A.

Magánjog: a privát autonómia joga, amely biztosítja és oltalmazza a személyek önálló, más hatalomtól
független, autonóm kapcsolatait, autonóm társadalmi (jogi) szervezkedéseit, egymáshoz fűződő személyi és
vagyoni viszonyait, szervezeti viszonyait, és amely – az állami befolyás különféle eszközeivel és
módszereivel, továbbá a magánjog szervező szerepe révén – kijelöli az egyéni és szervezeti autonómia
határait. A polgári jognál tágabb, több részterület: Polgári jog, Családjog, Kereskedelmi jog, Gazdasági jog,
Munkajog, Nemzetközi magánjog, Polgári eljárásjog,

Polgári jog: a jogalanyok vagyoni és személyi jogviszonyait szabályozza.

A jogforrás: a jogalkotói hatáskörrel felruházott közhatalmi szervek által megalkotott és nyilvánosan

kihirdetett jogszabály.
Az írott jogi és szokásjogi normákat együttesen tárgyi jognak nevezzük. Az alanyi jog egy konkrét személyt
a tárgyi jog alapján megillető, esetlegesen gyakorolható jogosultság.

kútfő vagy jogforrás: egyfelől az a hatalom, amely a jogot kötelezővé teszi (belső-érvényességi), másfelől
azokat a jelenségeket, amelyekben a jogszabály kifejezésre jut (külső-megismerési).

szokás: az a szabály, amelyeket kötelezőnek és követésre méltónak érzünk az okból, mert a jogtársaink, a
társadalom tagjai követni szokták.

Jogviszonyok: jogilag szabályozott kapcsolat két vagy több személy között.

polgári jogviszony alanyai: azok a (természetes és jogi személy) személyek, akik vagy amelyek között a
jogviszonyok létrejönnek, akik (amelyek) jogok és kötelezettségek hordozói lehetnek

Jogviszonyok tárgya: az az érdek, amelynek védelmére és céljából maga a jogviszony keletkezik, amire
maga a jogviszony vonatkozik

A jogviszony tartalma: az alanyi jogokat és a velük szemben álló kötelezettségek.

Alanyi jog: ha a személy olyan megengedett cselekedetéről van szó, amelyekhez jogi hatások fűződnek

Jogi tények: az életnek azon jelenségei (emberi, társadalmi, természeti) , amelyek a magánjog szabályai és
elvei alapján jogviszonyok keletkezését, módosulását, vagy megszűnését váltják ki.

kötelezettség általánosságban az a magatartás, amelyet a kötelezettnek a vele szemben álló jogosult alanyi
joga alapján ki kell fejtenie

felelősség pedig: helytállás valamely kötelezettségért, ill a kötelezettség megszegéséért

A jogképesség a jogalanynak az a képessége, hogy polgári jogi jogviszony alanya lehet és kötelezettségei
lehetnek (polgári jogokat szerezhet és kötelezettségeket vállalhat). Magánjogi jogviszonyokban az emberi
személy jogalanyiságát jelöli. Jogi személynek is van!

Cselekvőképességen az embernek azt a képességét értjük, melynek alapján valaki saját maga tehet a maga
nevében jognyilatkozatot. Saját akaratelhatározása alapján jogok és kötelezettégek alanya lehet.

A személyiség az ember szellemi értékei, szubjektuma (méltóság, becsület, titok) és a személynek az anyagi
világban megjelenő testi lényege (testi épség, kép-hang).

A személyiségi jogok az ember értékét, szellemi és fizikai egységét, szabadságát védik az emberi jogokból
és az Alaptörvényből kiindulva, sajátos polgári jogi védelmi eszközökkel. mindenkinek joga van ahhoz,
hogy a törvény és mások jogainak korlátai között személyiségét szabadon érvényesíthesse, és hogy abban őt
1
senki ne gátolja. Az emberi méltóságot, és az abból fakadó személyiségi jogokat mindenki köteles
tiszteletben tartani. A személyiségi jogok a törvény védelme alatt állnak.

Becsület: az egyén önmagáról és személyes értékeiről alkotott képe (szubjektív), más személy társadalmi
megítélésnek hátrányos befolyásolására alkalmas, kifejezésében indokolatlanul bántó
véleménynyilvánítás (nemcsak tényállítás, hanem értékítélet, kritika is)

Jóhírnév: az adott személyre vonatkozó kedvező társadalmi megítélés, ismertség (objektív) más személyre
vonatkozó és e személyt sértő valótlan tényt állít vagy híresztel, vagy valós tényt hamis színben tüntet fel

Családjog: a családi kapcsolatok személyi és legfontosabb vagyoni jogi hatásai.

A házasság: egy férfi és egy nő tartós kapcsolata, érzelmi, vagyoni, nemi életközösség létesítéséra és utódok
nemzésére, közös felnevelésére. Jogi jellegét tekintve a házasság kétoldalú szerződés, mely szigorú
alakiságok megtartásával jön létre, s melyekből a felekre kölcsönös jogok és kötelezettségek keletkeznek. (A
katolikus házasságjog szerint szentség, amely felbonthatatlan, csak érvényteleníteni lehet egyházi bíróság
által.)

A házassági vagyonjog azon jogviszonyok összessége, melyek részben a házastársak egymás közötti,
részben kifelé, 3. személyekkel fennálló vagyoni viszonyait szabályozzák, mind a házasság fennállása alatt,
mind annak megszűnése esetére.

Rokonság: egymástól vagy közös őstől származó személyek jogilag elismert köteléke.

egyenesági rokon: egyik a másiktól származik

oldalági rokon: nem egyenesági rokonok, és legalább egy közös felmenő rokonuk van

Élettárs: 2 olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő
személy, akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági életközössége vagy élettársi kapcsolata, és akik
nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Örökbefogadás célja a kiskorúak családban történő nevelkedésének biztosítása olyankor, amikor a gyermek
vérszerinti szülei erre nem képesek -› Örökbefogadni csak kk. gyermeket lehet.
A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott tevékenység folytatására és cél
elérése érdekében alapítható és működtetett, saját névvel, székhellyel, tagjaitól, illetve alapítójától
elkülönített vagyonnal, valamint az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel rendelkező jogalany.

