Készült 2012-01-11-én a negyedik évfolyamos diákok a facebook

és a kényszer által összekovácsolódott bandája révén, amennyiben

használod ezt a jegyzetet kérlek gondolj ránk pozitívan és
tisztelettel … sok sikert mindenkinek a vizsgához.
1) A kultúra fogalma. Nemzeti/népi kultúra. A kultúra történeti eredetének csoportjai.
A kultúra fogalma: A kultúra szó eredete:  a latin „agricultura” = földművelés szóból
származik, s később önállósodott, vált az emberi gondolkodás  fogalmi rendszerének részévé.
 A kultúra fogalma a filozófia, a művelődéstörténet és általában az emberi
gondolkodás egyik központi kategóriája,
 a kultúra soha nem statikus jelenség: az emberiség története során állandó változás
jellemezte, az adott társadalom fejlettsége, berendezkedése, objektív valósághoz való
viszonya, s mindennek a folyamatos változása  feltétlenül befolyásolta az emberiség
mindenkori kultúráját.
A kultúra egyes területeit történelmi eredetük alapján csoportosítjuk: megkülönböztetünk
tradicionális, autonóm és heteronóm kultúrát.
 A tradicionális kultúra a kultúra fogalmának legősibb része. A közösségi alkotáshoz,
a hagyományok megőrzéséhez kapcsolódik. Mai kultúránkban már csak egy
meglehetősen szűk területet, a folklorisztikus, népi hagyományokat értjük alatta.
 Az autonóm kultúra a kapitalizmus, a modernizáció időszakában alakult ki. Ekkor
már felértékelődik az egyén szerepe, s a közösségé némiképp háttérbe szorul. A
kultúra különböző alkotásai az autonóm egyénhez kapcsolódnak. Leginkább a
művészetek és a tudomány területén látszik ez, hiszen a művek nem a közösség által
jönnek létre, hanem az egyén, a művész önkifejezéseként.
 A heteronóm kultúra a legújabb ebben a történelmi megközelítésben. A
modernizáció, az urbanizáció során kialakult városi rétegek már nem hozzák
magukkal a tradicionális kultúrát, legfeljebb csak egyes elemeit, ugyanakkor az
autonóm kultúrához csak mint befogadó, vagy felhasználó képesek kapcsolódni. A
városi tömegek mindennapi életét, létfenntartását, szórakozását jelentő kultúrát
nevezzük heteronóm kultúrának. Ez többféle hatást tartalmaz, és a tömegek sajátja.
Jellegzetes megnyilvánulása a szórakoztató ipar.
Népi – nemzeti kultúra
 A „modern” nemzet fogalma a francia forradalom idejére alakult ki,
 A nemzetet sokféle determináns alkotja: a nyelv, a kultúra, a tradíciók, egy sajátos
„népszellem” vagy „néplélek”, de „mindenekelőtt és mindenek kereteként az
organikus ősi múlt, a történelem. E szemlélet értelmében bizonyos számú változatlan,
időhöz és korhoz nem kötött tényező együttesének folytonosságában rejlik a „nemzet”
lényege”
 2 értelmezése van: a francia típusú államnemzet és a német típusú kultúrnemzet
 A nemzeti kultúra értelmezése attól függ, hogyan értelmezzük a nemzet fogalmát!

2)Az ukrán nép etnogenezise, fejlődési szakaszai.

 Nép – gör. etnosz - „...olyan emberek történelmileg kialakult együttese, akik közös,
viszonylag stabil kulturális vonásokkal rendelkeznek, tudatában vannak egységüknek,
valamint más hasonló együttesektől való különbözőségüknek” (Ju. V. Bromlej).
 Történetileg kialakult csoport → ezért történetileg változó
 Változhatnak mind összetevői, méretei, mind az általa hordozott kultúra, noha egyes
jegyek folyamatossága a kulturális állandóság látszatát keltheti.
  Az etnosz által birtokolt kultúra összességében, de nem minden elemében etnikusan
jellemző, erősíti az egységtudatot, de külső kölcsönhatások eredményeképpen
egyetemes jegyekkel is rendelkezik.
A népi kultúra kialakulása szorosan összefügg a nép entogenezisével. Entogenezis
elméletek:
 1) „örökkévalóság”-elmélet – az ukránok azóta léteznek, mióta ember él a Földön (30-
40 ezer és 2-3 mill. éve keletkezhetett)
 2) az „autochtonitás”-elmélete – az ukránok etnikai magját a késői paleolitikum
idejétől a mai Ukrajna területét benépesítő népesség alkotja, az oroszok és
fehéroroszok más területen, más magból alakultak ki (m. Hrusevszkij)
 3) a „közös bölcső”-elmélete – az orosz-ukrán-fehér orosz nép közös ószláv
népességből vált szét (a SU-ban a XX. sz. 30-80-as éveiben volt népszerű)
 4) a keleti szláv népek önálló fejlődésvonalának elmélete, mely az utóbbi években vált
általánossá.
Az ukrán nép etnosz kialakulása
 A kortárs ukrán történészek az ukrán nép kialakulásának kezdetét a Kijevi Ruszhoz
kötik (Kijevi Rusz- IX-XIII. század)
 Ez a folyamat az állam széthullásával megszakadt
 Az etnikai kiteljesedés a XV-XVII. század folyamán folytatódott
 A XVI-XVII. század fordulóján fejeződött be (a Hetmanscsina időszaka)
 A nemzetközi historiográfia továbbra is az ószláv közös fejlődés elméletét vallja, és az
ukrán nép etnikai jellegzetességeinek kialakulását a XIV-XV. századra teszi.

3)Az ukrán kultúra forrásai: előszlávok.

Az ukrán kultúra kialakulásának előzményei
 Ukránok → keleti szlávok → szlávok → indoeurópai népcsoport
 A korai korszak megismerésének lehetőségei:
 Első írásos említések: Tacitus, Pliniusz, Ptolemaiosz, Jordanes, görög, arab utazók,
később német és lengyel források – az antik szerzők a szlávokat venédeknek,
antoknak vagy szklavinoknak nevezték
 Régészeti (zarubineci kultúra, csernyahivi kultúra, kijevi kultúra)
 Nyelvészeti
 Néprajzi emlékek

 Zarubineci kultúra – szlávok kialakulása – I.e. III. sz-tól -I. sz. II. sz-ig – Középső
Dnyeper-vidéktől Polisszjáig:
 Folyók mentén, fa, agyaggal tapasztott házak, kisebb erődített települések
 Vadászat-halászat
 Állattenyésztés+földművelés
 Vasöntés+kovácsolás
 Az I.sz. I. sz-ban a szarmaták nyomására több irányba indultak →
 kijevi kultúra (I.sz. II. sz. vége - III. sz. eleje) – a keleti szláv törzsek kialakulása, →
Csernyahivi (III-V. sz.) – a Nyugati és Déli Bug, valamint Dnyeszter folyók között:
 Területi alapon szerveződő, max. 30 fős közösségek, „horod”-okat építettek az
ellenség ellen
 Később +„osztroh”-ok - a kereskedők erődített települései - majd kézművesek is
jöttek
 Kb. 2000 ilyen telepet tártak fel
 Egyes ukrán történészek az óukrán népesség létrejöttét a kijevi és csernyahivi
kultúrához köti
 A szláv őshazából, a Visztula és az Odera folyók közötti területről keletre is
vándoroltak szláv törzsek, akik a Dnyeper és Don között telepedtek le, laza törzsszövetségben
éltek, államalakulatuk nem volt. A poljanok, drevljanok, ulicsok, volinjanok, sziverjanok,
tivercek, dulibok, fehér horvátok szövetségét tartják az ukrán nép elődjének. Törzsszövetség
időszaka -VI-VIII. sz.

4) A kereszténység előtti keleti szláv kultúrák.

*diszkontinuitás, vagyis szaggatottság - az államhatalom nem egységes, idegen
kultúrák befolyása veti vissza az önálló fejlődést.
* szerb kultúra - késői és rövid önálló indulás, feudális széttagoltság, nagyon sokáig
nem rendelkeznek egységes államközponttal és egységes kultúratípussal. Az Oszmán
Birodalom elnyomása miatt a középkori kultúra konzerválására kényszerültek egészen a
XVIII. elejéig, ennek köszönhető a Reneszánsz elmaradása, s a későbbi korstílusok részbeni
megjelenése. Egészen a nemzeti feléledés korszakáig még a barokk is csak gyengén
képviseltette magát.
* horvát kultúra - a diszkontinuitás nemcsak történelmi vagy társadalmi rendbeli
(feudális), de földrajzi és kulturális szempontból is jelentős volt. A horvátok életére főként
Magyarország és Velence gyakorolt jelentős hatást.
* bolgár állam - erős, fejlett országként létezett, ám 1396-tól egészen a XVIII. sz.
közepéig kénytelen volt azt a fejlettségi szintet konverzálni, amelyen hajdan a török betörés
elérte. A középkori kultúra konzerválása mellett igyekeztek megőrizni addigi értékeiket (pl.: a
Bojanai templom freskói).
* a középkori, reneszánsz és (részben) a barokk szláv kultúra „lángvivői“-nek
számítottak, kultúrájuk fejlődésére erős hatást gyakoroltak közvetlen szomszédjaik, így pl. a
szlovák kultúra számára mindvégig meghatározó jelentőségű volt a Magyar Királysághoz
való tartozás.

5) A korai szlávok mítoszai és hitvilága.

A szláv mitológiáról csak kevés írott dokumentumot ismerünk, de a szóbeli
hagyomány és a régészet segítségével mégis nagy vonalakban következtetni lehet a
történetírást megelőző kor emberének világképére, hiedelmeire. Az írásos emlékek pedig – a
krónikák, évkönyvek, liturgikus szövegek – éppen azért őriztek meg sok pogány, mitológikus
elemet az ősi korból, mert a tilalom céljából regisztrálták e hagyományokat.
A szláv mitológia isteneiről a korai középkori nyelvemlékek, mint Nesztor
Őskrónikája (Повесть временных лет, 1113 körül), az Ipatyij-évkönyv, az Igor-ének, a 12.
század végén Kirill Turovszkij írásai adnak hírt. Vlagyimir fejedelem uralkodása kezdetén
Kijevben, a palotájához közeli dombon létrehozta pantheonját, melyben hét istenség szobra
kapott helyet: Perun (az Ég atya fia, a vihar és a tűz megtestesítője), Horsz (lunáris jellegű
fényistenség), Dazsbog (szoláris fényistenség, a Nap), Sztribog (a szelek ura), Szimargl (a
termés, a vegetáció ura), Mokos istennő (a Földanya megszemélyesítője – maty szira zemlja
formában rejtetten tovább él az orosz népi kultúrában).
A pogány szlávok mitológiájára vonatkozó hagyomány nagyon hiányos és homályos.
Mitológiájuk és vallási hitrebdszerük 3000 év alatt folyamatosan alakult ki és változott. A VI.
században élő Prokopiusz a Kárpátok mögött élő szlávokról írván, megemlíti, hogy imádtak
egy istent, a villám teremtőjét és valamennyi dolog legfőbb urát, akinek ökröket s egyéb
állatokat hoztak áldozatul. A fátumot nem ismerik; veszélyes esetekben fogadalmat tesznek,
melyet megmenekülésük esetén szigorúan megtartanak. Tisztelnek folyókat, nimfákat és
számos más istent is. A XII. században élő Helmold már más értelemben szól mitológiájukról.
Szerinte a többalakú isteneken kívül, akik a mezők és erdők, öröm és búbánat fölött
uralkodnak, a szlávok hisznek egy főistenben, aki a többi alájarendelt istennek parancsol. E
két adaton kívül csak istennevek maradtak fenn. Orosz istennevek: Perun (mennydörgés, talán
a normannok Thor-ja), Volosz, Dazsbog, Sztribog stb. A magasabb isteneknek csakhamar
nyomuk veszett, míg az alsóbb isteneké, az erdei és hegyi, a vízi és légi, a házi és udvari
démonoké máig is ismeretes, noha ezek nevében idegen hatás (német, új-görög) nyilvánul.
Ilyenek a délszlávoknál a Vilik, a keleti szlávoknál a Ruszalkák (nimfák); a Rojenicák és
Szojenicák (születési és sors-szellemek), továbbá a Vámpirok, Hableányok, Koboldok stb. Az
Elba és Odera közt lakó szlávok a hagyomány szerint hisznek a fény és a sötétség (Bjelobog
és Cernobog) isteneiben, akik egymás nélkül nem tudnának fennállni, tehát ebben a
kultuszban nem a keresztényies felfogásban lévő Isten-Sátán párosra kell gondolni, hanem
egy afféle természeti tulajdonságokra, amik az évszakokban fontos szerepet töltenek

6)A kereszténység és a Kijevi Rusz kulturális fejlődése.

