Document 22020 Section 16345

MISKOLCI EGYETEM
Egészségügyi Kar
Egészségügyi Szervező Alapszak
Egészségturizmus Szervező Szakirány
Társadalmunk devianciái – avagy a deviáns viselkedés formái

és társadalmi hatásai
Konzulens: Dr. Rucska Andrea Készítette: Juhász Anita

2015.
Tartalomjegyzék
Bevezető ............................................................................................................................1
1. Deviancia, deviáns viselkedés ........................................................................................2
Deviancia .......................................................................................................................2
Társadalmi norma ...........................................................................................................2
Deviancia, deviáns viselkedés.........................................................................................2
Deviancia elméletek .......................................................................................................3
A deviáns viselkedés okai Magyarországon ....................................................................4
Társadalmunk devianciái ................................................................................................5
Az alkoholizmus .............................................................................................................5
Az öngyilkosság .............................................................................................................6
Mentális betegségek .......................................................................................................7
A kábítószer-fogyasztás ..................................................................................................8
A bűnözés ......................................................................................................................9
Szexuális- és vallási devianciák .................................................................................... 11
2. A gyermek- és fiatalkorúak szocializációját befolyásoló tényezők és következményei – a
fiatalkorúak devianciái .....................................................................................................12
A család ....................................................................................................................... 13
Az iskola ...................................................................................................................... 13
A serdülőkor és a kortárscsoport ................................................................................... 15
Média, internet, virtuális világ ...................................................................................... 16
Megelőzés .................................................................................................................... 18
3. A középiskolás fiatalok kutatásaim tükrében ................................................................ 19
A kutatás célja, hipotéziseim ........................................................................................ 19
A kutatás módszere ...................................................................................................... 19
A kutatás célcsoportja ...................................................................................................19
A kérdőívről általánosan ............................................................................................... 20
A kutatási eredmények bemutatása ............................................................................... 21
A kutatási eredmények összefoglalása .......................................................................... 42
Összegzés ........................................................................................................................ 46
Felhasznált irodalom ........................................................................................................ 47
Felhasznált internetes források ......................................................................................... 48
Melléklet.......................................................................................................................... 49
Bevezető
Tanulmányaim során gyakran találkoztam a deviancia kifejezéssel. Munkám

elkészítése alkalmat adott a témában való elmélyülésre. E szó hallatán számtalan
kérdés vetődött fel bennem és vetődik fel bennünk. Mit jelent ez a kifejezés? Mi a
társadalmi norma? Kikre használhatjuk ezt a szót? Dolgozatom első fejezetében a
szó jelentését, valamint a szorosan hozzá kapcsolódó alapfogalmakat tisztázom.
Ismertetem a normaszegő magatartásokra született elméleteket, a deviáns
magatartások lehetséges okait és bemutatom a mai magyar társadalomra vonatkozó
normát sértő magatartásokat.
Dolgozatom következő fejezetében a gyermek- és fiatalkorúak
szocializációját befolyásoló tényezőket, következményeit, a fiatalság devianciáit
tárom fel.
Ismereteimet felhasználva - kutatómunkámban - a lakóhelyemen működő
gimnáziumban, szakközép- és szakiskolában azokra a kérdésekre keresem a választ,
hogy a dohányzás, az alkohol-, és a kábítószer-fogyasztás mennyire jellemzi a
végzős tanulókat, milyen az iskolai légkör, az indokolatlan hiányzás és a fizikai
agresszió jellemzi e a tanulókat. Mennyi időt töltenek a média és kommunikációs
eszközök használatával, valamint mivel töltik szabadidejüket és mit terveznek
jövőjükkel.
1
„A bűn mindenek előtt azért normális,
mert bizonyosan nincs olyan társadalom,
amelyben ne léteznék.”
(Émile Durkheim)
1. Deviancia, deviáns viselkedés
Deviancia
A deviancia összetett szó, a latin deviál, deviáció eredetből származik.
Jelentése elhajlás, eltérés, letérés a helyes útról. A többségi társadalom által elítélt
és intézményes reakciót kiváltó, a mindenkori társadalmi normáktól eltérő
viselkedés.
Társadalmi norma
A társadalom minden tagja számára értelmezési, igazodási alapot nyújtó
magatartásszabály1. A társadalomban nagyon sokféle norma érvényesül egymás
mellett. Vannak írott, jogi normák, melyek megszegését az állam
kényszereszközökkel bünteti. Az erkölcsi szabályok, szokások, illemszabályok és
divatszabályok megszegését a társadalom többi tagja megvetéssel bünteti 2.
Deviancia, deviáns viselkedés3

Az emberek társadalmi együttélése azért lehetséges, mert többségük
alkalmazkodik az adott társadalomban elfogadott normákhoz, viselkedési
szabályokhoz. Azonban minden társadalomban előfordul, hogy egyes tagjai ezeket a
normákat megszegik. A normaszegést devianciának nevezik, a normaszegő
viselkedést deviáns viselkedésnek.
1
Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 30., 44.
oldal
2
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába, Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder
Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 568. oldal (a)
3
Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 598-600. oldal (b)
2
Deviáns viselkedésnek azokat a viselkedéseket nevezzük, amelyek az adott
társadalomban elfogadott normáktól eltérnek. Ilyen az alkoholizmus, az
öngyilkosság, a lelki betegek, a kábítószer-fogyasztók, és a bűnözés. Itt említhetjük a
szexuális- és vallási devianciákat is.
A társadalmi normák társadalmanként és korszakonként eltérőek lehetnek.
Azt a normaszegő viselkedést tekintjük deviáns viselkedésnek, amely az egyénnek
és családoknak, és a társadalom működésében is károkat okoz.
A köznapi gondolkodásban minden deviancia kisebb vagy nagyobb

mértékben károsnak, diszfunkcionálisnak látszik a társadalomra nézve. Durkheim
szerint és azóta a szociológusok által gyakran hangoztatott szempont, hogy a
teljesen konform társadalomban, ahol senki sem térne el az elfogadott normáktól,
minden változás és fejlődés leállna. Egy olyan szabályozást kell találni, olyan
társadalmi állapotot, amely elég toleráns ahhoz, hogy bizonyos mennyiségű
devianciával együtt éljen, de elejét veszi annak, hogy a társadalom felbomlását
idézze elő.
Deviancia elméletek4
A deviancia okaira vonatkozóan szociológiai, biológiai, pszichológiai és
közgazdaságtani elméletek születtek.
A szociológiai elméletek közös jellemzője, hogy a deviáns viselkedés
társadalmi gyakoriságának magyarázatát keresik, a társadalomban gyökerező
okokat kívánják feltárni. Ez a szemlélet fontos következményekkel jár, ugyanis azt
sugallja, hogy nemcsak az egyént kell megváltoztatni, hanem a társadalomban kell a
túlzott devianciát csökkenteni.
A biológiai elméletek az egyén biológiai, antropológiai tényezőinek
befolyásolását előtérbe helyező álláspontok.
A pszichológiai elméletek akut feszültséghelyzetekre vagy az egész
személyiségfejlődésre helyezik a hangsúlyt. Ha az emberek életében a deviáns
4
Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 603-607. oldal
3
magatartás kialakulásához vezető okokat keressük, minden esetben fel lehet fedezni
valamilyen akut feszültséghelyzetet.
A deviáns viselkedés okai Magyarországon5

A magyarországi empirikus vizsgálat kimutatta, hogy a deviáns viselkedés
kezdete előtt, és annak folyamán akut feszültséghelyzetek fordultak elő.
Az alkoholizmus kialakulásában férfiak esetében nőkapcsolatok zavarai,
munkahelyi és foglalkozási életpályával kapcsolatos feszültségek, valamint az
alkohol átmeneti feszültség- és szorongásoldó hatása volt megfigyelhető. Az
öngyilkosság hátterében családi konfliktusok, elmagányosodás, a menekülés
szándéka áll. A kábítószert fogyasztó fiatalok jelentős része súlyosan zilált
családokban élt, vagy családon kívül nevelkedett fel. A fiatalok azért nyúlnak a
kábítószerhez, mert átmenetileg elfelejtik a családban és az iskolában őket ért kínos
élményeket.
Mindegyik deviáns viselkedésfajta hátterében nagy szerepet játszanak a
családi problémák és a család hiánya. A szocializációt megzavaró események,
életkörülmények között megtalálhatóak a szülők – különösen az anya - elvesztése,
szeretetlen magatartása, alkoholizmusa, mentális betegsége, az erőszakos nevelési
módszerek, és a gyermekbántalmazás.
A deviancia kutatások azt is kimutatták, hogy az alkoholisták szülei között,
és baráti-munkatársi környezetben gyakran akadnak olyanok, akik maguk is túlzott
mennyiségben és gyakran isznak. A magyar társadalomban szinte teljesen elterjedt
az a norma is, hogy az élet nagy eseményeit (pl.: érettségi, szakmunkás-
bizonyítvány megszerzése) mértéktelen ivással kell megünnepelni.
A magyarországi deviancia lehetséges okai között tehát feltételezhetően a
gyermekkori szocializáció zavarai, a felnőttkori feszültséghelyzetek, a bizonyos
deviáns viselkedések sajátosságai és az elmúlt évtizedekben a társadalomra
kiterjedő anómia- és elidegenedés válság kialakulása állhat.
5
Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 622-626., 628. oldal
4
Társadalmunk devianciái
Az alkoholizmus
A túlzott alkoholfogyasztás az egyik legsúlyosabb egészség- és társadalom
romboló tényező. A rendszeres szeszes ital fogyasztás növeli a szív- és érrendszeri
megbetegedések kockázatát, pszichológiai és fiziológiai zavarokhoz, halálhoz is
vezethet. Ismertek társadalmi hatásai, melyek leginkább a családok szétesése révén,
az ilyen családokban élő gyermekek vannak kitéve.
Az alkoholt fogyasztók típusait vizsgálva az alkoholfüggőség, valamint
alkoholbeteggé válás a legsúlyosabb, a személyiség fokozatosan leépül.
Az alkoholizmus kialakulásában jelentős szerepe van az egyéni szocializációt
megzavaró eseményeknek (szülők elvesztése, pszichiátriai zavar, szülők
alkoholizálása). Kulcsfontosságú a krónikus pszichés megterhelés, stressz-
állapotok, belső feszültségek előfordulása, az ezekkel való megküzdés zavarai. Az
egyén társas környezetének hatása is jelentős (közösségi ivási szokásai). Számtalan
esetben az adott társaságban szégyennek minősül a nem ivás.
Az alkoholizmus okozta károk között megtalálhatjuk a magatartás-, és
szocializációs zavarokat, valamint a gazdasági és egészségügyi károkat is.
Az alkoholizmus gyógyítása összetett, nincs egyszerű és biztos eszköz 6.
A magyarországi alkohol-fogyasztás világviszonylatban vezető helyet foglal
el. Az alkoholisták számáról pontos adatunk nincs, valós méreteit csak becsülni
lehet. Az alkoholistákat gondozó intézetekben nyilvántartott gondozott a teljes
számnak csak egy töredéke.
Az alkoholproblémák főként az idősebb férfi korosztályt érintik, de az elmúlt
évek felmérései a fiatalkorúak túlzott alkoholfogyasztásának gyakoriságát igazolják.
A túlzott mennyiségű alkohol-fogyasztás tehető felelőssé a szív-és
érrendszeri megbetegedések (halálok), az öngyilkosság, a balesetek (közúti- és
munkahelyi balesetek), a közrend elleni bűncselekmények, erőszakos
bűncselekmények, emberölések, a családon belüli erőszak emelkedő adatainak
kedvezőtlen változásáért.
6
Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája, Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007., 165-
182. oldal
5
Ha a túlzott mértékű, rendszeres alkoholfogyasztással közvetlenül
összefüggésbe hozható haláleseteket – májzsugor, rákos megbetegedések – vesszük
figyelembe, európai viszonylatban Magyarország listavezető.
Az alkoholizmus számos betegség kialakulásának kockázatát növeli
(emlőrák, gyomorrák, agyi betegségek, szív- és érrendszeri betegségek, májcirrózis,
fej- és nyaki daganatok), melyek a halálozási mutatókat is negatívan befolyásolják.
Az öngyilkosság
Az öngyilkosság az egyén saját életének kioltása. Szándékosan, közvetlen és
tudatosan okozott halál. Szükséges hozzá a meghalás tudatos szándéka, egy
módszer, mely alkalmas az élet kioltására, és a módszer cselekvés-sémájának a
megvalósítása. Az öngyilkosságnak van egy kísérleti stádiuma, amely eljut a halál
bekövetkeztéig vagy kísérlet marad.
Számtalan tényező játszik szerepet abban, hogy egy személy gondolataiban
az öngyilkosság felvetődjön. Az öngyilkosság elkövetésének okaiban biológiai,
pszichiátriai, szociokulturális tényezők is jelen vannak.
A legfontosabb előrejelzés az öngyilkossági kísérlet(ek), valamint a
depresszió, a mentális zavar, az alkohol- és szerfüggés, testi betegség, magány,
stressz, reménytelenség, melyek szintén hajlamosító tényezők7.
Az öngyilkosság megelőzése nem egyszerű feladat. Prevenciójában a
szülőknek, családnak, pedagógusoknak fontos szerepük van. Ők azok, akik
közvetlen kapcsolatban vannak a krízisbe került személlyel, és elsősorban
segítségükre lehetnek.
Az öngyilkosság olyan pszichiátriai vonatkozású esemény, amely a beteg

