MISKOLCI EGYETEM

ÁLLAM- ÉS JOGTUDOMÁNYI KAR

BÜNTETŐJOGI ÉS KRIMINOLÓGIAI TANSZÉK

SZAKDOLGOZAT
SOROZATGYILKOSSÁGOK, GYILKOSSÁGSOROZATOK

Szerző: Konzulens:
Kovács Zsanett Csemáné Dr. Váradi Erika PhD

Miskolc
2016
 UNIVERSITY OF MISKOLC
FACULTY OF LAW
DEPARTMENT OF LAW AND CRIMINOLOGY

THESIS
SERIAL KILLINGS, MURDER SERIES

Author: Consultant:
Zsanett Kovács Dr. Erika Varadi-Csema

Miskolc
2016
 Tartalomjegyzék
Bevezetés ................................................................................................................................ 2
1. Fogalmi elhatárolások ..................................................................................................... 3
1.1. Ámokfutás ............................................................................................................... 3
1.2. Sorozatgyilkosság ........................................................................................................ 5
2. Sorozatgyilkosok a pszichológia tükrében .......................................................................... 9
2.1. A nárcisztikus személyiségzavar ............................................................................... 10
2.2. Az antiszociális személyiségzavar ............................................................................. 11
3. Hogyan „születik” egy sorozatgyilkos? ............................................................................ 13
4. A sorozatgyilkosok típusai ................................................................................................ 16
4.1. Szervezett ................................................................................................................... 16
4.2. Szervezetlen ............................................................................................................... 17
5. A sorozatgyilkosok csoportosítása, motivációs elhatárolások .......................................... 18
5.1. Látnok ........................................................................................................................ 18
5.2. Küldetéstudatos .......................................................................................................... 18
5.3. Élvhajhász .................................................................................................................. 18
5.4. Profitorientált ............................................................................................................. 19
5.5. Hatalomittas ............................................................................................................... 19
5.6. Női sorozatgyilkosok ................................................................................................. 19
6. Külföldi esetek .................................................................................................................. 21
6.1. Ted Bundy.................................................................................................................. 21
6.2. Az igazi amerikai Psycho – Edward Gein ................................................................. 27
6.3. John Wayne Gacy – A homoszexuális bohóc gyilkos ............................................... 30
7. Hazai esetek ...................................................................................................................... 36
7.1. A Fekete Angyal ........................................................................................................ 36
7.2. Tiszazug – Férjgyilkos asszonyok ............................................................................. 41
7.3. A magyar Bonnie és Clyde ........................................................................................ 45
8. A több ember sérelmére elkövetett emberölés büntetőjogi aspektusai ............................. 48
Befejezés ............................................................................................................................... 50
Bibliográfia ........................................................................................................................... 52

1
Bevezetés

A szakdolgozat címének kiválasztása során leginkább az motivált, hogy olyan témára

essen a választásom, amely valóban érdekel. Nem is volt kérdés, hogy a
sorozatgyilkosságokat választom. Évekkel ezelőtt felkeltette figyelmemet a
kriminálpszichológia. Talán az ősi emberi kíváncsiság hajt, próbálom megérteni az
érthetetlent. A dolgozat megírása lehetőséget adott arra, hogy mélyebben belelássak
az elkövetők elméjébe, közelebbről megismerhessem a kiváltó okokat. Próbálom saját
magam és a dolgozatom olvasói számára könnyebbé tenni a megértést, még ha ez
nyilvánvalóan nem is sikerülhet teljes mértékben. Rengeteg tévéműsort néztem a
témával kapcsolatban, bár azt fontos hozzátennem, hogy ezek nem Magyarországon
elkövetett esetekről szóltak, hanem az Amerikai Egyesült Államokban történt
sorozatgyilkosságokról.

Bár a dolgozat javarészt sorozatgyilkosokról és az általuk elkövetett gyilkosságokról

fog szólni, említést teszek az ámokfutásokról is. Pszichológiai háttér segítségével
próbálom megkönnyíteni a megértést, hogyan képes valaki hidegvérrel elvenni
embertársai életét. Konkrét személyeken keresztül és igaz történetek alapján kerül
bemutatásra számos hazai és külföldi bűnügy egyaránt. Egy ember életének kioltása
nem csak erkölcsi, vallási és társadalmi aggályokat vet fel. Elengedhetetlen, hogy
ismertessem a téma büntetőjogi megközelítését is.

Dolgozatom megírásának fő célja az, hogy megismerjük a kiváltó okokat, amik

rávezetik a személyiségzavarral küzdő személyeket arra az útra, mely során,
kegyetlen módon és bármiféle megbánás tanúsítása nélkül képesek legyenek emberi
életek kioltására.

2
 1. Fogalmi elhatárolások

Az általam tárgyalt témában elengedhetetlen, hogy elhatároljam egymástól az

ámokfutás és a sorozatgyilkosság fogalmát, hiszen hatalmas különbség van az említett
kriminológiai jelenségek között. Dolgozatom lényegi tartalmát ezzel szeretném
indítani.

1.1. Ámokfutás

A források tanulmányozása során arra kellett rájönnöm, hogy az ámokfutással

kapcsolatban nincs egységesen elfogadott definíció, és a szakirodalom is elég hiányos.
Kutatásom során különböző fogalmi meghatározásokat tanulmányoztam. Számos
megállapítást találtam arra vonatkozóan, hogy mi a közös az elkövetőkben, mi előzi
meg magát az ámokfutást. A fejezet további részében három irányból kívánom
megközelíteni az ámokfutást. Ezek a következők: antropológiai megközelítés,
pszichiátriai megközelítés utolsóként pedig a kriminológiai megközelítés.

a, Antropológiai megközelítés

J. D. Gimlette véleménye szerint, a depressziós fázis után érthetetlen késztetések

jelentkeznek, amelyek arra ösztönzik az elkövetőt, hogy gyilkos támadásokba
kezdjen, amit válogatás nélkül és alaptalanul tesz meg. Ezt az öldöklést a teljes
amnézia követi, ebből kifolyólag az ámokfutó nem emlékszik az eseményekre. Az
ámokfutás négy fázisra osztható.1
1. tépelődés
2. gyilkos dühroham
3. céltalan öldöklés
4. amnézia
Ezt a következtetést Gimlette egy interjú alapján vonta le, amelyet 1901-ben készített
egy életben maradt ámokfutóval. Véleménye szerint befolyásoló tényező a kulturális

1
Gimlette, John D. –Thompson, Henry Wagstaff: A dictionary of Malay medicine. Oxford University
Press, London 1939. 3. o. Idézi: Wilke, Mareike: i. m. 13-14. o. Idézi: Kulcsár Gabriella: Az iskolai
ámokfutások etiológiája és a prevenció lehetőségei, PhD értekezés, Pécs, 2014 17. o.

3
környezet, valamint az a depressziós állapot, amely az elkövető irigységéből,
rosszindulatából és sértettségéből táplálkozik.2

b, Pszichiátriai megközelítés

Pszichiátriai megközelítésből először az 1900-as években kezdték el vizsgálni az

ámokfutást, mégpedig megjelent esettanulmányok alapján. Ezekből az derült ki, hogy
az elkövetők többsége mentális betegséggel küzdött. A kutatás során az ámoknak két
formáját különböztették meg.

 A gyakrabban előforduló típus az úgynevezett „beramok”. Ez személyes

veszteséghez kötődik, a kezdeti szakasz depresszióval és tépelődéssel teli.
 A ritkábban előforduló típus az úgynevezett „amok”. Ebben az esetben az
elkövető haragját sértés, inzultus váltotta ki.

„ A korai „beramok”-ot depresszióval, hangulatzavarral hozták kapcsolatba, az

„amok”-ot pszichózissal vagy személyiségzavarral, miközben magát az ámokfutást
nem tekintették önálló pszichiátriai kórképnek, hanem valamely megbetegedés
hatására kialakuló erőszakos magatartásnak.”3

c, Kriminológiai megközelítés

Az antropológusok és pszichiáterek mellett a kriminológusoknak is felkeltette

érdeklődését az érintett téma. A ’90-es években történt iskolai tragédiák okot adtak
arra, hogy mélyebben tanulmányozzák az esetkört, azonban egységes álláspontra nem
sikerült jutni a szakkönyvek segítségével sem. Ennek az lehet az oka, hogy az
ámok(futás) nem került be a hivatalos bűnügyi osztályozási rendszerekbe, ezáltal nem
állt rendelkezésre egy biztos pont, amely megfelelő segítséget és biztos hátteret
nyújthatott volna az „űr kitöltéséhez”. Nem létezik egységesen kimunkált
kriminológiai fogalom sem az általános értelemben vett ámokfutásról, sem az iskolai
ámokfutásról. Ahogyan más területeken, úgy hazánkban sem volt nyoma tudományos
definíciónak vagy egységes megnevezésnek, ez köszönhető a kis esetszámnak, vagy
a fent említett okoknak is.

2
Gimlette, John D.: Notes on a case of amok. Journal of Topical Medicine and Hygiene 1901/4. 195-
199. o. Idézi: Wilke, Mareike: i. m. 13-14. o. Idézi: Kulcsár Gabriella: Az iskolai ámokfutások etiológiája
és a prevenció lehetőségei, PhD értekezés, Pécs, 2014 17. o.
3
Saint Martin, Manuel L.: i. m. 67.o Idézi: Kulcsár Gabriella: Az iskolai ámokfutások etiológiája és a
prevenció lehetőségei, PhD értekezés, Pécs, 2014

4
Számos kutató foglalkozott a témával és ennek köszönhetően született jó néhány
megfogalmazás, de mint említettem, egyik sem egységesen elfogadott. Nem
részletezném a szakirodalomban megjelent összes definíciót, hiszen szakdolgozatom
fő vonala a sorozatgyilkosságok, a részletezés pedig nagyon hosszú lenne, azonban
felsorolnám azokat a kritériumokat, amelyek szerves részét képezik az ámokfutásnak,
mint kriminológiai jelenségnek.4

 az áldozatok száma kettő vagy attól több

 egyazon időpontban történik, maximum néhány óra leforgása alatt
 ellentétben a sorozatgyilkosságokkal, nincs jellemző minta követése
 az áldozatok kiválasztása véletlenszerűen történik, az elkövető számára
ismeretlen személyekről van szó
 egy hasonlóság azonban akad: akár csak a sorozatgyilkosok, az ámokfutók is
valamilyen személyiségzavarral küzdenek5
 az ámokfutást megelőző időszak tépelődéssel teli, és depressziós állapot előzi
meg6

1.2. Sorozatgyilkosság

„ Sorozatgyilkos az az ember, aki három vagy több embert öl meg különböző (3 vagy
több) időpontokban. A gyilkosságok között általában van egy nyugalmi időszak,
amelyet érzelmi lehűlésnek is neveznek. Ez a periódus tarthat napokig, hetekig,
hónapokig vagy éppen évekig is. A legtöbb sorozatgyilkos pszichopata (lelkibeteg),
mivel általában személyiségzavarosak és nem elmebetegek, így gyakran normálisnak
és kedvesnek tűnnek, amely a környezethez való alkalmazkodásban játszik szerepet. A

4
Harding, D. J. – Fox, C. – Mehta, J.: Studying rare events through qualitative case studies: Lessons
from a study of rampage schootings. Sociological Methods & Research, vol. 31. 2002/2. 174-217. o.
Idézi: Böckler, Nils – Seeger, Thorsten: Schulamokläufer. Eine Analyse medialer Täter –
Eigendarstellungen und deren Aneigung durch jugendliche Rezipienten. Juventa Verlag Weinheim
und München, 2010. 21-22. o. Idézi: Kulcsár Gabriella: Az iskolai ámokfutások etiológiája és a
prevenció lehetőségei, PhD értekezés, Pécs, 2014 26-27. o.
5
Mihály Gabriella: Az ámokfutás büntetőjogi vetülete TDK dolgozat, Miskolc 2014 31. o. táblázat
felhasználása
6
Saint Martin, Manuel L.: i. m. 67. o. Idézi: Kulcsár Gabriella: Az iskolai ámokfutások etiológiája és a
prevenció lehetőségei, PhD értekezés, Pécs, 2014 19. o

5
gyilkosságokat hasonló módon követik el és az áldozatokban mindig van valami közös
vonás (kor, nem, foglalkozás stb).”7

7
http://ajk.pte.hu/files/file/doktori-iskola/kulcsar-gabriella/kulcsar-gabriella-vedes-ertekezes.pdf
Idézi: Koncsol Csilla, Sorozatgyilkosságok, gyilkosságsorozatok, Szakdolgozat, Miskolc, 2015 6. o.

6
Szempont Ámokfutók/iskolai Sorozatgyilkosok
ámokfutók
Az elkövető Túlnyomó többségben Túlnyomó többségben
neme férfiak. férfiak.
Öngyilkosság Sokszor meg akarnak halni Jellemzően nem akarnak
vagy legalábbis meghalni, bár előfordul
felkészülnek a lehetséges néha öngyilkosság (pl.
halálra, illetve öngyilkosok Andrew Cunanan, Gianni
lesznek a tettet követően. Versace gyilkosa).
A tett időbeli Tettük egyszeri, végítélet Újra és újra ölni akarnak, és
jellemzői jellegű („cooling off” – egyre több inger kell
„nyugalmi periódus” ahhoz, hogy kielégüljenek
nélküli). (a cselekmények között
„nyugalmi periódus”).
Az áldozatok Annyi áldozatot szednek, Egyszerre általában egy
száma amennyit csak tudnak. áldozatot szednek,
Egyes ámokfutók terveiben összességében azonban
hatalmas számok áldozataik száma magasra
szerepelnek (több száz rúghat (akár 100-nál is
áldozat), de ezt egyelőre többre).
egyiküknek sem sikerült
megvalósítania.
Az áldozatok Áldozatai között lehetnek Áldozatait meghatározott
kiválasztása olyanok, akiket szempontok alapján
meghatározott okok miatt választja ki (ez lehet
választ ki, de az áldozatok teljesen felületes szempont
jelentős része is, pl. minél jóképűbb
véletlenszerű. férfiak – Jeffrey Dahmer).
A tett Előfordul, hogy Kidolgozza a módszerét,
tervezettsége hónapokig, sőt esetleg több éveken keresztül is
évik érlelik a tervüket. folytathatja a

7
 cselekményeket, amíg el
nem fogják.
A tett Egyéni motiváció, amely Legtöbbször szexuális
motivációja kaphat politikai színezetet motiváció, vagy ha nem is
ugyan, de valójában csak ez az elsődleges, akkor is
az elkövető pszichés van szexuális vonatkozás
állapotáról szól a (hetero- és
cselekmény. A politikai homoszexualitás is
vagy társadalomkritikai előfordul).A
motiváció csak sorozatgyilkosokra is igaz,
pszeudoindok. A valódi hogy a teljes kontrollt, a
motiváció mindig az egyén helyzet és az áldozat feletti
megoldatlan korlátozatlan hatalmat
feszültségeiből fakad. A akarják átélni, „istennek”
tettel át akarja élni a akarják érezni magukat,
helyzet és az áldozatok élet és halál urainak.8
feletti korlátozatlan
hatalmat, „istennek” akarja
érezni magát, élet és halál
urának. Elképzelhető, hogy
valójában ide sorolható az
úgynevezett
„kiválasztottak
terrorizmusa”.