Az első fejedelmek alatt megerősödött az állam. Olga fejedelemasszony idején a
külpolitika porondjára lépett (946, 957 – bizánci látogatások, 958 - megkeresztelkedés,) ekkor
megkezdődtek a Kereskedelmi kapcsolatok és szerződések, de a döntő lépés az volt, hogy a
kereszténység Európa egyenrangú tagja legyen, tehát a kereszténység állami bevezetése!
Nagy Volodimir (980-1015) bevezeti:
 – kereszténység felvétele (988), bizánci, keleti rítusú
 - ezüst és arany pénz verése (grivnya),
 a fejedelem címere a trizub
 - Írásbeliség: Zakon Ruszjkij, Sztatut zemljanij,
 - első kővár és kőtemplom építése Kijevben (desjatzna cerkva- tized templom)
9-13. század
Ekkor alakulnak ki azok a politikai és kulturális struktúrák, melyek a középkori Európa
meghatározói lettek
 1054- keresztény egyházszakadás → A nyugati és a keleti egyház szétválása kihatással
volt a szláv népek vallására is. 
A középkor lényegében az egyházhoz és kereszténység értékeihez kötődik. a
kereszténység ad egy irányt a kultúra alapvető területeinek, az építészetnek, és az
irodalomnak. Az építészethez hasonlóan a zene és az irodalom is a valláshoz kötődik.

7) Írásbeliség és oktatás a Kijevi Ruszban.

A szlávok első rovásírása után Ciril és Metód munkásságának köszönhetően vezetik be
az ábcé-t. Akkoriban a nyelvészek és a történelemtudósok nem tudták megállapítani, hogy
melyik írásrendszert alkották meg ők: a glagolitát, vagy a róla elnevezett Cirill ábécét, a
kirillicát. Majd a lekapart, és újraírt okmányok segítségével megállapították, hogy a
glagolica írásmód régebbi betűtípus. A X. század elejére már kialakult a második szláv ábécé,
és a két írástípus egy ideig egymás mellett létezett. 
Oktatás
Az első iskolák az ún. bratsztvák – egyházi testvériségek jóvoltából nyíltak (1550
Krasznosztav, 1586 – Lemberg), majd minden nagyvárosban. Egyházi szláv nyelven oktattak,
de történelmet, matematikát, nyelveket (gör. és lat.) és a 7 szabad művészetet tanulták.

_ A legjobb ilyen iskolák Lembergben, Kijevben és Luckban voltak

_ Szigorú fegyelem volt

_ A társadalom minden rétegéből voltak gyerekek

_ Némelyik bentlakásos volt Az Osztrohi akadémia 1576-1580/Kijevo-Mohilai kollégium

_ Konsztantin Osztrozky költségén jött létre az első felsőoktatási intézmény

_ Első rektora – Geraszim Szmotrickij író. Helyi és külföldi tanárok oktattak

8) A Kijevi Rusz írásos és irodalmi emlékei.

Írásos emlékei: A XI. században 2 írásmód: a görög ábécén alapuló kirilica, mely 27
betűből állt, és a Cirill által kidolgozott fonetikus glagolica, mely 43 betűből állt.
Litopiszek írása:
 az első 1039- kijevi krónika,
 Nagy Nikon – Kijevo-pecseri krónika kompozíció 1073-1093,
 1113- Nesztor szerzetes „Poviszty vremennih lyit” – Régmúlt Idők Krónikája
 Több tudós is élt itt pl.: Agapit Pecserszkij – orvos, Alimpij – ikonfestő, Damian –
természetgyógyász, stb.
 Irodalmi művek: „Ének Igor hadáról”(Szlovo pro Ihoriv pohid), „Volodimir Monomah
Intelmei”, Ilarion metropolita „Szlovo pro zakon i blagodaty” (1051), Kiril
Turovszkij: „Pritcsa pro dusu i tyilo”, Danyil Zatocsnyik „Blagannya”, …
 Népszerű a fordításos irodalom és az életrajzok (zsityije, hagiográfia), pl. a Kijevo-
Pecserszkij patyerik, a kolostor szerzeteseinek élettörténete. Osztromiri Evangélium
(1056-57)

9) A Kijevi Rusz épített emlékei.

 Deszjatinna cerkva (Tized-templom) Kijev első kőtemploma, Szent Szűzanya
tiszteletére emelték (989— 996), a „Régmúlt Idők Krónikája” is tudósít létezéséről,
1240-ben pusztult el a mongol-tatár támadás idején
• Aranykapu (Golden Gate, Zolotyi Vorota) a XI. században épült Kijev egykori
városkapuja, 1240-ben lerombolták a mongol-tatárok, 1982-ben építették újjá.
• Szent Szófia katedrális, 1037-ben kezdték (Sobor Sviatoyi Sofiyi). Bizánci stílusú, de
eltér a konstantinápolyitól: keresztkupolás, 13 tornyos. Az aranyozott kupolákat és a
templomot Jaroszlav besenyők fölötti győzelme tiszteletére emeltek . A 76 méter magas
harangtornyot a barokk időkben építették hozza
• Pecserszka lavra Barlangkolostor, Uszpenszkij temploma (eredetileg 1073-78 között
épült, barokk rekonstrukció)
• Szent Mihály aranykupolás székesegyház (Mykhaylivskyi zolotoverkhyi monastyr)
a varos védőszentjéről kapta nevét. A régi-új katedrális 2004-ben épült az 1108-ban készült
pontos másaként, amit a szovjetek 1937-ben leromboltak. II. Szvjatopolk építtette (1108). Az
itteni mozaikok is bizánci mesterek munkája volt, amelyek nagy része elpusztult a szovjet
időkben, de néhány tábla megmaradt.

10) A Kijevi Rusz szobrászata és festészete. Mozaikkészítés, mint a monumentális

művészet egyik ága.
Bölcs Jaroszláv idején volt a akultúra világkora
Pl. A Novgorodi Szófia-katedrális az 1045-50-ből – Jaroszlav fejedelem fiának, Vlagyimir
novgorodi herceg megbízásából készült, a bizánci építészet korai emléke. A templom freskói
az 1100-as években készültek, és 1860 körül renoválták őket. Ikonográfiája bizánci. A
katedrális bronzkapuit 1156-ban Magdeburgban öntötték, a korabeli svéd fővárosból
zsákmányolták a novgorodiak 1178-ban. A katedrális az 1400-as évekig Novgorod hitéleti
központja volt.
 A 8-9. század fordulóján kezdett kialakulni a Kijevi Rusz művészete. A kereszténység
felvétele Vlagyimir fejedelem uralkodása idején, 988-ban nagy lökést adott a monumentális
építészet kibontakozásának, Kijevben, Csernyigovban gazdagon díszített templomok és
katedrálisok törtek a magasba
Ma is gyönyörködhetünk a kijevi Szófia székesegyház mozaikjaiban és freskóiban, a
Szűzanyában, a Krisztus és az apostolokban (Eucharisztia), a Pankrátorban, Bölcs Jaroszlav
családjának ábrázolásában, életképekben, zenészekben; a Cirill templom freskóiban, a kijevi
Aranykupolás Szt. Mihály székesegyház Dmitro Szalunszkijt ábrázoló freskóját csak ezért
nem láthatjuk, mert 1935ben a templomot lerombolták. A díszes kéziratok legszebb példányai
közé tartozik az Osztromiri Evangélium és Szvjatoszlav gyűjteményének egy darabja.
A Kijevi Rusz felbomlása és a feudális megosztottság vezetett a regionális ikonfestő
iskolák kialakulásához. A mindent elsöprő tatár-mongol hódítás után csak nagyon kevés
emlék maradt meg, jobbára Nyugat-Ukrajnában. A legismertebb 14-16. századi ikonok között
tartják számon a Sárkányölő Szent Györgyöt és a lucki Volini Szűzanyát.

11) Az ukrán népi színjátszás alapjai, forrásai.

A színház, mint műfaj, ismert volt Ukrajnában már a Kijevi Rusz idejében is.
Párbeszédek és táncok – a drámai művek elemei – a régmúlt időbe visszanyúlnak, s már csak
a vallási énekekben vannak jelen.
A pogány szokásokon alapuló „játékocskák” ("ігрищ") mentették át a régmúlt idők
kúltúrájának elemeit. Ezek egy része szorosan össze volt kötve a a különböző évszakokkal,
mint a tavaszköszöntők (веснянки), Szentjános-napi énekek (купало), míg mások az
emberek életének különböző alkalmaihoz kötődtek (esküvők, keresztelők, temetések.
Az ukrán fejedelmek Bizáncból hozattak bohócokat, ezeket vándorkomédiásoknak
nevezték, ezek a hallgatóságnak vidám és szatírikus darabokat (konkrét események alapján)
tolmácsoltak. Mind be voltak öltözve, az ő megjelenésükkel kezdődik az ukrán jelmezes
színjátszás története.
Amikor a kereszténység a kijevi Ruszban hivatalosan is államvallás lett, már nem csak
a pogány vallás egykori papjai vezettek le szertartásokat, hanem azok közvetlen örökösei, a
vándorkomédiáso is.
A bohócokról [скомороха] szóló legrégibb emlékeink a róluk szóló egyházi
irományokban és a Kievi szent Szófia székesegyház freskóin maradtak fenn, a róluk szóló
utolsó említések a XVI. századból valók.
Ukrajnában a vándorkomédiásokon kívül másfajta tréfacsinálól is léteztek ebben az
időben, akik a területre Németországból (Novgorodon keresztül), illetve Csehországból és
szerbiából érkeztek.
Az XVI. sz. végén jön be Ukrajnába a Nyugat-európai egyházi dráma, melyben
nemsokára a latin nyelvet felváltotta a nép nyelve, a drámai párbeszédeket pedig a vicces
jelenetek és történetek (közjáték), melyek az újkori komédia alapjául szolgáltak.
 Ezek a népi drámák elterjedtek és népszerűekké váltak.
A XVII. században létezik a nevettetésnek egy másik formája, a gúnyolódás.
Ukrajnában a színjátszás kezdetei a XVI. sz. végi - XVII. századi kulturális – nemzeti
mozgalmak idejére esnek, melyek a területen az 1569-es Lengyelországhoz való csatlakozás
(Lublini únió) után kezdődtek meg.
A legkorábbi említések Ukrán színházakról a XVI. sz. végére nyúlnak vissza.
A legrégebben datált Ukrán nyelvű színdarab [поляк] Якуб Гавваторович
Keresztelő János halála c. drámája volt, amit lengyelül adtak ki Galíciában,
Kamjanecben.
Nagy szerepet játszott a kor színjátszásában a Kijevi-mohiljáni kollégium.
A kollégiumban a XVII. században nem tudunk előadásokról, mivel az időszak
viharos eseményei nem kedveztek a kulturális életnek. Csak Mazepa hetmanságának idejéből
tudunk arról, hogy a kollégiumban előadásokat tarottak.
Ebből az időből fennmaradt több betlehemes játék, melyek többsége két részből állt:
egy egyháziból és egy világiból. Az első részben elmesélték Krisztus születésének, a három
királyok, az aprószentek (Azok a gyermekek viselik ezt a kedves nevet, akiket Jézus, a
prófétai ígéreteket beteljesítő Messiás király miatt öletett meg Heródes, azt gondolván, hogy
így megmentheti királyságát, és dinasztiát alapíthat a zsidók országában.) és Heródes
öngyilkosságának történetét. A második rész az elsőhöz kapcsolódott, ebben bemutatták
azokat a személyeket és néprétegeket, akik Jézus születésének örvendtek.
A XVII. század első Ukrán drámái verses párbeszédek voltak, iskolai drámáknak
nevezték őket, mert iskolákban készítették és adták elő azokat.
Iskolai színjátszás [Шкільна драма] – a latinnyelvű egyházi dramaturgia egyik
műfaja, amely Kelet-európa országaiban a XV. – XVI. sz. határán jelent meg.
A legismertebb a XVII. században Феофан прокопович «Володимир»-ja, amely I.
Mazepának állít emléket. Ezt a drámát 1705-ben a Kijevi-Mohiljáni akadémia diákjai
készítették.
A régi ukrán színjátszás utolsó darabja ismeretlen szerző „Isten kegyelméből…” c.
munkája, amelyben szó esik a1648-1654-es nemzeti felszabadító mozgalom (Zaporizzsjai
felkelés) kezdeteiről, melyet B. Hmelnickij vezetett.
Az iskolai színjátszás fejlődésével szoros kapcsolatban van a közjáték megjelenése.
Közjáték (lat. inter-között; medius – az, ami valaminek a közepén helyezkedik el) –
kicsi, a tartalma szerint komikus dalocska vagy versecske, amelyet a darab jelenetei között
adtak elő, melynek célja a nézőközönség pihentetése és figyelmének felkeltése, hasonló volt a
cselekménye a játszott darabéhoz.
Betlehemes játék – régi mozgó bábszínház, melyben egyházi és világi darabokat
egyaránt játszottak. A betlehemes dráma a XVII. században jelent meg.
Misztérium – Középkori egyházi dráma, amely a liturgia eseményei alapján jött létre.
Ennek keretében játszották el Jézus születését, halálát és feltámadását.

