A10-A házasság és a házasságon kívüli életközösségi formák. (A házasságkötés.

A házastársak jogai és
kötelezettségei. A házasságon kívüli életközösségi (együttélési) formák.)

A) Házasságkötés

A házasság egy férfi és egy nő tartós kapcsolata, érzelmi, vagyoni, nemi életközösség létesítésére és
utódok nemzésére, közös felnevelésére. Jogi jellegét tekintve a házasság kétoldalú szerződés, mely
szigorú alakiságok megtartásával jön létre, s melyből a felekre kölcsönös jogok és kötelezettségek
keletkeznek. A Ptk. nem határozza meg a házasság fogalmát, csak létrejöttének feltételeit.
- Tartós kapcsolat: egész életre szól, de érvényes a rövid időre kötött házasság is
- Férfi és nő között: ez a monogám család jellemzője; kizárja a többnejűséget, többférjűséget, és az
azonos neműek házasságát
- Életközösség: melynek érzelmi, vagyoni, nemi hatása van
- Utódok nemzése, közös felnevelése: de a házasság akkor is érvényes, amikor nincs gyerekük
- Kétoldalú szerződés, melyből kölcsönösen jogok és köt. keletkeznek : a házasság szerződés, mivel
mind tárgyában, mind tartalmában és a megkötés szigorú alakiságában megfelel a polgári jogi
szerződés feltételeinek. Ugyanakkor sajátos szerződésfajta, mert olyan elemeket is tartalmaz,
amelyet más polgári jogi szerződések nem (pl. érzelmi kapcsolat)

Az eljegyzés két különnemű személy kölcsönös ígérete arra, hogy egymással házasságra fognak lépni. Ez
nem szerződés vagy előszerződés, nem származik belőle jogi kötelezettség a házasság megkötésére, DE
az eljegyzéssel a házasulók között családjogi jogviszony keletkezik. Az eljárásjogokban a jegyes
hozzátartozó. Házassági vagyonjogi szerződést köthetnek, de ennek hatálya csak a ház. megkötésével áll
be (4:63.§).
A vagyonjogi tartalmú nyilatkozatnak az eljegyzés felbontása vagy alapos ok nélküli visszalépés esetén
van különös jelentősége. Ekkor a jegyesség során keletkezett vagyoni viszonyokat rendezni kell, a
felbontásra okot nem adó fél vagyoni kárainak megtérítését igényelheti.
A Ptk. nem szól a jegyességről. De! Biztatási kár!!! Utaló magatartással kapcsolatban a Ptk. lehetővé teszi
a kompenzációt (pl. oltárnál otthagyás esetén, ha már befizette a nászutat)

A házasulandók a ház.kötést megelőző eljárásban résztvettek.

Házasság létrejötte: 4:5§

A házasságkötéshez való jog alapvető emberi jog. Feltételei: együttes jelenlét + férfi és nő között +
anyakönyvvezető előtt + személyesen + ne legyen feltételhez v. határidőhöz kötve.
A házasságkötés lényegi eleme a szabadság és az önkéntesség, melynek érvényességét az
anyakönyvvezetőnek kell biztosítania. A házasságkötésre vonatkozó szándékot egyértelműen
igennel/nemmel lehet kifejezni (egybehangzó akaratnyilatkozat kell).

Ház.kötést megelőző eljárás (4:7§) célja az akadályok felderítése, esetleges orvoslása még a ház.kötés
előtt.
Alaki kelléke (4:8§) a két tanú, a nyilvánosság és az önko hivatali helyisége.

Az anyakönyvvezető bejegyzése deklaratív, mivel a házasságot nem a bejegyzés, hanem az

akaratkijelentés hozza létre. Ha anyakönyvezésben hiba van, közig. eljárásban lehet megtámadni és
tisztázni.

A házasság létezésének v. nem létezésének megállapítása:(4:7§) nem létező házasság esetén hiányzik leg.
egy feltétel, így az semmiféle joghatás kiváltására nem alkalmas (nem jön létre), arra bárki, határidő
nélkül hivatkozhat. Érvénytelen házasság esetén viszont valamilyen akadály áll fenn, ehhez számos
maradék-joghatás fűződik (létrejön, csak érv.telenül).

Ház.kötés joghatásai:
- házassági jogviszony jön létre, amely egy szoros személyi, vagyonjogi és nemi közösséget hoz
létre, amelyből kölcsönös j&k-ek keletkeznek
- kiskorú házastárs nagykorú lesz
 - felek közötti szoros dologi, kötelmi, öröklési jogi jogviszony jön létre

Házasság érvénytelensége: 4:9-4:19.§

Abszolút/elháríthatatlan házassági akadályok (adott személy mindenkivel szemben fennálló ház.kötését

tiltja): a ház. nem köthető meg, az akadály alól nem adható felmentés. Lehet orvosolhatatlan (egyenesági
rokonok/testvérek közötti ház.) v. orvosolható (kiskorú, gondnokság alá helyezett, cselekvőképtelen,
korábbi házasság)
Relatív/elhárítható házassági akadályok (csak adott személyek között tiltják a ház.kötést): a jegyző az
akadály alól előzetesen felmentést adhat, így felmentés esetén a ház. megköthető (pl. testvér testvére vér
szerinti leszármazójával, 16-18 év közötti).

A házasság érvénytelenségének bírói megállapítása esetén a házasság keletkezésére visszaható hatállyal

válik érvénytelenné. Az érvénytelen házassághoz jogerős bírói döntés esetén is fűződnek joghatások:
- a házasság érvénytelensége nem érinti az apaság vélelmét,
- az érvénytelen házasságból született gyermekek jogai és kötelezettségei is azonosak az érvényes
házasságból születettével,
- a feleség tovább viselheti a házasság fennállása alatt viselt nevet (kivéve –né toldat, szánd bűncs.
miatt jogerősen elítélték)
- a házastársak kölcsönös tartási kötelezettsége, valamint a házasság vagyonjogi joghatásai is
ugyanúgy alakulhatnak, mint érvényes házasság megszűnése esetén, azaz a bírósági megállapítástól
úgy kell tekinteni, mintha akkor bontották volna fel a ház.-ot (ha jóhiszeműek voltak),
- a házasság érvénytelensége nem érinti a házasságkötéssel megszerzett nagykorúságot: ha azonban a
házasságot a bíróság a házasságkötéskor kiskorú házasuló cselekvőképességének hiánya, vagy a
kiskorúság miatt szükséges gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelenné, úgy az
érintett házasfelet továbbra is kiskorúnak kell tekinteni

Az érvénytelenség megállapításánál az ítélet konstitutív hatályú, vagyis amíg bíróság nem állapítja meg
az érvénytelenséget, a házasság érvényes!

