Kultúraközi kommunikáció ( 09.17. 2.

óra)

Kötelező olvasmányok:

1. Róka Jolán és Sandra Hochel: Interkultúrális és nemzetközi kommunikáció a globalizálódó

világban, Bp 2009. 1. és 2. fejezet

2.Falkné Bánó Klára: Kultúraközi kommunikáció az interkulturális menedzsment alapjai ( Perfect

Kiadó 2008.) 64-88.

3. Hidasi Judit: Szavak, jelek, szokások ( 1998. ) → amerika, angol, japán, kínai , francia, olasz
kultúrák.

4.Hidasi Judit: Interkulturális kommunikáció ( 39-48. - 128-157.)

5. E.T. Hall- A rejtett dimenzió ( 9. és 10. fejezet )

6. Tocqueville – A demokrácia amerikában ( 366-407.)

Kultúra: latin eredetű ( colere szóból származik ), ennek az igének számos jelentése volt: lakni,
vallásos tiszteletben részesíteni, gondozni, ápolni.

Colere : 3 jelentés alakult ki.

1. lakni- kolónia
2. vallásos tiszteletben részesíteni - kultusz
3.gondozni – kultúra

Eleinte a mezőgazdaság értelmében növények és állatok gondozását, ápolását jelentette kizárólag.

A 18-19. század fordukójáig a mezőgazdasági jelentés volt a meghatározó.
Gyökeres változás akkor következett be amikor Herder( 1741-1794.) megjelentette tanulmányát –
Eszmék az emberiség történetének filozófiájáról címmel.
A 18. században élt és alkotott. ( 1781-91-ig írta művét)

„Semmi sem annyira meghatározhatatlan, mint e szó, és semmi sem megtévesztőbb annál, mint
amikor minden nemzetre, minden korszakra alkalmazzák.” – Nem értett azzal egyet, hogy
minden nemzetre egységesen használják a kultúra szót. Azt javasolta, hogy minden nemzethet
kössenek külön, szuverén kultúra fogalmat és azokon belül is beszéljenek szubkulturális
tagozódásról.

A 17-ik században további két szó alakult ki a kultúra szóból, a cultivation (műveltséget
jelentett akkor, de mára elhomályosult) és a cultivated (művelt – mai napig használjuk ebben a
jelentésben).

A kultúra mennyiben tér el a civilizáció fogalmától, illetve mennyi a közös bennük? Erre a
feltevésre a 18-ik században létrejött egy elmélet, Norbert Elias alkotta meg. Vállalkozott arra,
hogy a kultúra és a civilizáció különbségeit megfogalmazza. A nemzeti identitás mentén
próbálta meghatározni.

A nemzeti identitás főbb Fejlett világ Elmaradt részek

dimenziói civilizáció kultúra
Kitüntetett idő Mindig a jelen és jövő Közös múlt
Területhez való viszony Terjeszkedés Elhatárolódás
Egyéni élet megítélése Egyéni felelősség tárgya Maradandó belső értékek
Maradandó belső értékekhez való
Cselekvés Külső célokhoz igazodás
ragaszkodás
Kitüntetett érték Előrehaladás Megmaradás, kiváló teljesítmények

Alexis de Tocqueville 1805-59, francia származású kultúraszociológus, látogatást tett az