halálával végződhet. Bár az ezredforduló óta egyre kevesebb öngyilkosságot
követnek el, Európában még mindig vezető pozíciót töltünk be.
Az Egészségügyi Világszervezet (WHO) adatai szerint évente csaknem 1
millió ember lesz öngyilkos világszerte. Ennek sokszorosa, akik csak próbálkoznak,
7
197. oldal
6
megkísérlik az öngyilkosságot. Ezen az elkeserítő tényen a 2008-as globális
gazdasági válság is tovább rontott.
A férfiak a nőknél sokkal gyakrabban vetnek véget életüknek és az
öngyilkosságok zömét a 40 év feletti korosztályban követik el.
Mentális betegségek
A mentális (pszichiátriai) betegség gyűjtőfogalom. Ide sorolható minden
olyan diagnosztizálható kór, panasz, probléma, amelyet az észlelés, megismerés,
megértés, az érzelmek és a viselkedés abnormalitásai jellemezhetnek. Ezekben az
állapotokban bekövetkező változás az egyén magán- és társadalmi életét,
kommunikációját kórosan rontja. Megnehezíti feladatainak megoldását, jövőjének
megtervezését.
A leggyakoribb mentális betegségek a félelem, a szorongás, a fóbia,
depresszió, szkizofrénia.
A pszichés betegek kezelésére gyógyszerek és pszichoterápiás kezelések
adnak lehetőséget8.
A magyarországi lakosság mentális állapota – az európai országokéval
összehasonlítva – rossznak minősíthető.
Az ellátórendszer jelenlegi helyzetére az elavult infrastruktúra és
műszerállomány a jellemző. A humán kapacitás száma sem elegendő. Nehézséget
okoz a szakember hiány, és az elmúlt években bekövetkezett ágyszám csökkentés.
A pszichiátriai gondozók és szakrendelők túlterheltek.
A mentálhigiénés stratégia fő célkitűzései: a mentális egészséggel
kapcsolatos tananyagfejlesztés, a mentális betegekkel foglalkozó szakemberek
képzésének támogatása, a mentális egészségfejlesztés; A korai beavatkozásra
lehetőséget adó rendszerek kialakítása, az ellátórendszer fejlesztése, a rehabilitáció,
valamint a stigmatizáló magatartás visszaszorítása.
8
221. oldal
7
A kábítószer-fogyasztás
A kábítószer jogi kifejezés, olyan anyagok, gyógyszerek, vegyszerek
összessége, amelyek a központi idegrendszerre hatva átmeneti viselkedésbeli
elváltozást (kellemes érzés, színes álmok), élettani változást eredményez.
A pszichoaktív anyagok, szerek magukban foglalják a kábítószereket,
pszichotóp anyagokat, gyógyszereket, vegyszereket, oldószereket, amelyek a
központi idegrendszerre hatva a tudatállapot megváltoztatására alkalmasak.
Drognak minősül bármilyen anyag, amely a szervezetbe kerülésekor annak
egy vagy több funkcióját megváltoztatja, a kábult állapot előidézésére is képes.
A narkománia kialakulásának okai között megtalálhatóak a drogok
sajátosságai (ellazít, nyugtat, oldja a belső feszültséget), a családi háttér
(veszekedés, italozás, szélsőséges nevelési forma, családon belül előforduló
devianciák), valamint a társadalmi és környezeti hatás (kíváncsiság, a
társadalomban tapasztalható drogfogyasztási minták, stressz helyezetek enyhítése),
média, reklám.
A szerhasználat pszichés-, testi tüneteket, magatartásbeli változásokat
eredményez.
Legfontosabb feladat a veszélyeztetettség megelőzése, a társadalmi deviancia
növekedésének fékezése. A másodlagos megelőzés célja a fogyasztóvá válás
megelőzése, veszélyeztetettség elhárítása, kezelése, illetve a már szert fogyasztók
gyógyulásuk színteréhez való jutása. Nagyon fontos feladat a rehabilitáció és az
utógondozás9.
A kábítószer fogyasztás az utolsó évtizedekben jelent meg a magyar

társadalomban, és az elmúlt években ez a probléma súlyosbodott.
A szerhasználók száma növekedik, ezen belül az intravénás kábítószer
használók aránya. Ennek következménye, hogy nő az esélye a különböző fertőző
betegségeknek, mint például a hepatitis és a HIV terjedésének is.
9
247. oldal
8
A kipróbálás – azaz a kábítószerrel való első találkozás - egyre fiatalabb
korban történik meg, és ezért egyre alacsonyabb a kábítószer fogyasztók
átlagéletkora. A rendelkezésre álló adatokból megállapítható, hogy az első
kipróbálás időpontja a fiatalabb (14 éves vagy annál fiatalabb) életkor felé tolódott.
A klasszikus szerek mellett teret nyertek a szintetikus szerek, azon belül az új
pszichoaktív anyagok (az úgynevezett dizájner drogok), melynek megjelenése, és
terjedése komoly gondot okoz.
Magyarország a kábítószer-csempészet tekintetében tranzit- és célország is
egyben.
Jelenleg nem megoldott a gyermek- és fiatalkorúak kábítószer-fogyasztók,
kábítószer-függők ellátása. A probléma megoldása egy olyan intézményhálózat
kiépítésével lenne orvosolható, mely járó- és fekvőbeteg ellátást, rehabilitációs
feladatoknak is helyet biztosítana a szükséges szakmai és infrastruktúrális
feltételekkel.
Örömömre szolgált azt a hírt olvasni, miszerint idén júliusban Szatymazon
megnyílt az ország első gyermek addiktológiai intézménye. Egyenlőre 10
férőhelyen, 10-18 éves fiatal fiúkat fogad, de a további fejlesztésben gondolkodnak.
Az épület bővítése után az ellátás koedukált lesz. A terápia ideje 3-8 hónap, az
ellátás ingyenes. A rehabilitációs részleg drog- és alkoholproblémákkal,
gyógyszerfüggőséggel, viselkedési függőséggel (pl.: játékszenvedély,
internetfüggőség) küzdő fiatalok kezelésében segít. Ősz folyamán pedig hasonló
intézmény megnyitását tervezik Ráckeresztúron. Bár ezzel nem megoldott a
probléma, de kis lépés a helyzet javítása érdekében.
Fontos feladat továbbá a büntetőeljárások visszatartó erejével történő
kereslet-kínálat csökkentése.
A bűnözés
A bűnözés a büntetőjog által tiltott és elkövetett bűncselekmények, valamint
a cselekmények elkövetőinek és sértettjeinek halmaza. A bűnözés a legsúlyosabb
normákat sértve a büntetőjogi felelősségre vonást eredményezi.
9
A bűnözés kialakulásához makro- és mikrostrukturális okok vezethetnek.
Makrostrukturális okok között a felgyorsult életritmus, lakásproblémák
(urbanizáció), társadalmi mobilitás (a társadalmi hierarchiában elfoglalt hely
lefelé/felfelé történő mozgása), deviáns viselkedések (alkohol, kábítószer-
fogyasztás, mentális betegség), valamint az anómia emelhető ki.
Mikrostrukturális okaiban megtalálható a család nem megfelelő működése,
bűnöző család, antiszociális család, az iskolában történő hibás tanári magatartások
(megszégyenítés, durva fegyelmezés, iskolai eredmények sikertelensége), a kortárs
csoportokon belüli elfajult szórakozás, munkahely hiánya, és az anómia.
A kriminalitás kialakulásában a bűncselekményt elkövető testi, genetikai
adottságai, szellemi képességei és késztetései, döntésében és viselkedésében
egyaránt befolyással bírnak.
Kiemelt bűncselekmények közé a vagyon elleni-, valamint az erőszakos
bűnözés típusai tartoznak.
A társadalmi bűnmegelőzés komplex feladat, melyre jogi és preventív
eszközök szolgálnak10.
Magyarországon a bűnözés ma is a társadalmi érdeklődés középpontjában
álló jelensége. A bűnözés növekedésének meghatározó jellemzője a magas
munkanélküliségi ráta, valamint a társadalom egyes rétegeinek háttérbe szorulása.
Az elmúlt évek bűnügyi statisztikáiban az erőszakos- és vagyon elleni
bűncselekmények emelkedése figyelhető meg. Az áldozatok egyre inkább az
időskorúak, a nők és gyermekek köréből adódnak.
A bűnelkövetők legtöbb esetben férfiak, azonban az elkövetők közötti
fiatalkorúak aránya fokozódik.
A bűnmegelőzés összetett, komplex feladat, és csak akkor eredményes, ha az
állami, önkormányzati, egyházi szervezetek, a családok és állampolgárok is részt
vesznek ebben. Nagyon fontos a rendőrség, a büntető igazságszolgáltatás hatékony
és gyors munkája, az oktatási intézmények prevencióban történő részvétele.
10
277. oldal
10
Elkerülhetetlen az egészségügyi ellátórendszer jelzései (veszélyeztetettség
észlelésekor), illetve fontos a szerepük a terápiás ellátás esetén is.
A szülők nevelésükkel, a család, és mi magunk, állampolgárok is sokat
tehetünk annak érdekében, hogy a bűnügyi statisztika pozitív irányba
mozdulhasson.
Szexuális- és vallási devianciák

