Bozsóki: Keresztes hadjáratok (vonatkozó rész), Galla, F.

: Les influences
latines en Hongrie sous Ladislas et Colomon, „N.R.H.” 1940, II., 9 9 -1 0 8 . p.
Szamota, Régi utazások Magyarországon és a Balkán félszigeten, 1054-1717,
Bp., 1891. M ellékletNo 2 .1./ 8. sz. Konfliktusra később is volt példa, m elynek
során a keresztesek számára úgy tűnhetett, hogy a magyar király (III. Béla)
inkább a „skizmatikus görögök”, m int a latin keresztények barátja.
Kristó-Makk: III. Béla..., 19, 20. p., Makk: Magyar külpolitika, 216, 217. p.
11. Ebben a váltásban m inden bizonnyal nagy szerepet kapott Szent István
szem élyének elism ertsége ás kultuszának terjedése, valam int az első magyar-
országi szentek szentté avatását előkészítő és m egvalósító (1083) Szent
László alakja, különösen pedig uralkodói koncepcióját már az ő szem élye
köré építő ü l. Béla politikája: László kanonizációja (1192) már valójában „a
keresztes program jegyében”, s az ország nyugati kereszténységhez való még
szervesebb kapcsolódása érdekében történt. A vonatkozó gazdag irodalom ­
ból lásd Makk: Magyar külpolitika, 51, 5 5 -5 8 , 61, 62, 1 2 5 -1 2 7 , 1 19-121,
221, 222. p„ Kristó Gy.: Magyarország..., 12 1 -1 2 7 , 14 1 -1 4 8 , 1 72-178,
196-202. p., az „istváni” állam szerkezetével kapcsolatos kérdésekre, nomád
és európai jellegére uő: A magyar..., 31 7 -3 3 3 , 3 3 5 -3 5 8 . p., nem zetközi
fontosságára és István szentté avatására, Győrffy: A magyar állam ..., MT.
I./2. 8 1 5 -834., uő: István király és műve, Bp., 1977, 29 3 -3 0 8 , 3 84-394. p.,
(bibliográfia: 5 2 7 -600), Ember Gy.: Szent István a középkori magyar törté­
netírásban, 25 9 -2 7 7 . p., és Gombos F. A.: Szent István a külföldi történet-
írásban, 281 -3 2 4 . p., in Emlékkönyv Szent István király halálának ki-
lencszázadázadik évfordulóján (szerk. Serédi J.), III., Bp. 1938. Szent István
államának európai fogadtatására Fügedi: Comment l ’Europe... 1 73-185. p.
12. Lásd D.L.F., 3 1 -3 3 . p., Melléklet No 2. II./10. sz.
13. D.L.F., 673. p., Melléklet N o 2. II./6. sz.
14. Melléklet N o 2. II./6. sz., Eckhardt: De Sicambria..., 91 -1 0 2 . p., Király, I.:
Szent Márton magyar király legendája, „Bibliothéque de l ’Institut Frangais
de l ’U niversité de B udapest”, No 8, Bp., 1929.
15. M ellékletN o 2. II./23. sz., Eckhardt: De Sicambria..., 9 4 -9 6 . p., Sz. Jónás L:
Szent Honoratusz 13. századi verses legendája, „Sz” (1992) 5 -6 . sz. Bp.,
1993, 6 3 4 -64 5 . p.
16. Szent Erzsébet történetének legalaposabb összefoglalása Sz. Jónás I.: Á rpád­
házi Szent Erzsébet, „Életek és Korok”, Bp., 1 9 8 6 ,1 9 3 -2 0 0 . p. (bibliográfia),
M ellékletN o 2. II./7. sz.
17. Melléklet N o 2. H./22. , III./I , 2. sz.
18. Sz. Jónás: Szent Erzsébet, 12 5 -1 4 5 , 16 3 -1 8 9 . p., Balázs J.: Magyarországi
Szent Erzsébet a XIII. századi francia irodalomban, Bp., 1930, Gábriel A.:
Szent Erzsébet tisztelete a középkori Spanyolországban, B p., 1940. Erzsébet
kultuszának spanyolföldi elterjesztésében m inden bizonnyal féltestvérének,
Árpád-házi Jolántának jutott a legnagyobb szerep. Vö.: Kropf L.: Árpád-házi
Jolán, Aragon királynéja, „Századok”, 1987, 22 1 -2 2 4 . p., Brachfeld F. O.:
Árpád-házi Jolánta, Aragónia királynéja, Szeged, 1994, és a magyar „motí-

330