Büntetőjog és pszichológia

2. tétel: A bűnelkövetés elméletei II. (szubkultúra-elmélet, realista elméletek, intézményelméletek,

kontroll-elméletek, kognitív pszichológiai megközelítés, integratív elméletek) (V.E. 17-23. ppt)

1) SUTHERLAND – Differenciális asszociáció elmélete (Szociológiai bűnözéselmélet)

A bűnözés egy probléma-megoldó és szükséglet-kielégítő aktivitás. A deviáns viselkedés tanult, a

szocializációs folyamat része, amelyben a szűkebb környezet döntő. Ehhez az egyén ösztönösen
kapcsolódik, ha ott bűnelkövetői mintát lát, azzal azonosul.

Főbb megállapítások:
1. A bűnözői viselkedés tanulás eredménye.
2. A bűnözői viselkedést más emberekkel kialakított interakciók során sajátítják el, egy
kommunikációs folyamat (verbális, non-verbális!) keretében.
3. A bűnözői viselkedés elsajátítása elsősorban bensőséges kapcsolatokban lévő személyek által
alkotott csoportokon belül megy végbe (család, barátok - kommunikáció súlya,
mint a tömegkommunikációé)
4. Amikor a bűnözői magatartást elsajátítják, akkor a tanulási folyamat felöleli az a) a bűnelkövetés
technikáit (készség) és b) a motívumok, késztetések, racionalizációk és hozzáállások sajátos irányait
(tapasztalat).
5. A motívumok és a késztetések specifikus iránya a törvénykönyvek megítélésétől függően kedvező
vagy kedvezőtlen. DE! Nem mindenki számára fontosak a törvények (kulturális konfliktus)
6. Bűnözővé válás oka: túlsúlyba kerülnek a törvényszegést kedvező színben feltüntető értelmezések
(képzetek) a törvénytiszteletet favorizáló értelmezésekkel szemben. Ez a differenciális asszociáció
(eltérő képzetek) központi elve.
7. Az eltérő képzetek gyakoriságuk, tartósságuk, elsődlegességük és intenzitásuk tekintetében
eltérőek.
8. A bűnözői viselkedés elsajátítása hasonlít a konvencionális magatartásminták elsajátításához (nem
egyszerűen megfigyelés és utánzás).
9. Jóllehet a bűnözői viselkedés általános szükségletek és értékek kifejeződése, de ez nem
magyarázza, hiszen a nem bűnözői viselkedés is ugyanezek kifejeződése.”

2) SZUBKULTÚRA ELMÉLET

Alapgondolat: A bűnözés oka a szubkultúra.

OHLIN – „Bűnözés és alkalom. A bűnöző gengek elmélete.” (1960)

Szubkultúra kialakulásának folyamata két nagy szakaszra osztható:
A) elidegenedés (1-4 lépés)
B) megerősödés (5-6 lépés)
Folyamat: 1. iskolai beilleszkedés > 2. kudarcélmény > 3. elfordulás az iskolai értékrendről > 4. saját
értékrend kialakítása > 5. találkozás hasonló fiatalokkal > 6. közös értékrend kialakulása

COHEN – „A bűnöző fiúk. A geng-kultúra” (1950)

középosztálybeli/munkásfiatalok – ösztönzés a kriminális kultúrának > társadalmi környezet szerepe

3) REALISTA KRIMINOLÓGIAI ELMÉLETEK

WILSON – „betört ablakok elmélete”

Háttere: A jobboldali realisták (neokonzervatívok) számára fontos a közösség magatartásszabályozó

képessége. DE! A társadalmi értékek elvesztették megtartó erejüket, az egyéni érdekek, egocentrikus
 Büntetőjog és pszichológia
2. tétel: A bűnelkövetés elméletei II. (szubkultúra-elmélet, realista elméletek, intézményelméletek,
kontroll-elméletek, kognitív pszichológiai megközelítés, integratív elméletek) (V.E. 17-23. ppt)

megközelítés háttérbe szorította az altruizmust és többség/közösség érdekét > A társadalmi rend

csak határozott védelemmel biztosítható!

Folyamat: Kisebb közösségellenes, antiszociális viselkedések (graffitik, szemetelés, utcai

alkoholfogyasztás, prostitúció, koldulás) > lakosság biztonságérzetének romlását okozza > lakosság
elbizonytalanodik, szorong > lakosság visszavonul a közösségi terekről > közösségi kontroll elvesztése
> vonzó terep a bűnelkövetéshez.

Alaptétel: Egyetlen kezeletlenül maradt közösségellenes magatartás is elindíthatja a közösség

bomlását, ezért gyors, határozott közösségi reakcióra van szükség.

