ÉVFORDULÓ

SZABÓ SÁNDOR – FILAKOVSZKY JÁNOS – TÓTH JÁNOS

Selye, a stressz, és más felfedezései

S
elye János (Hans Selye) Bécsben
született 1907-ben, de Komáromban Kontrollállat Stressz után
nőtt fel, ott járt gimnáziumba. Apjá-
nak ott volt jól működő magánklinikája.
Prágában szerzett orvosi diplomát, utána
ment ki a baltimore-i Johns Hopkins Egye- Mellékvesék
temre, majd a montreali McGill Egyetem-
re. Montrealban hunyt el 1982-ben.
Komáromban régóta működnek Selyé-
ről elnevezett intézmények, például a gim-
názium és a 2004-ben alakult magyar
nyelvű Selye János Egyetem. A valami- Csecsemő-
kori Selye-házon tábla emlékeztet a város
világhírű szülöttjére. Ez év januárjától ál- mirigy
landó kiállítás mutatja be munkásságát a
nevét viselő egyetemen. Sőt idén tavasztól
a hallgatók „A stressz elmélete és alapjai”
egyetemi tantárgyi kurzus keretein belül
közelebbről is megismerkedhetnek Selye
János életművével, kutatásaival, és elsajá-
títhatják az eredményességük növeléséhez Nyirokcsomók
vezető egészséges stresszkezelő techni-
kákat. Idén júniusban immár ötödik alka-
lommal került sor Komáromban a Stressz
Nyári Szabadegyetem megrendezésére a
Selye János Egyetemen.
„Életünk és a stressz” című könyvének Gyomor-
előszavában Selye 1963-ban érzelmes sza-
vakkal ír komáromi kötődéséről: „Életem nyálkahártya
nagyobb fele Kanadában telt el, és új ha-
zámhoz kapcsolódik tudományos munkás-
ságom is. De most, amikor első magyarul
megjelenő könyvemet útjára bocsátom, 1. ábra. Stressz okozta változások a patkány szerveiben (módosítva Hans Selye:
komáromi gyermekkoromra gondolok, The story of the adaptation syndrome könyv alapján, Montreal, 1952.)
s apám ízes magyar szavára emlékezve
nyújtom át ezt a kötetet az olvasónak”. [1] földrész maradt mindaddig, amíg a spanyol Ez a folyamat valójában ugyanaz,
Habár Selyét világszerte a stressz felfede- király megbízásából utazgató itáliai hajós, amit Selye 80 évvel később írt le az ös�-
zőjének és atyjának tekintik, számos más Kolumbusz Kristóf (1451–1506) és honfi- szetett stresszreakció egyik részeként,
nagy felfedezés fűződik a nevéhez. Példá- társa, Amerigo Vespucci (1454–1512) a tér- csak Selye ezt a folyamatot a mel-
ul a szteroid hormonok felosztása, elneve- képre nem tette Amerikát. lékvesén, a glükokortikoidokon keresz-
zése és hatásuk a gyulladásos betegségek- Selye nem csak a vikingekkel és Kolum- tül közelítette meg. Selye tehát nem-
re, a plurikauzális (multifaktoriális) beteg- busszal hasonlította össze felfedezését, elis- csak felhasználta a korábbi eredmé-
ségek felismerése, valamint több emberi meréssel nyilatkozott két nagy XIX. és XX. nyeket, hanem új felfedezésekkel egy
betegség állatmodelljének felállítása. századi tudósról, a francia Claude Bernard- nagyon összetett, de hormonokkal és
ról és az amerikai Walter Cannonról is. neurotranszmitterekkel logikusan sza-
Bernard nevéhez fűződik a kísérletes or- bályozott védekező nem specifikus fo-
Stressz: distressz és eustressz vostudomány fogalmának bevezetése, és fel- lyamatot írt le először 1936-ban, ami
ismerte állatkísérletei alapján, hogy az em- később stresszreakcióként lett ismere-
Selye sokszor hangsúlyozta, hogy nem ő lősállatok és az ember megtartja belső biz- tes. Bernard harmadik nagy felfedezé-
fedezte fel a stresszt, csak „feltette a tér- tonságát, stabilitását, függetlenül a külső kör- se a vérellátással és stresszreakcióval
képre”. Legtöbbször Amerika felfedezésé- nyezettől. Bernard másik nagy felfedezése az kapcsolatos. Ő fedezte fel, hogy a
vel hasonlította össze, hangsúlyozva, hogy volt, hogy rájött, a májban glükogén van, ami vazomotoros idegek szabályozzák a vér-
Kolumbusz előtt már sokan jártak Észak- valójában tartalékszénhidrát, és amit a máj cu- edények tágulását és szűkülését, amiről
Amerikában, például a vikingek 500 évvel korra tud bontani, hogy szükség esetén a vér Cannon és Selye után tudjuk, hogy ezt
Kolumbusz előtt. De Amerika ismeretlen cukortartalma állandó szinten maradjon. nagy részben a mellékvesekéregből fel-

Természettudományi Közlöny 148. évf. 7. füzet 301

ÉVFORDULÓ

hogy több energiaforrás, glükóz kerüljön az mutatták, hogy majdnem minden pat-
izmokba, és az anyagcsere melléktermékei kány mellékveséje nemcsak vérbő és na-
ne halmozódjanak fel a vázizmokban, mert gyobb lett, hanem a csecsemőmirigyük
azok egyébként befolyásolnák az izomtelje- (thymus) és lépük sokkal kisebb, mint a
sítményt. Az adrenalin a bőrben összehúzza kontrollcsoportban. Sőt a legtöbb állat-
az ereket, elősegíti a véralvadást; mindkét ban vérző gyomoreróziókat és fekélye-
hatás a vérveszteséget korlátozná fizikai tra- ket talált (1. ábra). Selye ezért arra gon-
uma esetén. Ugyanakkor az adrenalin a máj dolt, hogy egy szindrómáról lehet szó.
