Vajon ők milyen nyelven intézték az államügyeket?

A magyar mint országosan használt

főnyelv az államalapítás időszakában
0 A honfoglalók több nyelvváltozatot beszéltek, de jól értették
egymást
0 Még nincs sztenderd nyelvváltozat, de mivel a
nyelvváltozatok nem tértek el erősen, betölthette az
államszervezet működéséhez szükséges nyelv funkcióját is
0 Az átvételek többsége ekkoriban szláv eredetű, de nemcsak a
szláv kultúrához tartozó lexikai elem
0 Nyugati típusú kereszténység >>>> a latin nyelv megjelenése
0 Diglossziás (Fishman!) helyzet jön létre:
0 Emelkedett változat (hivatalos írásbeliség): latin
0 Köznapi változat (még a hivatalos szóbeliség szintjén is):
magyar
Mi a közös bennük?
Az első nyelvpolitikai intézkedések:
I. (Habsburg) Ferdinánd
0 1527. január 19. és 1531. július 17. (levelek):
0 Ígéret: a felszabadított magyar nemzet szabadságát és
nyelvhasználati szokásait tiszteletben fogja tartani
0 Valóság: a király célja az egységes birodalom létrehozása >>> német
tanácsosok intézték a magyar ügyeket (németül); német vezényleti
nyelvet vezettek be a hadseregben
0 Érdekes gesztus: 1550. évi 5. tc. (1569/33., 1572/2): rendelkezés az
uralkodóház tagjainak magyarnyelv-tanulásáról (trónörökösök,
főhercegek, főhercegnők – gyermekkorukban)
0 A német nyelvnek nem sikerült hegemóniát kialakítania (levéltári
dokumentumok a Tudományos Gyűjteményben)
0 Ugyanakkor: a török által megszállt területeken továbbra is
magyarul folytak a hivatali ügyek
0 Ugyanakkor Erdélyben a Diploma Leopoldinum (1690) kiadásáig a
magyar volt a „hivatalos” nyelv
 II. József kora
0 Felvilágosult abszolutizmus >>> a német mint
birodalmi lingua franca (a latint elavultnak
tartotta)
0 A birodalom közös hivatalos nyelve: a német (nyelvi
nemzettudat) – kísérlet egy újabb diglosszia viszony
megteremtésére
0 1784. május 11. nyelvrendelet: a közigazgatás minden szintjén
+ az országgyűlésben + az egyházi és oktatási
munkavállalásnál + a középiskolai tanulmányok
előfeltételeként előírta a német nyelv ismeretét
0 Nyílt ellenállás
0 1790. január 28. a császár visszavonta nyelvrendeletét
 A magyar nyelvalakítás első lépései
0 Decsy Sámuel: Pannoniai Fénix avagy hamvából
feltámadott magyar nyelv (1790):
0 fontosnak tartja a magyar nyelv bevezetését az
államigazgatásban és az oktatásban
0 A nyelvkérdés = politika: Magyarország minden népének meg
kell tanulnia magyarul, mivel egy államban csak egy
nyelvközösség tagjai élhetnek (a nem magyar falvakba küldött
tanítók, lelkészek segítségével 20-30 év alatt
„fájdalommentesen” magyarrá válhatnak