Zéró tolerancia rendészet:

- a közösség elleni magatartások kriminalizálása
- utcai rendőri jelenlét növelése
- rendbontókkal szembeni azonnali határozott fellépés

Kriminálpolitikai hatás: 1. zéró tolerancia büntetőpolitikai irányzat; 2. 3xleg (a legkisebb jogsértésre,

a leghamarabb, a legszigorúbban reagálni)

4) INTÉZMÉNYELMÉLETEK

A társadalmi stigmatizáció elmélete (címkézéselmélet / társadalmi interakcionista elmélet)

Igazságtalan az igazságszolgáltatás (hisz a rejtve maradó elkövetőkkel nem foglalkozik) és annak a
módja is (mert megbélyegez)
A bűnözés oka maga a büntető-igazságszolgáltatás, az állami beavatkozás. Ezért korlátozni kell az
állami beavatkozást + elkerülni a megbélyegzést. Ennek módjai: 1. dekriminalizálás, 2. diverzió, 3.
eljárásjogi garanciák, 4. szabadságvesztés csökkentése

SZAKASZ elsődleges elsődleges másodlagos másodlagos deviancia

deviancia megbélyegzés megbélyegzés
ki / mi ? büntető- társadalom
igazságszolgáltatás
történés első bcs. úgy bánnak vele a "lerótta adósságát a elköveti az újabb bcs.;
elkövetése (pl.: büntetőeljárás során társadalomnak”, ez lehet enyhébb súlyú,
közlekedési + a végrehajtás ennek DE! már
baleset); nem közben, mint ellenére azonosul a bűnözői
érzi magát egy bűnözővel, pedig megbélyegzik » egyre szereppel!!Belenyugszik,
bűnözőnek; tele nem érzi magát rosszabbul érzi magát hogy ez a „dolga”
van erkölcsi annak »» saját közeget keres, »» veszélyesebb
gáttal a „megbélyegződve” ahol nem kell a bűnözői attitűd
bűnözéssel szabadul szégyenkeznie énazonossá válik
szemben (hasonlót átélők »
volt
elítéltek)
LEMERT – elsődleges-másodlagos deviancia (labelling theory, 1967)
BECKER – „Kívülállók”, elsődleges-másodlagos stigmatizáció (critical criminology, 1963)
SCHUR – „Radikális be nem avatkozás. A bűnözés problémáinak újragondolása.” Korlátozni kell az
állami beavatkozást (Labelling deviant behaviour, 1971)
ADLER, TANNENBAUM
 Büntetőjog és pszichológia
2. tétel: A bűnelkövetés elméletei II. (szubkultúra-elmélet, realista elméletek, intézményelméletek,
kontroll-elméletek, kognitív pszichológiai megközelítés, integratív elméletek) (V.E. 17-23. ppt)

5) KONTROLL-ELMÉLETEK – KÖTŐDÉSELMÉLET

TRAVIS HIRSCHI – Kötődéselmélet (társadalmi kontroll) Causes of Deliquancy – A bűnözés okai

(1969, 2002)

A kötődéselmélet megközelítését teljesen új és önálló paradigmaként írta le, és az egyes analitikusan

elkülönített kontrollmechanizmusok pontos és szabatos leírását adta, kerülte az általánosító
megfogalmazásokat. Ez Hirschi munkáját empirikusan ellenőrizhetővé tette, valamint saját empirikus
kutatást végzett az elméleti hipotéziseinek az igazolására.

Társadalmi kötelék: elméletének központi fogalma. Szerinte a konformitást biztosító legfontosabb

társadalmi kontrollmechanizmust azok a kötelékek jelentik, amelyek az egyént szűkebb csoportjának
más tagjaihoz, vagy a csoport egészéhez kötik. Mivel a társadalmi kontroll mechanizmusai mindig
közvetlen, informális személyes kapcsolatokra épülnek, az elméletet mikroszociológiai szemléletűnek
is szokták mondani (szemben a makroszocilógiai nézőponttal, amely a formális kontroll
intézményeire pl. jogra koncentrál).

A viselkedés alapja a társadalomhoz való kötődés, kötelék, amely elősegíti a szocializációt és

konformitást. Ezeknek a kötelékeknek négy fő típusát különböztette meg:

1. Kötődés – Ez az érzelmi viszony, ami köt a szüleinkhez, tanárainkhoz, vagy a kortárscsoportunk

tagjaihoz. Az ő elvárásaiknak való megfelelés kényszere, a véleményük, illetve a rosszallásuktól való
félelem komoly elrettentő erővel bír. Minél több időt töltenek együtt (szülő és gyermek), annál
kisebb a normaszegésre való hajlandóság. A szülőhöz való erős kötődés a szülők normaszegő
magtartásától függetlenül pozitív hatású. (Bűnelkövető szülők is építhetnek ki szoros kapcsolatot a
gyermekeikkel, akiket ez a kötődés távol tart a bűnelkövetéstől.)

2. Elkötelezettség – Ez a kötődés racionális oldala. Minél többet fektet be az egyén az iskolai

teljesítményébe, a munkájába, a szüleihez vagy a gyermekeihez való viszonyába, annál kisebb a
valószínűsége, hogy ezeket a normaszegéssel kockáztatni fogja. A konvencionális cselekvésmódok
iránti elkötelezettség, a konformitás tisztelete egy racionális elkötelezettséget ad a társadalmi
normák irányába, racionális előnyöket és hátrányokat számba vevő kalkulációt.