A szexuális deviancia olyan szexuális szokás, amely az adott társadalom
tradíciói, kulturális és erkölcsi elvei, valamint folyamatos működése szempontjából
minősítve elítélendő, tiltott.
A szexuális devianciák kialakulásában biológiai, pszichés és szociológiai
okok állnak.
A szexuális deviancia segítésére, megelőzésére és visszaszorítására a
szexuális felvilágosítás, gyógyszeres hormonkezelés, szexuál- és pszichoterápia,
önsegítő csoportok, nemátalakító műtét, büntetőjogi intézkedések lehetőségei
szolgálnak.
A vallás bizonyos hittételek és gyakorlatok egységes rendszere. Az egyes
vallási tevékenységek deviánssá minősítése nem a vallás alapvető funkciói
betöltésének zavaraival függnek össze, hanem azok tartalmi elemeivel 11.
11
298, 303, 312. oldal
11
2. A gyermek- és fiatalkorúak szocializációját befolyásoló
tényezők és következményei – a fiatalkorúak devianciái
A gyermek- és fiatalkori bűnözés igen népszerű téma napjainkban. Az írott

sajtó, a rádió, a televízió is egyaránt foglalkozik vele. Azonban a bűnözés valódi
okairól, a bajban lévő ifjúságról már keveset hallunk.
A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során

az egyén megtanulja megismerni önmagát, környezetét, valamint elsajátítja az
együttélés szabályait, és az elvárt viselkedésmódokat.
A szociológia és a pszichológia tudomány képviselői a szocializáció

zavaraiban látják a deviáns viselkedés kialakulásának okát. A deviáns viselkedés
kezdetének az akut stresszhelyzet csak a közvetlen kiváltó tényezője. A feszültségek
elviseléséhez, megoldásához egészségesen fejlődött személyiség szükséges. Az
egészséges személyiségfejlődéshez, szocializációhoz harmonikus családi háttér, és a
kortárscsoportokkal való jó kapcsolatok szükségesek. Ha ezek hiányoznak,
szocializációs és személyiségfejlődésbeli zavarok léphetnek fel. (A szociológiai
kutatások legtöbb esetben kimutatták a személyiségfejlődésnek olyan korai,
gyermekkori zavarait, melyeknek következtében a személy kevésbé ellenállóképes a
felnőttkorban fellépő feszültségekkel szemben.)12
A gyermek szocializációját négy tényező befolyásolja jelentősen: a család,

az iskola, a korosztályi csoport, és a média13.
12
Zsolt, Osiris Kiadó, Budapest, 2006., 606-607. oldal
13
Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg? Új Pedagógiai Szemle, 2001. június
12
A család
A család a legkorábbi életszakasztól kezdve hat a fejlődő egyénre. Alapvető
érzelmi, viselkedési modelleket vés a személyiségbe, amelyeket továbbvisz az életbe,
előkészíti az egyént arra, hogy a társadalom működésében teljes értékűen részt
vehessen. A családi légkör zavarai befolyásolhatják a személyiségfejlődést,
amelyek gyermekkorban vagy később, a felnőttkori alkalmazkodás töréseiben
mutatkozhatnak meg.
Stabil, biztonságot adó családi légkörben a személyiség – az élet
stresszhelyzeteivel szemben – olyan védettséget szerezhet, amely életvezetésének
biztosítéka lehet14.
A család megfelelően és hibásan egyaránt működhet. Hibás működéskor a
belső diszharmónia a gyermeknek célszerűtlen viselkedési mintákat közvetít, amely
a fiatalt fejlődésében akadályozza, esetleg gátolja. A családi élet rejtett vagy nyílt
zavarai indíthatják el a hibás irányú személyiségváltozásokat, melyek vagy már
gyermekkorban kifejlődő lelki zavarokban vagy esetleg felnőttkori alkalmazkodási,
beilleszkedési zavarokban mutatkoznak meg.
A szocializáció kezdeti hibái: a biztonságérzet hiánya, nem tud megfelelni,
helytállni az iskolában, az emberek között. A legkirívóbb esetek a deviáns
magatartások15.
Az iskola
A család után az iskola hat a legjobban a gyermek fejlődésére. Az iskola
egyik legfontosabb szereplője a pedagógus, meghatározó erejű az empátiája és a
tanítványaival kialakított személyes kapcsolata16.
Az iskola ma is elsősorban tudásközvetítő, de számos új feladata lett. Ma már
a jó pedagógus egy személyben gyógypedagógus, kommunikátor, csoportdinamikai
szakértő és pszichológus. Társadalmunkban bekövetkezett változások olyan
14
Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 5-18.
oldal
15
Murányi István - Pénzes Mariann - Baráth Katalin: Drog-Érték-Család, Észak-Kelet Magyarországi
Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület, Szerk.: Murányi István, Nyíregyháza, 2000., 31-32. oldal
16
Zsolnai Anikó: A szociális viselkedés alakulása kisiskolás és serdülőkorban
Molnár Gyöngyvér-Korom Erzsébet: Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív és affektív tényezők
értékelése, Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2013., 255-272. oldal
13
problémákat is felszínre hoznak, amelyekkel a pedagógus a korábbiakban csak
kivételes esetben találkozott. A diákok gondjai nem egyformák, egyénre szabott
segítséget igényelnek17.
A fegyelmezési problémák összefüggnek az iskola tanuló-összetételével.
Nehéz a helyzet azokban a szakiskolákban, ahol a tanulók nem birtokolják és nem is
kívánják megszerezni azokat a kompetenciákat, amelyek a tanulói és közösségi lét
feltételei. A szakiskolai képzésben részt vevő fiatalok sem tesznek sokat annak
érdekében, hogy a kudarcokat elkerüljék. Saját bevallásuk szerint sem tanulnak
sokat.
Az iskolai agresszió az utóbbi néhány évben erőteljesen megnövekedett. Az
agressziókutatások adataiból látszik, hogy az érettségit adó iskolák lényegesen
problémamentesebbek a szakiskoláknál, a szakiskolákban a súlyosabb
fegyelemsértések is jellemzőbbek. Az iskolában a verbális és szociális agresszió az
elterjedtebb. A diákok a kiabálás, káromkodás, megszégyenítés, kiközösítésként
minősíthető tettek révén nevezhetőek agresszívnak.
A hazánkban elvégzett tanárkutatások szerint az iskolai agresszió a tanári
munkát és a pedagógusok környezetét is befolyásolja. A tanulók vulgáris beszéddel,
káromkodással, tanórai rendzavarással akadályozzák a pedagógiai munkát. Akadnak
olyanok is, akik rongálásokban és a diákok közötti fizikai bántalmazásokban látnak
problémát. A gimnáziumokban a fegyelmezés enyhébb, verbalitáson alapuló
eszközökre épül, míg a szakközépiskolákban több pedagógus ír az ellenőrző
könyvbe, a szakiskolákban pedig már többen küldik ki óráról a diákokat, és hívatják
be a szülőket.
Az iskolai devianciák közé tartozó indokolatlan hiányzás, az iskolába járás
szabotálása az évtized második felében olyan problémává vált, melyre már a
központi oktatásirányítás is felfigyelt és a kormány a törvény erejével igyekszik
rábírni az iskolába járásra a tanköteles tanulókat18.
17
18
Török Balázs-Szekszárdi Júlia-Mayer József: Az iskolák belső világa
Balázs Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén: Jelentés a magyar közoktatásról 2010., Oktatáskutató és Fejlesztő
Intézet, Budapest, 2011., 273-287. oldal
14
A serdülőkor és a kortárscsoport
Serdülőkorban a családi szocializáció kereteit szétfeszíti a külső vonzalmak,
kapcsolatok, és az egykorú társakkal átélhető közös élmények csábítása. A serdülő
minden törekvése az, hogy felnőtté váljon végre, megszabaduljon a gyermeki
szerephelyzetétől. Ez okozza a szülőktől való elfordulást, az élményvilág önmagára
irányulását, és a gyermek átmeneti bezárkózását. Elkezdődik a felnőtti világban
történő helykeresés, a szülőkapcsolat lazulása, a szülőkkel való egyenrangú viszony
kialakítása, amely a saját személyiség új identitásának kivívásáért folyik.
A család védelméből való kiszakadás az átmeneti magányt, a külső
kapcsolatok megerősödését segíti elő. Ekkor nagyobb a hajlam a különféle
csoportokba való belépésre. Ez leginkább azért jön létre, mert a serdülő itt kapja
meg az a visszajelzést, amire vágyik; itt szabad azt, ami a családban tilos19.
A serdülő generációban a korosztályi csoport befolyása jóval nagyobb