******
Révai Miklós, Kazinczy, Verseghy, Bessenyei, Kölcsey – a magyar
nyelv fontosságáról írnak – verset, röpiratot
 A magyar karok és rendek nyelvrendeletei
(1790-1844) I.
0 1790/91. XVI. tc.: az országgyűlési jegyzőkönyveket 2 nyelven (L /
M) kell vezetni; a magyar nyelvet be kell vezetni a pesti egyetemen
(Vályi K. András)
0 1792. VII. tc.: a magyar nyelv hivatalos, rendes tantárgy a közép- és
felsőfokú iskolákban
0 1805. : az addig hozott törvények haszna még nem látszik >>
lehessen a kancelláriához is fordulni magyar beadvánnyal és a
válasz is magyarul érkezzék (I. Ferenc támogatta)
0 1807. csak akkor lesz a nemzet boldog, ha egy nyelven fog beszélni
>> javaslat: minden népiskolában legyen magyar a tannyelv; a
vármegyék térjenek át a magyar nyelvű ügyintézésre; a
nemzetiségileg vegyes területekre magyarul is tudó lelkészt
küldjenek >>> a horvátok innentől mindent megvétóznak; a császár
sem támogatja; a többi nemzetiség is ellenzi
 A magyar karok és rendek nyelvrendeletei
II.
0 1830. VIII. tc.: az alsótábla fordulhat magyarul a felsőtáblához;
a helytartótanács és a vármegyék magyarul kommunikálnak; a
magyar területeken magyarul tudó hivatalnokok és ügyvédek
dolgozzanak.
0 Érdekesség: a horvátok 1827-ben döntöttek a magyar nyelv
mint tantárgy bevezetéséről és lehetségesnek tartották a két
nép között a magyar lingua franca használatát
0 1832/36: 1836. III. tc.: a latin-magyar kéthasábos
szerkesztésnél a magyar tekintendő hivatalosnak; anyakönyvek
vezetése magyarul ott, ahol a prédikáció nyelve is ez; magyar
nyelvoktatás bevezetése az aradi román papi szemináriumban;
katolikus liturgia magyarosítása; magyar katonáknak magyar
vezényleti nyelv
A magyar karok és rendek nyelvrendeletei
III.
0 1840. VI. tc.: a feliratok, beadványok, helytartótanácsi
levelek nyelve a magyar; az egyházi és világi hatóságok
magyarul leveleznek; minden anyakönyvet magyarul kell
vezetni – a papoknak meg kell tanulniuk magyarul (is)
0 1843. december 11. felirati javaslat: Európa más
országaihoz hasonlóan a magyarnak kell lennie a hivatalos
nyelvnek; az addig hozott törvények hiányosak, és alig
valósultak meg; a nemzetiségeket eddig nem korlátozták, az
ez utáni törvények pedig minden esetben külön fognak
rendelkezni
0 1844. II. tc. Magyarország területén (kivéve a kapcsolt
részeket) a magyar a hivatalos nyelv
 A hivatalos nyelv fogadtatása
0 A saját nyelv használatának igénye más etnikumoknál is
felmerült
0 Elindultak a nyelvalakítási folyamatok a szerb/horvát, a
román, a szlovák nyelv esetében is (nyelv+ identitás) >>
belső szemléleti ellentétek; a jiddis és a ruszin esetében
nincs ilyen folyamat
0 1848: Eötvös József javaslata: a magyart kötelező tanítani, de
a tannyelv a nemzetiségi nyelv; országgyűlési javaslat: csak
akkor, ha nem értik a magyart
0 1849. július 2. (júl. 28.) Szemere Bertalan >> Európában az
1. kisebbségi jogokat védő nemzetiségi törvény: a hivatalos
nyelv a magyar, de a nemzetiségeket a teljes nyelvhasználati
egyenlőség illeti meg (a későbbi 1868.44. tc. alapja)
 1849 - 1860
0 Hivatalos nyelv: a német
0 1854-től megkezdődik a német tannyelv bevezetése
0 1856: az anyanyelv, az irodalom és a hittan kivételével
minden tárgyat németül kell(ene) tanítani
0 KÖZBEN: a nemzetiségek által használt nyelveknek is
kialakul a sztenderd változata; autonómia, föderáció
iránti igények megfogalmazódása; elhatárolódás a
korábban elfogadott nyelvi és oktatási törvényektől
 1868. XXXVIII.tc. a népiskolai közoktatás
tárgyában + 1868. XLIV.tc.
0 Tankötelezettség (6 évtől 12 /15 évig)
0 Felekezeti népiskolák felállítása (nyelv – vallás, szabad tanító-,
tanterv- és tankönyvválasztás)
0 58.§: „minden növendék anyanyelvén nyerje az oktatást,
amennyiben ez a nyelv a községben divatozó nyelvek egyike”
0 Nem írja elő a magyar nyelv kötelező tanítását a népiskolákban
0 Az oktatási törvényt a nemzetiségi törvény egészíti ki: az anyanyelvű
oktatást kiterjeszti a középfokú oktatásra is; a felsőoktatásban is kell
tanítani
0 Fontosnak tartja, hogy a nemzetiségeknek legyen lehetőségük az
állam hivatalos nyelvének megtanulására
0 A nemzetiségek fenntartással fogadták a pozitív diszkriminációt  -
de sajnos nem alaptalanul…
 Egy reflexió a törvény vitájában: 1868.
február – a román nemzetiség 12 pontos
követelése

