Az Olmützi alkotmány és a Szilveszteri pátens

Az 1848-49-es magyar forradalom és szabadságharc második évében az osztrák

kormányzategy új birodalmi centralizáláson nyugvó új alkotmány fogad el. 1849-ben az
osztrák minisztertanács, a tremzeri parlamenttel versengve hozza létre az oktrojált,
alkotmányt. Az Olmützi alkotmány fő kidolgozója A belügyminiszter, Franz Stadion gróf
volt. Az alkotmány végleges szövegét 1849 március 1-jén terjesztették az uralkodásban még
tapasztalatlan, de határozottan abszolutista elveket valló Ferenc József császár elé, aki
március 4-én aláírta az Osztrák Császárság számára szánt alkotmányt a morvaországi Olmütz
városában.1
Az oktrojált alkotmány megerősítette a rendi társadalom felszámolását, amit jól példáz, hogy
az alkotmány semminek tekintette a magyar áprilisi törvényeket és a Birodalmi gyűlés által
1848 augusztus-szeptemberben hozott határozatokat is. Az olmützi alkotmány előre vetíti egy
mérsékelt liberális alkotmány keretintézményeit. Ilyen volt a cenzusos választójog alapján
felállított parlament, az esküdtszék felállítása vagy a független bíróság is. Az alkotmány
értelmében az uralkodó erős jogkörökkel rendelkezik. E szerint Ferenc József megtartotta az
osztrák uralkodók kivételes címeit, e mellett ő volt a végrehajtó hatalom feje. A hadsereg
parancsnokaként őt illette a háború és béke döntésének joga is. Ezek mellett szerződéseket
köthetett, delegációkat fogadhatott más országokból is. Az uralkodót ezen felül még erős
kinevezési jogkör jellemezte, ugyanis ő nevezte ki többek között a minisztereket, és az udvari
tisztviselőket is. A centralizált birodalmat képviselő alkotmány nem engedte meg a
tartományi kormányok létrehozását, ezért a végrehajtói hatalmat az uralkodó által kinevezett
helytartó képviselte. A tartományok legfőbb feladatai a föld művelése, az adóztatás az alsóbb
és középszintű oktatás biztosítása, a hadsereg elszállásolása, ellátása mellett az uralkodói
akarat végrehajtása volt. Az alkotmány, tehát a tartományok autonómiájának visszaszorítását,
és az egységes centralizált birodalmi struktúrát képviselte. Az oktrojált alkotmány a nemzeti
egyenjogúság elvét képviseli a nemzetiségek szintjén, az 1849. évi Olmützi alkotmány ötödik
paragrafusa kimondja: 5§,,Minden népfaj egyenjogú, s minden népfajnak sérthetetlen joga
van nemzetisége és nyelve fenntartására és művelésére”2 Az alkotmány a nyelvi, és kulturális
igényekre vonatkoztatja az egyenjogúságot, azaz a nemzetiségek egyenrangúsága nem
érvényesülhetett volna az állam politikai intézményrendszerének felépítésében, ugyanis az
alkotmány ott a tartományi rendszert tekintette alfogadottnak. Az új alkotmány a magyarok
gyengítése érdekében a királyságról leválasztja az Erdélyi Nagyfejedelemséget,
Horvátországot és Szlavóniát is. Ezek a területeket az oktrojált alkotmány önálló
tartományként ismeri el. Az olmützi alkotmányra jellemző volt. Az Olmützi oktrojált
alkotmány, értelmében a birodalom ,,szabad, önálló, oszthatatlan és felbonthatatlan
alkotmányos ausztriai örökös monarchia” 3koronatartományokat foglal magába.

Az alkotmány nem csak a magyar, hanem a multietnikumú birodalom más nemzetiségeinek is

csalódást okozott, ugyanis nem kaphattak autonómiát. A nemzeti kisebbségek becsapva
1
A Miért? című történelmi ismeretterjesztő műsor Az olmützi alkotmány című része Forrás:
https://www.youtube.com/watch?v=QoF7LMdYKqY , Felhasználás ideje: 2022.01.21.
2
A Miért? című történelmi ismeretterjesztő műsor Az olmützi alkotmány című része Forrás:
https://www.youtube.com/watch?v=QoF7LMdYKqY , Felhasználás ideje: 2022.01.21.
