III.

A koraújkori gazdasági fejlődés sajátosságai és a világgazdaság kialakulása

Mely tényezők befolyásolják a népességszám alakulását:

- pre-indusztriális társadalom
- a születés, a halálozás, a migráció és a házasságkötések száma és aránya határozza meg
- születés:
 élelmiszer ellátottság, az emberi immunrendszer állapota
 kevés élelmiszer miatt csökken a gyermekvállalás
 nincsenek fejlett fogamzásgátlási eljárások
- házasságkötés:
 a házasságban élők írott és íratlan szabályokat tartanak be(csak házasságban van helye az
utódnemzésnek, minél jobban kitolódik a házasodási életkor, annál kevesebb lesz)
o magas a házasodási életkor Európában: nők: 26-29, férfiak: 28-32
o sokan egyáltalán nem házasodnak meg (10-20%)
- halálozás:
 rossz higiéniás viszonyok >> járványok
 rossz termés >> éhísnség
 háborúk
 túlnépesedés >> az adott mezőgazdasági technológia nem elég az élelmezésre
- migráció:
 új meggazdagodási lehetőség
 a képzettségnek megfelelő munkahely
 megfelelő házasság

Mezőgazdasági termelés és népességszám viszonya:

- a különböző területeken élő különböző népek különböző technológiákat alkalmaznak a

népességszámtól függően:
 kis népességszám: irtásos-égetéses földművelés:
 fák kivágása, bozót és aljnövényzet elégetése >> hamu >> terméketlenség >> kimerülés >>
új földterületek
 a rendelkezésre álló földterület 10-15%-át használják egy időben
 hosszú távú parlagolási/parlagoló rendszernek hívjuk
 3-4 fő/négyzetméter területen használják
 Oroszországra jellemző
 nagy népességszám:
 rövid távú parlagoló rendszerek
 40-50 fő/ m2 már a 15. században
 háromnyomásos gazdálkodás >> vetésforgó >> intenzív művelés
- egységnyi kalória előállításához állati fehérjében 4x, 5x akkora terület szükséges, mint ha növényi
táplálékkal biztosítanák ugyanezt a kalóriát >> a feltört földeket bevetik gabonával, mert vele
könnyebb megtermelni a kalóriaszámot
- ha csökken a népesség, akkor nő a legelők területe és az állati eredetű fehérjék mennyisége is
növekszik
- ha nő a népesség, akkor viszont erdőirtás, legelő feltörés
 erdőirtás: talajerózió és fahiány
 legelő feltörés: csökkenő állatállomány, kisebb terület trágyázása válik lehetségessé, ezáltal
csökken a terméshozam és fehérjében szegényebb lesz a táplálkozás
- intenzív mezőgazdasági művelés:
 a növekvő népességszámra adott másik válasz
 megjelenik a vetésforgó
 megjelennek az ipari növények (len, kender, repce, komló)

5
  a kertművelés is intenzívvé válik (Holland tulipán)
 a vetésforgó jellegéből adódóan télre is tudnak takarmányt termelni (intenzív állattartás = istálló)
- a talaj termékenységének fenntartása: pillangós növények, ezek nitrogént juttatnak a talajba
- 1700-ban Ny-Európa lakosságának 70%-a él mezőgazdaságból, míg napjainkban Európa
népességének 10%-a foglalkozik mezőgazdasággal
- Angliában az emberek jövedelmük 80%-át költik élelmiszerre a 15-18. században
 az árak változása komolyan hat az életszínvonal változására (az apróbb ármozgások is befolyást
gyakorolnak az életszínvonalra)
- Hollandiában –a legmodernebb nyugat-európai államban– az emberek jövedelmük 60%-át költik
élelmiszerre a 15-18. században
- a nagy földrajzi felfedezések idején árforradalom jön létre Európában, de nem a nemesfémek
bejövetele miatt, hanem a 16. századi népességnövekedés miatt
- a kora újkorban szegényeknek nevezzük azokat, akiknek megélhetési gondjaik vannak és
támogatásra szorulnak (Angliában a 16. században a népesség 25%-a)
- egész Európában általános jelenség a koldulás: a népesség 10%-a, válságidőkben 20%- szorul
alamizsnára

Gazdasági világ és világgazdaság fogalmai:

- a gazdasági világ fogalma Braudeltől származik:

