Kulturtöri:

 Modern európai eszméje történelemnek, szakaszai: Nem mediterrán területen jellemző.

 Kb. i.e. 2500-ból dokumentum. Isteni cselekedetek vannak ebben leírva.

 Király és Isten kérdése.

 A király, Isten szolgája vagy ő maga is isteni.

 Ezek az írások teokratikus történetírások. Tényeket közöl.

 Mezopotámiában jelen van a mítosz.

 Az isteni cselekedetek az ilyen művekben érintik az emberi társadalmakat, de az emberek

nem alanyként, hanem eszközként vannak kezelve.

 Ezzel szemben a mítoszok nem foglalkoznak emberi eseményekkel.

 Az igazi mítoszok az isteni természettel, viszonyokkal és ennek kifejezésével foglalkozik.

 Például: Babilóniai Vers a teremtésről, melyben minden dolog eredőjével, a teremtéssel

foglalkozik. Istenekről szól.

 A történetírásnak 2 fajtája van, teokratikus történelem és a mítosz.

 A zsidó szent könyvek többsége is teokratikus történelem és mítosz.

 A zsidó szent könyv az egyetemesség felé tör.

Tudományos történetírás megteremtése Hérodotosznál:

 Új világba vezet Hérodotosz és Thuküdidész a munkásságával.

 Görög felismerés: A történetírás is tudomány és emberi cselekedetekkel kell foglalkoznia.

 A görög történetírás nem legenda, hanem kutatás.

 Az ember elismeri ezekben a tudatlanságát.

 Nem teokratikus, hanem humanisztikus.

kult1
Személyiséf fogalma:
Személyiség a hétköznapi értelemben
→ egyén, egyedi ember
→ jelentős személy, híres személyiség
→ „személyiségtípus” - tipikus tulajdonságok

Személyes tapasztalatainkon nyugvó elképzeléseink az egyediséget és a tipikusságot adó

jellegzetességekről a naív személyiségelméletek.
• Tudományos lélektani értelemben:
→ az ember miért, hogyan és mennyire egyedi
ezen kérdésekre a pszichológia történetének megfelelően eltérő magyarázatok születtek
Abban azonban egyetértés van, hogy a személyiség egy rendszer-jellegű szerveződés

Személyiség mint rendszer

• A személyiség tanulmányozási lehetőségei

• Interdiszciplináris tudományterület: genetika, élettan, endokronológia, antropológia,
szociológia
Összefoglalóan a biológiai, a pszichológiai és a társ.tudományok együttese vezethet el a
személyiség lényegi jellemzőinek, működési sajátosságainak megismeréséhez
→ BIO-PSZICHO-SZOCIÁLIS megközelítés (Engel, 1972)

2 fő kérés
1, egyéni különbségek – személyiség mint ujjlenyomat (variabilitás okai, a sokféleség
leírására alkalmas módszerek + általánosítható jellemzők feltárása)
2, személyiség működése
• Megválaszolásukhoz eltérő módszertan szükséges
Önbeszámoló? Megfigyelés? Tesztek?
Allport: minden információra szükségünk van, ha átfogó képet akarunk kapni
• Idiografikus megközelítés
- pl. freudi elmélet nem abban keresi a személy sajátosságait, hogy személyiség-
összetevői milyenek másokéhoz viszonyítva
- A másokkal való összehasonlítás helyett fontosabb az adott egyén saját személyiség-
összetevőinek egymáshoz való viszonya, és azok személyes fejlődéstörténete
- Individualitás, mint az ember egyik legalapvetőbb jellemzője (ujjlenyomat)
• Nomotetikus megközelítés
- az általános érvényű jellemzőkből kiindulva jut el az egyediséghez
- a személyiség fejlődésének és szerveződésének általános elvei (pl. vonáselméletek)
Vagyis a személyiség:

- nem elemek puszta halmaza, hanem szerveződés

- nem egyszerűen csak van, hanem aktív folyamat.
- pszichológiai fogalom, de a fizikai testhez kötődik.
-oki tényező, arra vonatkozólag, ahogy az egyén viszonyul
a világhoz (a viselkedés mögött tételezhető)

- mintázatokban (ismétlődésekben, állandóságban) mutatkozik meg.

nemcsak egyféle formában, hanem sokféleképpen – viselkedésben, gondolatokban és

érzésekben – jelenik meg

A személyiség definíciója
A személyiség azon pszichofizikai rendszerek dinamikus szerveződése az egyénen belül,
amelyek meghatározzák jellemző viselkedés-, gondolat- és érzésmintáit.”
/Gordon Allport/
A személyiség megközelítésének nézőpontjai
1, diszpozícionális megközelítés
-stabil hajlamok
-szemlélete: minden személyiség azonos vonásokból épül fel, ám ezek mintázata egyedi
• 2, biológiai
-a genetikai tényezők és az evolúció felől közelíti meg a személyiséget (a diszpozicionális
megközelítés egy altípusának is tekinthető)
-az interdiszciplinaritás különösen érvényesül
-alapkérdései: öröklődés hatása a személyiségre, agyi struktúrák-személyiségtényezők és
hormonháztartás-magatartás kapcsolata
• 3, pszichoanalítikus
-a személyiség kulcsa a tudattalan
-célja a tudattalan folyamatainak megértése (álmok, elszólások, elírások, viccek, stb.)
-Freud, Jung, Adler
-neoanalítikus megközelítések (környezet, kötődés)
4, tanuláselméleti
-alapgondolata: az emberi viselkedés a tapasztalatok alapján előrejelezhetően változik
5, humanisztikus, fenomenológiai
-hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatain
-az emberek jók és önmaguk folyamatos fejlesztésén és tökéletesítésén dolgoznak
- kulcsfogalmak: önirányítás, önelfogadás, felelősségvállalás, bizalom
+1 önszabályozás szempontú
-központi fogalma az éntudatosság
-személyes éntudatosság állapotában belső folyamatainkon, a társas éntudatosság állapotában
a külső megnyilvánulásainkon uralkodunk

Mi az az egészség?
• testi-lelki egyensúly
• jókedv
 • egészséges életmód
• aktivitás
• betegség hiánya
• jó közérzet
• jó kapcsolatok
Laikus meghatározás:
• Egészség = nem betegnek lenni
• negatív definíció
• Az egészségről alkotott nézeteket a betegségek biomedikális modellje
uralta; (19. sz.)
• (Darwin és A Fajok eredete, 1856)
• Egészség = egészlegesség, egyensúly, harmónia, egyensúlyban levés önmagunkkal
és a természettel;
• pozitív definíció (~ kínai orvostudomány)
WHO deffiniciója
• Az egészség a teljes / tökéletes fizikai, mentális és szociális jól-lét állapota, nem
csupán a betegség vagy a fogyatékosság hiánya.”
• Pozitívumok:
• Haladó szemléletű megközelítés, amely elővételezi az egészségpszichológia
megszületését;
• Optimális egészségi állapot = wellness (jól-lét);
• A kritikák:
• Nehéz elérni a teljes fizikai, mentális és szociális jóllétet;
• Nem beszél a társadalmi, a környezeti hatásokról;
• Statikus nézőpontot tár fel;
• Az egészség mint állapot vagy vonás;
DAHLGREN ELMÉLETI
KERETÉNEK JELLEMZŐI
• Valamennyi determináló tényezőt figyelembe veszi (nem csak a betegség ideje
alatt jelentkező hatásokat)
• A központba az individuumot helyezi;
• Minden egyes elemet a „szomszédok” kontextusában kezel;
• Erőteljes interdiszciplináris szemlélet, nem csupán medikális modell;
• Elfogulatlan az egyes részterületekkel szemben;
• Egészséget determináló tényezők komplexitását hangsúlyozza;
Konklúzió:
• Az egészség nem azonos a betegség hiányával;
• Az egészség a mindennapi élet erőforrása, nem pedig célja;
• Számos dimenzióját különböztethetjük meg (fizikai, mentális, emocionális,
szociális, társadalmi stb.)
• Az egészség függ a földrajzi, kulturális és a történelmi kontextustól;
• pl. 19. sz. önmegtartóztatás és takarékosság szemben a 20. sz.
hedonizmusával

A személyiség megközelítésének nézőpontjai

• 1, diszpozícionális megközelítés
-stabil hajlamok
-szemlélete: minden személyiség azonos vonásokból épül fel
• 2, biológiai
-a genetikai tényezők és az evolúció felől közelíti meg a személyiséget (a
diszpozicionális megközelítés egy altípusának is tekinthető)
-az interdiszciplinaritás különösen érvényesül
-alapkérdései: öröklődés hatása a személyiségre, agyi struktúrák-
személyiségtényezők és hormonháztartás-magatartás kapcsolata
• 3, pszichoanalitikus
-a személyiség kulcsa a tudattalan
-célja a tudattalan folyamatainak megértése
-Freud, Jung, Adler
-neoanalítikus megközelítések
• 4, tanuláselméleti
-alapgondolata: az emberi viselkedés a tapasztalatok alapján előrejelezhető
• 5, humanisztikus, fenomenológiai
-hangsúly az egyén szubjektív tapasztalatain
-az emberek jók és önmaguk folyamatos fejlesztésén és tökéletesítésén dolgoznak
• +1 önszabályozás szempontú
-központi fogalma az éntudatosság
-személyes éntudatosság állapotában belső folyamatainkon, a társas éntudatosság
állapotában a külső megnyilvánulásainkon uralkodunk

Evolúciós és biológiai
megközelítés
Biológiai jellemzőknek milyen szerepe van a személyiség kialakításában
→ egyediséget a genetikai adottságok okozzák
→ biológiai funkciók egyéni konstellációja az egyediség alapja

Evolúciós pszichológia a hangsúlyt a természetes kiválasztódásra helyezi, vagyis a

jellegzetes emberi viselkedésmódok és pszichés funkciók evolúciós termékek (adaptív
funkciók)
• Darwin: evolúciós elmélet
- A természetes kiválasztódásnak megfelelően adódnak át a gének
Ezen gének hatásaival a genetika foglalkozik
• Vizsgálatok alapján kimondható, hogy bizonyos személyiségvonások esetében
örökletes hatások is szerepet játszanak
• Ilyenek a temperamentum-jellemzők
• Temperamentum: örökletes személyiségvonások csoportja (Buss és Plomin
értelmezésében)
• 3 temperamentumvonást írtak le: 1, aktivitási szint, 2. szociabilitás, 3.
emocionalitás
Aktivitási szint: a személy reakcióinak intenzitása és sebessége
Szociabilitás: hajlam a másokkal való együttlétre
Emocionalitás: érzelmileg megterhelő helyzetben mennyire nő meg a személy arousal
szintje
• Génszelekció alapja az adaptivitás
• De az átörökített tulajdonságok fennmaradását nagyban befolyásolják a
környezeti tényezők
Tipológiák
• Típusokat egymást kizárónak tekintik, egymástól elkülönült, nem folytonos
kategóriák!
• Hippokratész (i.e. 400 körül)
- 4 testnedv befolyásolja a viselkedést
• Galénosz (i.sz. 150 körül)
- Átfogalmazta a hippokratészi elméletet →
Hippokratész-Galénosz-féle típustan
- típusok: szangvinikus, kolerikus, melankolikus, flegmatikus
- Mindegyikre a négy testnedv bizonyos aránya jellemző (hasonlít a biológiai
személyiségelméletekre)
- Szangvinikus (derűlátó): vér túlsúlya. Pirospozsgás arc, erőteljes testfelépítés,
életkedvet sugároz. Aktív, mozgékony, gyors felfogású, derűlátó, közlékeny
barátságos. Érzelmei gyorsan alakulnak ki, de gyorsan el is tűnnek.
- Kolerikus (ingerlékeny): sárga epe dominaniája, arcszíne sárgásabb, tekintete
nyílt, testtartása határozott, viselkedése öntudatos, büszke. Tetterős, érzelmi
reakciói gyorsak, de tartósak. Indulatai könnyen elragadják.
- Szangvinikus (derűlátó): vér túlsúlya. Pirospozsgás arc, erőteljes testfelépítés,
életkedvet sugároz. Aktív, mozgékony, gyors felfogású, derűlátó, közlékeny
barátságos. Érzelmei gyorsan alakulnak ki, de gyorsan el is tűnnek.
- Kolerikus (ingerlékeny): sárga epe dominaniája, arcszíne sárgásabb, tekintete
nyílt, testtartása határozott, viselkedése öntudatos, büszke. Tetterős, érzelmi
reakciói gyorsak, de tartósak. Indulatai könnyen elragadják.

- Alkati típustanok
- A testi jellemzők alapján meghatározható a viselkedés, a személyiség
- Kretschmer (pszichiáter) 1920-as évek
- Temperamentum: a szervezet affektív, vegetatív, morfológiai és hormonális
adottságai
- Elmebetegségek és a testalkat közti összefüggéseket vizsgálta, és ezt
általánosította az egészséges személyekre is
- Típusok: piknikus, leptoszóm (aszténiás), atletikus
- Piknikus: zömök, gömbölyded testalkat, lágy vonások. Ciklotim lelki alkat.
- Altípusai: melenkolikus, derűs-mozgékony hipomán, gyakorlatias, kedélyes,
kényelmes középtípus
-
- Leptoszóm: vékony, csontos testfelépítés. Skizotim lelki alkat.
- Altípusai: túlérzékeny típus (befelé forduló, kifinomult, idealista, ingerlékeny,
heves kiborulásokkal jellemezhető) és érzéketlen típus (hideg, hűvös, gátolt, vagy
különc, hóbortos), a középréteg hűvösen módszeres és kevéssé energikus.
-
- Atletikus: erőteljes, izmos testfelépítés. Viszkózus lelki alkat. Stabil, a
környezethez alkalmazkodó
-
Sheldon 1940-es évek
Testalkat és bizonyos pszichológiai tulajdonságok együttjárása
Pontosabb mérések
15 antropometriai mutató, és a különböző nézetekből készült fényképek alapján
sorolta be a személyeket alkati típusokba
Egészséges személyeket is vizsgált
Segítségül hívta az embriológiát
Típusok: endomorf, ektomorf, mezomorf
Endomorf: viscerotoniás temperamentum. Oldottság, kényelemszeretet, evés- és
alváskedvelő, extraverzió, társaság szeretete, érzelmek könnyed kifejezése

Ektomorf: cerebrotoniás temperamentum. Introvertált, érzelmeit visszafogja, kerüli

a társaságot, preferálja az egyedüllétet. Sovány testalkat, az agyi folyamatokra kerül
a hangsúly.