hatással van a fejlődő személyiségre, mint bármelyik szocializációs tényező. Az
ebben a kritikus időszakban megjelenő deviáns korosztályi csoport nagyobb
szerepet kaphat, mint az iskolában őt körülvevő társai20.
Ha a család nem tölti be a funkcióját, akkor a gyermek nem érzi fontosnak a
családi köteléket. Mivel nem kötődik a családhoz, máshol keres emberi
kapcsolatokat. A családi mellőzöttségből fakadóan még fokozottabban érzi, hogy
valahová tartoznia kell.
A meghitt otthoni légkör hiánya miatt marad az utca. A fiatalkorú a hasonló
helyzetű fiatalok csoportjához sodródik, akik öntörvényű életet élnek, saját
értékrendeket alakítanak ki. A hasonló helyzetű fiatalok közössége vonzza, könnyen
azonosul velük. Az új tagok megmutatják mire képesek, a csapatban kialakul a
rivalizálás. A csoportba verődött fiatalok az alkoholt bátorító eszköznek tekintik, a
drogok az élet elixírjét jelentik, hazafiságukat pedig idegengyűlölettel azonosítják 21.
19
Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 70-75.
oldal
20
21
Kisida Erzsébet: A fiatalkorúak veszélyeztetettsége Új Pedagógiai Szemle, 1999. április
15
Média, internet, virtuális világ
A média közvetítette erőszak összefüggéseit vizsgálva a tudósok abban
egyetértenek, hogy a televíziós erőszak direkt módon nem járul hozzá a társadalmi
normákkal ellentétes viselkedéshez, de kedvez ezen magatartásmódok
kialakulásának. Jelentős tényező, mert a fiatalok szabadidejének nagy részét a
televízió előtt töltik, az ott látottak meghatározzák életmódjukat,
kommunikációjukat, befolyásolja értékrendjüket és gondolkodásmódjukat. Az ott
tapasztalt viselkedési formákat utánozzák, hasonló stílusban beszélnek a
felnőttekkel és barátaikkal.
A horror és az akciófilmek külön kiemelést érdemelnek a fokozott erőszak és
a káros pszichés hatás miatt. A kibeszélő műsorokban is számos kivetni való
található. Egyértelműen felismerhető bennük a személyiségi jogok sérelme. A trágár
beszéd, a vitatkozás, az erőszakos viselkedés, a konfliktusok nem megfelelő
megoldása egyaránt megtalálható bennük22.
A virtuális valóság olyan mesterséges környezetek létrehozását teszi
lehetővé, amelyekben az egyén megtapasztalhatja a számítógéppel szimulált
mesterséges környezetben a valóságos helyzetek lehetséges alakulását, kipróbálja és
begyakorolja az éles helyzetekben tanúsítandó magatartásokat.
A webes közösségeknek nincsenek írott szabályai, nincs olyan norma, amihez
a közösség visszatérhetne. Nincs kontrolláló entitás, ez erősíti a tagok
szabadságérzetét, egyben gyengíti a közösségben tanult önkontroll-
mechanizmusokat.
A virtuális valóságban mindenki olyan személyiséget vehet fel, amelyet
elképzelt magának, amilyen lenni szeretne. Valóságos önmagához képest nemcsak
személyiségben, hanem életkorában, nemében, tulajdonságában, érdeklődéseiben és
véleményében is eltérő online személyiséget hozhat létre. A deviáns viselkedésnek
a virtuális térben csupán annyi következménye lehet, hogy a másoknak nem
tetszően viselkedőt a csoportból kizárják23.
22
Bakos Eszter: A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései, Jogelméleti Szemle 2010/2. szám
23
Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóságban, avagy a virtuális közösségek személyiségformáló ereje
Infokommunikáció és jog, Háttér – 2007/2., 57-64. oldal
16
A profilozó, viselkedéskutató megközelítés szerint a kiemelten veszélyes
felhasználók mindegyikére jellemző, hogy a hétköznapi problémákat nehezen
kezelik, az akadályok leküzdésére közvetlen kapcsolatokat nehezen alakítanak ki.
Olyan emberek, akik aggályaikat inkább e-mailben közlik, mint szemtől szembe.
A cybersex, internet-mobil és számítógép függőség, a számítógép és
számítástechnikai rendszer bűncselekmények elkövetési eszközeiként, valamint
azok célpontjaiként való megjelenése, az információs társadalom megjelenésével
együtt felbukkanó deviáns magatartások24.
Az önagressziót a szorongás és a depresszió előzi meg. A depresszióról

tudjuk, hogy az öngyilkosságok jelentős százalékában megtalálható. Sajnos ez már
gyermekkorban is előfordul. A nagyobb tragédiák csak az időben történt észleléssel
és a korai beavatkozással előzhető meg.
Nagyon gyakori a csavargás, az értelmetlen szabadidő-tevékenység, amely
akkor a legveszélyesebb, ha az ún. menekülő csavargás. Megfelelő szabadidő
programokkal elkerülhető lenne.
A dohányzás önmagában nem, de a következményei miatt kritikus
problémákat jelent.
A drog- és alkoholfogyasztás már serdülőkorban is aggasztó méreteket öl. A
drog hazánkban is megjelent és egyre népszerűbb.
Említésre méltó a korai és felelőtlen szexuális élet, amely a prostitúció
kialakulásának veszélyén túl olyan kilátástalan életutakat eredményezhet, amikor a
leányanya munkahely-keresésre kényszerül, a meggondolatlan szexuális kapcsolat
következtében született gyermekét veszélyeztetettségre predesztinálja.
A fiatalkori bűnelkövetés sokszor nem csak az iskola belügye marad, a 14.
életévét betöltöttre büntetőjogi felelősségre vonás vár 25.
A diákok rejtett bűnelkövető – deviáns – viselkedésére kiterjedő vizsgálat

szerint a vagyon elleni bűncselekmények esetén Magyarországon a fiatalok
24
Szathmáry Zoltán: Az információs társadalom és egyes devianciái, Zempléni Múzsa
Társadalomtudományi és Kulturális folyóirat, XI. évfolyam 4. szám, 9-15. oldal
25
17
„lebukásának” és büntetésének esélye nagyon alacsony, amely a károkozás
„jelentéktelenségének”, valamint a társadalom elnéző, megbocsátó magatartásának
tudható be.
A kutatás arra is felhívta a figyelmet, hogy mivel nagyon alacsony a felszínre
került vagyon elleni bűncselekmények – devianciák – száma, és még kevesebb az,
amit büntetés is kísér, reakció hiányában nincs visszatartó erő. A fiatalok, a deviáns
kortárscsoport megerősödésének hatására, újra és újra elkövetik a cselekményt 26.
Megelőzés
Dr. Bagdy Emőke szerint a megelőzés kulcskérdése a családi életre nevelés,
a mentálhigiénés ismeretek növelése, a pedagógiai segítségnyújtás – melynek alapja
a személyes elfogadáson, bizalom előlegezésén alapuló emberi kapcsolat -, amely a
társadalmi értékek felé vezető visszatérés járható útján tudja tartani a mélyen
magányos, kapcsolatra vágyó fiatalt 27.
26
Balázs Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén: Jelentés a magyar közoktatásról 2010., Oktatáskutató és Fejlesztő
Intézet, Budapest, 2011., 273-287. oldal
27
Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok, Tankönyvkiadó, Budapest, 1977., 128.
oldal
18
3. A középiskolás fiatalok kutatásaim tükrében
A kutatás célja, hipotéziseim

Kutató munkámban arra törekedtem, hogy megismerjem a végzős
középiskolás fiatalok dohányzási szokásait, azok gyakoriságát.
 Véleményem szerint a fiatalok többsége rendszeresen cigarettázik.
Céljaim között szerepelt az is, hogy képet kapjak a tanulók káros szerhasználatáról.
 Azt feltételezem, hogy a rendszeres alkoholfogyasztás, valamint -
ezen kis közösségben - a kábítószer fogyasztás többségükre nem jellemző.
 Úgy vélem, hogy az indokolatlan hiányzás – mint iskolai normaszegés
– ha előfordult is már velük, a diákok jelentős részére az iskolakerülés nem
jellemző.
 Azt gondolom, hogy a tanulóknak középiskolai tanulmányai
befejeztével további terveik vannak és jövőképpel rendelkeznek.
A kutatás módszere
Az adatgyűjtés önbevalláson alapuló, saját szerkesztésű kérdőíves
megkérdezéssel történt.
A kutatás célcsoportja a középiskolákban tanuló fiatalok. Az adatgyűjtésben a

lakóhelyemen működő, a középiskolák nappali tagozatán, a 12. évfolyamon tanuló
diákok vettek részt. A tanulók megoszlása iskolájuk típusa szerint az alábbiak:
- gimnázium (4 osztály): 42 fiú, 58 lány, összesen: 91 diák,
- szakközépiskola (2 osztály): 18 fiú, 17 lány, összesen: 35 diák,
szakiskola (4 osztály): 29 fiú, 41 lány, összesen: 70 diák,
mindösszesen 89 fiú és 107 lány, 196 tanuló28.
Az intézményvezetőkkel történő előzetes szóbeli kapcsolatfelvétel és

egyeztetés augusztus hónapban, az adatfelvételre a 2015/2016. tanév szeptember
28
A kérdőív kitöltésének időpontjában a gimnáziumban 29, a szakközép- és szakiskolában 20 tanuló
hiányzott, velük nem számoltam.
19
első hetében került sor. Az intézményvezetők nem tiltakoztak a kérdőíves módszer
ellen, együttműködésükkel támogattak. Az osztályokban tanuló diákok is vállalták
az adatfelvételben való részvételt, és mindannyian kitöltötték a kérdőívet.
A kérdőívek az intézményvezetők által – előzetesen – megadott
példányszámban kerültek nyomtatásra. A nyomtatott kérdőíveket személyesen
vittem be az iskolákba.
A tanulók lekérdezése osztályfőnöki órán, az osztályfőnökök jelenlétében
zajlott. A kérdőív kitöltése név nélkül történt és átlagosan 3, maximum 5 percet vett
igénybe.
A kitöltött kérdőívekért személyesen mentem az intézményvezetőkhöz.
A kérdőívről általánosan
A tanulók beazonosíthatóságának elkerülése érdekében a család szociális
helyzetére, iskolázottságára, munkájára vonatkozó kérdéseket – az
intézményvezetők kérésének megfelelően - mellőztem.
A kérdőív általános része az iskolatípus megjelölését, a tanulók
évfolyamának és nemének megjelölésére vonatkozik.
A kérdőív 20 kérdést tartalmaz (1. számú melléklet), melyekből választ
kaphatok:
- a fiatalok dohányzás, alkohol- és kábítószer első kipróbálás életkoráról,
fogyasztási szokásairól, gyakoriságáról,
- fogyasztott alkohol típusáról, mennyiségéről,
- iskolai légkörről, baráti körről,
- a tanulók indokolatlan hiányzásairól, annak gyakoriságáról,
- óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás, verekedés és rongálás
előfordulásáról, ezek gyakoriságáról,
- pedagógusok fegyelmezési módszereiről,
- az intézményekben előforduló lopásokról és gyakoriságáról,
- a fiatalok média- és kommunikációs eszközök használatáról,
- E-bűncselekmény elkövetéseiről,
- a tanulók szabadidő eltöltési formáiról, valamint jövőképükről.
20
A kutatási eredmények bemutatása
1. kérdés: Dohányzol-e? Ha igen, mikor kezdtél el dohányozni, miért és milyen