12) Az ukrán kultúra általános fejlődési tendenciái a XIV-XVI. században.

A XIV-XVII. századi ukrán kultúra
 Előzmények:

 Az 1240. évi tatár támadás után a Rusz egykori részfejedelemségei az Arany Horda
vazallusaivá váltak (Jarlik)

 A XIV. sz. második felében azonban a tatár függést felváltotta a Litván

Nagyfejedelemség befolyása → politikai elvük „semmit sem változtatni, semmit sem
újítani”, így megmarad a nyelv, a szokások, de gazdasági-társadalmi szempontból
fejlődésnek indul.

 Pozitívum → a XVI. sz-ra beszivárog a nyugat-európai reneszánsz kultúra!

 Fokozatos beszivárgás – nem csak fegyveres hódítás, de megegyezések, litván-ruszin

vegyes-házasságok

 Vallási türelem a katolikus litvánok kezdetben toleránsak a pravoszlávokkal szemben

Építészet: erődítmények és templomok

 A mongol-tatár támadások után a fa építkezést felváltották a jól védhető kőből készült
erődítmények, sok bástyával (donjon), nehezen megközelíthető helyen. Pl.:
Kremenciben, Bilhorodban és Luckban.

 A XIV-XV. Század – átmeneti időszak volt, melyben keveredtek a korábbi bizánci

stílus elemei az új európai gótikus stílus elemeivel. Pl.: Halicsban (Krisztus Születése
templom, XIV. sz.), a volhíniai Mezsiriccsában (XV. sz.), Lavrivszka kolostor
Bojkivscsinán (XIV-XV. Sz.)

 A reneszánsz a XVI. sz.-tól hatott az építészetre, pl. a Kijevo-Pecseri Lavra

erődítményei, vagy a Podóliai Szutkivci vár.

Építészet
 A XVI-XVII. Sz. építészeti stílusai: Gótika (mai É-Ny. Ukr.), Reneszánsz (mai É-Ny.
Ukr.), Barokk (az egész akkori ukrán ter.)
  Épülettípusok: Erődítmények, Kultikus építmények, Városi lakóépületek, Nevezetes
épületek: Feudális várak Halicsban, Volhíniában, Podóliában, A kijevi vár a
Várhegyen, A Vinnicai, Zsitomiri, Cserkasszi, Osztrogi vár, A templomépítészetben a
XIV-XVIII. sz. között még mindig nagyon népszerűek a fatemplomok, Híres
reneszánsz építész Petro z Barboni (itáliai származású): a lembergi Uszpenszkij
templom harangtornya, 1572-1582, és a Kornyakta palota, 1571-1580.

13) A vallási testvériségek iskolái, szerepük az ukrán oktatás fejlődésében.

14) A Kijevo-Mohilai Akadémia jelentősége az ukrán kultúra szempontjából.

A Kijevo-Mohilai Akadémia nagy jelentőséget adott a kultúra és az oktatásban.
Lehetővé tette a tovább tanulást az emberek, diákok körében. Ukrajnában az első felsőoktatási
intézmény volt. 1615-ben Kijevi Testvériség iskolaként nyílott meg. Ukrajna és Lengyel.o.
megállapodása után 1658-ban megkapta a Kollégiumi Akadémia címet.
A Kijevo-Mohilai Akadémián 12 éves képzés volt. A 18. század 2. felétől 7 éves
oktatás volt. Három nyelvtan, poétika, retorika, filozófia és teológiai szakosítások voltak.
Továbbá a nyelvekre szakosodott osztályokban tanították: a görög, lengyel, német, francia,
héber, orosz nyelvet. A töri, földrajz, matematikára szakosodott osztályokban vegyes
tantárgyakat vezettek be. A magasabb matematikában tanították: (algebra, optika, geometria,
fizika). Ezen kívül voltak képzőművészeti és zenei szakok is. A 18. század végére megjelent
az orvosi és a vidéki gazdaságtan is. A ruszin és a szláv szakon latin nyelvet is tanultak.
A Kijevo-Mohilai Akadémiának volt egy testvéri iskolája is, amelyben együtt
dolgoztak az egyházi vezetők és a tudósok. Ők együtt fordították a könyveket latín és lengyel
nyelven.
Az akadémiának nagy jelentősége volt a régi ukrán irodalomban. A versek és a prózák
latin és lengyel nyelven jelentek meg. Mindezek mellett még nagy jelentősége volt a
zeneművészet fejlődésében és a képzőművészetben is. A zeneművészet kiemelkedő alakjai:
Максим Березовський, Артемій Ведель, és a képzőművészetben: Іван Мигура, Григорій
Левицький.
Igaz, hogy a Kijevo-Mohilai Akadémia nem teljesen volt önálló, mégis a filozófia
alapjainak a megteremtője volt.

15)Az ukrán barokk kultúra.

A barokk építészet művészet és irodalom is egyben. A barokk stílus fejlődése
befolyásolja a népi hagyományokat is. Az ukrán barokk kultúra egy része a kozákok és a
nyugat felé irányul. A korszak jellemzője, hogy stilisztikai iránya meglátszik a művészetben,
az irodalomban és a kultúrában is. Továbbá ez látható az építészet, a festészet, szobrászat, és a
színházak terén is. A barokk a 16-17. században nagy szerepet játszott az emberi kultúrában.

16) Az ukrán barokk építészet.

A barokk építészet művészet és irodalom is egyben. A barokk stílus fejlődése
befolyásolja a népi hagyományokat is. Az ukrán barokk kultúra egy része a kozákok és a
nyugat felé irányul. A korszak jellemzője, hogy stilisztikai iránya meglátszik a művészetben,
az irodalomban és a kultúrában is. Továbbá ez látható az építészet, a festészet, szobrászat, és a
színházak terén is. A barokk 16-17. században nagy szerepet játszott az emberi kultúrában.
Pl. barokk stílusú épület: Szt. Vlagyimir székesegyház ortodox templom. Alapkövét
1862-ben rakták le, építése 1896-ig tartott. Filaret metropolita kezdeményezésére épült, a
Rusz megkeresztelésének 900 évfordulója alkalmából. Tervezői: Strom és Sparro, később
Baretti vette át az építését. Andrej Frolov mozaikjai díszítik a homlokzatot.
 Szent Izsák Székesegyház
 A mazeppai barokkal induló korszak első temploma a Kijevo-Mohilai akadémia
Jelenés-temploma (Bohojavlenszka), 1690-1693
 A szovjet időben 1933-ban felrobbantották
 Blagoviscsenszka cerkva, 1740 (felújítva 1996)
 Szent András templom, barokk stílusú, tradicionális 5 tornyos kereszt alakú templom
(Batolomeo Rastrelli tervezte).
 Marijinszkij palota, Rastrelli tervei alapján
 Kremenecben a jezsuita templom, ma pravoszláv (késői barokk stílus).

17) A Hetmanscsina korának kultúrája.

18) A kozákság témája az ukrán népi festészetben (XV–XVII sz.).

A "kozák" név "szabad embert" jelent, vagyis olyan embert, aki nem találja a helyét a
társadalomban, és inkább olyan helyre megy élni, ahol nincsenek felülrõl meghatározott
szabályok.
A XV–XVII században a festmények többsége mágnások, kozák elöljárók, tehetős
polgárok és parasztok megrendelésére készült. Akkoriban jöttek divatba a zsánerképek. A
Mamaj, kozák című kompozíciónak számos változata ismert. Ezek az alkotások a nép
társadalmi és nemzeti felszabadulásáért vívott hősies küzdelmet voltak hivatottak
megerősíteni. Közös vonásuk, hogy mindegyiken szerepel a rettenthetetlen kozák, aki lábait
maga alá húzva üldögél, pengeti banduráját vagy pipázik. A képekhez verses kísérőszövegek
járultak.

19) Kozák krónikák, népi mondák és hősi énekek.

A 15.-17. századi feljegyzésekben már találkozhatunk elbeszélő jellegű történelmi
dalokkal, amelyek a kozákoknak az idegen hódítókkal szemben vívott hősies küzdelmét
jelenítik meg. Az ukrán nép egyedülállóan változatos lírai, a hétköznapokról szóló, vidám,
hazafias, szatirikus, mulatós és talpalávaló nótakincset, s románcokat teremtett. Népi
hangszerré lett a koboz, a furulya, a csörgő, a cimbalom, a hegedű és a lant.
1715-ben II. Katalin orosz cárnő eltörölte a hetymanságot, a kozák rendszert, és
Ukrajna Oroszország egyik tartományává vált. A megszállók elleni harc, mely ekkor sem
maradt abba, leginkább a hajdamákok fegyveres felkeléseiben nyilvánult meg. Vezetőik
többek között Maxim Zaliznyak és Ivan Honta voltak. Az eloroszosítás és az elnyomás hosszú
évei alatt is sikerült megőrizni Ukrajnában az anyanyelvet, a kultúrát, a népszokásokat és
szertartásokat. Régóta élő népköltészeti műfajok a bilinák, a szertartási és históriás énekek, a
mesék, szólások és közmondások. A bilinák a fejedelmek korának hősi jellegű elbeszélő
énekei. Közülük a leghíresebbek a MikulaSzeljaninovicsról, a Volgáról (Oleg fejedelemről és
Olga fejedelemasszonyról) és az Uja Muromecről szólók. A mese egyike a legősibb
népköltészeti műfajoknak. Nemzedékről nemzedékre öröklődnek az igazságról és
hazugságról, a Kozsumjákról, a Kotihoroskóról (Gurulj borsócska), a Szolovej-Razbojnikról
(Fülemülerabló) stb. szóló mesék. Nagy szolgálatot tett e mesék megőrzésében és
feljegyzésében Pontelejmon Kulis, Borisz Hricsenko, Ivan Franko, Leszja Ukrainka, Pavlo
Csubinszkij.

