Lelki egyensúlyteremtés álmok által?

Carl Gustav Jung álmokkal kapcsolatos elgondolásrendszere is a lelki egyensúlyteremtést gondolja

az álmok fő funkciójának.
Több, főként analitikusan orientált pszichoterápia használja az álomelemzést eszközeként.
Magyarországon a Pszichoterápiás Tanács Szövetség által elismert akkreditált pszichoterápiás
módszerek közül a DREAM-terápia központi és legfontosabb eleme kifejezetten az álommunka – az
álom feldolgozása.
Célja az élettörténet rekonstrukciója, a traumatikus mozzanatok megértése, a személyiség
érettségének tovább növelése és érzelmi erőforrásainak megnyitása – olvasható az egyesület
honlapján. Ilyenkor a rövid, dinamikusan orientált terápiákhoz hasonlóan heti rendszerességgel
tartott 10 maximum 12 egymást követő ülés során az álmok személyes értelmezésével, kontextusba
helyezésével dolgozhatóak fel a kliens aktuális, életet megnehezítő konfliktusai, szorongásai,
meghatározott terápiás terv alapján.

Összefoglalóan elmondható, hogy ez a terápia típus reaktív és neurotikus kórképek, egyes enyhébb-
főleg szorongó, averzív- személyiségzavarok kezelésére javallt. (például szorongásos kórképek,
egyes konverziós, nem organikus alvás- és szexuális zavarok). Abszolút kontraindikációt jelentenek
viszont azok a betegségek, ahol a realitástesztelés zavara, illetve az énerő és a kapcsolódási
képesség hiánya áll fenn. Ilyenek az organikus kórképek, mentális retardációk, tisztán
szomatikus, súlyos pszichoszomatikus vagy táplálkozási zavarok, előrehaladott addiktológiai
betegségek, pszichotikus állapotok és kórképek, illetve az aktuális lélektani krízis és öngyilkossági
veszélyeztetettség esetei. Relatív kontraindikációt jelentenek a súlyosabb személyiségzavarok.

Amennyiben az álomfejtésen alapuló rövidterápia indikálható, a módszer önmagában használható a

probléma megoldására, és nem szükséges más terápiás módszerrel kombinálni.

Az álmodás akaratlagos felhasználása és a tudatos álmodás

Érdekes kutatási kérdés, hogy fel lehet-e használni az agy álomtevékenység során mutatott
kreativitását ébrenléti gondolataink álombéli feldolgozására. Léteznek erre úgynevezett
elsősorban önszuggesztiós technikák, álom- inkubációs módszerek, melyek ezt a célt próbálják
elérni.

Ennél még ígéretesebb az úgynevezett cueing eljárás, melynek során egy nehézséget okozó feladattal
való ébrenléti próbálkozás közben a személyekkel egy bizonyos ismétlődő hangingert hallgattatnak,
majd ezt az alvás REM fázisában is lejátsszák nekik, remélve, hogy az álmodó agy az ismert hang
hallatán– egyfajta pavlovi reflexként- az ahhoz társított probléma megoldásába is belekezd.

A tudatos álmodás pedig az álmodásnak egy bizonyos fajtája, melynél az alvó személy tisztában van
az alvás állapotával, felismeri, hogy épp álmodik, és jártasságától függően az álom bármely elemét
befolyásolhatja. A tudatos álmot éber álomnak, tiszta álomnak vagy (az angol lucid dream
kifejezésből) lucid álomnak is nevezik. Az éber álmodás egyaránt lehet spontán vagy szándékosan
előidézett élmény is. A tudatos álmodás megtapasztalásához többféle módszer adott, közös
jellemzőjük, hogy a személy tudatát, gondolkodását felkészíti az álombéli tudatosságra, a tudatra
ébredésre.