gyakran?
A kapott válaszok összesítéséből látható, hogy a középiskolás fiatalok kicsivel több,
mint a fele kipróbálta a dohányzást (112). A legtöbben 14-18 éves koruk között (95
tanuló), 17-en pedig 14 éves koruk alatt szívták el első cigarettájukat (1. diagram).
Dohányzás első
kipróbálásának életkora (fő)
14 éves kor
alatt; 17
14-18 éves
kor között;
95
1. diagram
Forrás: saját szerkesztés
A tanulók 43 %-a nem próbálta ki a cigarettázást (84). 56 diák vallotta azt, hogy a
kipróbálásra barátai beszélték rá, kíváncsiságból 47 tanuló, 9 tanuló (3 fiú és 6 lány)
egyéb okok miatt próbálta ki a dohányzást (2. diagram).
A dohányzás első kipróbálásának módja (fő)
nem próbáltam még ki 84
egyéb (család, rokonok, média-reklám) 9
barátaim beszéltek rá, hogy próbáljam ki 56
kíváncsiságból próbáltam ki 47
0 20 40 60 80 100
2. diagram
21
A dohányzás gyakoriságát illetően elmondható, hogy a középiskolákban 106 tanuló
egyáltalán nem dohányzik. 40 tanuló (17 fiú és 23 lány) naponta 1-10 szál cigarettát
szív, őket követi az a 29 tanuló (15 fiú és 14 lány), akik naponta 1-20 szál cigarettát
is elszívnak (3. diagram).
A dohányzás gyakorisága (fő)
120 106
100
80
60 40
29
40
15
20 6
0
hetente 1-2 szálat hetente 1-10 szálat naponta 1-10 szálat naponta 1-20 szálat egyáltalán nem
szívok el szívok el szívok el szívok el dohányzom
3. diagram
Az iskolatípusonkénti elemzés alapján látható, hogy a gimnáziumban 13 diák napi

1-10 szál cigarettát, míg 4 tanuló naponta 1-20 szál cigarettát szív el. A
szakközépiskolában 6 diák naponta max. 10 szál cigarettát, 10 diák pedig napi 1-20
szál cigarettát szív. A szakiskolában 21 tanuló naponta 1-10 szál cigarettát szív el és
15 tanuló vallja magát rendszeres dohányzónak (4. diagram).
A dohányzás gyakorisága
(iskolatípusonként/fő)
66
70
60
hetente 1-2 szálat szívok el
50
hetente 1-10 szálat szívok el
40
27 naponta 1-10 szálat szívok el
30 21 naponta 1-20 szálat szívok el
20 13 13 15
10 egyáltalán nem dohányzom
7
10 4 2
4 6 3 4
1
0
Gimnázium Szakközépiskola Szakiskola
4. diagram
22
2. kérdés: Fogyasztottál-e már alkoholt? Ha igen, mikor próbáltad ki és milyen
gyakran élsz vele?
A második kérdés első részére adott válaszaiból egyértelműen látszik, hogy az
alkoholt sokkal többen kipróbálták (186 tanuló), mint a dohányzást.
A tanulók jelentős része 14-18 éves kora között (167), 19 diák (12 fiú és 7 lány) 14
éves koruk alatt fogyasztott először alkoholt (5. diagram).
Az alkoholfogyasztás első
kipróbálásának életkora (fő)
14 éves kor
alatt; 19
14-18 éves
kor között;
167
5. diagram
A diákok többségét barátai beszélték rá (92), 73 tanulót a kíváncsiság vezérelte az

alkohol kipróbálására. 21 diák egyéb okok miatt próbálta ki, 10 tanuló (4 fiú és 6
lány) nem ivott még alkoholt (6. diagram).
Az alkoholfogyasztás kipróbálásának módja (fő)
nem próbáltam még ki 10
egyéb (család, rokonok, média-reklám) 21
barátaim beszéltek rá, hogy próbáljam ki 92
kíváncsiságból próbáltam ki 73
0 20 40 60 80 100
6. diagram
23
A fiatalok jelentős része alkalmakkor fogyaszt alkoholt (154 tanuló), 20 tanuló
hetente, hétvégeken és 19 tanuló (9 fiú és 10 lány) soha nem fogyaszt szeszt.
Rendszeres alkoholfogyasztásról 2 gimnáziumi tanuló (1 fiú és 1 lány), és 1
szakközépiskolás (fiú), összesen 3 tanuló vallott (7. diagram).
Az alkoholfogyasztás gyakorisága (fő)
154
160
140
120
100
80
60
40 20 19
20 3
0
naponta/szinte minden hetente/hétvégente alkalmakkor iszom soha nem iszom alkoholt
nap szoktam inni alkoholt szoktam inni alkoholt alkoholt (bulik alkalmával,
ünnepekkor, stb.)
7. diagram
3. kérdés: Milyen típusú alkoholt fogyasztasz leginkább és mennyit iszol

belőle?
Az alkohol típusára vonatkozó kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is
megjelöltek. Az összesített válaszokból határozottan látszik, hogy a fiatalok
többsége (131) égetett szeszt fogyaszt leginkább. Ezt követi a sör (69), majd a bor
(37). Csupán 18 tanuló válaszolta azt, hogy egyiket sem fogyasztja (8. diagram).
A fogyasztott alkohol típusa (fő)

egyiket sem
iszom; 18
sör;
69
égetett szesz
(pálinka,
whisky, stb.);
131 bor; 37
8. diagram
24
A kapott válaszok nemenkénti kimutatásából látható, hogy a tömény ital a lányoktól
is a legtöbb szavazatot kapta (9. diagram).
A fogyasztott alkohol típusa nemenként

(fő)
egyiket sem iszom 711
égetett szesz (pálinka, whisky, 62 69

stb.)
Fiúk
bor 14 23 Lányok
sör 47 22
0 50 100 150
9. diagram
A fiatalok jelentős része (122 tanuló) bevallásuk szerint keveset isznak. 52 tanuló
vallja, hogy egyáltalán nem szokott részeg lenni, 22 tanuló állítja, hogy legtöbbször
arra sem emlékszik, mi történt (10. diagram).
Az alkoholfogyasztás mennyisége (fő)
140 122
keveset iszom, hogy 120
ellazuljak/feloldódjak/jól
szórakozzak
100
legtöbbször erősen berúgok, arra
sem emlékszem, mi történt 80
52
egyáltalán nem szoktam részeg 60
lenni
40 22
20
10. diagram
25
A gimnáziumban 11 diák (5 fiú, 6 lány), a szakközépiskolában 5 (3 fiú, 2 lány), a
szakiskolában 6 diák (fiú) vallotta magáról, hogy legtöbbször erősen berúg és arra
sem emlékszik, mi történt (11. diagram).
Az alkoholfogyasztás mennyisége
60 53
47
50 keveset iszom, hogy
ellazuljak/feloldódjak/jól
szórakozzak
40
27 legtöbbször erősen berúgok, arra
30 22
sem emlékszem, mi történt
17
20 egyáltalán nem szoktam részeg
11
8 6
lenni
10 5
0
11. diagram
4. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? Ha igen, mikor és milyen

gyakran élsz vele?
A középiskolás fiatalok közül 172 tanuló vallotta, hogy nem próbált még ki
kábítószert, 24 tanuló azt, hogy igen. 14-18 éves koruk között 19-en (10 fiú, 9 lány),
5-en (4 fiú, 1 lány) pedig 14 éves koruk alatt próbáltak ki először kábítószert (12.
diagram).
A kábítószer első
kipróbálásának életkora
(fő)
14 éves
kor alatt;
5
14-18
éves kor
között;
19
12. diagram
26
Kíváncsiságból 12 diák (7 fiú, 5 lány), barátai rábeszélésére 11-en (6 fiú, 5 lány), 1
(fiú) tanuló egyéb okok miatt próbálta ki először a kábítószert (13. diagram).
A kábítószer kipróbálásának módja (fő)
200
172
100 12
11
1
0
kíváncsiságból
próbáltam ki barátaim
beszéltek rá, hogy egyéb
próbáljam ki
nem próbáltam
még ki
13. diagram
A középiskolások 89 %-a soha nem fogyaszt kábítószert (175 tanuló). 17 tanuló (9

fiú, 8 lány) az, aki vallomása szerint alkalmakkor, nagyon ritkán; 1 tanuló (fiú)
hetente, hétvégeken barátaival és 3 diák (fiú) vallja magáról, hogy napi
rendszerességgel fogyaszt kábítószert (14. diagram).
A kábítószerfogyasztás gyakorisága (fő)
175
180
160
140
120
100
80
60
40 17
20 3 1
0
naponta/szinte hetente/hétvégeken alkalmakkor/nagyon soha nem fogyasztok
mindennap barátokkal ritkán kábítószert
14. diagram
27
Iskolatípusonkénti összegzéséből is látható, hogy a középiskolás fiatalok többsége
soha nem fogyaszt kábítószert. A gimnáziumban 6 tanuló (4 fiú, 2 lány)
alkalmakkor, 1 (fiú) tanuló hetente, hétvégeken barátaival fogyaszt kábítószert. A
szakközépiskolában 5 diák (3 fiú, 2 lány) alkalmakkor, 2 (fiú) napi
rendszerességgel, a szakiskolában pedig 6 tanuló (2 fiú, 4 lány) alkalmakkor,
nagyon ritkán, 1 (fiú) vallotta magáról azt, hogy napi rendszerességgel fogyaszt
drogot (15. diagram).
A kábítószerfogyasztás gyakorisága
84
100 63
50 28
0 1 6 2 0 5 1 0 6
0
naponta/szinte mindennap hetente/hétvégeken barátokkal

alkalmakkor/nagyon ritkán soha nem fogyasztok kábítószert
15. diagram
5. Szeretsz-e iskolába járni?

A kérdésre adott válaszok alapján megállapítható, hogy a középiskolás fiatalok
kicsivel több mint a fele, azért szeret iskolába járni, mert itt találkozhat a barátaival
(99). A 56 fiatal választotta a „nem” választ. 20 tanuló a légkör miatt, 12-en
tanáraik, és 9 tanulót a kedvenc tantárgyai csábítják az iskolába (16. diagram).
Szeretsz-e iskolába járni? (fő)

99
100
80 56
60
40 20
12 9
20
0
igen, mert itt igen, mert itt igen, mert igen, mert nem
jó a légkör találkozhatok nagyon jó több kedvenc
barátaimmal tanáraim tantárgyam is
vannak van
16. diagram
28
A kérdésre adott válaszok nemenkénti bontásban is hasonló sorrendet mutatnak (17.
diagram).
Szeretsz-e iskolába járni?

