AZ alvásparalízis jelensége

Általánosságban a hirtelen ébredés esetében, amikor a REM állapotból hirtelen térünk magunkhoz.
Az agy, tudat éber, ellenben a test bénult. A embernél ez pánikreakciót válthat ki, de mégse tud
mozdulni, hiszen a bénultság kihat a légzésére, rendszerint csak kis lélegzetvételre képes, a beszéd
pedig teljességgel lehetetlennek tűnik. Az alany mellkasa fájhat, nyomásérzés keletkezhet. Úgy érzi,
valaki van rajta kívül a szobában, ez eddig közel jön hozzá, a legtöbb esetben fojtogat, esetleg
megszorítja a kezet és a lábat, az ember pedig teljes kiszolgáltatottságban van. Egyes források szerint
az alakot a hallucinációban-mivel ezesetben erről beszélünk pontosan- az agy egy minta alapján
alkotja. Nem ritka eset, hogy a saját testünket veszi mintául, ezt főleg olyan betegnél tapasztalt,
akinek amputálva van egyes végtagja, és ez a végtag hiányos a megjelenő „lidércen” is.

A hallucináció gondolatára visszatérve, meg kell különböztetnünk több típusát is a hallucinációnak.

Van az ún. teljes hallucináció, mikor az elszenvedő nem tudja elválasztani a valóságtól az élményt,
csak akkor jön rá amikor felébred belőle. Ez feltételezhető az alvási paralízis esetében is, hiszen ha
még nem hallottunk erről a jelenségről, könnyen élhetjük meg ilyennek. Ám ha ismerősek vagyunk a
témában, hamar rájöhetünk, nem valóságos az esemény, ezzel pedig belelépünk a hiányos
hallucinációba, mikor észreveszünk olyan részleteket, amik gyanússá teszik a helyzetet. A helyzet
felismerésével pedig elindul a folyamat, miszerint az agy tudatosítja, hogy hallucinációval áll
szemben. Ezt a felismerést egyszerűen ellehet érni, csupán alkalmazni kell az alvászavarhoz alkalmas
technikákat, itt pedig csupán arra utalnék, hogy kerüljük a pánikot, mert nyugalomban sokkal
hamarabb észrevesszük a gyanús dolgokat. Ha pedig nem sikerül, próbáljunk arra koncentrálni, hogy
ennek is vége kell hogy legyen egyszer.