KUTATÁSMÓDSZERTAN

A Kutatási módszerek
A MEGFIGYELÉS
A KÍSÉRLET
ESETTANULMÁNY
Dr. Boros-Balint Julianna, egyetemi docens
A MEGFIGYELÉS
Vajon milyen céllal, teszik ezt az emberek, mire
jó a megfigyelés?

Mindennapi értelemben a A tudománmyos megfigyelés nem

mindenkori, adott helyzet direkt
nem elemzett feldolgozást értjük
megfigyelésen, mely egységes és
konkrét észlelés. Vagyis a ahol az információkat célirányosan
megfigyelésnek egyrészről van egy
idői meghatározottsága,
valamikor végezzük, van egy
formai maghatározottsága, hogy
egységes és konkrét, és van egy
ismeretelméleti
meghatározottsága is, ami
valami olyasmire irányul, ami
független a megfigyelőtől.
korlátozódik a tények puszta
tanulmányozására, hanem tudatos
osztályozási lépéssel folytatódik,
fogalmakba rendezik. Ennek célja,
hogy ok-okozati kapcsolatokat
állapítsanak meg azért, hogy az
elkövetkező események nagyobb
biztonsággal legyenek előre
jelezhetők, mint a mindennapok
esetleges megfigyelései alapján. A
rendszerezett (szisztematikus)
megfigyelés a tények objektív
feljegyzését feltételezi.
 Mindennapi megfigyelés A tudományos megfigyelés

Ugyancsak események,
A megfigyelés a cselekvés,
viselkedések,
beszéd, teljesítmény, megnyilvánulások
viselkedés stb. közvetlen észlelését jelenti, de a
észlelésen alapuló spontán, köznapi
adatgyűjtési módja. megfigyeléssel szemben
előre eltervezett,
célirányos adatgyűjtési
módszer.
 A MEGFIGYELÉS

 Hosszabb-rövidebb ideig tartó észlelés,

mely bizonyos hatások okozta jelenségek,
folyamatok megfigyelésére ad lehetőséget.
 Segítségével közvetlen információk
szerezhetők.
 Alkalmazható önállóan és más módszerekkel.
 A hétköznapi életben is folytatunk
megfigyeléseket, ezek azonban spontán
módon zajlanak le.
A tudományos
megfigyelés
Jellemzői:
 Tudatos
 Fókuszált, céltudatos, koncentrált
 Szisztematikus – tervszerű és
rendszerezett
 Objektivitásra törekszik
A tudományos megfigyelés
jellemzői
Tudatos
A megfigyelés pontosan
meghatározott céllal történik,
ami a kutatás különböző
szakaszaiban eltérő lehet.

Fókuszált
A lehetséges megfigyelési egységek
tudatos meghatározása.
A tudományos megfigyelés
jellemzői
Szisztematikus, tervszerű, rendszerezett
Konkrét megfigyelési terv szerint végezzük, mely
tartalmazza a szempontokat, a lehetőségeket és
a technikákat

Objektivitás
A megfigyelő előzetes elképzelése, állásfoglalása
nem befolyásolhatja a megfigyelés eredményeit
 A megfigyelés célja
 Kutatási probléma megfogalmazása – a kutatás
célját a megfigyelés nyomán fogalmazzuk meg.
 A hipotézis megfogalmazása – a kutatás célja már
megfogalmazódott, de a hipotézis
megfogalmazásához újabb információkra van
szükség.
 Megfigyelési szempontok kialakítása – előzetes
megfigyelés.
 Elemezhető adatok gyűjtése – konkrét szempontok
alapján a jelenségek sokoldalú, alapos
tanulmányozása.
A megfigyelés fázisai:

1. a terep kiválasztása
 Behatárolás
 Elérhetőség
 Módszer alkalmazásának
lehetőségei
 Lehetséges szerepek
 Előzetes ismeretek
 Engedélyek
A megfigyelés fázisai:

2. a terepmunka előkészítése

 Szakirodalom
 Etikai és jogi kérdések
 Álcázott vizsgálatok
 Sztereotípiák felismerése
A megfigyelés fázisai:

3. integráció
 Fedőtörténet
 Kapcsolatfelvétel
 Ajándék
 Kulcsadatközlő
 Etnocentrikus gondolkodás
elvetése
A megfigyelés fázisai:

4. fókuszpontok meghatározása

 Térhasználat
 Szerepek
 Interakciók
 Környezet
 Önreflexió
A megfigyelés fázisai:

5. A megfigyelés lezárása

 Elemzés
 Kontroll
 Sűrű leírás
 Publikáció
 A megfigyelő lehetséges
szerepei: Gold-féle tipológia

1. egészen részt vevő megfigyelés

 valódi identitása és célja nem ismert azok
előtt, akiket megfigyel
 igyekszik velük együttműködni, lehetőség
szerint követi és elsajátítja a megkívánt
szerepeket
 A megfigyelő lehetséges
szerepei: Gold-féle tipológia
2. Résztvevőként megfigyelő
A megfigyeltekkel folyamatos
interakcióban áll, de nem tesz úgy,
mintha maga is résztvevő volna
A megfigyelő lehetséges
szerepei: Gold-féle tipológia

3. megfigyelőként részt vevő

A kutató teljes mértékben részt vesz a csoport
cselekvéseiben, de nyíltan vállalja, hogy
közben kutatást is végez
 A megfigyelő lehetséges
szerepei: Gold-féle tipológia

4. egészen megfigyelő

egyáltalán nem válik a megfigyelt jelenség részesévé, s

nincs interakcióban a megfigyeltekkel

nem befolyásolja a szituációt, de cserébe kevésbé

mélyrehatóak a megfigyelései
 eltérő helyzetek  eltérő szerepek
 a részvétel folyamatos változása is elképzelhető
 módszertani és etikai kérdések ellentmondása
Megfigyelési technikák
Segítségükkel kiemeljük és rögzítjük a megfigyelés tárgyát képező
folyamatokat.

 Fajtái:

 Kódolás nélküli rögzítés: a

látott jelenség saját nyelvi
formulákkal való rögzítése.
 Kódolással történő rögzítés:
értékelési szempontok alapján
történő rögzítés.

Kódolás nélküli rögzítés

 Naplók, feljegyzések: szituáció, folyamat,

viselkedés rögzítése, kötetlen feljegyzése
 Teljes körű jegyzőkönyvezés: a megfigyelt
folyamatban tapasztalható minden meg-
nyilvánulás rögzítése (teljesség),
segítségével összehasonlíthatók a különböző
időpontokban, v. személyek által végzett
megfigyelések
 Szelektív jegyzőkönyvezés: a megfigyelt
jelenségeknek csak egy adott körét rögzítjük
(konkrét jelenségeket konkrét szempontok
alapján figyelünk meg)
Kódolással történő rögzítés

 Rögzítés becslési skálával: meghatározott

szempontok alapján felállított skálán
helyezzük el a jelenségeket
 Jelrendszeres és grafikus rögzítés: előre
megadott szimbólumok segítségével
rögzítjük a tapasztaltakat
 Kategóriarendszeres rögzítés: előre
felállított kategóriák előfordulásának
rögzítése
Zavaró tényezők a
megfigyelésben
 A szituáció:
 Előre nem látható események, problémák
 Az adott pillanatot tudjuk megfigyelni, nem ismerjük az
előzményeket

 A megfigyelő személye:
 Nem mindenki jó megfigyelő
 A megfigyelő is ember! (érzelmek, előítéletek)
 A jó megfigyelő: szimpatikus semlegességet tanúsít a
megfigyelt jelenséggel, szituációval kapcsolatban
Zavaró tényezők a
megfigyelésben
 Eszköz
 A technikai eszközök
segítségével sem tudunk
mindent rögzíteni
(pl. nem láthat egyszerre
mindent a kamera – hogy mit
lát, rajtunk múlik)
 Az eszköz jelenléte is zavaró
lehet
A megfigyelések taxonómiája