glikogénjéből felszabadítja a metabolikus Ezt megerősítették újabb állatkísérletei,
üzemanyagunkat, ami gyorsan a véráramba amikor ugyanilyen belső elváltozásokat
kerül – ahogyan azt Bernard néhány évtized- látott olyan patkányokban is, amelyek
del hamarabb kimutatta. csak szerves oldószert vagy formalin-
Tehát Selye nem véletlenül tisztelte és injekciókat kaptak – vagy csak nagyon
idézte Bernard és Cannon korábbi megfi- hideg szobában voltak. Ezért nevezte
gyeléseit. Cannon viszont nemigen fogadta ezt a kezdetekben „általános adaptáci-
el Selye első kísérletes eredményeit és köz- ós szindrómának”. A „stressz” szó nem
leményeit. Ez részben azért volt, mert a bos- is szerepel Selye első idevágó közlemé-
toni tudós az egész „küzdj vagy menekülj” nyeiben. Először az 1950-ben megjelent
reakciót csak idegi alapon, főleg adrenalin nagy terjedelmű monográfiájában (2. áb-
és noradrenalin neurotranszmitterek szere- ra), valamint az 1952-es első ismeretter-
pével magyarázta, és nem vette figyelembe jesztő könyvében használja a stressz ki-
a hormonok, főleg a glukokortikoidok fon- fejezést. [4]
2. ábra. Selye első könyve, amiben a tos szerepét. Az említett hármas tünetcsoport – a
„STRESS” az első oldalon szerepelt mellévese korai vérbőségét követő meg-
(Selye ezt a könyvet 1972-ben írta alá nagyobbodás, a nyirokcsomók és szer-
Szabó Sándor, akkori PhD-diákja, Az első közlemények vek (pl.csecsemőmirigy, lép) elsorvadá-
részére) sa, valamint a gyomor- és nyombélfeké-
Selye első publikációi a stresszről 1936– lyek – így lett később „stresszhármas”-
szabaduló adrenalin és az idegvégződé- 1937-ben jelentek meg a világ legismer- ként (stress triad) ismeretes. Ezeket a
sekből származó noradrenalin, illetve tebb tudományos folyóirataiban (Nature, szabad szemmel látható szervi elválto-
acetilkolin szabályozza. Science). [2, 3] Az akkor 29 éves tudós zásokat, amelyeket patkányokban fizi-
A bostoni Harvard Egyete-
men kutató Walter B. Cannon
két évtizeddel Selye kísérletei ● A stressz első magyar definíciója
előtt Bernard elméletét bővítve az „Életünk és a
bevezette a homeosztázis fogal- stressz” borítóján (1964):
mát, ami testünk belső világá- „Az a hormonális eredetű életta-
nak stabilitására utal. Cannon ni képesség, mely a létért folyó
szerint az agy koordinálja belső küzdelemeben a szervezet folya-
szerveinket azzal a céllal, hogy matos alkalmazkodását, a külső és
a test hőmérséklete 37 °C ma- belső ártalmak elleni védekezését
radjon, a szérumnátriumszint biztosítja.”
