomzat

- mindig suprasegmentalis károsodás következménye, (centralis /supranuclearis/ paresis
vagy plegia

Tünetei:

- passzív mozgatáskor fokozott izomtónus, fokozott ellenállás

- izomhoz tartozó reflex megtartott/fokozott, kóros reflexek
- nincs izomsorvadás/atrophia

4. A centrális és perifériás motoneuronok sérülésének elkülönítése

Centrális bénulás (felsőmotoneuron-betegség)

OKA: a felső motoneuronok és axonjaik laesiója (pl: agykéregben, agytörzsben, gerincvelő

oldalkötegében)
-a laesio lokalizációjától és a bénulás fennállásának időtartamától függően lehet: petyhüdt
vagy spasticus jellegű
-következménye: nincsen izomatrophia, esetleg hosszú idő múlva, inaktivitás miatt fejlődhet
ki.

Perifériás bénulás (alsómotoneuron-betegség)

OKA: motoros agyidegmagok, spinalis motoneuronok, illetve agytörzsből és gerincvelőből

kilépő axonok bántalma
-tünetei: releváns izmok bénulása, bénult izmok saját reflexeinek kiesése, tónuscsökkenés,
izomsorvadás, érzészavarok, autonóm zavarok
>bénult végtagon kóros tartás alakul ki: eső kéz, karomállás, eskü kéz, majomkéz, lógó láb
5. Parkinson-kór
Az extrapiramidális rendszer mozgászavarral járó, degeneratív betegsége.

Jell:

nyugalmi tremor (remegés), az akaratlagos mozgások lassulása, izommerevség (rigor)

Kezdődik:

alattomos, 40-70 életév, legtöbbször féloldalon

Következmény: dopamin-hiány, acetil-kolin relatív túlsúlyA dopamin a testben termelődő vegyület,

mely a szervezet mindkét jelátviteli rendszerében (a hormon- és idegrendszerben) szerepet játszik.
Az agyban neurohormonként és idegsejtek közötti ingerületátvivő vegyületként van jelen (azaz
neurotranszmitter).

Neurotranszmitteri funkciója sokoldalú: szerepe van a mozgás koordinálásában, a motivációban, a jutalom-

érzésben és predikcióban, a függőség kialakulásában, a munkamemóriában és a végrehajtó funkciókban.
A Parkinson-kór neurológiai oka a középagyi dopaminsejtek pusztulása.

Főbb tünetek:

A) Mozgásautomatizmusok tünetei:

1)mozgások lelassulása:

a) mimikaszegénység, száj nyitva, pislogás ritka, beszéd elkent, monoton, nehézkes

artikuláció

b) együttmozgás: kísérőmozgások kiesése, könyökben hajlítva szinte mozdulatlan karok

c) járás: nehezen indítja a mozgásokat: topogás, apró lépések, csoszogás, „letapadási

jelenségek”, fej+törzs+váll egyszerre fordul=fabábu

d) testtartás: fej+törzs előre hajlik, vállaik előrehajlanak, a hát kyphotiku, téd+könyök hajított

e) tervezett mozgás: mozdulatok lassúak, ha esik, nem képes a kezét gyorsan letenni, zavart a
mozgásminták ismétlése/váltása

2) Izomfeszülés (rigor): fogaskerék-, légpárna-, ólomcsőtünet

3) Remegés (nyugalmi tremor): nyugalomban erősödik, mozgás során megszűnik, végtagok

distalis részén ----- kéz=pronáció-supináció, kézujjakban------pilulasodró, pénzszámláló,
tollfosztó mozgás
4) Egyensúlyzavar (tartási instabilitás): székről nehezen áll fel, hirtelen fékezéskor könnyen
elesnek---nincs védekezés---fejsérülés, álló beteg meglökve csak nehezen nyeri vissza az
egyensúlyát.