B) Jogok és kötelezettségek 4:24-28.§ + házastársi tartás (kövi tétel)

Személyi (együttm. és támogatás (ennek anyagi következménye is van, ebből következik a tartás), közös
döntés, névviselés, lakóhely megválasztása) + vagyoni (szerződéssel rendezhető, ha nem, vagyonköz. jön
létre: közös vagyon, különvagyonok; ha élettársak voltak, mielőtt összeházasodtak, akkor
visszamenőlegesen kihat arra az időre, amikor csak élettársak voltak)

C) Házasságon kívüli életközössi formák = élettársak (akár azonos, akár különböző neműek),
BÉK (csak azonos neműek)

Élettársak: két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és gazdasági közösségben együtt
élő személy (azonos neműek is lehetnek), akik közül egyiknek sem áll fenn mással házassági
életközössége (házastársa lehet, csak életköz. ne legyen vele), bejegyzett élettársi életközössége vagy
élettársi kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.
Az élettársi kapcsolat akkor minősül jogilag családnak, ha az élettársaknak közös gyermeke van. DE!
élettárs hozzátartozónak minősül.

A Ptk. két reszben tartalmazza a vonatkozó szabályokat (e kettős elhelyezés oka, hogy törvényhozó a
gyermek nélkül együtt élő élettársak kapcsolatát szerződésnek tekinti, míg a gyermeket nevelő élettársakét
családjogi kapcsolatnak):
1.) 4. könyv (4:89:95.§) - az élettársi kapcs. családjogi hatásai: élettársi tartás, lakáshasználat rendezése
2.) 6. könyv (6:514-517.§) – az élettársi kapcsolat: fogalom, vagyoni viszonyokra von. szabályok
(szerződéssel rendezés v. törvényes vagyonjogi rdsz. jön létre), a lakáshasználat szerződéssel való
rendezése
Tartás: a kiskorú gyermek és a tanulmányait folytató nagykorú gyermek megelőzi a volt élettársat a tartási
sorrendben (~ház.tartásnál is)
Lakáshasználat: elsődleges elv a lakáshasználatra jogosult kiskorú érdeke! Szerződésben rendezhetik (6.
könyv), ha nem, az életköz. megszűnése után bármelyik fél bír.-hoz fordulhat (4. könyv).
Közös jogcím – használat megosztása/egyik fél feljogosítása a kizárólagos használatra, másiknak anyagi
kompenzáció (~ház.társaknál is)
Egyik fél kizárólagos jogcíme – használat megosztása/kiv. indokolt esetben a másik fél feljogosítása a
kizárólagos használatra
Körik megváltozása esetén újrarendezés kérhető.

BÉK 2009/29. tv. – azonos neműek a kapcsolatukat bejegyeztethetik, a különböző neműek ezzel
szemben regisztráltathatják!

Létrejötte:

1. § (1) Bejegyzett élettársi kapcsolat akkor jön létre, ha az anyakönyvvezető előtt együttesen jelenlévő
két, tizennyolcadik életévét betöltött, azonos nemű személy személyesen kijelenti, hogy egymással
bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni.
(2) Kiskorú részére bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nem engedélyezhető.
(3) Az anyakönyvvezető a kijelentés megtörténte után a bejegyzett élettársi kapcsolatot az anyakönyvbe
bejegyzi.
(4) A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése nyilvánosan, két tanú jelenlétében történik.
2. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolatot megelőzően a leendő bejegyzett élettársaknak az
anyakönyvvezető előtt nyilatkozniuk kell arról, hogy bejegyzett élettársi kapcsolatuknak legjobb
tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya, valamint igazolniuk kell, hogy bejegyzett élettársi
kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak.
(2) A felek valamelyikének közeli halállal fenyegető egészségi állapota esetében a felek nyilatkozata a
bejegyzett élettársi kapcsolat törvényes feltételeinek igazolását pótolja, és a bejegyzett élettársi kapcsolat
a bejelentés után nyomban létesíthető.

Joghatása:

3. § (1) Ha e törvény eltérően nem rendelkezik, vagy e törvény a rendelkezés alkalmazását nem zárja ki,
megfelelően alkalmazni kell
a) a házasságra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársi kapcsolatra,
b) a házastársra vagy házastársakra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársra vagy bejegyzett
élettársakra,
c) az özvegyre vonatkozó szabályokat az elhunyt bejegyzett élettárs túlélő bejegyzett élettársára,
d) az elvált személyre vonatkozó szabályokat arra a személyre, akinek bejegyzett élettársi kapcsolatát
megszüntették,
e) a hajadonra, nőtlenre vonatkozó szabályokat arra a személyre, aki még nem volt házas, és bejegyzett
élettársi kapcsolatot még nem létesített, és
f) a házaspárra vonatkozó szabályokat a bejegyzett élettársakra.
(2) A bejegyzett élettársakra a házastársak által történő közös gyermekké fogadásra vonatkozó szabályok
nem alkalmazhatóak. A bejegyzett élettársi kapcsolat apasági vélelmet nem keletkeztet. (NINCS
ÖRÖKBEFOGADÁS EGYÜTT)
(3) A házastársak névviselésére vonatkozó rendelkezések nem alkalmazhatóak a bejegyzett élettársakra.
Bejegyzett élettársi kapcsolat létesítése esetén a bejegyzett élettárs volt férje nevét a házasságra utaló
toldással nem viselheti tovább, és ez a joga akkor sem éled fel, ha a bejegyzett élettársi kapcsolata
megszűnt. Ha a leendő bejegyzett élettárs a bejegyzett élettársi kapcsolat létesítését megelőzően házassági
névként volt férje nevét vagy családi nevét viseli a házasságra utaló toldással, és házassági nevét nem
módosítja másik házassági névviselési formára, a születési családi nevének viselésére jogosult. (NINCS
NÉVVISELÉS)
(4) Az emberi reprodukcióra irányuló, külön törvény szerinti eljárásoknak a házastársakra vonatkozó
rendelkezései a bejegyzett élettársakra nem alkalmazhatóak. (NINCS GYEREK)
Megszűnése:

4. § (1) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnik

a) az egyik bejegyzett élettárs halálával,
b) bírósági felbontással vagy
c) közjegyző általi megszüntetéssel.
(2) A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére a házasság megszűnésére vonatkozó rendelkezéseket
alkalmazni kell.
(3) A bejegyzett élettársi kapcsolatot a felek közös megegyezése alapján a közjegyző nemperes eljárásban
szünteti meg.

A11-A házasság megszűnése. (A házasság megszűnésének esetei. A házasság felbontása. Házastársi tartás.)
A) A házasság megszűnése, felbontása 4:20-4:23.§ (érv.telenség esetén a megszűnés ex tunc hatályú,
halál és felbontás esetén a megszűnés ex nunc hatályú!)