140 mEq/l legyen, a vér ● Selye korai (1940-1960), rövid
glükózszintje 90 mg/dl marad- meghatározása: „Stressz a szerve-
jon. Cannon úgy vélte, az agy zet nem-specifikus neuroendokrin
szükséghelyzetekben azonos reakciója.”
módon reagál, azaz adrenalin és ● Selye „Stress without Distress”
noradrenalin fokozott kiválasz- könyvében (1974): „Stressz a szer-
tásával válaszol. Ő alkotta meg vezet nem-specifikus reakciója.”
a „küzdj vagy menekülj” szlo-
gent: azt állította, hogy nemcsak
a fizikai vészhelyzetek, például 3. ábra. A stressz meghatározása felfedezője szerint: az első magyar definíciója az „Életünk és
a vérveszteség, trauma, hanem a stressz” borítóján is szerepelt. Az utolsó és sokkal rövidebb meghatározás a „Stress without
pszichológiai vészhelyzetek is distress” könyvében jelent meg
nagyon gyorsan megemelik a
véráram adrenalinszintjét. Szerinte a test előtte néhány évig egy agyalapi mirigy- kai (pl. hideg), kémiai (pl. formalininjek-
„küzdj” harci válasza ugyanaz, mint a „me- ből származó új szexhormon után kuta- ciók) vagy pszichológiai behatások (pl.
nekülés” folyamán. Ezt valószínű azért gon- tott, de kecsegtető első eredményei el- immobilizáció) okoznak, Selye előtt sen-
dolta, mert az adrenalin számos fontos ha- lenére, az új hormont nem sikerült ki- ki nem írta le. Ma már azonban tudjuk,
tást fejt ki a különböző szervekre, amelyek mutatnia. Akármennyire finomította az hogy Selye a három szervi elváltozást az
mindegyike – Cannon szempontjából – a agyalapi mirigyből származó kivonato- agyalapi miriggyel és a mellékvesékkel
homeosztázis fenntartásához, a harchoz vagy kat, a kísérleti nőstény patkányokban a mechanisztikusan kötötte össze, mert tud-
a meneküléshez nagyon fontos. Így a végta- petefészek ugyanúgy nem nagyobbodott ta, hogy a stresszhármas nem jön létre
gok izmaiban az adrenalin ellazítja az ereket, meg, mint a hím állatok heréi. Viszont hipofizektomizált patkányokban (az agy-
növeli a helyi véráramlást. Ez azért fontos, Selye meglepetésére, a boncolások azt alapi mirigy sebészeti eltávolítása után).

302 Természet Világa 2017. július

 ÉVFORDULÓ
4. ábra. Specifikus és nem-specifikus (stresszor) hatások az élő szervezetre
Stressz, stresszorok, distressz és
eustressz
Selye sok előadásában és személyes be-
szélgetésekben is elmondta, hogy beván-
dorlóként, amikor még nem volt járatos az
angol nyelv használatában, habár ismerte a
fizikában használt „stress” és „strain” (= fe-
szültség) kifejezéseket, félt ezek használa-
tától a kísérletes orvostudományban. Csak
némi bátorítás után kezdte a „stress” szót
használni, akkor viszont azért bírálták őt,
hogy az adaptációs folyamatot és a kiváltó
okokat is stressznek nevezi. Kritikusai va-
lószínűleg nem tudták, hogy Selyének mi-
lyen nagy készsége van új kifejezéseket ta-
lálni és szavakat kreálni. Selye azt ajánlot-
ta, hogy a reakció legyen stressz, a kiváltó
okokat pedig nevezzük stresszoroknak. Így
már könnyebb volt a stresszreakció megha-
tározása is: „stressz a szervezet nem speci-
fikus reakciója” (3. ábra).
A nem specifikus kifejezés hangsúlyo-
zása az általános stresszreakcióban azért
is fontos, mert Selye biztos akart lenni ab-
ban, hogy a szakértők és a közvélemény
egyaránt megérti és helyesen értelmezi.
Addig ugyanis az emberek ’egy okozó–
egy reakció’ példájában gondolkoztak, pl.
hidegben fázunk és libabőrösek leszünk,
melegben izzadunk, a bakteriális fertőzé-
sek lázzal járnak. Ezek specifikus vála-
szok, de mindezek nagyobb mennyiségben
vagy hosszabb idő után stresszreakciót is
kiválthatnak: tehát a stressz nem specifi-
kus, nem fajlagos. Ha ezt megértjük, ak-
kor elkerülhetjük a „stressz” szó felesleges
használatát. Selye és tanítványai kedvenc
példája a specifikus és nem specifikus, te-
hát stresszor hatásra az inzulin volt (4. áb-
ra), ami gyógyszeresen beadott dózisban
Természettudományi Közlöny 148. évf. 7. füzet
zették. Selye ugyanis élete végéig alap-
kutató maradt, aki soha nem haladt túl
az állatkísérleteken. Mégis, mint az or-
vosi irodalom lelkes és megrögzött olva-
sója, Selye nagyon korán értesült minden
újdonságról – még a klinikai és társada-
lomkutatás fejleményeiről is. Így hallott
1971-ben arról, hogy Levi különbséget
tett pozitív és negatív stressz között. Eb-
ből következik az, hogy csak agyunk tud-
ja megkülönböztetni a pozitív és negatív
stresszorokat. Ezzel szemben, a mellékve-
séből egyformán szabadulnak fel a szte-
roidok és katekolaminok, függetlenül a
stresszor tulajdonságától.