 „A gazdasági világ a világnak mindig csak egy részletére vonatkozik, a földgolyónak csak egy
gazdaságilag önálló darabjára, amely lényegében önmagában is működőképes, és amelynek
belső viszonyai és cseréi valamiféle szerves egységet alkotnak.”
- a Római Birodalom idejében a Mediterráneumban egy külön gazdasági világ létezett már, mivel
önmagában is létezni képes (vagy Kína a nagy földrajzi felfedezések előtt)
- a világgazdaság:
 „A világgazdaság az egész földgolyót, legalábbis az ismert világot, vagy annak egy részét átfogó
gazdasági rendszer.”
- mikortól beszélhetünk világgazdaságról:
 Immánuel Wallenstein a gazdasági rendszer kialakulását a hosszú 16. századra teszi (1450-1640)
 Braudel azt mondja, hogy a 18. század második felétől beszélhetünk világgazdaságról, mert
Európa gazdasági dominanciája csak a hétéves háború után válik egyértelművé (1763) a
kapcsolatok intenzitása és száma miatt
- kora újkor: 1492-1789
- létezett-e világgazdaság a kora újkorban:
 a 16. század második felében a GDP 1%-át tették ki a világkereskedelembe bekerülő európai
termékek >> 1790-ben 4% >> (2012-ben 50%)
 nem tagadhatjuk, hogy létezik világgazdaság, de célszerűbb a világgazdaság csírájának tekinteni
ezt a kapcsolatot, mert még nem minden kontinens kapcsolódott be és nem mélyrehatóak a
kapcsolatok

Közép-Európa két nagy gazdasági világa:

- hanza: északi, levantei: déli kereskedelem
- Hanza:
 a szó eredete hanse ó-felnémet szóból: társaság, testület
 útvonalát a vikingek alakították ki
 a 11. században a kereskedők érdekvédelmi testületét nevezik Hanzának, majd később egy adott
társaságra, az Észak-Német Kereskedő Városok Szövetségét nevezik Hanzának, akik a
Baltikumban tevékenykednek, központjuk a Gottland Szigeteken működő Wisby
 Hamburg, Lübeck és Bréma részvételével jön létre
 a Balti tengeri kereskedelem a 10-11. században már használja az itteni kereskedelmi útvonalakat
és az ő szerepüket veszik át a németek
 a Hanza Londontól Novgorodig tevékenykedik
 drang nach osten: a németek K felé nyomulása a nyugat-európai túlnépesedés elől >> városaik

5
 Stralsund, Colberg, Danzig, Rostock, Königsberg
 a hanza első gyűlése 1358-ban: ekkor alapították meg formálisan a Hanza Városok Szövetségét,
politikailag önálló városok gazdasági társulása, a gazdasági érdekvédelem érdekében
 a 15-16. században kb. 200 város lett tagja a szövetségnek
 lerakatokat is működtet, úgynevezett kontor:
 4 kontor London, Novgorod, Brügge(Bruges), Bergen
 a németalföldi ipar termékeit (pl.: flandriai posztók) és francia borokat szállítanak keleti irányba
 visszafelé halakat, épületfát, kátrányt, svéd vasat, prémeket, borostyánt, mézet és viaszt
szállítanak
 a szövetség legerősebb tagja Brügge, aminek a szerepét Antverpen fogja átvenni
 a 15. században a hollandok betörnek az északi és balti tengeri kereskedelembe, a 16. századra
már ki is szorítják a németeket
 a Hanza jelentősége nem szűnik meg a nagy földrajzi felfedezésekkel, a 17. század elején még
inkább növekszik az északi tengeren megforduló holland kereskedelmi hajók száma az
Atlantikumban működőkhöz képest
 a Hanza működésének lezárulását 1699-re teszik: ekkor volt az utolsó hanza gyűlés, bár nem
mondták ki a feloszlatásukat, de a további gyűlésekről nincs adat
- levantei kereskedelem:
 levante olasz eredetű szó, jelentése kelet vagy napfelkelte
 inkább kultúrtörténeti régió, mint földrajzi fogalom
 a Mediterráneumban működik
 szűkebb értelemben Mezopotámia, Szíria, Egyiptom partvidékét jelenti
 tágabb értelemben minden, ami a Földközi-tenger medencéjében fekszik Itáliától K-re,
beletartozik a Balkán és Kis-Ázsia is, tehát a Földközi-tenger keleti medencéje és annak
partvidéke
 politikailag rendkívül szétaprózódott területről van szó
 a levantei kereskedelemben Európa és Ázsia közötti interkontinentális kereskedelem valósul meg
 kezdetben luxusjellegű áruforgalom, de ez később kisebb mértékűvé válik
 a Mediterráneum kereskedelmében Velence kezd vezető szerepet betölteni a 9-10. századtól
 a nyugati medencében Pisa és Genova jut fontos szerepehez, ők szorítják vissza az arab világot is
 az itáliai kereskedővárosok a szíriai, kis-ázsiai és európai partokon kereskedő városokat hoznak
létre
 amivel kereskednek:
 Indiából és Kis-Ázsiából fűszereket, cukrot, déligyümölcsöt, textilt, kelmét hoznak be
 Európából posztót, fát, vasat, fegyvereket és rabszolgákat visznek ki
 a 15-16. században Velence kerül monopól-szerepbe
 a nyugati medencében Pisa és Genova lemarad, és Barcelona kiemelkedik
 a központ: Velence
 Brügge-Velence kereskedelmi tengely:
 Champagnei: észak-franciaországi vásár
 vásár: hivatásos kereskedők időszakos találkozóhelye, ahol nagy tételekben zajlik a csere
 a terület Európa leggazdagabb része
 biztosított a kereskedők védelme
 itt alakulnak ki a nagybani kereskedelem új technológiái, a váltó és a hitel:
 hitel: írásbeli ígéret arra nézve, hogy egy összeget máshol fognak kifizetni, mint ahol az
ígéretet aláírták
 a 14. század elején elkezdenek hanyatlani a Champagni vásárok, megszűnik a szárazföldi
közvetítő szerep, mert Itáliában felfejlődik a posztóipar és közvetlen kapcsolatot keresnek a
kereskedelmi célpontokkal