A megszűnés két esete:

1.) egyik v. mindkét fél halálával
a. halotti anyakönyvi bejegyzés, halál tényét megállapító bírósági határozat v. holtnak nyilvánító
bírósági határozat (itt halál bekövetkezésének vélelme áll fenn, ami megdönthető) – a
megszűnés időpontja az a nap, amelyet az anyakönyvi bejegyzés v. a bírósági határozat a halál
napjaként megjelölt
b. ha a holtnak nyilvánított előkerül – úgy kell tekinteni, mintha nem is kötött volna új ház.-ot,
KIV: ha jóhiszemű volt
c. joghatások:
i. a túlélő fél visszanyeri ház.kötési képességét
ii. megnyílik az öröklés lehetősége
iii. a névviselés fennmarad, ha akarja
iv. a vélelmezett fogamzási idő alatt a meghalt férj apasági vélelme fennáll
2.) házasság felbontása – nem automatikus! (ítélet jogerőre emelkedésének napján szűnik meg a ház.)
a. objektív bontójogi elv: a házassági kapcsolat teljes és helyrehozhatatlan/visszafordíthatatlan
(azaz a kapcsolat minden vonatkozására kiterjedő és javíthatatlan) megromlása mellett a
házasság fenntartása értelmetlen lenne, mert az már nem tudja betölteni célját és rendeltetését,
ezért azt kérelemre fel kell bontani = tényállásos bontás
i. a teljes és helyrehozhatatlan megromlásra különösen (!) az életköz. megszűnéséből, az
ahhoz vezető folyamat feltárásából [itt szubjektív elemek is szerepet kaphatnak, pl. a
másik fél köt.szegő magatartása, sőt, saját felróható magatartásra (megcsalás) is lehet
hivatkozni], a különélés időtartamából lehet következtetni
ii. bármelyik fél kérheti a bontást
b. megegyezésen alapuló bontás: a teljes és helyrehozhatatlan megromlástól független önálló
bontóok = egyszerűsített bontás
i. feltételei: közös kérelem, ami végleges elhatározáson és befolyásmentes megegyezésen
alapul + járulékos kérdésekben való megegyezés (szülői felügyelet gyakorlása,
kapcsolattartás, gyermek tartása, közös lakás használata, házastársi tartás) + perbeli
egyezség bírósági jóváhagyása, DE! közös vagyon megosztásában nem kell
megállapodni!!
ii. közös kiskorú érdekeinek figyelembe vétele!
iii. bír. csak a véglegességet és befolyásmentességet + gyermek érdekét vizsgálja (így pl.
helyrehozhatatlanságot nem)
iv. nem abszolút ok, azaz a bír. nem feltétlen köteles a ház. felbontására (pl. nincs
felbontás, ha a kiskorú érdekének a megegyezés nem felel meg)
 c. közvetítő/mediátor: bírósági eljárástól független, a felek önkéntes részvételén és aktív
közreműködésén alapul. Alternatív lehetőség a bontóper előtt vagy alatt. A felek
elhatározásából vagy a bíróság kezdeményezésére (ha a felek hajlandóságot mutatnak a
békülésre, ill. a vitás kérdések rendezésére, vagy közöttük csak részletkérdésekben van vita).
Kötelező elrendelés: szülői felügyeleti jog gyakorlásával, a kapcsolattartással összefüggő
kérdésekben (by bíróság vagy gyámhatóság). A közvetítői eljárásban született megállapodás
perbeli egyezségbe foglalható.
d. joghatásai:
i. a felek újabb ház.-ot köthetnek
ii. megszűnik az apasági vélelem, ha a ház. a születéstől visszafelé számított 300. nap
előtt szűnt meg
iii. véget ér a ház.-i vagyonközösség
iv. névviselés változhat (v. marad a ház. név v. saját név visszavétele)

B) Házastársi tartás 4:29-4:33.§

A tartási kötelezettség 3 stádiuma:

- támogatási köt. az együttélés során (4:24.§): közös háztartás költségeit és a külön kiadásokat
elsősorban a közös vagyonból kell fedezni (4:44.§ (1)), ha nincs v. nincs elég közös vagyon,
egymást a felek a különvagyonok terhére is támogatják
- életközösség megszakadásától a házasság felbontásáig
- a házasság felbontása után
Utóbbi kettő esetére vonatkoznak a tartás szabályai.

Alanyi jogot biztosít a különélő és a volt házastársnak, azonban ennek feltétele:

1.) öneltartásra való képtelenség = rászorultság (obj.)
2.) önhiba hiánya (=megélhetéshez szükséges vagyon hiánya) – önhiba terheli, ha az anyagiak
megteremtésében mulasztás, gondatlanság v. felróhatóság terheli (szubj.)
+ érdemtelenség hiánya (a hivatkozó magatartása is vizsgálandó)
+ a kötelezett tartásra való képessége
Elsősorban a felek megegyezése az irányadó: közös megegyezésen alapuló bontás esetén a bontás
feltétele a tartásról való megállapodás.
Teljesítése: főszabály szerint tartásdíjban, de a felek megállapodhatnak az egyszeri juttatásban való
teljesítésben is.
Ha egyszer megszűnt, a tartásra való jog feléledésre nincs lehetőség, akkor se, ha 5 év még nem telt el!

A12-Házassági vagyonjog. (A házassági vagyonjog. A közszerzeményi és a vagyonelkülönítési rendszer. A

házassági vagyonközösség megszüntetése.) 4:34-4:85.§

A házassági vagyonjog azon jogviszonyok összessége, melyek részben a házastársak egymás közötti,
részben kifelé, harmadik személyekkel fennálló vagyoni viszonyait szabályozzák, mind a házasság
fennállása alatt, mind annak megszűnése esetére.

A történelmi szokásokat figyelembe véve 3 rendszer alakult ki:

1.) vagyonelkülönítő rendszer → a házasságkötéskor megvolt, illetve a házasság alatt szerzett vagyona
mindegyikük külön tulajdona marad, a feleség hozománya a férj kezelésébe kerül
2.) vagyonösszesítő rendszer → a házasfelek minden megvolt és közösen szerzett vagyona egy közös
vagyonná egyesül
3.) vegyes rendszer → megmarad a házastársak különvagyona, de a házassági életközösség alatt
szerzett vagyon: közös vagyon → Ptk. is ezt alkalmazza azzal, hogy a törvény szabályai
diszpozitívak, vagyis a házasfelek házassági vagyonjogi szerződéssel érvényesen eltérhetnek tőlük

Így, ha a házasfelek eltérően nem rendelkeznek, a házastársak vagyonjogi kapcsolatában 3 alvagyon

keletkezik:
- a házastársak közös vagyona
- a férj különvagyona
- a feleség különvagyona

A házassági vagyonjog szorosan kapcsolódik a Ptk. tulajdonjogi (közös tulajdont hoz létre a házastársak
között), kötelmi jogi (házastársak vagyonjogi szerződést köthetnek, melyre a Ptk. kötelmi jogi szabályai
vonatkoznak), öröklési jogi (a házasságkötéssel létrejövő széles körű rokonsági kapcsolatok pedig a
törvényes öröklés rendjének maghatározói) rendszeréhez.

Általános rendelkezések 4:34-36.§

A házassági vagyonjogi szerződés csak az életközösség időtartamára rendezheti a házastársak vagyoni

viszonyait, az életközösség megszűnésével a szerződés időbeli hatálya ipso iure megszűnik.

A házassági vagyonjogi szerződéstől el kell határolni a házastársi közös vagyon megosztása körében
kötött szerződést, amely általában az életközösség megszűnését követően a múltban megszerzett
vagyontárgyak jogi sorsát rendezi.

Harmadik kategória a házastársak által az életközösség fennállása alatt egymással kötött adásvételi, csere,
ajándékozási és kölcsönszerződés, illetve tartozáselismerés.

HA NINCS házassági vagyonjogi szerződés, akkor a házastársak között házastársi vagyonközösség

(törvényes vagyonjogi rendszer) jön létre. A házastársi vagyonközösség szabályai irányadóak azokra a
vagyontárgyakra is, amelyekről nem rendelkeztek a házassági vagyonjogi szerződésben.