Erre a felismerésre részben azok a hu-
mán tanulmányok vezettek, amikor ka-
tonákon kezdték a stresszhatást tanulmá-
nyozni, ekkor már a stresszreakció alatt
felszabaduló adrenalint és kortizolt is mér-
ték. A laboratóriumi eredmények azt mu-
tatták, hogy a katonák vérében és vizeleté-
ben éppúgy emelkedett a kortizol szintje a
háborús helyzetet utánzó gyakorlatok alatt,
csökkenti a vércukorszintet, de nagy adag- mint amikor esténként, relaxált környezet-
ban, különösen ismételt injekciók után, ben szexfilmeket nézhettek… Ezért tehát
kísérleti állatoknál stresszreakciót okoz, szükség van sok laboratóriumi állatkísérlet
amikor is emelkedik a katekolaminok és eredményeinek kiegészítésére emberi ta-
glükokortikoidok vérszintje. Az ebből kö- nulmányokkal. Patkányokon és egereken
vetkező morfológiai változások alkotják ugyanis nemigen ismerhető fel a pozitív és
a stressztriádot (1. ábra): a mellékvesék a negatív stressz.
megnagyobbodnak, a csecsemőmirigy, a A kreatív Selye az 1970-es évek elején
lép és a nyirokcsomók elsorvadnak, gyo- kezdett új szavakat használni a kellemet-
moreróziók és fekélyek fejlődnek ki. Itt len, negatív stresszre és a kellemes, po-
meg kell említenünk a mellékvesék kettős zitív stresszre. Így vezette be a „distress”
szerepét (5. ábra), és
hogy régebben miért
keverték időnként ös�-
sze Selye és Cannon
nevét a stressz kap-
csán. Selye ismerte
fel, hogy a kéregből
származó kortikoid
hormonoknak szere-
pe van a stresszben,
Cannon csak a mel-
lékveséből és ideg-
végződésekből szár-
mazó adrenalinnal és
noradrenalinnal fog-
lalkozott élete végéig,
amikorra Selye idevá-
gó közleményei már
megjelentek. Tehát
nem valószínű, hogy 5. ábra. Selye, Cannon és a mellékvese: stresszel kapcsolatos
ezekről nem tudott, felfedezések
illetve nem olvasott
volna Cannon. (distressz, szorongás vagy vészjelzés) és
Majdnem négy évtizedbe telt, míg a „eustress” (az eufória, jókedv alapján)
Selye felismerte, hogy nem minden neveket és fogalmakat az 1974-ben meg-
stresszreakció egyforma – annak ellené- jelent „Stress without distress” („Stressz
re, hogy a neuroendokrin-változások na- distressz nélkül”) a nagyközönség számára
gyon hasonlóak. Mint Selye bevallotta, írt könyvében (3. ábra). [5] Ekkoriban és
erre a felismerésre Lennart Levi svéd ku- az 1977-es önéletrajzi könyvében („Stress
tató klinikai és társadalmi vizsgálatai ve- of my life”, „Életem stressze”) nagyon so-
303
ÉVFORDULÓ

kat emlegette, amit már korábban megfo- mellékvesekéreg-kivonatoknak gyulladás el- hogy a kortizol felezési ideje kb. 3 óra, el-
galmazott: „nem az a stressz, ami történik leni hatása is van. Nem meglepő, hogy kb. lentétben a kortizonnal, ami csak kb. 30
veled, hanem az, ahogyan reagálsz rá”. 75 éve Selye állította fel a szteroidok ma is percet marad a vérkeringésben. Később
használatos csoportosítását. Sikerének egyik viszont büszkén emlegette, hogy a szinte-
oka az, hogy a szteroidok felosztását a leghí- tikus glukokortikoidok is beillenek az ere-
A szteroidok elnevezése, hatása és resebb tudományos folyóiratokban közölte. deti csoportosításokba, viszont az 1950-
felosztása Az is nagyon fontos, hogy a csoportosítás há- ben előállított és 1955-től forgalmazott
rom tárgyilagos tényen és kutatáson alapult: a prednizon és prednizolon kb. ötször hatáso-
Selye János kétségtelenül a stresszelmélet, csoportnevek a szteroidokat termelő szervek- sabb, mint a kortizol. A még később gyár-
től származnak (pl. a kortikoidok a mellékve-
ill. -reakció felismerése miatt lett ismert az tott dexametazon és triamcinolon nemcsak
orvostudományban és a nagyközönség előtt. sekéreg latin cortex nevéből); logikus, mole- 20–30-szor hatásosabb glükokortikoid,
Sajnos még szakkörökben is kevesen tudják, kulaszerkezeti képleteken alapultak; élettani mint a kortizol, hanem „tisztább” is. Ezen
hatásuk csoporton belül azonos.