Mezomorf: szomatotoniás temperamentum. Aktív, energikus, domináns, cselekvő

típus, izmos testalkat

A-típusú személyiség
Jellemzői:
versengés,
teljesítményorientáció, általában magas pozíciót érnek
Időzavar, nem képes kikapcsolódni és pihenni
türelmetlenség, ellenségesség, dühbe gurul minden halogatástól és bármi apróságtól
kevés fáradtságról és testi tünetről számolnak be
Kezdeti elképzelés:kardiovaszkuláris megbetegedésekre hajlamosít, de ezt jónéhány
kutatás nem tudta igazolni
az A-típusú személyiség több tényezős, valószínűleg csak néhány komponense
hozható szoros kapcsolatba (dominancia és hosztilitás) a szív- és érrendszeri
megbetegedésekkel

C-típusú személyiség
Jellemzői:
együttműködő, nem asszertív, az autoritás elfogadása
türelmes
negatív érzelmek elfojtása
magány, társas kapcsolatok beszűkülése,
pesszimizmus, stresszre depresszióval és tehetetlenség- érzéssel reagál

Daganatos és immunrendszeri megbetegedésekre hajlamosít (jóllehet, újabban

vitatott

D-típusú személyiség
Jellemzői:
negatív affektivitás: aggódás, ingerlékenység, lehangoltság, stb.
szociális gátoltság: visszahúzódás, tartózkodás, a magabiztosság hiánya
magas interperszonális distressz,
tudatos törekvés a negatív érzelmek elnyomására
szív- és érrendszeri megbetegedésekre hajlamosít + a betegség kialakulása után
rosszabb prognózist valószínűsít (pl. négy-nyolcszorosára növeli a halálozást
szívinfarktus esetén)

T-típusú személyiség
Jellemzői:
Kalandkeresés, izgalomkeresés
szenzoros élménykeresés
újdonságkeresés
biológiailag erősen meghatározott

egészségkárosító magatartásformák gyakrabban fordulnak elő náluk, így gyakorol

hatást az egészségre (pl. balesetek)

Eysenck
személyiségmodellje
és a „Big Five”
2.Diszpozicionális
perspektíva
Diszpozíció: stabil hajlam
Jellemzőink bizonyos állandósággal rendelkeznek + különbözünk is egymástól →
stabil jellemzőink egyéni mintázata adja a személyek közti különbség alapját
Személyiség: konzisztens jellemzőink összessége
→ vonáselméletek
(másik irányvonal: személyiség állandóságát a motivációk, szükségletek adják)

Vonáselméletek
Cél: megtalálni a legelemibb tulajdonságcsoportokat
Nem vagylagos kategóriák
Tulajdonságcsoportok folytonos dimenziók, vagyis a személyek közti különbség
alapja a személyiségjellemzők mértéke (mennyiségi és nem minőségi különbség van)
Típus jelentése ezért (Eysenck óta) a szupervonások összessége
Vonáselméletek fókusza: milyen vonásokból épül fel a személyiség
Allport és Odbert ; Cattel – lexikális megközelítés
A tulajdonságoknak meg kell jelenniük a beszélt nyelvben
Összegyűjtötték a tulajdonságokat jelölő szavakat (Cattel 4500 vonásnév)
Redukálás: minél fontosabb egy tulajdonság, annál gyakoribb és annál több
árnyalata van (maradt Cattel-nél 171 tulajdonság)
Független bírálók pontozzák, hogy mennyire érzik magukra/másokra jellemzőnek a
tulajdonságokat
Ezen adatok faktorelemzése (súlyozza és csoportokba rendezi az adatokat)
(Cattelnek így maradt 16 faktora – ezek szerinte az elsődleges személyiségvonások)
Ezeket dimenziónak tekintik (ellentétpárok közti folytonos kontinuum)
De mi legyen a nevük? Cattel a dimenziót legjobban leíró tulajdonságpárok nevét
adta a faktoroknak, például önalávető-uralkodó, komoly-eleven, magabiztos-aggódó,
stb.
Allport és Odbert ; Cattel – lexikális megközelítés
A tulajdonságoknak meg kell jelenniük a beszélt nyelvben
Összegyűjtötték a tulajdonságokat jelölő szavakat (Cattel 4500 vonásnév)
Redukálás: minél fontosabb egy tulajdonság, annál gyakoribb és annál több
árnyalata van (maradt Cattel-nél 171 tulajdonság)
Független bírálók pontozzák, hogy mennyire érzik magukra/másokra jellemzőnek a
tulajdonságokat
Ezen adatok faktorelemzése (súlyozza és csoportokba rendezi az adatokat)
(Cattelnek így maradt 16 faktora – ezek szerinte az elsődleges személyiségvonások)
Ezeket dimenziónak tekintik (ellentétpárok közti folytonos kontinuum)
De mi legyen a nevük? Cattel a dimenziót legjobban leíró tulajdonságpárok nevét
adta a faktoroknak, például önalávető-uralkodó, komoly-eleven, magabiztos-aggódó,
stb.
Eysenck
Más módszer, elméleti alapokat keresett
Tipológiájának gyökere: Hippokratész-Galénosz-féle tipológia, Jung és Wundt
extraverzió-introverzió típusai
2 fő vonás: extraverzió-introverzió (társaságkedvelés, izgalomkeresés, élénkség,
dominancia)
 érzelmi labilitás-stabilitás (mennyire intenzívek és gyorsak az érzelmi
reakciói)
- Vesd össze a Galénosz-Hippokratész-féle tipológiával
Az alapdimenziókat alapvetően örökletes tényezők alakítják:
neuroticizmus: autonóm idegrendszer veleszületett labilitása
Extroverzió: központi idegrendszer izgalmának és gátlásának öröklött mértékével és
a két folyamat egyensúlyi állapotával kapcsolatos
Eysenck a pszichoticizmust 1952-ben adta hozzá az elméletéhez: neurózis az
emocionális labilitás felfokozódása, akkor a pszichózis hátterében is lennie kell egy
személyiségvonásnak
A hipotézis alapja:
normalitás és patológia között folyamatos az átmenet
Neurózis és pszichózis teljesen eltérnek egymástól, független dimenziók
A pszichoticizmus, mint személyiségvonás 2 összetevőből áll: agresszió és
viszálykodás
(férfi nemi hormonok)
Pszichiátriában: schizoid, pszichopátiás, viselkedési zavar; ezekkel az eysencki
fogalom átfedést mutat
A skála azonban nem patológiai
Extrovertált:
szociábilis, kedveli a társas összejöveteleket,
sok barátjuk van,
szükségük van az izgalomra, újdonságkeresők, kockázatvállalók,
kedvelik a durva tréfákat,
lendületesek és aktívak,
mindig van kész felelete a másiknak,
gondtalanok, optimisták,
gyakran a pillanat hatása alatt cselekszik, impulzív,
csábítható,
gyakran megbízhatatlan
Introvertált:
csendesek,
inkább olvasnak, mint emberek közé mennek,
kevés, de közeli barátjuk van,
inkább kerülik az izgalmas dolgokat, inkább előre tervez,
hajlamosak az introspekcióra, elmélkedésre,
érzelmeit kontroll alatt tartja, ritkán agresszív, nem veszíti el könnyen a türelmét,
megbízható,
inkább pesszimista,
etikai normákat komolyan veszi

Eysenck szerint nem maga a viselkedés öröklött, hanem a vegetatív idegrendszer, illetve
bizonyos központi idegrendszeri struktúrák öröklöttek. A felszálló retikuláris aktiváló
szisztéma (ARAS) aktivitása introvertáltaknál magasabb, mint extravertáltaknál:
előbbiek ingerkerülők, utóbbiak ingerkeresők.
EXTRAVERTÁLT

nagyobb gátlási kapacitás

kevésbé jól kondicionálhatók, gyorsabban jelentkezik náluk a kioltás
teljesítményük igen változatos
INTROVERTÁLT
nagyobb izgalmi kapacitás
jobban kondicionálhatók, kioltás később jelentkezik (mintegy kétszer olyan erősen
kondicionálhatók mint az extravertáltak)
Emocionális labilitás:
sokszor aggályoskodnak,
gyakran szoronganak,
hangulatuk változó és időnként depressziósak,
hajlamosak stresszre túlzott reakciót adni és nehezen nyugszanak meg,
gyakran irracionálisan viselkednek

Emocionális stabilitás:
általában nyugodtak,
esetleg kimértek,
nem aggodalmaskodnak,
emocionálisan lassan reagálnak,
érzelmi egyensúlyukat könnyen visszanyerik

Pszichoticizmus:
agresszív és ellenséges viselkedés,
érzelmileg hidegnek tűnnek,
empátiás készség hiányzik/alacsony szintű,
érzéketlenek mások és saját érzelmeikkel szemben is,
impulzívak és egocentrikusak,
gyakran kreatívak és eredetiek, nem konvencionálisak,
szeretik a furcsa, szokatlan embereket és dolgokat,
kapcsolataik szegényesek, magányosak

A tipológiák tehát a típusok közötti minőségi

különbségeket tételezik fel, míg a
vonáselméletek az egyes dimenziókban létező
mennyiségi eltérésekre fókuszálnak.
Big Five
Nem három, hanem 5 fő vonás van
Melyek ezek a szuperdimenziók?
Névadás általában a dimenzióban legnagyobb faktorsúlyú tulajdonság alapján
5 fő dimenzió
Openess, originality ,open-minded
Conscientiousness, control
Extraversion, energy
Agreeableness, affection
Neuroticism,negative affectivity
EXTRAVERZIÓ (E)
magabiztosság, az impulzusok szabad áramlása, aktivitás
dominancia és önbizalom, asszertivitás
a társaságkedvelés hajlama
EGYÜTTMŰKÖDÉS (A)
Kellemesség / barátságosság / agreeableness:
melegség, szeretetre méltóság
szolgálatkészség, gondoskodás, érzelmi támogatás
együttműködés / barátságosság
Számos vizsgálat szól a Big Five mellett (longitudinális, több értékelőforrásos, különböző
kor-, nemi és nyelvcsoportokon végzett vizsgálatok)
Eysenck véleménye:
a lexikai megközelítés nem megbízható
Dimenziók mögötti biológiai háttérmechanizmusok tisztázatlanok
Barátság, lelkiismeretesség és nyitottság dimenziók átfednek
Lelkiismeretesség és barátságosság a Pszichoticizmus ellentettje
Kultúrközi vizsgálatok is az 5 alapfaktort azonosítják
Magyar vizsgálatok 4 faktort (nyitottság kérdéses) tudtak replikálni

A személyiség állandósága?
Vonáselméletek: vonások olyan összetevők, amik a személyiség állandóságát biztosítják
Szituacionizmus: vonások megjelenése helyzetfüggő, vagyis a viselkedést nem a vonások,
hanem a helyzetek határozzák meg
Konszenzus: személyiségvonások és helyzetek egymással kölcsönhatásban
(interakciójuk) befolyásolják a viselkedést → interakcionista megközelítés
Reaktív interakció: eltérő módon észleljük a helyzetet, vagyis szubjektív környezetre
reagálunk
Evokatív interakció: az emberek a saját diszpozíciójuknak megfelelően eltérő reakciót
váltanak ki másokból
Proaktív interakció: saját diszpozícióink hajlamosítanak arra, hogy olyan helyzeteket
találjunk, amelyben tulajdonságaink jobban érvényesülnek

Big Five és egészség

Extraverzió.
Jellemzői: szívélyesség, társaságot kedvelő, asszertivitás, aktivitás, izgalom keresés,
pozitív érzelmek.
Barátságosság.
Jellemzői: bizalom, őszinteség, egyenesség, altruizmus, engedékenység, szerénység,
lágyszívűség
Lelkiismeretesség.
Jellemzői: kompetencia, rendszerető, kötelességtudó, teljesítményorientált, önfegyelem,
óvatosság
Neuroticizmus.
Jellemzői: szorongás, düh, ellenségeskedés, depresszió, én-tudatosság, impulzivitás,
sebezhetőség
Nyitottság.
Jellemzői: fantázia, esztétikusság, érzelmek, cselekedetek, ideák, értékek
A lelkiismeretesség faktornak egészségvédő magatartást elősegítő hatása van.
A nyitottság stresszcsökkentő hatással bír.
A neurotikusságra jellemző az egészségmagatartást gátló hatás
A barátságosságnak egészségvédő magatartást elősegítő hatásáról ír a szakirodalom

Szűk tartományú
személyiségelméletek
60-as évektől több olyan személyiségelmélet, amely a személyiségnek csak egy bizonyos
részét, tartományát írják le, viszont erről az egy dimenzióról a lehetőségekhez mérten
teljes, átfogó képet próbálnak adni
Dimenzionális megközelítést alkalmaznak (vonáselméletek), de esetenként biológiai
háttérmechanizmus leírására is törekednek

Külső/belső kontroll
Rotter fogalma
Mindenki hiedelmeket alakít ki arról, hogy a világ egyes jelenségei a saját
viselkedésének a következményei, vagy akaratától, személyiségétől függetlenek
Azaz különbözünk abban, hogy milyen mértékű ok-okozati kapcsolatot tételezünk fel a
viselkedésünk és az azt követő megerősítések (jutalmak, büntetések) között
Belső kontrollos: aki hisz abban, hogy bizonyos szituációkban, vagy a szituációk egy
részében közvetlenül befolyásolja azt, ami a múltban játszódott le, vagy a jövőben
várható (azaz úgy érzi, hogy kézben tartja a viselkedése következményeit)
Külső kontrollos: az éppen történő pozitív és negatív eseményeket úgy észleli, mint a
viselkedésétől független dolgokat (azaz úgy érzi, hogy nincs hatása az események
kimenetelére)
Rotter szerint a viselkedés bejóslásához több változót kell ismernünk:
a viselkedéspotenciált, amely egy adott helyzetben egy adott viselkedés megjelenését
valószínűsíti;
az expektanciát, tehát az elvárást bizonyos viselkedés következménye iránt (összefüggés
az igényszinttel);
a megerősítéseknek a célszemély számára megmutatkozó értékét;
valamint a pszichológiai helyzet értelmezését és észlelését
Több vizsgálat is megerősítette, hogy egészséges személyek kontrollérzete magasabb,
mint a klinikai csoportoké (képességeikkel kapcsolatban optimistábbak, időnként túl is
becsülik képességeik sérthetetlenségét és alulbecsülik a rizikót, ha a viselkedéses
kontroll-próbálkozások sikertelenek, akkor átértelmezik a befolyásoló tényezőket, a
helyzetet vagy életfelfogásukat)
Belső kontrollosok:
ambiciózusabb magatartás (így nagyobb egyéni hatékonyság)
Erősebb teljesítménymotiváció
hosszabb távú célok
gazdagabb belső erőforráskészletük van, és azt jobban is tudják használni
Hatékonyabbak a jutalom önszabályozásában, az információszerzésben és -
hasznosításban,
jobban ismerik a saját testüket
fokozottabb a meggyőző erejük
többnyire magasabb önértékelésűek,
szilárd értékek szerint élnek
valószínűsíthetően szerető, meleg-engedékeny családban nevelkednek
saját életükben szívesen vállalnak aktív szerepet,
fokozott a mások iránti segítőkészségük
kevésbé akadályozza őket az igazságos világba vetett hit, ők inkább felvállalják az aktív
megküzdést, ritkán nyugszanak bele a változtathatatlanba
Külső kontroll:
Rotter szerint analógia van a külső kontroll és a primitív társadalmak világfelfogása
közt (babonaság, életet felsőbb hatalmak irányítják)
Jellemző a kontrollos személyekre a komformista, opportunista magatartás
De együttjár a nagyobb mértékű passzivitással, bizonytalansággal, szorongással,
dependenciával is
nehezen változtatnak a nehézségeket okozó körülményeiken
Kontrollhit kialakulása:
A kontrollt a szocializáció és a társadalmi helyzet számos körülménye befolyásolja
A nők, az idősebbek, a kisebbségi csoporthoz tartozók közt erősebb a külső kontroll
attitűd
Phares (1976/1983) interpretációja szerint ez a hátrányos helyzetűek számára egyfajta
mentséget nyújthat, csökkentheti a feszültségeket, segíthet a terhelő helyzetek
elviselésében, főleg, ha az életkörülményeken objektív módon nehezen lehet változtatni