A házastársi vagyonközösség = közös vagyon és a különvagyon

A házasság megkötésével a házastársak között a házassági életközösség idejére házastársi

vagyonközösség keletkezik. Ennek megfelelően a házastársak osztatlan közös tulajdona mindaz, amit a
házassági életközösség ideje alatt akár együttesen, akár külön-külön szereztek, kivéve azt, ami valamelyik
házastárs különvagyonához tartozik.
A házassági vagyonközösség létrejöttének két konjuktív feltétele van: a házasság megkötése + a házassági
életközösség létrejötte és fennállása (együttlakás, közös háztartás, közös gazdálkodás, gyermekek közös
gondozása, nevelése, más hozzátartozók ellátása, belsőséges, személyes, intim viszony).

A házastársi közös vagyon a házastársak osztatlan közös tulajdona fele-fele arányban. A házastársak
vagyonközössége a házasságkötéssel és az életközösség létrejöttével keletkezik, és fennáll az
életközösség megszűnéséig.

Közös vagyonba tartozik:

- a házastárs munkabére, egyéb jövedelme
- jogügylettel v. egyéb jogi tény alapján szerzett vagyontárgy, vagyoni érték: a bírósági gyakorlat
általában külön vagyonnak tekinti a szülői ajándékot, de a nászajándék közös vagyon, hasonlóan a
menyasszonytáncnál kapott pénzösszeg
- a különvagyon tiszta haszna: közös vagyon lesz a különvagyon haszna, amely a ház.életközösség
fennállása alatt keletkezett, levonva ebből a vagyonkezelési, fenntartási költségeket és terheket;
haszon=vagyoni többlet
- az egyik házastárs szellemi alkotásának a vagyonköz. ideje alatt esedékessé váló díja
- a közös vagyon helyébe lépő érték, értékén szerzett vagyontárgy
- különvagyoni vagyontárgy közös vagyonná válása (4:38.§ (3))

Különvagyoni tartozás:
- életköz. előtt keletkezett jogcímen alapuló tartozás: különvagyon, KIV: köz. előtt keletkezett
jogcímen alapuló tartási kötelezettség
- életköz. fennállása alatt keletkezett, tv-ben meghatározott tartozások: különvagyon, pedig az
életköz. alatt keletkeztek (pl. örökölt vagyontárgy után fizetett illeték, ügyvédi költség)

A házastársak adóssága lehet külön adósság és közös adósság. Külön adósság csak az egyik házastárs
különvagyonát terhelő adósság: pl. az életközösség megkezdése előtti adósság, a különvagyont terhelő
kötelezettség (pl. öröklési illeték). A külön adósságért a másik házastárs nem felel.
A közös adósság minden olyan adósság, amely nem külön adósság. A közös adósságért a házastársak a közös
vagyonnal felelnek, ha ez nem elegendő, felelnek a külön vagyonnal is.

Házassági vagyonjogi szerződés

A házastársaknak vagy jegyeseknek (házasulók) olyan szerződési megállapodása, amely a házasság

vagyonjogi rendszerét a törvénytől eltérő módon szabályozza.
A házassági vagyonjogi szerződés jellemzői:
1.) A házassági vagyonjogi szerződés alapvetően polgári jogi szerződés, vagyis vonatkoznak rá a Ptk.
kötelmi jogi szabályai.
2.) A szerződésre szigorú alakszerűségek vonatkoznak: csak írásban kötött szerződés érvényes, mégpedig
közokirati vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirati formában. E szabály alól a törvény szűk körű
kivételt említ.

Közszerzeményi rendszer: Ha a házastársak a vagyonjogi szerződésben közszerzeményi rendszerben

állapodnak meg, akkor az együttélésük alatt önálló vagyonszerzőknek minősülnek, így közöttük a
vagyonelkülönítés (és nem az egyenlő arányú szerzésen alapuló vagyonközösség) szabályai
érvényesülnek. Ennek a rendszernek az a lényege, hogy a házastársak önálló vagyonszerzők, az
életközösségük megszűnése (vagy a szerződés korábbi megszűnése) után azonban bármelyikük
követelheti a másiktól annak a vagyonszaporulatnak a megosztását, ami közszerzemény.
Közszerzeménynek tekinti a törvény azt a tiszta vagyoni értéket, amely a házastársakat terhelő
adósságoknak és a különvagyonuknak a levonása után fennmarad. Ebben a rendszerben is közös tehát
gyakorlatilag minden, amit a felek az együttélés alatt szereznek, a tartozásokat és a különvagyont
leszámítva. A közszerzeményi rendszer másik alapvető jellegzetessége, hogy a megosztás során ugyan a
törvényes vagyonközösség szabályait kell alapul venni, de a házastárs nem tarthat igényt, azaz nem
kérheti, nem kaphatja meg a másik fél foglalkozásának, vállalkozásának gyakorlásához szükséges
vagyontárgyakat és a másik házastárs társasági részesedését, ha azok anyagi fedezetének a biztosításában
részt vett. Ezek értékét azonban el lehet számolni. Fontos továbbá, és ez megint lényeges eltérés a
törvényes vagyonjogi rendszerhez képest, hogy a fele-fele arányú részesedés elve csak akkor érvényesül,
ha a szerződésben ettől nem tértek el. Magyarul, a közszerzeményi rendszer kikötésekor úgy is
dönthetnek a felek, hogy a közösen szerzett vagyon egyharmada az egyik, míg kétharmada a másik felet
illeti meg. A közszerzeményi rendszer és a vagyonközösségi rendszer között a gyakorlat szempontjából
nem olyan nagy a különbség, mint elvileg. A megosztás ugyanis lényegében ugyanúgy történik itt is, mint
a vagyonközösségi rendszerben a közös vagyon megosztása, kivételt jelent, hogy a házastárs
foglalkozásához, vállalkozásához tartozó vagyontárgyakra, valamint gazdasági társaságbeli részesedésére
a másik házastárs kivételes esetekben sem tarthat igényt. Kiemelendő ugyanakkor, hogy abban az
esetben, amennyiben ezen vagyontárgyak anyagi fedezetének biztosításában a másik házastárs részt vett
(pl. az ő pénzéből alapították meg a társaságot), akkor megtérítési igénnyel élhet, magát a társasági
részesedést (pl. üzletrészt) azonban nem szerezheti meg. Még egy fontos rendelkezést érdemes kiemelni e
körben, nevezetesen, hogy a házastárs az együttélés alatt is követelheti a közszerzeményből rá eső rész
megállapítását és annak megfelelő biztosíték nyújtását akkor, ha a másik fél olyan mértékű adósságot
halmozott fel, amely a közszerzeményi részesedés mértékét meghaladja.
Kifelé a házastársak és harmadik személyek külső jogviszonyában mind a férj, mind a feleség vagyona,
mint két különálló vagyontömeg jelenik meg mindaddig, amíg a közszerzemény megosztására nem kerül
sor, függetlenül attól, hogy ezen vagyontömegek egyes elemei különvagyoni vagy közszerzeményi
jellegűek-e – a házastársak ennek megfelelően egyaránt szabadon rendelkezhetnek akár a
különvagyonukhoz tartozó, akár szerzeményi vagyontárgyaikkal és harmadik személyekkel szembeni
kötelezettségeikért egyaránt felelnek nem csak a különvagyonukkal, hanem szerzeményükkel is.

