1.

Életmód az 1920-30-as években

Vesd össze a magyar egészségügyre vonatkozó két forrást, és döntsd el, melyik forrás támasztja
alá az alábbi állításokat! Jelöld X-szel! "A közegészségügy - részben a területelcsatolások és az
orvosok egy részének idemenekülése miatt - feltűnően nagyot fejlődött. 1913-ban 100 ezer lakosra 31,
1921-ben 56, 1938-ban pedig 117 orvos jutott. Ez Európa élvonalába emelte az országot. Ugyanilyen
arányban nőtt a 10 ezer főre eső kórházi ágyak száma: 1 920-ban 33, 1930-ban 47, 1938-ban 54.
Minden más átlagolt civilizációs mutatóhoz hasonlóan azonban ezek a számok is nagy
településtípusonkénti különbséget takartak. Az orvosok több mint egyharmada Budapesten élt, a
másik harmaduk a városokban, s igen sok faluban egy sem ... A falusi lakosság egészségvédelmének
megszervezése terén kiemelkedő szerep jutott az ún. zöldkeresztes szolgálatnak, amelyet 1927-ben
alapítottak, és 1934 után bővítettek országos méretűvé. " (Romsics Ignác: Magyarország története a
XX. században)

"A korszakban az oktatásügy mellett az egészségügyi rendszer is sikerágazatnak mondható.

Az orvosi ellátottság európai mércével mérve az élvonalba tartozott. 1938-ban minden 100 ezer lakosra 117
orvos jutott. Az orvosi rendelők és gyógyszertárak országos hálózata mindenki számára elérhetővé tette a
szolgáltatást, ha volt biztosítása vagy volt rá pénze. (A kisebb falvakban ún. körorvosok működtek.) A kórházi
ágyak száma is gyors ütemben fejlődött, a kórházak állami, községi vagy alapítványi jelleggel működtek. (Az
ápolószemélyzet többsége apáca volt.) A kórházi, orvosi és gyógyszertári ellátottság Budapesten a leginkább
hozzáférhető és sokoldalú (pl. az itt működő klinikák révén), majd a nagyvárosok következtek (Debrecen,
Szeged, Pécs), míg a falvak esetében már ez nem mondható el. Ott pl. a szülést továbbra is bábaasszony vezette
le a lakásban. Az egészségügy fejlődését jelenti az ún. zöldkeresztes hálózat kiépülése, amely a szociális
gondozást is szolgálta. A szociális ellátottság hatékonyságát növelte az Egri (majd Magyar) Norma
elterjedése." (Gergely Jenő, Izsák Lajos: A huszadik század története)
Állítás 1. forrás 2. forrás Egyik sem Mindkettő
A falusi egészségügy fejlődését ×
jól szolgálta az 1927-ben alapított
zöldkeresztes szolgálat
Az orvosok egyharmada ×
Budapesten élt.
Az orvosi ellátottság szem- ×
pontjából Európa élvonalába
tartozott az ország.
A csecsemőhalandóság jelentősen ×
csökkent vidéken
1938-ra 17 év alatt több mint ×
kétszeresére nőtt az egy főre jutó
orvosok száma.
A kórházak egy részét ×
alapítványok működtették.
2. Igaz, vagy hamis az állítás? Írd mellé, amennyiben hamis, írd be a jó választ!

Az Egységes Pártot Teleki, Nemzeti Egység Pártja néven szervezte újjá. Hamis, mivel 1932-ben Gömbös hozta
léttre a Nemzeti Egységpártot az Egységes pártból.

A Népszövetségi kölcsönt a Teleki kormány csak a Népszövetségbe történt felvételünk után kapta meg. Hamis,
Bethlen kormány kaphatta meg 1922 után, amikor is felvételt nyertünk a Népszövetségbe. (1924-Népszövetségi
Kölcsön).

Magyarországon 1922-ben csökken a választásra jogosultak száma. Igaz

A zsidótörvények vallási alapon határozták meg a zsidósághoz tartozást. Hamis, mivel a második zsidótörvény
(1939. évi IV. tc) értelmében a zsidó zsármazású egyének különböző hivatalokat nem tölthettek be, és atzb
értelmiségi pályákon 6%ra korlátozták az arányukat.

