Iskoláskor

Kognitív fejlődés
Konkrét műveleti szakasz (6-12 év) -
Piaget
• Logikusabb gondolkodás
• Képessé válnak absztrakt műveletek, szabályok megértésére,
de azokat csak a konkrét tárgyak jelenlétében képesek
végrehajtani
• Hipotézisek ellenőrzésében legfontosabb a szisztéma nélküli
találgatás szerepe
• Megértik, hogy egyes társas konvenciók önkényesen is
megváltoztathatók
Konkrét műveleti szakasz (6-12 év)
- Piaget
• Csak konkrét tárgyakról alkotott fogalmakkal képesek operálni
• Szilárd, logikai műveletek (sorba rendezés, osztályozás,
cselekvéssorozatok fejben)
• Konzerváció: fizikai/mentális 'megfordíthatóság' (szám-, tömeg-,
súlymegmaradás)
• 5 éves: hazatalál, de nem tudja megmondani, hogyan kell
hazamenni (tudja, hol kell lefordulni), 8 éves: már le tudja
rajzolni az utat
Teljesítmény
Erikson elmélete az iskoláskori
fejlődésről (6-11év)
Erikson: Teljesítmény vagy
Kisebbrendűség szakasza
• Játék szerepét átveszi a szisztematikus tanulás: megismerik a szülői
szerepeket, a munka világát, a játék és a tanulás közötti különbséget,
elkezdik elsajátítani a kezdeményező képességet és egyéb fontos
ismereteket ahhoz, hogy a társadalom hasznos tagjaivá váljanak
• Kortársak közötti versengés kezdetét veszi
• Gyermek énképe az iskolai teljesítmény függvényében alakul
• Ha nem sikerül megfelelnie a követelményeknek, a kisebbrendűség érzése
lesz úrrá rajta
• Ha a társadalom szemében kompetensként űz valamilyen tevékenységet,
pl. sport, művészet, stb., akkor kialakulhat a teljesítményérzés
• Énerő: kompetencia (valamilyen területen eredményeket tud elérni
• Jelentős kapcsolat ebben az életkorban: szomszédság, iskola
Teljesítmény
• A szocializáció egy kulcs célja, hogy a gyerekek valamilyen célt
tűzzenek ki maguknak, dolgozzanak keményen ezek eléréséért
és legyenek büszkék az elért teljesítményükre.
A nyugati kultúrákban:
• A gyerekek önállóságra vannak buzdítva
• Versengés
• Fontos, hogy jól teljesítsenek
Teljesítménymotiváció
• Hajlandóság, hogy az egyén küzdjön a
céljaiért
• Sikeres legyen kihívások leküzdésében
• Elérje a kitűzött célokat, teljesítse őket

Teljesítményszükséglet: tanult
motiváció,sikeresség/teljesítmény
elérése, küzdelem érte
Életkori különbségek a
teljesítményről való gondolkodásban
7 éves kor előtt: a gyerekek úgy gondolják, hogy bármilyen feladatot
képesek teljesíteni

7 évesen: nem képesek megkülönböztetni a képességet és a

szorgalmat (úgy gondolják, John okosabb, mint Thomas, mert John 4
órát tanult, míg Thomas csak 2-t)

A fiatalabb gyerekek úgy gondolják, hogy a képességek változhatnak,

nem stabil jellemzői egy embernek
Életkori különbségek a
teljesítményről való gondolkodásban
8-12 évesen: elkezdik megkülönböztetni az elvégzett munkát/szorgalmat a képességtől

Társas hatások:
• Tanárok értékelés hangsúlya a képesség kiemelésén
• Jegyek: az elvégzett munka minőségére, nem a mögötte lévő munkára
• Versengő tevékenységek
• Kiemelt képességű gyerekek csoportja
• Növekvő szociális összehasonlítás

Idősebb tanulók: kevésbé fontos az iskolai teljesítmény, negatív teljesítménnyel kapcsolatos