20) Hrihorij Szkovoroda irodalmi tevékenysége.

 Hrihorij Szkovoroda a 18. sz.ban a legkiválóbb alakja a kulturális és irodalmi életnek
Ukrajnában. Nagy népi filozófus, pedagógus, költő, író, és vándor-tanító is. Írói ötleteit
dolgozta ki több művében és véleményét is mindig közölte az ukrán állampolgároknak. Az ő
sokoldalú irodalmi és filozófiai művei átmenet volt a régi és az új ukrán irodalom között.
Hrihorij Szkovoroda létrehozta az új irodalmat, ő volt az ideológia előfutára. A
költészet és a próza szerves részein dolgozott az irodalomban, ezáltal fejlesztette ki a
humanista, demokratikus eszmét. Bevezette a szakirodalomba a hagyományos ukrán eredet
képét. Védte a szociális és nemzeti jogokat.
Műveit sokszor kritikák érték, ezek a rágalmazások mérgezik meg a lelkét. Tanárként
dolgozott (Kijevi Mohiljai Akadémia, Harkovi kollégium), de kirúgják (ez volt az utolsó
munkahelye tudós, filozófus, és pedagógusként).
Művei: Harkovi mesék – 1774
A szegénypacsirta – 1787
Ring – 1773-1774
Vita az ördöggel – 1783-1784

21). Hrihorij Szkovoroda filozófiai nézetei.

Egy ukrán kis faluban, Csornuhiban született, tanulmányait a Kijev-mohiljani
Akadémián folytatta. 1745-ben jött Magyarországra, Tokajba, ahol öt évig templomi énekes
volt. (Egyébként Tokajban is a napokban koszorúzták meg emléktábláját.) Hazatérve
költészetet tanított, majd 1753-tól házitanítói állást vállalt. Kovljarban írta első verseit,
amelyek később bekerültek az Isteni dalok kertje című kötetbe. Később költészetet, stilisztikát
és görög nyelvet tanított. Szabadgondolkodó lévén, több nézeteltérése támadt a harkovi
kollégium vezetőségével, ezért kénytelen volt elhagyni a pedagógiai pályát. A '60-as években
sok verses és prózában írt mese született tollából. Szkovoroda a következő 25 évet
vándorlással töltötte, akkoriban írta filozófiai műveit, esszéit. Meséi Harkovi mesék címmel
1774-ben jelentek meg.

22)A klasszicista kor épített emlékei a mai Ukrajna területén.

23) Ivan Mazeppa felvilágosító tevékenysége.
24) Ukrán festészet fejlődése a XIX. Században és a XX. század elején.

25) / Az ukrán nemzeti színház kialakulása ХІХ–ХХ. sz.

Az ukrán színjátszás a népi játékokban mutatkozott meg először, a táncban, dalban,
szertartásokban. A Kijevi Rusz korszakában a színház elemei az egyházszertartásokban voltak
jelen. A dráma kibontakozása a 16-17. századra tehető és a Kyiv Brotherly szakos diákok,
valamint a Lavra iskolások neveihez fűződik.
A 17-18. században a marionettek utazásszínházai által előadott karácsonyi drámákat és
közjátékok voltak jellemzőek.
1795- Ukrajna első magánszínházának megnyitása Lvivben.
Nagydnyeprjánscsinában pedig az első teátrális színtársulatok születtek a 18. században.
1806-ban Kijevben megjelent az első magán színház. Odesszában 1809-ben, Poltavában
1810-ben. Ivan Kotljarevszkij
A 19. században terjedésnek indult az amatőrszínjátszás. Az ukrán színház neves dramaturgjai
és színpadigazgatói: Михайло Старицький, Марко Кропивницький és Іван Карпенко-
Карий.
1918-ban kezdődött egy új időszak a nemzeti színház történelmében: megjelent a Nemzeti
drámaszínház és a „Молодий театр”. A Nemzeti dramaturgiaszínház folytatta hagyományait
a valószerű-pszichológiai iskolának.
A független Ukrajna alakulásának kezdetén számos színház alakult. A színjátszást a népi
hagyományokra fektették.
Világszerte elismert színpadigazgató Роман Віктюк, Андрій Жолдак. Az ukrán színház
tehetséges színészei: Богдан Ступка, Ада Роговцева, Анатолій Хостікоєв та інші.
26Megvan papiron
27.Megvan papiron
28. Т. Шевченко – художник. / Sevcsenko, mint festőmúvész.
A 19. századi ukrán művészet Tarasz Sevcsenko művészeti és költői munkásságának
hatása alatt állt. A falusi jobbágyfiút orosz értelmiségiek váltották ki a jobbágysorból.
Sevcsenko a szentpétervári Művészeti Akadémián Kari Brjullov tanítványa volt. A mester
hatása megmutatkozik korai alkotásain, amelyek szenvedélyt, sajátos látásmódot tükröznek,
ötvözve azt az ukrán népélet motívumaival. (Cigány jósnő (1841), Katerina (1842), Falusi
család (1843), a Festői Ukrajna rézkarcsorozat (1844), E. V. Kejkuatova portréja (1847).
Sevcsenko további sorsa tragikusan alakult.
Tagja lett a titkos Cirill és Metód társaságnak, amely a szláv népek testvériségét hirdette, de
küzdött a jobbágyság felszabadításáért, az önkényuralom megszüntetéséért és mindenekelőtt a
nemzeti elnyomás ellen. Sevcsenko a nagy célok népszerűsítéséért járt az ukrán falvakban, a
paraszti nép körében. Közben már kedvelt festő volt, a képeit jól fizették. Rajztudása szakmai
körökben is elismerésre talált és 1847-ben – 33 éves korában – a kijevi egyetem meghívta
rajztanárnak professzori címmel és rangban.

26) Az ukrán irodalmi nyelv kialakulása, Ivan Kotljarevszkij munkássága.

27)“Кобзар” Т. Шевченка. / Tarasz Sevcsenko és a „Kobzar”.
28)Sevcsenko, mint festőmúvész.
29)Mikola Gogol és Ukrajna.
30)Ukrajna nemzeti-kulturális újjászületése a XIX-XX. század fordulóján.
31)Ivan Franko tevékenysége.
32)Az ukrán Reneszánsz: művészeti egyesületek a XIX-XX. század fordulóján.
Az Ukrán reneszánsz - A művészeti ágak „újjászületése” Ukrajnában, amely annak
függetlenedése utáni kulturális és nemzeti fejlődésben jelentkezett.1992-ben Ukrajna
Legfelsőbb tanácsa határozatot adott ki „A kultúrával kapcsolatos törvényalkotás alapjai”
["Основи законодавства про культуру"] címmel. Ez a kultúra fejlődésének alapprogramja,
amely kimondja, hogy az egyházi – nemzeti újjászületés csak a kulturális folyamatok
demokratizálása révén jöhet létre, a nemzetiségi jelleg megőrzésével, a megfelelő anyagi
források jelenléte mellett.
A kulturális újjászületés új múzeumok és a történelmi – nemzeti kultúra újabb
központjainak (pl.: Hluhivi Baturin gyűjtemény)megnyílásában mutatkozott meg.
Ekkor kiadták az Ukrajnai költők korábban betiltott műveit.
Elkezdődött a „Kijevi örökség” ("Київська старовина") és az „Irodalmi –
tudományos hírmondó” ("Літературно-науковий вісник") c. lapok kiadása.
Megkezdődött a nemzeti hagyományok újjáéledése.
 Az oktatás nyelve lengyel és német
 Ruszka trijca (Orosz hármas), (1832-1837) galíciai irodalmi csoport
 Markian Saskevics (1811–1843)
 Ivan Vahilevics (1811–1866)
 Jakiv Holovackij (1814–1888)
 1836 – „Dnyeszteri sellő” almanach
Cirill-Metód Társaság (1846-47)
 kulturális felvilágosító egyesület vagy az első ukrán-szláv nemzeti titkos társaság?
 Olekszij Petrov kijevi egyetemista szervezte
 a cári titkos rendőrség leleplezte és tagjait elítélték
Tagjai: M. Kosztomarov, T. Sevcsenko,M. Hulak,V. Bilozerszkij,P. Kulis,I. Navrockij,M. Szavics,O.
Markovics,G. Andruzszkij, stb.
33)Az ukrán képzőművészet a XIX-XX. század fordulóján.
Az ukrán művészek képzésében jelentős szerepet játszott a szentpétervári Művészeti
Akadémia és az égisze alatt létrehozott Kijevi Rajziskola. A Nyugat-Ukrajnában élő
művészekre nagy hatással volt a nyugat-európai művészet is.

A 19. századi ukrán művészet Tarasz Sevcsenko művészeti és költői munkásságának hatása
alatt állt. A 19. század második felében alkotó művészek vásznairól az ukrán nép életének
mindennapjai, a zaporozsjei kozákok hőstörténete és a természet szépsége néz le napjaink
tárlatlátogatójára. A korszak kiemelkedő alkotói: K. Trutovszkij, Sz. Vaszilkivszkij, M.
Baskirceva, Sz. Szvitoszlavszkij, M. Szamokis, V. Orlovszkij, M. Pimonenko, K. Kosztandi,
K. Usztinovics, I. Trus, P. Levcsenko. A 20. század elejét a lázas útkeresés, a művészi
ábrázolásmód új formáinak felkutatása jellemezte. A művészek szerettek volna
megszabadulni a megkövesedett dogmáktól, úrrá lenni az esztétikai és alkotói válságon. Az
ukrajnai avantgárd megjelenését a kortárs nyugat-európai művészet hatása ösztönözte. Az
ukrán művészek azonban abban különböztek európai társaiktól, hogy szorosabban kötődtek a
népművészethez, a nemzeti művészet gyökereihez, az ukrán nép szellemiségének
ősforrásaihoz. Az ukrán nemzeti kultúra újjászületése szorosan kötődik annak a Mihajlo Boj
csuknak (18821937) a munkásságához, aki a nemzeti hagyományok, a bizánci ikonfestészet
költőisége és az olasz reneszánsz szintézise révén kialakította saját koncepcióját a nemzeti
művészetről.

A kompozíciók klasszikus egyszerűsége, az alakok emelkedett szellemisége, a kifejező és

mesteri megformálás köti össze a mestert és követőit: Timko Bojcsukot, Vaszil Szedljart, Ivan
Padalkát, Szófia Nalepinszkát, Okszana Pavlenkót és Jaroszlava Muzikát. Mihajlo Bojcsuk az
ukrán művészettörténetének nagy, ám tragikus sorsú alakja. Eszmetársaival együtt a totális
rendszer áldozatává lett.

Az ukrán művészet megerősödésében jelentős szerepet játszott a Kijevi Állami Művészeti

Akadémia, ahol olyan kiváló művészek és pedagógusok dolgoztak, mint Heorhij Narbut,
Vaszil és Fegyir Kricsevszkij, Mihajlo Boj csuk, Olekszandr Murasko, Mihajlo Zsuk, Mikola
Buracsek és Abram Manevics.

A 80-as évek közepéig az ukrán művészet a szocialista realizmus megszabta keretek között
létezett. A 30-as évek második felében a legjelentősebb művészek váltak a megtorlások
áldozataivá, illetve hagytak fel az alkotással. A 40-es években a nyugat-ukrajnai művészek
révén gazdagodott a művészeti élet. Ehhez a csoporthoz tartozik O. Kulcsicka, A.
Manasztirszkij és J. Kontratovics. Az 50-es években Kijevtől Leningrádig másról sem
beszéltek, mint a kárpátaljai festők - Boksay József, Erdélyi Antal, Manajlo Fedor, Kocka
András és a többi ungvári alkotó - expresszív és színpompás vásznairól.

A 20. századot két zseniális népművész - Katerina Bilokur és Marija Primacsenko - neve
fémjelzi. Katerina Bilokur kifinomult mesterségbeli tudással ábrázolta az ukrán táj szépségeit.
Marija Primacsenko metaforikus képi világa új, a hagyományokkal szakító kompozíciós
lehetőségeket tárt fel.