8
Kulcsár Gabriella: Az iskolai ámokfutások etiológiája és a prevenció lehetőségei, PhD értekezés Pécs
2014, 45.o. 2. táblázat: Az ámokfutók, a terroristák és a sorozatgyilkosok összehasonlítása

8
2. Sorozatgyilkosok a pszichológia tükrében

Külön szakág foglalkozik a sorozatgyilkosok és olyan elkövetők elméjével, akik

egyáltalán nem, vagy éreznek ugyan némi megbánást tettük elkövetése után, de ez
elenyésző borzalmas bűnük elkövetéséhez képest. Ha tudomást szerzünk arról, hogy
az elkövető valamilyen elmebetegségben szenved, beszámíthatatlan, a gyilkosság
pillanatában nem volt tudatában annak mit is csinál, kicsit könnyebb „elfogadni”
tettét. Vannak azonban olyan esetek, amikor a gyilkos nagyon is tisztában van azzal,
hogy mit is követett el, kívánja tettét és annak következményeit. Az már másik kérdés,
hogy egy „egészséges” ember soha nem tudja még csak elképzelni sem, hogy hogyan
lehet, és miért kell emberek tucatjait hidegvérrel megkínozni, megerőszakolni és
megölni, mindeközben részese lenni a társadalomnak, egy olyan álarcot magára öltve,
amely mögött senki nem ismeri fel az elkövető valódi arcát. Talán a legfontosabb
kulcsszavak ezek. Hogyan és miért. Ebben a fejezetben választ kaphatunk az egyikre,
ez pedig a miért.

Kettő személyiségzavart szeretnék bemutatni. Először a nárcisztikus

személyiségzavart, ezt követően pedig az antiszociális személyiségzavart.

A nárcisztikus személyiségzavarban szenvedőknek két típusát különböztethetjük

meg: figyelmetlen nárcisztikus és túlérzékeny nárcisztikus. Beszélhetünk egészséges,
valamint kóros nárcizmusról, azt viszont nehéz megállapítani, hogy az egészséges
mikor fordul át kórosba. Ha esetleg diagnózis felállítására van szükség, nehéz
eldönteni, hogy a produkált viselkedésmódok patológiás nárcizmusra utalnak – e a
vizsgált személynél vagy csak az egészséges önbecsülés jelét láthatjuk. Ebben a
betegségben szenvedők legnagyobb problémája az, hogy képtelenek szeretni. A
nárcisztikus személy nincs tekintettel mások érzéseire, az embereket tárgyaknak
tekinti, azért tartja velük a kapcsolatot, hogy saját szükségleteit kielégítse, a saját
maga hasznára fordíthassa. Ha szüksége van rá „előveszi”, ha nincs, félrerakja,
mellőzi őket. 9

9
Glen O. Gabbard, M. D.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Fordította dr. Pető Katalin,
Nádasdy Nóra, dr. Schwelovszky Ágoston, Lélekben Otthon Kiadó 2008 489-491. o.

9
2.1. A nárcisztikus személyiségzavar

Kritériumai:

 saját fontosságáról nagyzoló érzése van

 gyakran fantáziál határtalan sikerről, szépségről, hatalomról, éleselméjűségről
vagy ideális szerelemről
 azt hiszi, hogy különleges, unikális teremtmény, akit csak hozzá hasonló, a
társadalmi ranglétrán magasan álló emberek érthetnek meg, vagy kellene,
hogy társuljanak vele
 túlzó mértékű csodálatot vár el
 feljogosultság érzése, azaz indokolatlanul különlegesen kedvező bánásmódot
vagy az elképzeléseivel való automatikus együttműködést vár el
 interperszonálisan önző, azaz kapcsolataiban másokat kihasznál, hogy céljait
elérje
 empátiája hiányzik: képtelen felismerni és átérezni mások érzéseit és
szükségleteit
 sokszor és mélyen érez irigységet, vagy úgy érzi, mások őt irigylik
 gőgös, fennhéjázó magatartás vagy attitűdök10

A nárcisztikus személyiségzavarral élő páciensek két típusa:

a, Figyelmetlen nárcisztikus

 nem veszi észre mások reakcióit

 arrogáns és agresszív, önmagába fordult
 a figyelem középpontját igényli
 látszólag nem lehet megbántani

10
Glen O. Gabbard, M. D.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Fordította dr. Pető Katalin,
Nádasdy Nóra, dr. Schwelovszky Ágoston, Lélekben Otthon Kiadó 2008 492. o. 16-1. táblázat, DSM-IV
a nárcisztikus személyiségzavar kritériumai

10
b, Túlérzékeny nárcisztikus

 nagyon érzékeny mások reakcióira

 gátlásos, szégyenlős, sőt önmagát háttérbe szorító, a közvetlen figyelme
inkább mások, mint önmaga felé irányul
 kerüli, hogy a figyelem középpontjában legyen, figyelmesen hallgat másokat,
támadás vagy kritika nyomai után kutatva
 könnyen megbántódik, hajlamos szégyent vagy megalázottságot érezni11

Ahogy a fejezet elején már leírtam, két személyiségzavart mutatok be, a következő az
antiszociális személyiségzavar. Ebben a betegségben szenvedőket nevezik másképp
még pszichopatáknak, esetleg szociopatáknak is. Akadt olyan vélemény is, aki szerint
az ilyen személyiséggel rendelkező embert bűnözőnek kell tekinteni. Az antiszociális
személyiségzavar kritériumai összetettebbek, mint a már ismertetett nárcisztikus
személyiségzavaré, de lássuk őket csoportosítva.12

2.2. Az antiszociális személyiségzavar

A. 15 éves kortól megnyilvánuló általános sajátosság a mások jogainak semmibe

vételére és megsértésére, azaz 3 vagy több az alábbiakból:

 képtelen a törvények betartásával a szociális normákhoz alkalmazkodni, így

ismételten olyan cselekményeket követ el, melyekért letartóztatják
 csalási hajlam, ismétlődő hazudozással, álnevek használatával, személye
előny vagy öröm érdekében mások becsapása
 impulzivitás, vagy a tervezés, előrelátás hiánya
 ismétlődő verekedést, támadást eredményező ingerlékenység és agresszivitás
 saját vagy mások biztonságának vakmerő semmibe vétele
 ismétlődő hibákhoz vezető makacs felelőtlenség, ami a folyamatos
munkavégzés vagy a pénzügyi kötelezettségek megszegésével jár

11
Glen O. Gabbard, M. D.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Fordította dr. Pető Katalin,
Nádasdy Nóra, dr. Schwelovszky Ágoston, Lélekben Otthon Kiadó 2008 493.o. 16-2. táblázat, A
nárcisztikus személyiségzavarral élő páciensek két típusa
12
Glen O. Gabbard, M. D.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Fordította dr. Pető Katalin,
Nádasdy Nóra, dr. Schwelovszky Ágoston, Lélekben Otthon Kiadó 2008, 521.o,

11
  lelkiismeret-furdalás hiánya, emiatt jogos számára mások bántalmazása,
becsapása vagy meglopása

B. A személy legalább 18 éves.

C. Adat van 15 éves kora előtt jelentkező viselkedési zavar meglétére.

D. Nem kizárólag szkizofrénia vagy mániás epizód során fordul elő. 13

A források tanulmányozása során arra kellett rájönnöm, hogy a pszichopátiában

szenvedők nagyobb része férfi. Abban az esetben, ha a szociopatát szembesítik
antiszociális viselkedésével, hajlamos önmagát igazolni, mondván, az áldozata
megérdemelte azt, amit kapott. Hajlamos hazugságra, próbál kerülni minden olyan
helyzetet, melyben felelősséget kellene vállalnia tetteiért.14

13
Glen O. Gabbard, M. D.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Fordította dr. Pető Katalin,
Nádasdy Nóra, dr. Schwelovszky Ágoston, Lélekben Otthon Kiadó 2008, 523.o. 17-1. táblázat DSM –
IV – TR an antiszociális személyiségzavar kritériumai
14
Glen O. Gabbard, M. D.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve, Fordította dr. Pető Katalin,
Nádasdy Nóra, dr. Schwelovszky Ágoston, Lélekben Otthon Kiadó 2008, 530.o.

12
3. Hogyan „születik” egy sorozatgyilkos?

A témával kapcsolatban számomra a legnagyobb kérdés mindig is az volt, hogy valaki

sorozatgyilkosnak „születik” vagy az évek során azzá „válik”? A források
tanulmányozása után elmondhatom, hogy választ kaptam a kérdésemre.

Három szempont segített eredményre jutni, ezeket bővebben is kifejteném.

 hányatott gyermekkor
 nyugodt gyermekkor, azonban közrejátszódik valamilyen antiszociális
személyiségzavar, pl.: antiszociális,amorális, szociopátiás
 MacDonald-triád
Amikor sorozatgyilkosok életrajzát tanulmányoztam, az a felismerés ért, hogy
egyiküknek sem jutott boldog gyermekkor. Bántalmazták őket kiskorukban saját
szülei, akár szexuálisan is, nem voltak képesek beilleszkedni a társadalomba,
önbizalomhiányosak voltak, érzékenyek és félénkek. Vegyük például Ted Bundy
gyermekkorát. Biológiai apját soha nem ismerte. Éveken keresztül abban a tudatban
élt, hogy édesanyja a nővére, nagyszülei pedig a szülei. Őt ugyan nem bántalmazták
fizikailag, azonban érzelmileg annál inkább. Hatalmasat csalódott édesanyjában és
nagyszüleiben is.15

Bár ez csak az én véleményem, úgy gondolom, nem lehet véletlen az, hogy Ted csakis
nőket gyilkolt meg. Így vetítette ki a csalódást és a bosszút, amit édesanyja iránt érzett.

Persze nem minden gyermeknek van hányatott gyermekkora, azonban előfordul, hogy
valaki személyiségzavarral küzd vagy csak képtelen beilleszkedni egy közegbe vagy
társaságba. Az ilyen személyek jó célpontok olyan embereknek, akik szeretik
fitogtatni erejüket. Sokszor érik szóbeli bántalmazások az iskolában, esetleg tettleges
is, de ez nem szükséges feltétlenül ahhoz, hogy teljesen elvágják magukat a
társadalomtól azok a személyek, akik kevesebbnek és gyengébbnek érzik magukat
társaiknál.16 Pontosan ilyen eset alapján forrta ki magát az az ámokfutás, amely az
Amerikai Egyesült Államokban történt 1999. április 20-án. A helyszín Colorado
állam, Columbine Gimnázium. Két fiatal fiú fegyverekkel és bombákkal
felfegyverkezve érkezik az iskolába, majd egy órás öldöklésbe kezdenek.

15
http://www.arsboni.hu/egy-sorozatgyilkos-elmeje.html (2016.04.01.)
16
http://www.arsboni.hu/egy-sorozatgyilkos-elmeje.html (2016.04.01.)

13
Lövöldözésük 12 diáktársuk és 1 tanáruk életét követelte, másik 23 társukat pedig
megsebesítették. A tragédiának a lövöldözők öngyilkossága vetett véget. A 17 éves
Dylan Kebold és a 18 éves Eric Harris mindig is furcsa volt társaikhoz képest.
Szabadidejükben gyakran erőszakos videojátékokkal játszottak, furcsa zenéket
hallgattak és fekete viharkabátban jártak. Képtelenek voltak beilleszkedni az iskolai
közegbe és megtalálni bárkivel is a közös hangot. Ők csakis egymást érették meg.
Ennek köszönhető a tragédia. Tökéletesen érezték, hogy mi zajlódik a másikban.
Valószínűleg ekkor kezdődött a borzalmas tragédia tervének kidolgozása. Egyetlen
aggályuk azonban akadt: szüleiket boldogtalanná teszik majd. Ebből jól látni, hogy
nem a hányatott gyermekkor a tragédia kiváltó oka.17

Az interneten később megjelent egy napló, amelyet a két tizenéves írt. Jól látható,
hogy percre pontosan el volt tervezve az ámokfutás minden mozzanata.

"Találkozás reggel 6-kor. 10.30-kor a szervezés véglegesítése. 11.09: Magunkhoz

vesszük a fegyvereket. 11.12: Az öldöklés megkezdése. 11.16: Hazatérés. Hahaha".

A naplóban nem esett szó öngyilkosságról, ezzel ellentétben azonban menekülési

tervet dolgoztak ki. Az iskolát elhagyva repülőgéppel utaztak volna egy idegen
országba.

„Az a szándékom, hogy minél többet elpusztítsak. Nem szabad, hogy ebben
eltérítsenek a szimpátia, a sajnálat, vagy a könyörgés. A legszebb dolog a gyűlölet”-
írja utoljára Chris Harris.18

Mivel nem esett szó öngyilkosságról, feltehetőleg nem így tervezték a

gyilkosságsorozatot. A források tanulmányozása során olvastam, hogy egy idő után
nem élvezték a fegyverek használatát és felmerült, hogy váltsanak késre. Talán
valahol mélyen csalódottak voltak és ezért döntöttek az öngyilkosság mellett.
Megkeseredett fiatalokról van szó, akik képtelenek voltak egészséges emberi
kapcsolatokat kötni és ápolni. Elmondhatjuk, hogy egymáson kívül nem volt senkijük,
talán ezért választották azt, hogy ott és akkor legyen vége, végleg.