3
Múlt-kor történelmi magazin: Mindenkit feldühített az olmützi alkotmány (2009. március 3. 10:14
MTI) Forrás: https://mult-kor.hu/20090303_mindenkit_felduhitett_az_olmutzi_alkotmany
Felhasználás ideje: 2022. 01.21.
érezték magukat, mivel a magyar forradalom és szabadságharc alatt a magyarok elleni harcra
buzdították őket önálló önigazgatás reményével kecsegtetve az osztrákok. A nemzetiségi
kérdéssel megkésve ugyan, de már az 1849. július 28-án elfogadott törvény is foglalkozott.
Európa első nemzetiségi törvénye kimondta, hogy a nemzetiségeknek biztosított a szabad
nyelvhasználat a helyhatóságokon, a helyi közigazgatásban és a és az iskolákban. A
megkésett törvényt ugyanakkor már nem tudták végrehajtani.4
A magyar politikai elit megdöbbenve fogadta az oktrojált alkotmány kibocsájtását, amit
illegitimnek tartottak. Ennek egyik fő oka az volt, hogy Ferenc József szentesítette, aki V.
Ferdinándot váltotta a trónon. Ferenc Józsefet a magyar rendek nem koronázták meg, a fiatal
uralkodó, tehát nem tett esküt a magyar alkotmányosság betartatására, a magyar politika, ezért
nem tekintette uralkodónak sem. az oktrojált nyilatkozatnak a legfőbb következménye a
Habsburg-ház detronizációja volt, amit a debreceni függetlenségi nyilatkozatban rögzítettek.
Az Olmützi alkotmány közvetlen következménye, tehát a Habsburg-ház 1849. 04. 14-ei
detronizálása volt. A magyar függetlenségi nyilatkozatként is emlegetett 1849. évi II. tc.
kimondja, hogy ,,Magyarországot elidegenithetlen természetes jogaiba visszahelyezve
minden hozzá tartozó részekkel és tartományokkal egyetemben, az önálló független európai
státusok sorába igtatjuk s a hitszegő Habsburg-Lothringeni házat Isten és világ előtt
trónvesztettnek nyilatkoztatjuk: erkölcsi kötelességünknek ismerjük ezen elhatározásunk
indokait nyilvánitani, miszerint tudva legyen az egész mívelt világ előtt, hogy e lépésre a
halálig üldözött magyar nemzetet nem tulzott elbizakodás s nem forradalmi viszketeg, hanem
a türelem végső kimerültsége s az önfenntartás kénytelensége vezeté.” 5 Az Olmützi alkotmány
nem tudott életbe lépni, mivel a magyarokon kívül más birodalmi érdekcsoportokat is
sértettek a benne foglaltak. Az oktrojált alkotmányt ellenezte a szabadságharc leverésében
közreműködő Windisch-Grätz, aki egy centralizált birodalom helyett egy föderalista államot
képzelt el. Vele szemben helyezkedett el aaz erős központosítást képviselő Felix von
Schwartzenberg, akinek a politikája az 1850-es évekre megvalósult. 6 Az olmützi oktrojált
alkotmánnyal szemben voltak működőképes oktrojált alkotmányok is. Ilyen volt a porosz
oktrojált alkotmány, amit 1848 decemberében hirdetett ki IV. Frigyes Vilmos porosz király,
miután feloszlatták a porosz alkotmányozó nemzetgyűlést. Ez az oktrojált alkotmány egészen
1918-ig volt érvényben.7 Az olmützi alkotmány tartalmazta a hatalmi ágak szétválasztását,
ugyanakkor az egyenjogúságot nem úgy mondta ki, hogy az alapjogok része. Ezt a modellt a
kremziri és a frankfurti parlament képviselte. Ezzel szemben az olmützi alkotmány az emberi
jogoktól függetlenül van kifejtve az emberi egyenjogúság. Ennek levezetését nem említi meg
az oktrojált alkotmány. Mivel konkrét utalás nincs ebben az esetben, ezért mondhatjuk, hogy
a nemzetiségi egyenjogúság ígérete jelenik csak meg a dokumentumban. Az alkotmány a
törvényhozás megosztását ígéri, amely az uralkodó és a cenzusos választójoggal választott
parlament között jönne létre. A parlament ennek értelmében rendelkezne költségvetési joggal
is, ami a korban ritkának számított. Ez a mérsékelt liberális alkotmány a birodalom nyugati
felén jött volna létre. Ez magába foglalta volna az olasz területeket, az örökös tartományokat,
a cseh-morva területeket. Ennek ellenére a birodalmi ügyek Bécs központtal centralizáltak
lettek volna. Ezzel szemben a Magyar korona országaira más szabályozások vonatkoztak
volna. A centralizációt mutatta, hogy a szétválasztott hatalmi ágak felett volt egy ellenőrző
4
Felhasznált forrás: Rubovszky Péter: Történelem III. Vázlatok az Újkor történetéről. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest,1994, 100. o.
