6.

A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora (1789-1914)

6.1. A francia forradalom eszméi és a napóleoni háborúk

6.1.1. Az Emberi és polgári jogok nyilatkozatának alapkérdései (Száray: Történelem 10. 130-132. oldal)

1. A francia forradalom kitörése

- Gazdasági problémák, társadalmi elégedetlenség, (parasztság túlzott adói, nemesség rendi monarchiát
akart, a vállalkozó nemesség és polgárság alkotmányos monarchiát és jogegyenlőséget akartak)
- Növekvő feszültség Párizsban → a király növeli csapatai létszámát → a polgárság fölfegyverkezik →
1789. július 14: a Bastille ostroma
- Új polgármester választása, Nemzetőrség létrehozása
- A király elismeri az új vezetőket → a forradalom győzelme

2. A feudális kiváltságok felszámolása

- A forradalom gyors terjedése vidéken
- Alkotmányozó Nemzetgyűlés: Emberi és polgári jogok nyilatkozatának elfogadása (1789)
● polgári szabadságjogok, jogegyenlőség, népfelség elve, népképviselet

6.2. A 19. század eszméi és a nemzetállami törekvések Európában

6.2.1. A korszak főbb eszmeáramlatainak (liberalizmus, nacionalizmus, konzervativizmus és
szocializmus) jellemzői (Száray: Történelem 10. 152-156. oldal)

1. A liberalizmus
- Felvilágosodás, francia forradalom → alkotmányosság, polgári szabadságjogok igénye → liberalizmus
(szabadelvűség), liberálisok
● polgári szabadságjogok érvényesítése
● képviseleten nyugvó alkotmányos polgári rendszer
● elhatárolódás az abszolút hatalomtól és a népuralomtól
● korlátozás nélküli szabad verseny a gazdaságban
● XIX. sz. elején forradalmi irányzat

2. A nacionalizmus
- Társadalmi, vallási különbségeknél fontosabb nemzeti azonosságtudat
● közös anyanyelv, hagyományok, történelmi múlt
- Romantikus történelemfelfogás
- Cél: nemzet felemelése nemzeti állam létrehozásával
- Szembekerülés a soknemzetiségű, feudális nagyhatalmakkal → összefonódás a liberalizmussal

3. A konzervativizmus
- Válasz a radikalizálódó francia forradalomra
- Forradalmi változások elutasítása
- Hagyományokhoz kötődő, fokozatos fejlődés
- Alkotmányosság, polgári szabadságjogok
- A liberalizmus alternatívája

4. A szocializmus
- Társadalmi szolidaritás a munkássággal → jótékonysági akciók DE megoldatlan problémák
- A szocializmus megoldási javaslatai:
 magántulajdon korlátozása
 közösség szerepének növelése
- Több irányzat

5. A marxizmus
- Karl Marx és Friedrich Engels
- A társadalom két osztályba sorolása: burzsoázia ↔ proletariátus → a történelem osztályharcok története
- Osztályharc → fejlődés
- Proletárforradalom → proletárdiktatúra → osztálynélküli társadalom (kommunizmus)
 magántulajdon nincs, minden a közösségé
 részesedés a megtermelt javakból a szükségletek szerint

6.3. Gyarmati függés és harc a világ újrafelosztásáért

6.3.1. A szövetségi rendszerek kialakulása (Száray: Történelem 11. 29-31. és 45-46. oldal)

1. A három császár szövetsége

- Német törekvés Franciaország elszigetelésére → közeledés Oroszországhoz
- Ausztria csatlakozása a német-orosz szövetséghez → a három császár szövetsége (1873) ↔ orosz-osztrák
érdekellentét a Balkánon
● nagyhatalmi célok nemzeti törekvések mögé rejtése

2. A keleti kérdés és az 1877-78-as orosz-török háború

- Balkáni konfliktusok
- Bulgária és Bosznia-Hercegovina autonómiáját elutasító törökök → orosz-török háború
- Orosz előrenyomulás → török békekérelem
- San-Stefano-i béke
● Isztambul kivételével balkáni török kivonulás
● orosz támogatású Nagy-Bulgária → nagyhatalmi érdeksérelem

3. A berlini kongresszus
- Orosz előretörés → nagyhatalmak berlini kongresszusa (1878)
● nem ismeri el Nagy-Bulgáriát
● jelentős balkáni területek török kézen hagyása
● Bosznia-Hercegovina osztrák megszállása (okkupáció)
- Három császár szövetségének meglazulása