0 5. A román megyék román hivatalos nevének megállapítása

0 6. Román többségű megyékben román közigazgatás
0 8. Román tudományegyetem
0 10. A román képviselők románnyelvű felszólalási joga
0 12. Önálló román csapattesteknél román vezényleti nyelv
*******
Több nemzetiség véleménye: még nem érett meg a helyzet a
törvény bevezetésére >>> több fontos képviselő távol maradt a
szavazástól
 Részlet a XLIV. tc-ből (1.)
0 „A nemzet politikai egységénél fogva Magyarország
államnyelve a magyar levén, a magyar országgyűlés
tanácskozási s ügykezelési nyelve ezentúl is egyedül a magyar;
a törvények magyar nyelven alkottatnak, de az országban lakó
minden más nemzetiség nyelvén is hiteles fordításban
kiadandók; az ország kormányának hivatalos nyelve a
kormányzat minden ágazatában ezentúl is a magyar.”
0 A törvényhatósági gyűléseken mindenki az anyanyelvén
szólalhat fel; a saját nyelv használata a községekben, perekben
0 A hivatalok betöltésénél jogegyenlőségre kell törekedni
0 Magyarország lakói POLITIKAI NEMZETet alkotnak
 Részlet (2.)
0 7.§. Az állam s illetőleg a kormány által már állított, vagy a szükséghez
képest állítandó tanintézetekben a tanitási nyelvnek meghatározása, a
mennyiben erről törvény nem rendelkezik, a közoktatási minister
teendőihez tartozik. De a közoktatás sikere, a közművelődés és
közjólét szempontjából az államnak is legfőbb czélja levén;
gondoskodni arról, hogy a hon bármely nemzetiségű, nagyobb
tömegekben együtt élő polgárai az általok lakott vidékek közelében
anyanyelvökön képezhessék magukat egészen addig, hol a magasabb
akadémiai képzés kezdődik.
0 18.§. Azon területeken létező, vagy felállítandó állami közép és felső
tanodákban, a melyeken egynél több nyelv divatozik, azon nyelvek
mindenikének része nyelv- s irodalmi tanszékek állítandók.
0 19.§. Az országos egyetemben az előadási nyelv a magyar; azonban az
országban divatozó nyelvek és azok irodalmai számára, a mennyiben
még nem állittattak, tanszékek állittatnak.
 A törvény alaptételei
0 Politikai nemzetfogalom (nem nyelv-nemzeti)
0 Nemzetiségtől független, teljes egyenjogúság a
közigazgatásban, a törvény előtt, az egyházban, oktatásban,
egyesülési jog tekintetében, kultúrpolitikában
0 Az egyéni szabadságjogokat védelmezi (nem a kollektív
jogokat, amit a nemzetiségi vezetők elvártak)
******
A nemzetiségi képviselők ezt követően saját politikai
programokat dolgoztak ki, és a passzív ellenállást választották
Pl. 1869. jan. 16-28. Nagybecskerek: szerb „nagykonferencia”
>> egy új korszak kezdete: megtagadja a kiegyezési törvényt;
nemzeti párt és nemzeti mozgalom alakul
 Példa a köztes időszakból:
0 Radikalizálódnak a szlovák képviselők (elhatárolódás a felső-
magyarországi „asszimilánsoktól”
0 Bernolák és Stúr nemzeti nyelvi programja alapján irodalmi nyelv
jön létre, fejlődik a szlovák kulturális és tudományos élet
0 A Matica Slovenska nyelvtanokat és olvasókönyveket ad ki
0 1874-75: bezárják a 3 szlovák gimnáziumot, beszüntették a Matica
működését, vagyonát zárolták, majd szétosztották >>>
konfliktusok kezdete…
*******
Lónyai Menyhért miniszterelnök kiegyezési kísérlete (1872): a
relatív többség alapelvére épül; teljes nyelvhasználati szabadságot
biztosít; elismert „peuple hongrois”: magyar, román, szerb, tót, rutén,
német
 Az 1879. évi XVIII.tc. : A magyar nyelv
tanításáról a népoktatási intézményekben
0 Az államnyelv megtanítása nem megy tanítók nélkül – tanítóképzés
>>> a magyar nyelv (mint tantárgy!!!) fokozatos bevezetése a
népiskolákban (1882-től nem kaphat tanítói oklevelet, aki nem tud
magyarul is tanítani – de erre ad a tv. +3 évet; a már aktív
pedagógusoknak 4 év türelmi időt adnak erre a célra
0 Minden népiskolában kötelező tantárgy a magyar nyelv – ahol van
megfelelő tanító >>> 1880: 1922 tanító kevéssé, 2529 egyáltalán
nem tud magyarul – 1910: 192 /275
0 1879. június 29. tanterv a nem magyar ajkú népiskolák számára
0 1900: 3343 nem magyar tannyelvű népiskola (95% felekezeti)
1340-ben sikertelen volt a magyartanítás >> 1905: bevezetik a
hittan magyar nyelven történő tanítását
 A 19. század utolsó évtizedének két
(később fontossá váló) törvénye