(nemenként/fő)
nem 32
24
igen, mert több kedvenc tantárgyam is van 36
igen, mert nagyon jó tanáraim vannak 75

Fiúk
Lányok
igen, mert itt találkozhatok barátaimmal 38
61
igen, mert itt jó a légkör 9 11
0
20 40 60 80
100
17. diagram
6. Hány barátod van?

A középiskolás diákok változó baráti körről számolnak be (126). 2-3 barátja 57
tanulónak, 1 barátja 7 tanulónak van, 6 tanuló (6 fiú) válaszolta, hogy nincsenek
barátai (18. diagram).
Hány barátod van? (fő)

nincsenek
barátaim; 6 1; 7
2-3; 57 1
2-3
változó; 126
változó
nincsenek barátaim
18. diagram
29
7. Van-e olyan barátod, aki…
Erre a kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek.

A középiskolai tanulók 166-an állítják azt, hogy jól tanuló, jól sportoló barátjuk
van. Azonban megjelennek az órát bontó (49), trágár szavakat használó (38),
rendszeresen hiányzó (30) barátok is.
A „volt már rendőrségi ügye” barátot 30 tanuló (18 fiú, 12 lány), a szórakozásból
rongáló barátot 18 diák (11 fiú, 7 lány) jelölte meg. 5 (fiú) tanulónak pedig az
iskolában rendszeresen verekedő barátja van (19. diagram).
Van-e olyan barátod, aki ... (fő)
volt már rendőrségi ügye 30
tanulmányait nem tudta befejezni 34
rendszeresen hiányzik, lóg az iskolából 30
szórakozásból megrongált valamit (iskolapad, szék, tábla, 18

függöny, stb.)
rendszeresen verekedik az iskolában 5
rendszeresen megbontja az órát 49
trágár szavakat használ társaira, és kiabál 38
jól tanul, jól sportol 166
0 20 40 60 80 100 120 140 160 180
19. diagram
30
Olyan barát, aki „szórakozásból rongál”, „rendszeresen hiányzik”, „tanulmányait
nem tudta befejezni”, valamint akinek „volt már rendőrségi ügye” előfordul a
gimnáziumban, szakközépiskolában és a szakiskolában is.
Rendszeresen verekedő barátról a gimnáziumban (4) és a szakiskolában (1) tanulók
is beszámoltak (20. diagram)
Van-e olyan barátod, aki ...

jól tanul, jól sportol
90
82
trágár szavakat használ társaira, 80
és kiabál
70
rendszeresen megbontja az órát
58
60
rendszeresen verekedik az
iskolában 50
szórakozásból megrongált 40
valamit (iskolapad, szék, tábla,
függöny, stb.)
rendszeresen hiányzik, lóg az 30 26 26
iskolából
20 16 15 16
14 14
tanulmányait nem tudta 12 12 12
10 9
befejezni 8 768 8
10
4 3 3
volt már rendőrségi ügye 0 1
0
20. diagram
31
8. Szoktál-e indokolatlanul hiányozni?
A válaszok összesítéséből megállapítható, hogy a középiskolás fiatalok többsége
nem szokott indokolatlanul hiányozni (132). 45 tanuló (23 fiú, 22 lány) vallja azt,
hogy néha, 15 tanuló (6 fiú, 9 lány) többször is, 4 tanuló (3 fiú, 1 lány) állítja, hogy
az indokolatlan hiányzás nála rendszeres (21. diagram).
Indokolatlan hiányzás (fő)
45
15
132 4
néha előfordult már, ha nem akartam felelni vagy dogát írni

többször is előfordult már, hogy meglógtam az órákról
ez nálam rendszeres
nem
21. diagram
Az iskolatípusonkénti kimutatásban is látható, hogy a fiatalok többsége nem szokott

indokolatlanul hiányozni. A gimnáziumban 2 tanuló (1 fiú, 1 lány), a
szakközépiskolában 2 (fiú) vallotta magáról, hogy rendszeresen, indokolatlanul
szokott hiányozni (22. diagram).
Indokolatlan hiányzás
70 65
60 néha előfordult már, ha nem

akartam felelni vagy dogát írni
50 44
többször is előfordult már, hogy
40 meglógtam az órákról
30 23 23 ez nálam rendszeres
17
20
9 nem
10 5 5
1 2 2 0
0
22. diagram
32
9. Mennyire jellemző rád az óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás?
A válaszok iskolatípusonkénti elemzése alapján elmondható, hogy a gimnáziumban
34 tanuló (18 fiú, 16 lány), a szakközépiskolában 15 (6 fiú, 9 lány), a szakiskolában
31 tanuló (14 fiú, 17 lány) vallja magáról, hogy néha szokott kiabálni, káromkodni,
órát bontani. Többségük – a gimnáziumban 51, a szakközépiskolában 17 tanuló, a
szakiskolában tanulók 34-en – azonban azt állítja, hogy soha nem fordul elő ilyen
(23. diagram).
Óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás

60 51
50
néha előfordul
40 34 34
31
többször is előfordult már
30
17 rendszeres az ilyen/minden nap
20 15
soha nem fordul elő ilyen
10 3 3 3 3 2
0
0
23. diagram
A kérdésre válaszoló fiatalok többségére (102) nem jellemző az óraközi kiabálás,

káromkodás, órai rendbontás. Az összlétszámhoz képes csekély azok száma, akik
többször is (9), illetve rendszeresen, minden nap (5) megbontják az órát kiabálással,
káromkodással (24. diagram).
Óraközi kiabálás, káromkodás, órai

rendbontás (fő)
soha nem fordul elő ilyen

102
rendszeres az ilyen/minden nap 5
többször is előfordult már 9
néha előfordul 80
0
50
100
150
24. diagram
33
10. Óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén mit tesz a tanár
vagy az osztályfőnök?
A diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek a feltett kérdésre.
Az összesített válaszokból látható, hogy a diákok többsége szerint óraközi kiabálás,
káromkodás, órai rendbontás esetén a tanár szóban megdorgál (91), beír az
ellenőrzőbe (62), kiabál (59), majd kiküldi őket az óráról (39), végső esetben hívatja
be a szülőket (25. diagram).
A pedagógus fegyelmezési módszere óraközi

kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén
behivatja a szülőket 17
beküld az igazgatóhoz 23
kiküld az óráról 39
beír az ellenőrzőbe 62
kiabál 59
szóban megdorgál 91
0 20 40 60 80 100
25. diagram
11. Mennyire jellemző rád a szünetekben történő verekedés, rongálás?

Az iskolatípusonkénti összesítésből kitűnik, hogy a gimnáziumban 2 tanuló állítja,
hogy többször is verekedett már, 1 (lány!) pedig rendszeresen verekedik. A
szakközépiskolában 4 tanuló (2 fiú, 2 lány) néha, míg a szakiskolában tanulók közül
szintén 4 tanuló (2 fiú, 2 lány) állítja, hogy néha verekedett (26. diagram).
Szünetekben történő verekedés, rongálás

100 83
66 néha előfordul
50 többször is előfordult már
31
rendszeres az ilyen/minden nap
521
4 0 soha nem fordul elő ilyen
0 0 4 0
0
Gimnázium
Szakközépiskola
Szakiskola
26. diagram
34
Az összesített adatok szerint a tanulókra nem jellemző a verekedés, rongálás. 2 (fiú)
tanuló többször is, 1 (lány!) vallja magáról, hogy rendszeresen verekedik (27.
diagram).
Szünetekben történő verekedés, rongálás (fő)

soha nem fordul elő ilyen 180
rendszeres az ilyen/minden nap 1
többször is előfordult már 2
néha előfordul 13
0 100 200
27. diagram
12. Mit tesz ilyenkor a tanár vagy az osztályfőnök?

A feltett kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek.
Szünetekben történő verekedés, rongálás esetén a tanár legtöbb esetben (70) beír az
ellenőrzőbe, beküld az igazgatóhoz (58), illetve behívatja a szülőket (44), azonban
előfordul, hogy észre sem veszi (28. diagram).
A pedagógus fegyelmezési eszköze szünetekben

történő verekedés, rongálás esetén
észre sem veszi/nem történik semmi 24
behivatja a szülőket 44
beküld az igazgatóhoz 58
beír az ellenőrzőbe 70
kiabál 28
szóban megdorgál 27
0 10 20 30 40 50 60 70
28. diagram
35
13. Előfordult-e már, hogy elloptak tőled valamit és kiderült e?
A középiskolás diákok mindegyike arról vallott, hogy loptak már tőle. A többség
szerint néha (184), 10 tanuló szerint többször is előfordult már, hogy loptak tőle,
míg 2 tanuló állítja, hogy rendszeresen eltulajdonítanak tőle valamit (29. diagram).
A lopások többsége nem derült ki (168), 28 tanuló (19 fiú, 9 lány) állítja azt, hogy
az „ügy” kiderült.
Lopások gyakorisága (fő)

10 2
néha előfordul
többször is előfordult
már
184 rendszeres az ilyen
29. diagram
14. Naponta mennyi időt töltesz tv/dvd nézéssel?

A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a fiatalok nagyobb része ritkán,
illetve 1-2 órát tölt tv/dvd nézéssel (56-56). Őket követi azok a tanulók (46), akik 3-
4 órát is eltöltenek tv/dvd nézéssel. 15 tanuló 4 óránál többet, 12 diák egész nap
televíziózik, dvd-zik, 11 tanuló vallja, hogy nem szokott tv-t, dvd-t nézni (30.
diagram).
Televízió/dvd nézéssel eltöltött idő (fő)
11
12 ritkán nézek tv-t/dvd-t
15 56
1-2 órát
3-4 órát
4 óránál többet
46 egész nap
nem szoktam tv-t/dvd-t nézni
56
30. diagram
36
15. Van-e mobiltelefonod? Ha igen, mire használod leginkább?
A feltett kérdés első részére adott válaszok szerint a középiskolás fiatalok jelentős
része – 7 tanuló kivételével – rendelkezik mobiltelefonnal (189).
A mobiltelefon használatára vonatkozóan a tanulók több válaszlehetőséget is
megjelöltek.
A diákok többsége (163) barátaival chatel, közösségi oldalakat néz és játszik a
mobiltelefonján. Ismeretei bővítéséhez 44 tanuló (15 fiú, 29 lány), 10 tanuló (7 fiú,
3 lány) csak telefonálásra használja a mobiltelefont (31. diagram).
Mobiltelefon használata (fő)

180 163
160
140
120
100
80
60 44
40
20 10
0
chatelek barátaimmal/közösségi ismereteim bővítéséhez csak telefonálásra használom
oldalakat nézegetem/játszok anyagokat keresek/tananyaghoz
rajta olvasok
31. diagram
16. Van-e számítógéped? Ha igen, mire használod leginkább?

