3.

A nagy földrajzi felfedezések hatásai

I. Az Ázsiával folytatott kereskedelem:
Újabb európai nemzetek kapcsolódtak be a kereskedelembe:
spanyolok
portugálok olcsóbban hozták Indiából a fűszereket, a kereskedelem
hollandok az óceáni útvonalon bonyolódott, új kikötők váltak jelen tőssé
portugálok pl. Lisszabon , Amszterdam, Antwerpen, La Rochelle

De! Továbbra is nemesfémmel fizettek

II. A levantei kereskedelem hanyatlása:
Az új óceáni útvonalon beáramló áruk a levantei kereskedelem hanyatlásához
vezettek. Az áruforgalom is átalakult: távol-keleti fűszerek helyett közel-keleti
nyersanyagok áramoltak be Európába
III. A Hanza fellendülése
A Hanza nyugati térsége (Németalföld) fejlődött a leggyorsabban pl. hajógyártás
kézműipar
városi lakosság
növekedése
 A Hanza fellendülése (folyt.)
A lakosság növekedése→ megnövekedett az élelmiszerek iránti igény
európai munkamegosztás
↙ ↘
Nyugat- Európa→→→→→→→→ Kelet-Európa
iparcikkek ←← ←←←←←élelmiszerek,
ipari nyersanyagok
 Árforradalom
Európa országaiban a XVI. század folyamán az élelmiszerárak,
főképpen a gabona- és a húsárak átlagosan 3x-ra, néhány helyen
4x-re emelkedtek.
Lehetséges okok: Európába nagy mennyiségű nemesfém áramlott be,
Csökkent az arany és az ezüst ára→infláció
Az ezüst piaci értékcsökkenésének egyéb oka:
Korszerű és olcsóbb előállítási technika (amalgámozás), bevezetése
↕
Élelmiszerárak növekedése
Élelmiszerárak növekedésének okai:
- A népesség növekedése
- A királyi zsoldosseregek élelmiszerigényének növekedése
- A városiasodás
- Növelte az élelmiszerek árát a rárakodó szállítási költség
 Agrárkonjunktúra
Jelentése: a mezőgazdasági termelés és a termékek iránti kereslet
megnövekedése.
A nyugat-európai országok megnövekedett élelmiszer-szükségletét
Európa középső és keleti régiói elégítették ki. A keleti német
tartományok és Lengyelország főképp gabonaszállító,
Magyarország főképp szarvasmarha-exportőr területté vált.
 Változások Európa nyugati felében
A pénztőke hatékony növelése a termékek előállításával történt.
↓
a gazdaság gyors fejlődése
↓
A gazdaság szerkezetének és a termelési módszereknek az
átalakulását vonta maga után
↓
Társadalmi változások
↓
Politikai változások
↓
Vallás kultúra változásai
 A világgazdaság kialakulása
A kontinensek közötti forgalom jelentősen fejlődött.
A távolsági kereskedelemből →világkereskedelem
 A világgazdaság kialakulása
Egymástól távol eső területeken megerősödtek a gazdasági
kapcsolatok
A kereskedelem súlypontja az Atlanti-óceánra helyeződött át.
Kereskedelmi háromszög (lásd ábra)
 Hatalmi átrendeződés - a Habsburgok felemelkedése
Spanyolország nagyhatalommá válása:
Előzmények:
- A spanyol királyság létrejötte (1479)
- Reconquista (az arabok(mórok) kiszorítása a félszigetről), 1492
Amerika felfedezése:
Nagy területeket foglaltak el az Újvilágban→rengeteg arany áramlott
Spanyolországba
A Habsburgok felemelkedése:
Szerencsés házasságkötésekkel a XVI. századra Európa leghatalmasabb
dinasztiájává váltak
Spanyolországot is megszerzik házasság révén I. Károly lesz az első
Habsburg uralkodó Spanyolország trónján.
Új hatalmi rendszert épít ki az abszolutizmust. (részletesen lásd
később)
 Változó világkép – változó államkép
A tudományok fejlődése az egyik feltétele volt a földrajzi
felfedezéseknek
DE! a felfedezések által bővülő ismeretek új lendületet adottak a
tudományok fejlődésének.
Geocentrikus világképből→Heliocentrikus világkép
Kepler
G. Bruno tanaiért→az inkvizíció halálra ítélte

