Alvási zavarok I.

Alvás fogalmi háttere:

Az alvás az idegrendszer védekező mechanizmusa a kifáradás ellen.
Eredménye a kipihent, aktivitásra kész állapot.
Módosult tudatállapot, a központi idegrendszer pihenő állapota, amikor a külvilággal
való folyamatos információs kapcsolat ideiglenesen megszűnik
Alvás fázisai (REM)
 Gyors szemmozgással járó típus (Rapid Eye Movement = R.E.M.),
 És ezzel nem járó típus (R.E.M. nélküli típus), melynek mélységi szintjei:
1 –alfa hullámom megjelenése
2- alvási orsók
3-4 delta hullámok, ezek után következik a REM szakasz
Az álmok jellegzetesen az utóbbiban figyelhetők meg.
Alvás funkciója:
 A szervezet regenerálódása
Gyermekkori rossz alvás következményei:
 Nehezíti a szervezet regenerálódását
 Rossz alvó gyermekből, rosszalvó felnőtt lesz
Az alvás és az ébrenlét periodikusan ismétlődő életfolyamatok.
Az alvásszükséglet minden korban más. Újszülött kortól
felnőttkorig fokozatosan csökken, de korcsoportokon belül egyéni különbségek vannak.
 Alvási zavarok II.
Nyugodt alvásról
Nyugodt alvás jellemzői:
 könnyen alszik el
 álmában nem sír fel
 nem ébred fel sírva
 testtartása elengedett, izomtónusa csökkent
Zavartalan, nyugodt alvás feltételei:
 általános jó közérzet /nem éhes, nem szomjas, nem fáj…/
 aktív ébrenlét /szükségesnél hosszabb időt ne töltsön ágyban /
 szabad levegőn tartózkodás
 esti lefekvés előtt szoba szellőztetése, vagy nyitott ablak mellett, jól betakarva,
 alvási hangulat: nyugodt alváshoz csend és nyugalmat kell, biztosítani a számára
kedves tárgy (anyapótló tárgy) közelségét, ill. engedni, gyakorolni szokását, pl.
ujjszopás….
 Megfelelő fekvőhely, megfelelő felszereléssel és célszerű, kényelmes
alvóöltözékkel
 Fekhely: kényelmes legyen, és veszélyt ne rejtsen
 Babakocsi: szobai fekhelyként, éjszakai hálóhelyként NEM használható!
 Az ágy elhelyezése, tartósan ugyanazon a helyen - biztonság érzését adja -
védett helyen, hozzáférhető legyen
 Alvási zavarok III.
Alvási problémák
Alvási zavarok jelei:
 Nehezített elalvás
 Gyakori felébredés
 Felületes alvás
 Reggelente fáradt, „nyomott” ébredés
Alvás zavarok fajtái:
 Nehéz elalvás, álmatlanság (időseknél, elaltatókkal kezelik)
 Könnyű elalvást követően gyakori felébredés (átaltatókkal kezelik)
Alvás zavarok általános okai:
 Lehetnek ismertek, pl. fájdalom, allergia, megfázás, stb.
 Ismeretlenek, amit kutatni kell, pl. félelem a sötéttől, szeparációtól,
szorongások, bántalmazás, stb.
Az alvási elégtelenségek kiváltó okok szerint is csoportosíthatjuk:
 Lelki okok miatt, általában helyzet függő, veszélyes, ha tartósan fenn áll
 Személyiségzavarok, elmebetegség esetén, pl. depresszió
 Gyógyszerek, élvezeti szerek miatt, hozzászokás, majd hírtelen megvonás
miatt
 Alvási zavarok IV.
Alvási zavarok fő csoportjai I.
1. Elégtelen alvás, (inszomnia):
 Elalvás-átalvás zavara, alvásdeficit
2. Túlzott aluszékonyság, (hyperszomnia):
Normális, ha kifáradást követi
Kóros, ha:
 Napközben jelentkező alvási rohamokban jelentkezik (narkolepszia)
 Pszichológiai betegségek esetén, pl. depresszió esetén, nappali
aluszékonyság
 Alvás alatti kialakuló légzészavarok, gyorslégzés (hiperventilláció),
légzéskimaradás (apnoe)
3. Alvás-ébrenlét zavara:
Okai, pl. a biológiai óra megzavarása, fáziseltolódása, pl. időzóna eltolódás,
éjszakai műszak, stb.
Formái:
 Kóros aluszékonyság, súlyos formái, sopor (alig reagáló), kóma
(eszméletlenség)
 Fokozott ébrenléti állapot, külső ingerek (zaj, fény, hő hatás), belső
hatásokra (rossz közérzet) miatt. Ha tartósan fennáll összeomlik a
szervezet.
 Alvási zavarok V.
Alvási zavarok fő csoportjai II.
4. Alváshoz kapcsolódó működési zavarok és minőségileg kóros alvás események
(paraszomnia)
A; Álmatlanság:
Oka lehet:
 Szervi eredetű, pl. pajzsmirigy túltermelés
 Pszichoszomatikus szorongás, stressz, a gyermek alvásigényének figyelmen kívül
hagyása
Megjelenhet önállóan, vagy más problémákhoz társulhat
Tünetei, pl. nehéz, felületes alvás, gyakori ébredés
B; Lidérc álom:
Oka, napközbeni konfliktusok
Tünetek:
 Az alvás paradox szakaszában a gyermek sokat mocorog, hadonászik,
 Ha felébresztik, megnyugtatják majd visszaalszik
 Reggel ébredés után NEM emlékszik rá
C; Éjszakai rémálom, (pavorn nocturnus):
Oka, súlyos trauma, bántalmazás, durva nevelés, elfolytott dac
Tünetek, az alvás lassú szakaszában jelenik meg, alvás után 1-2 órával:
 Intenzív sírás, kapálózás, a felriadt gyermek egy pontra néz meredten
 Ha beszélnek hozzá nem fogja fel, valódi felébredés nélkül vissza alszik
 Reggel EMLÉKSZIK a történtekre
 Alvási zavarok VI.
Alvási zavarok fő csoportjai III.
D. Alvajárás, (szomnambulizmus)
Az alvás során jelentkező feszültségek mozgásos
levezetése,
a meghiúsult álom mozgásos levezetése
Tünetei:
 A gyermek feláll, elindul, hadonászik, beszél
valakihez
 Befolyásolható gyermekeknél jellemzőbb
 6-7 éves korban gyakoribb, serdülőkorban általában
kezelés nélkül elmúlik
 Normális lehet, túlzott fáradság esetén, költözködés,
alvóhely megváltoztatása esetén