Represszió-szenzitizáció
Byrne fogalma, megalkotásakor a pszichoanalitikus hagyományokból indult ki
Az elhárítások egyik csoportját szerinte a tagadás és az elfojtás, illetve az ezekkel rokon
mechanizmusok képezik, míg másik csoportjukba a szenzitizáció tartozik, amelynek
lényege, hogy a fenyegető hatás sokáig tudatközelben marad
Ez az eltérés megmutatkozik olyan vizsgálatokban is, ahol a vizsgálati személyeknek
fenyegető szavakat mutatnak: a fenyegető szavakat egyes személyek igen könnyen
felismerik, mások pedig az átlagosnál nehezebben.
Ugyanakkor ezen személyiségjellemzők szorosan összefüggnek a stressz és az ezzel való
megküzdés témájával
A két dimenzió egymástól független
Represszorok:
távol tartják magukat a pszichésen fenyegető képzetektől, érzelmektől, emlékektől és
tapasztalatoktól, ezáltal információfeldolgozásuk inkább elkerülő jellegű
Gyakran előfordul, hogy képtelenek emlékezni a fenyegető hatásokra
Stresszhelyzetben a fenyegetettséget elfojtással, tagadással és racionalizációval kezelik
Álmaik ugyanakkor élénkebbek, mert több bennük a tudatos feldolgozásból kirekesztett
tartalom
több előnye van, mint a szenzitizációnak, mert a hárításra való hajlam többnyire jó
alkalmazkodással, és csak enyhe szorongással társul
Könnyebben felfedezik mások jobbik énjét, (hiszen kerülik a rossz dolgokat) ezáltal több
lehetőségük van a szociális kapcsolatok fenntartására és megerősítésére
Saját hibáikon nem szívesen rágódnak – így önbizalmuk is nagyobb
Önismeret növelése szempontjából azonban hátrányos (hiszen múltjuk egy-egy részletét
pontatlanul, vagy egyáltalán nem tudják felidézni, problémáikat pedig sokszor
elnyomják)
esetenként olyan dolgokat hagyhatnak figyelmen kívül, amelyek ténylegesen
agresszívak, támadóak
már olyankor vehetik észre az interperszonális kapcsolatok kedvezőtlen alakulását,
amikor a konfliktus visszafordíthatatlan és kezelhetetlen – hiszen az apróbb jelekre nem
figyelnek
Humortalansággal is együttjárhat
fokozott párkapcsolati elégedettséget alakíthat ki (megbocsátás)
Szenzitizátorok:
különleges odafigyeléssel válaszolnak a stresszhelyzet különböző aspektusaira, és olyan
mechanizmusokat használnak, mint az intellektualizáció, a rágódás, vagy a
megszállottság
kevésbé hazudnak maguknak, jobban átélik azt is, ami életükben kellemetlen vagy
kínos.
Indulataikat, érzéseiket kevésbé szorítják vissza, s így kisebb a valószínűsége annak,
hogy ezek testi tünet formájában jutnak kifejezésre – a pszichoszomatikus betegségek
kockázata alacsony
Emlékezetük igen pontos és részletes: fel tudják idézni mindazt, ami az életükben
megterhelte őket, amitől szenvedtek
Ugyanakkor életútjuk átláthatóbb a számukra
Érzelmileg jobban bekapcsolódnak minden helyzetbe, függetlenül attól, hogy az pozitív
vagy negatív.
A problémákra való erős érzékenységük okán viszonylag erős hajlamuk alakul ki mind
az agresszióra, mind a lehangoltságra, szorongásra, neurózisra,
világképük negatívabb, mint a represszoroké.
A rossz tapasztalatok ugyanakkor gondolkodásmódjukat árnyalják, sokrétűbbé teszik.
Szélsőséges formájában ez is humortalansággal, sértődékenységgel társulhat

Szenzoros élménykeresés
olyan tendencia, amely az egyént folyamatosan új, összetett, változatos és stimuláló
ingerek keresésére ösztönzi
Azok, akiknél ez a személyiségjellemző erős, intenzív érzelmi válaszokat adnak minden
új és kockázatos helyzetre, és emellett érzékenyek a belső ingerekre.
Minden helyzetben előnyben részesítik a változást, és mindent, ami szokatlan, extrém
vagy primitív; gyakran viselkednek gátlástalanul, vonzódnak a bizonytalan kimenetelű
helyzetekhez
Biológiai alapok: a szenzoros élménykereső személy
magasabb arousalszint-emelkedést tekint optimálisnak
alacsony MAO szint, férfiaknál a magas tesztoszteronszint, nőknél pedig a magas
ösztrogénszint
Figyelembe véve a biológiai háttérről ismertté vált információkat, a szenzoros
élménykeresésnél a genetikai hatást körülbelül 50%-osra becsüljük
A nemi különbségek bizonyítottak
Sem az extrém magas, sem az extrém alacsony szintje nem jelent egyértelműen kóros
állapotot
Magas szenzoros élménykeresés:
Impulzívak
Extravertáltak (stimuláció fő forrása számukra a másokkal való interakció)
Kockázatvállalók
Szeret veszélyes helyeken élni és dolgozni, és ha adott helyszín, munkakör, kapcsolat
nem elég érdekes a számára, habozás nélkül változtat
Egocentrikus orientáció - Másokat inkább hallgatóságnak és ingerforrásnak
használnak,
nem szívesen élnek interdependens kapcsolatban vagy akár függő viszonyban,
nem szeretnek másokról gondoskodni
Többnyire nonkonform életet élnek, saját igényeik irányítják őket
Nonkonformitásuk nem okoz nekik gondot: élvezik a másoktól való függetlenséget
Nagyon ritkán szoronganak, még erősen félelemkeltő helyzetekben is nyugodtak
maradnak
érzelmeiket gátlások nélkül ki is tudják mutatni, könnyedén lereagálják mindazt, ami
bennük van. Ezáltal, a nem élménykeresőkkel összehasonlítva, a hétköznapi élet
stresszei alig terhelik meg őket
Folyamatosan pozitív érzelmek után kutatnak

leginkább olyan munkakörben szeretnek dolgozni, ahol emberekkel foglalkozhatnak,

illetve változatos körülmények várnak rájuk (rendőr, hivatásos katona, tűzoltó, pilóta)
gyakran válnak vezetőkké, ami azt mutatja, hogy a dominancia személyiségvonás és a
szenzoros élménykeresés között lehet kapcsolat.
nők esetében nem jellemzők a feminin foglalkozások, sőt náluk a családcentrikusság is
ritka beállítódás
Korán kezdik a szexuális életet, több partnert hódítanak meg, illetve változatosabb nemi
életet élnek
Azok az ingerkereső nők, akik stabil kapcsolatban élik az életüket, és gyermeket is
vállalnak, nagyobb eséllyel tudják szoptatni a kisbabájukat (intenzív testi ingerlésben
van részük)
Gyorsabban vezetnek autót

kedvelik a komplex és aszimmetrikus vizuális ingereket,

Gyorsabban felismerik az egyes szimbólumokat és alakokat,
gyorsan és rugalmasan váltanak a figurák és a hátterek közt
Álmaik többnyire élénkek;
meglehetősen jól hasznosítják az alvásidőt: elkerülik őket az alvászavarok.
Nappali fantáziatevékenységük intenzív,
Kreativitást igénylő feladatokban általában jól teljesítenek
Minden új információt érdeklődéssel fogadnak,
kritikai gondolkodásuk nem túlságosan fejlett, könnyen elragadják őket a hangzatos, de
tartalom nélküli érvek, megállapítások, elképzelések
a rugalmas gondolkodás és a gátlások hiánya miatt az intelligenciatesztekben az
átlagosnál jobban teljesítenek
Ugyanakkor az iskolai teljesítményükben nincs jelentős eltérés az átlagemberhez képest
(ld. gátlástalanság és unatkozás)
a társas és esztétikai tevékenységek hívei
Kedvelik az erősen feszültségkeltő festményeket (expresszionizmus)

Egészségpszichológia
Külső-belső kontroll
Egyre több bizonyíték szól amellett, hogy a kontroll-érzet nagyon erősen összefügg a
lelki és a testi egészséggel(így a terápiákban is fontos ennek növelése)
Külső kontrollosok:
gyakrabban dohányoznak
gyakrabban fordul elő köztük bármely szenvedélybetegség és depresszió
Gyakoribbak köztük a pszichiátriai betegségek
Belső kontrollosok: meg vannak győződve, hogy tudnak tenni valamit gyógyulásukért,
vagy a stressz okozta betegség ellen, így sokkal jobban tudnak alkalmazkodni stressz
vagy betegség esetén
A súlyos rákos betegeknél a belső kontrollosoknak több életcélja van, jobbnak érzik az
életminőségüket, magasabb az önértékelésük és jobb a hangulatuk
A kontroll hiánya viszont összefüggésbe hozható a szorongással és depresszióval, ami
sok rákos betegnél egyértelműen tapasztalható
Aki már 10 éves korában is belső kontrollos volt, 30 évesen kisebb az esélye az elhízásra,
a rossz fizikai egészségi állapotra, magas vérnyomás betegségre
A belső kontrollosoknak több tudásuk van az egészség és betegség témakörében, több
egészségmagatartást végeznek (egészséges étkezés, testmozgás, stb.), és kevesebb
stresszről számolnak be

szélsőséges belső kontroll: szintén a lelki zavarok veszélyével jár együtt

Represszor-szenzitizátor
Represszorok:
kevesebb egészségügyi problémáról számolnak be, mint a szenzitizátorok, ami részben
hárításaik következménye is lehet, de elképzelhető, hogy ténylegesen egészségesebb,
stresszmentesebb életet élnek
Mivel kisebb a hajlamuk a stresszterhes tapasztalatok átélésére, negatív érzéseiket
inkább testi válaszokba fordítják
Sokszor látszólag semmi jelét nem adják annak, hogy lelki gondjuk lenne, de a testi
reakcióik jól mutatják, hogy mikor éri őket stressz. A szenzitizátorokhoz képest erősebb
fiziológiai választ adnak a stresszre, ami akár egészségüket is károsíthatja, mivel magas
vérnyomásra és más pszichoszomatikus zavarokra hajlamosíthatja őket
A szenzitizátorok saját testük jelzéseit is hangsúlyosan, mintegy felnagyítva élik át; talán
éppen ezért fordulnak gyakrabban orvoshoz, mint a represszorok
a szenzitizátorok általában rosszabbul alkalmazkodnak, és több lelki zavartól
szenvednek, mint a represzszorok

Szenzoros élménykeresés
a fokozott szenzoros élménykeresés
gyakoribb bizonyos pszichiátriai betegségekben (mániában és antiszociális
személyiségzavarban)
hajlamosíthat a droghasználatra és a szabados nemi életre
Gyakoribb náluk a problémás alkoholfogyasztás, de gyakrabban is fogyasztanak
alkoholt
Gyakoribban fordulnak elő velük balesetek
Fájdalmas ingerek esetében fokozottabb toleranciát mutatnak
A személyiség
pszichoanalitikus
elmélete
Freud és a
pszichoanalízis
A viselkedés nem mindig racionális és tudatosan kontrollált
Ezek megfejtésében Freud jeleskedett
Klinikai megfigyelései alapján a személyiség dinamikájának megragadására törekedett
Elmélete megfogalmazásakor új fogalmakat és koncepciót vezetett be
Pszichoanalízis:
- Az első jól megformált személyiségelmélet, fókuszában a tudattalan jelenségek, lelki
élet (= szemben álló erők dinamikus harca)
- Neurózisok tana (tünetek jelentéssel és értelemmel bírnak)
- Terápiás és személyiségfejlesztő módszer
- Egyfajta világnézet – kultúra, társadalom, műalkotások létrejötte

A tudattalan jelentősége
Mélylélektani irányzat, mert a hangsúly a tudattalan folyamatokon van
Tudattalan fogalmát nem Freud „találta ki”
Mennyiségi különbség: a tudatoshoz képest halványabb, gyengébb erőtlenebb (Leibniz,
Herbart, Helmholtz)
Minőségi különbség: a tudatos ésszerű, racionális, kontrollálható (Fichte, Schelling,
Schopenhauer - “romantikusok”)
Freud újítása: a tudattalan működésének feltárása + ötvözte a mennyiségi és minőségi
nézetet a topografikus modellben
a lelki minőség háromféle lehet: tudatos, tudatelőttes és tudattalan
tudatosság: tünékeny állapot, az alkotja, amiről pillanatnyilag tudomásunk van, amiről
beszélni tudunk
Tudatelőttes: a tudatos „előszobája”, elemei aktuálisan kívül vannak a tudat mezején,
de könnyen tudatosulhatnak (figyelmi fókusz)
Tudattalan: tudatosság számára közvetlenül nem hozzáférhetőek, csak kikövetkeztetni
lehet őket, megfejteni. DE! folyamatosan hatással vannak és befolyásolják a tudatos
élményeket
A tudattalan tartalmak tudatosulását egy őr, a cenzor akadályozza meg
A három lelki minőség egymáshoz való aránya: jéghegy-hasonlat
Tudattalan bizonyítása: álmok
Freud: Álomfejtés (1900)
Görögök az álmok segítségével a jövőbe kívántak látni
Freud: az álmok a múltbeli és a jelenlegi tudattalan tartalmakról tudósítanak
Alvás alatt a tudatos funkciók gyengülnek és a cenzor is nyugovóra tér, így a tudattalan
tartalmak tudatelőttessé és tudatossá válhatnak
Álom= a tudattalan megismeréséhez vezető „királyi út”
Manifeszt (nyilvánvaló) álomtartalom: amire emlékszünk, az a történet, amit ébredés
után el tudunk mesélni
Latens (lappangó) álomtartalom: az álom valódi jelentése, ami csak szabad
asszociációkkal ismerhető meg
Álommunka: az álomanyagot a manifeszt tartalomba fordítja át
Álomfejtés: az álommunkával ellentétes irányba haladó művelet
Az álommunka kompromisszum: bekerül ugyan a tudattalan tartalom, de
ártalmatlanná téve, álcázva (ennek módszerei: szimbolizáció, sűrítés, eltolás, utalás,
felcserélés/helyettesítés)