Spontán és rendszeres
megfigyelés
Természetes (Naturális) és
laboratóriumi megfigyelés
Közvetett (indirekt)és közvetlen
(direkt) megfigyelés
 teszünk valamit

A KÍSÉRLET

megfigyeljük ennek a tettnek a

következményeit

A
társadalomtudományok-
ban általában
először kiválasztják a
kísérleti alanyokat,
tesznek velük valamit,
majd megfigyelik a tett
hatásait.
Az az eljárás, amidőn valamely oksági
kapcsolat kikutatására magunk
rendezzük el a jelenségeket célunk
szempontjából, magunk működtetjük az
okokat, vagyis “benyúlunk” a természet
folyásába, hogy egy meghatározott
pontra nézve fölvilágosítást nyerjünk,
nev. Kisérletnek.
 A KÍSÉRLET
- A kísérletnél mindig
valamely feltevésből
(hipotézis) kell kiindulnunk
anélkül, hogy hozzá bármi
okból előzetesen
ragaszkodjuk.
- Teljes járatosságra van
szükség a szóban forgó
jelenségekre vonatkozólag.
- Nagy technikai ügyesség is
kell a kísérlethez.
kísérlet egy előidézett megfigyelés
A kísérlet tervszerű,
célirányú beavatkozás,
ráhatás a kísérleti
objektumra, s így a
feltételek vagyunk
befolyásolni és
rendelkezünk olyan
mérőeszközzel, mely
alkalmas az eredmények
objektív, kívánt pontosságú
mérésére.
 Osztályozás Fehér-Harsing (1977)
Az információ pontossága
szerint:
•kvalitatív (tulajdonságok,
minőségek vizsgálata)
•szemikvalitatív (nem túl
pontos mennyiségi viszonyok
feltárása)
•kvantitatív (mennyiségi
viszonyok lehető feltárása)
A probléma típusa szerint:
•felfedező jellegű (jelentős
empirikus ismeretekhez
juttat)
•demonstratív (a hipotézisek
igazságának gyakorlati
felülvizsgálása)
A változás előre
tervezhetősége szerint:
•a „próba-szerencse” (a
kísérleti objektum struktúrája
még nem ismert)
•a „fekete doboz” (a
vizsgálandó objektumról már
rendelkezünk bizonyos
ismeretekkel)
•a „nyitott doboz” (a rendszer
struktúrája viszonylag jól
ismert, ellenőrizhető a
bemenet és a kimenet
kapcsolata)
A kísérleti objektum
természete szerint:
•modellkísérletek
•„természetes”
Más osztályozási szempontok

•Előidézett kísérlet – amikor a kísérletben előidézzünk valamilyen

jelenséget vagy eljárást meghatározott körülmények között, néha
előidézve új jelenséget vagy eljárást.
•Hivatkozó kísérlet – a kutató nem avatkozik be a kísérletbe és a
tapasztalat során jönnek létre.
•Előzetes kísérlet – egy főpróba a nagy kísérlet előtt.
•Funkcionális kísérlet – független változó és a függő változó közti
viszony vizsgálata.
•Hosszmetszeti kísérlet – különböző változok vizsgálata különböző
momentumokban.
•Keresztmetszeti kísérlet – rövid ideig tartó kísérlet, két különböző
csoport esetén.
•Keresztúti kísérlet – a hipotézis ellenőrzésére szolgál, elutasítja
vagy elfogadja azt.
 A KÍSÉRLET

(1) FÜGGŐ ÉS FÜGGETLEN változók

(2) ELŐZETES ÉS UTÓLAGOS tesztelés vagy mérés

(3) KÍSÉRLETI ÉS KONTROLLCSOPORTOK

A kettős vak kísérlet

“Természetes" kísérlete

A kísérleti alanyok kiválasztása

Gyengeségük elsősorban mesterséges voltuk:
ami egy kísérletben történik, nem feltétlenül
tükrözi, hogy mi történik a külvilágban.

