A polgári jogi jogviszonyok

Jogviszony jellemzői

 jogilag szabályozott társadalmi viszonyok

Polgári jogi jogviszonyok főbb jellemzői:

 mindig emberek (emberi szervezetek) közötti viszonyok,

 döntő mértékben vagyoni jellegű ill. személyi természetű viszonyok,
 a benne szereplő felek egyenjogúak és egymáshoz képest mellérendelt pozícióban
vannak,
 az egymástól egyébként elkülönült, egyaránt autonóm felek tipikusan szabad
akaratukból kapcsolódnak össze,
 a feleket egymással szemben kiegyensúlyozott mértékű jogosultságok illetik meg, ill.
kötelezettségek terhelik.

Polgári jogviszonyok fajtái

 Személyi viszonyok
o személyek jogalanyiságával kapcsolatos jogviszonyok
 az ember jogképességével és cselekvőképességével összefüggő, ill.
szervezetekkel összefüggő jogviszonyok
o a személyhez fűződő jogok védelmének jogviszonyai

 Vagyoni viszonyok
o dologi, kötelmi, öröklési
A polgári jogi jogviszonyok fajtái

 Abszolút szerkezetű jogviszonyok

o mindenkivel szembeni; csak a jogosult személye ismert, név szerint
meghatározott, vele szemben mindenki kötelezett;
o a kívülállók kötelezettsége negatív tartalmú (tűrés);
o ilyenek a személyi jog és a dologi jog körében fordulnak elő (pl. szomszédjog)
o személyi és tulajdonosi autonómia biztosítása, a felek elkülönülése
o státusjogok, jogi pozíciók (statika) biztosít
o alapvetően védelmi jellegű szabályozás

 Relatív szerkezetű jogviszonyok

o minden alany név szerint meghatározott és ezek csupán egymással szemben
jogosultak és kötelezettek;
o tipikusan pozitív (tevőleges) jogviszonyok;
o fő területe a kötelmi jog
o a felek összekapcsolódása
o a felek jogszerzése (dinamika)
o cselekvési szabadságot biztosító szabályozás

 Szerkezeti átalakulás:
o Az abszolút jogok megsértésük esetén a konkrét jogsértővel szemben relatív
jogviszonnyá alakulnak át.
o Szintén így változik a jogviszony a jogosult autonómiájának önkéntes
feladásával

Polgári jogi jogviszonyok elemei

 alanyai: azok a személyek, akik vagy amelyek között a jogviszonyok létrejönnek, akik
(amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek.
 tárgya: közvetett vagy közvetlen
 tartalma
JOGALANYOK csoportosítása

 természetes személyek (emberek)

 természetes személyek csoportjai (tulajdonközösségek, jogközösségek)
 jogi személyek: állam, állami, önkormányzati, gazdasági, társadalmi és más egyéb
szervezetek.
o A jogi személy jogképes.
o Az állam annyiban speciális jogalany, hogy a többi jogi személy jogképessége
az államtól ered. Az állam elsődleges, míg a többi jogi személy ezen
értelemben másodlagos jogalany.
 jogi személyiség nélküli jogalanyok: közkereseti és betéti társaság.
o Jogokat szerezhetnek és kötelezettségeket vállalhatnak (tulajdont szerezhetnek,
szerződést köthetnek, pert indíthatnak, perelhetők).

A jogalanyok érdekállása alapján:

 egypólusú: azonos érdekállást foglalnak el (pl. társasági szerződés)

 kétpólusú: két különböző (szembenálló) érdekállásban (pl.: hetelező-adós)
 többpólusú: különböző érdekpozíciók, nem határozható meg, hogy az ellentétes vagy
azonos (pl.: feladó-fuvarozó-címzett)