A kérdés első felére adott válaszok alapján a tanulók többségének (183) van
számítógépe. 13 tanuló (6 fiú, 7 lány) vallotta, hogy nem rendelkezik
számítógéppel.
A tanulók több válaszlehetőséget is megjelöltek számítógép használatára
vonatkozóan.
37
A számítógéppel rendelkezők zöme (139) chatel barátaival, közösségi oldalakat néz
és játszik az eszközön. Ismeretei bővítéséhez nagyon kevesen (77 tanuló)
használnak számítógépet (32. diagram).
Számítógép használata (fő)
77
139
chatelek barátaimmal/közösségi oldalakat nézegetem/játszok rajta

ismereteim bővítéséhez anyagokat keresek/tananyaghoz olvasok
32. diagram
17. Előfordult-e már, hogy interneten a valós életkorod, tulajdonságaid

megváltoztattad?
Az összesített adatokból látható, hogy a középiskolás fiatalok 77 %-a válaszolta azt,
hogy valós életkorát, tulajdonságát soha nem szokta megváltoztatni interneten
(151). 35 tanuló (18 fiú, 17 lány) vallja azt, hogy előfordult már, 10 tanuló (9 fiú, 1
lány) pedig azt vallja, hogy mindig megváltoztatja interneten valós életkorát,
tulajdonságát (33. diagram).
Valós életkor, tulajdonság megváltoztatása interneten

(fő)
mindig megváltoztatom
az
előfordult már; 35
életkoromat/tulajdonsá
gaimat; 10
nem, soha nem szoktam

megváltoztatni adataimat;
151
33. diagram
38
18. Előfordult-e már, hogy feltörtél egy számítástechnikai rendszert?
167 diák (67 fiú, 100 lány) vallja, hogy nem tört még fel számítástechnikai
rendszert. 17 diák (12 fiú, 5 lány) állítja, hogy előfordult már, míg 12 tanuló (10 fiú,
2 lány) vallotta magáról, hogy rendszeresen tör fel oldalakat (34. diagram).
E-bűncselekmény (fő)
200
167
150
100
50
17 12
0
előfordult már rendszeresen török fel oldalakat nem
34. diagram
19. Mivel töltöd a szabadidődet?

A kérdésre a tanulók több válaszlehetőséget is megjelöltek.
A válaszok az összesítés után az alábbiak szerint alakultak. Legtöbb szavazatot a
számítógépen játszok, chatelek, netezek, filmet nézek választ (110) kapta.
Sportolok, könyvet olvasok, zenélek lehetőséget 96-an választották, 90-en a
barátaimmal, barátnőimmel csavargunk a városban, plázában, parkban. 55 tanuló
készül a következő hét tanítási napjaira, és 54 diák barátaival bulit szervez, buliba
megy (35. diagram).
Szabadidő eltöltési formák (fő)

110
120 96 90
100
80 55 54
60
40
20
0
35. diagram
39
Az szabadidő eltöltési formák nemenkénti bontásban is hasonlóak (36. diagram).
Szabadidő eltöltési formák (nemenként/fő)
70 62
53 51
60 48
40 43 39
50
40 32
30 22
15
20
10
0
Fiúk Lányok
36. diagram
20. Mi jellemző rád a leginkább?

A kapott válaszok alapján megállapítható, hogy a középiskolás tanulók jelentős
része tanul, mert főiskolára, egyetemre szeretne jelentkezni (146). 28 diáknak
elképzelése sincs, és nem érdekli a téma. 22 tanuló állítja, hogy teljesen felesleges
tanulni, hiszen úgysem tud elhelyezkedni (37. diagram).
Jövőkép (fő)
146
160
140
120
100
80
60
22 28
40
20
0
tanulok, mert teljesen felesleges nincs elképzelésem, nem
főiskolára/egyetemre tanulni, úgysem tudok érdekel a téma
szeretnék jelentkezni elhelyezkedni
37. diagram
40
A nemenkénti elemzés szerint is egyezik a fent leírt sorrend. 60 fiú, 86 lány szeretne
tovább tanulni, 17 fiúnak és 11 lánynak nincs elképzelése, és 12 fiú, 10 lány állítja,
hogy felesleges tanulni, mert úgysem tud elhelyezkedni.
Az iskolatípusonkénti elemzésből is látható, hogy a tanulók többsége tovább

szeretne tanulni. A gimnáziumban 5, szakközépiskolában 6, a szakiskolában 11 diák
válaszolta, hogy teljesen felesleges tanulni, úgysem tud elhelyezkedni. 6
gimnáziumi tanulónak, szintén 6 szakközépiskolai tanulónak, és 16 szakiskolai
tanulónak elképzelése sincs, és nem is érdekli a téma (38. diagram).
Jövőkép
80
80
70 tanulok, mert
60 főiskolára/egyetemre szeretnék
jelentkezni
50 43
teljesen felesleges tanulni,
40 úgysem tudok elhelyezkedni
30 23
16 nincs elképzelésem, nem érdekel
20 11 a téma
10 5 6 6 6
0
38. diagram
41
A kutatási eredmények összefoglalása
A kutatás során megkérdezett gimnázium, szakközép- és szakiskola 12.

évfolyamán tanuló fiatalok válaszai alapján megállapításaimat az alábbiak szerint
foglalom össze.
A középiskolás fiatalok több mint a fele kipróbálta a dohányzást. Az első

kipróbálás életkora 14-18 év. A cigaretta kipróbálásában meghatározó szerepük volt
a barátoknak. A diákok jelentős része nem dohányos. A két intézményben összesen
69 tanuló vallja magát rendszeresen dohányzónak, ők naponta 1-10, 1-20 szál
cigarettát szívnak el. A napi rendszerességgel cigarettázók száma a gimnáziumban
lényegesen kevesebb, mint a szakközép- és szakiskolában.
A feltételezésem, miszerint a fiatalok többsége rendszeresen dohányzó,
fentiek alapján nem igaz.
Az alkoholt szinte minden végzős tanuló kipróbálta, legtöbben 14-18 éves

koruk között. Az alkohol kipróbálásában is jelentős szerepe volt a korosztályi
csoportnak, barátoknak. A fiatalok jelentős része bulik és ünnepek alkalmával
fogyaszt szeszes italt. Rendszeres alkoholfogyasztásról 3 tanuló vallott, miszerint
naponta, szinte mindennap iszik alkoholt.
A legnépszerűbb ital a fiatalok körében az égetett szesz, majd ezt követi a sör
és a bor. A tömény ital a lányok körében is a legkedveltebb ital.
A tanulók többsége ellazulás, feloldódás és a jól szórakozás céljából kevés
mennyiségű alkoholt fogyaszt. A gimnáziumban 11 diák, a szakközép- és
szakiskolában szintén 11 diák állítja magáról, hogy a fogyasztott alkohol
mennyiségtől erősen berúg és arra sem emlékszik, mi történt.
Az a feltételezésem, hogy a fiatalok többségére a rendszeres alkohol
fogyasztás nem jellemző, igaznak bizonyult.
A végzős középiskolások jelentős része semmilyen kábítószert nem próbált

ki. Csekély százalékuk igen, és ezt 14-18 éves koruk között tették. A kipróbálók
42
nagyobb része kalandvágyból, másik részüket barátai beszélték rá a szer
kipróbálására, egy diák hivatkozott egyéb okokra. Megnyugtató, hogy a tanulók
többsége nem él kábítószer használatával. Elkeserítő azonban, hogy 17 diák
alkalmakkor és 3 diák napi gyakorisággal fogyaszt káros szert. A szakközép- és
szakiskolában a szerfogyasztók száma magasabb, mint a gimnáziumban tanulóké.
A feltételezésem, miszerint a végzős fiatalok többségére nem jellemző a
kábítószer fogyasztás, beigazolódott.
A tudást közvetítő iskolába a tanulók többsége azért szeret járni, mert itt
találkozhatnak barátaikkal. Csekély százalékuk az, akik a nagyon jó tanáraik miatt
és tantárgyak miatt járnak oda szívesen. Az iskolába nemcsak a fiúk, a lányok sem
szeretnek járni.
A fiatalok nagyobb része változó baráti körről számolt be. Állandó baráti
társaságról egyharmaduk nyilatkozott. A tanulók jelentős részének jól tanuló, jól
sportoló barátja van, azonban mellettük megjelennek az iskolai normát megszegő,
rendszeresen órát bontó, trágár szavakat használó, kiabáló barátok is.
Tudjuk, hogy általában a legjobb barát befolyásolja a fiatalokat. Az
erőszakos barátok, komoly kockázati tényezők. A problémásabb viselkedésű
baráttal rendelkező diákok nemcsak társaival, a tanárokkal szemben is agresszívabb
magatartást tanúsíthatnak.
Az iskolatípusonkénti kimutatásból megállapítható, hogy a trágár szavakat
használó, kiabáló, rendszeresen órát bontó, a tanulmányait befejezni nem tudó,
illetve „volt már rendőrségi ügye” barátokkal rendelkezők inkább szakközép- és
szakiskolás tanulók köreiben vannak. A rendszeresen hiányzó, iskolából lógó
barátokkal rendelkezők megegyeznek a két intézményben. A rendszeresen
verekedő, szórakozásból rongáló barátokat vallók a gimnáziumban mutatnak
nagyobb számokat.
Indokolatlan hiányzás a tanulók többségére nem jellemző. 4 tanuló – 2
gimnáziumban és 2 szakközépiskolában tanuló - vallja magát rendszeresen,
indokolatlanul hiányzónak, iskolából lógónak. Iskolatípusonkénti elemzés alapján a
43
szakközép- és szakiskolai tanulók többet hiányoznak indokolatlanul, mint a
gimnáziumi tanulók.
A fiatalokkal valóban előfordult már az indokolatlan hiányzás, azonban a
többségükre nem jellemző az iskolakerülés. A feltételezésem igaznak bizonyult.
A végzős diákok felére nem jellemző az óraközi kiabálás, káromkodás, órai