önkép jellemzi őket
Tanult tehetetlenség (Dweck)
Különböző reakció a kudarcra:
1. Teljseítményorientált gyerek:
• A sikert képességnek tulajdonítja
• Externalizálja a kudarc okait vagy instabil tényezőknek tulajdonítja
• Kitartanak kudarc esetén is: hisznek abban, hogy ha szorgalmasabban,
keményebben dolgoznak, elérik a célt
• Kudarc után még jobban próbálkoznak
• Motiváltak új kihívások teljesítésére
2. Tanult tehetetlen gyerek:
• A sikert instabil tnyezőknek tulajdonítják
• A kudarcot stabil, belső tényezőknek tulajdonítják
• Nem hiszenk a jövőbeli sikerességükben
Hogyan fejlődik a tanult tehetetlenség?
Tanult tehetetlenséget elősegítő nevelési mintázatok:
• Kudarc esetén a képesség hiányának kritizálása
• Siker esetén csak azt hangsúlyozni, hogy a
gyerek keményen dolgozott
Teljesítményorientáltságot elősegítő nevelési
mintázatok:
• Dicsérni a gyerek kemény munkáját és
képességét siker esetén
• Kudarc esetén hangsúlyozni, hogy az ok a
szorgalom, munka hiánya
Tehetetlenség intervenció és
prevenció
Prevenció:
• Megfelelően dicsérjük a sikereket
• Az új tananyagot tegyük érdekesebbé
• A belső motivációk kialakítására helyezzük a hangsúlyt
Intervenció:
• A kudarcot tulajdonítsuk külső, instabil okoknak, ami ellen
munkával/szorgalommal lehet tenni (<->kudarc belső,
képességbeli okoknak való tulajdonítása)
Kortársak hatása a teljesítményre
• Támogatják vagy ellene mennek a szülő által promotált
teljesítmény elvárásoknak
• Kinderman (2007): 6. osztályosok, akik olyan kortársakkal
barátkoztak akiknek nem volt fontos az iskolai teljesítmény,
csökkent az iskolai teljesítménye
• Szülők magas elvárásai + kortársak, akik hasonlóan
gondolkoznak = magas teljesítményszükségletű diák
A család hatása a teljesítményre

• Kötődés
• Stimuláló otthoni környezet
• A belső motiváció
promotálása
Nevelés és teljesítmény
• Magas, de elérhető célok kitűzése a gyerekeknek
• Szülői állványozás
• Nem invazív irányítás + autonómia a gyereknek, hogyan oldja meg a
kihívásokat
• Dicséret:
Megdicsérni a sikereket és nem túl kritikusnak lenni kudarc esetén
-> magas teljesítménymotiváció
Hiányzó/kevés dicséret és büntetés/kritika kudarc esetén ->
alacsony teljesítménymotiváció, félelem a kihívásoktól
Szülői elvárások és teljesítmény
Szülők elvárásai a gyermekek teljesítményével kapcsolatban,
szülői attitűd a gyerek képességeiről befolyásolja:
• A gyerekek saját képességeivel kapcsolatos percepcióit
• A gyerekek énképét
• A gyerekek teljesítmény motivációját és viselkedését
• Hogyan szocializálják a gyereket (pl. Intellektuális
tevékenységek bátorítása)
Önbeteljesítő jóslat
Digitális nevelés
Digitális nevelés (Livingstone, et al.,
2017, 2018)
Cél: Kihasználni az internet adta lehetőségeket, a veszélyek
elkerülésével