17
http://kulturpart.blog.hu/2009/11/19/iskolai_meszarlasok_columbine_utan?token=fded155eeb4c
6c807ed6d0e7e88b8a55 (2016.04.01.)
18
https://sg.hu/cikkek/46258/az_interneten_a_columbine_gyilkosainak_naploi (2016.04.01.)

14
Számukra legalábbis. Szüleik, az áldozatok családtagjai, a tragédiát átélő és túlélő
diákok, tanárok, iskolai dolgozók sosem fogják elfelejteni a történteket.

MacDonald-tirád

Már gyermekkorban észlelhetők azok a jelek, amelyek arra figyelmeztetnek, hogy a

gyermek lelki fejlődése olyan irányba indult el, amely beláthatatlan
következményeket von maga után. Ez a három jel a következő:

 gyújtogatás
 állatkínzás
 ágybavizelés

A gyújtogatás olyan örömérzetet ad a személynek, amely mással nem pótolható. Ilyen

érzéseket vált ki belőle az állatkínzás is. Nem másokat akar ijesztgetni, hanem saját
maga szórakoztatására végzi. Utóbbira abban az esetben kell leginkább figyelni, ha a
szadizmus emlősállatok ellen irányul. A lelkileg sérült gyermek örömmel fojtogat
macskákat vagy kínoz például madarakat. Utolsó jel az ágybavizelés. Ez frusztráció
miatt jelentkezik, amely akár felnőtt koráig is elkísérheti a problémával küzdő
gyermeket. Ezt a három figyelmeztető jelet nevezik MacDonald-hármasnak, más
néven red-flag triád-nak. 1963-ban fedezték fel, azonban egyes kutatók kétségbe
vonják helyességét.19

19
http://www.arsboni.hu/egy-sorozatgyilkos-elmeje.html (2016.04.01.)

15
4. A sorozatgyilkosok típusai

Az FBI két eltérő típusba sorolja a sorozatgyilkosokat. Szervezett – és szervezetlen

sorozatgyilkosok. A gyilkosok nagy része rendelkezik a szervezett vagy szervezetlen
cselekvés bizonyos formáival, azonban személyiségükre csak az egyik jellemző. Van,
hogy a szervezett viselkedést felváltja a szervezetlen. Ezt okozhatja pl. gyilkosságaik
számának a növekedése. Kezdetkor óvatosak, pontosan előkészítik a terv minden
részletét, de amint eluralkodik rajtuk a gyilkolás vágya óvatlanná válnak, és könnyen
hibázhatnak. Most nézzük a két típus részletes jellemzését.

4.1. Szervezett

Az átlagosnál magasabb intelligenciaszinttel rendelkeznek és megtervezik a

gyilkosságokat. Miután elrabolták vagy magukhoz csalták az áldozatokat megölik és
elrejtik a holttestet. Mivel részletesen megtervezik a gyilkosságot, kitalálják, hogyan
csalhatják magukhoz áldozataikat. Legtöbbször olyan embernek adják ki magukat,
akik segítségre szorulnak, így megsajnálják őket vagy az áldozat bizalmába fogadja
gyilkosát. Ilyen módszert alkalmazott pl. Ted Bundy, aki álgipszkötést alkalmazott,
hogy a nők segítsenek neki. Ezt a későbbiekben részletezem, itt nem ejtenék róla több
szót. Általában kontroll alatt tartják a gyilkosság minden egyes részletét. Sokuknak az
okoz örömöt, ha viszont láthatják magukat a tv-ben. Minél több ember tud róla és
foglalkozik vele, annál inkább vágyik arra, hogy újra ölhessen. Önelégültté válik és
egyre büszkébb magára, hogy végrehajtotta a feladatát. Nagyon fontos még, hogy az
ilyen típusú gyilkosoknak vannak barátaik, családjuk, feleségük és gyerekeik
egyaránt, akikkel egyháztartásban élnek, azonban a család mégsem veszi észre, kivel
is van együtt. Amikor kiderül róluk az igazság, képtelenek elhinni, hiszen egy kedves,
segítőkész és családszerető férjnek, apának ismerték.

16
4.2. Szervezetlen

Az átlagosnál alacsonyabb intelligenciaszinttel rendelkeznek és a szervezettekkel

ellentétben tetteiket nem tervezik meg előre. Nem specializálódnak egy
áldozattípusra, csak kivárják a megfelelő alkalmat és vágyuk csillapítása céljából
megölik áldozatukat. Van, hogy nem foglalkoznak a holttest eltüntetésével és a
helyszínen hagyják. Az áldozatokra hirtelen csapnak le, nincs olyan „célcsoport”,
akire kiéleződött volna a figyelme. Miután megölte az áldozatot sokszor szertartást is
végez (megcsonkítás, kannibalizmus). Előfordul, hogy hagynak maguk után nyomot,
azonban megnehezítik a nyomozóhatóság munkáját azzal, hogy folyamatosan
mozgásban vannak. Az ebbe a típusba tartozók nem mondhatók szociális embernek,
kevés barátjuk van, aki ismeri őket, furcsának találja, „kilóg” a sorból, nem teremt
könnyen kapcsolatot. Gyakran mentális problémákkal, személyiségzavarral
küszködnek. Cselekedeteik súlyával nincsenek tisztában és a gyilkosságokkal
kapcsolatban hiányosak az emlékeik.20

20
Koncsol Csilla: Sorozatgyilkosságok, gyilkosságsorozatok, Szakdolgozat Miskolc 2015 26-28. o.

17
5. A sorozatgyilkosok csoportosítása, motivációs
elhatárolások

A témában laikus személy számára nehéz elképzelni illetve megérteni, hogy mi

motiválhat valakit arra, hogy hidegvérrel és megbánás nélkül oltson ki emberi
életeket, mi lehet az, ami irányítása alá veszi az elkövető tudatát. A következőkben
ezeket szeretném részletesen bemutatni.

Motiváció alapján a sorozatgyilkosok öt kategóriába sorolhatók be.

5.1. Látnok

Sokan úgy gondolják, hogy a sorozatgyilkosok nagy része hangokat hall, és ezek
késztetik a gyilkosságokra őket. Ez azonban nem így van. Próbálják
beszámíthatatlannak mutatni magukat, hogy mentesüljenek a szigorú büntetések alól.
(Ez néhány esetben be is vált.)

Herbert Mullin 13 embert ölt meg, hogy a gyilkosságokkal megakadályozzon egy

földrengést – ezt a hangok mondták neki. Mullin nagy erőfeszítések árán próbálta
bebizonyítani igazát.

5.2. Küldetéstudatos

Ezek a gyilkosok úgy vélekednek magukról, hogy cselekedetük nemes, és amit

tesznek, a társadalom előrehaladását segíti. A csoport nevezetesebb képviselői közé
tartozik Gary Ridgeway. Kamionsofőrként dolgozott és az évek során prostituáltakat
gyilkolt meg. Több mint 71 nő meggyilkolását ismerte be.

5.3. Élvhajhász

Élvezetből öl. Miután elfogták Yang Xinhai-t, kijelentése tökéletesen leírta azt, amit
az élvhajhászok éreznek.

„Amikor embert öltem, szexuálisan felizgultam és ez további gyilkosságokra inspirált.

Nem érdekelt, hogy megérdemlik - e az életet vagy sem. Nem aggódtam emiatt.”

18
Élvhajhászok között vannak olyanok, akiket az izgat fel, ha becserkészhetik
áldozatukat, valakit pedig az, ha már kínozhatja és megölheti őket. Ilyen élvhajhász
gyilkos volt pl. David Berkowitz.

5.4. Profitorientált

A profitorientált gyilkosokra nem is igazán mondhatjuk, hogy sorozatgyilkosok,

hiszen nem a lelki kényszer vagy belső vágy motiválja őket a gyilkosságokra, hanem
anyagi haszon szerzése. Ilyen gyilkos volt Marcel Petiot, aki több zsidónak hazudta
azt, hogy kijuttatja őket Dél-Amerikába jelentős pénzösszeg fejében, azonban mikor
megkapta a pénzt, végzett velük.

5.5. Hatalomittas

A leggyakoribb áldozat típus. Ebben az esetben a gyilkos áldozata felett akar

uralkodni. Olyan elkövetőkről beszélünk, akit gyermekkorában atrocitások értek, és
gyengének érzik magukat a régebben elszenvedett megaláztatások miatt. Sok esetben
összekapcsolódik nála a jelen és a múlt, így a múltban elszenvedett durva bánásmódot
alkalmazza áldozatain. Nagy részük szexuálisan is bántalmazza áldozatait, de nem
olyan célból, mint az élvhajhász. Ebben az esetben a hatalom kinyilvánítása a cél, és
nem szexuális vágyból éli ki magát az áldozatokon.

5.6. Női sorozatgyilkosok

Két típusa van. A fekete angyal és a fekete özvegy.

A fekete angyalok a legtöbb esetben ápolónők, akik megölik betegeiket.

A források tanulmányozása során két típusról olvastam. Az egyik, aki számára

fárasztóvá válik a beteg gondozása, így megöli őt.

A másik típus az, aki halálba segíti betegét. Ilyen eset volt Faludi Tímea ügye, amelyet
a későbbiekben részletezni fogok. Ő olyan halálos betegeket segített a halálba
különböző gyógyszerek beadásával, akiknek szinte elviselhetetlen fájdalmaik voltak.
Mondhatni, hogy segítő szándékkal ölt.

19
A fekete özvegyek férjeiket, szeretőiket és gyermekeiket ölik meg pénzszerzés
céljából. Gyakran társul hozzá személyes sérelem is, ám a nyereségvágy táplálja őket.
Így szerzik meg elhunyt rokonaik örökségét, életbiztosítását. Bell Gunnes, norvég –
amerikai sorozatgyilkos volt, aki megölte összes férjét, szeretőjét, gyermekét és
ismerősét, csak azért, hogy pénzhez juthasson. 21

21
http://old.biztonsagpolitika.hu/userfiles/file/PDF/zsifko_a_terrorista_profilja.pdf (2016.04.06.)

20
6. Külföldi esetek

Jelen fejezet képezi szakdolgozatom szerves részét. Továbbiakban szeretném

alátámasztani azt a meglátást, miszerint a hányatott és traumatikus gyermekkor
nagyon sok esetben befolyásoló tényező abból a szempontból, hogy valaki később,
felnőtt korában, hogyan viszonyul a társadalom többi tagjához, ezen belül is például
a másik nemhez. Véleményem szerint elengedhetetlen, hogy minél részletesebben
mutassam be az elkövetőket, több szempontból is. Elsőként a kiválasztott delikvens
életének első szakaszát, ezt követően pedig magát a „gyilkost”. Néha talán túl
részletesnek tűnhet, de úgy gondolom, így ismerhető meg leginkább, hogy mi is
indította el ezeket az embereket azon a bizonyos úton, ahol embereket fosztottak meg
életüktől. Ezen elv alapján építettem fel a fejezetet.

6.1. Ted Bundy

Theodore Robert Cowell, azaz „Ted Bundy”, az

USA egyik leghírhedtebb sorozatgyilkosa. 1974
és 1978 között fiatal lányokat erőszakolt majd
ölt meg hidegvérrel az Államok egész területén.
Hosszú éveken át tagadta, hogy bárkit is
http://cdn.escapistmagazine.com/m
meggyilkolt volna, de a hosszú csend után végül
edia/global/images/library/deriv/963
beismerte közel 30 nő életének kioltását. Azt a /963010.jpg (2016.04.05.)

mai napig nem tudni, hogy pontosan hány

embert ölt meg. A legtöbb esetben agyonverte, máskor megfojtotta a védekezésre
képtelen nőket majd megerőszakolta. Ezek mellett nekrofíliával is gyanúsították.
Tedet brutalitása ellenére, a barátai úgy emlegették, mint egy jó megjelenésű,
meggyőző férfit.

Theodore 1946. november 24-én született. Biológiai apja soha nem ismerte meg fiát.
Születése után édesanyja visszaköltözött anyjához, ahova Robertet is magával vitte.
Ted sokáig abban a tudatban élt, hogy nagyszülei a szülei, anyja pedig a nővére. Ezzel
a színjátékkal édesanyját akarták védeni, mivel nem volt férjezett. Mikor anyja
évekkel később megnősült, Ted felvette mostohaapja nevét. Bundy nevelőapja próbált
igazi apa-fia kapcsolatot kialakítani az évek alatt a fiúval, de minden próbálkozás
feleslegesnek bizonyult. Ted közönyös maradt a férfival szemben. Bundy

21
középiskolás évei alatt önbizalomhiányos fiatal volt. Egy életrajzíró vizsgálta Bundy
viselkedését, amiből kiderült, hogy ő más volt, mint a többiek. Mindezek ellenére Ted,
a tanulmányai során jó jegyeket szerzett és megkedvelte az emberek társaságát. A
gimnáziumi évek után egyetemre ment, ami mellett dolgozott, de munkáltatói
megbízhatatlannak tartották, így egyik munkahelyen sem maradt sokáig.

Ted 1967-ben megismerkedett egy lánnyal, és ez a kapcsolat megváltoztatta az életét.