Az 1920-as földreform nem érte el a célját, nőtt a törpebirtokok száma. Igaz

A numerus clausus számarányokban határozta meg a vallásfelekezetek részvételét a felsőoktatásban. Hamis,
mivel nemzetiségi alapon kívánta korlátozni a felvehető hallgatók létszámát.

Imrédy Béla mozgalmának jelképéül a turulmadarat választotta. Hamis, mivel a magyar élet mozgalmának a
jelképe a csodaszarvas volt.

3. „Állva ítélkező bíróság „Magyarázd meg! Mikor alkalmazták a korszakban?

Statárium, katonai bíróság, rögtönítélő szervezet, melyet csakis rendkívüli helyzetekben vezetnek be.
rendkívül gyorsan hozzák az ítéleteket, és az államrendre, a közrend felforgatásában bűnös egyéneket
ítélik el. Rájuk a polgári törvények nem vonatkoznak, hanem a katonai törvények. A korszakban 1932-
ben vezettek be statáriumot, mikor is Károlyi Gyula kormánya a biatorbágyi robbbantást (melyet a
szélsőjobboldali beállítottságú Matuska Szilveszter hajtott végre 1931 nszeptemberében) ürügyként
felhasználva fellépett a kommunisták ellen. Ennek következtében Fürst Sándort és Sallai Imrét
kivégezték, amely éles nemzetközi visszhangot váltott ki, amely hozzájárult a Károlyi kormány bukásához
a válságkezelés nem hatékony volta mellett.

4. A feladat a Horthy-korszakra vonatkozik. Írd a meghatározások betűjele mellé a

megfelelő történelmi fogalom sorszámát a felsorolásból!

a) …Szegedi gondolat..........:szélsőjobboldali program. Fő elemeit Gömbös fogalmazta meg: keresztény

fajvédelem és a magyar föld védelme a zsidó nagy tőkével szemben.

b) Harmadik út..........:a kapitalizmust és a szocializmust egyaránt elvető. Magyarországon nagy hatással

volt többek közt a népi írók mozgalmára. Kiemelkedő ideológusa Németh László.

c) Legitimizmus.................: Magyarországon az 1920-as években fellendült politikai mozgalom, amely a trónját

vesztett Habsburg uralkodóház restaurációs törekvését támogatta.

d) Numerus clausus.........: 1920-ban hozott törvény Magyarországon. Arányszámuknak megfelelően határozta

meg az ország területén élő "népfajok" nemzeti felsőoktatásba való felvételét.

e)……Úri középosztály……………….. : a kiegyezés utáni és a két világháború közötti társadalomban a közép-

birtokosok, a köztisztviselők, az értelmiség, középpolgárság által alkotott réteg. A gazdag parasztság nem
tartozott ide.

f)……Irredentizmus………………..:eredetileg az olaszok lakta osztrák és francia területek anyaországgal való

egyesüléséért küzdő mozgalom, amely általánosabb valamely nemzeti kisebbségnek a vele azonos etnikumú
szomszédos államhoz csatlakozási törekvését jelenti. A kifejezést a Trianon ellen tiltakozók használták.
1: úri középosztály
2: szegedi gondolat
3: harmadik út
4: irredentizmus
5: legitimizmus
6: numerus clausus

5. Bethlen István egyik érdeme a pénzügyi konszolidáció

a) Mi volt az OMM pénzneme? Az osztrák-magyar korona
b) Mi az új pénz neve? Pengő

c) Mikor vezették be?1927

d) Mi volt a feladata a népszövetségi főbiztosnak? Ki volt? Jeremiah Smith volt a népszövetségi főbiztos, a
feladata az volt, hogy felügyelje, hogy az ország hatékonyan, és az adott célterületre költi a pénzt. A jóvátételre,
valamint a hadsereg fejlesztésére szigorúan tilos volt az adott pénzösszeget elkölteni. a főbiztos ellenőrizta
aköltségvetést, és az állam havonta jelentést adott a pénzösszeg felhasználásáról.

e) Mennyi pénzt kaptunk, hány százalékos kamattal? 250 millió aranykorona, 7%-os kamattal.