A tudattalan egyéb megnyilvánulási formái

Elszólások („kétségesen segítek”)
Elírások, félreolvasások, hallási félreértések
Elfelejtés
Dolgok elrakása, elvesztése (gyerekek a szülinapjuk előtt törnek el valamilyen játékot)
Kritika: ezek csak akkor történnek meg ha fáradtak vagy izgatottak vagyunk
Freud: nem a figyelem csökken ezekben az esetekben. Ezek értelemmel bíró lelki
folyamatok, csak értelmezni kell ezeket (tkp. két különböző szándék összeütközéséről
van szó, egy tudatos mozzanatot megzavar egy másik, elfojtott tudattalan szándék)
A tudattalan viccekben is megnyilvánul

A pszichoanalízis ösztöntana
A lelki történések során erők és ellenerők találkoznak, a viselkedés a két erő eredője
A szervezet működésének erőforrásai az ösztönök
Az ösztön háttere valamilyen biológiai szükséglet
Kielégítetlen szükségleteink feszültséget hoznak létre, amitől szeretnénk megszabadulni
→ feszültségcsökkentő viselkedés
Ösztön határfogalom, mivel összekapcsolja a testet és a lelket
Az ösztönök tulajdonságai:
Van forrása (=testi szükségleten alapul)
Van célja (egyensúly helyreállítása)
Van tárgya (minden tevékenység, ami a vágy és a kielégülés között történik)
Van ereje (szükséglet intenzitása)
Két alapösztön (1920)
ön- és fajfenntartás ösztöne (Erósz) – célja a kapcsolat és a kötődés kialakítása és
fenntartása
halálösztön (Thanatosz) – célja a rombolás, pusztítás, kapcsolat felbontása
Egymással harcban vagy keveredve fejtik ki hatásukat
Tkp. a személyiséget két őserő küzdelmének termékévé redukálja

A lelki apparátus strukturális

modellje
Lelki szerkezet 3 területe (instanciája): ösztön-én, én, felettes-én
Ösztön-én
legrégebbi, születéskor is jelen van
Főként tudattalan
Egyetlen célja: veleszületett , biológiailag determinált ösztönök azonnali kielégítése
Működése az öröm-elv alapján történik: kín elkerülése, öröm keresése
Nem szabályozza a kielégülés módját (nincs kapcsolata a valósággal, térbeli és időbeli
korlátokkal, veszélyekkel, nem tudja mi az erkölcs és az érték)
Ha a feszültséget nem tudja azonnal csökkenti szükségletkielégítés útján, akkor
elsődleges folyamatok által oldja meg (álom, fantázia, képzelet)(vagyis az álom igazából
vágyteljesülés)
Én
Az ösztön-énnek az a része, amit a külvilág módosított, az ingerek felvételére és túl erős
ingerekkel szembeni védekezésre jött létre
Közvetítő a külvilág és az ösztön-én között
Működés a valóságelv alapján (örömszerzési szándékot elodázza, amíg felbukkan a
megfelelő tárgy)
Másodlagos folyamatok segítségével (gondolkodás, problémamegoldás, következtetés)
tervet készít a cél elérésére
Az én (lovas) képviseli a józanságot és az értelmet az ösztön-én (féktelen ló) féktelen
szenvedélyével szemben
Jórészt tudatos és tudatelőttes, de tudattalan is lehet (ego által elfojtott jelenségek)
Felettes-én
Az id energiájából az ego által fejlődik ki
A személyiség morális és erkölcsi összetevője, (szülői és társ szabályok alapján)
tökéletességre törekszik, dönt arról, hogy mi helyes
Két alrendszere van: én-ideál+lelkiismeret

Én-ideál:
megfelelő viselkedés szabályai, standardja („egyéni tízparancsolat”), az ego
folyamatosan törekszik az én-ideál megvalósítására

Lelkiismeret:
gyerekeknél a felettes-én szerepét külső hatalom tölti be szülők jutalmazással és
büntetéssel terelgetik a gyerekeket. A szülőktől való félelem a későbbi lelkiismeret-
furdalás előfutára. Kb. a 6. év végén, az ödipális konfliktus megoldása a szülőkkel való
azonosulás, így a szülői kényszer belsővé válik, kialakul a felettes-én. (később a felettes-
énre azok a személyek is hatnak, akik átveszik a szülők szerepét)
Konfliktus, szorongás és elhárító
mechanizmusok
Az ego egyszerre 3 igényt igyekszik összehangolni: külvilág, felettes-én, ösztön-én
Ha ez nem sikerül: szorongás
Reális szorongás: külvilággal szembeni (tkp. félelem)
Lelkiismereti szorongás: felettes-énnel szemben
Neurotikus szorongás: ösztön-énnel szemben
A szorongásnak jelző funkciója van, felszólítás, hogy az ego indítsa be az elhárító
mechanizmusokat (ezek célja a harmónia visszaállítása és az alkalmazkodás)
elhárító mechanizmusok: tudattalanok, legátolják az ösztönimpulzusokat, így azok
kevésbé fenyegetőek
Megfelelő alkalmazásuk a lelki egészség záloga
A pszichoszexuális fejlődés
elmélete
Libidó (lt., jelentése: vágy) – az Erósz rendelkezésére álló energia
Forrása: a test különböző szerveiből áramlik az én-be, ezek az erogén zónák
Nemi élet nem a serdülőkorral kezdődik, már a születés után is megnyilvánul különböző
formákban
A szexualitásba beletartozik a test erogén zónáiból származó örömszerzés is
A pszichoszexuális fejlődés egymást követő szakaszokban, törvényszerűségeket követve
alakul
Ha egy fázisban az erogén zóna nem stimulálódik megfelelően, akkor a fejlődés
megreked. Ekkor a libidó egy jelentős része megmarad ezen a fejlődési fokon, vagyis
fixálódik.
Fixáció esetében az adott szakasz ösztöntörekvései a viselkedésben is megnyilvánulnak,
sőt a továbbjutott libidó könnyen visszatérhet e korábbi fokok egyikére, vagyis
regresszió következhet be
1. orális szakasz (0-18. hónap)
Az első erogén zóna a száj és környéke, ezt szállja meg az energia
Külvilággal való kapcsolata jórészt a szájon át valósul meg, szinte minden törekvése
ezen szerv szükségleteinek kielégítésére irányul
Első tárgy: anyamell
Ujjszopás (feladja az idegen tárgyat és saját testének egy részével pótolja)
A nemi ösztön autoerotikus (nem más személyre irányul, hanem saját testén elégíti ki
önmagát)
Alszakaszai: orális bekebelezés (0-6. hónap) és orálszadisztikus szakasz (6-18.hónap)
2. anális szakasz (18-36. hónap)
Fő erogénzóna a végbélnyílás (záróizomra ható nyomás, és a székelés során történő
izomellazítás nyújt libidinális kielégülést)
Szobatisztaságra nevelés során megtapasztalja a külvilág korlátozását
Szülői dicséret: megtanulja, hogy érdemes a dolgokat megfelelő helyen és időben
produkálni → felnőttkori produktivitás, alkotóképesség, kreativitás alapja
Szélsőséges büntetés: vagy ellenállást szül (anális kiürítő személyiségtípus), vagy a
széklet visszatartása (anális visszatartó személyiségtípus)
Vagyis az ebben a szakaszban való fixáció az agressziókezelés zavarát okozza (túlzott
kontroll vagy kontrollálatlanság)
3. fallikus szakasz (3-6. életév)
Érdeklődés a genitáliák felé fordul, nemi szervek érintése örömforrás lesz
Konfliktushelyzete az Ödipusz-komplexus
Az első szerelmi tárgy az anya. Majd a fiú rájön az apjával való nemi azonosságra, és ő
is olyan viszonyba szeretne kerülni anyjával, mint amilyen az apjáé. Így az apa egyben
rivális is lesz. Eltávolítása azonban gondot okoz → büntudat
konfliktus oka: ambivalens érzések a szülővel szemben (szereti, de az
eltűnését is kívánja)
megoldás: azonosulás az azonos nemű szülővel
Lányoknál Elektra-komplexus (pénisz hiánya az anya bűne miatt, ezért anyától
eltávolodik, apához kezd el vonzódni, vágy az anya eltávolítására)
A szakasz végére: azonosulás a szülőkkel
kialakul a felettes-én
4. latencia szakasza (6-12. év)
A nemi fejlődésben pangás, visszaesés
Nemi ösztönök az intellektuális teljesítmény szolgálatába állítva
Egyensúly a serdülőkorig, átmeneti ösztönnyugvás
Érdeklődése kortársakra, közösségekre, tanárokra, értékekre terelődik
5. genitális szakasz (13 éves kortól)
Serdülőkorral újra felélednek a libidinális vágyak
E szakasz sikeres lefolyásának eredménye: elhagyja a gyermek az autoerotizmust, vagyis
a saját test felcserélődik egy ellenkező nemű külső tárgyra, érett szexualitás és nemi
identitás alakul ki
KRITIKA
Pánszexualizmus: túlzottan tág értelemben használja a szexualitás fogalmát
Pesszimista és determinista emberkép
Korlátozott számú esettanulmányon alapul
Nem tesztelhető és nem reprodukálható (fogalmak nem ellenőrizhetőek és túl
rugalmasak, vagyis a falszifikálhatóság követelménye nem teljesül)
Nem keresett bizonyítékot a páciensek élettörténetével kapcsolatosan
Ok-okozati összefüggéseket ír le ott, ahol csak együttjárás van
Mennyiségi mutatók problémája
Freud válasza: a pszichoanalízis az emberiség harmadik nárcisztikus sérelmét
Az azonban nem kétséges, hogy a 20. századra nagy hatást gyakorolt
Jung analitikus
pszihológiája
Svájci pszichiáter volt
Freud tanítványa volt, de úgy érezte, hogy a pszichoanalízis számos fontos dolgot nem
képes megmagyarázni,
így létrehozott egy önálló elméletet, amelyen 25 éves korától kezdve 60 éven át dolgozott
Tudatos és tudattalan szférák:
A tudatosság csak egy része a pszichének
Az a rész, amit az egyén aktívan érez, mint önmaga tartalmát
Minden egyéb pszichológiai folyamat a tudattalan körébe tartozik
Funkciók:
Funkcióknak nevezzük a pszichológiai aktivitás néhány elsődleges formáját, amik
tudatosak és tudattalanok is lehetnek
Gondolkodás és érzés (feeling) racionális funkciók: követik az ésszerűség törvényeit és
felhasználhatók objektív ítéletek alkotásában
Érzékelés és intuíció: az ésszerűség határain kívül esnek, nem racionális funkciók
1, gondolkodás: tárgyak és események lelki képmásai között kapcsolatot teremt
2, érzés: kiértékelés, ami az ego és valami más tárgy, esemény között létrejön (pl. tetszés
és nemtetszés ítéletei, de tárgy hiányában is létrejöhetnek, pl.: „jól érzem magam”)
3, érzékelés: fizikai ingerek továbbítása a percepció számára; a külvilág és belső
szerveink keltette ingerek puszta felfogása
4, intuíció: szintén percepció, de itt a végeredményként megjelenő gondolaton kívül
minden tényező tudattalan
Nincs oka, hogy Jung miért 4 funkciót különböztetett meg; ezekre tapasztalati úton
figyelt fel
A 4 funkció nem fedi át egymást és mindegyikre szükség van
Jung megfigyelte, hogy jelentősen különbözünk egymástól a funkciókban; van, aki szinte
csak az egyiket használja, és ez elnyomja a többit
„Mi a véleményed X-ről?”
„Szerintem nagyon jó szakember, de úgy tűnik, hogy nem elfogult a munkájával
kapcsolatban, érveket és ellenérveket is figyelembe vesz…” (gondolkodik)
„Ki nem állhatom; utálom, ahogy beszél.” (érez)
„Világosan beszél, jól öltözködik, fiatal, jó alakú.” (érzékel)
„Van benne valami, vannak jó elképzelései. Kíváncsi vagyok rá. Azt hiszem, sokat fogok
vele beszélgetni.” (intuíció)
Jung szerint a legtöbb emberben egy funkció a többi rovására túlfejlődik; ez lesz az
elsődleges funkció
Attitűdtípusok: introvertáltak és extrovertáltak
Jung megfigyelte, hogy különbözünk egymástól a környezethez való alapvető
orientáltság tekintetében
Extrovertáltak: magukhoz ölelik a világot, örömmel vetik bele magukat mindenbe, ami
történik; érdeklődnek minden iránt; éberek és elővigyázatosak környezetükkel; mások
helyeslése alapján döntik el, hogy mi a helyes; azt kedvelik, ami közkedvelt; nyitottak,
vidámak, barátságosak, tevékenyek, fogékonyak, tréfásak; környezetükkel szemben
pozitívak, annak ingereit önbizalommal fogadják, környezetükért élnek
Introvertáltak: magányosak, hallgatagok, elmélyedők; néha félénkek és nehezen
érthetőek; nem szeretik a zajos társaságot és a sokadalmat; általában csak 2-3 barátjuk
van, de ezek mély, tartós, bensőséges kapcsolatok; jobban bíznak saját
tapasztalataikban, mint az objektívnek tűnő realitásban; környezeti ingerekre adott
válaszuk az elfordulás, a csendes „nem”; inkább magukon belül keresnek élményeket,
belemerülve saját álmaikba, gondolataikba
Jung szerint, aki tudatosan introvertált, az tudattalanul extrovertált
Másfelől pedig intro- és az extroverzió egyoldalúsága zavarokat okozhat
Vagyis: a cél az, hogy ne legyünk egyoldalúan intro- vagy extrovertáltak, illetve
fejlesszük ki valamennyi funkciónkat
bár Jung szerint a legtöbb ember egyoldalú marad
Szerinte legtöbbször az intuíció marad fejletlen (kultúra a racionalitást díjazza)
Szerinte integráció többnyire az élet derekán következik be
Kollektív tudattalan:
Tudattalannak kétfajta tartalmát különbözteti meg: azok a gondolatok és érzések,
amiket a személy a saját tudatából elvesztett + az a tartalom, ami soha nem is volt
tudatos
Utóbbiak minden emberbe be vannak építve, kultúrától és történelmi kortól függetlenül
ezek ösztönös akciók, reakciók, illetve folyamatok leképeződései, de olyanokat is
magukba foglalnak, mint az életkorral járó szabályos testi-lelki változások folyamatai
(növekedés, érés, öregedés), sőt, az élményhez való viszonyulás is beletartozik
Őstípusok:
Nagy energiatöltésű, öröklött tartalmak
Ilyen őstípus pl. az erő
Ennek sokféle jelképe van: nap, király, atomrobbanás, oroszlán, védőcsapat, stb.
Szimbólumai egészséget, életerőt sugároznak
Minden korban minden embernek bőven akadt dolga az erővel, akár a sajátjával, akár
az ellenséges vagy a természeti erőkkel; élete, sikere, kudarca, életben maradása mind az
erőtől függött
Ezért Jung szerint mindenkiben megvan a képesség arra, hogy az erőt megismerjük,
reagáljunk rá, felidézzük, szimbolizáljuk, felhasználjuk, stb.
Sok más őstípus is van: születés, újjászületés, hős, Isten, bölcs öregember, egység,
árnyék, anima, animus, stb.
Néhány közülük különösen fontos, mert mindenkiben kialakítanak bizonyos
személyiségstruktúrát
Az Én (ego)
a tudat centruma
Minden gondolat kiindulópontja az énérzés
Önmagam (self)
A psziché egészének folyamatos azonosságát fejezi ki, tudatosat, tudattalanét, személyi
és kollektív tudattalanét egyaránt
A mandala-jelekben szimbolizálják
Minden embernek sajátja lehet; tudatosulhat; szabadon alakíthatjuk, ha felhagyunk az
ego-hoz való kötődéssel
Persona:
Tudati szféra része
Az a személyiség, amivel a nyilvánosság előtt szerepelünk, aminek látszunk akkor, ha
nem vagyunk egyedül
Közvetlen környezetünk igényeinek hatására alakul ki
Őstípus abban az értelemben, hogy mindannyian úgy vagyunk megalkotva, hogy lássuk
és reagáljunk mások kívánságaira és az ő kényszerhatásuk szerint alakítsuk ki nyilvános
személyiségünket
Ugyanakkor sok olyan dolog van, amit a környezet helyesnek tart, de ez énünk bizonyos
mértékű megtagadásával jár együtt
Pl. férfiak nem mutatják ki félelmüket más férfiak társaságában, a nők nem törtetnek és
nem parancsolgatnak – valójában viszont nők és férfiak is bánkódnak, félnek és
szeretnek parancsolgatni
Így a személyiség bizonyos aspektusait vissza kell szorítani a tudattalanba
Ezek lesznek az Árnyék részei
Árnyék
Mindenkinek van árnyékszemélyisége
Ez is őstípus
Elkerülhetetlen eredménye a Persona kialakulásának
Animál/Animus
Minden férfiban megvan a nő mint őstípus, és fordítva
Ezek az őstípusok bizonyos mértékig lehetővé teszik a másik nem iránti érzelmet
Olyan személyiségvonásokat hoznak létre, amelyek bizonyos mértékig a másik nem
vonásai
Közösségi fejlődésünk során elnyomjuk magunkban a másik nemre jellemző
vonásainkat
A személyiségnek ezt a részét a férfiakban animának, a nőkben animusnak nevezzük
Az egyoldalúság ebben az esetben is zavart okoz

