Multikulti ZH kérdések – 2018.

A csoport:
1. Kulturális intelligencia, története, fogalma, dimenziói, plusz pontért aldimenziók
- Története: A kulturális intelligencia kutatás úttörője Soon Ang volt, aki 1997-ben figyelt fel
arra, hogy, különböző nemzetiségű programozók nem voltak képesek hatékonyan együtt
dolgozni.
- Azon tulajdonságoknak, képességeknek a foka, amelyek meghatározzák, hogy mennyire
vagyunk képesek megismerni, megérteni adaptálni idegen kultúrák szokásait, hagyományait,
értékrendjeit.
- Dimenziók, aldimenziók

2. Kulturális Johari ablak

A kulturális Johari-ablak olyan módszertani segédeszköz, amely egymás kultúrájának
megismeréséhez nyújt segítséget, képes elindítani a két kultúra közötti interakciót.
Javaslat: kulturális Johari-ablak közös kitöltése külföldi és magyar hallgató által, ami a magyar
befogadó kultúra számára fontos visszajelzést nyújt a Vak területről, és ezen információ
birtokában a hiányosságok pótlására, további fejlesztésekre is .
3. Kultúra fogalma, szintjei, jéghegy modell, hagyma modell
- Kultúra mindaz, amit az emberek gondolnak, tesznek, amivel rendelkeznek a társadalom
tagjaiként. Tanult, nem örökölt, kollektív, relatív.
- szintjei: szervezeti>társadalmi oszt./réteg>nemi>nyelvi>etnikai/vallási>regionális>nemzeti

- modellek:
 4. Hofstede dimenziói
Hatalmi távolság, kicsi>nagy

Bizonytalanságkerülés, gyenge>erős
Individualizmus – kollektivizmus

Férfiasság - nőiesség

Hosszú- rövid távú orientáció

 5. Benett, M.J. hat érzékenységi szintű modellje 13 stációban

B csoport:
1. CQ története, faktorai, definíció
 Lsd. A csoport 1.kérdés
2. Johari ablak, magyarázat és példák

Példák: kulturális tulajdonságokra kell gondolkozni.

- Nyílt ter.: pl. Az olaszok szeretnek hangosan és gesztikulálva beszélni
- Vak ter.: Az amerikai emberek nagyon közvetlenek és kedvesek, emberi kapcsolataik mégis
felszínesek lehetnek.
- Rejtett ter.: Afganisztánba nem integetnek bal kézzel vallási okokból (tisztátalan kéz)/
Kínában a böfögés nem számít illetlenségnek, Európában igen
 - Ismeretlen ter.: magyarországi vallási szokások minden egyes vallás tekintetében
-
3. Kulturális sokk, definíció, története…stb.
- Azokra az érzésekre utal, amit olyankor érez az ember, amikor egy teljesen különböző
kulturális vagy társadalmi környezetbe kerül.
- A folyamat Kalvero Oberg vezette be 1955-ben  Brazíliában élő Amerikaiakat vizsgált,
célja: hogyan viszonyulnak az új kultúrához más kultúrából érkezők eredmény: annál
nagyobb a sokk, minél nagyobb a kulturális különbség
- Folyamata:
Mézeshetek: lelkesedés, érdeklődés, eufória
Válság/alkudozás: Minden, ami korábban érdekesnek tűnt, az most ijesztővé, idegesítővé,
ellenszenvessé vállik
Adaptáció/beilleszkedés: önbecsülés visszanyerésének periódusa, jobban és mélyebben
ismerjük a helyi kultúrát, jobban beszéljük a nyelvet,
Stabilizáció: majdnem teljes a beilleszkedés, már már teljesen önazonosulok az új kultúrával,
saját kultúra elutasítása is megjelenhet
Függetlenség: új környezetünkre otthonként tekintünk, tökéletes beilleszkedés (nyelv,
szokások, stb.)