Az egyesület a tagok közös, tartós, alapszabályban meghatározott céljának folyamatos megvalósítására

létesített, nyilvántartott tagsággal rendelkező jogi személy.

Alapítvány: Az alapító által az alapító okiratban meghatározott tartós cél folyamatos megvalósítására
létrehozott jogi személy. Az alapító az alapító okiratban meghatározza az alapítványnak juttatott vagyont és
az alapítvány szervezetét. (Régen benne volt a meghatározásban a közérdek!)

A gazdasági társaságok üzletszerű közös gazdasági tevékenység folytatására, a tagok vagyoni

hozzájárulásával létrehozott, jogi személyiséggel rendelkező vállalkozások, amelyekben a tagok a
nyereségből közösen részesednek, és a veszteséget közösen viselik.

Üzletszerű: vagyonszerzés végett, előre egyedileg meg nem határozott ügyletek kötésére irányuló –
rendszeresen folytatott gazdasági tevékenység

Cég: az a jogalany, amely a cégnyilvántartásba történő bejegyzéssel jön létre, üzletszerű gazdasági
tevékenység folytatása céljából jön létre (tágabb fogalom).

2
Kkt.: A társasági szerződés megkötésével a társaság tagjai arra vállalnak kötelezettséget, hogy a társaság
gazdasági tevékenységének céljára a társaság részére vagyoni hozzájárulást teljesítenek, és a társaságnak a
társasági vagyon által nem fedezett kötelezettségeiért korlátlanul és egyetemlegesen helytállnak.

A korlátolt felelősségű társaság (Kft.): olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott összegű
törzsbetétekből álló törzstőkével alakul, és amelynél a tag kötelezettsége a társasággal szemben
törzsbetétének szolgáltatására és a társasági szerződésben megállapított egyéb vagyoni értékű szolgáltatásra
terjed ki. A társaság kötelezettségeiért - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - a tag nem köteles helytállni.

Üzletrész: a törzsbetéthez kapcsolódó tagsági jogok és kötelezettségek összessége. Az üzletrész a társaság

nyilvántartásba vételével keletkezik. Az üzletrész mértéke a tagok törzsbetétjéhez igazodik. Azonos mértékű
üzletrészhez azonos tagsági jogok fűződnek. Egy üzletrésznek több jogosultja is lehet.

A részvénytársaság: olyan gazdasági társaság, amely előre meghatározott számú és névértékű részvényből
álló alaptőkével működik, és a részvényes kötelezettsége a részvénytársasággal szemben a részvény
névértékének vagy kibocsátási értékének szolgáltatására terjed ki. A részvénytársaság kötelezettségeiért a
részvényes - ha e törvény eltérően nem rendelkezik - nem köteles helytállni.

Részvény: a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló,

névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.

közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt

gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér;

hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs

egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa;

jóhiszemű: nem tud, és kellő körültekintéssel sem kellene tudnia a látszattal ellentétes valóságról

rosszhiszemű: tud, vagy kellő körültekintéssel tudnia kellene a látszattal ellentétes valóságról

engedményezés: követelés más személyre való átruházása (kötelezett hozzájárulása nem kell)

tartozás átvállalás: kötelezetti pozícióban történő változás n(jogosult hozzájárulása kell)

Jogképes: minden ember jogképes: jogai és kötelezettségei lehetnek

cselekvőképes: saját maga tehet a maga nevében jognyilatkozatot

felróható magatartás: felróható a magatartása annak, aki nem úgy jár el, ahogy az az adott helyzetben
általában elvárható

vétőképtelen: akinek a belátási képessége korlátozott a károkozással kapcsolatban (in concreto)

A vélelem valóságnak elfogadott előfeltételezés (két fajtája a megdönthetetlen, és a megdönthető)

A döntéshozó szerv: A tagok vagy az alapítók az e törvény vagy a létesítő okirat alapján őket megillető döntési
jogköröket a tagok összességéből vagy a tagok által maguk közül választott küldöttekből álló testületben vagy az
alapítói jogokat gyakorló személyek összességéből álló testületben gyakorolják

3
 B.

A dologi jog: a vagyoni berendezkedés joga. A dologi jog a jogrendszernek, azon belül a magánjognak az a
része, amely a személyek számára abszolút jogok keretében jogi uralmat biztosít a rendelkezésre álló
vagyoni értékű javak felett, ezáltal alapvetően meghatározza a társadalom vagyonjogi berendezkedésének
arculatát. A dologi jogi jogviszonyok a polgári jogi jogalanyok egymással szembeni polgári jogi jogait és
kötelezettségeit jelentik, közvetett tárgyuk a dolog.

A tulajdoni rend mutatja meg, hogy egy adott társadalomban az összes rendelkezésre álló javak mely része
a tulajdon tárgya, és a tulajdonosi hatalom kik között oszlik meg. Azt is mondhatjuk, hogy a tulajdonosi rend
az egy adott társadalomban érvényesülő összes tulajdonosi hatalom megoszlásának rendje.

Tulajdonjog: a tulajdonost tulajdonjogának tárgyán – jsz és mások jogai által megszabott korlátok között –
teljes és kizárólagos jogi hatalom illeti meg.

Dolog: birtokba vehető testi tárgy. Fikció: pénz, értékpapír, dolog módjára viselkedő természeti erők +
állatok (a természetüknek megfelelő szabályok figyelembe vételével.

Alkotórész ami a dologgal olyanképpen van tartósan egyesítve, hogy az elválasztással a dolog vagy elválasztott
része elpusztulna, illetve az elválasztással értéke vagy használhatósága számottevően csökkenne

Tartozék ami nem alkotórész ugyan, de a dolog rendeltetésszerű használatához, vagy épségben tartásához
rendszerint szükséges vagy azt elősegíti

Gyümölcs : Minden olyan gazdasági előny, ami valamely dolognak a rendeltetésszerű használata során
időnként visszatérően keletkezik, anélkül, hogy a dolog létét, épségét vagy további gyümölcsözési
képességét veszélyeztetné

Dologösszesség: Egymással alkotórészi vagy tartozéki viszonyban nem álló, de funkcionális kapcsolatban
lévő vagy közös térben körülhatárolhatóan együtt tartott dolgok (könyvtár könyvei).

