AZ ALVÁSZAVAR

Száger Szonja 10.F

 AZ ALVÁSZAVAR OKAI

• Az alvászavarban szenvedők esetében valamilyen pszichofiziológiai ok áll. Így

a pszichés feszültség kísérőjelenségeként jön elő többnyire.

• Különféle gyógyszerek is okozhatják ezt a problémát pl.: béta-blokkolók,

teofillintartalmú szerek, de a túlzott koffeinfogyasztás is ugyanúgy előidézheti
ezt az állapotot.
 TÍPUSAI

Kétféle típust különböztetünk meg: Diszomnia és Paraszomnia. Ezeknek vannak

több elágazó típusai is.

• Diszomnia: A disszomniák körében a legismertebb az alvási apnoe szindróma.

Éjszakai horkolás közbeni levegővétel-kihagyásáról ismerhető fel, melyet egy
horkantásszerű nagy belégzés követ. Ide sorolható a hirtelen nappali elalvás
vagy a nyugtalan láb szindróma, amely során a lábban kellemetlen érzés van,
amely csak a láb mozgatására múlik el.
 TÍPUSAI 2

Kétféle típust különböztetünk meg:

Diszomnia és Paraszomnia. Ezeknek
vannak több elágazó típusai is.

• A paraszomnia: Inkább minőségi

zavarok a paraszomniák, melyeknél
elsősorban az elalvás vagy a
felébredés folyamata sérül. Ide
tartoznak: az alvajárás, a félelmetes
éjszakai fölriadások és az éjszakai
bevizelés.
 AZ ALVÁSZAVAR TÜNETEI

Ezekben az esetekben érdemes orvoshoz fordulni:

• ha nem tudja az alvászavar okát,
• ha az alvászavar hosszabb távon befolyásolja a hétköznapi teljesítményét,
• ha az alvászavarhoz egyéb furcsa viselkedés is társul,
• ha napközben a következő tüneteket tapasztalja: napközbeni elalvás, tudat-
kihagyások, hallucinációk, gyakori hangulatingadozások,
• ha az alvászavarra utaló panaszok mellett egyéb betegségei is vannak (pl.:
magas vérnyomás, pajzsmirigy túl- vagy alulműködés)
 BETEGSÉGEK, AMIK AZ ALVÁSZAVAR
MÖGÖTT ÁLLHATNAK

Pszichiátriai megbetegedések:
• Depresszió: Nekik az alvatlansággal is megkell küzdeniük, ugyanis nehezen
alszanak el, illetve ha felriadnak nem, vagy csak nehezen tudnak vissza aludni.
• Szorongás: Az érintettek annyira feszültek, hogy egyszerűen képtelenek
kikapcsolni, ellazulni és nyugodtan elaludni.
• Demencia: Náluk teljesen felborul a megszokott alvási ciklus, ugyanis sok
esetben majdnem egész nap alszanak, éjszaka pedig ébren vannak.
 BETEGSÉGEK, AMIK AZ ALVÁSZAVAR
MÖGÖTT ÁLLHATNAK 2

Agyi rendellenességek:
Szklerózis multiplex, a Parkinson-kór, az epilepszia, az agydaganat és az
agyvérzés is ilyen rendellenességnek számít. Ezek során az agy olyan része sérül,
amely szintén válthat ki alvászavart, pontosabban borzalmas nappali fáradtságot.
Ezt a napközbeni aluszékonyságot a legtöbb esetben idiopathiás hypersomnia
vagy narkolepszia okozza.
 IDŐSKORI ALVÁSZAVAR

A 65 év felettiek több mint felét gyötrik alvásproblémák. A leggyakoribb panasz

az álmatlanság.
Az időskori alvászavarok hátterében gyakran állnak súlyos testi vagy lelki
megbetegedések. Ilyen krónikus betegségek a magas vérnyomás, a
cukorbetegség, az agyvérzés, a szívproblémák, a tüdőbetegség, a Parkinson kór,
az Alzheimer kór.
A betegségek következtében fellépő fájdalom az, ami megnehezítheti az alvást.
 ALVÁSZAVAROK KEZELÉSE

Az alvászavarok kezelése a típustól és a kiváltó októl függően változhat. Ez

általában magában foglalja az orvosi kezelések és az életmódváltások
kombinációját.
Azon alvászavarok, melyek más betegségeket kísérnek, általában az alapbetegség
kezelése után elmúlnak. Kezelőorvosa átmeneti ideig altatókat, és alvást segítő
gyógynövényeket javasolhat.
A pszichofiziológiai alvászavarnál a szorongás megszüntetése a gyógymód, mely
történhet szorongásoldó gyógyszerekkel, de relaxációs terápiás módokon is.
 MAGYARÁZÓ VIDEÓ EGY
SZAKÉRTŐTŐL

https://youtu.be/OU2OLyPNabQ
DIAGRAMOK AZ ALVÁSZAVARRÓL
 ÉRDEKESSÉGEK AZ ALVÁSRÓL

Borongós napokon tovább maradunk az ágyban: Néhány kutatás azt mutatta

ki, hogy az emberek többsége nehezebben vagy rosszabb kedvvel kel fel az
ágyból a havasabb vagy hidegebb időjárásban, mint a melegebb napokon.
Azaz a melegebb éghajlaton az emberek kevesebbet, a hidegebben többet töltenek
alvással.
 ÉRDEKESSÉGEK AZ ALVÁSRÓL 2

A megszakított alvás rosszabb, mint ébrenlét: Ha nem tudunk eleget aludni is

zavaró, de az még aggasztóbb ha valamilyen külsőhatás megszakítja ezt a
folyamatot.
A kutatók azt találták ugyanis, hogy az emberek, akiknél gyakoriak az
alvásmegszakítások, kevésbé boldogok és kevésbé energikusak másnap, mint
azok, akik későn feküdtek, de képesek voltak folyamatosan aludni egy pár órát
Források:
https://bhc.hu/betegsegek/alvaszavarok/
https://www.bulkshop.hu/alvaszavar-almatlansag-okai-kezelese
https://benu.hu/cikk/betegsegek-alvaszavar-mogott
https://www.webbeteg.hu/cikkek/psziches/815/az-alvaszavar-es-tipusai
https://somnocenter.hu/alvaszavarok/idoskori-alvaszavarok-2/
https://www.hazipatika.com/eletmod/tudomanyos_erdekessegek/cikkek/meglepo_felfedezesek_az_alvasro
l
KÖSZÖNÖM A FIGYELMET!