Egyesült Államokba és összegezte negatív véleményét a Demokrácia Amerikában c. műbe.
Rendekre tagolt társadalomból érkezett Amerikába, ahol döbbentként tapasztalta, hogy
Amerikában „a széthulló, zaklatott tömeg hegemóniája érvényesül”. Ez a tömeg a tradícionális
értékek helyett a mindennapi életben a politikai és az üzleti gyakorlat elveit próbálja
érvényesíteni.
Megmagyarázza, hogy mitől széthulló ez a tömeg. -> A tömeg szelleme nem kötődik a kultúra
többi tagjához hagyományok révén, és se tehetségük, se szándékuk, se idejük sincs arra, hogy a
közös hagyományokat kialakítsák és ápolják. Tocqueville szerint a demokráciában sok olyan
ember van, akiknek igényei meghaladják tényleges lehetőségeiket, de ha csökevényesen is,
érvényt szereznek vágyaiknak. Az amerikai sóvárgása tárgyáról nem mond le soha. Ez az oka,
hogy a kognitív és az emocionális tendenciák egymás ellenében hatnak. T. két példát emel ki:
1. Az amerikai szépirodalom nem lehet olyan rendezett, szabályos, tudományos és művészi,
mint az arisztokratikus kultúrákban. Kiemeli, hogy az olvasóknak nincs vesztegetni való idejük.
Olyan könyveket részesítenek előnyben, amelyek könnyen megszerezhetőek, gyorsan
elolvashatóak, különösen a szokatlan és az újszerű iránt vevők az amerikaiak. A felgyorsult
iram odáig jutott, hogy ipari szellemet honosított meg az irodalomban: kialakult az irodalmi
tömegtermelés.
2. Meghonosodott a pragmatikus szemlélet: addig foglalkoznak a tudománnyal, amíg az a
gyakorlatot gazdagítja. Mit jelent ez? Pl. amerikai stilisztikai könyvek a gyakorlatra adnak
példákat.

Em Griffin – Frankfurti iskola: Kultúrakritikai iskola az 1930-as években, a 2. vh alatt No-ból

Amerikába tették át a székhelyüket. Marxista tanok újraértelmezése, meggyőződésük, hogy a
kultúra a tőke értékesítési folyamatainak függvénye lett a 2. vh alatt. Ez a folyamat vezetett el a
2. vh alatt bekövetkező tragédiákhoz. A 60’-as években sok ellentétes irányzat alakult ki, sok
olyan elmélet jelent meg, amelyek a kultúrát nem ismerték el. A tömegkommunikációs
eszközök elterjedésével váltás jött, új alapra helyezte a kultúraszociológiai gondolkodásmódot:
a kultúrát a tömegmédia viszonylatában vizsgálni („ma”). Az első, aki a kultúrát iparágként
kezelte, és megpróbálta a kultúrát a tömegmédiumokkal összevetni: Diana Crane.
 Szervezettípus Médiumok Közönség

Országos filmipar,
Centrális, kulturális Heterogén
napilapok, közszolg.tvk

Periferiális Könyvkiadás Életmód csoportok

Múzeum,
hangversenyterem, bulvár
színház, klasszikus
Polgári / Munkás
Városi szubkultúrák komolyzene,
csoportok
képzőművészetek

Rock, stadionok, graffiti

3. óra

Kultúra fogalma:

Joseph De Vito

A kultúra embercsoportok sajátos életstílusára vonatkozik, amely magába foglalja az

embercsoportok értékeit, hitét, művészeti alkotásait, viselkedését, kommunikációs szokásait,
nyelvét, gondolkodásmódját, jogrendszerét, vallását.
Generációról generációra hagyományozódik, nem szinonimája a fajnak és a nemzetiségnek. Ez a
tudományág interdiszciplina. Szociológia …

A kultúra és kommunikáció szorosan összetartoznak ( Edward T. Hall ).

A kultúra nem más mint kommunikáció, és a kommunikáció nem más mint kultúra. Azért
kommunikálunk úgy ahogyan, mert egy bizonyos kultúrában szocializálódtunk, megtanultuk az
adott kultúra nyelvét, szabályait és elfogadott normáit. Mindezeket 5-10 éves korunkig sajátítjuk el
( tudósok szerint ).
A nyelv, szabályok és normák közvetlenül nem tudatosulnak bennünk.

Bakos Ferenc ( 1995. )

A kultúra az emberi társadalom által létrehozott anyagi és szellemi javakat foglalja magába. A
kultúraközi komm. mindezeknek egy adott korszakban való, jellegzetes állapotát vizsgálja.