Elidegenítési és terhelési tilalom Tulajdonjog tárgyára vonatkozó jog biztosítása érdekében a tulajdonos
harmadik személlyel szemben hatályosan a tulajdonjog tárgyára elidegenítési és terhelési tilalmat vagy elidegenítési
tilalmat alapíthat

Birtok: Tényleges helyzet, egy tényleges állapot, amelynél fogva a birtokos a birtokában lévő dolog felett
uralmat gyakorol. A dolog nálam van-e? TÉNY Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges
birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában tartja.

Birtokos az, aki a dolgot sajátjaként vagy a dolog időleges birtokára jogosító jogviszony alapján hatalmában
tartja.

A birtokost birtokvédelem illeti meg, ha birtokától jogalap nélkül megfosztják vagy birtoklásában jogalap
nélkül háborítják (tilos önhatalom). A birtokost a birtokvédelem mindenkivel szemben megilleti, annak
kivételével, akitől a birtokot tilos önhatalommal szerezte meg.

Az ingatlan-nyilvántartás az ingatlanokra vonatkozó jogok, valamint jogi szempontból jelentős tények

nyilvános és közhiteles nyilvántartása. Az ingatlan-nyilvántartás tartalmazza az ingatlanoknak és az
ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett személyeknek a jogszabályban meghatározott adatait.

vagyon: valamely jogalany személyéhez kapcsolódó vagyoni érdekű jogainak és kötelezettségeinek az

összessége

4
Eredeti szerzésmód: ha nem egy meglévő tulajdonjog száll át egy új jogosultra, hanem a korábbi
tulajdonjog lététől / nem lététől függetlenül egy új tulajdonjog keletkezik, amelyet nem korlátoznak a dolgon
esetlegesen fennálló egyéb jogok (megszakad a tulajdonjogok láncolata)

Származékos szerzésmód: ha a tulajdonjogot megszerző személy e jogát egy jogelődtől származtatja, arra
tekintettel jön létre, s jogszerzése attól függ, hogy a jogelőd tulajdonos volt-e. Tulajdonjoga azonos tartalmú,
terjedelmű, mint az előző.

A közös tulajdon olyan jogközösség, amelyben a tulajdonjog ugyanazon a dolgon meghatározott eszmei
hányadrészek szerint több személyt illet meg egyidejűleg. A dolgon fennálló jog van megosztva.

A társasház egy épületingatlan tulajdonostársainak relatív jogképességgel felruházott közössége, melynek

rendeltetése az ingatlanra vonatkozó külön tulajdonok és közös tulajdoni hányadok egyesítéséből előálló
sajátos tulajdonjogviszony lebonyolítása.

Zálogjoga alapján a zálogjogosult a követelésének biztosítására szolgáló vagyontárgyból (zálogtárgy) más

követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha a biztosított követelés kötelezettje (személyes
kötelezett) nem teljesít.

Járulékos zálogjog: egy követelés biztosítékaként, ahhoz kapcsolódva létrehozott, a biztosított követelés
jogi sorsát osztó zálogjog

önálló zálogjog: a zálogjog a zálogtárgyat személyes követelés nélkül terheli a szerződésben meghatározott
össze, valamint annak járulékai erejéig.

Használat: jogosult a dolgot saját, valamint a vele együtt élő családtagjai szükségleteit meg nem haladó
mértékben használhatja, és hasznait szedheti (5:159. §)

Haszonélvezet: olyan jogviszony, amelynél fogva valaki a más tulajdonában álló ingatlan vagy ingó dolgot
birtokolhatja, használhatja és hasznait szedheti, gyümölcsöztetheti (részjogosítványok elvonása a
tulajdonostól), de a jogviszony megszűnése után a dolgot állagának sérelme nélkül vissza kell adnia. A
használattal együtt személyes szolgalmak.

Telki szolgalom alapján az ingatlan mindenkori birtokosa átjárás, vízellátás, vízelvezetés, pince létesítése,
vezetékoszlopok elhelyezése, épület megtámasztása céljára vagy az ingatlan mindenkori birtokosa számára
előnyös más hasonló célra más ingatlanát meghatározott terjedelemben használhatja, vagy követelheti, hogy
a másik ingatlan birtokosa a jogosultságából egyébként folyó valamely magatartástól tartózkodjék. Ha
valamely föld nincs összekötve megfelelő közúttal, a szomszédok kötelesek tűrni, hogy az ingatlan
mindenkori birtokosa földjeiken átjárjon.

Öröklés: az ember vagyonában halála esetében bekövetkező egyetemes jogutódlás.

Az öröklési jog a tulajdonos vagyonában halála esetén bekövetkező tulajdonváltozás vagyonjogi rendjét
rendezi a magánjogban. A polgárjog részben elkülönült területe, a tulajdonosi rend szabályai szerint
szabályoz. Ipso iure öröklési rendszer: a polgári jogban elkülönült, magánjogi kódexben elhelyezett
szükségszerű átszállási rend, a magyar jogban nincs uratlan hagyaték.

Örökhagyó: az elhunyt személy, a meghalt tulajdonos, akinek vagyonában halála miatt egyetemes
jogutódlás következik be.

Az örökös: aki az örökhagyó egyetemes jogutódja, a vagyoni jellegű jogainak és kötelezettségeinek, vagy
azok meghatározott hányadának új alanya. Kétség esetén örökös az is, akinek az örökhagyó a hagyaték
jelentős részét (ítélkezési gyakorlat szerint 1/4 / 1/5 részét) kitevő egy vagy több meghatározott
vagyontárgyat juttat.