3. Részvétel – Azt jelenti, hogy a konform tevékenységek mennyire töltik ki az életünket. Minél
elfoglaltabban vagyunk, annál kisebb az esélye annak, hogy deviáns cselekményeket követünk el. > A
társadalom érdekeit előmozdító tevékenységekkel való foglalkozás > visszautasítani a bűnelkövetést.

4. Hit – Nem vallásos hitet jelent és nem is feltétlenül valamiféle erkölcsi meggyőződést, amelyhez a
cselekedeteinket igazítjuk. A hit szociológiai jelenség, a társadalom értékrendjének elfogadását
jelenti, azt, hogy a konformitás (az uralkodó társadalmi normák követése) helyes.

 Az elmélet szerint e kötelékek egymásra hatva, együtt érvényesülnek, az érvényesülésük

mértéke különböző. Saját kutatására támaszkodva a családtagokhoz való kötődésnek, illetve
az iskolai tevékenységekben való részvételnek tulajdonított nagy jelentőséget. Hirschi
társadalmi kontroll koncepciója a kriminológia történetének egyik leggyakrabbanellenőrzött
elmélete. Az első felvetéseiből kiinduló kutatások sok esetben alátámasztották az általa
megfogalmazottakat. Legalább annyi kritikusa van, mint követője.
 Büntetőjog és pszichológia
2. tétel: A bűnelkövetés elméletei II. (szubkultúra-elmélet, realista elméletek, intézményelméletek,
kontroll-elméletek, kognitív pszichológiai megközelítés, integratív elméletek) (V.E. 17-23. ppt)

6) KOGNITÍV PSZICHOLÓGIAI MEGKÖZELÍTÉS

KOHLBERG – erkölcsi fejlődés szakaszos (1969)

De! Erkölcsi döntést igénylő helyzetekben az emberek nem járnak el következetesen, hanem
viselkedésük különböző erkölcsi szintet mutat a helyzet függvényében – mintakövetés nem egységes
> a morális ítéletalkotás képessége fejlődik > Ennek 4 szintjét különbözteti meg:
1. Prekonvencionális erkölcsiség szintje
A) heteronom erkölcs (tekintélynek való engedelmesség, félelem)
B) individualizmus és eszközrelativizmus (saját érdekek érvényesítése, de elismeri mások érdekeit
(méltányos cserék))
2. Konvencionális erkölcsiség szintje
A) kölcsönös elvárások és alkalmazkodás (jó akar lenni (mások!))
B) társadalmi rend és lelkiismeret erkölcse (társadalmi rend szempontjából gondolkodik)
3. Átmeneti szint: személyes, szubjektív lelkiismereti alapon viselkedő
4. Posztkonvencionális erkölcsiség szintje
A) alapvető jogok és értékek erkölcse (a társadalmat megelőző értékek alapján dönt, akár
szemben a konkrét szabályokkal)
B) egyetemes etikai elvek erkölcse (alapvető értékek (pl.: jogegyenlőség) vezérlik, nem törődik a
társadalmi elvárásokkal)

A bűnelkövetők (általában) az erkölcsi fejlődés konvencionális szintjén ragadnak!

7.) INTEGRATÍV FEJLŐDÉSKRIMINOLÓGIAI ELMÉLETEK

Biológiai, pszichológiai, társadalmi tényezők hatása »» egyénen belüli okok: releváns rizikó- és
protektív faktorok, életesemények léte, antiszociális és kriminális viselkedés kialakulásának okai.

GLUECK – Retrospektív hosszmetszeti vizsgálatok (1934, 1950, 1956)

Fiatalkori karrierbűnözés előrejelzése: egyéni és társadalmi rizikótényezők széles köre (pl.:
alacsony intellektus, mezomorf testalkat, alacsony érzelmi kötődés a családdal)

LAHEY-WALDMAN – A serdülőkori bűnelkövetés oka az antiszociális hajlam (2005)

Bár a nevelés befolyásoló faktor, de az örökletes tényezők a meghatározóak: kognitív képességek
alacsony szintje + temperamentum-jellemzők (pl.: vakmerőség, ingerlékenység)

THORNBERRY-P.-KROHN-MarvinD. – Interakció elmélete (2005): az antiszociális viselkedési hajlam a

meghatározó – de annak okai életkorfüggőek
0-6 év: neuropszichológiai deficit, temperamentum, rossz nevelési módszer, alacsony SES; 6-12 év:
családi + közösségi tényezők; 12-18 év: közösségi tényezők (iskola, kortárscsoport)

FARRINGTON – A rizikófaktorok meghatározóak (2002) »» Integrált antiszociális potenciál elmélete

(2005): antiszociális hajlam » kognitív folyamatok » antiszociális viselkedés «« rövid- és hosszútávú
befolyásoló tényezők .
Rizikó (pl. impulzivitás, alacsony intellektus, antiszoc. minta) / protektív faktorok (pl.társ. kötelék)