Az életköz. megszűnésekor elszámolási igény merül fel az életköz. alatt fennállt szerzeményre
vonatkozóan. A bíróság megnézi a meglévő vagyont, levonja a házastársak terheit, ami különvagyon
lenne, ami marad: TISZTA KÖZSZERZEMÉNY – ennek a felére jogosult a két fél, amit elsősorban
természetben kell kiadni. Kötelmi igény, így 5 év alatt elévül (törvényes rendnél tulajdonközösség van, a
tulajdoni igény pedig nem évül el).

Vagyonelkülönítési rendszer: Lényege, hogy a házastársak a házasságkötés előtt és a házassági

életközösség ideje alatt szerzett vagyonuk tekintetében egyaránt megtartják vagyoni függetlenségület, az
általuk megszerzett vagyon mindegyiküknek egymástól független tulajdona marad, mindkettejüket
megilleti a saját vagyona feletti rendelkezés és kezelés joga, egymás tartozásaiért pedig egyáltalán nem
felelnek. A házastársak egyikének a vagyonszerzése sem hat ki a másik vagyonára, sem dolog, sem
kötelmi igényük nem keletkezik egymással szemben.
Törvény rendelkezése és bíróság döntése következtében is létrejöhet.

A13-A gyámság. Az örökbefogadás.

A) GYÁMSÁG 4:223.4:244.§
A kiskorú szülői felügyelet alatt áll, ha nem, akkor gyámság!
A gyámság egy tisztség, feltétele, hogy az adott személy elvállalja!
A gyám feladat a kiskorú gondozása, nevelése, tv-es képviselete, vagyonának kezelése.
Gyámul rendelhető személyek sorrendje:
1.) nevezett gyám, akit a szülői felügyeletet gyakorló szülő közokiratban vagy végintézkedésben a
gyermek gyámjául nevezett (bárki lehet + lehet gyámkizárás is!) – nem kötelezettség a gyámhatóság
részére, mivel biz. esetekben a nevezett gyám nem rendelhető ki (pl. nem vállalja, kirendelése a
kiskorú érdekét veszélyeztetné)ű
2.) kötelező gyám
3.) rendelt gyám by gyámhatóság (feltétele, hogy legyen alkalmas!)
a. közeli hozzát.
b. más hozzát.
c. alkalmas más személy, aki a gyerek gondozásában, nevelésében már korábban részt vállalt (pl.
szülő élettársa, aki már 5 éve neveli a gyereket)
4.) gyermekvédelmi gyám: tevékenységét a gyámhatóság irányítja

B) ÖRÖKBEFOGADÁS 4:119-4:145.§
Célja a családi kapcsolat létrehozása: az örökbefogadás teljes családi kapcsolatot hoz létre, vagyis az
örökbefogadott az örökbefogadó vérszerinti gyermekének jogállásába lép. Az örökbefogadás célja
másodsorban, hogy az örökbefogadott családi közösségben nevelkedjen. Így legfontosabb cél a kiskorúak
családban történő nevelkedésének biztosítása olyankor, amikor a gyermek vérszerinti szülei erre nem
képesek -› Örökbefogadni csak kiskorú gyermeket lehet.
 Az örökbefogadást a gyámhatóság engedélyezi.
 Az örökbefogadás valamennyi feltétel mellet is csak akkor engedélyezhető, ha az a gyermek
érdekében áll.
 Nem kizárólag, de elsősorban házastársak fogadhatnak örökbe (prioritás).
Mindig kérelemre indul, nem hivatalból. A kérelemhez csatolni kell a házasságban élő örökbefogadó
esetén (egyedülálló is lehet örökbefogadó) a házastárs hozzájárulását és a vér szerinti szülők hozzájáruló
nyilatkozatát is. DE! e nyilatkozatok biz. esetekben nem kellenek (4:127.§)
Nem jog, mert a gyermek érdekében kell állnia!

Örökbefogadások típusai:
1. Nyílt örökbefogadás = a vérszerinti szülő meghatározott, általa ismert személy tekintetében
járul hozzá az örökbefogadáshoz.
a. házastársi örökbefogadás – a vérszerinti szülő házastársa fogadja örökbe házastársa
előző kapcsolatából származó gyermekét
b. rokoni örökbefogadás – a vérszerinti szülők rokona fogadja örökbe a gyermeket
c. 3., de a vérszerinti szülő által ismert személy fogadja örökbe a gyermeket

Szükség van a szülő hozzájáruló nyilatkozatára, de az a gyermek 6 hetes koráig

visszavonható.
Hozzájárulás esetén a szülői felügyelet a gyermek hathetes korában megszűnik.
Csak megszületett gyermekre tehető ilyen nyilatkozat!

2. Titkos örökbefogadás = a vér szerinti szülő nem ismeri az örökbefogadó személyét és

személyi adatait.
a. nyilatkozat alapján, mely történhet a születés előtt vagy a születés után, mely
nyilatkozat a gyermek 6 hetes koráig visszavonható. A szülői felügyelet a gyermek
hathetes korában megszűnik.
b. jogszabály alapján nem kell a szülő nyilatkozata

Örökbefogadó feltételei:
a. 25 évet betöltött
b. cselekvőképes
c. a gyermeknél 16-45 évvel idősebb (házastársi, rokoni örökbefogadásnál nem szempont)
d. személyisége, körülményei alapján alkalmas a gyermek örökbefogadására (alkalmasságot a
gyámhatóság mondja ki)

Előzetes eljárás (környezettanulmány, orvosi, pszichológiai vizsgálat), tanácsadás, felkészítő tanfolyam.

Örökbefogadható gyermek:
a. szülei nem élnek v. megfelelően nevelni nem képesek (kiv.: házastárs kiskorú gyermekének
örökbefogadása)
b. örökbefogadhatóvá nyilvánított

Örökbefogadhatóvá nyilvánítás

A gyámhatóság a nevelésbe vett gyermeket 2 évre (2 évvel meghosszabbítható) örökbefogadhatónak

nyilvánítja, ha a szülő nem tart rendszeresen kapcsolatot 1 éve, vagy ½ éve semmilyen formában,
életvitelén nem változtat, ismeretlen helyen van és nem felkutatható 6 hón belül.
Hatálya alatt a szülő kapcsolattársi joga szünetel.

Nemzetközi örökbefogadás

Sem az állampolgárságnak, sem az állandó lakóhelynek nincs jelentősége. Lényeg: az örökbefogadás

következtében a gyermek szokásos tartózkodási helye megváltozik (végleges jelleggel más országba
kerül).

Generálklauzula: az örökbefogadás anyagi haszonszerzéssel nem járhat. Csak az indokolt költségek

megtérítésére van lehetőség.
Új jogintézmény: utánkövetés 5 évig (gyermek helyzetét, életkörülményeinek alakulását kísérik
figyelemmel).
Az örökbefogadás joghatása: az örökbefogadott az örökbefogadó vérszerinti gyermekének jogállásába
lép, az örökbefogadó rokonai és az örökbefogadott között családi kapcsolat + öröklési jogi kapcsolat jön
létre.
Névviselés kérdése: örökbefogadók családi neve

Vérségi származás megismeréséhez való jog: nem az eredeti anyakönyvbe való betekintés, hanem
tájékoztatáskérés lehetősége. A vér szerinti szülő, testvérek adatainak közléséhez meghallgatásuk, és
nyilatkozatuk kell (KIV: eü adatok).
Az örökbefogadás hatálytalan:
a. Az örökbefogadó teljes hatályú apai elismerő nyilatkozatot tesz a gyermekre.
b. Az örökbefogadót a bíróság a gyermek anyjának v. apjának nyilvánítja.
Következmény: mintha sor sem került volna az örökbefogadásra. Ex tunc (keletkezésre visszamenőleges)
hatállyal szűnik meg az örökbefogadás.