5
A hagyaték az örökhagyóról halála esetén jogutódaira átszálló egész – aktív és passzív – vagyon:
vagyontárgyainak, valamint polgári jogi jellegű vagyoni jogainak és kötelezettségeinek összessége. = dolgok
+ polgári jogi jogok + kötelezettségek (bírói joggyakorlat alapján) Kegyeleti jogban „él tovább” a személy.

Hagyomány a hagyatékban meglevő valamely vagyontárgynak meghatározott személy részére juttatása, ha

az ilyen részesedés nem minősül öröklésnek (dologi hagyomány: meghatározott vagyontárgy, meghatározott
személy, aki nem örökös). Hagyományrendelés az is, ha az örökhagyó örökösét arra kötelezi, hogy a
hagyományosnak vagyoni szolgáltatást teljesítsen (kötelmi hagyomány: az örököst bízza meg, hogy adja ki).
Előhagyomány: örökös kap hagyományt
Utóhagyomány: időponttól / feltételtől függően más kapja a hagyományt
Alhagyomány: a hagyományost bízza meg, hogy adja ki a hagyományt

Meghagyás: Ha az örökhagyó a hagyatékban részesülő személyt harmadik személy javára teljesítendő

kötelezettséggel terheli, a követelésre a végrendeletben megjelölt személy jogosulttá válik.

A kötelesrész az örökhagyó legközelebbi rokonainak és házastársának a törvény szerint járó

minimumrészesedése az örökhagyó vagyona terhére. Intézménye a végrendelkezési szabadság
ellensúlyozására szolgál. Kötelesrész illeti meg az örökhagyó leszármazóját, házastársát (élettársát) és
szülőjét, ha az öröklés megnyílásakor az örökhagyó törvényes örököse vagy végintézkedés hiányában az
lenne.

Végintézkedés: olyan jogi aktus, amelyben az örökhagyó a vagyonáról, vagy annak egy részéről halála
esetére rendelkezik. A végintézkedéssel az örökhagyó joga a vagyona felett nem szűnik meg, nem
korlátozódik, az érintett vagyontárgyakat bármikor elidegenítheti. Kivétel: öröklési szerződés, amikor a
szerződés által érintett vagyont többé nem idegenítheti el, nem terhelheti meg.

A végrendelet: az örökhagyó olyan egyoldalú jognyilatkozata, amelyben vagyonáról vagy annak egy
részéről halála esetére rendelkezik. Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához az szükséges, hogy
az örökhagyó halála esetére szóló rendelkezést tartalmazzon, és külsőleg az örökhagyótól származónak
mutatkozzék.

Öröklési szerződésben az örökhagyó a vele szerződő felet a magának, illetve a szerződésben meghatározott
harmadik személynek nyújtandó tartás, életjáradék, illetve gondozás ellenében - vagyona, annak egy
meghatározott része vagy meghatározott vagyontárgyak tekintetében - örökösévé nevezi; a másik fél
kötelezettséget vállal a tartás, életjáradék, illetve gondozás teljesítésére.

Halál esetére szóló ajándékozás: Ha az ajándékozás azzal a feltétellel történt, hogy a megajándékozott az
ajándékozót túléli, a szerződésre az ajándékozás szabályait azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy a
szerződés alaki követelményeire az öröklési szerződés alaki követelményei irányadók. Halál esetére szóló
ajándékozás olyan juttatásra nézve érvényes, amely végrendelet esetén dologi hagyománynak minősülne.

Érvénytelenség: nem alkalmas joghatás kiváltására. A keletkezéskor van benne olyan hiba, ami miatt nem
válthat ki joghatást.

Hatálytalanság: a végrendelet elveszíti azt a képességét, hogy joghatást váltson ki. A végrendelet
megalkotását követő jogi tény eredményezi.

Szellemi alkotások joga: a polgári jog viszonylag önálló területe, tárgyainak védelme személyes alkotó
munkán alapul és az alkotótevékenységet e téren hatékonyan ösztönzi, a szerzői jogot és az iparjogvédelmet
egyaránt magában foglalja, kiemelkedő gazdasági jelentőséggel bíró, sajátos terület, elvileg kizárólagos -
azonban számos korlátozás alá eső - személyiségi és vagyoni jogokat biztosít a szellemi alkotások szerzői és
jogosultjai részére.

6
Szerzői jog: a szellemi alkotások jogának elkülönült területe, amely az irodalom, tudomány és művészetek
területén, egyéni, eredeti alkotások létrehozatalára ösztönzi a szerzőket, védi a létrehozott alkotásokat,
továbbá a nemzeti és az egyetemes kultúra értékeit, egyensúlyt teremt és tart fenn a szerzők, a felhasználók
és a széles közönség érdekei között.

Iparjogvédelem: a szellemi alkotások jogának elkülönült területe, amely komplex rendszert alkot, az
iparjogvédelem az ipari tulajdon tárgya védelmét valósítja meg; és a műszaki alkotások létrehozásának
ösztönzését, értékesítését szolgálja.

Szerzői alkotás: szerzői jogi védelem alá tartozik - függetlenül attól, hogy e törvény megnevezi-e - az
irodalom, a tudomány és a művészet minden alkotása. A szerzői jogi védelem az alkotást a szerző szellemi
tevékenységéből fakadó egyéni, eredeti jellege alapján illeti meg. A védelem nem függ mennyiségi,
minőségi, esztétikai jellemzőktől vagy az alkotás színvonalára vonatkozó értékítélettől.

Szerző: a szerzői jog azt illeti, aki a művet megalkotta. Szerző csak természetes személy lehet.
Szerzőnek az ellenkező bizonyításáig azt kell tekinteni (hierarchikus sorrend), akinek a nevét ilyenként a
művön a szokásos módon feltüntették, aki a művet sajátjaként a Hivatalnál vezetett - közhitelesnek minősülő
- önkéntes műnyilvántartásba vetette és ezt közokirattal igazolja, aki ezt közös jogkezelő szervezet által a
közös jogkezelés alá tartozó művekről, szomszédos jogi teljesítményekről, illetve jogosultakról fenntartott
adatbázis alapján kiállított teljes bizonyító erejű magánokirattal igazolja, aki a művet először hozta
nyilvánosságra.

