4.

2 Az ipari forradalom első hulláma

Az ipari forradalom előzményei:

Az ipari forradalom 1780 körül Angliában bontakozott ki.

Okai:

- Kézműipart gyárakban folyó tömegtermelés váltja fel

- A termelés eszközei a gépek lettek

- A gőz a legfontosabb energiaforrás, a vas és a szén a legfontosabb alapanyagok

- Létrejöttek a gyárak: fő cél a profit maximalizálása

- Modern közlekedés: vasút, gőzhajó, makadám út

- Szabványosítás (egységes méretek) és gépgyártás: gépeken gyártani a gépeket

- A szállítás forradalma

- A vasút és a fejlettség kapcsolata

Ipari találmányok:

- fonógép - Hargraeves („fonó Jenny”), 1764

- szövőgép – Cartwright, 1784
- gőzgép - James Watt, 1769
- gőzhajó - Fulton, 1807
- gőzmozdony - Stephenson, 1825 → vasút
- vaseszterga - Maudslay, 1810
- vezetékes távíró - Morse, 1837
- makadámút - Mc Adam, 1801
- szabványosítás (egységes mértékrendszer)

Az ipari forradalom gazdasági következményei:

- a gazdaságban az ipar vált a vezető ágazattá, túlsúlyba került a nehézipar (bányászat, kohászat,
gépgyártás),
- a költséges beruházások miatt nőtt a tőkeigény, ezért új vállalatformák alakultak (pl.
részvénytársaság),
- termékbővülés és specializálódás ment végbe,
- bővült a piac, sokszorozódott a kereskedelem,
- a mezőgazdaságban is megjelentek a gépek.
Az ipari forradalom hatása a társadalomra:

- demográfiai robbanás ment végbe,

- a falusi lakosság a városokba vándorolt → migráció (elvándorlás),
- nőtt a városi népesség száma → urbanizáció (városiasodás),
- a városi lakosság elkülönülten élt → szegregáció (elkülönülés),
- átalakult a társadalom → tőkés, - és munkásosztály kialakulása,
- a közlekedés gyorsulásával megnőtt a mobilitás (mozgékonyság),
- kialakult a munkásmozgalom.

A munkásmozgalom kialakulásának okai:

- nehéz munkakörülmények,
- hosszú munkaidő,
- női és gyermekmunka alkalmazása,
- alacsony bérek,
- gyakori balesetek,
- rossz életkörülmények (lakás, táplálkozás stb.),
- tömeges nyomor,
- bűnözés,
- reményvesztettség stb.

A munkásmozgalom formái:

- géprombolás (luddizmus),
- szakmánként szerveződő segélyszervezetek,
- szakszervezetek,
- sztrájk (munkabeszüntetés), bojkott, szabotázs
- politikai érdekérvényesítés: chartizmus → petíció (charta)
munkásvédelmi törvények elfogadtatására.
Hatása → a gyáritörvények javítottak a munkások helyzetén.

- Szocialista eszmék megjelenése:

1. Utópista szocialisták: az ideális társadalmat akartak létrehozni
(pl. Owen és Fourier jótékonysági akciókat rendeztek).
Vagyoni egyenlőségre törekedtek, melyet zárt közösségben kívántak megvalósítani.
Közösségeik a gyakorlatban működésképtelenek voltak. (Utópia = „sehol sincs”)
2. Tudományos szocializmus – Marxizmus → a szocializmus és a
kommunizmus eszméjének kidolgozása:
· szocializmus (közösségi): a társadalmi problémákat a magántulajdon korlátozásával és a
közösség (állam) szerepének növelésével szeretné elérni,
· kommunizmus: cél a kizsákmányolástól mentes társadalom. Kidolgozója: Karl Marx és
Friedrich Engels (Kommunista Kiáltvány-1848)
Lényege:
· „osztályharc elmélet” (ellentétes erők harca-ez viszi előre az emberiséget) erőszakos
átalakítást megfogalmazó irányzat,
· lineáris történeti fejlődés,
· célja az osztályok nélküli társadalom (munkásuralom),
· ideális: ősközösség (ott még nem volt magántulajdon),
· eszköze a proletárforradalom, proletárdiktatúra (proletár = nincstelen).