rendbontás. A szakközép- és szakiskolai tanulók ilyen jellegű normaszegése
nagyobb számokat mutat, mint a gimnáziumi tanulóké.
A fizikai agresszió (verekedés, rongálás) a tanulók jelentős részéről nem
mondható el. Két fiú többször is, míg 1 lány – gimnáziumban - tanuló rendszeres
gyakorisággal vallott szünetekben történő verekedéséről, rongálásáról.
Az iskolai normákkal, szabályokkal szembehelyezkedő tanulók szankciókra
számíthatnak. Az óraközi kiabálás, káromkodás, órai rendbontás esetén a pedagógus
enyhébb fegyelmezési eszközt használ: szóban megdorgál, kiabál, beír az
ellenőrzőbe és végső esetben küldi be őket az igazgatóhoz, illetve hívatja be a
szülőket. Fizikai agresszió, tanulói erőszakos magatartás előfordulása esetén a
pedagógus már szigorúbb módszereket vet be. A fiatalok szerint legtöbbször a tanár
beír az ellenőrzőbe, beküldi őket az igazgatóhoz, valamint behívja a szülőket.
Személyes tulajdon elleni cselekmény előfordulásáról minden tanuló
beszámolt. Szinte minden tanuló azt állítja, hogy néha előfordulnak lopások. Sajnos
az esetek többsége nem derült ki.
A fiatalok jelentős része nem, vagy csak 1-2 órát, csekély részük viszont
egész nap televízió és dvd-nézéssel tölti szabadidejét.
A 12. évfolyamon tanuló diákok – kevés kivétellel – rendelkeznek
mobiltelefonnal és számítógéppel is. A kommunikációs eszközök használatát
illetően elmondható, hogy azokat leginkább kortársaikkal való kapcsolattartásra
használják és játszanak rajta.
A tanulók ¾-e soha nem szokta interneten személyiségét, valós életkorát és
tulajdonságait megváltoztatni, míg 5 %-uk vallja, hogy él ezzel a lehetőséggel.
Számítástechnikai rendszert a tanulók zöme nem tört még fel, 1 % vallja,
hogy rendszeresen alkalmazza és használja erre tehetségét.
44
A középiskolás végzős fiatalok több mint a fele szabadidejükben leginkább
számítógépükön játszanak, chatelnek, neteznek. A tanulás sorrendjükben utolsó
előtti helyen szerepel és csupán 28 %-uk az, aki szabadidejében a következő hét
tanítási óráira készül. Nemenkénti bontásban is hasonló a sorrend. A haszontalan
időtöltés után a fiúknál utolsó, míg a lányoknál utolsó előtti a tanulás.
A tanulók többségéről elmondható, hogy motivált, céltudatos, hiszen arról

számoltak be, hogy tovább szeretnének tanulni. Akadnak azonban olyanok is,
akiknek nincsenek terveik a jövőre nézve, és érdektelenségükről adtak számot. Az
iskolatípusonkénti elemzés szerint elmondható, hogy a gimnáziumban tanulók
törekvőbbek, céltudatosabbak, mint a szakközép- és szakiskolában tanuló diákok.
A feltételezésem, hogy a fiatalok többsége jövőképpel rendelkezik, fentiek
alapján igazolódott.
45
Összegzés
Munkám során a devianciával kapcsolatos és szükséges alapfogalmakon túl

ismertettem a normát megszegő magatartásokra vonatkozó elméleteket is. Feltártam
azon okokat, melyek a deviáns viselkedések kiváltható okai lehetnek. Egyenként
mutattam be társadalmunkban létező, normáktól eltérő magatartásokat.
Látható, hogy a deviancia jelenségkörébe sorolható problémák fokozódnak.
A gyermek- és fiatalkorúak szocializációjában fellépő zavarok jelentősen
befolyásolhatják személyiségüket, melyek következményei felnőttkorban is nyomot
hagyhatnak. A deviancia probléma a fiatalok körében is létezik és az érintett
fiatalok száma évről évre növekedik.
Kutató munkámban a lakóhelyemen működő középiskolák 12. évfolyamán
tanuló fiatalok dohányzási, és káros szerhasználati szokásait, baráti köreit, iskolai
normaszegéseit, pedagógusok fegyelmezési módszereit, a diákok média- és
kommunikációs eszközök használatait, számítástechnikai devianciáit, szabadidő
eltöltési formáit elemeztem, valamint jövőképükről kérdeztem őket.
Kutató munkám során gyűjtött információk is arról adnak számot, hogy a
deviancia a vizsgált fiatalok körében is jelen van.
Ezúton szeretném megköszönni a középiskolák intézményvezetőinek

közreműködését, hogy a kutató munkám elvégzéséhez szükséges adatgyűjtést
lehetővé tették.
Külön köszönettel tartozom Dr. Rucska Andrea konzulensnek, hogy

tanulmányaim és szakdolgozatom összeállítása során segítő együttműködésével
támogatott.
46
Felhasznált irodalom
Andorka Rudolf: Bevezetés a szociológiába

Második javított és bővített kiadás, Szerkesztette: Spéder Zsolt
Osiris Kiadó, Budapest, 2006.
Dr. Bagdy Emőke: Családi szocializáció és személyiségzavarok

Tankönyvkiadó, Budapest, 1977.
Bakos Eszter: A fiatalkorúak bűnözése és a média összefüggései

Jogelméleti Szemle 2010/2. szám
Kisida Erzsébet: A fiatalkorúak veszélyeztetettsége

Új Pedagógiai Szemle, 1999. április
Murányi István-Pénzes Mariann-Baráth Katalin: Drog-Érték-Család

Észak-Kelet Magyarországi Szenvedélybetegségeket Megelőző Egyesület
Szerkesztette: Murányi István
Nyíregyháza, 2000.
Parti Katalin: Devianciák a virtuális valóságban, avagy a virtuális közösségek

személyiségformáló ereje
Infokommunikáció és jog, Háttér – 2007/2.
Rosta Andrea: A deviáns viselkedés szociológiája

Loisir Könyvkiadó, Budapest-Piliscsaba, 2007.
Sárik Eszter: Az iskola betegei, avagy az iskola beteg?

Új Pedagógiai Szemle, 2001. június
Szathmáry Zoltán: Az információs társadalom és egyes devianciái

Zempléni Múzsa Társadalomtudományi és Kulturális Folyóirat XI. évfolyam 4.
szám

Balázs Éva-Kocsis Mihály-Vágó Irén: Jelentés a magyar közoktatásról 2010.
Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet, Budapest, 2011.
Zsolnai Anikó: A szociális viselkedés alakulása kisiskolás és serdülőkorban

Molnár Gyöngyvér-Korom Erzsébet: Az iskolai sikerességet befolyásoló kognitív
és affektív tényezők értékelése
Nemzedékek Tudása Tankönyvkiadó Zrt., Budapest, 2013.
47
Felhasznált internetes források
Drogriporter
www.drogriporter.hu
Központi Statisztikai Hivatal

www.ksh.hu
Magyarország a számok tükrében

www.szamvarazs.blogspot.hu
Nemzeti Drog Fókuszpont

www.drogfokuszpont.hu
Országos Kriminológiai Intézet

www.okri.hu
Pszichiátriai Érdekvédelmi Fórum

www.pef.hu
48
Melléklet
49

Document 22020 Section 16345

Uploaded by

Document Information

Original Title

Copyright

Available Formats

Share this document

Share or Embed Document

Sharing Options

Did you find this document useful?

Is this content inappropriate?

Copyright:

Available Formats

Document 22020 Section 16345

Uploaded by

Copyright:

Available Formats

MISKOLCI EGYETEM

Társadalmunk devianciái – avagy a deviáns viselkedés formái

Konzulens: Dr. Rucska Andrea Készítette: Juhász Anita

Tanulmányaim során gyakran találkoztam a deviancia kifejezéssel. Munkám

1. Deviancia, deviáns viselkedés

Deviancia, deviáns viselkedés3

A köznapi gondolkodásban minden deviancia kisebb vagy nagyobb

A deviáns viselkedés okai Magyarországon5

Az öngyilkosság olyan pszichiátriai vonatkozású esemény, amely a beteg

A kábítószer fogyasztás az utolsó évtizedekben jelent meg a magyar

Szexuális- és vallási devianciák

A gyermek- és fiatalkori bűnözés igen népszerű téma napjainkban. Az írott

A szocializáció a társadalomba való beilleszkedés folyamata, melynek során

A szociológia és a pszichológia tudomány képviselői a szocializáció

A gyermek szocializációját négy tényező befolyásolja jelentősen: a család,

A serdülő generációban a korosztályi csoport befolyása jóval nagyobb

Az önagressziót a szorongás és a depresszió előzi meg. A depresszióról

A diákok rejtett bűnelkövető – deviáns – viselkedésére kiterjedő vizsgálat

A kutatás célja, hipotéziseim

A kutatás célcsoportja a középiskolákban tanuló fiatalok. Az adatgyűjtésben a

Az intézményvezetőkkel történő előzetes szóbeli kapcsolatfelvétel és

1. kérdés: Dohányzol-e? Ha igen, mikor kezdtél el dohányozni, miért és milyen

A dohányzás első kipróbálásának módja (fő)

nem próbáltam még ki 84

egyéb (család, rokonok, média-reklám) 9

barátaim beszéltek rá, hogy próbáljam ki 56

A dohányzás gyakorisága (fő)

Az iskolatípusonkénti elemzés alapján látható, hogy a gimnáziumban 13 diák napi

A diákok többségét barátai beszélték rá (92), 73 tanulót a kíváncsiság vezérelte az

Az alkoholfogyasztás kipróbálásának módja (fő)

nem próbáltam még ki 10

egyéb (család, rokonok, média-reklám) 21

barátaim beszéltek rá, hogy próbáljam ki 92

Az alkoholfogyasztás gyakorisága (fő)

3. kérdés: Milyen típusú alkoholt fogyasztasz leginkább és mennyit iszol

A fogyasztott alkohol típusa (fő)

A fogyasztott alkohol típusa nemenként

egyiket sem iszom 711

égetett szesz (pálinka, whisky, 62 69

Az alkoholfogyasztás mennyisége (fő)

4. Kipróbáltál-e már valamilyen kábítószert? Ha igen, mikor és milyen

A kábítószer kipróbálásának módja (fő)

A középiskolások 89 %-a soha nem fogyaszt kábítószert (175 tanuló). 17 tanuló (9

A kábítószerfogyasztás gyakorisága (fő)

naponta/szinte mindennap hetente/hétvégeken barátokkal

5. Szeretsz-e iskolába járni?

Szeretsz-e iskolába járni? (fő)

Szeretsz-e iskolába járni?

igen, mert nagyon jó tanáraim vannak 75

6. Hány barátod van?

Hány barátod van? (fő)

Erre a kérdésre a diákok több válaszlehetőséget is megjelöltek.

Van-e olyan barátod, aki ... (fő)

volt már rendőrségi ügye 30

tanulmányait nem tudta befejezni 34

rendszeresen hiányzik, lóg az iskolából 30

szórakozásból megrongált valamit (iskolapad, szék, tábla, 18

rendszeresen verekedik az iskolában 5

rendszeresen megbontja az órát 49

trágár szavakat használ társaira, és kiabál 38

jól tanul, jól sportol 166

0 20 40 60 80 100 120 140 160 180

Van-e olyan barátod, aki ...