Szabadalom: A szabadalom a feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható megoldást védő jog.

Találmánynak hívjuk az új és feltalálói tevékenységen alapuló, iparilag alkalmazható megoldást. Így a

szabadalom a találmányok jogi oltalmát biztosítja azáltal, hogy a szabadalom jogosultja számára a
versenytársakhoz képest előnyösebb pozíciót teremt a termékek és technológia piacán.

Szolgálati találmány: munkakörén belül hozza létre, jogok a munkáltatóé

alkalmazotti találmány: nem a munkakör része, a de a munkával összefüggésben. felhasználási jog a

munkáltatóé, díj ellenében

Használati mintaoltalomban a szabadalmazható találmány színvonalát el nem érő, valamely tárgy

kialakítására, szerkezetére vagy részeinek elrendezésére vonatkozó műszaki megoldások részesülhetnek.

Védjegy: védjegyoltalomban részesülhet minden grafikailag ábrázolható megjelölés, amely alkalmas arra,
hogy valamely árut vagy szolgáltatást megkülönböztessen mások áruitól vagy szolgáltatásaitól. Kizárólagos
jelleggel használható.

Földrajzi árujelző: a kereskedelmi forgalomban a termék földrajzi származásának feltüntetésére használt

földrajzi jelzés és eredetmegjelölés.

Eredetmegjelölés: különleges minőségre utaló földrajzi jelzés

Értékpapír: Ha valaki írásban, nem elektronikus formában vagy elektronikus formában rögzített és
értékpapírszámlán nyilvántartott (dematerializált) módon egyoldalúan kötelezettséget vállal arra, hogy ő
maga vagy a nyilatkozatában megjelölt más személy a nyilatkozatban rögzített jog gyakorlását a
nyilatkozatban meghatározott feltételek szerint az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt
személy részére biztosítja, vagy az okiratban, illetve az elektronikus úton rögzített nyilatkozat szerinti
szolgáltatást az okirat vagy az értékpapírszámla által jogosultként igazolt személy részére teljesíti, az okirat,
illetve a nyilatkozatot rögzítő elektronikus jelsorozat értékpapírnak minősül.

7
Váltó: meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló feltétlen meghagyás

Csekk: pénz fizetésére szóló értékpapír, melyben a kibocsátó arra utasít valamely bankot, melynél
követelése van, hogy a csekk alapján megh. pénzösszeget fizessen meg a csekkbirtokosnak.

Kötvény: névre szóló, forgatható, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, melyben a kibocsátó arra kötelezi
magát, hogy az értékpapírban meghatározott pénzösszeget és kamatát a kötvény tulajdonosának a megjelölt
időben és módon megfizeti.

Jelzáloglevél: a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő, átruházható értékpapír.

Kárpótlási jegy: bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal szemben
fennálló követelést megtestesítő értékpapír.

8
 C.

A kötelem kötelezettség a szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás teljesítésének követelésére.

A kötelem valamely dolog adására, tevékenységre, tevékenységtől való tartózkodásra vagy más
magatartásra (tűrés) irányulhat. A kötelem mindig legalább kétirányú jogviszony. Relatív jogviszony.

Diszpozivitás: a felek jogaira és kötelezettségeire vonatkozó közös szabályoktól a felek egyező akarattal
eltérhetnek, ha e törvény az eltérést nem tiltja.

Kógens: a jogszabály kimondja, hogy nem lehet tőle eltérni, „semmis”. Nyilvánvalóan tilos az eltérés, ha a
jog esszenciáját sérti (pl.: elévülés kizárása vagy az ajánlati kötöttség kizárása).

Imperatív szabály: nem a felek jogaira és kötelezettségei vonatkozik, általában definició, feltétlen
érvényesülést kívánó szabály.

A szerződés: a felek kölcsönös és egybehangzó jognyilatkozata, amelyből kötelezettség keletkezik a

szolgáltatás teljesítésére és jogosultság a szolgáltatás követelésére.

Általános szerződési feltételnek minősül az a szerződési feltétel, amelyet az alkalmazója több szerződés
megkötése céljából egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül előre meghatározott, és amelyet a felek
egyedileg nem tárgyaltak meg. Az általános szerződési feltételt alkalmazó felet terheli annak bizonyítása,
hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.

Előszerződés: a felek megállapodnak, hogy egy későbbi időpotban szerződést kötnek. A végleges szerződés
alakiságainak meg kell felelnie. A bíróság mást nem adhat hozzá, mint ami a szerződésben van. A bíróság
nem kötelez a szerződéskötésre, hanem létrehozhatja.

Érvénytelen szerződés: semmis vagy megtámadható szerződés. A szerződéshez nem fűződhetnek a felek
által célzott joghatások. Az érvénytelenség a szerződés létrejöttekor bekövetkező olyan hiba, amely a
szerződést joghatály kiváltására eleve alkalmatlanná teszi. A semmis szerződések érvénytelensége nem
orovosolható, a megtámadhatóság körébe tartozóak orvosolhatóak. A jogkövetkezmények tekintetében
nincs különbség.

Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes
személy.

Vállalkozó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

A hatálytalanság azt jelenti, hogy a szerződés érvényes (előkérdés!), de még vagy már nem áll be a
joghatása. Általános: mindenkivel szemben, relatív: csak meghatározott személyekkel szemben: csak azok
igényérvényesítését zárja ki. A hatályhoz szükséges: a szerződés érvényessége + alkalmazhatósága. A hatály
időben, térben és személyekre vonatkozón értelmezendő. Cél, hogy az érvényesen létrejött szerződés
joghatást váltson ki.

Képviselet: Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, más személy útján is lehet jognyilatkozatot tenni. A
képviselő által megtett jognyilatkozat közvetlenül a képviseltet jogosítja és kötelezi.

A meghatalmazás képviseleti jogot létesítő egyoldalú jognyilatkozat. A meghatalmazást a képviselőhöz, az

érdekelt hatósághoz, bírósághoz vagy ahhoz a személyhez kell intézni, akihez a meghatalmazás alapján a
képviselő jognyilatkozatot jogosult tenni.