hogy az adaptációs reakciók előtt és azok fel- Selye azt értette, hogy csak glükokortikoid,
derítése folyamán is Selye sokat foglalkozott Külön hangsúlyozzuk, hogy a és semmi mineralokortikoid hatásuk sincs,
a szteroid hormonokkal, amelyek nemcsak a glükokortikoid és mineralokortikoid neveket mivel ő sohasem titkolta, hogy a kétfé-
mellévese kérgéből, hanem a női petefészek- is Selye találta ki, és vezette be a szakiroda- le kortikoidhatás a természetes hormo-
ből és a hím heréből is származnak. Selye, lomba. Selye élete végéig nem értette, sőt, noknál nem teljesen elválasztható, ugyan-
mivel PhD-témája kémiai jellegű volt, min- amikor csak lehetett, tiltakozott, hogy mi- is a kortizolnak is van enyhe hatása az
dig azon csodálkozott, hogy a nagy szteroid ért beszélnek a klinikusok „szteroidokról”, elektrolit-háztartásra, míg a DOK és az
molekulákon (amik főleg három, egyenként amikor valójában glükokortikoidot adnak aldoszteron sem csak mineralokortikoid ha-
6 szénatomot tartalmazó és egy 5 szénato- betegeknek a gyulladás csökkentésére. Hi- tású. Szerinte a triamcinolon a „legtisz-
mos gyűrűből állnak), nagyon kis szerkezeti szen ilyen esetekben biztosan nem androgén tább” glukokortikoid, ami főleg csak a
különbségek, pl. egy új kettős kötés beve- vagy ösztrogén szteroidokra gondolnak. Az szénhidrát-anyagcserére hat, és nagyon erős
zetése, egy hidroxil- vagy metilgyök, eset- a nyelvi figyelmetlenség is nagyon zavarta, katabolikus és gyulladásgátló hatású. Ezért
leg egy 2–3 új szénatomos lánc hozzáadása hogy „kortikoszteroidokat” említenek, hi- manapság klinikailag főleg az újabb, szin-
drámaian megváltoztatja élettani hatásu- szen itt a „szteroid” szó teljesen felesleges, tetikus glükokortikoidokat (pl. prednizon,
kat (6. ábra). A szteroidok ma is használa- mert az eredeti „kortikoid” ezt fedezi. dexametazon) használjuk. Kortizont, a mel-
tos neve és felosztása Selyétől származik. A A szteroidok Selye-féle felosztásának lékvesekéregből származó glükokortikoidot
szeroidok vizsgálata Selye nagyon korai ku- értékét nem csökkenti, hogy az évek so- először Reichstein és Kendall izolált és tu-
tatási témája volt, majd később egyidejűleg rán tesztoid helyett az „androgén”, illetve dott olyan mennyiségben előállítani, hogy
végezte az adaptációs folyamatokkal kap- luteoid helyett a „progesztin” nevek let- azt betegeken is ki lehetett próbálni. Ezt
csolatos kísérleteivel. De ezt ma-
ga Selye sem szokta emleget-
ni: ő mindig inkább a legújabb
kutatási témájáról beszélt vagy
tartott előadásokat és írt köny-
veket. Ez lehetett az egyik oka
annak, hogy sok felterjesztés
után sem kapott Nobel-díjat. A
szteroid hormonok legtöbb ha-
tása ismert volt a stresszreakció
felfedezése előtt. Valójában
az ókori görög atléták vol-
tak az elsők, akik az anaboli-
kus (tesztoid) szteroidok hatá-
sát felismerték és használták. Selye – 1941 Modern
Persze, akkor még nem voltak
izolált tesztoszteron-készítmé- Kortikoidok Kortikoidok („kortikoszterodiok“)
nyek, de az ógörög olimpiai
versenyzők sokszor állati herét Tesztoidok Androgének
fogyasztottak nagyobb esemé- Follikuloidok Ösztrogének
nyek előtt. Mellékvesekéreg-
kivonatokkal csak a XX. szá- Luteoidok Progesztogének
zad elején kezdtek foglalkozni
a kutatók, és felismerték, hogy 6. ábra. A szteroidok felosztása és elnevezése Selye Nature közleményei szerint
ezek adagolása kísérleti álla-
tokban nagymértékben befolyásolja a vércu- tek használatosak. A csoportosítás értékét elsők között az amerikai Philip Hench tet-
kor-, nátrium- és káliumszintet. viszont növeli, hogy a később előállított te meg, amikor a Mayo Klinikán reumati-
A ma ismert molekulák közül elsőként szintetikus szteroidok is besorolhatók ezek- kus gyulladásos betegeket sikeresen kezelt
a dezoxikortikoszteront (DOK) izolálták, be a csoportokba. Mint mindenki az 1940- adrenokortikotrop hormonnal, és kortizon-
és használhatták állatkísérletekben. Selye a es években, Selye is csak a természetesen nal. Ezért a „nagy” felfedezésért (amit Se-
DOK nagy dózisú adagolásával patkányo- előforduló, endogén hormonszerű sztero- lye 8–10 évvel hamarabb kimutatott állat-
kon reprodukált különböző gyulladásos be- idokat ismerte. Azt is hangsúlyozta, hogy modelleken) kapta Philip Hench az emlí-
tegségeket, például reumatikus gyulladásokat patkányban a kortikoszteron, emberben a tett két kémikussal megosztva az 1950-es
az 1940-es évek elején. Arra is rájött, hogy a kortizol a fő glukokortikoid, valamint azt, Nobel-díjat. A Nobel-bizottság sajnos nem

304 Természet Világa 2017. július

 ÉVFORDULÓ
7. ábra. A Selye intézetében kifejlesztett infarktusszerű patkányszívnekrózis (balra)
és annak kivédése katatoxikus szteroidokkal. Ez a szívelhalásmodell volt Selye egyik
első példája a plurikauzális (multifaktoriális) betegségekre
vette tudomásul (vagy csak azért, mert min-
den évben egy kategóriában legfeljebb há-
rom díjat adnak ki?), hogy Selye a mellék-
veséből származó szteroidok pro- és anti-
inflammatorikus hatásait állatokban már
az 1940-es évek első felében leírta. Tehát,
amit a Mayo Klinika orvosainak sikerült
betegeken kimutatni 1948–49-ben, az – Se-
lyét idézve – nem több, mint a nyilvánvaló
következő lépés az állatmodellekkel elért ha-
sonló eredmények után.