Machiavelli firenzei politikus államelmélete:

A társadalmi békét a korlátlan hatalmú, igazságosan uralkodó
fejedelem teremtheti meg.
 A feladat a humanizmus és a reneszánsz korszakához kapcsolódik. Válaszoljon a kérdésekre az
alábbi forrás segítségével!
„Az uralkodónak nem kell félnie, hogy kegyetlennek híresztelik, ha egységben és békességben tartja alattvalóit.
Mert alig pár példa statuálása árán még mindig irgalmasabb lesz a fejedelem, mint akik szabad folyást
engednek a rendetlenségnek. A rendetlenség ugyanis az egész közösséget veszélyezteti, az uralkodó által elrendelt
kivégzések pedig egy-egy személy ellen irányulnak. Mindebből vita származik: szeressék-e inkább az uralkodót,
mint féljék, vagy ellenkezőleg. Azt feleljük, egyik is, másik is szükséges lenne, de mivel nehéz e két dolgot
összekapcsolni, biztonságosabb, ha tartanak tőle, mintha szeretik, ha a kettő közül egyiknek már hiányoznia kell. A
bölcs uralkodó ne legyen szótartó, ha ez a magatartás kárára válik, s ha az okok, melyek miatt ígéretet tett,
megszűntek. Ha az emberek jók lennének, ez az elv kárt okozna, de mert gonosz indulatúak, nem tartanák
meg adott szavukat veled szemben, így hát neked sem kell megtartanod velük szemben. Az emberek
cselekedeteiben, de különösen a fejedelemében, akivel szemben nincs helye a jogos számonkérésnek, a
végcélt kell tekinteni. Győzzön tehát a fejedelem, és tartsa fenn hatalmát, s eszközeit tiszteletre méltónak
fogják ítélni.” (Machiavelli: A fejedelem; 1513)
a) Hogyan viszonyuljanak az alattvalók az uralkodóhoz Machiavelli szerint? Nevezze meg ezt az érzést! ( 0,5 pont)
……………………………………….………………………………………………………….
b) Milyen cél érdekében lehet az uralkodó akár kegyetlen is Machiavelli szerint? Mivel indokolja ezt?
Cél: ……………………………………………………………………………….…..(0,5 pont)
Indoklás: ……………………………………………………………………………..…(1 pont)
c) Mivel indokolja Machiavelli a fejedelem szószegésének jogosságát? (1 pont)
Indoklás:
d) Egy ókori római mondás szerint: Az állam üdve a legfőbb törvény. Milyen hasonlóságot vagy különbséget fedez fel
az előbbi mondás és Machiavelli véleménye között? (1 pont)
 2. A humanizmus és a reneszánsz (Összesen 4 pont.)

a) félelemmel vagy féljenek tőle vagy tartsanak tőle ( 0,5 pont)

b) Cél: A rend/egység/béke fenntartása vagy a hatalom fenntartása vagy az államérdek
Indoklás: Csak egyesek ellen irányul, míg a rendetlenség a közösség ellen. vagy Mert így biztosítható a béke, az egység.
vagy A hatalom és az államérdek fontosabb, mint az erkölcs.
(Az indoklásnak a célra kell vonatkoznia.) (Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.)
c) Az emberek alapvető gonoszságával/Azzal, hogy az emberek sem tartják be a szavukat.
(Más, tartalmilag helyes válasz is elfogadható.)
d) Mindkettő igazolja a törvénytelen cselekedeteket is szükség esetén. vagy A társadalmi rend, a szilárd
államhatalom biztosítása/megteremtése áll a középpontban, ez a legfontosabb cél. vagy A római mondás az
állam/közösség hasznát emeli ki, míg Machiavelli azonosítja az állami érdeket az uralkodó személyes érdekeivel.