B) Egyéb szomatikus tünetek: micrographia (szálkás, remegős, apróbetűs írás), csökkent

szaglóérzék, nyelési nehézséf, fáradtság

C) Vegetatív tünetek: fokozott nyálképződés, kenőcsös, fénylő arc, seborrhoea, obstipatio,

verejtékezés, ortosztatikus vérnyomás, vizelettartási nehézségek, szabálytalan légzés

E) Pszichés tünetek: gondolkodás lelassul, pszicho: hallucináció, zavartság, nyugtalanság,

depresszió, dementia, / alvászavarok

6. Sclerosis Multiplex
(többgócú foltos elkeményedés)

Lényege:

- a központi idegrendszer schubokban (lökés, betegség heveny fellángolása) zajló vagy

folyamatosan progrediáló (előrelehaladó)
- többgócú fehérállomány-betegség
- sokéves kórlefolyás után, maradandó idegrendszeri károsodáshoz vezet
- a szürkeállomány NEM érintett

Nevét kapta: a fehérállományban makroszkópikusan is látható, tapintható plakkokról:

az Sm-plakkok képződnek:
 periventrikulárisan (agykamra közelében),
 n. opticusban, a chiasma opticusban (látóideg kereszteződésí)
 az agytörzsben
 a kérgestestben (corpus callosum)
 a kisagyban (cerebellum)
 a gerincvelőben

Oka:

- autoimmun gyulladásos reakció???

Előfordulás:
- Eu-ban a leggyakoribb idegrendszeri kórkép
- nő :férfi=3:2
- a 3.-4. évtizedben
- fehérek aránya több
- Sm betegek 15%-ának van SM-es rokona

Klinikai jellemzői:

- a tünetek intenzitása változékony

- a betegség schubokban jelentkezik
- multiplex – különböző lokalizációjú gócok miatt:
 tüneti változatosság
 egyidőben különböző szindrómák, tünetek
 újabb és újabb szindrómák
- évek alatt progresszió, ill. végleges károsodás

Tünetek:

Látásromlás:

- féloldali, homályos látás

- látótérkiesés
- pupilla fényre renyhén reagál
- színlátás romlik

Agytörzsi tünetek:

- szemmozgató idegek károsodása miatt:

o kettős látás
o szemgolyó fájdalmas
- n. trigenimus neuralgia (háromosztatú ideg)
- perifériás facialis paresis (arcizomzat bénulása)
- szédülés
- nyelészavar
- dysarthria (artikuláció)

Kisagyi tünetek: (cereballis tünetek)

- egyensúly-és járászavar
- végtagataxia (bizonytalan, dülöngélő járás)
- törzsataxia (képtelen egyenes ülni v. járni)
- alternáló mozgások zavara (comb-kéz)
- Charcot triász:
o dysarthria (skandáló beszéd)
o nystagmus (szemek ide-oda rezegnek)
o intantiós tremor (szándékos mozgásnál fellépő remegés)

Motoros tünetek: pyramispálya sérülés jelei

- végtaggyengeség
- spasticus paraparesis/ hemiparesis pyramisjelekkel
- monoparesis (alsó végtag!)
- lábait nehéznek érzi
- lépcsőn járás vagy futás nehézzé válik
- fokozódó fáradékonyság

Érzészavarok. (sensoros tünetek)

- zsibbadás
- törzs, végtagok szorításérzése
- égő vagy hidegérzés
- dysaesthesia (bőr megérintésévek kiváltható szokatlan érzés)
- stereognosticus zavar (térbeli formákat nem ismer fel)
- fej előre hajlítása, törzs előredöntése ---------------„elektromos érzést” (fájdalom) okoz a
gerinc mentén, alsó végtagokban, karokban

Hólyag – és végbélzavarok: (sphincter – és genitalis zavarok)

- vizelés nehéz indítása - ---később automatikus vizeletürítés

- obstipatio (székrekedés)
- impotencia
- incontinencia
Psychés zavarok:

- dementia
o lassú gondolkodás
o absztrakció képességének zavara
o felidézés zavara
- pszichés tünetek (hangualtingadozás, érzelmi labilitás)
- rövidtávú emlékézet zavara
- koncentráció képesség gyengülése

Kórlefolyás:

- átlagosan 20 év a kórlefolyás
o 20%-ban jóindulatú
o 60%-uk képtelen az önellátásra
o 20% meghal

A diagnózistól számítva a túlélési idő: 25 év

Az állapotromláshoz vezethet.