6. Válaszold meg a szemelvénnyel kapcsolatos kérdéseket!

„1. § A tudományegyetemekre, a műegyetemekre, a budapesti egyetemi közgazdaságtudományi karra és a

jogakadémiákra az 1920/21-ik tanév kezdetétó1 csak oly egyének' iratkozhatnak be, kik nemzethűségi s erkölcsi
tekintetben feltétlenül megbízhatók és csak számban, amennyinek alapos kiképzése biztosítható.
Az egyes karokra (szakosztályokra) felvehető hallgatók számát az illetékes kar (a egyetemen a tanács) javaslata
alapján a vallás- és közoktatásügyi miniszter állapítja meg.
3. § Az 1. § rendelkezései szerint beiratkozónak az illetékes karhoz [ ... ] benyújtott folyamodással kell a
beiratkozásra engedélyt kérnie ...
Az engedély megadásánál a nemzethűség és az erkölcsi megbízhatóság követelményei mellett egyfelől a felvételt
kérők szellemi képességeire, másfelől arra is figyelemmel kell lenni, hogy az ország területén lakó egyes
népfajok, és nemzetiségekhez tartozó ifjak arányszáma a hallgatók közt lehetőleg elérje az illető népfaj vagy
nemzetiség országos arányszámát, de legalább kitegye annak kilenctized részét." (1920. XXV törvénycikk a
tudományegyetemekre, a műegyetemekre, a budapesti egyetemi gazdaságtudományi karra és a jogakadémiákra
való beiratkozás szabályozásáról)

Ki volt Magyarország miniszterelnöke a törvény elfogadásakor? gróf Teleki Pál

Mit korlátozott a törvény? A felvehető hallgatók számát, nemzethűségi szempontból, elsősorban azonban a
nemzetiségiek létszámát az egyetemeken, hiszen számarányosan vehettek részt az adott nemzetiség tagjai a
felsőoktatási képzéseken.

Említsél meg legalább három követelményt, amit figyelembe kellett venni a beiratkozás engedélyezésénél!
Nemzethűség, erkölcsiség, szellemi képességek, származás.

Miért tekinthető a törvény zsidóellenesnek? Mivel a zsidóság nagy számban vett részt a felsőoktatásban, és
burkoltan, de elsősorban a zsidók értelmiségi pályákon való elhelyezkedését vetette vissza a törvény, amely
kapcsolódik az őrségváltás elméletéhez.
Mi a törvény „köznapi” neve latinul és magyarul? Numerus clausus, zárt szám törvény magyarul.

A törvény alapján mindegyik budapesti egyetemen élt a szabály? Nem, csakis bizonyos karokon.

Milyen rendelkezés alapján volt támadható? Kisebbségvédelmi rendelkezés alapján, amelyet a versailles i békék
értelmében Európa újonnan létrejött államainak be kellett tartania. Nem biztosította az egyenlőséget nemzeti és
származási tekintetben.

Miért nem lehetett nagy számban felvenni hallgatókat? Mivel szűkös volt az értelmiségi pályák száma, és
bizonyos területeken (a repatriáltaknak is köszönhetően) túltelítettség mutatkozott.

A törvény hogyan kapcsolódik a trianoni békéhez? Mivel a trianoni béke következtében szűkebbé vált az
államigazgatás, és kevesebb értelmiségit tudott eltartani az állam. az őrségváltás elméletébe igazodva a
keresztény, nemzethű értelmiség kinevelése is fontos eleme volt a törvénynak.