Geert Hofstede

A kultúra egy szellemi szoftver, méghozzá kollektív szellemi beprogramozást jelent.

Amely az emberek egyik csoportját megkülönbözteti a másiktól.

Goodenough

Egy társadalom kultúrája abból áll amit egy személynek tudnia vagy hinnie kell ahhoz, hogy a
kultúra tagjai számára elfogadható módon cselekedjen méghozzá bármilyen szerepben, amelyet a
kultúra tagjai bármelyiküknek számára elfogadhatónak tartanak.

Hampden-Turner

A kultúra fontossága abban áll, hogy identitás folytonosságot biztosít a közösségnek, valamint,
hogy nagy mértékben segíti az embereket egymás megértésében.
Kultúrák közös vonásai:

-Mindig tanult
-Edward T. Hall utalt rá, hogy mindig kollektív → a kultúra mindig csoport specifikus -Relatív

kulturális relativizmus: képviselői azt vallják, hogy az egyes kultúrák között nincs hierarchikus
viszony, nincs alá-fölé rendeltség, mindegyik kultúra csak saját rendszerén belül értelmezhető.

Kulturális etnocentrizmus képviselők: azt vallják, hogy van magasabb és alacsonyabb rendű kultúra
Vannak etalon kultúrák és amik ettől eltérnek azokat deviáns kultúráknak nevezzük.

?=?
Szélsőséges megnyilvánulás = nacionalizmus

Az ember szellemi beprogramozásának modellje:

3 szintet foglal magába:

személy specifikus< --személyiség → részben örökölt, részben tanult

tanult <--kultúra → csoport specifikus
egyetemes,univerzális <--emberi természet → örökölt

emberi természet: az alapvető fizikai, fiziológia képességeinket

kultúra: a szocializáció szintje, ~ határozza meg, hogy milyen irányba fejlődik tovább a
személyiségünk

személyiség: mindig egyedi, nem megismételhető. ~

benne vannak az örökölt, genetikailag áthagyományozódott tulajdonságaink, amelyeket a tanulás
során alakíthtjuk.

Hagyma modell: ( koncentrikus kör)

A kultúrának 4 szintje van:

érték:

rítuálék: kollektív tevékenységek , amik össztársadalmi szempontból fontosak

( üdvözlési szokások, udvarlási szokások, esküvői szokások, temetési

szokások)

hősök fiktívek és valóságosak lehetnek, követendő magatartásmintákat közvetítenek

szimbólumok : a kultúra leginkább látható és a legdinamikusabban változó rétege

Mindig sajátos jelentéssel bírnak az adott kultúra tagjai számár → nemzeti zászló,
státusz szimbólumok

Ideális értékek: az abszolút norma alapján elfogadottak.

Elfogadott normák: a gyakorlatban fogadunk el és alkalmazunk.

Nemzeti kultúra:

Az alatta levő szintet regionális kultúrának nevezzük.

Etnikai,nemzeti, regionális, nyelvi, generációs, társadalmi osztály/réteg, szervezeti kultúra

( Róka Jolán könyvében a kulturális dimenziókat megnézni ) !!!!!!

Margaret Mead :

1. tekintélyhez, a hatalomhoz való viszony

2. az egyén fogalma ( 2 kutatási szintet különböztettek meg : az egyén és a társadalom viszonya)
3. konfliktus kezelés, és bizonytalanság kerülés, agresszió kezelését, és az érzelmek kifejezése

Kis és nagy hatalmi távolságú kultúrák

Individualizmus és korrektivizmus
Maszkulinitás és feminitás
Gyenge és erős bizonytalanság kerülés
Magas és alacsony kontextusú kultúrák
Az idő orientáció: múlt, jelen, jövő orientált kultúrák, monopolikus és polikroniukus