Általános meghatalmazás: Ügyek egyedileg meg nem határozott körére adott meghatalmazás akkor
érvényes, ha teljes bizonyító erejű magánokiratba vagy közokiratba foglalták. A határozatlan vagy öt évnél
hosszabb időre szóló általános meghatalmazás öt év elteltével hatályát veszti.

9
Álképviselő: Aki képviseleti jog nélkül vagy képviseleti jogkörét túllépve más nevében jognyilatkozatot
tesz, nyilatkozata a képviselt jóváhagyásával vált ki joghatást. Ha a képviselt a nevében tett jognyilatkozatot
nem hagyja jóvá, a jóhiszemű álképviselő a harmadik személynek a jognyilatkozat megtételéből eredő kárát
(negatív interesse), a rosszhiszemű álképviselő a harmadik személynek a teljes kárát (pozitív interesse)
köteles megtéríteni.

Fedezetelvonó szerződés : Az a szerződés, amellyel harmadik személy igényének kielégítési alapját részben
vagy egészben elvonták, e harmadik személy irányában hatálytalan, ha a szerző fél rosszhiszemű volt, vagy rá
nézve a szerződésből ingyenes előny származott.
(2) Ha valaki a fedezetelvonó szerződést hozzátartozójával vagy olyan jogi személlyel köti, amelyben többségi
befolyással rendelkezik, továbbá ha jogi személy a tagjával vagy vezető tisztségviselőjével, vagy annak
hozzátartozójával köt ilyen szerződést, a rosszhiszeműséget és az ingyenességet vélelmezni kell

Szervezeti képviselet : Üzlethelyiségben vagy az ügyfélforgalom számára nyitva álló egyéb helyiségben
képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről okkal feltételezhető, hogy az ott szokásos jognyilatkozatok
megtételére jogosult. A képviselő jogkörének korlátozása harmadik személlyel szemben hatálytalan, kivéve, ha a
harmadik személy a korlátozásról tudott.
(2) Képviselőnek kell tekinteni azt a személyt, akiről eljárása és a képviselt személy magatartása alapján okkal
feltételezhető, hogy jogosultsággal rendelkezik a képviselt személy nevében jognyilatkozatot tenni.

Foglaló: A másik félnek fizetett pénzt akkor lehet foglalónak tekinteni, ha annak fizetésére a
kötelezettségvállalás megerősítéseként kerül sor, és ez a rendeltetés a szerződésből egyértelműen kitűnik.

Kötbér: A kötelezett pénz fizetésére kötelezheti magát arra az esetre, ha olyan okból, amelyért felelős,
megszegi a szerződést. Mentesül a kötbérfizetési kötelezettség alól, ha szerződésszegését kimenti. Kötbér
írásban köthető ki.

Jogvesztés kikötése: A felek írásban köthetik ki, hogy a szerződésszegésért felelős fél elveszít valamely
jogot, amely őt a szerződés alapján egyébként megilletné.

Szerződésszegés: A szerződés megszegését jelenti bármely kötelezettség szerződésszerű teljesítésének

elmaradása.

Hibás teljesítés: A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a
szerződésben vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a
kötelezett, ha a jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés
időpontjában ismernie kellett.

Kellékszavatossági jogok: Olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal

tartoznak, a kötelezett a hibás teljesítésért kellékszavatossággal tartozik.

Jótállás: Aki a szerződés teljesítéséért jótállást vállal vagy jogszabály alapján jótállásra köteles, a jótállás
időtartama alatt a jótállást keletkeztető jognyilatkozatban vagy jogszabályban foglalt feltételek szerint
köteles helytállni a hibás teljesítésért. Mentesül a jótállási kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy a hiba oka a
teljesítés után keletkezett.

Termékszavatosság: Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában:
termék) hibája esetén a fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a
kijavítás megfelelő határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket
cserélje ki. A termék akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba
hozatalakor hatályos minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban
szereplő tulajdonságokkal.

Kontraktuális felelősség: a szerződésszegésért való felelősség.

Deliktuális felelősség: a szerződésen kívül okozott kárért való felelősség.

10
Általános magánjogi deliktum (a károkozás általános tilalma): A törvény tiltja a jogellenes károkozást.

Az üzembentartó: A fokozott veszéllyel járó tevékenység folytatójának az minősül, akinek érdekében a

veszélyes üzem működik. Ha a veszélyes üzemnek több üzembentartója van, őket közös károkozónak kell
tekinteni.

Vétőképtelen: akinek belátási képessége korlátozott a károkozással kapcsolatban. A vétőképesség a konkrét

károkozással kapcsolatos belátási képesség és lényegileg különbözik a cselekvőképességtől.

Gondozó: az adott időszakban és helyen, vagyis a károkozáskor a tényleges gondozó.

Állattartónak minősül az, aki állatot birtokában vagy felügyelete alatt tart (a tolvaj is, a kutyapanzió
tulajdonos is állattartónak minősül).

Vállalkozási típusú szerződések: más részére tevékenység kifejtésére irányuló olyan szolgáltatások, ahol a
kötelezett a tevékenység kifejtésén túl viseli az eredmény elérésének a kockázatát is (eredménykötelem).
Altípusai: tervezési, kivitelezési, kutatási, mg-i vállalkozási, közszolgáltatási., utazási

Vállalkozási szerződés: Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó tevékenységgel elérhető eredmény (a

továbbiakban: mű) megvalósítására, a megrendelő annak átvételére és a vállalkozói díj megfizetésére
köteles.

Eredmény-kötelem: eredmény létrehozása és szolgáltatása, a kötelezett saját kockázatára, felelősségére

végzi, nem feltétlenül személyes, utasítási jog szűkebb.

Gondossági-kötelem: nem kell eredményt szolgáltatni, megbízó kockázatára, tipikusan személyes kötelem.
A vállalkozói szolgáltatás 2 meghatározó tulajdonsága: tevékenység kifejtése, eredmény megvalósítása.

Megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási
díj megfizetésére köteles.

Bizományi szerződés alapján a bizományos a megbízó javára a saját nevében ingó dologra adásvételi
szerződés kötésére, a megbízó a díj megfizetésére köteles.

Közvetítői szerződés alapján a közvetítő megbízója és harmadik személy között szerződés megkötésének
elősegítésére irányuló tevékenység folytatására, a megbízó díj fizetésére köteles.

Tartós közvetítői szerződés: Közvetítői szerződés alapján a közvetítő tartós jogviszony keretében, önállóan
eljárva megbízójának harmadik személyekkel kötendő szerződések közvetítésére, illetve a megbízó nevében
történő megkötésére, a megbízó díj fizetésére köteles.

Használati típusú szerződések: dolog és jog használatának időleges átengedésére irányuló jogviszonyok.

Bérleti szerződés alapján a bérbeadó meghatározott dolog időleges használatának átengedésére, a bérlő a
dolog átvételére és bérleti díj fizetésére köteles.

Kölcsön: (a helyettesíthető) dolgot a tulajdonába adja azzal, hogy lejáratkor ugyanannyit kell visszaadni

Haszonkölcsön: dolog használatának átengedése, de ingyenes!

Haszonbérlet: hasznot hajtó dolog (pl. termőföld) időleges, díjfizetés ellenében történő átengedése.
Jellemzően hosszabb időre. A haszon a haszonbérlőé lesz.

Bérlet: ideiglenes használat átengedése, bérletidíj fizetés.

11
Társbérlet: egyes helyiségek kizárólagos, bizonyos helyiségek közös használatban vannak.

Bérlőtárs: több személy együttesen, közösen használják a lakást.

Állami/Önkormányzati bérlemény esetén a házastárs kérelmére átalakítható a bérleti szerződés bérlőtársi
szerződésre (befogadhatja).

Albérlet: a bérlő a bérbeadó hozzájárulásával a lakás egy részét bérbe adhatja, az albérlő nem áll
jogviszonyban a bérbeadóval, a bérlő úgy felel, mintha maga használná.

Letéti szerződés alapján a letéteményes a szerződésben meghatározott ingó dolog megőrzésére és annak a
szerződés megszűnésekor történő visszaadására, a letevő díj fizetésére köteles.

Biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szerződésben meghatározott kockázatra fedezetet

nyújtani, és a kockázatviselés kezdetét követően bekövetkező biztosítási esemény bekövetkezése esetén a
szerződésben meghatározott szolgáltatást teljesíteni; a biztosítóval szerződő fél díj fizetésére köteles.

Kárbiztosítás – a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő

megtérítése, más szolgáltatás teljesítése.

Összegbiztosítás – szerződésben meghatározott összeg megfizetése.

Életbiztosítás: A biztosítási esemény: a biztosított halála, meghatározott életkor vagy időpont elérése, vagy
más esemény bekövetkezése. A biztosító szolgáltatása: biztosítási összeg kifizetése vagy járadék
(élethosszig vagy meghatározott ideig) fizetése.

Balesetbiztosítás: A biztosítási esemény: a biztosított baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása

vagy rokkantsága. A biztosító szolgáltatása: biztosítási összeg vagy járadék fizetése, vagy a szerződésben
meghatározott egyéb szolgáltatás.

Felelősségbiztosítás: Olyan kár megfizetésének biztosításra, amelyért a jogszabály szerint felelős. A

biztosítás kiterjed az eljárási ktg-ekre is (jogi képviselet költségei és kamatok), biztosítási összegre tekintet
nélkül.

Egészségbiztosítási szerződés: A biztosítási esemény: a biztosított megbetegedése. A biztosító

szolgáltatása: a szerződésben meghatározott szolgáltatások nyújtása, a szolgáltatás igénybevételével
felmerült költségek megtérítése

Hitelszerződés alapján a hitelező hitelkeret rendelkezésre tartására, és a rendelkezésre tartott összeg erejéig
kölcsönszerződés, kezességi szerződés, garanciaszerződés vagy egyéb hitelművelet végzésére vonatkozó
más szerződés megkötésére, az adós díj fizetésére köteles.

Kölcsönszerződés alapján a hitelező meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós a pénzösszeg szerződés

szerinti későbbi időpontban a hitelezőnek történő visszafizetésére és kamat fizetésére köteles.

Faktoring szerződés alapján a faktor meghatározott pénzösszeg fizetésére, az adós harmadik személlyel
szembeni követelésének a faktorra engedményezésére köteles; ha az engedményezett követelés
esedékességekor a kötelezett nem teljesít, az adós a kapott összeg visszafizetésére és kamat fizetésére, a
faktor a követelés visszaengedményezésére köteles.

Pénzügyi lízingszerződés alapján a lízingbeadó a tulajdonában álló dolog vagy jog (a továbbiakban:
lízingtárgy) határozott időre történő használatba adására, a lízingbevevő a lízingtárgy átvételére és lízingdíj
fizetésére köteles, ha a szerződés szerint a lízingbevevő a lízingtárgy gazdasági élettartamát elérő vagy azt
meghaladó ideig való használatára, illetve - ha a használat időtartama ennél rövidebb - a szerződés
megszűnésekor a lízingtárgy ellenérték nélkül vagy a szerződéskötéskori piaci értéknél jelentősen
12
alacsonyabb áron történő megszerzésére jogosult, vagy a fizetendő lízingdíjak összege eléri vagy
meghaladja a lízingtárgy szerződéskötéskori piaci értékét.

Betétszerződés alapján a betétes jogosult a bank számára meghatározott pénzösszeget fizetni, a bank köteles
a betétes által felajánlott pénzösszeget elfogadni, ugyanakkora pénzösszeget későbbi időpontban
visszafizetni, valamint kamatot fizetni.

Folyószámla-szerződés alapján a felek meghatározott jogviszonyból származó, beszámítható

követeléseiknek egységes számlán való nyilvántartására és elszámolására kötelesek.
Fizetésiszámla-szerződés alapján a számlavezető a számlatulajdonos számára, pénzforgalmának
lebonyolítása érdekében folyószámla (a továbbiakban: fizetési számla) nyitására és vezetésére, a
számlatulajdonos díj fizetésére köteles.