5
1849. évi II. tc. idézetének forrása: https://net.jogtar.hu/ezer-ev-torveny?
docid=84900002.TV&searchUrl=/ezer-ev-torvenyei%3Fpagenum%3D27
6
Forrás: 170 éves az olmützi alkotmány https://joreggelt.blogstar.hu/2019/03/04/170-eves-az-olmutzi-
alkotmany/69731/
7
A Miért? című történelmi ismeretterjesztő műsor Az olmützi alkotmány című része Forrás:
https://www.youtube.com/watch?v=QoF7LMdYKqY , Felhasználás ideje: 2022.01.21.
testület, ami legfelsőbb szinten az uralkodóhoz volt köthető. Az alkotmány értelmében Ferenc
József részt vett a hatalmi ágak hatalomgyakorlásában. Ezt bizonyítja, hogyha például a
törvényhozás nem működött az uralkodó szükségrendelet formájában megkerülhette a
törvényhozás fórumát.
Az olmützi alkotmány létrehozásánál fontos szempont volt Ferenc József számára a
centralizáltság, ezért nem fogadta el a kremziri alkotmányt, mivel az csak a birodalom nyugati
felére vonatkozott volna. Az alkotmánynak külön célja volt a magyar királysággal az oszd
meg és uralkodj elv biztosítása, ennek eszközéül a nemzetiségeket használta volna fel az
oktrojált alkotmány. A létrehozását már komoly politikai viták jellemezték. A cseh történész,
Halacky úgy vélte, hogy Magyarországot az etnikai határok mentén kéne felosztani, és az
országnak ráerőltetett alkotmányra lett volna szüksége, ami a felosztott területet integrálta
volna a birodalomba. A Schwartzenbergi politika inkább a 35 milliós Habsburg-birodalom
belépését sürgette a német egységbe, ezzel létrehozva egy 70 milliós közép-európai
birodalmat.
Az 1848-49-es forradalom leverésére tett több illegitim rendelkezés született az Olmützi
alkotmány előtt. Az V. Ferdinánd által szentesített, azaz legitim áprilisi törvényeket, a bécsi
udvar erőszakkal alkarta visszavonni az 1848. október 3-án kiadott manifesztumokban. Ennek
értelmében a manifesztumok feloszlatták a törvényesen működő magyar népképviseleti
országgyűlést, törvénytelenítette az uralkodó által nem szentesített határozatokat,
Magyarországot ostromállapot alá rendelte, minek következménye volt, hogy a magyar
fegyveres erők főparancsnokává a manifesztum Josip Jelačić horvát bánt nevezte ki. 8 Az
udvar által kiadott proklamáció, el nem fogadását jól példázza a Pestre küldött Latour
meggyilkolása is, ezzel egyértelmű üzenetet küldve a az udvar felé a magyar álláspontról.
A Habsburgok politikáját jelentősen meghatározta a hozzá intézett frankfurti kérdés volt,
miszerint Ausztria szándékozik-e csatlakozni a német egységbe, aminek feltétele volt, hogy
nem tartozhat az egységbe például Magyarország, Galícia, de Horvátország sem. A bécsi
udvar politikáját még 1848 elején az itáliai függetlenségi mozgalmak által kirobbantott
szabadságharcok leverése határozta meg. Ez volt az egyik oka az áprilisi törvények
elfogadásának. Az észak-itáliai tartományok pl.: Lombardia felkelésének leverése után a bécsi
udvar az októberben kirobbant harmadik bécsi forradalom leverése mellett a magyar
szabadságharcleverését tűzte ki célul. Az udvar mind az Olmützi alkotmányt azért is tartotta
legitimnek, mivel az 1848 október 30-án lezajlott Scwechati-csata már nem Magyarország
területén zajlott, ezért azt támadó háborúnak minősítették.