Adler
Orvosként az foglalkoztatta, hogy miért van az, hogy egyeseknek a szíve, másoknak
például a gyomra betegszik meg
Bizonyos szerveink gyengébbek, így azok kevésbé ellenállóak a betegségeknek = szervi
alacsonyabbrendűség
Ezt úgy kompenzáljuk, hogy edzés és más gyakorlatok segítségével erősítjük ezeket a
szerveinket
Ezt az erőfeszítést nevezte fölényre törekvésnek (ő maga is beteges gyerek volt, de
tudatos erőfeszítéssel felül tudott ezen kerekedni)
Ld. Tengeri búvárok közül a feladatot azok teljesítik legjobban, akik gyerekkorukban
betegesek voltak
Később a gondolatmenetét kiterjesztette a teljes személyiségre
Ha vkinek kisebbrendűségi érzései vannak (testileg vagy lelkileg fogyatékosnak érzi
magát), kompenzáló folyamatok aktiválódnak, és fölényre próbál törekedni
Bármilyen kisebbrendűségi érzésre sokféleképpen lehet reagálni; Adler az életstílus
kifejezést használta a kisebbrendűségi érzés fajtájára és arra a módra, ahogy általában
fölényre törekszik
Az egészséges életstílusok segítik az értelmes célok kiválasztását és jó kapcsolatok
kialakítását
De léteznek ún. hibás életstílusok
Vannak, akik úgy reagálnak, hogy mások felett próbálnak uralkodni
Vagy függővé válnak és másoktól várják a dolgaik megoldását
Vagy próbálják elkerülni azokat a helyzeteket, amik kiváltják a kisebbrendűségi
érzésüket
Vagy próbálnak a leghasznosabbá válni mások számára, így nem kell a kr érzéseikre
gondolni
Adler szerint a kr érzés és a fölényre törekvés folyamatosan váltakozik, ennek
eredménye (egészséges életstílus esetén), hogy a személy egyre ügyesebb lesz a dolgaiban
Azaz Adler szerint a kompetenciára törekvés az egészséges énműködés jelzője; nagy
felhajtóerőnek nevezte, szerinte minden egészséges embert ez hajt az egyre magasabb
szintű integráció és tökéletesség felé
A kr érzéssel mindenki szembesül, emberi mivoltunk részét képezi
Hogyan azonosítható az életstílus?
Idézze fel legkorábbi gyerekkori emlékeit
Ez az emlék adja a kulcsot azokhoz a témákhoz, amik az adott személyt végigksérik
életén
Kutatások: akik úgy érzik, hogy ők irányítják az életüket, olyan emlékről számolnak be,
ami arra utal, hogy már egészen korán ők uralták a környezetüket; azok, akik úgy
érzik, hogy kevéssé tudják kézben tartani az életüket, olyanról számolnak be, amiben
passzív szerepet játszottak
Adler szerint nem fontos, hogy az emlék megfelel-e a valóságnak (szerinte az emlék
torzulását az életstílus okozza)
Pl. orvosok legkorábbi emlékei sokszor valamely családtag betegségéről vagy haláláról
szólnak
Adler személyes élményei (betegsége – orvos; temetői élménye, amivel szembenézett;
bátyja, Sigmund árnyékában élni)
Kr. Érzés és fölényre törekvés tehát folyamatosan váltják egymást
Zavar csak akkor keletkezik, ha a kr. Érzés olyan nyomasztóan erős, hogy
elhatalmasodik a személyiségen és gátat szab minden törekvésnek: a személy
kisebbrendűségi komplexussal küzd
Adler szerint ennek két fő forrása lehet:
Elhanyagolás (vagy visszautasítás) – annyira értéktelennek érzi magát, hogy ezt már
nem tudja leküzdeni; valószínűleg hibás (függőségen vagy elkerülésen alapuló) életstílust
alakít ki
Gyerekkori elkényeztetés – aláaknázza a gyerek fölényre törekvésének sikerét, és így
hibás életstílust eredményez
A kr. Érzés tehát elkerülést vagy passzivitást is kiválthat; de lehet a következménye
túlkompenzálás is
Nem megfelelően vagy túlzottan törekszik a fölényre
Pl. mások felett uralkodni vagy minden áron kitűnni – ezeket Adler felsőbbrendűségi
komplexusnak nevezte
Születési sorrend
Számos tényező befolyásolja az életstílus fejlődését, köztük a testvérsorrend is
A családban minden gyerek más bánásmódban részesül, ami befolyásolja az
alkalmazkodást, a személyiséget és az életstílust
Elsőszülöttek: család figyelmének középpontjában vannak eleinte, a szülők sokat várnak
tőlük, ami nagy teljesítményre ösztönözheti őket; a kistestvér megszületésével azonban
trónfosztás következik be, ami megrázó élmény lehet és az elsőszülöttet élete végéig
érzékennyé teheti a hatalommal kapcsolatban; ha nem elég érett a kooperációhoz, akkor
örökre megharagudhat a testvérére
Egykék:
Nincs trónfosztás, egész életükben a figyelem középpontjában vannak
Túlzott fontosságérzésük alakulhat ki
Ez veszélybe kerülhet az iskolába kerüléssel, ott már nem ők vannak a figyelem
középpontjában
De nem alakul ki bennük igazi társas érdeklődés, és inkább azt várják, hogy mások
elégítsék ki a szükségleteiket
Gyakran gyengédek és kedvesek, hogy továbbra is a figyelem kp-ban maradhassanak
Másodszülöttek:
Meglévő családba lépnek be, ahol egy rivális várja őket
Sosem voltak hatalmi helyzetben, ezért kevésbé érzékenyek arra, ami a hatalommal
kapcsolatos
Ugyanakkor repülőrajtot kell venniük, mert be kell hozni az idősebb testvérrel szembeni
hátrányukat
Adler szerint ez a legjobb hely a testvérsorrendben
Folyton ott van a kr. Érzés, de ez állandó fölényre törekvésre késztet
Ugyanakkor kialakulhat az az érzés, hogy ők sosem lehetnek olyan jók, mint az
elsőszülött, így egész életükben kr-nek érezhetik magukat
Legkisebb gyermek:
Ez a legrosszabb pozíció
Általában elkényeztetik, ami lehet jó érzés, de káros következményekkel járhat
Aláássa a gyerek küzdőszellemét
Kevésbé érzi, hogy a céljait saját erőfeszítéseivel érte el, mert általában túl könnyen jut
hozzá mindenhez
Ennek elkerülése érdekében sokszor kitörnek a családi keretekből és máshol kezdik
keresni magukat
Űrhajósok közül majdnem mind elsőszülött, adatok szerint jobb a tanulmányi
eredményük; ugyanakkor azt nem támogatják az adatok, hogy a másodszülöttek
rendelkeznének a legnagyobb fölényre törekvéssel

Erikson: az identitás
fejlődésének 8
szakasza
A személyiség fejlődése a születéstől a halálig tart
A hangsúly nem a biológiai tényezőkön, hanem a környezeti és társas jelenségeken van
Főbb fogalmai:
zóna: a test azon része (freudi erogén zóna), amely az adott időszakban domináns
(vagyis a lelki fejlődés alapja a szomatikus fejlődés)
Modus: módszer, ahogyan a gyermek a zónát az ellenőrzése alá vonja, a működésével
kapcsolatos élményei
Modalitás: az az interperszonális kapcsolat, amelyben a zóna működése és az azzal
kapcsolatos tapasztalatok megjelennek
Epigenetikus elv: a fejlődés lehetősége mindenki számára adott, a fejlődés fokozatos, az
identitás újabb elemei jelennek meg
A fejlődési szakasz elindítója a testi fejlődés, a szakasz megoldatlansága fixációhoz vagy
regresszióhoz vezet, minden szakasznak az identitás egy újabb eleme felel meg
Identitáskrízis: a fejlődési szakasz végére megbomlik az egyensúly, ami szomatikus,
pszichés és szociális konfliktusokkal jár, de szükséges a további fejlődéshez
Vagyis az identitás személyes erőfeszítést igényel
A hangsúly az én-en van!!! (kevésbé kiszolgáltatott)