Fizetési megbízási szerződés alapján a megbízott meghatározott pénzösszegnek a megbízó utasítása szerint,
a kedvezményezett részére történő fizetésére, a megbízó díj fizetésére köteles.

Az adás-vétel olyan általános szerződéstípus, amely az áru-tulajdon bármely tárgyának átruházására

irányuló kötelem létrehozására alkalmas. Adás-vételi szerződés alapján az eladó dolog tulajdonjogának
átruházására, a vevő a vételár megfizetésére és a dolog átvételére köteles.

Fajta és mennyiség szerint meghatározott dolog határidős adásvétele: Ha az eladó fajta és mennyiség
szerint meghatározott dolog jövőbeni szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek rögzítik annak a
mennyiségi eltérésnek a mértékét, amennyivel az eladó a szerződésben kikötött mennyiségnél többet vagy
kevesebbet szolgáltathat, a vevő a ténylegesen szolgáltatott mennyiségnek megfelelő vételárat köteles
megfizetni.

Saját termelésű mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés: Ha az eladó az

adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy hizlalású állat
későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, jogosult a szerződésben kikötött
mennyiségnél tíz százalékkal kevesebbet teljesíteni.

A vevő közreműködésével előállított mezőgazdasági áru szolgáltatására kötött adásvételi szerződés:

Ha az eladó az adásvételi szerződésben maga termelte mezőgazdasági termény, termék, saját nevelésű vagy
hizlalású állat későbbi időpontban történő szolgáltatására vállal kötelezettséget, és a felek megállapodnak
abban, hogy a vevő a teljesítést elősegítő szolgáltatást nyújt, továbbá ehhez kapcsolódó tájékoztatást ad az
eladónak, akkor az eladó köteles ezt a szolgáltatást a tájékoztatásnak megfelelően igénybe venni. Az eladó a
vevő teljesítést elősegítő szolgáltatásainak szerződés szerinti ellenértékét akkor is köteles megfizetni, és a
vevő által folyósított termelési előlegnek a vételárral nem fedezett részét akkor is köteles visszafizetni, ha
erre a termelés eredménye nem biztosít fedezetet.

Elővásárlási jog: Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel elővásárlási jogot alapít, és a
dolgot harmadik személytől származó ajánlat elfogadásával el akarja adni, az elővásárlási jog jogosultja az
ajánlatban rögzített feltételek mellett a harmadik személyt megelőzve jogosult a dolog megvételére.

Visszavásárlási jog: Ha az adásvételi szerződés megkötésével egyidejűleg a felek megállapodnak abban,

hogy a vevő visszavásárlási jogot enged a megvett dologra, az eladó a vevőhöz intézett nyilatkozatával a
dolgot megveheti.

Vételi és eladási jog: Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel vételi jogot alapít, a
jogosult a dolgot a szerződésben meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal megvásárolhatja.
Ha a tulajdonos meghatározott dologra nézve szerződéssel eladási jogot szerez, a dolgot a szerződésben
meghatározott vételáron egyoldalú nyilatkozattal eladhatja az eladási jog kötelezettjének.

Részletvétel: Ha a felek abban állapodnak meg, hogy a vevő a vételárat meghatározott időpontokban, több
részletben fizeti meg, de a dolog birtokát a vételár teljes kiegyenlítése előtt a vevőre átruházzák, az eladó -
13
választása szerint - az elállás vagy a részletfizetési kedvezmény megvonásának jogát gyakorolhatja akkor, ha
a vevő a részletet az esedékességkor nem fizeti meg. Ezzel a jogával az eladó a részlet megfizetésének első
ízben való elmulasztása esetén akkor élhet, ha a vevőt erről előzőleg értesítette, és neki a teljesítésre
megfelelő időt engedett.

14
Megtekintésre vétel: Ha a vevő az adásvételi szerződést a szerződés tárgyát képező dolog megtekintése
nélkül köti meg, de a felek megállapodnak abban, hogy a vevő a dolog megtekintése után nyilatkozhat a
szerződés hatálybalépéséről, akkor az eladó köteles lehetővé tenni a dolog megtekintését. Ebben az esetben a
szerződés hatálya a vevő nyilatkozatától függ. A vevő a nyilatkozatát nem köteles indokolni.

Próbára vétel: Ha a felek az adásvételi szerződésben kikötik, hogy az adásvétel tárgyát képező dolog
kipróbálása alapján a vevő meghatározott időn belül nyilatkozhat a szerződés hatályáról, a szerződés hatálya
a vevő nyilatkozatától függ. A vevő e nyilatkozatát nem köteles indokolni.

Minta szerinti vétel: Ha a felek a szerződés tárgyát képező dolog valamely tulajdonságát mintára
hivatkozással határozzák meg, az eladó köteles a minta hivatkozott tulajdonságának megfelelő dolgot
szolgáltatni.

Az ajándékozás olyan ingyenes szerződés, amely a két fél akarategységével jön létre, az ajándékozó
vagyonának rovására térítés nélkül meghatározott ingó vagy ingatlan dolgot, jogot vagy követelést juttat a
megajándékozottnak. Ajándékozási szerződés alapján az ajándékozó dolog tulajdonjogának ingyenes
átruházására, a megajándékozott a dolog átvételére köteles.

Tartási szerződés alapján a tartásra kötelezett a tartásra jogosult körülményeinek és szükségleteinek

megfelelő ellátására, illetve gondozására, a tartásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.

Életjáradéki szerződés alapján a járadékadásra kötelezett a járadékszolgáltatásra jogosult javára, annak

haláláig, meghatározott pénzösszeg vagy más helyettesíthető dolog időszakonként visszatérő szolgáltatására,
a járadékszolgáltatásra jogosult ellenérték teljesítésére köteles.

Kénytetőség: ha valaki már teljesített, jogosult követelni (előteljesítést nem!)

15