Ez az igazságtalanság még a különben
nagyon sztoikus Selyének is rosszul esett.
A későbbi Nobel-díjas Selye-tanítvány, Ro-
ger Guillemin nemrég megerősítette, hogy
az 1950-es Nobel-díj bejelentése után Selye
egyszerűen bezárkózott intézeti irodájába, és
napokig senkivel sem beszélt. Szerencsére
ezt a mellőzést és sértődöttséget nagyon jól
feldolgozta. Húsz évvel később már moso-
lyogva mesélte nekünk a történelemi hason-
latot, hogy amikor az ókori Rómában meg-
kérdezték a híres költőt, politikust és filozó-
fust, Catót, miért nem emeltek neki is szobrot
Róma főterén, ő lakonikusan azt válaszolta:
jobb, ha azt kérdezik, hogy miért nincs szob-
rod, mintha azt, hogy miért van.
De ez a kiábrándulás sem térítette el Se-
lyét a szteroidkutatástól, hiszen az 1970-es
években fedezte fel a katatoxikus szteroi-
dokat és dolgozott ki tanítványaival (pl.
a cikk egyik szerzőjével, Szabó Sándorral
– a szerk.) egy egyszerűsített nomenklatú-
rát a szteroidokra. Továbbá a szteroidok-
kal kapcsolatos széles körű ismeretek se-
gítettek későbbi új felismerésekhez, pl. az
angiosztatikus és angiogenikus szteroidok
felfedezéséhez, mely utóbbi új molekulák
alkalmazásához vezetett a nyombélfekély
kezelésében.
Természettudományi Közlöny 148. évf. 7. füzet
Plurikauzális betegségek és
az emberi betegségek állatmodelljei
Selye egyik kedvenc témája volt a
plurikauzális (több okú) betegségek kuta-
tása állatmodelleken. Az elnevezés is tőle
8. ábra. Calciphylaxis patkány bőrében, a Selye könyv borítóján (balra) és beteg
emberen (https://en.wikipedia.org/wiki/Calciphylaxis)
származik, amelyet az 1961-ben megjelent
„The pluricausal cardiopathies” és azt kö-
vető néhány más monográfiájában is elem-
zett (7. ábra). Az a felfogás, hogy a be-
tegségeknek nemcsak egy oka, hanem több
okozója is lehet, forradalmi ötletnek számí-
tott a XX. század közepén. Addig ugyanis
az volt az általános felfogás, hogy egy ok
– egy betegség. Selye állatkísérletei során
elég korán rájött, hogy nemcsak a stressz-
nek, hanem sok más betegségnek is több
oka lehet. Selye egyik korai plurikauzális
modellje a veseszklerózis és magas vér-
nyomás előidézése volt olyan patkányok-
ban, amelyek néhány napon keresztül csak
nagyon sós ivóvíz mellett nagy dózisú
mineralokortikoidokat kaptak. Bármennyi-
re is hasonlítottak ezek a szövettani vese-
változások az emberi nephrosclerózisra,
ezeket a kísérleteket később sok kritika ér-
te, mert a szteroidok és konyhasóval dúsí-
tott ivóvíz bevitele messze meghaladta azt a
mennyiséget, amelyet egy ember elfogyasz-
tott volna. Selye erre azt szokta válaszolni,
hogy egy állatmodell csak hasonló, és nem
azonos az emberi betegséggel.
