JOGI ALAPTAN 3.

tétel

3. A jog és más társadalmi normák kapcsolata

(jog és erkölcs, jog és vallás, jog és méltányosság)

3.1. Jog és erkölcs:

-A társadalmi viszonyok egyes területeit a jog és az erkölcs is szabályozza általában azonosan, de

előfordulhat eltérő szabályozás.
Azonos pl. a lopás esetében,

eltérő pl. a baráti kapcsolat tiszteletének megsértése esetében

-Mindenképpen jó, ha a jognak erkölcsi alapja van. (így könnyebb betartatni az emberekkel a
jogszabályt)

- Vannak azonban kivételek.

=olyan jogszabályok, amelyekre nem szükséges, hogy a jognak erkölcsi alapja legyen (pl.: eljárási
jogszabályok – hogy kell kinézzen egy kereset/technikai jogszabályok)

3.1.1. Mit szabályoz az erkölcs?

Az embereknek a jóról (helyesről), illetve a rosszról (helytelenről) való felfogását.

3.1.2. A jogi és erkölcsi normák jellemzői

JOGI NORMA ERKÖLCSI NORMA

DINAMIKUS JELLEGŰ
= a jogszabályt könnyen, gyorsan lehet
megalkotni és megváltoztatni
A JOGALANYOK KÜLSŐ MAGATARTÁSÁRA HAT
= a jogi normát nem érdekli az, hogy miért
követjük
ÁLLAMI SZANKCIÓK
= jogszabály megsértése esetén az állam kifejezi, = pl.: kiközösítés
hogy jogszerűtlen az elkövetés és bírságot szab
ki
STATIKUS JELLEGŰ
= erkölcsi normák csak nagyon lassan vagy
egyáltalán nem megváltoztathatók
A SZUBJEKTÍV AKARATRA HAT
= az erkölcs az egyének belső meggyőződésére
kíván hatni, azért, hogy önként kövessék az
előírásokat
TÁRSADALMI NYOMÁS

3.2. Jog és vallás

A modern társadalom jellemzője, hogy a társadalom különböző területei (pl. vallás, jog, politika stb.)
határozottan elkülönültek egymástól.

Ez azonban nem volt mindig így, illetve az európai kultúrán kívüli világban is tapasztalható ennek
ellentéte (pl. az iszlám világa).

Napjainkban azokban az országokban vizsgálandó kiemelten, ahol nem valósult meg a szekularizáció (
az államnak az egyháztól való elválasztása pl. muzulmán országoknál).
3.3. Jog és méltányosság

1.„Summum ius summa iniuria” – a merev jogalkalmazás gyakran igazságtalan döntésekhez vezet

2.A méltányosság szerepe egyrészt az, hogy igazságos döntés születhessen, másrészt, hogy az adott
jogszabályt az általánostól eltérő speciális jogesetre is megfelelően alkalmazzuk.

3.A méltányosság típusai:

-legális méltányosság – jogszabály rögzíti a méltányosság gyakorlásának a lehetőségét

pl.: erős felindulásból elkövetett emberölés (ilyenkor csak 2-től 8 évig tartó szabadságvesztést szab ki
a bíróság) vagy igazolási kérelem (pl.: korházi igazolás)

-uzuális méltányosság – a jogalkalmazói gyakorlatban jelenik meg

pl.: a büntetőítéletnek kiszabásakor a bíró mérlegeli a büntethetőséget enyhítő és súlyosító

körülményeket