Az oktrojált alkotmány teljes centralizációs kísérlete tükrözi a korra jellemző német felfogást,
filozófiát, miszerint a kulturálatlannak tartott kárpát-medencei népekkel, magyarokkal nem
lehetséges elvi alapon sem komprumisszumot kötni a német übermens tudat miatt. Ennek
értelmében a német kultúra, a német nyelv elsőbbséget élvez például az államigazgatás terén.
Erre utal az oktrojált alkotmány is, ami a német nyelvet, mint a birodalom hivatalos nyelvét
tekinti elsődlegesnek. A kulturális német tudathoz hozzájárult a német területek gazdasági
fejlettsége és a velük szemben álló Magyarországot jellemző hátrányosabb gazdasági helyzet.
Az olmützi alkotmányt végül Ferenc József császár helyezte hatályon kívül 1851. 12. 31- én a
Szilveszteri pátens által.
8
Forrás: Perczel Mór fegyverszüneti tárgyalásai 1848. október végén
http://acta.bibl.u-szeged.hu/40834/1/aetas_1998_002_003_074-106.pdf
Az 1848-49-es forradalom és szabadságharc leverésében jelentős szerep jutott Paszkievics
orosz herceg 20 ezer fős seregének, ami 1849 júniusában tört be az ország területére. Az orosz
segítség az 1814-1815-ös bécsi kongresszuson megállapodott kölcsönös segítségnyújtáson
alapult. A napóleoni háborúkat lezáró kongresszuson többek között Oroszország is részt vett.
A konferenciának az egyik célja az európai birodalmi struktúrák konzerválása volt. A
polgárosodási törekvések és a francia forradalom vívmányainak (pl.: népképviseleti
országgyűlés) a kiszorítsára törekedtek. A résztvevők megállapodtak, hogy amennyiben a
konzervatív centralizált államukat veszély fenyegeti pl.: belső forradalom, ami az állami
struktúra megbontására törekszik, abban az esetben az aláírók kölcsönös segítséget
nyújthatnak egymásnak. Ezért nyújtott segítséget I. Miklós cár a fiatal Ferenc Józsefnek a
magyar forradalom és szabadságharc leverésében. A magyar hadvezetés Görgey Artúr 1849-
ben úgy gondolta, hogy külön-külön kell legyőzni a nyugatról érkező Haynau táborszernagy
vezette seregét az Erdélybe betörő orosz cári csapatokat. A túlerővel szemben a magyar sereg
sorra veszítette el a harcokat pl.: Erdélyben. A segesvári csatában Bem József honvédjai
vereséget szenvedtek, emellett ott tűnt el a nemzeti vátesz Petőfi Sándor is. 1849. augusztus
13-án a magyar honvédek letették a fegyvert világosnál. Ezen kívül már csak utóvédharcok
voltak, amik elhúzódtak október 2-áig.9 A harcok leverése után megkezdődött Ha bresciai
hiéna által vezényelt kivégzések sora. Ennek kicsúcsosodása az 1849. október 6-odikai aradi
13 honvéd tábornok és a Pesten kivégzett Batthyány Lajos is. Az udvarnak a bosszúval a
példastatuálás volt a célja, miszerint így jár mindenki, aki fel mer lázadni. A szabadságharcot
követő véres megtorlások Haynau leváltásával értek véget Magyarországon. Ez után a
Habsburg birodalmi kormányzat válaszút elé érkezett. Minek nagy kérdése volt, hogy a
birodalmat a Windischgrätz által képviselt föderalista vagy a Felix von Schwarzenberg által
képviselt centralista módon szervezzék ujjá. Mivel a miniszterelnök Schwarzenberg lett, ezért
a centralizált neoabszolutizmus érvényesült. A neoabszolutizmus kiépítésénél az udvar a
jogeljátszási elméletre hivatkozott. e felfogás szerint az 1849. április 14-i Habsburg -ház
detronizációjával a törvényesen választott uralkodóval (Ferenc Józseffel) szemben léptek fel a
magyarok, ezzel történeti alkotmányuknak mondtak ellent, ami ezzel érvényét vesztette. 10 A
nyílt abszolutizmust az 1851 december 31-i Sylvesterpatent, azaz a szilveszteri pátens vezette
be. Ferenc József a nyílt parancsban feljogosította magát a végrehajtói és a törvényhozói
hatalom egyedüli birtokosának.11 Az uralkodó ezentúl rendeletekkel kormányozta a
birodalmát. Ugyanakkor megmaradt a polgári államszervezetre jellemző miniszteri
kormányzás is. A miniszterek, viszont csak az őket kinevező uralkodónak tartoztak
felelősséggel. A császári nyílt parancs értelmében újjá szervezték az országot, lerombolták az
addig felépített népképviseleti országgyűlés intézményeit és a magyar autonómiát is. Létrejött
a magyar közigazgatás teljes integrálása a birodalomba. Ezt a folyamatot a birodalom
belügyminisztere a korábban még a bécsi forradalom oldalán harcoló Alexander Bach
irányította. A Schwartzenberg-féle kormányt a Bach kormány (1851-1859) követte. A
neoabszolutista rendszerre jellemző volt a hivatalnoki kar átalakítása.