Függ:
• Szülők digitális képességeitől
• Gyerekek digitális képességeitől
• Kultúrától
• Generációs különbségektől
• Szocioökonómiai státusztól
Digitális nevelés (Livingstone, et al.,
2017, 2018)
o Idősebb
Megengedő
gyerekeknél
o Kommunikáció az internethasználatról – aktív mediáció o Digitális
o Közös használat skill-ek
birtokában van
o Biztonsági tippek
a szülő és
o Szülői kontroll és monitorozó appok, programok gyerek is
használata

o Fiatalabb
Szabályozó
gyerekeknél
o Szabályozás o Digitális
o Tiltás skill-ek hiánya
esetén
o Az online tevékenység ellenőrzésének erőltetése
Digitális nevelés (Livingstone, et al.,
2017, 2018)
o Gyerek is aktív
Megengedő o Segítségkérés
valószínűbb
Több kockázat, de jobban o Reziliencia,
kihasználtat az internet által stratégiák a
nyújtott lehetőségek biztonságos
használathoz

o Ellenállás
Szabályozó o Eltitkolt online
Kevesebb kockázat, de kevesebb tevékenység
kihasznált lehetőség o Kevésbé valószínű
a segítségkérés
Képernyőidő (Blum-Ross &
Livingstone, 2018)
• Egyensúlyt találni abban, hogy mennyi időt tölt a
gyerek a képernyő előtt – ki a „jó szülő”
• A képernyőidő szabályozása, mint jutalom, büntetés
• Hosszútávú negatív hatások?

• Közös használat – modell a szülői használat

• Limitált használat egy világban, ahol a munka,
szórakozás, tanulás, stb. eszköze a digitális világ?
• Pozitív hatások (pl. Pokémon Go)
• TARTALOM – MIT, KIVEL csinál online
Szelffejlődés
Iskoláskori szelf
• Önmaguk leírása fejlődik:
• Belső értékek: vonások, értékek, hiedelmek, ideológiák, absztrakt vagy
"pszichológiai" szelf portré
• 9 évesek:
A fizikai vonások továbbra is fontos aspektusai a szelfnek
Pszichológiaibb leírás a szelfről: preferenciák, kapcsolatok, pszichológiai
vonások
Kortárs kapcsolatok fontosabbá válnak, olyan viselkedéseket/vonásokat
mutatnak a kortársak felé, ami meghatározza a státuszukat a kortársak
között
Önértékelés iskoláskorban
• 8 éves kortól: saját képességeik értékelés a mások felől érkező
értékelésen alapszik
• A szociális kompetenciák értékelése függ a kortársaktól
• Az önmagukról alkotott tudás és az önértékelés a kortársak
reakciójától függhet ('looking-glass self', Cooley, 1902)
• Harter (2005): az idősebb gyerekek önértékelése függ a saját
és mások értékelésétől is
• Önértékelés területei: iskolai, fizikai és társas kompetenciák
Társas összehasonlítás kezdetei
• 5-6 éves korban kezdődik
• Mások hasonlítva történik önmaguk értékelése
• Mások referenciaként való használata önmaguk értékelésében
a különböző területeken (iskolai teljesítmény, társas
kompetenciák, stb.)
• Fontos a gyerekek kompetenciáikról alkotott képében és a
globális önértékelésben (Altermatt et al., 2002)
Társas készségek
iskoláskorban
+ Agresszív és proszociális viselkedés
Kevert érzelmek megértése
• 5 és 7éves kor között megértik, hogy lehet egyszerre kettő,
kompatiblis érzelmet érezni, pl. Boldognak lenni, hogy Disneyland-be
mennek és izgatottnak lenni, hogy találkozni fognak Goofy-val
• 8 éves korra felismerik, hogy ugyanaz a szituáció különböző
érzelmeket válthat ki különböző emberekben
• 6 és 10 éves kor között felismerik, hogy ugyanazzal a szituációval
kapcsolatban lehet egyszerre pozitív és negatív érzelmeket is érezni,
pl. Boldognak lenni Disneyland miatt és szomorúnak lenni, mert a
barátjuk nem tudott velük tartani
• Fontos a társas és erkölcsi fejlődés szempontjából
 Kortárs csoportok (6 és 10 év között):
• Rendszeresen találkoznak
• Összetartozás érzése
• Csoportnormák: meghatározzák a csoport
Társas tagjainak gondolkodását, viselkedését,
öltözködését

