Szociológia, szóbeli 14.

tétel

14. Deviáns magatartás formái, szociológiai megközelítése

Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert nagy többségük alkalmazkodik az

adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési szabályokhoz.
A normaszegést nevezik devianciának, a normaszegő viselkedést deviáns viselkedésnek.

Alapfogalmak

Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek eltérnek az adott

társadalomban elfogadott normáktól. Minden társadalom rendelkezik saját kultúrával, norma
és értékrendszerrel, amelyek rendkívül relatívviszonyban állnak egymással. Ilyenek a
bűnözés, öngyilkosság, alkoholizmus, kábítószer-fogyasztás és a lelki betegségek.

Devianciával foglalkozó szociológus

Emile Durkheim: Az öngyilkosság c. munkája arra keresi a választ, hogy milyen tényezők
játszanak szerepet az öngyilkosság gyakoriságában.
2 dolgot állapított meg:
 Európa északi felén kisebb az öngyilkosság arányszáma, mint délen
 Európa déli részén nagyobb
Katolikus vallási területeken kisebb az öngyilkossági arányszám, mint a protestánsoknál.

Módszerek

 Statisztikai módszerek
▪ Az öngyilkossági arányszámot a statisztikai és a demográfiai évkönyvek
évente közlik. A statisztika alapja a halálozási statisztikai lapon szereplő
halálok. Csak azok a kísérletek kerülhetnek a statisztikába, amelyekről az
egészségügyi intézmények vagy más intézmények tudomást szereztek.
▪ A bűnözésről négyféle statisztikai adatot közölnek a statisztikai kiadványok:
Az ismertté vált közvádas bűncselekmények száma, ez azoknak a
cselekményeknek a száma, amelyeket a rendőrség nyilvántartásba vett
Az ismertté vált elkövetők száma
A vádlottak száma
Az elítéltek száma
 Viktimológiai módszerek
Kérdőíves felmérés, amelyben az egyént arról kérdezik, hogy egy meghatározott időn
belül a környezetében történt e valamilyen bűnözésre utaló jel, pl.: feltörték e a
kocsiját.
 Az alkoholizmus becslési módszerei
Az alkoholistákra a szakirodalom kétféle definíciót ismer:
 Orvosi definíció: az az alkoholista, akinél már kialakult az úgynevezett
dependencia vagy függőség, tehát nem tud uralkodni az ivásán
Az uralkodásra való képtelenségnek is két változata van:
Aki nem képes lemondani arról, hogy mindennap szeszes italt
fogyasszon
Aki nem képes a teljes lerészegedésig megállni az ivásban, ha egyszer
hozzákezdett

1
Szociológia, szóbeli 14. tétel

 Szociológiai definíció: az az alkoholista, akinek az életében (családjában,

környezetében, munkahelyén stb.) az alkohol fogyasztása súlyos problémákat
okoz.
Az alkohológia nemzetközi gyakorlatban két közvetett módszerrel becslik az
alkoholisták számát:
o Jellinek-módszer (1960): az adott évben májzsugorodásban meghaltak
számából indul ki, ennek 60%-át tekinti alkohol okozta májzsugorodásnak. Ezt
a számot szorozza meg 144-gyel, és ezt tekinti az adott népességcsoportban élő
súlyos alkoholisták számának.
o Ledermann-módszer (1956): az egy főre jutó összes alkoholfogyasztásból
indult ki, annak alapján becsüli, hogy a népesség mekkora része súlyos
fogyasztó.
Földrajzilag is lehet:
▪ Mediterrán típusú alkoholista: folyamatosan, a nap minden szakában
viszonylag nagy mennyiséget fogyaszt, de nem részegednek le.
▪ Északon: tömény italokat fogyasztanak
▪ Európa középső részén: vegyes fogyasztás
 Epidemológiai módszerek
Kábítószerrel kapcsolatos és lelki eredetű a problémák feltárása. A lakosság
megkérdezésén alapuló epidemológiai felvételeket lehet végezni, de a letagadás esélye
minden bizonnyal még nagyobb, mint az alkoholfogyasztás esetében.

Elméletek

 Biológiai
Nagyon sok biológiai elmélet született, de egyiket sem tudták igazából elfogadni.
 Közgazdaságtani
 Pszichológiai
A pszichológiai elméletek vagy akut feszültséghelyzetekre, vagy az egész
személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. A frusztráció-agresszió elméletet (Dollard
1939) szerint a személyi szükségletek kielégítésében való sikertelenség, frusztráció
agresszív viselkedést eredményez. Az agresszió irányulhat más személyek ellen, vagy
önmaga ellen is.
 Szociológiai
A szociológia klasszikus devianciaelméletei az anómiaelméletek. Ezek magyarázzák
ugyanis a makro társadalom jellemzőivel, struktúrájával, ellentmondásaival a deviáns
viselkedés gyakoriságát. Egyben ezek azok az elméletek, amelyek
legkövetkezetesebben alkalmazzák azt a szemléletet, hogy a deviáns viselkedésnek
közös gyökereik vannak.
Durkheim (1967) már a századforduló körül nagyon világosan leszögezte,
hogy egy-egy öngyilkosság okait kereshetjük a kérdéses személy
lelkialkatában vagy a közvetlen környezetében, de az öngyilkosságnak az adott
társadalmon belüli gyakoriságát csakis a társadalom egészének jellemzőivel
lehet megmagyarázni.
Az anómia a társadalmi normák meggyengülésének állapota. Ez többek között
a gyors és nagy társadalmi változások hatására erősödik fel.
Anómiás állapot: a gyors társadalmi változások akut feszültséghelyzeteket
teremtenek, növelik a szocializációs zavarok gyakoriságát, általában norma és
értékzavart, válságokat okoznak.

2
Szociológia, szóbeli 14. tétel

R. K. Merton (1980): abból a megfigyelésből indult ki, hogy az amerikai

társadalomban a deviáns viselkedések gyakorisága a társadalmi hierarchiában
lefelé haladva növekszik: a jómódúak között ritka, de a szegények között
gyakori mindenfajta deviáns viselkedés.
Merton szerint az anómia nem egyszerűen a normák meggyengülése az adott
társadalomban, hanem a társadalomban elfogadott célok és megengedett
eszközök közötti ellentmondás.
Általánosan elfogadott célok:
 Anyagi siker
 Meggazdagodás
 Karrier
Az ehhez vezető megengedett eszközök:
o Tanulás
o Munka
o Takarékosság
5 féle magatartást különített el Merton azzal kapcsolatban, hogy a célokat vagy
eszközöket valaki elfogadja e vagy sem:
 Konformitás: a megengedett célokat és eszközöket pozitívan ítéli
meg. Középosztálytól lefelé.
 Újítás: a célokat elfogadják, de az eszközöket nem. Bűnözők
csoportja.
 Ritualizmus: a célokat nem fogadják el, de az eszközöket igen. A
társadalmi normák lélektelen követése. Bürokrácia.
 Visszahúzódás: sem a célokat, sem az eszközöket nem fogadják el.
Érdektelenek a társadalommal szemben. Alkoholisták,
hajléktalanok.
 Lázadó: el is fogadja, meg nem is fogadja el. Bármilyen
szubkultúra tagjai.

Eszközök Célok
Konformitás + +
Újítás - +
Ritualizmus + -
Visszahúzódás - -
Lázadó +,- +,-