34)Az ukrán modernizmus.

35.) Az ukrán kultúra fejlődési irányvonalai és irányzatai a XX. században.

A XX. századi ukrán kultúra
 Az I. világháború (1914-1918) újabb határmódosulásokat hoz
 Széthullnak a nagy birodalmak – ez a nemzetállamok kora
 1917 – Oroszországban bolsevik hatalomátvételre kerül sor, melynek következtében a
jobboldali ukrán politikusok is megpróbálnak saját államot létrehozni:
 1917 – Ukrán Központi Tanács létrejötte, vezetője M. Hrusevszkij,
 1918 – Pavlo Szkoropadszkij hetmani kormányzata, de 1919-ben itt is a kommunisták
veszik kezükbe a hatalmat
Az I. VH után is megosztottak az ukrán etnikumú területek:
 1922. december 30. – létrejön a Szovjetunió, ezen belül USZSZK , az egykori
Oroszországhoz tartozó Dnyeper-menti Ukrajnát örökli
 Nyugat-Ukrajna tovább darabolódik: Galícia - Lengyelország, Bukovina - Románia,
Kárpátalja - Csehszlovákia részét képezi a két VH között
 1939-45 - II. világháború – ismét határmódosulás – a Vörös Hadsereg és Sztálin
bekebelezési politikája révén a nyugat-ukrán területek az USZSZK-hoz kerültek 1945-
ben
 1945 után egy birodalom keretében fejlődnek az ukrán etnikumú területek, bár a
hozott örökség, a nyugat- és kelet közötti különbségek máig érzékelhetőek!
  1956-tól – „hruscsovi enyhülés” és 1964-től „brezsnyevi pangás”
 1985 – gorbacsovi peresztrojka
 1991 –től független Ukrajna időszaka
A szovjet kultúrpolitika a II. VH előtt
 20-as évek - ukránosítási politika, Mikola Szkripnik (1927-33) oktatásügyi népbiztos
révén az ukrán kultúra fellendülése: a sajtó, oktatási intézmények ukrán nyelvűvé
tétele, „szkripniki” helyesírási tankönyv 1928, harcolt az orosz sovinizmus ellen, az
ukrán kultúra egyediségét vallotta.
 30-as évek – a sztálini totalitárius rendszer jön létre
 a 20-as évek végén – 30-as évek elején alkotó ukrán kultúrát „szétlőtt újjászületés” –
ként emlegetik. A terminus bevezetése: Jurij Lavrinenko azonos című könyve alapján
terjedt el, melyben az 1921-31 között alkotó költők, írók, drámaírók műveit gyűjtötte
össze.
 A sztálini rendszer ukrán burzsoá nacionalistáknak minősítette az értelmiség színe-
javát
Szovjet kultúrpolitika a II. VH után
 államideológia az internacionalizmus, a szovjet-típusú ember, a Kommunista Párt és
ideológia teljes uralma
 ateizmus, vallástalanság, templomok lerombolása
 1953 – Sztálin halála – fordulat: „hruscsovi desztalinizáció”
 „hatvanasok”irodalmi mozgalma: Ivan Sztusz, Lina Kosztenko,
 a „disszidensek” mozgalma: 60-70-es évek, pl. Ivan Dzjuba: „Internacionalizmus vagy
ruszifikáció?” – többségük elhagyja az országot, politikai mozgalommá válik. Legfőbb
szervezete: Ukrán Helszinki Csoport
A XX. századi ukrán kultúra 2 alkotóeleme, melyek ötvöződve voltak többnyire jelen:
A XIX. századi népi (narodnicjka) irányzat, amely a nemzeti-kulturális hagyományok
megőrzésére törekedett
A modernista-kozmopolita irányzat, amely a nyugat-európai eszmék és stílusok
követését vallotta, főként a képzőművészetekre hatott
Ennek példája az irodalmárok körében létrejött „ÚJ ISKOLA” - М.Коцюбинський,
В.Стефаник, О.Кобилянська, І.Франко – akik ötvözték a romantika és neorealizmus elemeit
a futurizmussal és szimbolikával. Némely Avangard irányzat önállóan is megállta a helyét, pl.
1913-ban Kijevben létrejött a futurista irodalmárok egyesülete, M. Szemenkov vezetésével.

36) Művészeti egyesületek és társaságok a 20-30as években. (kevés)

A szovjet kulturpolitika a II. vh előtt:
 20-as évek - ukránosítási politika, Mikola Szkripnik (1927-33) oktatásügyi népbiztos
révén az ukrán kultúra fellendülése: a sajtó, oktatási intézmények ukrán nyelvűvé tétele,
„szkripniki” helyesírási tankönyv 1928, harcolt az orosz sovinizmus ellen, az ukrán kultúra
egyediségét vallotta.
  30-as évek – a sztálini totalitárius rendszer létrejötte
 a 20-as évek végén – 30-as évek elején alkotó ukrán kultúrát „szétlőtt újjászületés” –
ként emlegetik. A terminus bevezetése: Jurij Lavrinenko azonos című könyve alapján terjedt
el, melyben az 1921-31 között alkotó költők, írók, drámaírók műveit gyűjtötte össze.
 Az „ukrán avantgárd” (1910-1930)

37). „A 30-as évek „szétlőtt” újjászületése.

20-as évek - ukránosítási politika, Mikola Szkripnik (1927-33) oktatásügyi népbiztos
révén az ukrán kultúra fellendülése: a sajtó, oktatási intézmények ukrán nyelvűvé tétele,
„szkripniki” helyesírási tankönyv 1928, harcolt az orosz sovinizmus ellen, az ukrán kultúra
egyediségét vallotta.
30-as évek – a sztálini totalitárius rendszer létrejötte
a 20-as évek végén – 30-as évek elején alkotó ukrán kultúrát „szétlőtt újjászületés” –
ként emlegetik. A terminus bevezetése: Jurij Lavrinenko azonos című könyve alapján terjedt
el, melyben az 1921-31 között alkotó költők, írók, drámaírók műveit gyűjtötte össze.
A sztálini rendszer ukrán burzsoá nacionalistáknak minősítette az értelmiség színe-
javát
1933-ban kezdődtek a megtorlások
áldozatai: Hviljovij és Jalovoj, 1933, Leszj Kurbasz 1937, és sokan mások.
Az I. világháború (1914-1918) újabb határmódosulásokat hoz
_ Széthullnak a nagy birodalmak – nemzetállamok kora
_ 1917 – Oroszországban bolsevik hatalomátvételre kerül sor, melynek következtében
a jobboldali ukrán politikusok is megpróbálnak saját államot létrehozni, de itt is a
kommunisták veszik kezükbe a hatalmat
_ 1922. december 30. – létrejön a Szovjetunió, ezen belül USZSZK, de még nem a
mai határok között:
_ Nyugat-Ukrajna Lengyelország, Bukovina Románia, Kárpátalja Csehszlovákia
részét képezi
_ 20-as évek ukránosítási politika, Mikola Szkripnik és az ukrán kultúra fellendülése
_ 30-as évek – a sztálini totalitárius rendszer létrejötte, „szétlőtt újjászületés”
_ 1939-45 II. világháború – ismét határmódosulás – államideológia az
internacionalizmus, a szovjet-típusú ember, ateizmus, a Kommunista Párt és ideológia teljes
uralma
_ 1956-tól – „hruscsovi enyhülés” – „hatvanasok”mozgalma: Ivan Sztusz, Lina
Kosztenko, és a „disszidensek” – Ivan Dzjuba: „Internacionalizmus vagy ruszifikáció?”
_ 1985 – gorbacsovi peresztrojka
_ 1991 –től független Ukrajna időszaka

38.) Az ukrán állami szimbolika

Az 1991. augusztus 24-ei függetlenségi nyilatkozatot követően az ukrán parlament
bizottságot állított fel új állami címer kidolgozása érdekében (a heraldikusok örömére), és fél
év múltán elfogadta a bizottság előterjesztését. Az előterjesztés az ún. kis címert. Ez a „kis”
címer a szigonyt formázza, kék pajzson, aranyban. a szigony hátterét adó kék pajzsot balról
muskétás kozák, jobbról aranykoronás oroszlán figura tartja, s a pajzs fölött is korona függ.
Ukrajna himnusza Pavlo Platonovics Csubinszkij „Scse ne vmerla Ukrajina” (Még
nem halt meg Ukrajna; cirill betűkkel: Ще не вмерла України) című versének első másfél
versszaka, zenéjét Mihajlo Verbickij szerezte. Verbickij szerzeménye 1992-től Ukrajna állami
himusza, 2003-tól pedig a Csubinszkij versével kiegészített zene a himusz. Az ukrán himusz
kezdetei 1862-ig nyúlnak vissza. Akkor írta meg Pavlo Csubinszkij néprajzkutató és költő a
"Scse ne vmerla Ukrajina" ("Még nem halt meg Ukrajna") című nemzeti-hazafias versét,
amely később a nemzeti himnusz szövegévé vált. A vers miatt Csubinszkijt a cári rendőrség
megfigyelés alá helyezte, és egy időre Arhangelszkbe száműzték. A költemény kezdetben
csak az ukrán nyelvű falusi lakosság körében terjedt.
Az ukrán zászló kék és sárga színpárja a békés, felhőtlen kék eget, hegyeket, tiszta
forrásokat és a sárgán aranyló, bő-termésű búzamezőket jelképezi. A színek használata a
Kijevi Rusz idejére megy vissza, hivatalosan ilyen zászlót Lvovban, 1848-ban lobogtattak
először, majd 1918-ban, a Nyugat-Ukrajnai Népi Köztársaság kikiáltásakor vezették be igen
rövidke időre, Ukrajna hivatalos zászlója 1991 augusztusától.

39.) Ukrajna kultúrája a függetlenségi törekvések kialakulásának időszakában.

A XX. századi ukrán kultúra 2 alkotóeleme, melyek ötvöződve voltak többnyire
jelen: A XIX. századi népi (narodnicjka) irányzat, amely a nemzeti-kulturális hagyományok
megőrzésére törekedett. A modernista-kozmopolita irányzat, amely a nyugat-európai eszmék
és stílusok követését vallotta , főként a képzőművészetekre hatott. Ennek példája az
irodalmárok körében létrejött „ÚJ ISKOLA” - М.Коцюбинський, В.Стефаник,
О.Кобилянська, І.Франко – akik ötvözték a romantika és neorealizmus elemeit a
futurizmussal és szimbolikával. Némely Avangard irányzat önállóan is megállta a helyét, pl.
1913-ban Kijevben létrejött a futurista irodalmárok egyesülete, M. Szemenkov vezetésével.
Az 1991. évi függetlenné válás: Előzménye: a gorbacsovi glasznoszty, peresztrojka,
uszkorenyije és demokrácia jelszavai következtében társadalmi aktivizálódás figyelhető meg.
Újítások: Az ukrán nyelv újjászületése (1989, Tovarisztvo ukrajinszkoji movi im. T.
Sevcsenko). Korábban szőnyeg alá söpört problémák felszínre kerülése: az 1932-33-as
éhínség, a sztálini terror áldozatai, a nemzetiségi kérdés és az ukrán identitástudat
megerősödése. A szovjet érában betiltott művek újrakiadása, történeti és társadalmi szemlélet
ukrán szempontúvá tétele. A „dicső múlt” érzelmi és történelmi megalapozása, a jelenlegi
határok történeti legitimizálása.
A Függetlenség terén Ukrajna függetlenségének 10. évfordulóján állították az 50
méter magas oszlopot, amelynek tetején egy 12 méter magas bronz női alak áll, kezében
labdarózsafa-ágat.