4. A kettős és a hármas szövetség létrejötte

- Német-osztrák szövetség: kettős szövetség (1879)
● Németország: támasz a franciákkal szemben
● OMM: támasz Oroszországgal szemben
- Olaszország csatlakozása → hármas szövetség,1882

5. Az antant kialakulása
- Elszigetelt Oroszország és Franciaország → szövetségkötés (1893)
- Szövetségi rendszereken kívüli Nagy-Britannia
- Nagy-Britanniára veszélyes német fejlődés
- Britek vezető szerepének francia elismerése (fashodai incidens) → „szívélyes
megegyezés”: antant (entente cordiale, 1904)
- Brit-orosz megegyezés → hármas antant, 1907
- A szövetségi rendszereken kívül maradó USA

6.4. Az ipari forradalom hullámai és hatásai

6.4.1. Az ipari forradalmak legjelentősebb területei (könnyűipar, nehézipar, közlekedés), néhány
találmánya és a gyáripar kezdetei (Száray: Történelem 10. 148-150. oldal és Száray: Történelem 11. 19-23.
oldal)

1. Az ipari forradalom fogalma

- Angliában kibontakozó gazdasági fejlődés
● iparszervezési, technikai újítások
● folytonos gazdasági növekedés
- 1780-as évek – 1850 (gépek gépekkel történő gyártása)
- Európa átformálása nyugatról kelet felé

2. A mezőgazdaság kapitalizálódása
- Anglia: termelésfejlődés, belterjes mezőgazdaság
● istállózó állattartás → trágyázás → vetésforgó
● fajtanemesítés
● tagosítás
- Mezőgazdasági népesség városokba áramlása → bérmunkások
- Csökkenő munkaerő, DE termelékenyebb mezőgazdaság → városok jó ellátása

3. Az ipari fellendülés
- Gyarmati piacok bővülése → jövetelmező textilipar → termelésnövelés → gyors technikai fejlődés
● egyszerű mechanikus gépek
● a fejlesztők mesteremberek

4. A gőz és hatásai
- Növekvő angliai szénfölhasználás → mélyebb rétegek bányászata → gőzzel hajtott szivattyúk
- Modern gőzgép: James Watt (1769)
● széles körű ipari alkalmazás → gyárak megjelenése, közlekedés forradalma

5. A közlekedés forradalma
- Termelésbővülés → piacbővülés feltétele a közlekedésfejlesztés
- Csatornaépítések → jól hajózható vízi utak → gőzhajózás (Fulton, 1807)
- Postaszolgálat → szárazföldi személyszállítás
- Gőzmozdony: Stephenson, 1825 → vasútépítések → a közlekedés forradalma
● jelentős tőkebefektetések → gazdasági húzóágazat

6. Az ipari forradalom újabb hulláma

- Európa, USA, XIX. század második fele
- A fejlődés motorja a nehézipar
- Tudományos eredményekhez kötődő fejlesztések → új eljárások, energiahordozók, erőgépek
- Ipari és banktőke fölhalmozódása → újítások ipari alkalmazása
- Energiaforrások
● alapvető a szén
● új energiaforrás a kőolaj → vegyipar fejlődése
- Alapanyagok
● alapvető a vas
● az acél szerepének növekedése → új, hatékonyabb kohók → növekvő üzemméretek
- Erőgépek
● nagy erejű gőzgépek
● belső égésű (robbanó-) motor (Otto, Daimler, Benz) → közlekedés fejlődése →
nagyipari autógyártás, repülés fejlesztése (Wright fivérek) → kőolajigény növekedése
● villanymotor → kisgépek hatékonyabb hajtása
- Elektromosság a XX. század elejétől
● világítás (Edison)
● energiatovábbítás (távvezeték, transzformátor)
● hírközlés (Bell, Marconi)
- A termelés átalakulása
● elektromos világítás → három műszakos termelés, futószalagok
● dinamit → bányászat, hadiipar forradalmasítása
● tömegtermelés → fogyasztás növekedése

7. Új iparszervezési módszerek
- Szabad versenyes kapitalizmus (XIX. sz. második harmadáig)
● gyengék kiesése, hatékonyak megerősödése → gazdasági növekedés
- Második ipari forradalom nagy tőkeigényű beruházásai
● kisebb vállalkozások beolvasztása
● bankok társulása ipari vállalatokkal → finánctőke
● nagyvállalatok szövetsége: monopóliumok → verseny korlátozása
- Nagy vállalatok szövetségre lépése a verseny korlátozására → monopóliumok
- Monopóliumok nemzeti piacon kívüli befektetései → tőkekivitel