A germanizáció jegyében udvarhoz hű sokszor magyarul alig tudó tisztviselőket neveztek ki a
hivatalok élére, akik sötét, magyaros ruházatot viseltek, ezért gunyosan Bach-huszároknak
nevezték őket. A nagy számú ,,idegen” tisztségviselő és azok fizetése nagy terhet rótt a Bach-
rendszerre anyagilag.
9
Felhasznált forrás: Rubovszky Péter: Történelem III. Vázlatok az Újkor történetéről. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest,1994, 100-103 o. Felhasználás ideje: 2022. 01.21.
10
Felhasznált forrás: Alkotmányos helyzet 1849–1867
http://gepeskonyv.btk.elte.hu/adatok/Tortenelem/14Szab%F3_Marjanucz/html/3_2.htm
Felhasználás ideje: 2021. 01.21.
11
Felhasznált forrás: 1849-1960. Magyar Királyság https://tti.abtk.hu/terkepek/1849-1860-magyar-
kiralysag Felhasználás ideje: 2022. 01.21.
Az abszolutizmus kiépítésében kulcsszerepet játszott az ország kerületekre való felosztása is.
A központi hatalom arra törekedett, hogy a kerületek határait lehetőleg úgy húzzák meg, hogy
a magyarság kisebbségbe kerüljön a nemzetiségekkel szemben. Így osztották föl a megmaradt
Magyarországot öt kerületre. Ezek voltak: Pozsonyi, a Budai, a Soproni, Kassai és
Nagyváradi kerületek. Ezek mellett a magyar korona országait öt tartományra osztották, és
integrálták a birodalomba. Mivel a neoabszolutizmus figyelmen kívül hagyta az áprilisi
törvényeket, ezért az 1848. évi VII. tc. rendelkezéseit sem vette figyelembe, amik Erdély és
Magyarország unióját foglalta magába. Az abszolutista kormány, tehát leválasztotta Erdélyt a
Partiummal együtt. Emellett szintén leválasztották Horvátországot is. Az Az központi
irányítás visszaállította az 1848 előtti határőrvidéket is, ami közvetlenül a bécsi katonai
igazgatásnak lett az alárendeltje. Ezek mellett Dél- Magyarországból kiszakított öt megyéből
(Krassó, Torna, Temes, Bács-Bodrog, Szerém) kialakították a Temesi Bánság és Szerb
Vajdaság nevezetű tartományt. A koronatartományok közvetlenül a birodalmi igazgatással
álltak kapcsolatban, nem kapcsolódtak közjogi értelemben sem egymáshoz, sem az
anyaországhoz.12 Az öt kerületre osztott Magyarországon a végrehajtó hatalom legfelső szerve
a Helyhatóság volt. Ennek hatáskörébe tartozott a vallás és közoktatásügy, a rendészet, a
gazdasági igazgatás és az építésügy is. Az öt kerület élén a kerületi főispánok, azaz az
elnökök álltak. Egy adott kerülethez 7-10 megye tartozott, melyeket a megyefőnökök
irányítottak például adóügyi vagy belügyi hivatalnokokkal, járási szolgabírákkal együtt. A
neoabszolutizmus rendszerére jellemző volt a hivatalnoki réteg totális kontrollja és a
közigazgatási egységek önkormányzatiságának megvonása is. A szilveszteri pátens továbbá a
centralizáció jegyében megtiltotta a magyar törvényhozás összehívását is.