40). A Proszvita társaság múltja és jelene

A Proszvita megalapítása elképzelhetetlen volt állami segítség nélkül, ezért kezdetben
a boszniai görög katolikus érsekség égisze alatt működtek. A szervezet megalapítására 1907-
ben került sor, amikor a frissen érkezett Félix Surko atya Lisniben – Prniavor közelében –,
Oleksza Timko házába hívta az ukránokat és felolvasta nekik a lvovi Proszvita Társaság
alapító okiratnak lényegi részeit, és javasolta az új szervezet első programjának megalkotását.
A Proszvita Olvasókör alakuló ülését 1909-ben tartották Prniavorban, ahová több
településről is jöttek ukránok. Az Olvasókör működési engedélyét 184641 I-A számon adta ki
az illetékes földhivatal. A szervezők egy nyilatkozatot küldtek a lvovi Proszvitának, amelyben
kérték az alapító okirat jóváhagyását és fiókintézményként történő elismerésüket.
A Proszvita programjában az alábbi célok szerepeltek: a tagok nemzeti-hazafias
szellemben történő nevelése könyvek és újságok által, anyanyelvi tanfolyamok szervezése, a
nemzeti történelem, irodalom és művészet megismertetése, gazdasági és szakmai tanfolyamok
szervezése, nemzeti és vallási hagyományok őrzése, a népművészet ápolása, az alkoholizmus
és más, erkölcsromboló jelenség üldözése, kiállítások szervezése, az ifjúság erkölcsi nevelése
és a kölcsönös segítségnyújtás megszervezése. A Proszvita kezdeményezésére jönnek létre
később a takarék- és hitelpénztárak, mezőgazdasági és ipari egyesületek, tejcsarnokok. Az
egyesület különféle szakmai tanfolyamokat és művelődési társaságokat is szervezett.
Meggyőződéssel állíthatjuk, hogy a Proszvita, amely 1914-ben már majdnem az összes ukrán
közösségben rendelkezett tagozattal, rendkívül nagy hatást gyakorolt az emberek életére,
többek közt arra, hogy a Boszniában élő ukránok megőrizték nemzeti önazonosságukat.

41.)A „hatvanasok” mozgalma

Az 1860-as években jelenik meg a szekularizált gondolkodás új hulláma
Oroszországban, melyet az ún. „hatvanasok”, vagy ahogy magukat hívták, a „gondolkodó
realisták” nemzedéke fémjelez. Ennek az irányzatnak a tagjai már a többé-kevésbé a független
értelmiséghez (intyeligencija) tartoztak, nem arisztokrata, hanem vegyesrend_ családokból
származtak, ezért jóval radikálisabban léptek fel, mint el_djeik. Szemben álltak a
kormányzattal, az egyházzal, és a „liberális” apák nemzedékével. A „hatvanasok” két
legnevesebb képvisel_je: Nyikolaj Csernisevszkij és Nyikolaj Dobroljubov. Dobroljubov
(1836-1861) a korszak legtehetségesebb irodalmi kritikusa volt. Többek között Dobroljubov
irodalmi kritikái is meghonosították Oroszországban azt a szemléletet, hogy az író több mint
író, prófétaszerepre hivatott, s ezzel túlhangsúlyozták az irodalom fontosságát, meggátolva
szuverenitását, és mintegy szolgáló szerepre kényszerítették.

42.) A tömegkultúra jelensége

A tömegkultúra (mass culture) viszonylag új és sajátosan a modern társadalmakra
jellemző jelenség. "Föltehetőleg Löwenthal volt az első, aki módszeresen elemezte a
tömegkultúra keletkezéstörténetét, s kimutatta, hogy a 17-18. század folyamán az írni-olvasni
tudás növekedésével, illetve az összes társadalmi javak termelésének és fogyasztásának
kommercializálódásával születik meg az olcsó és egyre kisebb igényű kulturális tömegcikk.
két, egymástól jól megkülönböztethető értelmezését. Egyik értelemben a tömegkultúra
egyszerűen a tömegek által fogyasztott kultúra, és általában egyben primitívebb (a szónak
nem pejoratív értelmében), alacsonyabb rendű is, mint a "magas kultúra". A mai tömegkultúra
ugyan új jelenség annyiban, hogy ilyen méretű kulturális termelés ez ideig soha, semmilyen
civilizációban nem létezett, de a tömegek kultúrája, az egyszerű, műveletlen (a szónak itt sem
a pejoratív értelmében vett) emberek kultúrája minden társadalomra jellemző volt. Józsa Péter
szerint igen élesen képviseli ezt az álláspontot például D. M. White. Nála is radikálisabb
azonban Henry Rabassiére, amikor - a giccs értelmezésén keresztül - kijelenti: "...nagy része
annak az úgynevezett 'népi kultúrának' /folk culture - nem azonos a popular culture-rel, amely
az angolszász művelődésszociológiai irodalomban a mass culture szinonímája - J. P./, amelyet
mint pozitív valamit szoktak összehasonlítani a mi 'tömegkultúránkkal', valójában nem egyéb,
mint azoknak a civilizációknak a tömegkultúrája, amelyeket nem jellemzett a divat
szakadatlan változása."

43.) Az elit-kultúra és a tömegkultúra.

Az autonóm kultúra a kapitalizmus, a modernizáció időszakában alakult ki. Ekkor
már felértékelődik az egyén szerepe, s a közösségé némiképp háttérbe szorul. A kultúra
különböző alkotásai az autonóm egyénhez kapcsolódnak. Leginkább a művészetek és a
tudomány területén látszik ez, hiszen a művek nem a közösség által jönnek létre, hanem az
egyén, a művész önkifejezéseként.
A heteronóm kultúra a legújabb ebben a történelmi megközelítésben. A
modernizáció, az urbanizáció során kialakult városi rétegek már nem hozzák magukkal a
tradicionális kultúrát, legfeljebb csak egyes elemeit, ugyanakkor az autonóm kultúrához csak
mint befogadó, vagy felhasználó képesek kapcsolódni. A városi tömegek mindennapi életét,
létfenntartását, szórakozását jelentő kultúrát nevezzük heteronóm kultúrának. Ez többféle
hatást tartalmaz, és a tömegek sajátja. Jellegzetes megnyilvánulása a szórakoztató ipar.
Az autonóm és a heteronóm kultúrát más megközelítésben szokás az elit és
tömegkultúra megnevezéssel is illetni.
A tömegkultúra és az elit/vájtfülű kultúra kölcsönösen átvesz egymástól különböző
tartalmakat, technikákat, hangulat- és eszmevilágot, nézőpontokat (valahogy úgy van ez, mint
a folklorizáció és a folklorizmus közötti interakciókkal). Az új évezred kulturális arculatát a
kommersz és az elit produkcióinak együttes jelenléte, szimbiózisa és kölcsönös átjárhatósága
adja. Az internet erre csak rádob még egy lapáttal. Egy folyóiratszámban természetesen
lehetetlen átfogó s mindenre kiterjedő körképet adni erről a különös, tarka
kultúrkonglomerátumról, de elgondolkozni elgondolkozhatunk az olvasottakon, hiszen a
folyóiratok, újságok, tévéműsorok, reklámok folyamatosan alakítják-átalakítják (hogy ne
mondjam, manipulálják) az aktuális, menő kulturális piacot, öltözködés- és viselkedésmódot,
a legtágabb értelemben szemlélve.

44.) Disszidens mozgalmak Ukrajnában

A 1950-es és 70-es években a Szovjetunióban figyelemre méltó jelenség alakult ki,
amikor a kormányzati politikát nyíltan bírálta 1 kis, de egyre több emberekből álló csoport,
akiket általában úgynevezett ellenzékieknek/ disszidenseknek hivtak, és akik követelték a
szélesebb polgári, vallási és nemzeti jogaikat. Az elégedetlenség nagymértékben nőtt ki a
desztalinizációból , a gyengülő „ a félelem bénulása” , ami Hruscsov által volt létrehozva.
Disszidens mozgalom a Szovjetunióra három irányban befolyásolja, amelyek gyakran
egybeolvadtak. A könnyebb hozzáférés érdekében a nyugati újságíróknak a leghíresebb volt a
moszkvai Emberi Jogok, vagy a demokratikus mozgalom, amely elsősorban az orosz
értelmiségi képviselőkből állt, a vezetők között voltak világhírűek is, mint Alexander
Szolzsenyicin író, atomfizikus Andrej Szaharov. Egy másik formája a "antiszociális
viselkedés"-nek volt a vallási aktivizmus. Ukrajnában, mint a többi, nem-orosz
köztársaságokban, a nézeteltérés/ a disszidens mozgalom a nemzeti és polgári jogok
versenygésében, valamint a vallásszabadságban kristályozódott ki. Az ukrán ellenzéki
mozgalom nyugati elemzői között nézeteltérés mutatkozik azokban a feltételekben, amelyek
az ukrán nemzetet állami tüntetésekre buzdították.

46)Az ukrán kultúra a totalitárius rendszer időszakában a XX. sz. 50-80-as éveiben.
1930-ban az ukrán kultúra fokozatosan elvesztette a nemzeti függetlenségét, és a
politikai folyamatok kerültek előnybe Ukrajnában. Az értelmiségnek követnie kellett a
totalitárius jövő új feltételeit.
Az 50-es évek időszaka hozzájárult ahhoz, hogy megalakuljon a fiatal új generáció.
Változások álltak be a kulturális és nemzeti életbe. Ebben az új generációban főleg írók
harcoltak a szabadságért és az emberi jogokért.
A 60-as években viszont a kitartó írókat letartóztatták, bebörtönözték és táborokba
zárták, ahol többen meg is haltak.(pl. Л. Костенко, В. Симоненко). Ennek a csoportnak új
utat kellett keresni, hogy szellemi örökségüket meg tudják őrizni. Ennek a csoportnak jelentős
szerepe volt Ukrajna kulturális fejlődésében.
Hruscsov idejében fejlődésnek indul a műszaki, orvosi tudomány.
1970-90-es években megkezdődik az oroszosítás. A nemzetiségek harcoltak a saját és
politikai jogaikért. Illegális politikai szervezetek jöttek létre. Az ukrán kultúrát elnyomták és
az orosz lépett a helyére.
 Az 50-80-as években 2 alapvető irányvonal jött létre: művészeti ipar és egyéni
(individuális) mesterképzés. 50-80-as években az írók, festők, zeneművészeket stb. a
természet szépsége ihlette meg, műveikben ezt tükrözték. Pl. Марії Примаченко illusztrációt
készített a Darvak című művéhez.
A 80-as évek végére ukrán írók újra visszahozták a régi és elfeledett műveket az ukrán
kultúrába.
47. Кіномистецтво радянської України. / A szovjet-ukrán filmművészet.

Az első filmforgatások.Az 1893-mas években, Odesszában, Joszip Timcsenko találta fel a

filmforgatáshoz a különböző eszközöket. Ekkoriban valósította meg a világon az első film
felvételeket amelyeken lovasok és korong hajitok látszanak (sport). Most az első film felvevőt
(kamerát) Moszkvában tartják a Politechnikai múzeumban. Alfred Fedecki hires fotós volt az
aki sok kis filmet készített és debütált majd Párizsban majd a Harkovi szinházban is előadatta
a filmet. 1896 szeptember 13-án Lembergben folytonos vetítések voltak főleg még francia
filmekröl. Az első ukrán film „a Zaporizskai Szics” volt amit 1911 amelyet Danilo Szahnenko
vett fel Dnyipropetrovszkban. Nagyon sok film készült ukrán művekből mint pl: Natalka-
Poltavka, Najmecsko, «Наймичка» Az egyi9k leghiresebb szinésznő akkoriban Vira Holodna
volt, aki Poltavában született. Lembergben 1912-12 években létrehozták a Фабрика-фільм" a
Film gyárakat М. Мленця által., "Кінофільм" Е. Порембського ,Полонія" Е.
Лорембського, А. і Л. Крогульських, amelyek megprobáltak egy folyamatos filmkészítő
iparágat létrehozni. Ezek a filmek még némák voltak, sokszor éllő zenét játszottak alá.