7. Olvasd el a szövegrészt és válaszolj a kérdésekre!

„Szent István magyar birodalma feltámadhat valamikor újból, de nem úgy, mint a múlt század magyar politikusa
által elképzelt egységes magyar nemzeti állam, amely nyelvében is egységes, hanem csakis, mint a Duna-Tisza
medencének Kárpátok által övezett geográfiai, gazdasági, történelmi és kulturális egysége, amely a kebelében
élő nemzeteknek és ezek töredékeinek módot ad arra, hogy saját anyanyelvükön, saját szokásaik szerint
boldogulhassanak. A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a kultúra tarthatja meg és teheti ismét
naggyá. ”

a) Ki a szerző? Miniszter volt. klebelsberg Kuno

b) Milyen korábbi, XIX. századi elvvel szakít? Az egy politikai nemzet elvével szakít, és az újnacionalizmust
helyezi előtérbe.

c) Miért a magyarokat illeti a vezető szerep a Kárpát-medencében? Mivel az oktatás erősítése folytán szellemileg
kiemelkedne a magyarság a környezetéből, és a kulturfölény elve miatt vezető szerepre törhetne.

d) Milyen hatás váltott ki a szomszéd országokban? Az ott élő magyar nemzetiségek ezen eszmneiség miatt
ápolták hagyományaikat, és nem kívántakl asszimilálódni a többségi társadalomba. ez ellenszenvet váltott ki a
misantant államaiból.

e) Mit vártunk cserében az országhatárainkon kívül rekedt honfitársainkkal kapcsolatban? Hogy tartsák meg
nemzeti identitásukat, különállásukat.

f) Milyen jogi lehetőségünk volt sorsuk figyelemmel kisérésére? A kisebbségvédelmi rendelkezések, melyek
vonatkoztak a többi utódállamra is.

8. Hogyan kapcsolódnak a korszakhoz? Melyik mai ország?

Bled: 1938 augusztusában a kisantant gyűlése ebben a településben ment végbe, ahol is a német dominanciuát
felismerve, valamint magyarországi erőszakmentesség miatt a jelenlévő államok egyenrangú félként kezelték
Magyarországot, ahol elismerték Magyarország jogát a fegyverkezésre.

Budaörs: 1921 október 23-án a királyhű csapatokat a ludovikások állították meg, így Horthy győztesként került
ki a konfliktusból, melynek 19 halottja volt. A nemzetközi nyomásra IV: Károly elhagyta az országot, és a
magyar törvényhozás kimondta a habsburg ház trónfosztását.

Madeira: 1922-ben a Portugáliához tartozó szigetre szállították a britek IV. Károlyt, ahol később
spanyolnáthában hunyt el.

9.Röviden határozd meg a fogalmakat!

Repatriáltak: Azon magyarok, akik elsősorban értelmiségi pályán helyezkedtek el, de a trianoni határváltozások
következtében nem tudták betölteni állásukat. ezen emberek tömegével vándoroltak a belgrádi békét követően az
anyaországba, ahol vagy vagonlakókká váltak, vagy például a M,ária valéria telepen találtak ideiglenes
otthonra. a bethleni konszolidáció következtében idővel el tudott többségük helyezkedni az országban.

Kríling: Elszámolás.

Kaszáskeresztesek:Böszörményi Zoltán által 1933-ban alapított szélsőjobboldali párt, amely NSDAP ot másolta
le. Szimbólumok a turulmadár volt. A Nemzeti szocialista Magyar Munkáspárt betiltása után nevezték így a
pártot.

Agrárolló: Az ipari, valamint a mezőgazdasági termékek ára közötti különbség. A világválság következtében
hazánkban kinyílt az agrárolló, azaz a különbség nőtt az ipari és a mezőgazdasági termékek között az előbbi
javára.

10.Egyetemek. Hogyan kapcsolódnak a korszakhoz?

DEBRECEN

SZEGED PÉCS

Debrecen: A régebbi nevén Magyar Királyi tudományegyetem 1921-től a Tisza istván egyetem címet viselte, és
fontos szerepe volt a természettudományok hazai színvonalának az emelésében.

Szeged: A trianoni béke után a kolozsvári egyetem „pótlására” alapították, és a Frenc józsefTudományegyetem
nevet viselte a Horthy korszakban.

Pécs: A pozsonyi egyetem lett ide „telepítve”, és a janus pannonius egyetem címet viselte.

Ezen egyetemek a vidéki legfontosabb oktatási központok trianon után, szerepük a korszakban is jelentős volt a
hazai tudományos élet szempontjából.