Felbontás:
a. Közös kérelemre a gyámhatóság bontja fel. Csak ha a kiskorú érdekében áll. Ha nagykorú, a felek
önrendelkezési jogának körébe tartozik, hogy fent akarják-e tartani vagy sem, a leszármazók esetleges
érdeksérelme nem számít.
b. Egyoldalú kérelemre a bíróság bontja fel. Feltétele: olyan magatartás tanúsítása, amely miatt az
örökbefogadás fenntartása a másik félnek elviselhetetlenné vált v. az örökbefogadó halála esetén
annak érdekében, hogy helyreálljon az örökbefogadott vér szerinti családi jogállása.

Joghatása:
a. Névviselés: főszabályként elveszti az örökbefogadással kapott nevet, kivételesen, kérelemre,
indokolt esetben megtarthatja.
b. Lehetséges, hogy csak az egyik örökbefogadó vonatkozásában bontsák fel az örökbefogadást.
Ebben az esetben csak az ő és az ő rokonaival szemben szűnik meg az örökbefogadás hatálya.
c. A korábban meghalt örökbefogadó esetén a megszerzett jogokat nem érinti a felbontás.
d. Felélednek a leszármazáson alapuló rokonságból származó jogok és kötelezettségek, de a szülői
felügyelet nem áll helyre.
e. Ex nunc hatállyal szűnik meg az örökbefogadás.

A14-Gyermek a családban. (Az apasági vélelmek. A szülő-gyermek jogviszony. A gyermektartás módja és

mértéke.)

A) APASÁGI VÉLELMEK 4:98-4:118.§ „Mater semper certa est pater semper incertus est”
Sorrend, de joghatásuk tekintetében nincs különbség:
1.) Házassági köteléken alapuló vélelem:
a. a házasságnak van jelentősége, nem az életközösségnek
b. automatikusan beáll a vélelem, nyilatkozatra v. jogcselekményre nincs szükség
c. érvénytelenség nem érinti
d. mögöttes apasági vélelem: gyerek születése előtt új házasság – új férj lesz a vélelmezett apa,
de ha a vélelem megdől, akkor a korábbi férjet kell apának tekinteni
2.) Asszisztált reprodukciós eljáráson alapuló vélelem:
a. az élettárs apasága kizárólag az eljárás következtében állapítható meg, természetes úton való
fogantatás esetén nem
b. akkor is az élettárs tekintendő apának, ha közben a nő férjhez megy máshoz
3.) Apai elismerő nyilatkozaton alapuló vélelem:
a. az apaság vállalásának önkéntes formája
 b. nem kikötés, hogy csak az a férfi teheti, akitől a gyerek származik (azaz szívességi
elismerésnek is helye van)
c. feltétele:
 apai jogállás betöltetlen: nincs apasági vélelem, nincs másik nyilatkozat v. bírósági
határozat az apaság megállapításáról
 16 évvel idősebb a férfi a gyereknél
 a nyilatkozat a gyerek fogamzási idejének kezdetétől tehető, akár a gyerek születése
előtt v. halála után is (ha születés előtt teszi, akkor a születéssel válik teljes hatályúvá,
ha születés után, akkor a hozzájárulásokkal)
 csak személyesen tehető, képviselet útján nem
 teljes hatályúvá válás feltétele, hogy az anya, a kiskorú tv-es képv.-je és a gyerek (ha
14 feletti) is hozzájáruljon + ha más férfival szemben apasági per van folyamatban,
további feltétel, hogy e férfival szemben az apaságot ne állapítsák meg (mivel a két
konkuráló vélelem közül az apaság bírói megállapítása az erősebb)
d. nagykorú gyerek nyilatkozhat a névviselésről – ha nem, a korábbi családi nevét viseli tovább
e. nyilatkozathoz való kötöttség: a férfi a megfelelő állami szervek előtti aláírás után nem
vonhatja vissza a nyilatkozatát
4.) Bírósági határozaton alapuló vélelem:
a. 2 feltétel vizsgálata és bizonyítása alapján állapítják meg a férfivel szemben az apaságot: nemi
érintkezés a fogamzási időben + az össze körülmény gondos mérlegelése alapján alaposan
következtethető, hogy a gyerek e érintkezésből származik
b. nagykorú gyerek nyilatkozhat a névviselésről – ha nem, a korábbi családi nevét viseli tovább
c. nem lehet az apaságot megállapítani azzal a férfival szemben, aki az asszisztált reprodukciós
eljárás lefolytatásához hímivarsejtet vagy embriót adományozott (a nemi érintkezés, mint a
feltételek egyike itt meg se valósul)
d. MEGDÖNTHETETLEN VÉLELEM (első 3 megdönthető) – csak perújítással lehet
megtámadni, alapesetben nem megtámadható

B) A SZÜLŐ-GYERMEK JOGVISZONY 4:146-4:193.§

A szülők és gyermek közötti jogviszony alapja, hogy a gyermek önmagáról gondoskodni nem tud,
gondozásra, nevelésre szorul.
A szülői jogok gyakorlása során a szülő nagyfokú önállósággal bír → ezt a helyzetet azonban nem lehet
egyoldalú hatalmi helyzetből eredő, alá- fölérendeltségi kapcsolatként értékeli.
Ennek a biztosítéka, hogy a jogokat a gyermek érdekeinek megfelelően kell gyakorolni, s az állam e
célnak nem megfelelő joggyakorlás esetén elvonhatja, korlátozhatja a szülői jogokat. A szülő-gyermek
közötti jogviszony sajátos jogviszony, ahol a szülőnek meghatározó-irányító helyzete van, de
joggyakorlása korlátozott, ellenőrzés alatt áll.

A kiskorú gyermek vagy szülői felügyelet vagy gyámság alatt áll! Vagyis a szülői jogairól és
kötelezettségeiről nem mondhat le, nem ruházhatja át azokat. Ha a szülői jogok megszűnnek (halállal,
apasági v. anyasági vélelem megdöntésével, gyermek nagykorúságával, örökbefogadással, by bíróság),
gyámkirendelésnek van helye.

Legfontosabb elvek:
- a gyermek érdekének elsődlegessége
- a szülők közötti együttműködés
- a gyermek bevonása a döntésekbe
- külső beavatkozás csak indokolt esetben

Szülői felügyelet:
1. Névmeghatározás:
 - A külön élő szülőknek is közösen kell dönteni benne (KIV: ha 30 napig nincs megállapodás, akkor a
gyámhatóság dönt)
- Ha a szülők közös házassági nevet viselnek, akkor a gyermeknek is az lesz a családi neve.
- A szülők valamennyi, a házasság fennállása alatt született gyermeke azonos családnevet visel.
- Vita esetén a gyámhatóság dönt.
- Képzelt apa bejegyzésére csak az anya kérelmére kerülhet sor.