Az önkényuralom gazdaságát a Schwartzenbergi politika határozta meg az 1840-es évek
végén. Ennek a alapja a nagynémet terv volt, ami Ausztriát integrálta volna a német
vámszövetségbe. Ennek következtében szüntették meg a még a Mária Terézia által
létrehozott, diszkriminatív vámhatárokat Magyarország körül. Ennek következtében
megindult a birodalmon belül a szabad tőkeáramlás. A magyar mezőgazdasági termékek
exportja is jelentősen nőtt a német tartományokba. A gabonakonjunktúra és a tőkebeáramlás
következtében fellendült az ipar, vasútvonalak épültek. A gazdaság egységesítését segítette,
hogy életbe lépett Magyarországon is az egységes osztrák adó és illetékrendszer.
A nyílt abszolutizmus időszakában az 1853. évi úrbéri pátens meghagyta az 1848. évi áprilisi
törvények vívmányát, a jobbágyfelszabadítást. A földesurak cserébe az államtól kaptak föld-
tehermentesítési kötvényeket, amik a magas adók és a késedelmes kifizetések miatt nem volt
nagysikerű a nemesség körében.
A Szilveszteri pátens megerősítette a törvény előtti egyenlőséget, a jobbágyi függőségektől
való mentességet de át is szervezte a közigazgatást, emellett megszüntette az esküdtszékeket
is. A pátens összevonta a közigazgatást és az igazságszolgáltatást is. Emellett a centralizált
bírói szervezeti struktúra jött létre. A germanizáló törekvés abban is megmutatkozik, hogy a
közigazgatás nyelve a német lett. Ezek mellett bevezették az osztrák polgári és büntető
törvénykönyvet is. Az erőszakos germanizáció és a neoabszolutista állam által meg nem tűrt
magyar hagyományos népviseleti ruhák, Kossuth-szakáll viselete az állam elleni ellenállás
szimbólumaivá váltak.13

12
Felhasznált forrás: 1849–1860. Magyar Királyság https://tti.abtk.hu/terkepek/1849-1860-magyar-
kiralysag Felhasználás ideje: 2022.01.21.
13
Felhasznált forrás: Hatályba lépett-e az olmützi alkotmány? https://ujkor.hu/content/hatalyba-lepett-
e-az-olmutzi-alkotmany Használat ideje: 2022.01.21.
Az ellenállást aktívan és passzívan is képviselték. Az egyik legemlékezetesebb aktívellenálló
Libényi János szabósegéd volt, aki 185. február 13-án merényletet kísérelt meg Ferenc József
császár ellen Bécsben. Ilyen aktív ellenálló volt ég Noszlopy Gáspár dunántúli szervezkedése
vagy Makk József összeesküvése is.14
Magyarország jövőjét illetően három- féle politikai elképzelés létezett az neoabszolutizmus
idején. Az első az 1847-es állapotokhoz való visszatérés volt. Ennek képviselői aulikus
nemesek voltak, akik elvetették a forradalmi eszméket. A második csoportot a középnemesség
képviselői tartoztak, akik az 1848-as áprilisi törvények restaurációját képzelték el. Szellemi
vezérük Deák Ferenc volt, aki a passzív ellenállás példájává vált. Ennek az irányvonalnak a
követői látták, hogy a neoabszolutizmus gazdaságilag megterheli az államot, növeli az
államadósságot, ezért számukra egyértelmű volt, hogy a rendszer fel fogja számolni saját
magát. A harmadik elképzelés támogatói főleg az emigrációba vonult Kossuth és annak
követői közül kerültek ki, ők a forradalom továbbvitelét akarták végrehajtani.
Az 1850-es évek végére világossá vált, hogy a bécsi kormányzat gyenge volt, mivel
nemzetközi téren folyamatos kudarcokat szenvedett el Ausztria például nem tudta
megakadályozni az olasz függetlenségi mozgalmat. Ez a magyarokat méginkább az
ellenállásra buzdította. Ennek egyik legjelentősebb megnyilvánulása Forinyák Géza jurátus
temetése volt, ahol hatalmas tömegdemonstrációt tartottak. A joghallgató egy március 15-i
megemlékezésen vesztette életét a karhatalom által, ez további ellenálló hangulatot váltott ki.