kapcsolatok • Hierarchikus rendszer

• A csoporttal való azonosulás
iskoláskorban A csoportban:
• Felfedezik a csoportmunka értékét
• Hűség és elköteleződés fejlődése
• Megtanulják, hogy társas rendszerek hogyan
dolgoznak együtt egy cél eléréséért
 Lakhely választás (parkok, játszóterek,
azonos korú gyerekek a szomszédságban)
Játszótársak szervezése, bátorítás, hogy
vegyen részt társas eseményeken
A szülők A társas készségek coachingja:
• Társas udvariassági szabályok
hatása a megbeszélése, proszociális stratégiák
tanítása társas kapcsolatok ápolásához
kortárs • Indirekten monitorozni a gyerekek
másokkal való interakcióit
szociabilitásra • Hagyni, hogy a játszótársakkal közösen
strukturálják a játékot és emgoldják a
kisebb konfliktusokat
Kötődés
Szülői nevelés módok
Kortárs
elfogadás és
népszerűség
• Szociometria

A kortárs csoportban betölthető szerepek:

• Népszerű gyerekek: kevesen nem kedvelik,
sokan kedvelik
• Elutasított gyerekek: sokan nem kedvelik,
kevesen kedvelik
• Elhanyagolt gyerekek: láthatatlan a társak
számára, nincs hatással a társakra
• Ellentmondásos gyerekek: sokan kedvelik és
sokan nem kedvelik, mivel pozitív és negatív
viselkedés egyszerre jellemzi
• Átlagos gyerekek: átlagosan kedvelt/nem
kedvelt
 • Szülői nevelés
Kortárs
• Temperamentum tulajdonságok
csoportban (pl. szociabilitás)
betöltött • Kognitív és társas készségek (pl.
perspektívaváltás, érzelmi
szerep intelligencia)
háttere • Fizikai tulajdonságok
Iskoláskori barátságok
6 és 8 éves kor között:
• Barátság alapja a közös tevékenység
• Egyirányú barátságok
• Nincs kölcsönösség
• Barát, aki ledves dolgokat tesz értem
8 és 10 éves kor között:
• Kölcsönös barátságok
• Barát szükségletei középpontba kerülnek
• Kölcsönös bizalmon alapul
• Pszichológiailag hasonló barátok választása
Proszociális
viselkedés
iskoláskorban
• Gyakoribb az osztozkodás és segítő viselkedés

Serdülőkortól:
• Önkénteskedés
• Személyesebb okok vannak a hátterében,mint tisztán az
altruizmus (növeli az önértékelést és a személyes felelősség
érzetét)
• Kortárs nyomás, proszociális célok
• A segítő viselkedés érzelmi jutalmai
• Önbizalom növelő, amikor képesek másnak segítséget nyújtani
Proszociális viselkedés iskoláskorban
• 7-9 évesen: elkezdik használni az empátiát és képessé válnak
magukat beleképzelni mások helyzetébe (pl. Szomorúság,
szenvedés, nehéz szituáció)
• Az empátia jobban hozzájárul a proszociális viselkedéshez, amikor:
A gyerekek jobbak lsznek a perspektíva felvételben
Megértik a saját empatikus érzelmeik kiváltó okát
Megértik, hogy ezen okokból éreznek szimpátiát distresszben lévő
mások iránt
Nemi különbségek a
proszociális
viselkedésben
• A lányok hajlamosabbak segítséget nyújtani,
megnyugtatni másokat és megosztani, mint a fiúk
• A lányok jobban törődnek mások jóllétével és
jobban kifejezik a szimpátiát is
DE
• A fiúk is ugyanúgy átélnek distresszt, amikor
másokat distresszben látnak
MÉGIS
• Kevésbé együttműködőek (inkább versengőek)
Agresszív viselkedés
iskoláskorban
• Fizikai agresszió gyakoriságának csökkenése (csökken az
impulzivitás, érzelem reguláció érése, szabályok követése,
konfliktusok békés rendezése)
• Rosszindulatú agresszió: kis növekedés
• Megtorló agresszió
• 7-12 évesek: képesek különbséget tenni a véletlen és
szándékos sértés között, de a provokációra agresszióval
reagálnak (akkor is ha nem volt szándékos)
Bullying és
cyberbullying
A tradicionális bullying (kortárs
bántalmazás, iskolai zaklatás) fogalma
• D. Olweus (1994): Akkor beszélhetünk bullyingról, ha „a diákot
zaklatás vagy elnyomás éri, ha ismétlődően, hosszú időn keresztül
negatív cselekedeteknek teszi ki egy vagy több más diák.”