- terhesség
- fertőzések
- trauma
- testhő emelkedése (láz, forró fürdő, nagyobb fizikai megterhelés)

7. Facialis paresis (arcidegbénulás)

Az arcizmokat beidegző n. facialis károsodás okozza, az arc egyik felének hirtelen
bekövetkező gyengeségét vagy bénulását.

Felosztása:

A) Bell-féle paresis ( perifériás facialis paresis)

B) az arcizomzat supranucleáris paresise (centralis facialis paresis)

Bell – féle bénulás (idiopathiás, perifériás facialis paresis)

Kialakulásában szerepet játszhat:

- huzat, vírusfertőzés
- Lyme-kór
- cukorbetegség
- koponyaalapi törés
- övsömör
- otitis media szövődménye (középfülgyulladás)
Tünetek az érintett oldalon:
Nyugalomban:
- a szemrés tágabb
- szájzúg lejjebb áll
- az arc petyhüdt, vitorlaszerűen követi a légző mozgást
Fogmutatáskor:
- a szájzúg lejjebb ál, az ép felfelé húzódik
- a nasolabialis redő (nevetőránc) elsimul
- a fogak nem látszanak
- szemrés tágabb
- ajaknyitás nincs

Szemlehunyáskor:

- a szemhéj nem záródik

- a szemgolyó felfelé és kifelé fordul (Bell-féle tünet) ----a sclera (szemfehérje) kilátszik

Egyéb tünetek:

- homlokredő elsimult

Arcfél: - elsimul, kifejezéstelenné válik, aszimmetrikus, „ferde”

- folyadékot a szájában nem tud tartani, az arcát az érintett oldalon nem tudja felfújni
- nyál-és könnytermelés nincs
- a nyelv elülső 2/3-dán ízérzés zavar
- a hangok ----hangosabbak, zavaróak
- az érintett oldalon az étel kifolyhat a szájából

Kezelés: helyi melegkezelés, infravörös lámpa

8. Agyi keringészavarok
Kóreredet szerint lehet:

1. Agyi ischaemiák: trombózis (helyi vérrög), embólis (sodort vérrög) ,

érspasmus (érgörcs)
2. Agyvérzések: állományvérzés (előtérban góctünet) – apoplexia cerebri

felszíni vérzés (előtérben agynyomás fokozódás) – subarachnoidalis (pókháló

alatti)

Kórlefolyás szerint:

TIA: (Transient Ischemic Attack) – a tünetek kvesebb, mint 24 óra hosszat tartanak

STROKE: 24 óránál tovább tart

TIA (átmeneti ischaemiás roham)

Hirtelen kezdetű, átmeneti agyi keringészavar

néhány perc/órától----24 óráig, lehet a stroke korai jele

Oka:

- celebralis arteriosclerosi ( érfal károsodás)

- szívritmuszavar
- elsodró embolus (ezel a szívből, az aortából vagy a nagyerek faláról jöheznek)
- ortasztikus hypotonia (hirtelen szédülés – székből felállva pl.)
- éjszakai alvás melletti vérnyomáscsökkenés
- hasi vérbőség (kaja után)
- pneumonia (tüdőgyulladás)
- anaemia (vérszegénység)
- vérveszteség

Tünetek:

- rövid ideig tartó agyi zavarok jellegtelen tünetekkel

- rövid ideig elveszítheti az eszméletét,
- néhány órán át zavart, tájékozatlan, nehezen talál rá a szavakra, nyelve nem mozog

Lefolyása:

- naponta több TIA-roham is lehet - -balesetvezsély

- maradandóbbá válnak a tünetek
- ½ részben szabályos agyvérzés jelentkezik
- 1/5-de meghal 3-5 éven belül szívinfarktusban, vagy maradandó féloldali bénulás áll be

STROKE: (agyi érkatasztrófa, gutaütés, agyguta)

- az agyműködés teljes vagy részleges zavarával járó, hirtelen agyi keringési zavar, ami
több, mint 24 órán áll fenn, vagy halált okoz.