1930 as években jön létre az első hangos film. Egyik legnagyobb és legjobb filmrendező volt
Alekszandr Petrovics Dovzsenko: A hangosfilm korszaka

Első hangosfilmje, az Ivan (Иван) a Dnyeperen folyó hatalmas vízerőmű építésének,

az emberi alkotóerőnek állít emléket. Következő filmje nem az ismerős Ukrajnában, hanem a
Távol-Keleten játszódik. Az Aerograd (Аэроград) egy fiktív szovjet város neve, melyet japán
ügynökök mesterkedései közepette valahol az óceán partján építenek. A film egyik
legnagyobb erénye a szibériai táj szépségének, éltető erejének lírai ábrázolása. A felvételeket
Eduard Tissze, Eisenstein operatőre készítette. A háború előtt Dovzsenko még egy filmet
rendezett, melynek témáját személyesen Sztálintól kapta. A Scsorsz (Щорс), az „ukrán
Csapajev”-ről szóló film állandó ellenőrzés mellett készült el.

A második világháború idején Dovzsenko a front számára röplapokat, újságcikkeket

írt, valamint szépirodalmi műveken dolgozott. Eközben több dokumentumfilm készítésében
vett részt, megosztva a rendezői munkát feleségével, Julia Szolncevával.

Első színes filmje, a Micsurin (Мичурин), a híres növénynemesítő újító tevékenységét

mutatja be és magasztosítja fel. Micsurin személye ekkor már politikailag „kényes” kérdésnek
számított, és a film bemutatója után Dovzsenko hét évig semmit nem forgatott. A Dal a
tengerről (Поэма о море) című filmet egy trilógia részének tervezte, melyben korábbi
témájához, egy víztározó építkezéséhez tért volna vissza. Elkészítésére azonban nem maradt
ideje, a felvételek előtt szívrohamban meghalt, tervei alapján a filmet felesége készítette el.

48. Культурне життя української діаспори./ Az ukrán diaszpóra kulturális

élete.
Az Ukrán diaszpóra – gyűjtőfogalom, amely az Ukrajna határain kívül eső Ukrán
közösségekre vonatkozik, akik lelki egységet éreznek a többi ukránnal.
Ukrajna alkotmánya szerint az állam igyekszik kielégíteni a határon túli ukránok
nemzeti-kulturális és nyelvi igényeit.
Amikor Ukrajna nem rendelkezett államhatárokkal, s az ország tisztán etnikai alapon
létezett, nem volt fontos megkülönböztetni a határon kívüli ukránokat és a diaszpórát.
1989-ben a világon 10-13 millió határon túli Ukrán élt. A volt szovjet tagállamokban
több, mint hétmillió, emigrációban az USA-ban, Kanadában és Angliában (Az emigrációban
élő közösségeknek mérsékelt beolvasztó ereje van). Az Amerikai Ukrán közösségek a II.
világháború utáni emigránsokból alakultak ki.
Az első amerikai emigráns Agapij Honcsarenko, aki ott elkezdte az „Alaska Herald” c.
újság kiadását, ez befolyásolta az ottani politikai életet (XIX. Sz. 60-as-70-es évei).
Az emigránsok első nagy hulláma a XIX. Sz. végén érkezett Észak-amerika
országaiba. Itt zárt közösségeket alkottak, amelyek megőrizték azokat a szokásokat, amelyek
a szülőföldhöz kapcsolták őket. Itt az egyház jelentette a legegyszerűbb, a
legelengedhetetlenebb megtartó erőt. Ekkor az ottani ukrános szociális intézményeket:
szakszervezeteket, nőegyleteket és ifjúsági szervezeteket, az egyház jelentős szerepet
játszottak az Ukrán etnikai csoportok életében. Ezek a szervezetek nagy szerepet játszottak a
további immigránsok fogadásában, anyagi segélyezésében és átképzésében (nyelv, szakma).
1892-ben papok érkeztek Kárpátaljáról, akik megalapítottak egy vallási szervezetet
„Görög katolikus orosz testvérek Észak-amerikai egyesülete néven. A szervezet újságja a
Szvoboda lett. 1914-től az egyesület neve Ukrán Nemzeti Tanács, Torontó, Jersy-sity
központtal.
Az Ukrajnai diaszpóra etnikai specifitásának megőrzésében nagy szerepet játszanak az
iskolák, főleg az egyházi iskolák, a szombati Ukrán nyelvű programok, a vasárnapi iskolák,
amelyek vallási alapokon működnek, az időszakosan megrendezésre kerülő Ukrán
történelemmel és énekkel foglalkozó előadás-sorozatok.
Az etnikum megmaradásában segítenel a múzeumok (pl.: Clevelandi ukrán múzeum)
falumúzeumok (pl.: Alberta, Kanada).
 Vannak kórusok, pl.: „Prométeusz”, „Rózsa”, „Dnyeper”, „Varta”, tánccsopotok, pl.:
„Piros szalag”, „Ukrajna”, művészi csoportok, pl.: „Trombita”, „Poltava”. 1985-ben,
Chicagoban kezdte meg működését az Ukrán balettiskola.
Ifjúsági szervezetek: ПЛАСТ - Національна скаутська організація України – Ukrán
Cserkésszövetség
СУМ - всеукраїнська молодіжна громадська організація – Ukrán
ifjúsági civil szervezet
ОДУМ - Організацію демократичної української молоді – Ukrán
demokratikus ifjúsági szervezet
49. / Az ukrán nyelv állami szintre emelése, és annak jelentősége.
Az ukrán nyelv az egyik legnagyobb népcsoport nyelve. Annak ellenére, hogy nehéz
körülmények között hosszú ideig a hontalanság uralkodott az ukrán nép mégis megőrizte
önállóságát. Ukrán nyelv - nem csak egy kommunikációs eszköz, hanem kincstári szellemi és
kulturális örökség az ukrán nép számára. Különböző formában létezett az ukrán nyelv (ősi
szóbeli transzferek és a nyilvántartások, népdalok és a gondolatok, történetek és mítoszok, a
költészet és a próza, stb.) Az ukrán nyelv egy időben egy nyelvi teret alkot, amely természetes
környezetet hoz létre az ukrán nemzet számára. Megőrzése elengedhetetlen feltétele annak,
hogy biztosítsa a nyelvi jogokat az ukrán nép számára. Az állam célja az, hogy támogassa az
ukrán nyelvet abba, hogy Ukrán államot adjon az állampolgároknak, akik meg voltak fosztva
a szabad választástól nem volt lehetőségük arra, hogy a szabadon használják a szüleik és
apáik által megtanult nyelvet. Az ukrán nyelv több különböző funkciót tölt be, különösen azt,
hogy biztosítsa és megerősítse az egységet, és hogy segítse a szabad ukrán népi kultúra
fejlődését. És megőrizze az egészséges lelki és szellemi fejlődést.

51. Український авангард і європейська художня культура кінця XIX —

початку XX ст. / Az ukrán avangard.
Az „ukrán avantgárd” (1910-1930)
 Fogalmát először Nakov párizsi művészettörténész használta, az 1973-ban Londonban
rendezett „Tatlin′s dream” kiállítás szervezése kapcsán. Ekkor ismerte meg a nyugati világ a
legtöbb ukrán avantgardista művész nevét.
 Absztrakt ábrázolással már 1910-ben találkozhatunk, mégis sokáig ismeretlen a világnak pl.
Bogomazov és Jermilov neve.
 Az Orosz Birodalmon belül is Kijev és Odessza voltak az első szinterei az avantgárd
kiállításoknak.
 Az 1910-20-as években a szecesszió és az Avantgárd egyszerre voltak jelen az ukrán lakta
területeken.
 A sztálini diktatúra betiltja működésüket, sokan emigráltak. Ezután veszi kezdetét itt is a
szocialista realizmus.
Avantgard irányzatok:
О.Мурашко - posztimpresszionista
 Vaszil Jermilov – konstruktivista
 Казимир Малевич - absztrakt
 Олександр Богомазов, Олександра Екстер - kubofuturisták
  Віктор Пальмов – expresszionista és neoprimitivista
 Михайло Бойчук - exszpresszionizmus
 Nemzetközi hírnévre tett szert O. Arhipenko szobrászés V. Tatlin szobrász-festő!

52. Український модерн. /Az Ukrán modernizmus.

A XX. századi ukrán kultúra 2 alkotóeleme, melyek ötvöződve voltak többnyire jelen:

 A XIX. századi népi (narodnicjka) irányzat, amely a nemzeti-kulturális hagyományok

megőrzésére törekedett
 A modernista-kozmopolita irányzat, amely a nyugat-európai eszmék és stílusok követését
vallotta , főként a képzőművészetekre hatott
 Ennek példája az irodalmárok körében létrejött „ÚJ ISKOLA” - М.Коцюбинський,
В.Стефаник, О.Кобилянська, І.Франко – akik ötvözték a romantika és neorealizmus elemeit
a futurizmussal és szimbolikával.
 Némely Avangard irányzat önállóan is megállta a helyét, pl. 1913-ban Kijevben létrejött a
futurista irodalmárok egyesülete, M. Szemenkov vezetésével.
Új művészeti ágak:
 Zeneművészet fejlődése: М. Леонтович, К. Стеценкo, Я. Степовий – népiesség és
klasszicizmus
 Színjátszás és dramaturgia fejlődése:
 M. Liszenko 1904-ben színművészeti iskolát szervezett,
 1907-től működött a Kijevi Ukrán Színház, vezetője M. Szadovszkij,
 Lesz Kurbasz 1916-ban „Fiatal színház” néven alakított Kijevben egy modern, európai
orientáltságú társulatot.
Építészet:
 A barokk hagyományok és az eklektika továbbélése
 Modern építészeti anyagok és technikák fáziskésése
 A kommunista időszak romboló hatása a szakrális épületekre (templomok lerombolása,
melyek egy részét 1991 után újjáépítenek)
 A szocreál városrendezés hatása: hruscsovkák (emeletes panel tömbházak), kultúrházak és
mozik, kommunista vezetők szobrai és világháborús emlékművek
 V. Horodeckij, a Kiméra-ház építésze: A ház a görög mitológiai szörny, a kiméra után
kapta a nevét. A ház sarkait, ereszcsatornáit, oszlopait és falait fantasztikus halak,
rinocéroszok, elefántok, antilopok, békák, gyíkok, sasok, kígyók és krokodilok díszítik. A
házat Vladislav Gorodeckij építész építette barátai, Anton Straus bányamérnök és az olasz
építész-szobrász Elio Salya segítségével.
Az „ukrán avantgárd” (1910-1930)
 Fogalmát először Nakov párizsi művészettörténész használta, az 1973-ban Londonban
rendezett „Tatlin′s dream” kiállítás szervezése kapcsán. Ekkor ismerte meg a nyugati világ a
legtöbb ukrán avantgardista művész nevét.
 Absztrakt ábrázolással már 1910-ben találkozhatunk, mégis sokáig ismeretlen a világnak pl.
Bogomazov és Jermilov neve.
 Az Orosz Birodalmon belül is Kijev és Odessza voltak az első szinterei az avantgárd
kiállításoknak.
 Az 1910-20-as években a szecesszió és az Avantgárd egyszerre voltak jelen az ukrán lakta
területeken.
  A sztálini diktatúra betiltja működésüket, sokan emigráltak. Ezután veszi kezdetét itt is a
szocialista realizmus.
Avantgard irányzatok:
О.Мурашко - posztimpresszionista
 Vaszil Jermilov – konstruktivista
 Казимир Малевич - absztrakt
 Олександр Богомазов, Олександра Екстер - kubofuturisták
 Віктор Пальмов – expresszionista és neoprimitivista
 Михайло Бойчук - exszpresszionizmus
 Nemzetközi hírnévre tett szert O. Arhipenko szobrászés V. Tatlin szobrász-festő!
Az 1991. évi függetlenné válás:
 Előzménye: a gorbacsovi glasznoszty, peresztrojka, uszkorenyije és demokrácia jelszavai
következtében társadalmi aktivizálódás figyelhető meg
 Újítások:
 Az ukrán nyelv újjászületése (1989, Tovarisztvo ukrajinszkoji movi im. T. Sevcsenko)
 Korábban szőnyeg alá söpört problémák felszínre kerülése: az 1932-33-as éhínség, a sztálini
terror áldozatai, a nemzetiségi kérdés és az ukrán identitástudat megerősödése.
 A szovjet érában betiltott művek újrakiadása, történeti és társadalmi szemlélet ukrán
szempontúvá tétele.
 A „dicső múlt” érzelmi és történelmi megalapozása, a jelenlegi határok történeti
legitimizálása