Mindent megtalált benne, amit eddig keresett. Bár különböztek egymástól, mégis
egymásba szerettek. Bundy jobban szerette a lány, mint a lány őt, de kedvelte. Egy
ideig kapcsolatban voltak, de miután a lány lediplomázott szakított Teddel, mivel nem
találta meg mellette azt, amit egy férfiban keresett. Ted soha nem tette túl magát a
lányon, próbálta vele tartani a kapcsolatot a szakítás után, de hosszútávon ez nem
sikerült neki. Ezután olaj volt a tűzre, mikor kiderült családjáról a szörnyű igazság.
Visszahúzódóvá volt, viszont miután megtudta, hogy édesanyja egész életében
becsapta uralkodó típussá vált. Az egyetemen pszichológiát kezdett tanulni, ami
nagyon jól ment neki. Az egyetemi évek alatt találkozott egy lánnyal, akit
Elizabethnek hívtak, öt évig voltak együtt. Elizabeth titkárnő volt, akinek volt egy
lánya. Beleszeretett Bundyba és úgy érezte, megtalálta lányának a tökéletes apát.
Hozzá akart menni Tedhez, aki erre még nem állt készen. Elizabeth tudta, hogy
kettőjük kapcsolatában ő szeret jobban. Ted élete látszólag egyre jobbá vált. Voltak
tervei a jövőre nézve, jogi iskolákba jelentkezett, politikai élete is aktív volt. 1973-
ban újra találkozott nagy szerelmével. A lány ledöbbent azon, hogy Ted mennyire
tisztában van azzal, hogy mit szeretne az élettől, teljesen megváltozott mióta
szakítottak. Sokszor találkoztak, amiről persze Elizabeth nem tudott, és a lány
beleszeretett Tedbe. 1974-ben azonban fordult a kocka. Ted minden előzmény nélkül
elhagyta a lányt. Bosszút állt. Most ő volt az, aki elutasította, úgy, ahogy évekkel
ezelőtt a lány őt. Nem találkoztak többet és nem is hallott felőle semmit.

Theodore azonban nem az a férfi volt, akinek mutatta magát.

Bundy első áldozata egy fiatal lány volt, aki rádióbemondóként dolgozott. 1974-ben
a lány nyom nélkül tűnt el. Később derült ki a nyomozás során, hogy egy idegen hatolt
be a házba, ahol a lány lakott. Lyndanak hívták. Ő volt a kezdet. Ezután sorra tűntek
el megmagyarázhatatlan módon fiatal lányok, akik néhány esetben hasonlítottak. Az
áldozatok mind fehér, karcsú, egyedülálló, fiatal lányok voltak, hosszú, középen

22
elválasztott hajjal. Mind este tűntek el. A nyomozás során a rendőrség az egyetemisták
segítségét kérte, akik egy furcsa férfiról számoltak be. Egyik kezén vagy lábán mindig
gipszet viselt. A szemtanúk elmondása szerint a férfi könyveket pakolt és fiatal lányok
segítségét kérte. A „segítségre szoruló” férfit az egyetemen is látták egy Volkswagen
bogárral. 1974 augusztusában, egy washingtoni parkban megtalálták néhány lány
maradványait. Az egyik áldozatot egy fiatal pár látta élve utoljára. Elmondásuk szerint
egy Ted nevű férfi mutatkozott be neki begipszelt kézzel, és kért tőle segítséget. A
lány szívesen segített neki. Janice Ottnak hívták. A barátaival töltötte a délutánt,
mosdóba indult, de többé nem tért vissza. A gyilkos az évek alatt egész Amerikát
bejárta és oltotta ki fiatal lányok életét. Volt, akit leütött, megfojtott, majd
megerőszakolt. A lányok teste ugyan előkerült, de bizonyítékokat nem találtak.

A hasonlóságok miatt az utahi és washingtoni rendőrség együtt nyomozott. Elizabeth

egyik barátja látott egy beszámolót az újságban és tudta, hogy Bundy lehet az. A lány
valahol mélyen tudta, hogy barátjának igaza van. Ted hasonlított a rajzra, ugyanolyan
kocsija volt, amilyennel a gyilkos járta az utakat, sőt mi több, mankók voltak a
szobájában, bár a lába soha sem sebesült meg. Többször szolgált információkkal a
rendőrségnek, de azok elvetették a feltevést, hogy Bundy lenne a gyilkos, így éveken
keresztül nem számoltak azzal a ténnyel, hogy van egy lehetséges gyanúsítottuk. Ted
viselkedése egyre merészebbé vált. Mivel különböző államokban gyilkolt, a
hatóságok nem tudták összehasonlítani az ügyeket. Voltak, akik megmenekültek, ők
később fontos információkkal látták el a rendőrséget.

1974. november 8-án a rendőrség áttörést ért el az ügyben. Ted ismét egy fiatal nőt
környékezett meg, rendőrnek adta ki magát. Sikerült becsalnia magához az autójába,
majd rátámadt a lányra, de sikerült megszöknie. Egy pár vette fel autójával, akiknek
sírva mesélte el, hogy egy férfi meg akarta ölni. Ezután az eset után Tednek még
akadtak sikertelen próbálkozásai, de sajnos több olyan volt, amikor a megtámadott
nők nem tudtak elmenekülni. Az áldozatok között voltak egyedülállók, volt egy anya,
akit szinte a családja mellől rabolt el nyaralásuk alatt, mégsem tudtak rajta segíteni.
Feszítővasakkal és különböző eszközökkel ütötte agyon a nőket majd erőszakolta meg
őket. Folyamatosan kerültek elő az újabb holttestek, de sajnos nem ők voltak Ted
utolsó áldozatai.

23
1975. augusztus 16-án Ted sorozatgyilkosságai végéhez ért. Egy járőr észrevette az
autóját, majd Bundy menekülni kezdett vele. Később megállt, igazoltatták, átnézték
azt a bizonyos Valkswagen bogarat és Ted Bundyt letartóztatták. Bilincset,
feszítővasat, símaszkot, drótokat és egy jégcsákányt is találtak nála. A rendőrségen
kihallgatták Bundyt, aki tagadta a gyilkosságokat. Elizabethet is kihallgatták, hiszen
az évek alatt ő élt vele. Elmondása szerint Ted napközben aludt, éjszaka pedig
eljárkált, de azt nem tudta hová. 1975. október 2-án behívták kihallgatásra
DaRonchot, akit korábban Ted támadott meg rendőrnek kiadva magát. 7 férfi közül
kellett azonosítania támadóját és határozottan állította, hogy Ted Bundy próbálta
megölni. Teljes körű nyomozást indítottak az ügyben a férfi ellen. Minden bizonyíték
ellene szólt, azonban mindvégig tagadta, hogy ő lenne a felelős többtucat nő
meggyilkolásáért.

Tedet bíróság elé állították, nyugodt volt, úgy gondolta nincs ellene elég bizonyíték,
de tévedett. A bíróság 1-15 évig terjedő börtönbüntetésre ítélte, de feltételesen
szabadlábra helyezhették. A börtönben pszichológiai tesztnek vetették alá, amiből
kiderült, hogy Ted erősen függött a nőktől. Elégedetlen volt védője munkájával, ezért
kirúgta. Önmagát kívánta képviselni és megvédeni, ezért a börtön könyvtárában
gyűjtött anyagot, így a celláját alkalmanként elhagyhatta. A rendőrök nem gondoltak
arra, hogy Bundy a szökését tervezi.

Június 7-én meg is szökött. Úton volt a könyvtárba majd egy nyitott ablakon kiugrott.
Éjszaka elhagyatott autókban aludt, ételt lopott, így maradt életben. Sikerült ellopnia
egy autót, amiben benne felejtették a kulcsokat, de menekülés közben elkapták.
Miután visszakerült a börtönbe sikerült újból megszöknie. Ez már jobban sikerült, 15
órával a szökése után vették észre, hogy eltűnt, tetemes előnyt szerezve ezzel
magának. Floridában kezdett új életet. Chris Hagenre változtatta a nevét és egyedül
élt. Élvezte, hogy nem ismeri senki és semmit nem tudnak a múltjáról. Szökése
körülbelül két évig tartott. Számtalan lányt támadott meg, vagy próbált meg elcsalni
magával különböző trükkökkel, de szerencsére sokan megmenekültek. Akadtak
olyanok is, akiknek nem volt ilyen szerencséjük. Ted a szökése során egyre

24
brutálisabban támadta és bántalmazta szexuálisan áldozatait, viszont sok esetben a
megtámadottt lányok életben maradtak.22

Talán azért hibázott, mert tudta, hogy szökésben van, keresik és egyre nagyobb volt
rajta a nyomás? Ez már sosem fog kiderülni, azt azonban tudjuk, hogy az a tettes, aki
tisztában van azzal, hogy a nyomozó hatóság keresi őt, csak idő kérdése és hibázni
fog. Ezek a támadások már nem voltak olyan szakszerűen előkészítve, mint a szökés
előtti gyilkosságok. Láthatjuk, hogy Ted már nem volt önmaga. Nem volt
összeszedett, sok szemtanú látta, sokan siettek a megtámadott lányok segítségére.

Mikor megpróbált autójával felszedni egy újabb lányt, Ted gyilkolásai végleg véget
értek. A lány testvérét várta, aki szerencsére még időben odaért és rendőrapjuk
segítségével sikerült Tedet azonosítani és elkapni. A tárgyalás során újból maga látta
el védelmét és kitartott ártatlansága mellett. Bundynak két tárgyalása volt, ami
összesen 3 év alatt zajlott le. Túlélők vallottak ellene, áldozatok barátai látták,
ahogyan menekül a tett helyszínéről. Bár Ted folyamatosan kitartott ártatlansága
mellett és harcolt az igazáért, ez mindvégig veszett ügy volt. Úgy gondolta, csak a
média próbálja rossz színben feltűntetni. A bíróság minden vádpontban bűnösnek
találta, majd villamosszék általi halálra ítélte.

Ez csak az első tárgyalás volt. A második tárgyalás során Ted úgy döntött, hogy nem
fogja magát képviselni az ügyben. Ellentétben az előző tárgyalásokkal Tedet ezt
felkavarta, elvesztette türelmét és ordibálni kezdett egy szemtanúval, akivel nem értett
egyet. A tárgyalás megkezdése után egy hónappal megszületett az ítélet. Bűnös. Ted
új ügyvédeket fogadott és fellebbezések sorait nyújtották be, de mindhiába. Az ítéletet
nem változtatták meg és végül 1989. január 24-én, reggel 7 órakor villamosszékbe
került.23

22
http://kriminalis-elmek.blogspot.hu/2013/06/sorozatgyilkos-lelektan-ii-ted-bundy.html
(2016.04.06.)
23
http://kriminalis-elmek.blogspot.hu/2013/06/sorozatgyilkos-lelektan-ii-ted-bundy.html
(2016.04.06.)

25
Ted Bundy mindösszesen 43 évet élt. Ezalatt az idő alatt legalább 36 nő életét vette
el. Az áldozatok kegyetlen kínok között szenvedtek mielőtt végleg elhagyták ezt a
világot. Ted Bundy így nyilatkozott magáról: „Én vagyok a legnagyobb szemétláda,
akit valaha a hátán hordott a Föld. Leszarom az embereket.”

Ted története jól mutatja azt, hogy élhet valaki egyszerre kettős életet, és hogy lehet
két éne valakinek. Bár napközben jórészt aludt, így nem élt olyan normális életet és
nem volt szerves része családjának, mégis együtt élt egy nővel és annak gyermekével.
Eközben pedig nők életeit oltotta ki, de családtagjait soha nem bántotta. Számomra ez
érthetetlen.

Ahogyan a dolgozatom elején már említettem, egy személyiség torzulásának egyik

legfőbb oka a hányatott gyermekkor mondható. Ted Bundy esetében jól látható,
melyek azok a tényezők, amelyek traumaként érték. Véleményem szerint nem volt
képes feldolgozni teljes mértékben azt, hogy édesanyja és nagyszülei egy olyan fontos
kérdésben hazudtak neki, mint a származása. Úgy gondolom, ezért lehetséges az, hogy
csakis nőket gyilkolt meg. Azt a dühöt vetítette ki a meggyilkolt nőkre, amit anyja és
nagymamája iránt érzett. Bár ez csak az én feltevésem, abban biztos vagyok, hogy
ezek mind hozzájárultak ahhoz, hogy végül egy eltorzult személyiség váljon belőle.

26
6.2. Az igazi amerikai Psycho – Edward Gein

Amerika egyik leghírhedtebb gyilkosa Ed Gein volt, mindössze

két nő meggyilkolását lehetett rábizonyítani. Az ő kegyetlen
tetteiből született pl. a Texasi láncfűrészes és a Bárányok
hallgatnak gyilkosa.

Edward Theodore Gein 1906. augusztus 27-én született La

Crosse-ban. A szülei, Augusta és Goerge. Két gyerekük
született, Ed Henry G. Gein. Apja szinte állandóan http://media.tumbl
r.com/876728f28e6
munkanélküli volt, és erőszakos alkoholista. Gyermekei 34866bdf895e4089
elfordultak tőle, felesége úgy kezelte, mintha nem is létezne. a7766/tumblr_inlin
e_nazuinVvPV1rf12
Válásról szó sem volt, hiszen mindketten erősen vallásosak i7.jpg (2016.04.05.)
voltak. Vásároltak egy farmot, ez lett a család végleges otthona.
Azért zárták el magukat a külvilágtól, mert anyjuk meg volt győződve arról, hogy a
világ eredendően bűnös, elítélte az alkoholt, és minden nő prostituált – kivéve őt. A
szex csakis utódnemzés céljából elfogadott. Minden nap részleteket olvasott fel
gyerekeinek a Bibliából, legfőképp azokat ismertette meg velük, amelyek a
gyilkosságról, Isten büntetéseiről és a halálról szólnak. 1940-ben apjuk meghalt, így
hárman maradtak. Ed bátyja elfordult anyjuk nézeteitől, volt, hogy ócsárolta Augustat.
A két fiú egy bozótűzbe keveredett, Ed segítségért sietett, állítása szerint nem tudta
hol lehet testvére, mégis odavezette a rendőröket a holttesthez. Bár égésnyom nem
volt a testén, fején ütésnyomok voltak láthatók, a halál okának mégis a fulladást
állapították meg. Ed ezután anyjával maradt, aki 2 évvel később agyvérzés
következtében elhunyt. Miután Ed elvesztette édesanyját, egyedül érezte magát és
magányosnak a nagy házban. Minden szobát lezárt, amit anyja használt, egyet kivéve.

Nem sokkal ezután kezdett érdeklődni a női test anatómiája iránt. Egyre jobban
foglalkoztatta a halál gondolata. Figyelmét egyre inkább lekötötték a náci táborok,
azon belül is az embereken végzett kísérletek, amit a fogvatartottakon végeztek. Pár
év elteltével elhatalmasodott rajta az anatómia iránti mániája, és a helyi temetőben női
hullákat ásott ki, volt, hogy néhány testrészt magával vitt és megtartotta, pl. fejeket,
belső és nemi szerveket. Megszállottsága annyira úrrá lett rajta, hogy egy idő után már
nem elégedett meg az eltemetett holttestekkel.