0 1883. XXX. tc. – középiskolai törvény: a nem magyar

tannyelvű, hitfelekezeti iskolákban a magyar nyelvet és
irodalmat be kell vezetni – magyar nyelven
0 1891. XV. tc. – az óvodákról: be kell vezetni a magyar mint
államnyelv megismertetésére szolgáló foglalkozásokat
 Az Apponyi-féle törvények (1907)
0 Állami népiskolában csak magyarul is tudó tanító
alkalmazható
0 18.§: a relatív kisebbségben élő magyar tanulók jogairól (20
fő, 20%, a beiratkozott tanulók 50%-a – a magyar
tannyelvként használandó
0 Ahol a tv. hatályba lépésekor magyar a tannyelv, az is marad
0 Az addig egységes népiskolákat ketté kellett volna osztani
tannyelv szerint
0 Cél: a nem magyar anyanyelvű gyermek a 4. évfolyam végén
képes legyen a gondolatait szóban és írásban megfogalmazni
magyarul
Magyarország és a szomszédai
 Főbb jellemzők
0 Különböző nyelvhez és etnikumhoz tartozó
népcsoportok több évszázados együttélése
0 Belső migráció
0 Hungarus tudat
0 Probléma mentes időszak: a nyelvi
nemzettudat kialakulásáig (18/19. sz.
fordulója)
0 Diglosszia: latin ---- vernakuláris nyelvek erős funkció
megosztása
0 Külső nyelvi agresszió: Habsburg birodalom
 Nyelvpolitikai folyamatok
0 A magyar nyelv korpusztervezési és státusztervezési
folyamatai
0 A nyelvújítás folyamata: sztenderdizálás, norma,
helyesírás, modernizáció
0 A magyar nyelv csak 1844-ben lesz hivatalos, addig
lépésenként haladnak előre a nyelvi törvények
0 Nacionalista (nyelv)ideológia: a 19. sz. utolsó harmadától
0 A nemzetiségek hasonló törekvései
0 Sztenderdizálás a 19. század 30-as éveitől (nehézség:
erős dialektológiai tagolódás; az egyes csoportok közötti
ellentét – pl. szlovák katolikusok és protestánsok)
0 A konfliktusok oka: de jure nyelvtörvények a magyar mint
államnyelv tanításával és használatával kapcsolatban
A Kárpát-medence etnikai térképe (1910)
 A történeti Magyarország megszűnése
utáni nyelvpolitikai helyzet
0 Többségből kisebbségbe
0 Kényszerű kétnyelvűség: az új állam nyelvének megtanulása –
segítség és támogatás nélkül
0 Etnikai és nyelvi diszkriminációs intézkedések a magyar nyelv
használati körének és presztízsének csökkentése érdekében (a
tűréstől a teljes tiltásig)
0 A korábbi anyanyelvi kompetencia kisebbségi anyanyelvvé
válik, amelyet többségi nyelvi kontaktusjelenségek
jellemeznek
0 Kisebbségből többségbe
0 Vélt és valódi sérelmek megtorlása az idősíkok összemosásával
0 A kisebbségekkel szembeni intolerancia
0 Egynyelvűség
 Néhány ajánlott irodalom:
0 Arató Endre 1983. A magyarországi nemzetiségek nemzeti
ideológiája. Akadémiai Kiadó, Budapest
0 Bárdi Nándor - Fedinec Csilla - Szarka László (szerk.) 2008.
Kisebbségi magyar közösségek a 20. században. Gondolat - MTAKI,
Budapest
0 Kemény G. Gábor 1946. A magyar nemzetiségi kérdés története I.
rész. A nemzetiségi kérdés a törvények és tervezetek tükrében 1790
– 1918. Budapest
0 Mikó Imre 1944. Nemzetiségi jog és nemzetiségi politika. Minerva,
Kolozsvár
0 Nádor Orsolya 2002. Nyelvpolitika. A magyar nyelv politikai
státusváltozásai és oktatása a kezdetektől napjainkig. BIP,
Budapest (ingyen letölthető:
http://bookandwalk.hu/Nyelvpolitika-7670-ebook.aspx