55. Релігійна ситуація в незалежній Україні. / A vallási kérdés Ukrajnában a

függetlenség kikiáltása után.
A több évtizedes üldöztetés ellenére, a vallás és az egyház meg tudta őrizni helyüket a
társadalomban és befolyásukat. Nemzetközi szemléletváltásnak joggal tekinthető az egyház és
a vallás számára az 1988-as év mivel ekkor került megrendezésre az orosz kereszténység
1000 évfordulója. Az évforduló megünneplésén Kijevben és Moszkvában részt vett több mint
100 hivatalos képviselő. A függetlenség kikiáltása az ukrán egyházi életének egy fontos
szakasza lett ekkor a vallási közösségek aktivitása jelentősen növekedett, egyházak épülnek
(az 1991-2004 között mintegy négyezer templom), a kolostorok visszanyerik funkciójukat,
szemináriumok a vasárnapi iskolákban. A spirituális világban a polgárok a mélyen vallásos
irodalom felé nyitottak melyek egy gazdag szellemi örökségét képezik Ukrajnának. 1997-ben
az államban 64 felekezet volt jelen, amelyek több mint 18000 vallási közösséget jelentett
(köztük 6000-nek kapott hivatalos státuszt az 1991 és 1995 között), több mint 100 kolostor
(köztük a híres Києво-Печерська лавра, Почаївська лавра), 40 egyházi iskola működött.
2004-ban már több mint 100 felekezetet és a szektát számoltak Ukrajnában. Ukrajnában
körülbelül 20.000 kultikus imádat és több mint 50 folyóirat jött a külvilágból. Aktívabbá
váltak a vallási szervezetek és a hívők Ukrajnával.
 Az ukrajnai vallási szervezetek és hitek jogait belefoglalták Ukrajna Alkotmányába
(35. cikk. Vallási jog, lelkiismereti és vallásszabadság) illetve a Ukrajna törvény könyvébe "A
lelkiismereti és vallási szervezetek" 23-án kelt, 1991 áprilisában megerősítettet törvény mely
értelmében senki sem állíthat be kötelező hitet és világnézetet Ukrajnában. Nem
engedélyezett semmilyen kényszerítés használata arra, hogy valaki azonosítsa a nemzeti és
vallási identitását, hogy részt vegyen, illetve nem vegyen részt vallási szertartásokon, rítusok
és ceremóniák, illetve vallások tanulmányozása esetében. A törvény rögzítette, hogy mindenki
egyenlő polgárnak számít vallástól függetlenül. Egyházi és vallási szervezetek esetében
Ukrajnában elválasztják az államot és az iskolát az egyháztól.
Köszönhetően a jobb szabályozásnak és a közigazgatási és szervezeti intézkedéseknek
normalizálni lehet a vallási helyzetet.
Nem sokkal a függetlenség után válság jött létre Ukrajnában az ortodoxia miatt mivel
a Kijevi ortodox egyház függetlenséget akart szerezni a többi egyházzal szemben. A Tanács
kérte, hogy a Moszkvai Patriarchátust, hogy tegye kötelezővé az ortodoxvallást. De a
moszkvai Püspöki Tanács határozottan elutasítja a kérelmet. Ezt követően söpört Ukrajnán
végig egy meredek hullám a templomok, kolostorok támogatói között melyet gyakran kísért
az erőszakos megnyilvánulás azok számára, akik túlzottan „védelmezték” az ortodox vallásuk
érdekeit.
Fontos esemény az Ukrajnai vallási és egyházi életben hogy 2001 júniusában a
katolikus egyház II. János Pál pápa számára Ukrajna lett a 123. ország, amelyet meglátogat. A
látogatás során találkozott az ukrán elnökkel és a politikai, kulturális, tudományos és az üzleti
körök illetve az ukrán egyházak egyházi és vallási szervezetek képviselőivel. János Pál pápa
ünnepi Szent Liturgia a római és a bizánci rítus keretében Kijevben és Lvivben.

56. tétel. A nemzeti kisebbségek kulturális fejlődése a független Ukrajna időszakában.

Ukrajna egy multinacionális állam. Mivel a függetlenség Ukrajnában létrehozott egy
politikai és jogi alapot, ezért az állami nemzet politika, amely olyan sok elven alapul az
egyenlő politikai, szociális és kulturális jogok és szabadságjogai minden polgár számára. A
föggetlenség kikiáltása után Ukrajnának megbízható nemzeti kisebbségek védelme volt az
elsődleges. Felismerve, hogy a kultúra egyik legnagyobb vívmánya a nemzet és a lényege a
mi nemzeti identitásunk, világnézetünk. Ukrajnában kifejlesztett és létrehozott jogszabályok
fenntartása az etnikai és kulturális identitás a nemzeti kisebbségek, amelyek megfelelnek a
nemzetközi szabványoknak. 1991 novemberében elfogadott jognyilatkozat „a nemzeti
kissebbségek Ukrajnában” megállapította, hogy az állam garantálja minden nemzeti
kissebségnek a jogot, hogy az oktatások a tanulás az állami oktatási intézményekben
anyanyelven foljon.
5. cikkely: Az egyezmény kötelezi az államot, hogy megteremtse a szügséges
feltételeket ahhoz, hogy a nemzeti kissebbséghez tartozó embereknek fentartsák és fejlesszék
kultúrájukat, megőrizzék alapvető elemeit, identitástudatukat beleértve a vallás a nyelv a
hagyományok és a kulturális örökségeket. Ukrajna engedélyezte az egyezményt.

58. Києво-Могилянська академія на початку XXI ст. / A Kijevi-Mohilai Akadémia a

XXI. Század elején.
Kijevo-Mohiljáni egyetem – Ukrajnai nemzeti egyetem, amelyet 1991-ben alapítottak
(újból).
A történelni Kijevo-Mohiljáni akadémia egykori épületében található, ahonnan a nevét is
kapta.
Az előadások az egyetemen ukrán és angol nyelven folynak. 2009-től az egyetem kutatói és
függetlenségi jogokat kapott.
Az oktatás az egyetemen lehetség e bacclaueri, specialis és magiszteri szinten. Az egyetem
tudományos munkákat ad ki a természettudományok, a humán tudományokkal és az
informatikával kapcsolatban, sok tudományterületen jelen vannak (Ukrán filozófia
története, Szociológiai kutatásmódszertan).
Megalapították a Petro Mohila – díjat, amelyet a humán tudományok,
természettudományok és szociológia magasfokú művelői kaphatnak meg.
Az egyetem területén három kiadó működik: видавничий дім «Києво-Могилянська
Академія» kiadóintézet, a «Дух і літера» kiadó és az egyetem saját kiadója. Ezek egyaránt
adnak ki tudományos és szépirodalmi munkákat, illetve az Ukrán történelem archív anyagait.
Az egyetem tudományos folyóiratot is kiad „Az Ukrán Nemzeti Kijevo – Mohiljai Akadémia
tudományos cikkei” [«Наукові записки НаУКМА»] néven.
Az egyetem könyvtára annak alapvető része, 10 alkőnyvtárból áll, összes készlete több, mint
egymillió kötetből és internetes adatbázisokból áll.
Az egyetem több épületből áll: Régi akadémiai épület vagy Mazepa-rész (építtetője Ivan
Mazepa), Új akadémiai épület, Haliska Guljecsiv háza («Поварня»), a Burza-ház, kollégiumi
épületek (Vigurec-trojenyi, Harkivi úti és Vorzeli).
A diúkok munkaközössége adja ki „Visnyk studentskoyi kollegiji” („Kollégiumi
hírmondó”), „Majdan mogiljanka” („A mohileiek emlékműve”) „Vivat, akademija” (Éljen
az akadémia) című lapokat. Diákok szervezik meg a „K:)VIT”-rádió adásait, a szakköröket.

59. Az akadémikus (klasszikus) zene fejlődése Ukrajnában.

Az kultúra egyik legfontosabb tényezője, Ukrajnában mindig is a zenei kultúra volt.
Ukrajnában a zenék ma igen különösen érdekesek. Ukrajna területén élt és dolgozott olyan
neves ukrán zeneszerzők M. Berezovszkij, D. Bortnyanszkij, A. Wedel, akik kiemelkedő
példájú kórusműveket írtak. De a zászlóshajó alakja az ukrán nemzeti művészet volt, és még
ma M. Lysenko, aki ránk ruházott egy nagyszerű zenei örökséget. Egész életében zenéket írt
különböző műfajokban: opera és a szimfonikus, kantáta, oratórium és a kórus, kamara-és
vokális és hangszeres kamara. A zeneszerző hozta létre ezt a nemzeti mozgalma.: Az ukrán
zenét. Lysenko létrehozott egy alapot a további fejlődéshez. Ő hozta létre a zenei művészetet
Ukrajnában. Majd a folytatták: K. Stetsenko, Lyatoshynsky, Revutsky később - A.
Shtogarenko, ezek a zeneszerzők hozták létre a professzionális szinfónikus zenét. Egy új
szintre emelték a zenei gondolkodást A követői voltak Stankovych, L. Dychko, V. Silvestrov,
M. Skoryk, I. Karabits, A. Kiva, A. Kostin, és persze, egy új generációs zeneszerzők, köztük
G. Gavrilets, I. Shcherbakov, V. Runchak és még sokan mások. Ma azonban az Ukrán
Tudományos Akadémia művészetét csak ukrán zeneszerzők képviselik, művészeti közösségek
és egyéni alkotók. Ami az ukrán zeneszerzők munkáit illetik, teljesen ismeretlenek a világ
számára.
60. Театральне мистецтво в сучасній Україні. / A színházművészet fejlődése a
jelenkori Ukrajnában.
Ukrajna függetlenné válása óta sok új színház épült és növekedett az érdeklődés a
népi-és az utcaszínházi művészetek iránt. Ukrán drámai művészet sikeresen integrálódott az
európai kulturális térbe ez abban is megnyilvánul, hogy megszerezte a világ elismerését
Роман Віктюк színházi rendező, akinek alkotói tevékenysége nagyban hozzájárult a világ
drámai művészet esztétikai sokszínűségéhez a 20. század végén. Messze Ukrajnában jól
ismert Андрій Жолдак rendező. Számos tehetséges színészt foglakoztat az ukrán színház,
akik közül megemlítendő, hogy Богдан Ступка, Ада Роговцева, Анатолій Хостікоєв és
még sokan mások nagy sikerrel fellépnek hazai és külföldi filmekben. Ukrajna évente ad
otthont számos nemzetközi színházi fesztiválnak. Mindezekből kiemelkedik Kijevben a "
Київ травневий ", Lvivben az " Золотий Лев " és a " Драбина ", Ternopilban a "
Тернопільські театральні вечори. Дебют ", Sevastopolban a „Херсонеські ігри ", Kherson-
ban a „Мельпомена Таврії”, Lutskban a „Різдвяна містерія" és Ungváron az " Інтерлялька"
mellyel tekintélyt szerzett magának Európában.
2010-ben létrehoztak egy országos színházi portált az "atheatre.com.ua - український
театральний простір" címmel, ami abból áll, hogy több mint 105 színház és 71 dramaturg a
portálon 2011 október-tól információkat rakhatnak közzé a fesztiválokról és színházi
repertoárokról illetve előadásokról. Minden színház magáról információkat helyezett fel a
portálon.