Rizikófaktorok:

- érbetegségek, magas vérnyomás, ritmuszavar, életkor, dohányzás, alkohol, túlzott

sófogyasztás, kábítószerek, mozgásszegény életmód, elhízás, fogamzásgátlók szedése,
stressz

Lehetséges okai: agyembólia, agytrombózis, agylágyulás, aneurysma okozta agyvérzés,

subdurális vérzés

Lefolyás szerint lehet: progresszív stroke : A) 24 órán túl javuló, B) komplett stroke - --
végleges

1.ISCHAEMIÁS STROKE (agyi erek elzáródása)

- A) trombózis (helyi vérrög), B) embólis (sodort vérrög) , C) érspasmus (érgörcs)

A) agyi trombózis: a vérrög mellett marad némi áramlás. Ha a szűkült érszakasz spasmusa
minimális alá csökkenti az ér áteresztőképességét, akkor lehet szövetelhalás.

Tünetek: hirtelen jelentkezik

Trombozishoz vezethet: a vér keringési sebességének csökkenése, a vérlemezkék

megszaporodása, az érfal belső felszínének károsodása, a vér kóros alvadékonysága

Jellemző: a panasz órákon át, egy-két napig romlanak, ahogy az agyállomány elhalása egyre
nagyobb méretet ölt (progresszív stroke)
B)agyi embólia: az elzáródást okozó embolus sodródik az agyi verőérbe. Ha az átmérője
nagyobb, a vérrög megakad elzárja a véráram útját—a vérellátás megszűnik---az
oxigénhiányos szövetek elhalnak

Az agyi embóliák forrása:

pitvarfibrilláció, szívinfarktus utáni állapot, szívbetegségek, zsírembólia(hsszú csöves csontok

törése) , légembólia (nyaki nagyvénák)

Tünetek:

az arc egyik felének és azonos oldali végtagok elgyengülése, megbénulása

beszédartikulációs zavar, zavartság beszédképtelenséggel, látásromlás, vakság, egyensúly- és

koordinációs zavar ---elesés, súlyos fejfájás, fonákérzések, érzékkiesés

Jellemző: hirtelen kezdet, gyors kifejlődés, agyállomány elhalása percek-órák alatt, ezután
stabilizálódik---a további rosszabbodás minimális.

2.VÉRZÉSES STROKE (agyvérzés)- haematoma

az agyállomány a koponyán belüli vérzés miatt károsodik

Lehet: A) intracerebralis B) subarachnoidalis

A) agyon belüli vérömleny: a vérzés hirtelen következik be, a vérömleny nő --- a

panaszok romlanak ---idegrendszeri tünetek rosszabbodnak
60 év után, főleg férfi
Ok: Magasvérnyomás, érrendszeri betegségek. Kockázati: alkohol, cukorb.,
vérzékenység, alvadásgátlók
Tün.: hirtelen eszméletvesztés, vértolulás, verejtékezés, hemiplegia (féloldali bénulás),
facialis paresis, bulbusok (szemgolyó??) a góc felé tekintenek, fixáltak

B) subarachnoidalis vérzés
Ok: agyalapi verőerek aneurizmájának megrepedése, érdaganat megrepedése
25-50év között, nők gyakrabban, az értágulatok nem okoznak tüneteket, mindaddig,
amíg a vérzés fel nem lép. Csak 30%-ban előzi meg fokozott terhelés (székelés,
közüsülés)
 Tün.:ütésszerű fejfájás, hányinger, hányás, izzadás, lézésritmus-zavar. Órák alatt:
tudatzavar, tarkókötöttség, bőr túlérzékenység, kóma, Néhány nap: halál

GYORS DIAGNÓZIS A TIA ÉS A STROEK FELISMERÉSÉHEZ

- mosolyogjon
- mondjon el egy egyszerű mondatot
- becsukott szemmel nyújtsa előre a karjait, ill.
- behajlítva emelje fel a lábait 10 mp-ig

!!!!!!!

az arc két fele , vagy két végtag nem egyformán mozog

beszéd elkent

rossz szavakat mond

képtelen beszélni

félre áll a kinyújtott nyelv!!

Kórház ---- 3 órán belül vérrögoldó kezelés

FAST:

Face: smile, Arms: both arms should rise up, Speech, Time: if any of these yes call
9. Alzheimer – kór

10. Osteoporosis
https://dtk.tankonyvtar.hu/xmlui/bitstream/handle/123456789/7763/N_II_2_4.pdf?
sequence=98&isAllowed=y

https://quizlet.com/569575961/neurologia-idegrendszeri-betegsegek-flash-cards/