• További fontos aspektusai: szándékosság, egyenlőtlen

erőviszonyok

• 6-18 éves korban jellemző

A bullying megjelenési formái
• Csúfolás, fenyegetés, zsarolás, megalázás
• Megütés, lökdösődés, megrúgás, bezárás
• Kinevetés, valamire kényszerítés, köpködés
• Tulajdon elvétele, megrongálása
• Pletykaterjesztés, levegőnek nézés, kiközösítés
• Kapcsolat szétrombolásával való fenyegetőzés
A résztvevőkről:
• Nem csupán az áldozat és az
elkövető vesznek részt a zaklatásban!
• Passzív szemlélők, nézőközönség,
támogatók (cinkostársak), iskola,
tanárok, igazgató, oktatási
intézmények, szülők, tágabb
környezet (városvezetés, Columbine
esetében pl. a fegyvergyár) szerepe is
fontos!
• Az iskolai bántalmazás bizonyos
mértékben a felnőtt világ
működésének leképeződése, „tünete”.
- Felnőtt társadalomban a „nyertesek”,
akár agresszív emberek a sikeresek.
Az
áldozatról:
• Passzív/behódoló: önalávető, érzékeny, szorongó,
visszahúzódó, alacsony önbecsülés, negatívan látják
magukat, önhibáztató, újbóli áldozattá válás veszélye
(pl. Az a gyerek, aki elsírja magát, ha bántják)
• Provokatív áldozat: egyszerre szorong és
agresszív, irritálja a többieket, kiprovokálja a
támadást (pl. „beszólnak”), bizonytalan, elutasított
• „Idegesítő gyerekek”: stréber, bohóckodó- de a
háttérben igyekezet és szorongás, hogy
elfogadtassák magukat
• Eltérő külső jegyek: pl. elhízás, testi fogyatékosság
• Minden gyerek célja, hogy a közösség elfogadja
őket! Ezt különböző módon próbálják elérni.
A zaklatóról:
• Impulzív, alacsony empátia, alacsony szorongás szint, az agresszióhoz
való pozitív viszonyulás.
• Ez nekik sem jó! - Bántalmazó, elhanyagoló otthoni környezetből jöhetnek
• Cél: szociális státusz megszerezése, megtartása, hatalomra,
dominanciára való vágyakozás