2. és 3. Gondozás-nevelés + tartózkodási hely meghatározása:

- A legfontosabb részjogosítvány/kötelezettség a gyermek megélhetésének, felnevelkedésének
biztosítása, ellátása, gondozása.
- Aki de facto részt vesz a gyerek nevelésében, az is beleszólhat (pl. szociális szülő)
- 16 évet betöltött gyermek a gyámhatóság engedélyével elhagyhatja a szülői házat. A gyámhatóság azt
vizsgálja, hogy ez a gyermek érdekével nem ellentétes-e (nem azt, hogy érdekében áll-e).
- A végleges külföldre távozáshoz NEM kell a gyámhatóság hozzájárulása. DE a vele nem távozó
szülőt tájékoztatni kell.
- A nevelés módját szülők határozzák meg. Ide tartozik az életpálya kijelölése is. A gyermek és a
szülők közös döntése kell, hogy legyen. Egyetértés hiányában a gyámhatóság dönt.

4. Vagyonkezelés: A szülők joga és kötelezettsége a gyermek vagyonának kezelése biztosítékadási és

számadási kötelezettség nélkül (nincs elszámolási kötelezettség). A rendes vagyonkezelés szabályai
szerint járnak el, így a legalább súlyos gondatlansággal okozott kárért felelniük kell.
Alapvetően a szülők közösen gyakorolják. vagyonkezelő gyámot kap a gyermek, ha úgy kapott
valamilyen vagyont, hogy azt ne kezelhessék a szülők (ha csak az egyik szülőt zárták ki, akkor a másik
kezeli).
A gyerek munkájával szerzett jövedelmével nem rendelkezik a szülő, azzal a kiskorú maga rendelkezik.

5. Törvényes képviselet: A törvényes képviselet személyi és vagyoni ügyekben fordul elő.

- Nem járhat el, ha abban a gyermeknek személyesen kell eljárnia, ha érdekellentét áll fenn közte és a
gyermek között.
- Ha a törvényes képviseletet gyakorló szülő nem járhat el, helyette a gyámhatóság által rendelt eseti
gyám jár el a gyermek érdekében és képviseletében.

6. Gyámnevezés
7. Gyámságból való kizárás

Gyakorlása:

A szülők a szülői felügyeletet közösen gyakorolják nemcsak az együttélő, hanem a különélő szülők is.
A szülők olyan rendszert alakítanak ki a gyermekük számára, amilyent jónak látnak. Lényeg, hogy ebben
egyetértsenek. Korlátok:
1. különélő szülőknek közös szfj. esetén biztosítaniuk kell a gyermek kiegyensúlyozott életvitelét
2. azonnali intézkedés esetén az egyik szülő a gyermek érdekében azonnal dönthet (pl. sürgős eü.
beavatkozás)

A szülők megállapodhatnak (ráutaló magatartás is megállapodás) a szfj. gyakorlásáról:

- a szfj. közösen gyakorolják (vita esetén gyámhatóság dönt)
- egymás között megosztják a jogokat és kötelezettségeket
- csak egyikük gyakorolja a szfj-kat teljeskörűen

Megegyezés hiányában a bíróság dönt – a gyermek sorsát érintő lényeges kérdésekben (névviselés,
tartózkodási hely megválasztása, állampolgárság, életpálya) azonban továbbra is közösen döntenek!
Közös szfj-t nem rendelhet el a szülők egyetértésének hiányában.

Gyermekelhelyezés 3. személynél vagy intézetben: ha a szülői felügyelet szülők általi gyakorlása a

gyermek érdekét veszélyezteti
Elsődleges szempont a gyermek mindenek felett való érdeke!

A külön élő szülő jogai és kötelezettségei:

Alapelv a szülők együttműködési kötelezettsége - egymás családi életének és nyugalmának tiszteletben
tartásával – a gyerek kiegyensúlyozott fejlődésének biztosítása érdekében.
- rendszeres tájékoztatási kötelezettség (külön kérés nélkül)
- érdeklődés esetén felvilágosítás adása
- közösen gyakorolt szfj. a lényeges kérdésekben (együttdöntési jog és kötelezettség)

Kapcsolattartás:
Elsődlegesen a gyermek joga, de egyúttal a különélő szülő egyik legfontosabb joga és kötelezettsége.
Az elvitellel kapcsolatos költségek – főszabály szerint – a jogosított szülőt terhelik.

C) GYERMEKTARTÁS MÓDJA ÉS MÉRTÉKE: 4:213-4:222.§

Kiskorú esetén vélelmezzük a rászorultságot, nagykorúnál feltétel, hogy tanul, vagyis a rászorultság itt az
életpályára való felkészülés indokoltságából következik, de nem vélelmezett.

Kiskorú nem lehet érdemtelen (kiv. 18-20 év között)!

A szülő a kiskorú gyermek tartására saját szükséges tartásának korlátozásával is köteles, de továbbtanuló
nagykorú gyermekét nem köteles eltartani, ha az saját szükséges tartását vagy kiskorú gyermekének
tartását veszélyeztetné. A kiskorú a rokontartásnál mindenki mást megelőz a sorrendben.

Módja: A gyermektartás a szülők közös felelőssége és nincs jelentősége annak, hogy a szülők
házasságban vagy élettársi kapcsolatban élnek, illetve egyáltalán nem élnek együtt. Ha az apai és anyai
jogállás megállapításra került, a szülői státusz létrejön és ebből többek között szigorúan szabályozott
tartási kötelezettség is fakad. A tartás módját illetően annak van jelentősége, hogy a szülők együtt élnek-e
vagy sem. Együtt élő szülők rendszerint közösen, természetben, a saját háztartásukban gondoskodnak a
gyermekről, addig a külön élő szülő ezt pénzben teljesíti.

Mértéke: általában a kötelezett átlagjövedelmének 15-25%-a, de az összes tartás max. a kötelezett

jövedelmének 50%-áig terjedhet.

Speciális elévülési szabályok: 6 hó – (több, ha alapos ok miatt késlekedett) – 3 éven túl nem lehet bírósági
úton érvényesíteni.
A15-Család, házasság és rokonság a jogrendszerben. (A rokon és a hozzátartozó, a házasság és a család
fogalma, jelentősége, jogi szabályozásban betöltött helye (Atv., Családok védelméről szóló tv., Ptk., 14/1995 ABH,
43/2012 ABH). A rokontartás.)

Alaptörvény (családról és házasságról)

 Nemzeti hitvallás: „Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet,
összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.”
 L) cikk:
(1) Magyarország védi a házasság intézményét mint férfi és nő között, önkéntes elhatározás
alapján létrejött életközösséget, valamint a családot mint a nemzet fennmaradásának alapját. A
családi kapcsolat alapja a házasság, illetve a szülő-gyermek viszony.
(2) Magyarország támogatja a gyermekvállalást.
(3) A családok védelmét sarkalatos törvény szabályozza.
 VI. cikk : Mindenkinek joga van ahhoz, hogy magán- és család életét, otthonát, kapcsolattartását és
jó hírnevét tiszteletben tartsák. A véleménynyilvánítás szabadsága és a gyülekezési jog gyakorlása
nem járhat mások magán- és család életének, valamint otthonának sérelmével.
 XV. cikk: Magyarország külön intézkedéssel védi a családokat, a gyermekeket, nőket, az időseket
és a fogyatékkal élőket.
Családok védelméről szóló törvény 2011/211. tv.