A felfedezések és a világgazdaság kialakulása:

- tévhitek:
- túlnépesedés >> élelmiszerhiány >> megnő az élelmiszer iránti kereslet:
o a 15. században még nem nő jelentősen a népesség csak a 15 század végén és a 16. század

5
 elején
- a protugálok megjelennek Marokkóban, ami gabonatermelő vidék, itt nem élelmiszert, hanem
kincseket fosztogatnak
- az elfoglalt területeken nem gabonát hanem luxuscikkeket kezdenek termelni (dohány, cukor)
- Oszmán Birodalom elzárja a keleti kereskedelmi útvonalakat Konstantinápoly eleste után
o 1516-17: jelentős területfoglalások Szíria és Egyiptom területén
o az oszmán jelenlét nem okozott gondot, sőt: megfékezték a kalóztevékenységet,
csökkentették az adókat, rendezték a viszonyokat >> nem akadályozták, hanem inkább
előremozdították a távolsági kereskedelmet
- a portugálok indították meg a nagy földrajzi felfedezéseket, akik a levantei kereskedelemben nem is
vettek részt igazán
- nemesfémhiány:
 nincs nemesfémhiány Európában, tehát nem emiatt indul meg a felfedezések kora
 1460 után még növekszik is az Európában kitermelt nemesfémek mennyisége
 a 16. században azért kellett bezárni bányákat, mert bejött az amerikai nemesfém, tehát a
folyamat pont fordítva történt

Észak és dél felemelkedés és/vagy hanyatlás:

- az észak és dél kategóriák nem a Hanza és a levantei kereskedelmet jelentik
- Musgrave kutatási eredményei:
 létezik egy klisé, mely szerint a középkor a Mediterráneum kereskedelmi világa az újkor pedig az
Atlantikumé, ám a dolog ennél sokkal összetettebb
 a másik klisé szerint, ha az egyik fellendül, akkor a másik hanyatlik (= ha az Atlantikumba
helyeződik a hangsúly, akkor hanyatlik a mediterráneumi kereskedelem): Selley döntötte meg az
elméletet:
 nem történhet egyidejűleg prosperálás, hanem át kell adniuk a stafétát
- észak:
 a növekedést mutató területek
 Baltikum, Skandinávia, Brit-Szigetek, Hollandia
 a 16. századtól figyelhető meg az expanzió
- egyre jelentősebb városok: Amszterdam, London, Nant, Hamburg: sikerek a nemzetközi és a
regionális kereskedelemi szerepük fellendülése miatt: ami korábban Genovába és Velencébe érkezett
(D-ről: fa, só, bor; Amerikából: cukor, dohány, gyapot; Ázsiából: fűszerek, luxuscikkek, textíliák)
 siker okai:
 nemzetközi kereskedelembe való bekapcsolódás
 gazdasági specializáció: vetésforgó, bekerítések
 új pénzügyi társaságok:
- 1590-1620-ig terjedő időszakban figyelhető meg a hanyatlás és a felemelkedés fázisa
- dél:
 a hanyatlást mutató területek:
 régi típusú, befelé tekintő, stagnáló, hanyatló
 akár az Északi-tengerig is tarthat
 a hanyatlás okai:
 1590-95: népességnyomás
 politikai válság, háborúk által sújtott területek, főleg az oszmánok jelenléte miatt
- észak fejlődése arra kényszerítette a déli városokat, hogy északtól függjenek, tehát baltikumi
gabonaszállítmányokból fognak élni
- a gyarmatosításban is váltás következik be: D-Európa helyett É-Európa vesz részt a
gyarmatosításban
- nem tudja követni az É által kifejlesztett pénzügyi technológiákat: tőzsde, részvénytársaság
- a moriszkók és a zsidók kiűzése gazdasági hanyatlást okoz az Ibériai-félszigeten
- az állam egyre nagyobb szerepet vállal É-on a gazdaság irányításában így létrejönnek a fiskális
katonai államok, délen ez nem történik meg
 nem geográfiai, hanem gazdasági folyamat