A szemlélődőkről („nézők”):
• 1.Csatlós: aktívan támogatja a bántalmazást – félelem a szociális státusz
elvesztésétől, „vezér” közelében maradni
• 2.Passzív, látszólag közömbös, tétlen nézőközönség - Prevenciós
programok célja: a passzív személőből aktív cselekvőt nevelni
• 3.Passzív együttérző: belső ellentmondás – félelem attól, hogy ő is
áldozattá válik
• Felelősség csökkentése: „csak poén volt”
A zaklatás jelei
Ha a gyerek:
•Nem akar iskolába menni vagy iskolai tevékenységeken részt venni (osztálykirándulás, sportnap)
•Megváltoztatja az iskolába menetel útvonalát, módját vagy fél gyalog menni az iskolába
•Romlik az iskolai teljesítménye
•Megváltozik az alvásritmusa
•Megváltoznak az étkezési szokásai
•Gyakran sír, dühös, hangulatingadozásai vannak
•Elvisz otthonról pénzt
•Nem megmagyarázott véraláfutásai, karcolásai, sérülései vannak
•Elveszíti a dolgait, ruháit vagy megrongálva hozza haza őket
•Éhesen érkezik haza
Gyakoriság-
Tabu téma
• Szégyen
• Titok
• Könnyebb nem észrevenni
• Bagatellizálás, negligálás
• Egyre nagyobb figyelmet kap (DE még mindig
nem eleget):
• Média, plakátok, szórólapok, kisfilmek, filmek,
ifjúsági könyvek

• Átadandó üzenet: Nem tabu. Merj beszélni

róla. Ismerd fel. Avatkozz közbe. Nem vagy
áruló, ha szólsz. Van segítség.
Következmények
• Negatív, biztonságot nem adó iskolai légkör, állandó
fenyegetettség érzés, a védelem érzetének hiánya,
kiszolgáltatottság és tehetetlenség megélése
• Áldozat: Iskolai teljesítmény csökkenése, szorongás,
depresszió, pszichoszomatikus tünetek, iskola-kerülés,
„áldozati szerep”- már a bántalmazás előtt érzelmi,
kapcsolati problémák, izoláció, magányosság, bizalom
hiány.
• Támadó: agresszív viselkedés minta fennmarad
(amely egy idő után nem adaptív), agresszív konfliktus
megoldás, devianciák, antiszociális viselkedés
• Destruktív kapcsolati minta a későbbiekben is mind a
zaklatónál, mind az áldozatnál
Prevenció a
tradicionális
zaklatás ellen
Prevenció,
intervenció
• Békés Iskolák Program:
http://bekesiskola.hu/
• NyugiOvi Program:
https://www.tkki.hu/page.php?pid=129
7
• KiVa project:
http://www.kivaprogram.net/
• Olweus Bántalmazás Elleni Project:
http://www.violencepreventionworks.or
g/public/index.page
Békés Iskolák
Program
(Twemlow és
Sacco, 2012)
• Rendszerszemléleti megközelítés,
szereplők kölcsönösen feltételezik
egymást - nem csak a zaklató és
áldozat kettősére koncentrál
• Egy olyan közösség, ahol
megbeszélhetőek, kifejezhetőek,
megértettek az érzelmek
• Passzív szemlélőből aktív
cselekvő
• Agresszió/feszültség feloldása
KiVa
• Általános iskolás korosztály
• Fő cél: bántalmazás szemlélőjéből aktív
szereplőt csinálni (empátia, segítő stratégiák)
• Egész iskolára kiterjedő + KiVa csoport
• Négy téren zajló program:
Osztálytermi foglalkozások
KiVa játék
Fokozott tanári felügyelet a szünetekben
Szülők bevonása
Gyakorlatsor az iskolai bullying megelőzésére
és az agressziót elutasító csoportnorma
kialakítására (Jármi, 2015)
• 1. Foglalkozás: Mi az a bullying? Az iskolai bántalmazás
jelensége
• 2. Foglalkozás: Mi bullying és mi nem az? Az iskolai
bántalmazás felismerése
• 3. Foglalkozás: A bullying következményei
• 4. Foglakozás: A szemlélők reakciói
• 5. Foglalkozás: A bullying elleni fellépés
• 6. Foglalkozás: Bullying elleni csoportszabályok
• https://www.youtube.com/watch?v=Pj2q6OMfJfs
• https://www.youtube.com/watch?v=Di36R3PWgKc
• https://www.youtube.com/watch?v=ghNNrNTtpMU
 ’90-es évektől:
• A kötetek különböző gyermekkori élményekre, családi háttérre
reagálnak
• Határok feszegetése
• Változatos etnikumú és szexualitással bíró főhősök
• Testi fogyatékossággal élőkkel foglalkozó kötetek
Ám a bántalmazás bekerülésével, egyre több probléma is teret nyerhet
magának