Minden kritikus megjegyzés ellenére Se-
lye volt az egyik első kutatóorvos, aki be-
látta a túlzott sófogyasztás veszélyét, főleg
a magas vérnyomás, szív- és érrendszeri be-
tegségek kialakulásában. Továbbá ő fedez-
te fel – állatkísérletei alapján – a káliumsó
védő hatását, és hirdette is, hogy kövessék
példáját, miszerint a szokásos konyhasó
(NaCl) mellett használjanak egy kis káli-
umsót (KCl) is. Sajnos a KCl elég keserű,
és az 1970-es években csak ezt lehetett kap-
ni, akkor nem sokan követték tanácsát…
Manapság világszerte lehet vásárolni a ká-
lium szerves változatait (pl. káliumcitrát)
tiszta kristály formájában vagy összekever-
ve a hagyományos konyhasóval. Tehát az
ipar is rájött arra, hogy a N–K keverék sok-
kal egészségesebb, mint a tiszta NaCl. Vi-
szont kevesen tudják, hogy ez főleg Selye
János állatkísérleteinek köszönhető.
Az állatmodellek kidolgozása után Se-
lye rájött arra is, hogy a két vagy több be-
tegségokozót valójában két csoportra lehet
osztani: 1. érzékenyítők, amelyek előké-
szítik, érzékennyé teszik a szervezetet egy
305
ÉVFORDULÓ

latmodelljeit dolgozták ki.

Ilyen volt az indometacin E számunk szerzői
okozta fekély a patkányok
vékonybelében, ami va- DR. BABINSZKI EDIT geológus, PhD,
lójában első közlemény tudományos főmunkatárs, Magyar Bá-
volt az orvosi szakiro- nyászati és Földtani Szolgálat, Budapest;
dalomban a gyógyszer DR. BARTHOLY JUDIT tanszékveze-
okozta vékonybél-káro- tő egyetemi tanár, ELTE, Meteorológiai
sodásokról. Selye in- Tanszék, Budapest; DR. BENCZE GYU-
tézetében az 1970-es LA, a fizikai tudomány doktora, MTA
években általánosan el- Wigner Fizikai Kutatóközpont Részecs-
fogadott vélemény volt, ke- és Magfizikai Intézet, Budapest; DR.
hogy ’egy betegség teljes CSABA GYÖRGY professzor emeritus,
„Nem az a stressz, ami történik veled, hanem az, patomechanizmusát be- Semmelweis Egyetem, Genetikai, Sejt- és
ahogyan reagálsz rá” teg embereken klinikai- Immunbiológiai Intézet, Budapest; DR.
lag tanulmányozni olyan, FILAKOVSZKY JÁNOS MD, PhD,
bizonyos folyamatra (pl. gyulladás, nekró- mint egy hangversenyre menni, amikor MBA professzor, Selye János Egyetem,
zis, trombózis, vérzés); 2. provokátorok, már elhalkult a zene’. Ez arra utal, hogy Komárom, Szlovákia; DR. GÁCS JÁNOS
amelyek létrehozzák a sérülést egy bizo- beteg embereken csak azt lehet tanulmá- vegyész, iparjogvédelmi szakértő, c. egye-
nyos testrészben. A több okú betegségek nyozni, hogy miért aktív egy betegség, mi- temi docens, Budapest; GÁSPÁR ANITA
ilyen analitikus lebontása és elemzése di- ért késik vagy lehetetlen a gyógyulás, és informatikus könyvtáros, Magyar Bányá-
cséretes mechanisztikus megközelítés még nem azt, hogy miért és hogyan kezdődött. szati és Földtani Szolgálat, Budapest; HE-
mai szemmel is, de sajnos, ezekért Selye Betegeken csak serkenteni lehet a gyógy- GEDÜS TIBOR igazgató, Szegedi Tudo-
nem kapott sok elismerést, részben mert ulást, viszont állatmodelleken ezt gyakran mányegyetem Bajai Obszervatóriuma, Ba-
élete utolsó kutatási stádiumában ismét lehet szabályozni, pl. lassítani (mint egy ja; HÉRINCS DÁVID egyetemi hallgató,
témát váltott, rátért az általa felfedezett filmvetítést), hogy lejátszódó folyamato- ELTE TTK, Budapest; KOVÁCS GER-
katatoxikus szteroidok tanulmányozására. kat jobban lehessen tanulmányozni. A ter- GELY KÁROLY agrármérnök, „Völgy-
A sors iróniája az is, hogy habár ma már a mészetes úton kifejlődött vagy mestersé- híd” Természetvédelmi Alapítvány kura-
legtöbb betegséget több okúnak tekintjük, gesen elállított állatmodelleken viszont tóriumának elnöke, KŐBÁNYAI PÉTER
ezt már nem több okú, plurikauzális, ha- kutatható a betegség eredete (etiológiája) geográfus, Magyar Bányászati és Földtani
