A MOZGATÓMŰKÖDÉS

SZOMATIKUS SZOMATIKUS
MOZGATÓKÉREG ÉRZŐKÉREG
mozgatókéreg érzőkéreg
SZOMATIKUS ÉRZŐKÉREG SZOMATIKUS MOZGATÓKÉREG
Mozgatókéreg:
a homloklebeny
hátsó része 
innen indulnak
a
mozgatópályák
a nagyagy
fehérállománya
felé
 1. Agykérgi befolyás alatt álló
mozgások
• Helyzet és helyváltoztató
mozgásokért felelős
• Központja: a homloklebenyi
mozgató kp.:
– Itt minden egyes izomnak egy kis
terület felel meg
• két mozgatópálya indul:
– Piramis pálya
– Extrapiramidális pálya
• Kisagy: összerendezi a mozgást
• A mozgatókéregben
elkülöníthetők az egyes
testrészeknek és
izomcsoportoknak megfelelő
központok. (Pontszerű vetülés.)
• Az egyes izomcsoportoknak
megfelelő központok kiterjedése
a hozzájuk tartozó izmok
mozgásának kifinomultságával
áll arányban. Pl. a nyelv, vagy az
ujjak kérgi központjai nagy
kiterjedésűek, a törzs központjai
viszonylag kicsinyek.
PONTSZERŰ VETÜLÉS
 Extrapiramidális
Piramis pálya
pálya

Finomabb, pontosabb Durvább mozgású,

mozgások nagyobb vázizmokat
működteti
Jellemzői új mozgáselemek
megtanulásához Betanult mozgások
kivitelezéséhez
Izomtónus fenntartása (autóvezetés, járás)

kiindulás mozgatókéreg

Izomtónus csökken Spontán,

sérülése Célirányosan nem tud összerendezetlen
mozogni mozgások
 2. A mozgatóműködés
• Mozgató ingerületek (utasítások) kidolgozása
és az izmokhoz, mirigyekhez (szervekhez)
küldése  az információ átadás ideg-izom
szinapszisban nyilvánul meg
• Fajtái:
- Szomatikus (testi) mozgató működések: vázizmokat
működtetik
- Vegetatív mozgató működések: a simaizmokat és a
külső elválasztású mirigyeket működtetik, illetve a
szívizom működését módosítják
ideg-izom
szinapszis
ideg-izom
szinapszis
NAGYAGY SZOMATIKUS
MOZGATÓ MŰKÖDÉSE
• Akaratlagos vázizom mozgásokat szabályozza
• mindig a motiváció (belső késztetés) indítja be
• megvalósítója a két leszálló (mozgató) pálya:
piramispálya és extrapiramidális pálya
 I. Piramispálya:
a) eredése: a nagyagykéreg mozgató
központjának (mozgatókéreg) piramissejtjeiből
b) lefutó rostjai a nyúltvelőben
piramisszerű kidudorodást
eredményeznek  erről kapta
nevét

átkereszteződik
 c) Lefutása
• agyvelő:
– nagyagy fehérállomány
– Köztiagy
– Agytörzs - Egyes rostjai az agytörzsi
mozgató neuronokhoz kapcsolódnak
(1).
• Gerincvelő
• az idegrostjai nem kapcsolódnak át
• rostok többsége a nyúltagy piramis
területén átkereszteződik az ellentétes
oldalra (2piramis: kitüremkedés a
nyúltagy hasi oldalán
• az átkereszteződött rostok a gerincvelő
fehérállományának az oldalsó
kötegében haladnak, a nem
átkereszteződöttek az elülsőben
• a megfelelő gerincvelő szelvényben a
szürkeállomány elülső szarvának
mozgató neuronjára kapcsolódik át. Az
át nem kereszteződött rostok itt előbb
átkereszteződnek.
d) Végződése
• a rostok egy része az agytörzs
(szomatikus) mozgató neuronjain
• a rostok többsége a gerincvelő
elülső szarvában
(szomatikus)mozgató neuronokon
• a rostok átkereszteződése miatt a
bal félteke a test jobb oldalán, a
jobb félteke a test bal oldalán levő
izmokat működteti (agyvérzés: bal
féltekén, bénulás: jobb oldalon)
• Törzsizmokat beidegző rostok közt
találunk olyat, ami nem
kereszteződik át
 e) Szerepe
Mozgató ingerület szállítás a
– finom, precíz mozgásokat megvalósító
vázizmokhoz
– új mozgás elemek megtanulásban szerepet játszó
végtagizmokhoz (pl. a járás vagy az autóvezetés
tanulásakor)
– korrigáló mozgásreakciók végrehajtásához
– az izomtónus serkentéséhez
A pontos, finom mozgások
irányítója
+ felelős az új mozgások megtanulásáért
 II. Extrapiramidális pálya
a) Eredése: főleg a nagyagykéreg mozgató
központjának piramissejtjeiből (hasonlóan a
piramispályához)
 EXTRAPIRAMIDÁLIS
RENDSZER