A pszichoszociális fejlődés
szakaszai
1. Bizalom vs. Ősbizalmatlanság (0-1 év)
(szakaszok elnevezése a lezajló krízis alapján)
A gyermek a „száján keresztül él és szeret”, így ismeri meg a körülötte lévő világot is
A hangsúly nem az éhségen van, hanem az anyával való kapcsolaton
Az anya adja a biztonságot, és azt az érzést, hogy ő egyszeri és megismételhetetlen
Egyre hosszabb időszakra viseli el az anya távollétét: bizalom kialakulása
Rutinszerű helyzeteknek, bejósolhatóságnak köszönhetően alakul ki a pszichoszociális
identitás első szintje: bízik a felnőttekben és önmagában
Bizalmatlanság is szükséges a túléléshez → optimális arány
Remény forrása
2. autonómia vs. szégyen és kétely (1-2 év)
modus: anális-urethrális zóna
Fontos a saját akaraterő gyakorlása és a szülő kontrolljának elfogadása
Toalett-tréning során arra ösztönzik a gyermeket, hogy kibontakoztassa az autonómia
érzését, ami itt a testi funkciók feletti uralkodás formájában nyilvánul meg
Önkontroll: büszkeségérzet („én már tudom”) önkontroll hiánya: kétekedés forrása
Járás, manipuláció szintén a testi funkciók feletti kontroll manifesztációja
Szakasz végére: akarat
3. kezdeményezés vs. bűntudat (3-5 év)
Ő irányítsa a dolgokat, hatalma legyen az események felett
A kezdeményezés megadja a szándék, törekvés képességét
A szádék a játék és a fantázia mentén formálódik
Ha az önérvényesítést büntetik, akkor a bűntudat érzése alakul ki
4. teljesítőképesség vs. kisebbrendűség (6-12 év)
Iskoláskor
Kifejlődik teljesítőképessége, megismeri a kitartást és szorgalmat, illetve ezek jutalmát
Játék helyett a produktív helyzetek iránt érdeklődik (pl. szerszámok)
Kisebbrendűség-érzés alakulhat ki az elvállalt vagy ráosztott feladatok kapcsán
Pozitív megoldásként a kompetencia érzése fejlődik ki
5. identitás vs. szerepdiffúzió (serdülőkor)
A Ki vagyok én? kérdés a korábbiaknál jóval hangsúlyosabban merül fel
Szülőkről való leválás – szakítás a gyermeki léttel
Ugyanakkor jövőre vonatkozó döntések meghozatala, fontos szerepek mentén
beilleszkedés a társadalomba
Okozhat üresség vagy elszigeteltség érzést, határozatlanságot, vagy kényszerítve érzik
magukat a döntésre és ezért ellenállóak lesznek, vagy éppen következetlen és
kiszámíthatatlan a viselkedésük
Lehetséges kimenetelek: identitás elérése, korai zárás, moratórium, identitásdiffúzió
Ideális esetben a húszas életévek elejére/közepére megoldódik
Marcia: 4 identitásszint
5. identitás vs. szerepdiffúzió (serdülőkor)
A Ki vagyok én? kérdés a korábbiaknál jóval hangsúlyosabban merül fel
Szülőkről való leválás – szakítás a gyermeki léttel
Ugyanakkor jövőre vonatkozó döntések meghozatala, fontos szerepek mentén
beilleszkedés a társadalomba
Okozhat üresség vagy elszigeteltség érzést, határozatlanságot, vagy kényszerítve érzik
magukat a döntésre és ezért ellenállóak lesznek, vagy éppen következetlen és
kiszámíthatatlan a viselkedésük
Lehetséges kimenetelek: identitás elérése, korai zárás, moratórium, identitásdiffúzió
Ideális esetben a húszas életévek elejére/közepére megoldódik
Marcia: 4 identitásszint
6. intimitás vs. izoláció (fiatal felnőttkor)
A fiatal felnőttek intim, baráti és társasági kapcsolatokat keresnek
Az intimitás elérésének igénye és képessége az elkötelezett kapcsolatok feltétele,
amelyben képesek vagyunk odaadásra, feloldódásra anélkül, hogy az én-vesztés
szorongása megakadályozna ebben
Az intimitás a bizalom , a nyíltság, a megbízhatóság magas fokát igényli
Intimitás lehet veszélyforrás is, kiszolgáltatottság és sebezhetőség érzését hozza létre →
falakat emel, elszigetelődik (a másik lehetőség, hogy sok felszínes kapcsolatot hoz létre)
Újragondolni addigi életelveinket, vélt önállóságunk nem egoizmus-e.
kompromisszumkészség, lemondás, elfogadás, hűség értékként jelenik meg
Szakasz végére: szeretet képessége
7. alkotóképesség vs. stagnálás (felnőttkor)
Produktivitás időszaka (utódok, munka)
Szakasz végén: gondoskodás, törődés, felelősség a létrehozott dolgokkal kapcsolatban
Jövő generációjának tanítása, tudás, kultúra átadása
Stagnálás: üresség, céltalanság, én-központú viszonyulás
8. én-integritás vs. kétségbeesés (időskor)
Leltár elkészítése: döntések, sikerek, kudarcok
Volt értelme egyedi életútjának, akkor a materiális és emellett a transzcendens világ
integráns részeként élheti meg magát
Kétségbeesés: létezés csupaszsága, halálfélelem, nincs idő az újrakezdésre
Szakasz megoldása: bölcsesség (teljesség érzése)

Egészségpszichológia
Az Egészségügyi Világszervezet az életszakaszok beosztását a következőkben adja meg:
50-60 évig áthajlás kora
60-75 évig idősödés kora
75-90 évig időskor
90 fölött aggkor
100 év felett matuzsálemi kor
A 60 év felettiek képezik tehát az a réteget, amely mind a fejlett, mind a fejlődő
országokban növekvő tendenciát mutat
A társadalom tagjainak életkori megoszlása alapján
fiatal,
öregedő
öreg
társadalmakat különböztetünk meg. A hovatartozást a 60 éven felülieknek az
összlakossághoz való viszonya adja. Öreg társadalomban ez 10 % felett van,
Magyarország pedig ebbe a csoportba tartozik
Az ENSZ kutatási eredményei alapján Európában az idős emberek aránya 2050-re a
mai 9 %-kal szemben 33 %-ra növekszik.
A nők várható élettartama Európában jelenleg 6 évvel hosszabb, mint a férfiaké.
A 60 éves és annál idősebb korcsoportban 50%-kal több nő van, mint férfi. A 75 éves és
annál idősebb egyedül élő emberek 70 %-a nő.
A hazai morbiditási mutatók szerint ismert, hogy a 60 éven felüli idősek 51 %-a egy
krónikus betegségben szenved, 10 %-a két ilyen betegségben, 3 vagy több krónikus
megbetegedés pedig 3 %-os gyakoriságú

Az öregedés élettani
alapjai
Az öregedés élettani folyamatának kutatása során számos elmélet vált ismertté
molekuláris, sejti, szervi és szisztémás szinten egyaránt. A korszerű öregedési elméletek
két csoportra oszthatók:
- az öregedés véletlenszerű, idővel szaporodó események következménye (pl. DNS
mutáció, szabadgyökök felszaporodása és károsító hatása)
- az öregedés eleve elrendelt folyamat (pl. genetikailag kódolt, hypothalamusban
biológiai óra, ami hormonális és egyéb változásokat indít be)
A kétféle elmélet között nincs feltétlenül ellentmondás. A genetikailag determinált
program valószínűleg az elérhető maximális élettartamot határozza meg, az egyéb
faktorok pedig azt befolyásolják, hogy ebből a meghatározott programból mennyi
valósulhat meg
Az öregedéssel
együttjáró biológiai
változások
A szervezet víztartalma csökken, zsírtartalma növekszik
szövetek rugalmasságának csökkenése kíséri
Az érzékszervek öregkori elváltozása (látásromlás, halláscsökkenés, ízérzékelés
megváltozása) Az erek rugalmassága csökken
fizikai teljesítőképesség csökken
izomtömeg csökken
Az endokrin rendszer funkció csökkenése (pl. károsodik a szénhidrát homeostasis,
amely leggyakrabban a vércukor szint emelkedésében jelentkezik)
A hormonszintek általában csökkennek
A gasztrointesztinális rendszer általános funkció csökken (pl. májfunkció csökkenése,
gyomorsav termelése csökken, vastagbél motilitás csökkenése székrekedést, az
anorectalis működés elégtelensége inkontinenciát okoz)

Az öregedéssel
együttjáró pszichés
megbetegedések
DEMENCIA :Az öregedéssel együttjáró elváltozások az idegrendszer funkcióit érintik a
legszembetűnőbben. Az életkor előrehaladtával együtt nő a memóriaromlás
valószínűsége. A legenyhébb forma az öregedéssel együttjáró emlékezet-romlás. Az
enyhe kognitív zavar súlyosabb formája a memória romlásának. A demencia – a
memória károsodás harmadik csoportja – a memóriát is magában foglaló számos
kognitív funkció olyan mértékű károsodása, mely a mindennapi életvitelt befolyásolja. A
demencia enyhébb feldékenységgel kezdődik, amit az idős ember még kompenzálni
próbál. Az emlékezet gyengülésével azonban elveszti az uralmat saját élettörténete felett.
Ez a veszteségélmény gyakran okoz depressziót, szomorúságot, félelemérzést.
SZORONGÁS, DEPRESSZIÓ: Tünetek: szociális visszahúzódás, bizonytalanság,
döntésképtelenség, reménytelenség, a testi panaszokkal való foglalkozás. Előfordulási
arányuk növekszik az életkorral, súlyos depressziós tünetek a 40 éven aluliaknál 2 %-
ban, 50-60 éveseknél 5 %-ban, 60 év felett 11 %-ban fordul elő

Az időskorral együttjáró
szociális változások
Minden idős ember változásokon megy keresztül szociális kapcsolatainak terén is. Ezek
közül különösen fontosak:
- a munkahely elvesztése, nyugdíjba vonulás
- a családtagok, barátok elvesztése
- a megszokott környezet változása
- az önállóság elvesztése
Ezeket a történéseket veszteségként élik meg az idősek, és felvetik az élet értelmére
vonatkozó kérdéseket.
Az öregedés lefolyása, egyéni megélése attól is függ, hogyan játszódnak le ezek az
előbbiekben felsorolt biológiai, pszichés és szociális átmenetek, folyamatok

Időskori lelki egészség

Szociális-kognitív
tanuláselméletek
Tanulásközpontú
megközelítések
Személyiség: élettapasztalatok során elsajátított (tanult) viselkedésmintázatok, azaz a
személyiség tanulási folyamatok eredménye
Az öröklött tényezők indifferensek, a lényeges az, hogy az öröklött „nyersanyag” mivé
formálódik a környezeti hatások nyomán
Kezdetei az 1930-40-es évek (behaviorizmus), majd az 1950-60-as években lesz uralkodó
(neobehaviorizmus)
Skinner
Nincs személyiség, csak ingerek és válaszok vannak, illetve az ezek közötti speciális (az
egyéni tapasztalatokon nyugvó) kapcsolat
A közbülső változók kihagyhatóak a viselkedés értelmezéséből
A biológiai folyamatokkal sem számolt
az ember megismeréséhez csak a tanulási törvényszerűségek és az egyén életfeltételeinek
(vagyis a környezetének) alapos ismerete szükséges
DE! kutatási eredményeit felhasználva számos gyakorlati alkalmazás (pl. zseton-terápia)

A tanulás / tanítás
alapelvei
A tanulást gátló tényezők:

a bukástól való félelem

a feladat nincs több, apró részre bontva
az utasítás hiánya
az egyértelmű utasítások hiánya
pozitív megerősítés hiánya

Hatékony tanítás elvei

1, a tanuló azonnali visszajelzést kap;
2, a feladat kisebb részekből áll;
3, megismétlik az utasításokat;
4, a legegyszerűbb feladattól halad a legnehezebbig;
5, pozitív megerősítést kap helyes válaszok esetén.

Tanulási alapelvek a viselkedés magyarázatára és bejóslására

- Pozitív megerősítés, negatív megerősítés (jutalomértékű viselkedésforma fennmarad, a
kellemetlen következményekkel járóak kioltódnak)
Elsődleges megerősítés (közvetlenül követi)
Másodlagos megerősítés (csak asszociatív kapcsolatban van a jutalomértékű dologgal
Jutalom a büntetés elmaradása , és büntetés a várt jutalom elmaradása

Tanulásközpontú elméletek értékelése

nevelés, képességfejlesztés és a gyógyítás területén is felhasználható
Ma már vizsgálják a biológiai változókat is (pl. vegetatív reakciók), és a közbülső
kognitív változókat is
Szélsőséges környezeti determináltságot sugall → sokakban ellenérzéseket kelt, helyette
olyan emberképet tartanának kívánatosnak, amelynél az emberi természet szabadságán,
felelősségén és méltóságán van a hangsúly → humanisztikus pszichológia
Szociális tanuláselmélet – Bandura
Szociális-kognitív tanuláselméletek
Kognitív: nem az ingerre reagálunk, hanem arra, amit a válaszunk hatékonyságáról
gondolunk
szociális: szociális jutalmak (elfogadás, mosoly, ölelés, dicséret, egyetértés, érdeklődés,
mások figyelme) és büntetések fontosabbak, mint a fiziológiai szintűek
Gyerekeknek szociális megerősítést (figyelem és dicséret) adtak tanulás közben – ezután
a gyerekek több, mint kétszer annyit tanultak, mint korábban
Önmegerősítés: 1, saját magunk megjutalmazása, miután megtettünk vmit, amit
elhatároztunk 2, saját cselekedeteinkkel is egyetértünk vagy éppen ellenkezőleg; sikeres
viselkedésünk után megdicsérhetjük magunkat és ez jutalmazó lesz; önmagunk vádolása
pedig büntetés
Vikariáló (behelyettesítő) megerősítés: egy adott viselkedés végzése közben
megfigyelünk vkit, aki a viselkedés után jutalmat kap – valószínűbb, hogy mi is
hasonlóan cselekszünk; azaz, a megerősítésből mintha mi magunk is részesültünk volna
A szociális tanulás egyik jellegzetes formája az utánzásos, illetve modellkövetéses tanulás
Különösen a nemi szerep viselkedés és az agresszív magatartás elsajátításában fontosak
De ez teszi lehetővé azt is, hogy olyan helyzetekből is tanuljunk, amiket mi magunk
sosem éltünk/élnénk át
Időnkként a behelyettesítő jutalom még hatékonyabb is – behelyettesítő helyzetben a
figyelmünket nem kell a viselkedésre fordítani, hanem teljes egészében a tanulásra
irányulhat
Hogyan működik?
Arra a következtetésre jutunk, hogy mi is hasonló büntetést vagy jutalmat kapnánk, ha
az adott módon viselkednénk
Azaz elvárást (mentális modellt) alakítunk ki a viselkedés és a megerősítés közti
kapcsolatra vonatkozóan
Megj.: Sokszor árnyaltabb következtetéseket vonunk le ilyen módon (például csak adott
körülményekre korlátozzuk a következtetéseinket), mintha más módon tanulnánk meg
A következményekkel kapcsolatos elvárásaink tehát fontosak a viselkedésünk
alakításában
Az elvárások közül érdemes kettőt kiemelni:
Kontrollhely-elvárások (ld. korábban Rotter)
Hatékonysági elvárások – Bandura vezette be a fogalmat
Tapasztalatai alapján azt fogalmazta meg, hogy a viselkedészavarokkal küzdő emberek
is tudják általában, hogy hogyan kellene viselkedniük, mégsem ezt teszik. Vagyis nem
elég azt tudni, hogy mit kell(ene) tennünk, biztosnak kell lennünk abban is, hogy az
adott viselkedést végre tudjuk hajtani.
Bandura – énhatékonyság-érzés

Annak magabiztos tudása, hogy képesek vagyunk végrehajtani az adott viselkedést az

adott helyzetben
Az énhatékonyság-érzés elengedhetetlen a kitartó és következetes próbálkozásokhoz
vagy viselkedés-változtatáshoz
Én-hatékonyság (self-
efficacy)
Hasonlít a belső kontrollossághoz, de nem ugyanaz

A belső kontrollos emberek a jó és a rossz következményeket is egyaránt saját

viselkedésük eredményének tekintik, ugyanakkor nem feltétlenül érzik úgy, hogy
megvan a képességük a hatékony cselekvéshez (azaz elméletileg egy belső kontrollos
embernek lehet alacsony énhatékonyság-érzése)

Külső kontrollos embernek kevésbé releváns a saját hatékonyság-érzése, kevéssé

foglalkoztatja őket (hiszen szerintük úgysem rajtuk, így a képességeiken sem múlik,
hogy mi fog történni)

DE! Bandura szerint a külső tényezők hatékonyságával kapcsolatos elvárások (pl.

használ-e majd a műtét) egyenértékűek a saját hatékonyságunkba vetett hittel. Vagyis a
külső kontrollosnak is lehetnek hatékonysági elvárásaik, ha magukat szerencsésnek vagy
jó kapcsolatokkal rendelkezőnek gondolják.