Bántalmazás a Viszont a tabukról továbbra sem születnek könyvek (mélyszegénység,

homoszexualitás), csak arról, amiről lehet (muszáj) beszélni

gyermekirodalomban Bevihetőek-e ezek a könyvek egy osztályba, ahol bántalmazás

történik?
• Igen, DE!
• Szakember (pszichológus, művészetterapeuta) segítsége szükséges
• Ami még fontos: a szülők bevonása!
Miben segíthetnek ezek a kötetek?
• Saját problémákról olvasnak
• Felismerik, hogy nincsenek egyedül
• Segítségkérés felé vezethet?
Drámapedagógia
• Drámapedagógia, színházi nevelés sokféle szociális témát tud feldolgozni (erőszak, válás,
kisebbségek, bullying), de nem speciálisan ezekre lett kiképezve

KÁVA Egyesület:

• Résztvevő színháza

• http://www.kavaszinhaz.hu/index.php

Nézőművészeti Kft.

• http://nezomuveszeti.hu/

KOMA Bázis

• Cyberbully című színházi előadás

• http://www.komabazis.org/

Kerekasztal Színház

• A gyerekek aktív résztvevőivé válnak az előadásnak, befolyásolhatják a történet menetét,

megélt tudást szereznek a darab középpontjában álló problémakörről

• http://kerekasztalszinhaz.hu/
Az internetes zaklatás definíciója
• Ártó vagy kegyetlen üzenetek vagy képek küldés vagy posztolása az
internet vagy más digitális eszköz segítségével (Willard, 2006)
• Agresszív, szándékos cselekedet, amit egy személy vagy csoport
követ el elektronikus eszközök használtával, ismételten, egy áldozat
ellen, aki nem tudja magát egykönnyen megvédeni (Smith et al,
2008)
• Az internetes zaklatás főbb jellemzői: agresszivitás, szándékosság,
ismétlődés, erőegyenlőtlenség
• Ismétlődés? (az internet végtelen kapacitása)
• Erőegyenlőtlenség? (sz.gépeskészségek, anonimitás)
Az internetes zaklatás típusai
• Telefonhívások, szöveges üzenetek, kép/videó bullying, e-mail, chat, weboldalak (Smith et al., 2008)
• Típusok Willard (2006) szerint:
Flaming (kommentháború): mérges, vulgáris, goromba üzenetek küldése privátban vagy fórumon egy
személynek, vagy többnek
Zaklatás: ismételten bántó üzenetek küldése
Stalking: fenyegetések, megfélemlítés
Hírnévrontás: igaztalan, kegyetlen vagy bántó állítások küldése vagy posztolása egy személyről
Megszemélyesítés: más nevében megosztani vagy küldeni tartalmakat, amivel kellemetlen/veszélyes
helyzetbe hozza a másikat
Csalás: másokból szenzitív/privát információk, képek, videók kicsalása, majd közzététele
Kirekesztés: online csoportból való kiközösítés
Abuzív szöveges
üzenetek tartalma lehet
(Rivers & Noret, 2010):
• Fizikai erőszakkal való fenyegetés
• Abuzív, gyűlöletkeltő
• Gúnynéven szólítás
• Halállal való fenyegetőzés
• Szexuális tartalom
• Követelések
• Kapcsolatok fenyegetése
• Család/otthon fenyegetése
• Zaklató üzenetek láncolata
Eltérések az online és a
tradicionális zaklatás
között (Smith, 2012)