átkapcsolódik

átkereszteződik
 b) Lefutása
• agyvelő:
– nagyagy fehérállomány
– Köztiagy
– Agytörzs
• Gerincvelő
• az idegrostjai többször
átkapcsolódnak a
törzsmagvakban és az
agytörzs magvaiban (ez
különbség a piramispályához
képest!)
• átkereszteződnek a
nyúltagyban, de nem a
piramisban (ezért
extrapiramidális rendszer)
 c) Végződése
• a rostok egy része az
agytörzs (szomatikus)
mozgató neuronjain,
• a többsége a gerincvelő
elülső szarvában a
(szomatikus) mozgató
neuronokon
 d) Szerepe
Mozgató ingerületet szállít a
– durvább, nagyobb izomtömegű mozgásokat
megvalósító vázizmok működéséhez
– a betanult (automatikus) mozgások kivitelezéséhez
(pl. rutinszerű autóvezetésnél)
– az egyéni mozgásstílus megvalósításához
– az izomtónus gátlásához
 Extrapiramidális pálya
-durvább mozgások irányítója
-érzelmek, gesztusok kifejezése
 e) betegsége: Parkinson kór
• A központi idegrendszeri dopamin hiány miatt kialakuló
Parkinson-kór elsősorban az extrapiramidális rendszer
funkció zavara.
• Tünetei:
– tremor (remegés), mely főként a kezeken és az ajkakon
jelentkezik, leginkább nyugalmi helyzetben.
– Rigiditás (izommerevség), amely a hajlító és feszítő izmok
egyidejű tónusfokozódása következtében kialakuló
izommerevség, továbbá a mimikai izmok merevsége miatt
az arc is kifejezéstelenné válik.
– Bradikinézis (meglassulás), mivel az akaratlagos mozgások
lelassulnak, az eltervezett mozdulatsor végrehajtása
nehézségekbe ütközik
 Piramis Extrapiramidális

eredése Mozgatókéreg piramissejtjei (pontszerű Mozgatókéreg piramissejtjei (nem

lefutása
átkapcsolódás
Átkereszteződés (átkapcsolás itt
nincs! Csak kereszteződés):
ellenoldali testfelet mozgatja!!!
végződése
vetülés) pontszerű vetülés)
Agyvelő: nagyagy fehérállomány  köztiagy  agytörzs
Gerincvelő
nincs Fehérállomány törzsmagjaiban
(talamusz és kisagy működését is
befolyásolni tudja az átkapcsolódások
miatt)
Nyúltagy piramis területén Nyúltagyban, de NEM a piramisban
Vagy gv-ben (ezért extrapiramidális)
vagy gv-ben
Agytörzs és a gv elülső szarvának mozgatóneuronjain

szerepe Finom mozgások Durvább mozgások

Új mozgások (autóvezetés) Automatikus mozgások (járás, futás,
Izomtónus serkentésee úszás)
Izomtónus gátlása
Egyéni mozgásstílus
Vegetatív működésekhez szüksége
izommozgásokat koordinálja
Sérülés Ellenkező oldali bénulás
Megjelenése Evolúciósan és egyedfejlődésben is későn Ősi terület
alakul ki
Betegsége Parkinson kór (dopamin hiány miatt)
 EXTRAPIRAMIDÁLIS PIRAMISRENDSZER
RENDSZER

durvább mozgások pontos, finom

és a megtanult mozgások
automatikus irányítója, és a
mozgások mozgások
irányítója beindítója
 EXTRAPIRAMIDÁLIS PIRAMISRENDSZER
RENDSZER

átkapcsolódik

átkereszteződik átkereszteződik
A piramispálya
evolúciósan fiatalabb
mozgatókéreg > agytörzs > itt a
nyúltvelő piramisában a rostok
nagy része ÁTKERESZTEZŐDIK >
a rostok a gv. megfelelő
szelvényében köztes neuronokon
végződnek > gv-i ideg
- a test jobb oldali izmainak
beidegzése a bal agyféltekéhez
kötött
Szoros egységben működnek!!!
SZEREPE:
- izomtónus fokozása
- új mozgások megtanulása
- finom, precíziós mozgások
véghezvitele
Az extrapiramidális pálya
evolúciósan ősibb
mozgatókéreg > törzsmagvakban és
a köztiagyban többszöri átkapcsolódás
> agytörzs piramisát elkerüli, de ez is
ÁTKERESZTEZŐDIK > a rostok a gv.
megfelelő szelvényében köztes
neuronokon végződnek > gv-i ideg
- a test jobb oldali izmainak
beidegzése a bal agyféltekéhez kötött
SZEREPE:
- izomtónus csökkentése
- begyakorolt (automatikus) mozgások
végrehajtása
- durvább mozgások megvalósítása
- mozgások egyénekre jellemző
vonásai, mimikai izmok mozgásai