nem multifaktoriális néven emlegetjük… és a legkorábbi biokémiai, celluláris vál- Szolgálat, Budapest; MEZŐ SZILVESZ-
A calciphylaxis betegségcsoport ma tozások, amelyek legtöbbször megelőzik TER geográfus, Déri Múzeum, Debrecen;
sem eléggé ismert, de abban minden- a szövettani, strukturális szervi átalakulá- DR. PONGRÁCZ RITA PhD, egyetemi
ki egyetért, hogy ezt a nevet és folya- sokat, nem is szólva új gyógyulási módok adjunktus, ELTE Meteorológiai Tanszék,
matot állatmodellek alapján először Se- korai vizsgálatairól. Budapest; RÓZSENBERSZKI TAMÁS
lye írta le 1962-ben. A calciphylaxis ne- Ez a rövid összefoglaló is mutatja, hogy környezetmérnök, PhD, Pannon Egye-
vet Selye az anaphylaxis, régóta isme- Selye János sokkal többet adott az orvos- tem, Biomérnöki, Membrántechnológiai
retes orvosi név alapján alkotta. Selye tudománynak és az emberiségnek, mint a és Energetikai Kutató Intézet, Veszprém;
szerint a calciphylaxis olyan túlérzékeny- 80 évvel ezelőtt általa először leírt stressz- SZABÓ JENŐ muzeológus, Bélyegmú-
ségi állapot, amikor egy kritikus időszak- szindróma.  E zeum, Budapest; DR. SZABÓ SÁNDOR
ban a szisztémás kalcifikáló anyagokkal professzor, MD, PhD MPH, DSc(h.c.),
(pl. D-vitamin, mellékpajzsmirigy-hormon) University of California, Irvine, USA; DR.
történt kezelés után, lokálisan beadott bizo- Irodalom TÓTH JÁNOS professzor PhD, Selye Já-
nyos szenzibilizáló provokátorokat köve- nos Egyetem, Komárom, Szlovákia; DR.
tően akut helyi szövetelhalás, majd gyul- [1] Selye J. Életünk és stressz. Budapest, Akadé- VARGA BALÁZS PhD, MTA Agrártudo-
ladás és elmeszesedés jön létre (8. ábra). miai Kiadó, 1963. mányi Kutatóközpont Mezőgazdasági In-
Selye lelkes kutató lévén, a [2] Selye H. A syndrome produced by diverse tézet, Martonvásár; DR. VEISZ OTTÓ, az
calciphylaxist kiváltó anyagokat változ- nocuous agents. Nature, 1936; 138:132. MTA doktora, MTA Agrártudományi Ku-
tatva olyan helyi elmeszedéseket tudott [3] Selye H. The significance of the adrenals for tatóközpont Mezőgazdasági Intézet, Mar-
patkányokban előidézni, amelynek a me- the adaptaion. Science, 1937; 85:247. tonvásár.
chanizmusát ma sem értjük. Az eredeti [4] Selye H. The Physiology and Pathology of
calciphylaxis bekerült a gyakorló orvos- Exposure to Stress. A treatise based on the
tanba. Leginkább súlyos krónikus vesebe- concepts of the General-Adaptation-Syndrome Augusztusi számunkból
tegségben figyelték meg (a dializált bete- and the Diseases of Adaptation. Montreal,
gek 1–4%-át érinti), de veseelégtelenség Canada: ACTA, Inc. Medical Publishers, 1950. Keleti Arthur: A magánélet nyílt titkai,
nélkül is előfordulhat. Az eredmény helyi [5] Selye J. Stresz distressz nélkül. Budapest, avagy privát zóna az internet korában
bőrelhalás és meszesedés, ami krónikus, Akadémiai Kiadó, 1976. Lente Gábor: Van Gogh fakuló színei
nem gyógyuló sebekhez vezethet, és álta- [6] Szabo S., Tache Y, Somogyi A. The legacy Besenyei Ádám–Csomós Petra: Kalandok
lában halálos kimenetelű. A calciphylaxis of Hans Selye and the origins of stress az alkalmazott matematikában
tehát valójában egy új típusú csontrend- research: A retrospective 75 years after his Trájer Attila: Zátonytörténelem
szeren kívüli elmeszesedés, amit más landmark “letter” in Nature. Stress, 2012; Tószegi Zsuzsanna: A hétköznapi kérdések
hiperkalcémiás állapotokban is megfigyel- 15:472. is elvezetnek a mélyebb megértéshez
tek, pl. tej-alkáli szindróma, szarkoidózis, [7] Szimpózium: A stresszen túl - Selye János (Interjú Gilicze Bálinttal)
és D-hipervitaminózis eseteiben. Selye és kevésbé ismert kutatásai. Orvosi Hetilap, 2015; Herczeg János: Honnan nézte Poszeidón
tanítványai több más emberi betegség ál- 156: 35 szám. Trója ostromát?

306 Természet Világa 2017. július