Az énhatékonyság érzés
forrásai
A korábbi személyes tapasztalatok
Korábbi sikerek felidézése, sikertelenségek elemzése
Gyakorlás
A vikariáló (behelyettesítő) tapasztalatok – mások sikerének megfigyelése erősíti,
kudarca gyengíti az énhatékonyság érzést
Szóbeli instrukció és a társak bátorítása
A fiziológiai és érzelmi állapot: az érzelmi feszültség, a stressz tünetei, a fájdalom és
kimerültség egyaránt gyengítheti az énhatékonyságot/önbizalmat.
A negatív érzelmi állapot, a fiziológiai arousal csökkentése is fontos eszköze az
önbizalom erősítésének
Énhatékonyság-érzéssel foglalkozó kutatások néhány eredménye:
nagyfokú énhatékonyság-érzéssel rendelkezők:
kitartóbbak a probléma-megoldásban
Sikeresebbek vezetői feladatok teljesítése során
Jobban kontroll alatt tudják tartani fájdalmukat szülés során
Jobban hasznosítják a társas támogatást, ami így jobb közérzethez vezet
Jó hatással van az immunrendszerre

Megfigyeléses tanulás
A tanulás folyamatát új alapokra helyezi
Megfigyeléses tanulás folyamatában legalább két ember vesz részt – újabb ok, hogy
miért nevezik ezt a megközelítést „szociális”-nak
A megfigyelő végignézi ahogyan egy modell végrehajt egy viselkedést, és ezalatt szert
tesz arra a képességre, hogy megismételje a cselekvést
Megfigyeléses tanulás során kifejezetten nagy mennyiségű információt jegyzünk meg,
már csak ezért is jelentős ez a tanulási forma
Ugyanakkor megköveteli, hogy a megfigyelő kellően odafigyeljen minden fontos
momentumra (különben nem tudja annyira kódolni, hogy aztán helyesen tudja majd
felidézni és kivitelezni)
Ez az elv több következménnyel is jár:
bizonyos modellek esetében hatékonyabban megy végbe a tanulás (például akik
valamilyen okból jobban magukra vonják a figyelmet)
Bizonyos cselekvéseket nagyobb valószínűséggel kódolunk másokhoz viszonyítva
De fontosak a megfigyelő képességei, szándékai és hogy eltereli-e valami a figyelmét
Bandura agresszióval kapcsolatos elmélete:

Az agresszió olyan viselkedés, amit a közösség is agresszívnak minősít → rosszindulat

feltételezése, szándék-tulajdonítás
Megtanulása: szociális modell utánzása (obszervációs tanulás) – az egyén arra törekszik,
hogy viselkedését, attitüdjeit valódi vagy szimbolikus modellek viselkedésének
megfeleltesse
Szociális modell megfigyelése lehet gátló/serkentő a viselkedés megjelenésére
Kísérlet: óvodában felnőtt modell
A: Bobó babát bántalmazta élőben
B: filmen látták
C: rajzfilmen látták
D: semleges helyzet
Majd enyhén frusztrálták a gyerekeket → A,B,C csoportnál nőtt a játékban mutatott
agresszió (86-90%)
Fiúknál erősebb hatás
Modell csökkenti a gátlásokat (férfi modell jobban)
Fokozza a támadó reakciókat
Férfi modell hatásosabb

A hatás hosszútávú!
A megerősítés szerepe:
Agresszív viselkedés
→ A: büntetett modell
→ B: jutalmazott modell
→ C: nincs következménye
Büntetésnél van a legkevesebb spontán agresszió; (a következmények nélküli és a
jutalmazott modell nyomán egyforma volt a spontán teljesítmény)
DE! ha azt kérték, hogy mutassa meg mit látott, nincs különbség
Vagyis a megerősítés/büntetés csak azt szolgálja, hogy a megtanult választ a gyerek
mikor használja
A megfigyelő viselkedésének megerősítése is fontos a viselkedés megjelenése
szempontjából
Büntetés hatására az agresszió kontrollja alakul ki
Modellkövetés a nemi szerepek
elsajátításában
Nemi szerepeknek megfelelő viselkedést is részben modellkövetéssel sajátítjuk el
Megfigyeljük, ahogy édesanyánk mosogat vagy édesapánk borotválkozik
Miért nem ugyanazt tanuljuk meg a megfigyeléseinkből?
Mindkét nemről rengeteg infot kódolunk, azonban vannak különbségek a kódolásban:
többet kódolunk az azonos nemű modell viselkedéséből
Miért? A gyerekek arról számoltak be, hogy jobban tetszettek nekik az azonos nemű
szereplők és jobban azonosultak velük
Általánosságban is igaz, hogy jobban odafigyelünk azokra a modellekre, akik
szimpatikusak, jobban tetszenek, így többet kódolunk a viselkedésünkből
Másfelől az a tény, hogy bár megfigyeljük a másik nem viselkedését is, mégsem
utánozzuk, ismételten az elsajátítás és a teljesítmény (viselkedés) közti különbségre utal;
valamint arra, hogy elővételezzük a jutalmat és a büntetést
A nemi szerep-viselkedés elsajátításában is fontosak a szociális megerősítések
(jutalmazzuk a gyerekeket a megfelelő viselkedésért)
De fontosak a szimbolikus modellek (tévé-, újságok-, könyvek szereplői) is
Megjegyzés: egyes vizsgálatok szerint az androgínia rugalmasabbá és alkalmazkodóbbá
teszi az embereket

Szimbolikus modellek és
agresszív viselkedés
A médiában látható modellek agresszióban betöltött szerepét illetően kisebb az
egyetértés; érvek:
Újszerű viselkedéseket valóban elsajátítunk; márpedig a médiában erőteljes törekvés
figyelhető meg az újszerűséget illetően
Megengedett vagy jutalmazott agresszió megfigyelése nyomán erősödhet az a vélekedés,
hogy a konfliktusoknak ez a megfelelő elintézési módja
Ellenérv: filmekben a rosszfiúkat megbüntetik
Kontra: igen, de túl későn, addigra már történik számos rövidtávú pozitív megerősítés +
jófiúk is sokszor agresszívak
A sokszor megfigyelt agresszió érzéketlenné teheti az embereket az emberi szenvedést
illetően

A személyiség
humanisztikus
megközelítése – Rogers
és Maslow
Fenomenológiai megközelítés
Más információkat veszünk fel, ezeket egyedileg értelmezzük, vagyis szubjektív
valóságképpel rendelkezünk
Az emberi viselkedés megértéséhez a megismerő folyamatokból kell kiindulni →
szélsőséges megismerés-központú felfogás: Kelly személyes konstrukciók elmélete
Másik irányzat továbbmegy a „megismerő ember” feltételezésénél, a hangsúly az ember
szabadságán (képes az önmeghatározásra, szabadon dönti el, hogy mivé válik) + jóságán
(destruktivitás és gonoszság a kedvezőtlen környezeti feltételekből adódik) →
humanisztikus pszichológia

Személyes konstrukciók elmélete

G. Kelly (1905-1966)
Alapja: viselkedést a szubjektív valóságkép határozza meg
Emberek közti különbség oka: másképp konstruáljuk a valóságot
Személyiség megismeréséhez a megismerő folyamatok jellegét kell feltárni
Emberképe: „naív tudós”, aki elméleteket gyárt a valóságról
Hipotézis → ellenőrzés → törvényszerűségek konstruálása
Célja az események bejóslása
Megismerő folyamatok célja, hogy konstrukciókat alkossunk a világról, hogy
bejósolhassuk az eseményeket (tárgy, személy, érzés, történés, stb.)
A konstrukciók személyesek, azaz egyediek
Alapposztulátuma: az emberek viselkedését, gondolatait és érzéseit azok a konstrukciók
határozzák meg, amelyeket az események előrejelzésére alkalmaznak
Sok konstrukció, ezek hierarchikus szerveződésűek
Személyiség= a személy konstrukcióinak összessége
Konstruktumok megismerése: szereprepertoár-teszt

Humanisztikus elméletek
1950-es évek USA: „humán potenciál mozgalom”
Célja: az elgépiesedő, a valós lehetőségeitől eltávolodott és a gazdasági/politikai
intézményeknek kiszolgáltatott „átlag-ember” újra-humanizálása
Humanisztikus pszichológia: „harmadik erő” (pszichoanalízis, behaviorizmus)
Az ember nem az ösztönei és a tudattalanja által determinált lény, de nem is az
ingerekre reagáló „gép”
Alaptétele: az ember intrinzik természete jó és egészséges, csak a kedvezőtlen
körülmények akadályozzák meg abban, hogy kreatívan kibontakozzon
Legjelentősebb elméletalkotók: Rogers, Maslow
Alapelvek:
holizmus: az egyes funkciók csak az „egész” működése alapján érthetőek meg (az
egészbe a környezet is beletartozik). Az egyén egyszerre individuális és az egészhez
tartozó (szociális). Az ember természetes állapota az „egységesség” (összerendezettség,
koherencia, következetesség), dichotómiák mindkét oldalával foglalkozni kell.
Fenomenológia: mindenki a saját szubjektív valóságában él
Önmegvalósítás: legfőbb hajtóerő, alapmotívum. Önmaga határozza meg önmagát (nem
a tudattalan, nem az ingerek).
Humán jellegzetességek: választás, kreativitás, értékek, transzcendens élmények, stb.
(elismerik a biológiai és a tudattalan folyamatok szerepét is). A társadalom
segíti/hátráltatja ezek kibontakozását. Felelősségvállalás!
Folytonosan „valakivé válunk”, önmagunk egyszerűbb változatából fejlődünk
ugyanazon énünk bonyolultabb, összetettebb változatává
Minden ember képes a fejlődésre, növekedésre
Cél: hozzásegíteni az embereket annak felismeréséhez, hogy képesek a fejlődésre, és
kibontakoztassák képességeiket
Nincs eleve rossz, érdemtelen, tehetetlen; folytonosság van a „normális” és a
problémákkal küzdő életvezetés között
A humanisztikusok hangsúlyozzák a szabad akaratot
Szabadon döntünk mit cselekszünk, mivé válunk, meghajlunk-e az értékfeltételek előtt
Jóllehet a szabad akarat ellentmondásos fogalom; lehetetlen bizonyosságot szerezni,
hogy szabad akaratból cselekszünk-e; de ezt feltételezzük magunkról
Ellenállás (reaktancia): akkor jön létre, ha vki úgy érzi, hogy elvárt vagy feltételezett
szabadságát vmi veszélyezteti, így megpróbálja helyreállítani szabadságát
Amit tiltanak, azt szeretnénk tenni, megszerezni
Mi magunk is korlátozhatjuk szabadságunkat, ami szintén kiválthat reaktancia-félét
(korai elköteleződés, korai preferencia)

C. Rogers elmélete
Rogers (1902-1987), amerikai pszichológus
Kliens-központú, személyközpontú terápia
A személy egyedi világát kell megérteni
A növekedés és fejlődés potenciáljával születünk, életünk során ezen potenciál
kibontakoztatására törekszünk → önmegvalósítás késztetése

Önmegvalósítás
A pozitív, egészséges növekedés lehetősége természetes módon fejeződik ki mindenki
viselkedésében, ha ezt nem gátolják erős, ellentétes irányú hatások
Ezt a tendenciát nevezte megvalósulásnak vagy aktualizációnak (a képességek olyan
módon való kifejlesztése, ami fenntartja vagy növeli a szervezetet)
Ez a tendencia részben a fiziológiai működésben tükröződik (növekedés, immunrendszer
védekezése), azonban a személyiségre is alkalmazható
Amikor az aktualizáció az én fenntartását vagy kiteljesítését szolgálja,
önmegvalósításnak vagy önaktualizációnak nevezzük
Az önmegvalósítás a nagyobb önállóság (autonómia) irányába mozdítja el a személyt +
élettapasztalatainak kiterjesztéséhez, gazdagításához + kreativitása növekedéséhez vezet
Az önmegvalósítás tehát a személyen belüli egészlegesség, összhang (kongruencia) vagy
integráció irányába hat és minimálisra csökkenti az inkongruenciát vagy
rendezetlenséget
Ebben központi szerep jut az „organizmikus értékelő folyamatoknak”: automatikusan
értékeljük tapasztalatainkat és cselekedeteinket, hogy azok előmozdítják-e az
aktualizációt
Én-tudat kialakul, fontos lesz mások értékelése → nem valódi szükségletei szerint
cselekszik, megtagadja valódi énjét, elhárító mechanizmusokat használ, becsapja magát.
Ha ráébred erre → lelki megbetegedések
Bizalomteli és elfogadó környezet → teljességgel működő ember
Feltétel nélküli pozitív elfogadás és őszinteség gyógyító hatású, az egészség kritériuma a
teljességgel működés
Énfogalom: az „én”-t jellemző elképzelések, észleletek, értékek
Énideál: milyenek szeretnénk lenni
Inkongruencia az énfogalom és a valóságészlelés között, illetve az én-fogalom és az én-
ideál között jöhet létre

A pozitív értékelés
szükséglete
Az emberi viselkedést nem csak az önmegvalósítás befolyásolja; jelentős szükségletünk
az is, hogy a jelentős mások elfogadjanak bennünket és szeretettel, barátsággal
viseltessenek irántunk
Ezt az elfogadást nevezi pozitív értékelésnek
A pozitív értékelés kétféle lehet
Feltétel nélküli (minden megkötés nélküli elfogadás)
Feltételhez kötött (időnként csak akkor kapunk szeretetet, ha bizonyos feltételeket
teljesítünk)
Ezen utóbbihoz kapcsolódik az értékfeltétel fogalma:
Azok a feltételek, amik alapján a személyt pozitív értékelésre méltónak ítélik
Ha hosszú időn keresztül a környezetünk értékfeltételeket alkalmaz, akkor mi is
elkezdünk értékfeltételeket állítani önmagunk elé (csak akkor szeretjük és fogadjuk el
magunkat, ha ezeknek a feltételeknek megfelelünk)
Az önelfogadásnak és önelutasításnak ez a formája a feltételhez kötött önértékelés
Az értékfeltételek és a feltételhez kötött önértékelés következményei: viselkedésünk,
értékeink, céljaink megváltoztatása az elfogadás érdekében összeütközésbe kerülhet az
önmegvalósítással (pedig az önmegvalósításnak kellene elsőbbséget kapnia; csakhogy a
pozitív értékelés szükséglete nagyon erő; ennek érdekében pl.: pályaválasztás,karrier
feladása; idő és energia nagy részének másokra szentelése)
Értékfeltételeket azonban nem mindig kívülről kapjuk, ezek a személyből magából is
származhatnak