27
Ed neve először 1957-ben került a rendőrség látókörébe, amikor Bernice Worden, egy
helyi pénztáros eltűnt. Gein-nek rossz híre volt a városban, ráadásul látták aznap a
környéken, a sheriff úgy gondolta, hogy szétnéz Gein birtokán. Horrorisztikus látvány
tárult elé a pajtában. „Worden lefejezett és megkötözött holtteste fejjel lefelé lógott
egy húskampón a bokáinál és a csuklóinál fogva.” A nőt lelőtte, majd halála után a
nyakától a nemi szervéig felvágta és kibelezte a testét. A szívét egy tányéron találták
meg a házban, belső szerveit és fejét egy dobozba tette. Miután a rendőrök átkutatták
a házát, még ennél is borzalmasabb dolgokat találtak:

 lenyúzott női torzó bőréből varrt mellényt

 övet, ami mellbimbókból és hasonló testrészekből, valamint zoknit, ami
emberi húsból készült
 koponyatetőket, amiket levesestálnak használt
 emberi koponyákat az ágya oszlopaira húzva
 emberi szájakból készült mennyezeti lámpát
 egy másik eltűnt nő, Mary Hogan fejét egy papírzacskóban
 emberi bőrből készült lámpabúrát és fotelpárnát
 további emberi maradványokat, pl. orrokat, szívet, a hűtője tele volt emberi
szervekkel, az asztalt csontokkal díszítette

Összesen 15 nő maradványait találták meg Gein házában, elmondása szerint nem

tudja hány nőt ölt meg pontosan. Leghírhedtebb „alkotása” egy összeaszott fejekből
álló kollekció volt. A nyomozás során kiderült, hogy ezek emberi arcok, amiket
lefejtettek a csontról. Ezeket Gein maszkként viselte.

Gein a kihallgatás során bevallotta, hogy azokat a holttesteket ásta ki a földből, akiről
úgy gondolta, hogy hasonlít anyjára. A hullákat hazavitte és azokon élte ki vágyait.
Gein tevékenységét egy író úgy jellemezte, mint „őrült transzszexuális rituálé”. Gein
a nekrofília vádját visszautasította azzal a mondatával, hogy „túl büdösek voltak”.
Mary Hogan meggyilkolását azonban beismerte.

Anyja halála után Gein nemet akart váltani, azonban vannak olyanok, akik vitatják,
hogy Gein transzszexuális lett volna. Voltak, akik úgy gondolták, hogy azért készített
„női bőrruhákat”, hogy anyja bőrébe bújhasson.

28
Ed Geint teljesen beszámíthatatlannak nyilvánították. 10 évet töltött a wisconsini
állami kórházban, mire orvosa úgy ítélte meg, hogy készen áll a tárgyalásra. A
tárgyaláson kimondták, hogy bűnös, ugyanakkor elmebeteg és a kórházban kell
töltenie élete hátralévő részét. Gein 1984. július 26-án hunyt el rákbetegség
következtében a mendotai elmegyógyintézetben.24

A bevezetésben jól látható, hogy édesanyja mekkora hatással volt rá egész

gyermekkorában. Sajnálatos módon nem jó értelemben. Mondhatjuk, hogy édesanyja
volt az, aki a nőket ellenségként mutatta be Gein-nek. Adódik azonban a kérdés, hogy
Ed bátyja miért nem így, vagy legalábbis hasonlóképpen reagált az anyjától kapott
neveltetésre? Edward Gein kiskorától kezdve oly módon volt nevelve, hogy a világot
ellenségnek lássa, csakis anyja lehet az, akitől tanulhat, és akire felnézhet. A
későbbiekben bebizonyosodott, hogy anyja elérte célját. Ed csakis olyan nők holttestét
ásta ki a földből, amelyek hasonlítottak édesanyjára. Felmerült bennem a kérdés, hogy
ha más irányú neveltetésben részesül, akkor is részét képezné-e dolgozatomnak. De
erre már valószínűleg soha nem kapunk választ.

24
http://klinikaieset.blog.hu/2013/07/21/az_igazi_amerikai_psycho (2016.04.01.)

29
6.3. John Wayne Gacy – A homoszexuális bohóc gyilkos

John Wayne Gacy a „gyilkos bohóc” egy

amerikai sorozatgyilkos. 1972 és 1978
között 33 fiatal fiút és férfit erőszakolt
majd ölt meg. Tettei miatt halálra ítélték.
Az áldozatok közül 27-et a férfi pincéjében
találtak meg, 7 áldozatának kilétére a mai
napig nem derült fény. http://images-
cdn.moviepilot.com/image/upload/c_fill,h_
538,w_896/t_mp_quality/john-wayne-
John 1942-ben született Chicagoban. Két
gacy-clown-pic-a-quarter-of-john-wayne-
testvére volt, szülei középosztálybeliek. gacy-s-victims-are-still-unidentified-but-
this-cold-case-investigator-is-bringing-
Gacy gyermekkora normálisnak volt them-j-jpeg-246214.jpg (2016.04.05.)
mondható, bár édesapja alkoholista volt,
vele nem alakult ki az igazi apa-fia kapcsolat. Szerette volna elérni apja szeretetét, de
ez nem sikerült neki. Apja elfoglalt volt munkája miatt és egyébként is mogorva
természetűnek volt mondható. Ennek ellenére Gacy nagyon szerette apját és
megviselte mikor meghalt. Élete végéig bántotta, hogy nem sikerült közel kerülnie
szeretett, bár elérhetetlen apjához.

John az iskola mellett különböző mellékállásokat szerzett magának, de ez nem

akadályozta abban, hogy az iskolában is jól teljesítsen. A gimnázium elvégzése helyett
inkább Las Vegasban próbált szerencsét, itt azonban kellemetlen tapasztalatokat
szerzett. Nem sikerült munkát találnia és pénz hiányában haza kellett térnie.
Szülővárosában üzleti iskolába jelentkezett, amit kitűnő eredménnyel végzett el.

Tehetsége volt a kereskedelemhez, kitűnő kommunikációs képességgel rendelkezett,

könnyen szót értett az emberekkel és befolyásolni is jól tudta őket. Az iskola elvégzése
után nem sokkal már egy ruhaipari részleg vezetőjeként dolgozott. Munkája mellett a
társadalmat is segítette: tagja lett a helyi katolikus egyletnek és a helyi polgárőrségnek
is. Barátai és családtagjai rendkívül jó embernek tartották. Szerették és tisztelték. Még
„Az Év embere” címmel is megjutalmazták.

1964-ben megnősült. Marlynn családja jól fogadta a lány választását, a családi

üzletben is hamar vezető beosztásba került.

30
Az étteremlánc forgalma folyamatosan növekedett Gacy munkájának köszönhetően.
A házaspárnak két gyermeke is született, egy fiú és egy lány.

Szinte tökéletesnek volt mondható az élete. Jó hírnévvel rendelkező üzletember volt,

sikeres az üzleti életben és a magánéletben is egyaránt. Volt egy szerető felesége és
két gyermeke. A boldog időszak viszont nem tartott sokáig. 1968 tavaszán elindult a
lejtőn.

1968-ban bíróság elé került szodómia vádjával. Egy fiatal fiú, Mark Miller panaszt
tett a férfi ellen. Állítása szerint Gacy egy állásinterjún megkötözte és megerőszakolta.
Gacy ártatlannak vallotta magát és azzal védekezett, hogy a fiú kínálta magát pénzért,
de ő visszautasította a fiú ajánlatát. A bíróság adott Gacy szavára, ekkor azonban
kiderült, hogy az üzletember felbérelt egy férfit, hogy verje össze Millert, mindezt
azért, hogy a fiú ne valljon Gacy ellen. Mikor kiderült az igazság, az esküdtszék
bűnösnek találta Gacyt és 10 év börtönbüntetésre ítélte. A börtönben jó kapcsolatot
alakított ki mindenkivel, és jó magaviseletért 18 hónap után kiengedték. Feleségével
megromlott kapcsolata és elváltak. Gacy számára egyértelmű volt, hogy nem térhet
vissza Springfieldbe, így hazaköltözött Chicagoba. Szabadulásakor tudta meg, hogy
édesapja nem sokkal előtte hunyt el.

Chicagoban hamar új életet kezdett. Munkát vállalt és később elköltözött a családi

házból. Sikerült újra jó kapcsolatot kialakítani az emberekkel és a bizalmukba
férkőznie, de ezalatt tovább molesztálta a fiatal fiúkat. 1971-ben újra bíróság elé került
egy fiú megerőszakolásának vádjával, de a fiú nem jelent meg, így ejtették Gacy ellen
a vádakat. Újra úgy tűnt, hogy élete jó irányba halad. Ismét megnősült, Carole Hoff-
fal kötött házasságot. A nő ismerte férje múltját, ám ő úgy érezte, hogy választottja
megjavult.

Egy szomszédjának mindösszesen annyi baja volt a férfival, hogy kellemetlen

szagokat érzett a házuk felől. Úgy gondolták, hogy patkányok rohadnak a padló alatt.

Gacy szívesen viselte Pogo bohóc jelmezét a különböző kertipartikon. Volt olyan,
hogy a vendégek száma 200 felett volt.

31
1974-ben megunta, hogy szakácsként dolgozzon. Saját vállalkozásba kezdett. A
vállalkozás a „Painting, Decorating and Maintenance” nevet kapta. ( Festés,
Dekorálás, Karbantartás, röviden: PDM), amely sikeresen működött, ám gyanús
tényező volt, hogy felnőtt emberek helyett fiatal fiúkat alkalmazott. Rendszeresen
zaklatta a nála dolgozókat. Környezete kezdte felismerni Gacy igazi énjét.
Feleségével teljesen megromlott a kapocs. Megszűnt köztük minden szexuális
kapcsolat, esténként ritkán volt otthon. 1976. márciusában felesége beadta a
válókeresetet, miután férje kijelentette, hogy a fiatal fiúkat szereti. Ezeknek fejében
még homoszexuális magazinokat is talált a házban.

Bár Gacy egyedül maradt, továbbra sem hagyta el magát. Politikai életbe kezdett, de
jól tudta: ehhez meg kell nyernie az embereket. Sikerült kivívnia a helyi Demokrata
Párt egyik emberének figyelmét. Gacy hamarosan a párt tagja lett, nem sokkal később
pedig már annak kincstárnokává nevezték ki. Bár politikai élete felfelé ívelni kezdett,
nem hanyagolta el korábbi „hobbiját”. Továbbra is szórakoztatta a gyerekeket
különböző partikon és a kórházakban, mint Pogo bohóc. A Gacy homoszexualitásáról
szóló pletykák pedig egyre nagyobb teret nyertek. A vállalkozásban dolgozók közül
rengeteg fiú arra panaszkodott, hogy zaklatás áldozatai lettek. A legsúlyosabb vádakat
egy alig 16 éves fiú hozta fel Gacy ellen. A fiú azt állította, hogy főnöke több durva
ajánlatot is tett neki, és egyik alkalommal egy székkel kellett visszatartani a férfit.
Gacy próbálta elviccelni a dolgot és egy hónapig nem zaklatta a fiút. Az egy hónap
leteltével azonban Gacy újra kinézte magának az alkalmazottat. A lakására kérette
azzal az indokkal, hogy az előléptetéséről beszéljen vele, azonban mikor a fiatal fiú
odaért Gacy megbilincselte. Mikor úgy gondolta, hogy a fiú nem tud mozdulni,
vetkőztetni kezdte. A fiú keze azonban túl kicsi volt a bilincshez, így ki tudott
szabadulni, megtámadta Gacyt majd megbilincselte. Gacy szavát adta, hogy nem
zaklatja többé, a fiú elengedte. Betartották az „egyezséget”, a fiú ezután még egy évet
dolgozott munkaadójának probléma nélkül.

32
John Wayne Gacy kezéhez bizonyítottan 33 (ennél azonban feltehetőleg több) fiatal
fiú vére tapad. Azonban volt két férfi, aki túlélte a Gacyvel való találkozást. Az egyik
David Daniel volt. 1977-ben Gacy felajánlotta, hogy elfuvarozza a pályaudvarra, sőt
még marihuanával is megkínálta, de a férfi szerencséjére nemet mondott neki, miután
Gacy hétszer is felajánlotta neki a „segítségét”.

A másik szerencsés túlélő Jeffrey Ringall volt. Neki azonban szenvedni kellett. 1978-
ban tért haza Floridaból és barátaihoz indult látogatóba, de nem érkezett meg. Gyalog
indult el és egy férfi szólította le autójából. Ahogyan az előző esetben, itt is fuvart
ajánlott az áldozatnak és marihuanás cigarettával kínálta a kinézett áldozatát. A férfi
beszállt az autóba és a cigarettát is elfogadta. Miután a férfi a bizalmába fogadta
Gacyt, az kloroformos rongyot nyomott a férfi arcába és elájult. Az út során Ringall
többször magához tért, próbált rájönni hova is viszik, de akárhányszor feleszmélt újra
elájult az arcába nyomott rongytól. Végül egy számára ismeretlen házban ébredt fel,
ahol Gacy meztelenül állt előtte, körülötte pedig különböző szexuális
segédeszközöket látott. Gacy elmondta a férfinak hogyan fogja megerőszakolni és
megkínozni. Meg is tette: megbilincselte, megkötözte, fojtogatta és análisan közösült
vele. Másnap Ringall egy parkban ébredt, felöltöztetve. Meglepődött, hogy életben
van és azonnal segítségért indult. Mentőt hívtak, kórházba szállították és 6 napot
töltött bent. Testét égett és zúzott sebek fedték és mája is maradandó károsodást
szenvedett a kloroformtól, de a súlyos testi sérülések mellett a lelki trauma volt a
legsúlyosabb. Ringall jelentette a rendőrségen a vele történteket, de nem tudtak
segíteni rajta mivel kevés használható információval szolgált.

