Az első ipari forradalom

A XVIII. század utolsó harmadában elindult folyamat, amelynek bölcsője XVIII. századi Anglia. Megváltoztatta a
gazdaságot, a társadalmat és a politikai helyzetet.

Korszakai

1770-XIX. század közepéig: a textilipar, a kohászat, a bányászat fejlődik.

A gépeket alkalmazzák az izomerő helyett, az emberi és állati erők helyett új energiafajtákat részesítik előnyben
(szénnel termelt gőzenergia). Új alapanyagokat fedeznek fel és fel is dolgozzák őket (kőszén, vegyipar). A
mezőgazdaságból tömegek vándorolnak át az iparba és a kereskedelembe; a kisüzemek helyett a gyáripar veszi
át a szerepet. A kereskedelmi változás abban nyilvánul meg, hogy rövidebb idő alatt, több árut tudnak
előállítani.

Jellemző a városiasodás: az emberek vidékről a városokba költöznek.

Feltételek a forradalom elindulásához

Átalakult a mezőgazdaság, megszűnt a jobbágyság, megjelentek a bérmunkások és a földbérlők. Elterjedtek a
fejlettebb technikák: vetésforgó (nincs ugar terület, a parcellákba mindig más növényt vetnek, így nem merül ki
a talaj), trágyázás (növeli a termékenységet). Kevesebben tudnak többet előállítani. A szállítás fejlettsége
fontos: tagolt a partvidék a kikötők, belföldi csatornahálózat. A szenet nem importálják, felfedezik az új
lelőhelyeket. Elegendő a munkaerő. Fontos a belső piac megléte, vásárlóképes a tömeg. A szabadgazdálkodás
működik, vagyis nincs korlátozás, nincsenek kiváltságok, nincs monopólium. Stabil a politikai háttér, ami a
gazdasági fejlődés alapját adta. Anglia a világ vezető hatalma és az elsőszámú gyarmattartója:
nyersanyagforrás, olcsó munkaerő és piac az árui számára.

Legfontosabb találmányok

A textiliparral kapcsolatosak, mert ezekhez csak kis befektetés kellett, mivel tömegárut készítettek és nagy
hasznot húztak belőle.

Repülő-vetélő: szövéssel kapcsolatos eszköz. Ennek a segítségével gyorsabban, gépi segítséggel lehetett textilt
készíteni.

Hargreaves: Feltalálta a fonógépet, a „fonó Jenny-t”.

Jacquard lyukkártyát fejleszt, amivel a textil mintázatát volt képes megadni a szövőgépnek.

1769. James Watt: Feltalálja a gőzgépet.

1807. Robert Fulton: Feltalálja a gőzhajót.

George Stephenson: Feltalálta a gőzmozdonyt

 

Samuel Morse: Feltalálta a távíró.

Következmények
Hatalmas ipari központok: létrejött az angliai fekete háromszög Birmingham, Liverpool és Manchester között.
De ipari központ lett később még Párizs, Elzász, a Rajna-vidék, Csehország, Szentpétervár és Moszkva is.

Demográfiai növekedés: gyorsan nőtt a népesség, melynek hátterében a mezőgazdasági termelés

megnövekedése, a higiénia és a járványok megfékezése (gyógyszerek megjelenése) állt. Vidékről az emberek a
városokba jöttek (= belföldi migráció) és Európából Észak-Amerikába vándoroltak.
Mezőgazdaság: gépesítés, gőzgép megjelenése. Általánossá válik a vetés-forgó használata, a trágyázás, a
fajtanemesítés és az ipari-, ill. takarmánynövények elterjedése is.

Ipar: Kialakulnak a vállalkozók, akik tőkét fektetnek be az iparba. A sikeres vállalkozókból tőkések válnak, kiknek
a vagyona már nem a föld volt, hanem a felhalmozott vagyon. Haszonért, profitért vállalkoztak az új iparágakba
az emberek. A munkásság pedig bérért dolgozott, s fokozatosan kezdtek harcolni a jogaikért.

Társadalmi következmény: a társadalom három csoportból állt:

Burzsoázia, tőkések: ők álltak a társadalom élén, ők a nagypolgárok. Gyártulajdonosok, banktulajdonosok,

nagykereskedők és részvénytulajdonosok. Kiszorították a nagybirtokos arisztokráciát.
 

Középosztály: megélhetésüket a fizetésük adta, akik a munkásságnál nagyobb fizetést kaptak (orvosok,
jogászok, mérnökök, középmanagerek, a közigazgatás vezetői, egyetemi tanárok, kis-, és középüzemek
tulajdonosai).
 

Munkásság: egyre nagyobb tömeget tettek ki, a városokban éltek. Színes csoport: fehér galléros munkás
(=szakmunkás, tanult); betanított (=napszámos). Elindultak a szakszervezetek, melyeknek céljuk a munkásság
helyzetén való javítás volt.

Az ipari forradalom hatása a városokra

Az egyes városokban a bővülő és fejlődő ipar vonzotta az új munkaerőt, így megnőtt a városok
lakossága. Arányaiban többen kezdtek el városokban lakni, mint falvakban. A szénnel hajtott gépek
miatt fekete, korommal voltak borítva a házak, rossz volt a levegő. Kezdetben A városok kinőtték a
középkori várfalakat, így a települések szélein gyárnegyedek alakultak. Gyakran nem volt megoldott a
megfelelő csatornázás, így rossz volt a higiénia, emiatt gyakran járványok törtek ki. A gyakran 12-16
órás munka miatt sok volt a legyengült ember, illetve jelen volt a gyermekmunka. Angliában a
kereskedelem megkönnyítése miatt a szigetország belsejéből a nagyobb kikötők, folyók felé
csatornahálózat épült ki.