Öndetermináció
Lényegében a rogersi gondolatmenet köszön vissza Deci és Ryan öndetermináció
(önmeghatározás) elméletében
Az emberek viselkedése többféle mögöttes dinamikát tükrözhet:
bizonyos cselekvések önmeghatározottak, ezeket azért végezzük, mert a cselekvéshez
belső érdekünk fűződik vagy értékes számunkra
Más cselekvések kontrolláltak; ezeket azért végezzük, mert fizetséget kapunk értünk
vagy eleget teszünk velük egy külső nyomásnak, követelménynek; vagy azért tesszük
meg, mert különben bűntudatot éreznénk
Önmeghatározott viselkedés esetén az érdeklődés tovább megmarad (így a jutalom
csökkentheti az érdeklődést – a játék munkába fordul át)
Ez mintha ellentmondana a tanuláselméleti megállapításoknak
Csakhogy ezt a hatást nem a jutalom váltja ki; a jutalom nyomán az változik, hogy így
nem tartjuk a viselkedést önmeghatározottnak, ezért csökken az érdeklődésünk
Van azonban, hogy a jutalom növeli a motivációt… Deci ezt azzal magyarázza, hogy a
jutalomnak 2 vetülete van
Jutalom mint kontrolláló: azt sugallja, hogy a viselkedés nem önmeghatározott; ez
akkor történik, ha értékfeltételt állít és így azt sugallja, hogy a jutalomért végezzük a
viselkedést; ilyenkor csökkenti a motivációt
Jutalom mint információ: a jutalom utalhat a képességeinkre; ha azt fejezi ki, hogy
nagyobb kompetenciával rendelkezünk, akkor növeli a motivációt
Vagyis az öndetermináció és az autonómia iránti vágy motiváló erejű
Azaz szükségünk van arra, hogy úgy érezzük, döntéseinket mi hozzuk
Vizsgálatok szerint akkor is csökken a belső motiváció, ha mi kényszerítjük magunkat
jó teljesítményre (v.ö. Rogers: önmagunkkal szembeni értékfeltételek)
Az elmélet fontos fogalma az introjektált szabályozás:
A személy magáévá teszi a viselkedéshez szükséges értéket, de ezt az értéket elvártnak
vagy kényszerítettnek érzi; így a viselkedés célja tkp a bűntudat vagy szorongás
elkerülése, illetve az elismerés vagy önelismerés elnyerése
Kontrollált viselkedés
Ezzel ellentétes az identifikált szabályozás:
A személy számára a viselkedés értelmes és értékes
Ez a viselkedés önmeghatározott
Következményeik eltérőek;
pl introjektált vallásos viselkedés rossz egészségi állapottal, míg az identifikált
vallásosság jó egészségi állapottal jár együtt
Pénzügyi sikerek előtérbe helyezése (feltehetően kontrollált viselkedés) rossz lelki
egészségi állapottal jár együtt

Énkép és védekezési
folyamatok
Rogers szerint az énkép (self) a születéskor még nem létezik, fokozatosan különül el,
egyre kimunkáltabb és összetettebb lesz
Folyamatosan fejlődik, de sosem ér el egyfajta végállapotot
A self kifejezést kétféle értelemben is használta
Létezésünk szubjektív tudatossága
Énfogalom szinonímájaként
Énfogalom: mindazon jellemzők, amiket a személy önmaga részének tekint (v.ö. Erikson
én-identitás fogalma)
Aktuális énkép: azok a jellemzők, amikről azt gondoljuk, hogy jelen pillanatban
rendelkezünk velük
Ideális énkép: azok a jellemzők, amikkel rendelkezni szeretnénk
Az önmegvalósítás következtében nagyobb megfelelés lesz az énkép két vetülete közt
De fontos az aktuális énkép és a tényleges tapasztalataink közti kongruencia is
(inkongruencia: kedvesnek gondolja magát – de értetlenül, barátságosan viselkedik
másokkal; aktuális énképe szerint okos – vizsgán rosszul szerepel)
Inkongruencia
az egységes énérzés megbomlása
Nem mindig érzékelhető tudatosan, de az organizmikus értékelő folyamat
automatikusan detektálja
Szorongást eredményez
Teljes kongruencia ritkán valósul meg
Az inkongruenciát viszont igyekszünk elhárítani (hogy ne szorongjunk), és ezért
elhárítási módokat alkalmazunk
Tapasztalatok torzítása: pl racionalizáció (elfogadható, de hamis ok kreálása); eseményt
másnak észlelünk, mint amilyen az valójában
Fenyegető tapasztalatok tudatosulásának megakadályozása: pl tagadás; vagy ha
elkerüljük azokat a helyzeteket, ahol ilyen tapasztalat bekövetkezhet

Az önbecsülés
fenntartása és
növelése
Az elhárító folyamatok tehát az énkép összhangjának (kongruitásának) fenntartása és
fokozása érdekében működnek
Azaz az elhárítások által óvjuk és növeljük önbecsülésünket
2 dolog szükséges ahhoz, hogy foglalkoztatni kezdjen önbecsülésünk:
Olyan eseménynek kell történnie, amit magunknak tulajdonítunk
Az eseménynek jó vagy rossz következménnyel kell járnia önbecsülésünk szempontjából
Mi történik, ha valami az önbecsülésünket fenyegeti?
Rogers szerint vagy az észlelést torzítjuk, vagy az élmény tudatosulását akadályozzuk
meg
Azaz: vagy minimálisra csökkentjük az esemény „negatív vonatkozásait” (ez mehet úgy
is, hogy a pozitívat maximalizáljuk), vagy megpróbáljuk úgy beállítani az eseményt,
hogy az ne legyen az énkép állandó jellemzőinek tulajdonítható
Pl kudarc esetén kifogásokat keresünk, felelősséget rajtunk kívül álló tényezőkre
ruházzuk; a sikert viszont (ami lehetőséget ad az önbecsülés növelésére) saját
magunknak tulajdonítjuk
másik mód: a relevanciát torzítjuk (nem jó a teszt, ezért teljesítettünk rosszul; nem is
érdekel a másik, így nem baj, ha rossz benyomást tettünk rá)

Önsorsrontás
Kedvezőtlen kimenetel esetén tehát az önbecsülés megóvásának egyik módja, ha az
észlelést torzítjuk
A másik lehetőség a tudatosulás megtagadása
Önsorsrontás:viselkedésünkkel megteremtjük azokat a feltételeket, amik nagy
valószínűséggel kudarchoz vezetnek
Pl vizsga előtti éjjel ébren maradni és szórakozni; jó benyomást akarunk kelteni
valakiben, de ittasan vagy ápolatlanul jelenünk meg előtte
Miért tesszük ezt?
Ha magas a mérce, nagy a kudarc lehetősége, de ha a sikert rajtunk kívül álló tényezők
akadályozzák, akkor elkerülhető a kudarc bélyege és így megóvható az önbecsülésünk
Pl. előbbi példa esetében: „senki nem tudott volna ilyen helyzetben jól teljesíteni”, azaz
nem is beszélhetünk kudarcról
DE! az önsorsrontó stratégia sikerének kulcsa, hogy nem vagyunk tisztában azzal, hogy
élünk vele
Vizsgaszorongás is lehet önsorsrontás (vizsgaszorongás jó magyarázat lehet az esetleges
kudarcra, ami így már nem a képességeknek tudható be)
Fontos fogalma még a teljességgel működő személy
Az önmagát megvalósító ember leírására használta
Jellemzőik:
Nyitottak saját érzéseikre, nem félnek tőlük, legyenek azok bármilyenek
Bíznak érzéseikben
Nyitottak a világ megtapasztalására, azaz értelemmel, kihívással és személyes
izgalommal teli életet élnek, sőt, a fájdalomtól sem riadnak vissza, ha úgy hozza az élet
Egy működési formára utal inkább a fogalom, amit bárki megtanulhat, és nem annyira
egy adott személyiségszerkezetet ért alatta Rogers

Maslow elmélete
A.H. Maslow (1908-1970) amerikai pszichológus
Harlow tanítványa volt
A humanisztikus pszichológia mozgalmának egyik alapítója és irányítója
Elsősorban azoknak a személyeknek a tulajdonságai érdekelték, akik a legtöbbet hozzák
ki az életükből; mi teszi lehetővé a képességek legteljesebb kibontását
„Motivációs piramis” – szükségleteket ösztönszerűnek tekintette és azt gondolta, hogy
ezek hierarchiát alkotnak
Motivációk hierarchiája:
I. hiányállapoton alapuló motivációk (D)
fiziológiai szükségletek
primitívek, alapvetőek, sürgetőek (piramis teteje felé ezek a tulajdonságok csökkennek)
biztonsági
kevésbé alapvető, kielégítő állapota is tovább marad fenn
szeretet, valahova tartozás
Ennek már szociális színezete van; kielégítésük is szociális interakciót feltételez
megbecsülés, önértékelés
Ügyesség és erő érzése; másoktól kapott elismerés
II. növekedési motívumok (B)
- kognitív
-esztétikai
-önmegvalósítási
- Rogershez hasonló értelemben használja; törekvés, hogy azzá váljunk,
amit képességeink lehetővé tesznek

Motivációknak ontogenetikus sorrendje van (és az aktuális élethelyzetben is sajátos

sorrend) → piramis
A piramis tetején lévők sajátosan humán motívumok
A hamarabb jelentkező (piramis alján lévők) motívumok erősebbek is
Hiányalapú: valamilyen hiányból származnak, kielégítésük egy kellemetlen állapottól
szabadít meg; Növekedésalapú: személyiség még megvalósulatlan lehetőségeire hívja fel
a figyelmet
Rogersnél két szükséglet: önmegvalósítás és pozitív értékelés, amelyek Maslow-féle
piramisban is szerepelnek
Maslownál is „előbb” szerepel a hierarchiában a megbecsülés szükséglete, vagyis
sürgetőbb, mint az önmegvalósítás
Ugyanakkor míg Rogers szerint káros, ha meghajlunk az értékfeltételek előtt, Maslow
szerint a megbecsülés iránti szükséglet az emberi motiváció természetes részét képezi
Önmegvalósító
emberek jellemzői
Az önmegvalósítás diffúz jellemző, ezért szinte bármilyen viselkedésben
megnyilvánulhat
Mindenkinek lehetősége van arra, hogy önmegvalósító legyen, de Maslow megfigyelései
szerint vannak, akik gyakrabban élnek ezzel a lehetőséggel
Igyekezett minél több ilyen emberrel találkozni és leírni tulajdonságaikat, hogy ezzel
másokat hozzásegítsen ahhoz, hogy saját életükben felismerjék önmegvalósító
tapasztalataikat
Az önmegvalósítók tulajdonságai:
Valóság gyakorlatias, hatékony észlelése, jól tűrik a bizonytalanságot
Olyannak fogadják el másokat és magukat, amilyenek
Felismerik, hogy milyen messze járnak a tökéletestől
Spontán gondolkodás, érzések és viselkedés, természetesek és mesterkéletlenek
Élettapasztalatok friss látásmódja; az életet izgalmas folyamatnak tekintik
Problémaközpontúak, az örök filozófiai kérdések foglalkoztatják őket (elsősorban az
univerzum polgára)
Függetlenek és autonómak, ha szükségletkielégítésről van szó
Gyakran tapasztalják az „óceánérzést”
Jó humorérzék, filozófikus és nem ellenséges
Kreativitás, találékonyság
Törődnek az emberiség jólétével, demokratikusak és tisztelnek másokat
Erős és kielégítő kapcsolatokat alakítanak ki inkább kevés, mint sok emberrel; tudják,
hogy a kapcsolatok erőfeszítést igényelnek
Elég erősek, függetlenek és saját meglátásaik által irányítottak ahhoz, hogy néha
szeszélyesnek, indulatosnak vagy akár könyörtelennek is tűnjenek
Az önmegvalósításhoz vezető viselkedések:
Úgy éld át az életet, mint a gyermek, teljes elmélyedéssel és összpontosítással!
Inkább új dolgokat próbálj ki, mintsem ragaszkodj a biztos módszerekhez!
Az érzéseidre hallgass, ne pedig a tekintély vagy a többség hangjára tapasztalataid
értékelésében!
Légy őszinte, kerüld a színlelést és a szerepjátszást!
Vállalj felelősséget!
Ha úgy döntöttél, hogy valamit megteszel, vidd is véghez!
Maslow később két önmegvalósító típust különböztetett meg
Az egyik az előbbi tulajdonságokkal írható le
A másik a transzcendens önmegvalósító
Olyan sokat áldoznak az önmegvalósító tapasztalatokért, hogy ez válik életük
legbecsesebb alkotóelemévé
Tudatosabban motiválják őket olyan egyetemes értékek vagy célok, amik rajtuk kívül
vagy felettük állnak (szépség, egység, igazság), mint a másik önmegvalósító csoportot
Holisztikus módon állnak a világhoz, és az érdekli őket, hogy hogyan képeznek egységet
a világ alkotóelemei
Önmagukat képességeik kifejeződésének eszközeként és nem képességeik
tulajdonosának tekintik

Csúcsélmény
Maslow azokra a pillanatokra is felfigyelt, amikor az önmegvalósítás a legtisztábban
fordul elő
A csúcsélmény szóval utalt az intenzív önmegvalósítás pillanataira
Mintha össze lennénk kapcsolva környezetünk elemeivel
Az érzékletek tisztábbak, élénkebbek
Időérzék elvész
Közben a rácsodálkozás, áhítat, eksztázis érzése
Szinte önmagunkon kívülre helyez bennünket
Nem magunkra gondolunk, hanem arra, hogy tapasztalatainkat olyan mélyen éljük át,
amennyire lehet
Passzív módon is létrejöhet (művészeti alkotás élvezete), de leggyakrabban akkor fordul
elő, ha mélyen belefeledkezünk valamibe (személy és a tevékenység összeforr)
Csíkszentmihályi: flow élménye
Nem az a fontos, hogy mit csinálunk, hanem az, hogy hogyan
A fenomenológiai megközelítés
értékelése
Fókuszban a szubjektív tapasztalat → a laikusok is természetesnek és követhetőnek
tartják
Emberi természet optimista és pozitív felfogása
Társas/társadalmi folyamatokkal is foglalkoznak → tágítják a személyiségpszichológia
horizontját
Korábban elhanyagolt területek kutatása (vallás, spiritualitás, kreativitás)
Kritika: nem elég „tudományos”, túlságosan eklektikus, fogalmaikat nehéz tudományos
módszerekkel vizsgálni, vitatható a szabadságra vonatkozó ideájuk is