Ahogy már említettem, John Wayne több mint 30 férfi haláláért felelős. Egy napon,
egy patikában dolgozó fiúnak ajánlott munkát, a fiatalnak azonban nyoma veszett. A
rendőrség kiderítette, hogy a fiú Gacyvel találkozott és beszélt utoljára. A nyomozó
felkereste Gacyt, akit arra kért, hogy fáradjon be a rendőrségre. Gacy pár óra
haladékot kért ügyintézés miatt, elmondása szerint haláleset történt a családban. A
rendőrség utánanézett Gacy múltjának és mikor megkapták az adatokat: a férfit
korábban szodómiával vádolták, azonnal elrendelte a házkutatást.

A rendőrség 1978-ban megkezdte a házkutatást Gacy távollétében. A kutatás során

rengeteg gyanús dolgokat találtak. Pl. 2 jogosítványt, 7 svéd erotikus filmet, egy 18
hüvelyk (kb. 45cm) hosszú műfalloszt, fecskendőket, tűket, bicskát, fegyvert.

33
Ezeken kívül rábukkantak olyan ruhadarabokra, amelyek nyilvánvalóan kicsik voltak
egy 130 kilós emberre. Lefoglaltak három autót is, egyben idegen hajszálakat is
találtak. A pince átvizsgálása során nem akadtak semmi gyanúsra, azonban
kellemetlen szagokat éreztek. A talaj mésszel volt leöntve, egyébként érintetlennek
tűnt. A házkutatás után a rendőrök a munkát az őrsön folytatták. Behívták Gacyt, akit
szembesítettek a lefoglalt tárgyakkal. Ezeket látván a férfi ideges lett és ügyvédet
hívott magához. Nem működött együtt és nem volt hajlandó aláírni semmilyen papírt
sem. Mivel a rendőrségnek nem voltak közvetlen bizonyítékai és Gacy sem tett
vallomást, kénytelenek voltak 24 órás megfigyelés után szabadon engedni. A férfi
ismerőseit is kihallgatták az ügyben, azonban képtelenek voltak elképzelni, hogy
barátjuk gyilkosságokat követett volna el.

Az ügyben az jelentett előrelépést, hogy Ringall felismerte támadóját. A rendőrség a

vallomás és laborvizsgálatok fényében újra felkereste Gacyt. Kiderült, hogy több
eltűnt fiú a PDM-ben dolgozott.

Kihallgatták Gacyt, aki megtört és azt vallotta, hogy önvédelemből megölt egy embert
és a holttestet a garázsa alá temette. A rendőrök azonban a pincét kutatták át először
és pár perc ásás után megtalálták az első holttest maradványait. Még akkor este a
helyszínre sietett egy törvényszéki orvos és szakszerűen folytatták le a holttestek
exhumálását.

Gacy végül beismerő vallomást tett. Elmondása szerint minimum 30 embert ölt meg
és ásott el pincéjében és a háza körül. A fiatal fiúkat elcsábította vagy elrabolta.
Elkábításuk után megbilincselte őket, szájukat fehérneműkkel tömte ki, hogy ne
tudjanak kiabálni, eközben pedig análisan közösült velük és fojtogatta őket. Volt,
hogy az aktus közben a Bibliából olvasott fel. Ezután megfojtotta áldozatait.
Bevallotta, hogy kezdetben a pincében ásta el áldozatait, egy idő után azonban a
folyóba dobta őket helyszűke miatt. Mikor rákérdeztek, Gacy elmondta, hogy volt
olyan nap, amikor több embert is meggyilkolt.

1979. februárjára előkerült mind a 33 holtest. Utolsóként azé a fiatal fiúé, aki miatt a
nyomozás megindult. Holttestét a folyóban találták meg. Halálát a torkáig lenyomott
papírtörölközők okozták.

34
Gacy tárgyalására 1980. február 6-án került sor. Ügyvédje arra próbálta építeni a
védelmet, hogy a férfi beszámíthatatlan állapotban volt tettei elkövetésekor, erre
azonban a szemtanúk és barátok rácáfoltak. Dolgozók vallottak főnökük perverzióiról
és a zaklatásokról.

Az ellene vallók táborát erősítette Ringall is, aki egyedüli túlélője a Gacy-vel
találkozottaknak. A tárgyalás során összeroppant és hisztérikus sírásba tört ki. El
kellett vezettetni. Gacyből semmit nem váltott ki az előtte lezajlott jelenet, semmiféle
megbánás jelét nem mutatta. Ha a védelemnek sikerült volna bebizonyítania, hogy
Wayne beszámíthatatlan volt a gyilkosságok pillanataiban, akkor egy rehabilitációs
otthonba került volna.

Gacy így nyilatkozott, mikor a szeme előtt omlott össze áldozata, aki túlélte
találkozásukat:
„Az egyetlen, amiben bűnös vagyok, hogy engedély nélküli temetőt
üzemeltettem.”
Március 13-án az esküdtszék meghozta ítéletét: bűnös. Méreginjekció általi halálra
ítélték. 14 évet töltött siralomházban, 1994. május 21-én pedig kivégezték. Kivégzése
előtt egy rövid telefoninterjút adott, amiben a következőt nyilatkozta:

„Tizenegy keményfedeles és 31 puhakötésű könyv, két színdarab, egy mozifilm, egy

off-Broadway darab, öt dal és több mint 5000 újságcikk foglalkozik velem. Most mit
mondhatnék erre?”

Halála után Dr. Helen Morrison megvizsgálta az agyát, de nem talált semmilyen
eltérést. Véleménye szerint Gacyre egyetlen személyiségprofil sem illett, így sosem
tudjuk meg mi volt szörnyű tetteinek pszichológiai indítéka.25

John Wayne Gacy egy kéjgyilkos volt. A kéjgyilkosok mindenáron hatalmukat

akarják kimutatni áldozatuk felett. Ezek az emberek az esetek nagy részében súlyos
pszichiátriai betegségekben szenvednek. Átlagon felüli intelligenciával rendelkeznek
és nemiségük minden másnál erősebb. A gyilkosok ezen típusa csakis erőszak által
képes kiélni szexuális vágyait.26

25
Torrente del Bosque: Megdöbbentő kéjgyilkosságok, Vagabund Kiadó, 2005 70-90. o.
26
http://moly.hu/konyvek/torrente-del-bosque-megdobbento-kejgyilkossagok (2016.04.06.)

35
7. Hazai esetek

Ahogyan az előző fejezetben, úgy itt is, konkrét személyeken keresztül és igaz történet
alapján mutatom be a társadalom ellenségeit. Három eseten keresztül szeretném
szemléltetni azt, hogy milyen hatással van már egyetlen ember személyiség torzulása
is a körülötte élőkre. Bemutatásra kerül egy olyan bűnügy is, amelyben nem egy
ember a főszereplő. Megláthatjuk milyen testet ölt, ha a társadalom hatással van egyes
személyekre, negatív értelemben.

7.1. A Fekete Angyal

Faludi Tímea, a 24 éves ápolónő 2000 május és 2001

február között 8 gyilkosságot követett el, ebből hármat
közvetlenül.

„A vádirat szerint F. Tímea morfium-, kálium- illetve

Seduxen- injekciót adott áldozatainak, akik súlyos,
többnyire gyógyíthatatlan, idős emberek voltak és erős,
olykor kibírhatatlan fájdalmak gyötörték őket. Két áldozat
orvosi értelemben már haldokló volt, amikor a végzetes
injekciót megkapta. 2000 májusában egy, decemberben http://ocdn.eu/images/
pulscms/MDc7MDA_/2a
kettő, tavaly januárban három, február elején pedig ismét d72791c49e5b26d78b7
két áldozata volt az ápolónőnek- áll a vádiratban.” 03d51d9ecd8.jpg
(2016.04.05.)
A tanúként meghallgatott főorvos, és két ápolónő segítőkész, jó munkaerőként
jellemezte Faludi Tímeát. Bár kolléganői egyszer sem látták, hogy bármit is beadott
volna Tímea orvosi utasítás ellenére a betegeknek, előfordult, hogy dicsekedett
munkatársuknak, miszerint „gondoskodott” valakiről. A tanú szerint Tímeáról többen
is beszélték, hogy „kifogja a halottakat”, sőt voltak, akik „halálmadár”-nak nevezték,
ugyanis több alkalommal fordult elő, hogy az ő ügyelete alatt veszítettek el betegeket.
A főorvos a főnővértől szerzett tudomást arról a feltevésről, hogy Tímea túllépett
hatáskörén, és orvosi utasítás ellenére ad be gyógyszereket haldokló betegeknek.
Miután a szóbeszéd szárnyra kapott, a főorvos utasításba adta ki az ügyeletes
orvosoknak, hogy legyenek körültekintőbbek a fent említett ápolónővel.

36
A főorvos beszélt azzal a segédápolóval, aki gyakran segédkezett Tímeának, és a férfi
elmondása szerint 5 olyan eset volt, ahol Tímea helytelen dolgot próbált tenni.27

A Fekete Angyalként elhíresült Faludi Tímeát több alkalommal is kihallgatták,

valamint poligráfos vizsgálatnak is alávetették azzal a kérdéssel kapcsolatban, hogy
valóban halálba segítette- e betegeit. A különböző alkalommal tett vallomásai
egymásnak ellentmondóak voltak. Előfordult, hogy tagadta, hogy bármi köze lenne
betegeinek halálához, hiszen már haldokoltak és erről orvosi vélemény is volt.
Azonban voltak olyan pillanatok, amikor beismerte, hogy orvosi utasítás ellenére tett
valami helytelen dolgot.

Az ellentmondásokat azzal magyarázta, hogy a rendőrök kényszerítették arra, hogy

vallja be a gyilkosságokat, még ha nem is követte el azokat. Egyik esetben azt állította,
hogy 8 ember megöléséhez van köze, más esetben 30-40 emberről volt szó. Máskor
azt vallotta a bíróságon, hogy már nem emlékszik pontosan mit is csinált, és nem tudja
felidézni melyik orvostól milyen utasítást kapott. Elmondta, hogy már semmiben nem
biztos. Abban sem, hogy a betegek az általa beadott injekciók miatt haltak-e meg vagy
sem.

A 2002. június 3-án tartott tárgyaláson ezt nyilatkozta:

„Erre már nem emlékszem, nem tudom, hogy amit elmondtam, az a valóság, vagy csak
a fantáziám szüleménye – e.”

Tímea ügyvédje próbálta védeni a gyanúsítottat azzal, hogy amikor legelsőként

kihallgatták nem volt jelen védő, így a vallomása érvénytelen. Amikor bevitték a
poligráfos vizsgálatra, eredetileg egy másik ügyben kívánták kihallgatni tanúként,
azonban a vizsgálat során már ebben az ügyben volt gyanúsított. A védő erre
hivatkozva kérte a bíróságot, hogy a poligráfos vizsgálat eredményét nem vehetik
figyelembe, hiszen törvénybe ütköző módon zajlott és nem tájékoztatták Tímeát arról,
hogy pontosan melyik ügyben hallgatják meg, illetve tanúként vagy gyanúsítottként
viszonyulnak hozzá.

27
Faragó Ottó: Magyar sorozatgyilkosok (1900-2012) Oriold és Társai Kiadó – Budapest, 2012 245.o.

37
Ezekre az állításokra válaszként Krispán István - pszichológus, aki az Országos
Rendőr-főkapitányság szakembere – a következőt adta:

„Kizárt, hogy a vizsgálat előtt ne legyen világos a megkérdezendő személy előtt, hogy
milyen ügyben tesznek fel neki kérdéseket.”

A tárgyalások során meghallgattak különböző orvosokat és ápolónőket, akik

Tímeával dolgoztak egy osztályon. Eltérő véleménnyel voltak az esetről. Az első
doktornő csakis jó dolgokat tudott mondani Faludi Tímeáról, és pozitív tapasztalatai
voltak vele kapcsolatban, elmondása szerint az ápolónő nem lépte túl hatáskörét.
Annyit azonban megjegyzett, hogy Tímea előre közölte a betegekkel, hogy szerinte
milyen vizsgálatokra fogják elküldeni orvosai. A nyolc esetből a doktornő kettőről
tudott beszélni. Az utóbbiról azt állította, hogy ha Tímea valóban adott be orvosi
utasítás ellenére morfiumszerű gyógyszert, a betegnek perceken belül meg kellett
volna halnia, nem pedig a beadás után 7-8 órával.

A másik doktornő egy esetről tudott beszámolni. A morfiumot tároló szekrényben

tartják és onnan csakis orvosi engedéllyel és aláírással lehet kivenni, a kérdéses
éjszakán pedig nem volt nyoma annak, hogy bárki is használt volna ilyen jellegű
gyógyszert.

Tímea a tárgyaláson elmondta, hogy azon a bizonyos éjszakán orvostól kapta a

morfiumot, bár azt is hozzá tette, hogy nem emlékszik rá pontosan.

Kettőjük elmondása alapján azt állapították meg, hogy Tímea nem szenved kóros
elmeállapotban, azonban antiszociális személyiségfejlődésű személyiség.

A visszahúzódó lány alapvető problémája az volt, hogy édesanyjával nem sikerült

bizalmi kapcsolatba kerülnie, érzelmileg elhanyagolták. Bár fennáll nála
személyiségzavar, annyira csekély mértékű, hogy környezete nem vehette észre.

A tárgyaláson meghallgatott poligráfus szakértő szerint az első kihallgatáson Tímea

maga kezdett beszélni az általa elkövetett gyilkosságokról, a rendőrség nem kérdezett
semmit. Tímea azonban később azt állította, hogy mindenkinek azt mondta, amit
hallani akart. A Fekete Angyal elmondása szerint a nyomozótiszt és a
kriminálpszichológus azzal befolyásolta őt, hogy ha beismerő vallomást tesz, akkor
elengedik. Ezt azonban megcáfolták egy magnetofonon rögzített beszélgetéssel,
amelyen a pszichológus és az ápolónő hangja is hallható.

38
A kriminálpszichológus magányos, önbizalomhiánnyal küzdő, álomvilágba
menekülő személyiségnek írta le Tímeát.

A vádirat szerint az ápolónő 2000 május és 2001 februárja között 8 gyilkosságot

követett el, ebből hármat közvetlenül.