5
 - észak: modern, újító, progresszív, kifelé tekintő

Európa helye a világgazdaságban, kontinentális gazdaság:

- világviszonylatban nézve Európa kicsi és jelentéktelen terület, mégis politikai uralmat alakít ki a
gyarmatosítás során a meghódított államok gyengeségének, az immunitás hiányának, a jó időzítésnek
és az egység hiányának következtében (nem Európa erős volta miatt)
- Európa és Amerika kapcsolata:
 az immunitás hiánya
 Európa és Amerika között a felfedezések előtt nem volt kereskedelmi kapcsolat
 1540-es évek: nagy mennyiségű ezüst érkezik Amerikából
- árforradalom:
 a 16. század elejétől-közepétől megfigyelhető népességnövekedés az oka
 az árak már az 1510-es évektől növekedni kezdenek
 Boden 1566-ban írja, hogy „minden tízszer drágább, mint száz éve volt”
 nem a nemesfém beáramlás okozta az árforradalmat
- Európa és Ázsia kapcsolata:
 Ázsiában erős társadalmak, amelyek összezárnak az „ellenség” megjelenése idején >> kisebb
befolyás
 korábban volt kereskedelmi kapcsolat >> nem missziós cél
 Ázsia nincs rászorulva a kereskedelmi kapcsolatra, mert önellátó >> az európai luxusigénynek
köszönhetőek a kereskedelmi kapcsolatok, mert Európa nemesfémmel fizet, ezáltal a nemesfém
kétharmada kiment Ázsiába
- Európa és Afrika kapcsolata:
 partneri viszony >> a 19. századig Európa nem törekszik politikai ellenőrzésre
 az európai gyarmatokon az afrikai őslakosság dolgozik, az amerikai őslakosság alacsony
immunitása miatt; évente 10-15%-át kell pótolni a munkaerőnek
 egész üzletág épül a rabszolga-kereskedelemre: az afrikai uralkodók maguk szedik össze a
rabszolgákat, a rabszolgák visszatartásával vagy áremeléssel akadályozhatják Amerika és ezáltal
Európa fejlődését
 tulajdonképpen Afrikától függ, hogy Európa fejlesztheti-e a gyarmatait

A gazdasági rendszerek a kora újkorban:

- a gazdasági világnak változó határai vannak
- a középpontban mindig egy város áll, a központok egymást váltják a vezetésben
- a gazdasági világot térszerkezeti hierarchia jellemzi:
 mag (centrum: Flandria, Párizs, London, Amszterdam),
 fél-periféria (felkapaszkodó régió, amely a perifériánál fejletteb, de a centrumnál gyengébb:
Lengyelország, Baltikus, Észak-Németország),
 periféria (archaikus vonások: Ukrajna, Magyarország >> Kelet-Közép-Európa és a gyarmatok

Konklúziók:
- súlyponteltolódás a 16. század végétől D és É között É javára
- új termékek megismerése
- luxuscikkek >> tömegfogyasztási termékek
- kezd kialakulni a fogyasztói társadalom: nem csak létfenntartásra költenek az emberek és
megjelennek a szabadidős tevékenységek is (költsége van, de nem termelő tevékenység) >> ezek
voltak a jólét első jelei