4. Adler N stratégiai különbségek

5. Globe kulturális dimenziói

  Hatalmi távolság: annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjai mennyire
várják el és fogadják el a hatalom egyenlőtlen eloszlását, hogy a hatalom a szervezet vagy
kormány magasabb szintjeire rétegződjön és oda koncentrálódjon
 • Bizonytalanságkerülés: annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjai a
kialakult társas normákra, rituálékra és bürokratikus gyakorlatra támaszkodva mennyire
törekszenek a bizonytalanság elkerülésére, mérsékelve ezzel a jövőbeli események előre
jelezhetetlenségét.
  • Intézményi kollektivizmus: annak a mértéke, hogy a szervezetek és a társadalom intézményi
normái és gyakorlata mennyire bátorítják és jutalmazzák az erőforrások kollektív elosztását és a
kollektív cselekvést.
 • Csoportkollektivizmus: annak a mértéke, hogy az egyének a szervezetükben vagy a
családjukban mennyire juttatják kifejezésre büszkeségüket, lojalitásukat és összetartozás-
érzésüket.
 • Nemi egyenlőség: annak a mértéke, hogy a társadalom vagy egy szervezet mennyire
minimalizálja a nemi szerepek közti különbségeket, elősegítve ezzel a nemek közötti
egyenlőséget.
 • Rámenősség/Asszertivitás: annak mértéke, hogy az egyének a társas kapcsolataikban
mennyire határozottak (asszertívek), szembenállóak (konfrontatívak) és agresszívek a
szervezeteikben vagy a társadalomban.
 • Teljesítményorientáció: annak a mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom mennyire
bátorítja a csoporttagokat a teljesítmény növelésére és a kiválóságra, és mennyire jutalmazza
őket ezért.
 • Jövőorientáció: annak mértéke, hogy egy szervezet vagy a társadalom tagjai milyen mértékben
adják a fejüket olyan jövőorientált magatartásformákra, mint a tervezés, a jövőbe való
befektetés, a javak egyéni vagy kollektív felélésének elhalasztása.
 • Humánorientáció: annak a mértéke, hogy a szervezetek vagy a társadalom tagjai mennyire
bátorítanak és jutalmaznak másokat arra, hogy igazságosak, méltányosak, önzetlenek,
barátságosak, nagylelkűek, gondoskodók és kedvesek legyenek.

C csoport:
1. Kulturális intelligencia Thomas es Inkson szerint +faktorok (plusz pontért aldimenziók)
- David Thomas könyvében a tudást, az odafigyelést és az interkulturális készségeket sorolta
fel a kulturális intelligencia alkotórészeiként. (Thomas & Inkson, 2009)
 -

2. Johari ablak Lsd. A és B csoportban

3. Kultúra definíciója – Edward T. Hall dimenziói

- Definíció: Kultúra mindaz, amit az emberek gondolnak, tesznek, amivel rendelkeznek a
társadalom tagjaiként. Tanult, nem örökölt, kollektív, relatív.
- Dimenziók:
Rejtett dimenziók  az emberek a másoktól érkező üzeneteket közös tudásuk alapján
értelmezik, ennek szerves részét alkotják a kultúra beállítódásai, értékei és
gondolkodásmintái, ugyanannak az üzenetnek más tartalma lehet
A) Erős kontextusú és gyenge kontextusú kultúrák
Körny.-és non verbális üzenetek értelmezése
Emberi kapcs. hosszantartók
Szóbeli megállapodások
Kulturális szabályok mélyen gyökereznek
Gyenge:
Verbális üzenetek direktebbek
Külsösöket nem különböztetik meg annyira élesen
Írásbeli szerződések
Kulturális minták gyorsabban változnak
B) Monokróm és polikróm kultúrák
Időgazdálkodás, körny.hatások ellenőrzése
 Tagjai 1 időpontban 1 dologgal foglalkoznak
Hatékonyság, pontosság
Szakma-magánélet különválik
„azért dolgozunk, hogy éljünk”
Polikróm:
Körny.hatásokra való reakció
Multitasking
Lazább időfelfogás
„azért dolgozunk, hogy éljünk”

4. Kultúra fogalma, szintjei, jéghegy modell, hagyma modell  Lsd. A/3. feladat

5. Interkulturális kompetenciák – beilleszkedés

- A más nyelvi és kulturális hátterű emberekkel való boldogulás képességét nevezzük
interkulturális kompetenciának.
- magában foglal olyan általános készségeket is, mint a megfigyelési készség, az interpretációs
készség, vagy az összehasonlítás, továbbá olyan attitűdöket, amelyek elengedhetetlenek a
sikeres kommunikációhoz: nyitottság, érdeklődés, tolerancia.