Erősségük a független változó elkülönítése,

ezáltal oksági következtetésekre nyílik mód;
hogy viszonylag könnyű megismételni őket; és a
tudományos szigorúság.
AZ ESETTANULMÁNY MÓDSZERE

Az esettanulmány egyrészt rendkívül ismerős módszer, más

részről olyan eljárás, amely körül bizonytalanság uralkodik abban
a tekintetben, hogy mi a helye a tudományos kutatásban.
Történeti hátterét tekintve az esettanulmány kettős eredetű:
- Természettudományi gyökere van: orvostudomany és
pszichiátria;
- Társadalomtudományi gyökere van: történettudomány és
antropológia, etnográfia.
 
Az eset egy személy, dolog, esemény vagy jelenség
jellemvonásainak, jellegzetességeinek összefüggő leírásával
foglalkozik.
- Amennyiben a személy jellembeli tulajdonságait írjuk le,
jellemrajz a pontosabb elnevezés.
- A dolgok teljes körű leírását monográfiának hívjuk.
Az esettanulmány fajtái:
•Egy vagy több eset feldolgozása egy kutatásban;
•Az esetet egy vagy több elemzési egységét közelítünk meg.
 
Bármelyiket alkalmazzunk pontosan el kell különíteni az esetet és
mi az elemzési egység.

Az egyesetes kutatás akkor indokolt ha az eset:

•Kritikus eset – döntő jellege van;
•Egyedi, ritka eset, amley új megfigyeléseket vet fel;
•Tipikus eset, amely reprezentatív módin világít ,eg egy
jelenséget;
•Újdonságot jelentő eset;
•Longitudinálus eset, amely hosszabb időn át követi az esetet.

A többesetes kutatás előnye, hogy jóval meggyőzőbb, úgy is lehet

értelmezni mint egyfajta kísérletsorozatot, amelyben az esetek a
kutatás megismétleseként foghatók fel.
Az esettanulmány lépései
Hasonlóak a más kutatáshoz sajátos vonásaikhoz:
•A kutatási kérdés, az eset és a kutatás szerkezeti
típusának meghatározása;
•A konkrét esetkiválasztás
•Előkészületek
•Az adatgyűjtés, adatkezelés, adatfeldolgozás és elemzés
•A kutatási beszámoló megírása.

Ha csak egy esetre vonatkozunk a kutatás, a kutatási terv

(protokoll) kidolgozása csupán ajánlott jellegű,
elengedhetetlen viszont több esetes vizsgálatnál, valamint
ha több kutató vesz részt a vizsgálatban. A protokoll
tartalmazza a kutatási kérdéseket, a tervezett eljárásokat
és a szabályokat, amit egyéni szükséglet szerint
alakíthatunk.
Értékelése
Az esettanulmány arra épül, hogy egy jelenség komplex módon kerüljön
megvilágításban. Nem elszigetelt jelenség, hanem ugyanazon kérdésre
többféle módszert alkalmaznak. Egy-egy összfüggés teljes
részletességében és életszerűségében tisztulhat le.
Beszélünk előnyeiről és hátrányairól:

Előnyei:
•A probléma egészleges megközelítése;
•Részletesség, életszerűség;
•Egy vagy több esetre irányulnak;
•Összetett, sokoldalú megközelítést igényelnek;
•Természetest közegükben vizsgálandóak;
•Rugalmasság, nyitottság;
•Új kérdések, szempontok fevetése.
Hátrányai:
•Idő és forrásigényes;
•Bonyolult lefolytatni;
•Kiszámíthatatlanság, kockázatosság;
•Nehéz az adatkezelés, adatelemzés;
•A konklúzió érvényessége függ az egyén pontosságától, hitelességétől;
•Az esetek nem összehasonlíthatóak;
•Nem általánosítható.