• Technológiai ismeretektől függ

• Indirekt, a bántalmazó anonim
• A bántalmazó nem látja az áldozata
reakcióját
• Komplexebb a kívülállók szerepe
• Online bántalmazás esetén nem a
szociális státusz a zaklató célja
• Nagyobb közönség
• Az áldozat számára nehezebb a
védekezés
Internetes zaklatók
motivációi
Külső okok:
• Nem konfrontálódni az offline térben
Belső okok:
• Bosszú
• Unalom
• Féltékenység
•„új személyiség” próbálgatása
• Érzelmek átirányítása a tárgyról az áldozatra (bullying szelep)
Egyéb okok:
• Szocioökonómiai státusz (Li, 2006)
• Iskolai környezet (Li, 2006)
Internetes zaklatók
tulajdonságai
• Extraverzió, alacsony barátságosság és
lelkiismeretesség
• Impulzivitás, élménykeresés
• Morális önfelmentés (dehumanizáció,
hibáztatás, felelősség eltolása)
Következmények:
Szerfogyasztás
Depresszió
Reménytelenség érzése
Áldozatok jellemzői
Online szelf megjelenítés:
• több idő online
• több Facebook "barát"
• "Cool"-nak látszani: több kép, video, személyes információ, komment
• nagyobb önkitárulkozás (szociális/vizuális visszacsatolás hiánya)
Rizikó viselkedések online:
• offline találkozni csak online ismert személlyel
• jelszavak/személyes információk megosztása
• csak online "ismert" emberekkel kommunikálni
• rizikós online viselkedést folytatnak, tudják, hogy ki vannak téve a
cyberbullying veszélyének, de nem motiváltak tenni ellene
Rizikó és protektív faktorok
Protektív
• Pozitív, nyitott és empatikus
családi kommunikáció
• Családi kohézió
• Kortársaktól érkező
támogatás
Rizikó
• Negatív, offenzív elkerülő családi
kommunikáció
• Diszfunkcionális, konfliktusos
családi kapcsolatok
• Szülői támogatás hiánya
• Kortársak felőli támogatás hiánya
• Maladaptív érzelem reguláció
 Négy lehetséges viselkedés (Carlo, Roesch & Melby,
1998):
•Proszociális (zaklató/áldozat irányába)
•Feltételei: empátia, bűntudat, önkontroll, altruizmus
•Antiszociális
•Közömbös
Nemi különbségek
Szemlélődők Milyen tényezők befolyásolhatják a szemtanúkat?
•nonverbális jelek hiánya (Van-e szükség segítségre?,
deszenzitizáció,)
•morális értékek, szociális normák az interneten?
(Morális önfelmentés)
•Felelősség megoszlása
•https://www.youtube.com/watch?v=Vo7kl9RsWBo
Az online bántalmazás jelei
Telefonnal, számítógéppel kapcsolatos viselkedések:
•Hezitál bejelentkezni az internetes profiljaiba, online lenni
•Zaklatottnak tűnik chatelés közben, vagy amikor üzenetet, emailt kap
•Számítógép vagy telefon használata után idegesnek tűnik vagy hirtelen
elkezdi kerülni ezek használatát
•Lezárja a képernyőt vagy elrejti a telefont, amikor valaki belép a szobába
•Szokatlanul hosszú időt tölt online feszült, elgondolkodó hangulati állapotban
•Gyanús telefonhívások, emailek, csomagok

•Iskolai teljesítmény romlása

•Változások az alvás ritmusában, étkezési szokásokban
•Hangulati változások, harag
Contemplation Ambivalence Decision

Resolution

Compromise

area of
intervention Ineffective
resolution

Suicide

Psychodynamic Suggestive Direct suicide

Indirect suicide gestures
factors elements gestures
Preparations;
Inhibited agression Suicide in the “cry for help” as relief,
“calm before the storm”
Social isolation family, media reaching out

Dynamics of Crisis (Pöldinger, 1968)