A polgári jogviszony KÖZVETLEN TÁRGYA

 azon emberi magatartások, amelyeket az adott jogviszony alanyainak egymás irányában

tanúsítaniuk kell
 Tevőleges magatartás: a kötelezettől valamilyen tevékenység kifejtését követeli meg
o Ez lehet:
 adásban, vagyis a dolog vagy jog átruházásában megnyilvánuló, pl.
ingatlan adás-vétel;
 valamilyen tevékenység kifejtésében megnyilvánuló, pl. megbízási jellegű
szerződés;
 a kötelezetti helytállásban, pontosabban a tartós rendelkezésre állásban
megnyilvánuló, pl. biztosítási szerződés.
 Nemleges magatartás: ide tartoznak az abszolút szerkezetű jogviszonyok.
o A jogosulttal szemben mindenki tartózkodásra, tűrésre köteles

A polgári jogviszony KÖZVETETT TÁRGYA

 az a dolog, amelyre az emberi magatartás irányul

 Dolognak minősül: minden birtokba vehető testi tárgy, valamint a pénz, értékpapír, a
dolog módjára hasznosítható természeti erő (rendhagyó dolgok);
 Élő ember nem, de
o minősülhet rendhagyó dolognak az emberi test szerve, amelyek korlátozott
forgalma csak ingyenes lehet, és nem sérthet személyiségi jogot

Dolgok csoportosítása

 forgalomképesség szerint:
o forgalomképes,
o korlátozottan forgalomképes,
o forgalomképtelen.
 pl.: a föld méhének kincsei, a folyóvizek, csatornák és természetes tavak,
az országos közutak, vasutak

 természeti tulajdonság szerint:

o ingó és ingatlan,
o helyettesíthető/helyettesíthetetlen,
o elhasználható és elhasználhatatlan,
o osztható és oszthatatlan

 egymáshoz való kapcsolódása szerint:

o alkotórész és tartozék,
 Alkotórész:
 mellékdolog, amely a fődologgal való elválasztással a dolog vagy
elválasztott része elpusztulna, illetve az értéke vagy használhatósága
számottevően csökkenne
 (hegedű és a vonó, gépkocsi és a kereke)
 A fődolog tulajdonjoga az alkotórészre kiterjed.
  Tartozék: mellékdolog, ami nem alkotórész, de a fődolog rendeltetésszerű
használatához vagy épségben tartásához rendszerint szükséges vagy azt
elősegíti
 (hegedű és a tok)
 A tulajdonjog kétség esetén kiterjed a tartozékra is.
o dologösszesség,
 több különálló dolog összefoglalása és a forgalomban egységként szerepel,
állhat egyfajtájú dolgokból (ménes, könyvtár)
 vagy különféle dolgokból is (szőlő présházzal)
o vagyon (alvagyon),
o dolog hasznai (gyümölcsök),
 Gyümölcs: olyan gazdasági előnyt jelent, amely időnként visszatérően
keletkezik, a természetes gyümölcs a természetes fejlődés eredménye, a
polgári gyümölcs olyan közvetett gazdasági előny, amely a dolgon létesített
jogviszonyokból fakad.
o a dolog fenntartásával kapcsolatos költségek (szükséges, hasznos, fényűző).

A polgári jogviszony TARTALMA

 a jogviszony alanyait megillető jogosultságok (alanyi jogok), illetve az őket terhelő

kötelezettségek együttese alkotja.
 Alanyi jogok: az ember vagy ember alkotta szervezet jogilag elismert lehetséges
magatartása.
o Az alanyi jog nem feltétlenül kényszeríthető ki.
o Azt az állapotot, amikor az alanyi jog bírói úton, állami eszközzel
kikényszeríthető, igénynek nevezzük.
o Igényérvényesítésre akkor kerül sor, ha a jogviszony alanyának jogosulti helyzetét
valamilyen sérelem éri.
o Igényhelyzetet nélkülöz azonban az ún. naturalis obligatio, amelyben ugyan a
jogosult alanyi joga fennáll, s bár az önkéntes teljesítés lehetősége ekkor is adott,
önkéntes teljesítés hiányában azonban a jogosult az alanyi jog kikényszerítéséhez
nem kap állami segítséget.
o (pl.: nem állami engedéllyel zajló játékból vagy fogadásból eredő követelések.)