A rendőrség 2001 októberében lezárta a nyomozást az ügyben. Február 15-én Faludi

Tímeát őrizetbe vették több emberen elkövetett emberölésért, amiért 10-től 15 évig
terjedő, illetve életfogytig tartó szabadságvesztés szabható ki.

Az orvosszakértők megállapították, hogy Tímea nem kóros elmeállapotú. A szakértők

véleménye a következő volt: elmagányosodott, hazudozó, neurotikus személyiség. Az
akkor 25 éves ápolónő önértékelési és valóságélmény-zavarokkal küzdő,
visszahúzódó személyiség, ez azonban nem befolyásolta beszámíthatóságát. A
tárgyaláson ismertettek egy szakvéleményt, amely a következőket tartalmazza:

„Faludi Tímea szorgalmas, munkáját ellátó, alapjában „jó embertípus”, aki kissé
férfias megjelenését és magánéleti kisiklásait maximalizmussal és fölényeskedéssel
kompenzálta.”

A szakértők egyike úgy vélekedett az esetről, hogy a lánynak nem az volt a célja, hogy
öljön, hanem hogy segítsen.

A Fekete Angyal néven elhíresült Faludi Tímeát több emberen elkövetett emberölés
kísérletéért és négyrendbeli foglalkozás körében elkövetett veszélyeztetés miatt
ítélték el még 2003-ban.

Faludi Tímea letöltötte a kiszabott büntetést és 2009-ben kiengedték. A börtönből

családi otthonába tért vissza. 28

A Fekete Angyal esetében is magánéleti gondokról van szó, amelyek már

gyermekkorában elkezdődtek és ezek elkísérték éveken keresztül. Tímea ugyan nem
kóros elmeállapotú, azonban olyan fokú személyiségzavarral küzd, amely miatt már
veszélyes mások életére. Nem volt képes elhatárolni a jót a rossztól.

28
Faragó Ottó: Magyar sorozatgyilkosok (1900-2012) Oriold és Társai Kiadó – Budapest, 2012, 245-
255.o.

39
A források tanulmányozása során olvastam, hogy édesanyjával nem sikerült
megfelelő bizalmi kapcsolatot kialakítania. Ezen felül önértékelési gondokkal
küzdött, amely talán bizonyításra sarkallta. Hogy kinek szeretett volna bizonyítani?
Talán saját maga és/ vagy a környezete számára. Nyilvánvalóan eltér az amerikai,
brutális gyilkosoktól, hiszen „segíteni” akart, ettől függetlenül egy olyan emberrel
állunk szemben, aki úgy gondolja, hogy a halálba segítéssel jót cselekedett.

40
7.2. Tiszazug – Férjgyilkos asszonyok

1929. július végén értesültek arról

a gyilkosságsorozatról, amit
mindenki csak „tiszazugi
gyilkosságok” néven ismer. Ebben
a hónapban az ügyészség adott hírt
néhány asszony letartóztatásáról
és az első ex-humálásokról. http://alfahir.hu/sites/barikad.hu/files/2013/01/tisza
Naponta vettek újabb személyeket zug.jpg (2016.04.05.)

őrizetbe az üggyel kapcsolatosan. Megkezdődtek a perek a szolnoki törvényszéken,

és mivel többnyire halálos ítéleteket hozott a bíróság, így a törvényszéken történő
ítélkezés után a királyi táblához került az ügy. Sokaknak úgy tűnt, hogy a
gyilkosságok azért történtek meg, mert a gyilkosságokat elkövető asszonyok
házasságtörést követtek el. Az indítékok között szerepet játszott az öröklődés is,
hiszen voltak olyanok, akik természetes halálozás útján nem örökölhettek volna
földet. Több olyan nő akadt a per folyamán, aki nála fiatalabb szeretőt tartott. Az
asszonyok nem elváltak férjüktől, hanem megölték őket.

1929 áprilisában a szolnoki ügyészségre egy névtelen levél érkezett, melyben azt
állították, hogy bizonyos személyek légypapírból kiáztatott arzénnal mérgezték meg
hozzátartozóikat. A méreg egy bábaasszonytól származott, aki az egész környéket
ellátta a halálos „megoldással”. A csendőrség már korábban is észlelte, hogy valami
szokatlan történik a környéken, a levél pedig megerősítette gyanújukat. Azonnal
nyomozni kezdtek az ügyben. A gyilkos asszonyok szinte egymást felváltva ismerték
be tettüket. Sem a bábaasszony, sem a mérget felhasználó asszonyok nem tudtak arról,
hogy az arzén évtizedekkel később is kimutatható a szervezetben. Kevés olyan
személy volt, aki tagadta volna tettét, szinte azonnal beismerő vallomást tettek.

A vizsgálat során 162 olyan holttestet találtak, amelyben kimutatták az arzént. A

csendőrség és a hatóság annyira megrettent az esettől, hogy próbálták minél hamarabb
lezárni a nyomozást. Több falura kiterjedt gyilkosságokról volt szó. Ha
szabályszerűen lefolytatták volna a holttestek utáni nyomozást, nagyságrendekkel
nagyobb lett volna az áldozatok száma, köszönhető volt ez annak, hogy ez a gyilkolási
módszer szinte „szokássá” vált az asszonyok körében.

41
A parasztságnak ez olyan gyakorlata, életüknek olyan részletei voltak, amelyet egy
emberként tartottak titokban, előfordulhat, hogy az úri közönség előtt soha nem derült
volna ki, ha nem változtatnak a módszeren. A módszer megváltoztatására a légypapír
volt a „megoldás”.

„Ez, az arzén sókkal telepített, preparált papíros, amelyet vízzel öntöttek le és

megcukroztak, hogy a rászálló legyeket elpusztítsa, az 1880-as évektől terjedt el az
országban. A felismerés kézenfekvő volt: ha a legyek elpusztulnak a papíroson
található méregtől, nyilván más élőlények is így végzik.”

Ez a felismerés valószínűleg a városból eredhetett és csak lassan hódított teret a

falvakban. Az asszonyok először macskákon alkalmazták a mérget és utána
alkalmazták hozzátartozóikon is, így folyamatosan terjedt a hír, hogy a méreg használ.
Mint már említettem, szinte szokássá vált a légypapír alkalmazása. De nem csak
Tiszazugon. Párhuzamosan zajlottak hasonló esetkörben az ország más pontjain is
tárgyalások, például: Gyulán, Szegváron, Csongrád megyében és Békés megyében is.

Áldozatok

Találunk tehetősebb gazdákat, akik maguknál jelentősen fiatalabb lányokat vettek

feleségül, azonban az áldozatok többségét nem ők tették ki.

Az áldozatokat a következő kategóriákba sorolhatjuk:

 Csecsemők. Néhány napos kortól néhány hetes korig. Ebben az esetben

egyfajta születésszabályozásról volt szó.
 Nyomorék gyermekek. Olyan állapotban voltak, hogy felépülésükben már
nem bíztak. Sok esetben maga az anya adta be a halálos mérget gyermekének.
Gondozása túl nagy terhet jelentett a család számára.
 Beteg, magatehetetlen, segítségre szoruló felnőttek. Legtöbb esetben a gyilkos
asszony beteg férje mellett szeretőt tartott, hiszen mit is kezdhetne egy
legyengült emberrel. A férje halála után hozzá mehetett a szeretőjéhez.
 Első világháborús rokkant fiúk/férfiak. A háborút túlélték ugyan, de súlyos és
maradandó sérülésekkel tértek haza, például: vakon, fél lábbal. Az ő
gondozásuk szintén sok erőt és energiát vett ki a feleségből/anyából.

42
  Beteg, megöregedett szülők, nagyszülők. Gondozásuk nagy terhet jelentett a
család számára. A javakorabeli gyermek volt az, aki megrendelte a mérget és
adta be szüleinek.
 Egyebek. Az áldozatok olyan csoportja, akik különböző indítékok
következtében váltak a méreg áldozataivá. Ilyen ok volt például a szerelmi
gyilkosság és öröklődés.

Ahogy korábban említettem, a bábaasszony volt az, aki elsőként használta a mérget
és segített az asszonyoknak, ha szükségük volt rá. Ez nem véletlen. A bábák akkoriban
fontos szerepet töltöttek be a falusiak életében. Voltak, akik egyenesen bátorították a
várandós asszonyokat a magzatelhajtásra.

Mondhatni, hogy központi szerepet töltöttek be az asszonyok a történetben. Ők

tárgyaltak a bábákkal. Előfordult olyan is, hogy a férj hallhatólagos beleegyezésével
gyermekeiknek adták be a mérget. Fontos megemlíteni, hogy a férjek részéről nem
történt gyilkosság, arra volt példa, hogy tudtak a gyilkosságról, de aktív szerepet nem
játszottak benne.

A közösségben élők tudtak a fennálló helyzetről, ami ennél is meglepőbb az az, hogy
maguk az áldozatok is. A vallomások során kiderült, hogy volt olyan férj, aki azért
hagyta el évekkel vagy évtizedekkel korábban feleségét, mert tüneteket észlelt magán
és tudta, hogy párja mérgezi őt. Voltak idős emberek, akik tisztában voltak azzal, hogy
gyermekük mérgezik őket, sőt azzal is, hogy milyen ételbe vagy italba tették az arzént.
A mérget 4-6 alkalommal adták be az áldozatoknak. „Ez a méregfajta íztelen, a
szervezetbe bevitelét nem veszi észre az áldozat.” Egy olyan eset sem fordult elő,
amikor az áldozat jelezte volna valakinek a problémát.

Mivel országos gyakorlatiságról van szó, nem kerülhető el a társadalomtörténeti

értékelés. Mindezek alapja az, hogy az agrárfejlődés zsákutcába jutott. A felesleges
munkaerőt nem tudta felszívni sem az iparosodás sem az ipari fejlődés. Nyugat-
Európában az iparosodás olyan szintű volt, hogy felszívta a munkaerőt, ez Kelet-
Európában és főként Magyarországon nem történt meg. Az iparosodás azonban nem
tette lehetővé a parasztság elvándorlását, így az egyensúlyt valamilyen módon „helyre
kellett állítani”.

43
Ahogy az áldozatok csoportosításából is látható, olyan embereket öltek meg, akik
valamilyen módon visszatartották a családot, nem járultak hozzá a földek
műveléséhez, nem volt elég pénz a megélhetéshez.

„Az egész kérdés ősi, némileg kultikus jellegére utal azonban az a körülmény is, hogy
sok esetben a megöltek feje alá tették a maradék mérget tartalmazó üveget. Távoli
múlt és közelmúlt tehát keveredik, s mindez olyan kérdéseket vet fel, amelyekre a
társadalomtörténeti, demográfiai és nem utolsó sorban néprajzi kutatásoknak
együttesen kell majd választ adniuk.”29

A fejezet bevezető részében már leírtam, hogy egy olyan eset kerül bemutatásra,
amikor nem egy elkövetőről van szó. Láthatjuk, milyen borzalmas
következményekkel jár az, ha egy társadalmi „szokás” eluralkodik az emberen. Ebben
az esetben nem személyiségen belüli, hanem személyiségen kívüli okokat kell
keresnünk. Jól látható, hogy a társadalmi hatások milyen mértékben eltorzíthatják a
személyiséget, olyannyira, hogy az ember képes legyen saját környezete ellen
fordulni. Ami ettől is szomorúbb, hogy a környezet alatt az elkövetők családját kell
értenünk. Ez a társadalmi hatás olyan szintű személyiségtorzulást okozott a népesség
körében, amely kiváltott belőlük egy olyan antiszociális viselkedést, melynek
következtében képesek voltak ezt a fajta „tevékenységet” bevégezni. Talán a
hosszantartó, évekig fennálló kilátástalanság volt az, amely végleg rábírta őket a
gyilkosságokra.

29
Faragó Ottó: Magyar sorozatgyilkosok (1900-2012) Oriold és Társai Kiadó – Budapest, 2012, 13-
17.o.

44
7.3. A magyar Bonnie és Clyde

„Egy százhalombattai ékszerész, annak albérlője és egy vietnámi házaspár – velük

végeztek a támadók. Emellett a számlájukra írható három rablótámadás is. A fegyvert
mindig ugyanaz a férfi sütötte el, a gyilkosságoknál hol csak egy, de volt ahol több
társa is vele volt. A gyanúsítottak felváltva, kisebb-nagyobb létszámmal, előzetes
terepszemle után, bérelt autókat használva követték el igen brutális módon a
támadásokat. A gyilkosságok áldozatait több esetben előre megásott gödörbe dobták.
A többnyire ékszerek rablására „szakosodott” bűnbandától rendszeresen vásárló
orgazdát Esztergomban sikerült elfogniuk a nyomozóknak.”

Rendes embernek ismerték azt az erdélyi férfit, akit a rendőrség az egyik

legkegyetlenebb gyilkosként tart számon. A 29 éves Varga Sándor barátnőjével
Bonnie és Clyde-ként rabolt, gyilkolt Romániában és Magyarországon. A gyilkos
párost a monorierdei házuknál fogták el a rendőrök. A ház rejtőzködésre alkalmas
volt, a rendőrség megvárta, amíg elindulnak a lakásból és az utcán csaptak le rájuk. A
24 éves T. Emese Varga Sándor barátnője volt. Másik három társukat még aznap
elkapták, az orgazdát pár héttel később.

Elkövetett bűnügyek:

 ácsi zálogház fegyveres kirablása

 százhalombattai ékszerbolt fegyveres kirablása (2009. július 24-én fényes
nappal fejbe lőtték az ékszerészt)
 brassói pénzváltó kirablása
 dévai zálogház kirablása
 tököli rablás, a rabló fejbe rúgta a tulajt, akinek az arcát csak plasztikai műtét
útján lehetett helyrehozni, innen 27 millió Ft értékű ékszert loptak el
 ácsi rablás, 13 millió Ft értékű ékszert tulajdonítottak el
 dunaharaszti hipermarkettel egy épületben lévő kaszinó kirablása, 1,5 millió
Ft „hasznot hozott”

A bűncselekmények helyszínén használt telefonok híváslistái alapján azonosították a

banda vezetőjét és barátnőjét, majd a kapcsolatrendszerükből kiválasztották
bűntársaikat.