Az udvarban a külpolitikai kudarcok hatására háttérbe szorultak a centralisták, helyüket a
konzervatívok vették át. Ferenc József ennek szellemében bocsájtotta ki 1860. október 20-án
az októberi diplomát, ami egy konzervatív alkotmánytervezet volt. 15 Az októberi oktrojált
alkotmány helyreállította a magyar országgyűlés jogköreit, az önkormányzatok rendszerét az
1847-es alapokra helyezve. Az ókonzervatív októberi diploma ugyanakkor meghagyta a
külügyek és a hadügyek kizárólagos uralkodói intézését is a végrehajtói hatalom mellett. Az
októberi diploma után 1861 február 26-án bocsájtották ki Anton Schmerling liberális
elképzeléseit tükröző februári pátenst, ami pontosította az októberi diplomát, és meghatározta
a birodalmi tanács szervezetének működését is.
1861-ben összehívták a parlamentet, ahol az ellenzék képviselte a domináló erőt. A Határozati
Párt és vezetőjük Teleki László szerint Ferenc József nem volt törvényes uralkodó, ezért az
országgyűlésnek határozat formájában kell döntést formálni. A Határozati Párttal szemben állt
a Deák Ferenc által vezetett Felirati Párt, mely a Pragmatica Sanctio alapján legitim
uralkodónak tekintette Ferenc Józsefet. A parlamenti választásokon a Határozati Párt
győzelme miatt az uralkodó feloszlatta az országgyűlést.16

Összegzésként a tétel igyekszik bemutatni az Olmützi alkotmány mellett a forradalom

leverése utáni Szilveszteri Pátensben foglaltak alapján létrejövő neoabszolutista államot,
annak közigazgatási működését a korra jellemző rebellis magyar magatartást és a kül-és
belpolitikai okokat, melyek a neoabszolutista rendszer bukásához vezettek.

14
Felhasznált forrás: Arcanum https://www.arcanum.com/hu/online-kiadvanyok/Lexikonok-magyar-
eletrajzi-lexikon-7428D/l-76823/libenyi-janos-769EB/ Használat ideje: 2022.01.21.
15
Felhasznált forrás: Rubovszky Péter: Történelem III. Vázlatok az Újkor történetéről. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest,1994, 120-125. o. Felhasználás ideje: 2022.01.21.
16
Felhasznált forrás: Rubovszky Péter: Történelem III. Vázlatok az Újkor történetéről. Nemzeti
Tankönyvkiadó, Budapest,1994, 120-125. o. Felhasználás ideje: 2022.01.21.
Egyéb felhasznált forrás: Magyar Állam és Jogtörténet I. előadás anyaga
A tételben az olmützi alkotmányt és a szilveszteri pátens bemutatásál törekedtem kitérni a
geopolitikai tényezőkre, illetve a társadalmi helyzetre a neoabszolutizmus korában. Az
esszében ezen kívül rátértem az oktrojált alkotmány magyarokra való kényszerítésének
okairól is, ilyen volt az osztrák birodalmi felsőbbrendűséget hirdető nemzeti tudatuk. A korra
jellemző abszolutista germanizáló centralizációs törekvéseket is megemlítettem az állam
igazgatásának területén. A feldolgozás során felhasználtam jogforrásokat, történészi
előadásokat és az előadási szemelvényeket is. Az esszében próbáltam, tehát különböző
források alapján komplex képet bemutatni a korról, ami nem csak az államigazgatás
abszolutisztikus átszervezését, hanem a gazdaság átalakítását is tartalmazta. A
neoabszolutizmus pozitívumaként lehet ugyanakkor megemlíteni a Mária Terézia által
létrehozott kettős vámhatár eltörlését. Ez az intézkedés diszkriminatívan érintette a magyar
ipari termékek exportját, és szegmentálttá tette a birodalom gazdaságát. Szintén
pozitívumként értékelhető, hogy a Bach- rendszer alatt az osztrák tőke beáramlásának
köszönhetően megindult az infrastruktúra fejlődése is. Ez a fejlődés gazdasági konjunktúrához
vezetett, ami a dualizmus korára csúcsosodott ki. Az esszében, tehát fontosnak tartottam
kiemelni a neoabszolutizmus pozitív oldalát is a gazdaságra nézve.17

17
Egyéb felhasznált forrás: Magyar Állam és Jogtörténet I. előadás anyaga