45
A 19 és 50 év közötti férfiak büntetlen előéletű emberek voltak, azonban Varga
Sándor behálózta őket. Nem szállhattak ki, hiszen aki cserbenhagyja: „a feje ott lesz
ahol a lába”. Az idő múlásával azonban csapattagokká váltak.

A vallomásokból az derült ki, hogy legkevesebb négy gyilkosságot, több rablást

követtek el itthon és külföldön, de betörni is jártak. Minden bűncselekményt előre,
alaposan, profi módon kiterveltek. Míg Varga Sándor a terveket dolgozta ki és követte
el a gyilkosságokat, addig a csapat többi része az előkészületekben segédkezett és a
holttestek eltüntetésében. Varga Sándor agresszív volt és gátlástalan, hidegvérrel és
szemrebbenés nélkül fejbe lőtt vagy vert agyon bárkit, aki az útjában állt.

Előzetesen már összegeztem milyen bűncselekményeket követtek el, azonban

legrosszabbul a vietnámi házaspár járt. Egy üzletet üzemeltettek a
bevásárlóközpontok egyikében. A bandatagok úgy gondolták, hogy milliókkal a
zsebükben távoznak majd haza, ezért megállították őket majd átrángatták egy másik
autóba. Varga Sándor belelőtte a házaspárt egy előre megásott gödörbe. A gyilkosság
után kiderült: a kereskedő házaspár zsebében mindösszesen 50 000 Ft volt.

„A bíróság előre kitervelten, nyereségvágyból elkövetett emberölés, valamint jelentős

értékre, fegyveresen elkövetett rablás és más bűncselekmények megalapozott gyanúja
miatt elrendelte a bandatagok előzetes letartóztatását.”

Sándort volt élettársa jó embernek ismerte, nem tudja elképzelni, hogy közös
gyermekeik apja követte volna el a gyilkosságokat. Elmondása szerint rendes munkát
vállalt és megdolgozott a pénzéért. Mikor még együtt éltek és közösen nevelték
ikreiket, megismerkedett egy nővel, T. Emesével, aki pultosként dolgozott. Emese
meg akarta ölni Sándor élettársát, de Sándor ebbe nem egyezett bele, így elhagyta a
nőt és két gyermekét. Sándor levelet írt volt élettársának, hogy mindent megbánt. V.
Sándor édesanyja felajánlotta menyének, hogy a gyerekekkel költözzenek a
monorierdei házba és ők elfogadták.30

30
Faragó Ottó: Magyar sorozatgyilkosok (1900-2012) Oriold és Társai Kiadó – Budapest, 2012, 305-
308.o.

46
Egy látszólag normális személyiségben is lappanghatnak olyasfajta késztetések,
amelyek ha utat törnek magunknak, beláthatatlan következményekkel jár. Ebben az
esetben az volt feltételezhető, hogy a családi, szociális értékek féken tartották Sándort,
de amint ez megszűnt, a késztetések szabad utat nyertek, eltűntek a gátlások. Egyetlen
ember is befolyásolhatja a labilis személyt annyira, hogy tőle addig idegen tetteket
elkövessen. Amíg Sándor nem ismerte meg Emesét, nem volt, ami kiszakítsa normális
életéből. Rendes munkát vállalt annak érdekében, hogy családját képes legyen
eltartani. (A volt élettárs elmondása szerint legalábbis.) Feltehető, hogy Sándorban
korábban is jelen lehettek a fent említettek késztetések, és ezek megvalósulását a
lánnyal való megismerkedés váltotta ki.

47
8. A több ember sérelmére elkövetett emberölés büntetőjogi
aspektusai

Egy ember életének kioltása súlyos következményeket von maga után. Erkölcsileg,
társadalmilag és büntetőjogilag egyaránt. Az emberölés bűncselekmény, tehát a
törvény büntetni rendeli.

Az ilyen és ehhez hasonló bűncselekményeket elsőként a Csemegi-kódex szabályozta,

amely az 1878. évi V. törvénnyel lépett hatályba. Ez az első magyar nyelvű büntető
törvénykönyv, amely átfogóan szabályozza a bűncselekmény elkövetéséhez
kapcsolódó szankciókat. Általános része 9 fejezetből állt és 1951-ig, különös része
pedig 43 fejezetből állt és 1962-ig volt hatályos.

Az emberölés a legsúlyosabb bűncselekmények egyike közé tartozott, ezen bűntett

elkövetése pedig halálbüntetést vont maga után.

A Csemegi-kódexet a ma hatályos törvény váltotta fel, ez pedig a büntetőjogról szóló

2012. évi C. törvény, amely 2013. július 1. napján lépett hatályba. (Továbbiakban
Btk.). Jelen Büntető Törvénykönyvünk az emberölést a XV. fejezeten belül hivatott
meghatározni, melynek címe: Az élet, a testi épség és az egészség elleni
bűncselekmények.31

Btk 160.§ (1) Aki mást megöl, bűntett miatt öt évtől tíz évig terjedő
szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) A büntetés tíz évtől húsz évig terjedő vagy életfogytig tartó szabadságvesztés, ha
az emberölést
a, előre kitervelten,
b, nyereségvágyból,
c, aljas indokból vagy célból,
d, különös kegyetlenséggel,
e, hivatalos személy vagy külföldi hivatalos személy sérelmére, hivatalos eljárása
alatt, illetve emiatt, közfeladatot ellátó személy sérelmére, e feladatának teljesítése
során, továbbá a hivatalos, a külföldi hivatalos vagy a közfeladatot ellátó személy
támogatására vagy védelmére kelt személy sérelmére,

31
http://www.debreceniitelotabla.hu/doc/bunteto/BuntetesKiszabasEmberolesMiatt.pdf
(2016.04.06.)

48
f, több ember sérelmére,
g, több ember életét veszélyeztetve,
h, különös visszaesőként,
i, tizennegyedik életévét be nem töltött személy sérelmére,
j, védekezésre képtelen személy sérelmére vagy
k, a bűncselekmény elhárítására idős koránál vagy fogyatékosságánál fogva
korlátozottan képes személy sérelmére
követik el.32

A bűncselekmény jogi tárgya az emberi élet. A bűncselekmény passzív alanya az élő

ember. Az emberölés elkövetési magatartása megvalósulhat tevéssel (aktív
magatartás) és mulasztással (passzív magatartás) egyaránt. A bűncselekmény alanya
bárki lehet.

A Btk. az eredményre helyezi a hangsúlyt.

„Az emberölés elkövetési magatartása a tényállásszerű eredményre, azaz a halál

előidézésére alkalmas legkülönbözőbb emberi tevékenység vagy annak
bekövetkezését meg nem akadályozó mulasztás.”

Az emberölés materiális deliktum, tehát eredmény bűncselekmény. Tárgyi oldalon

vizsgálni kell az okozati összefüggést az elkövetési magatartás és az eredmény
között.33

Az emberölés bűntettének egyik minősített esetét képezi az úgynevezett több emberen

elkövetett emberölés, amelyért a legsúlyosabb szankció szabható ki: tényleges
életfogytig tartó szabadságvesztés.

A több ember sérelmére elkövetett emberölés megállapításának előfeltételei:

 legalább két szándékos emberölés

 az ölési cselekmények azonos tényállásba ütközzenek
 elbírálásuk egy eljárásban történjen.34

32
2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)
33
Csemáné Váradi Erika - Gilányi Eszter - Görgényi Ilona - Gula József-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha
Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó 2014, 13. o.
34
Csemáné Váradi Erika - Gilányi Eszter - Görgényi Ilona - Gula József-Jacsó Judit-Lévay Miklós-Sántha
Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó 2014, 16. o.

49
Befejezés

Dolgozatom fő célja az volt, hogy valamennyire megértsem, mi zajlódik le a

„gyilkosok” fejében és lelkében. Mi vezeti őket arra, hogy embereket kínozzanak és
öljenek meg. Nagyon sok kérdés van bennem a témával kapcsolatosan, és
mondhatom, hogy a kutatómunka során néhányukra választ kaptam, azonban soha
nem fogom megérteni, hogy MIÉRT. De hiszen nem is lehetséges. Az elkövetőkben
nagyon sok hasonlóságot fedeztem fel a források tanulmányozása során. Hasonlóak
mégis különbözőek. Közös tulajdonság volt a hányatott gyermekkor, mindegyikük
szenvedett valamilyen személyiségzavarban vagy mentális problémával küszködött.
Nem lehet összehasonlítani a gyilkosokat és úgy gondolom, hogy nem is szabad. A
dolgozat során ismertettem magyar és külföldi sorozatgyilkosokat egyaránt. Én úgy
látom, hogy össze sem lehet őket hasonlítani. Az USA-ban elkövetett gyilkosságok
borzalmasak, szürreálisak és felfoghatatlanak. „Az egy gyilkosra jutó áldozatok
száma” megdöbbentő. Ezek az elkövetők „beteg” emberek. Emberi ésszel soha nem
fogható fel, hogy mi motiválja őket, hogyan képesek ilyen borzalmakat elkövetni.
Megdöbbentő és ijesztő. Talán túl részletesen mutattam be a külföldi sorozatgyilkosok
előéletét, de úgy gondolom, ez elengedhetetlen ahhoz, hogy megértsük, miért válnak
olyan megkeseredett és bosszúálló személyekké, akik képesek embertársaik életét
kioltani. Önmagában az is megdöbbentő és félelmetes, hogy egy embert képes
megölni valaki, de az, hogy mások ezt élvezetből teszik, és azért, mert ez számukra
szexuálisan kielégítő, egyszerűen felfoghatatlan.

Az emberi élet egyszeri és megismételhetetlen, értéke pedig felbecsülhetetlen.

Senkinek nincs joga ahhoz, hogy ezzel visszaéljen és önkényesen elvegye egy
embertársa életét.

Úgy gondolom, manapság a törvényeknek nincs visszatartó ereje. Magyarországon a

börtönhasználat 140%-os. Ez számomra megdöbbentő adat, de leginkább ijesztő. A
jelenlegi szabályozás szerint öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő
az, aki mást megöl. Véleményem szerint ez enyhe büntetésnek számít, főleg ha az
előző szabályozást vesszük alapul, mely szerint halálbüntetés volt kiszabható
emberölésért.

50
Összegzésként annyival zárnám dolgozatomat, hogy vannak olyan dolgok az életben,
amelyekre nem kapunk válaszokat. Számomra ez a témakör az, amely folyamatos
kérdéseket vet fel bennem.

51
Bibliográfia

Felhasznált irodalom

 Glen O. Gabbard, M. D.: A pszichodinamikus pszichiátria tankönyve,

Lélekben otthon Kiadó 2008
 Mihály Gabriella: Az ámokfutás büntetőjogi vetülete, TDK dolgozat, Miskolc
2014
 Molnár Renáta: A több ember sérelmére elkövetett élet elleni támadások TDK
dolgozat, Miskolc 2013
 Dr. Kulcsár Gabriella: Az iskolai ámokfutások etiológiája és a prevenció
lehetőségei, PhD értekezés, Pécs 2014
 Faragó Ottó: Magyar sorozatgyilkosok (1900-2012) Oriold és Társai Kiadó,
Budapest, 2012
 Csemáné Váradi Erika – Gilányi Eszter – Görgényi Ilona – Gula József – Jacsó
Judit – Lévay Miklós – Sántha Ferenc: Magyar Büntetőjog Különös részi
ismeretek, Miskolci Egyetemi Kiadó, 2014
 Torrente del Bosque: Megdöbbentő kéjgyilkosságok, Vagabund Kiadó, 2005

On-line források:

 Péró Eszter: Egy sorozatgyilkos elméje

http://www.arsboni.hu/egy-sorozatgyilkos-elmeje.html (2016.04.06)
 Maul Ágnes: Iskola mészárlások Columbine után 2009.11.19
http://kulturpart.blog.hu/2009/11/19/iskolai_meszarlasok_columbine_utan?to
ken=fded155eeb4c6c807ed6d0e7e88b8a55 (2016.04.06.)
 Az interneten a Columbine gyilkosainak naplói
https://sg.hu/cikkek/46258/az_interneten_a_columbine_gyilkosainak_naploi
 Zsifkó Mariann: A terroirsta profilja
http://old.biztonsagpolitika.hu/userfiles/file/PDF/zsifko_a_terrorista_profilja.
pdf (2016.04.06.)
 Sorozatgyilkos lélektan II.: Ted Bundy
http://kriminalis-elmek.blogspot.hu/2013/06/sorozatgyilkos-lelektan-ii-ted-
bundy.html (2016.04.06.)

52
  http://klinikaieset.blog.hu/2013/07/21/az_igazi_amerikai_psycho
(2016.04.06.)
 Torrente del Bosque: Megdöbbentő kéjgyilkosságok
http://moly.hu/konyvek/torrente-del-bosque-megdobbento-kejgyilkossagok
(2016.04.06.)
 Balla Lajos: A büntetéskiszabási gyakorlat alakulása az emberölés miatt indult
büntetőügyekben
http://www.debreceniitelotabla.hu/doc/bunteto/BuntetesKiszabasEmberoles
Miatt.pdf (2016.04.06.)

Fényképek forrásai

 http://cdn.escapistmagazine.com/media/global/images/library/deriv/963/9630
10.jpg (2016.04.05.)
 http://media.tumblr.com/876728f28e634866bdf895e4089a7766/tumblr_inlin
e_nazuinVvPV1rf12i7.jpg (2016.04.05.)
 http://images-
cdn.moviepilot.com/image/upload/c_fill,h_538,w_896/t_mp_quality/john-
wayne-gacy-clown-pic-a-quarter-of-john-wayne-gacy-s-victims-are-still-
unidentified-but-this-cold-case-investigator-is-bringing-them-j-jpeg-
246214.jpg (2016.04.05)
 http://ocdn.eu/images/pulscms/MDc7MDA_/2ad72791c49e5b26d78b703d51
d9ecd8.jpg (2016.04.05.)
 http://alfahir.hu/sites/barikad.hu/files/2013/01/tiszazug.jpg (2016.04.05.)

Felhasznált jogszabály

 2012. évi C. törvény a Büntető Törvénykönyvről (Btk.)

53