Preambulum: A család már a jog és az állam előtt kialakult és ez a közösség erkölcsi alapon nyugszik. A
család Magyarország legfontosabb nemzeti erőforrása. A család a társadalom alapegységeként a nemzet
fennmaradásának biztosítéka és az emberi személyiség kibontakozásának természetes közege, amit az
államnak tiszteletben kell tartania.
A családban történő nevelkedés biztonságosabb minden más lehetőséghez képest. A család létrejöttének
biztos alapja a házasság, amely az egymás szeretetén és tiszteletén alapuló életközösség, ezért az
mindenkor megkülönböztetett megbecsülést érdemel. A család akkor tölti be szerepét, ha az anya és az
apa tartós és szilárd kapcsolata a gyermekek iránti felelősségben teljesedik ki.
Nincs fenntartható fejlődés gyermekek születése és a családok gyarapodása nélkül. Harmonikusan
múködő családok nélkül nincs jól működő társadalom.
Az állam segíti a munkavállalás és a családi élet összeegyeztethetőségét.

Célok és alapelvek:
- Az állam védi a család és a házasság intézményét.
- Az állam a nemzet fennmaradását biztosító népesedési folyamatok érdekében külön törvényekben
foglaltak szerint támogatja a gyermekvállalást, és segíti a szülők gyermekvállalási szándékainak
megvalósulását.
- Az állam támogatja az örökbefogadást, azért, hogy a gyermek családban nevelkedhessen.
- A magzat életét a fogantatástól kezdve védelem és tisztelet illeti meg.

Szülői jogok és kötelezettségek: Az anya és apa a szülői felelősség alapján azonos kötelezettségekkel és
jogokkal bírnak.
- kiskorú gyermek családban való gondozása, felelős nevelése, gyermek fejlődéséhez szükséges
feltételek biztosítása, oktatáshoz és az egészségügyi ellátáshoz való hozzájutás biztosítása
- gyermek emberi méltóságának tiszteletben tartása
- gyermekkel való együttműködés
- gyermekét az őt érintő kérdésekről tájékoztatni, véleményét figyelembe venni
- gyermekének jogai gyakorlásához iránymutatást, tanácsot és segítséget nyújtani
- gyermeke jogainak érvényesítéséhez szükséges intézkedések megtétele
- gyermek felügyeletéről való gondoskodás
- a gyermekre tekintettel kapott támogatást a gyermek gondozására, nevelésére fordítani

Családban élő gyermek kötelezettségei és jogai:

- képességeinek megfelelően eleget tegyen tanulmányi kötelezettségének
- tartózkodjék az egészséget károsító életmódtól, gondozása és nevelése érdekében szülőjével együtt
működjön
- joga van saját családi környezetben történő nevelkedéshez
- joga van ahhoz, hogy személyiségének kibontakozásához, a társadalomba való beilleszkedéshez
segítséget kapjon
- a kiskorú szüleitől/más hozzátartozóitól csak fejlődése érdekében, tv-ben meghatározott esetben és
módon választható el, kizárólag anyagi okból fennálló veszélyeztetettsége miatt nem

14/1995. AB határozat

Az indítványozó az 52-es Csjt. „házasságot nagykorú féri és nő köthet”, valamint a régi Ptk.
„élettársak=házasságkötés nélkül, közös háztartásban érzelmi és gazdasági közösségben együtt élő férfi és
nő” rendelkezések alkotmányossági vizsgálatát kérte, mondván e tv-ek nem teszik lehetővé azonos
neműek házasságkötését és nem ismerik el élettársi kapcsolatukat sem, amely nemi szerepek miatti
hátrányos megkülönböztetésnek minősül, ami sérti az Alkotmány nemi egyenjogúságot és a hátrányos
megkülönböztetés tilalmát garantáló normáit.

AB abból indult ki, hogy a házasság intézménye kultúránkban és jogunkban is hagyományosan férfi és nő
életközössége. Ez az életközösség tipikusan közös gyermekek születését és a családban való felnevelését
célozza, amellett, hogy a házastársak kölcsönös gondoskodásban és támogatásban élésének is kerete
egyben. A házasság intézményét az állam arra tekintettel is részesíti alkotmányos védelemben, hogy
elősegítse a házastársak számára a közös gyermekkel is rendelkező család alapítását.

A legfontosabb emberi jogi nemzetközi egyezmények a házasságot férfi és nő életközösségeként fogják

fel, a házasságkötés szabadságát a férfi és a nő jogaként határozzák meg. A magyar alkotmány is a férfi és
a nő közötti házasságot tartja értéknek és azt védi.

Két személy tartós életközössége megvalósíthat olyan értékeket, hogy az érintettek személyi
méltóságának egyenlő figyelembevétele alapján az együtt élő személyek nemétől függetlenül igényt
tarthat jogi elismerésre. A magyar jog számos rendelkezése elismeri az élettársi kapcsolatot, s arra
részben a házastársakra, de nagyobbrészt a hozzátartozókra is vonatkozó jogi szabályozást terjeszt ki. Az
élettársi viszony tipikusan férfi és nő között áll fenn, s a közfelfogás is ezt érti alatta. Az élettársakra
vonatkozó jogi szabályozás meglehetősen fiatal a házasság szabályaihoz képest.

Az AB határozat kimondja, hogy az azonos nemű személyek házasságkötési joga az Alkotmányból nem
vezethető le (vagyis a Csjt. nem alk.ellenes, mivel az Alkotmány a házasság intézményét védi, amely csak
nő és férfi között jöhet létre, hiszen az egyik célja a gyermeknemzés, amihez ugye két különböző nemre
van szükség), ugyanakkor két azonos nemű személy tartós életközössége is megvalósíthat olyan
értékeket, amely igényt tarthat jogi elismerésre (így a régi Ptk. alk.ellenes, mert az élettársi kapcsolatot
nem indokolt eltérő neműekre szűkíteni). Az AB ez alapján az élettársi kapcsolat azonos nemű párok
számára történő megnyitását vagy egy új családjogi intézmény bevezetését javasolta a jogalkotónak. A
döntést követően került sor az élettársi kapcsolat azonos nemű párokra való kiterjesztésére.

43/2012. AB határozat

Az AB határozata kimondja, hogy a családvédelmi törvénynek a család fogalmát meghatározó 7. §-a és a

törvényes öröklés rendjét szabályozó 8. §-a alaptörvényellenes. Az AB szerint a család szociológiai
fogalmába valamennyi „azonos célra irányuló, kölcsönös gondoskodáson alapuló, tartós érzelmi és
gazdasági életközösség” is beletartozik, amelyekre ugyanúgy kiterjed az állam intézményvédelmi
kötelezettsége.

Az alapvető jogok biztosa az előbb említett törvény 7. (család alapja egy férfi és egy nő házassága vagy
egyenesági rokoni kapcsolat, vagy a családba fogadó gyámság) és 8. § (végintézkedés hiányában történő
öröklés esetében öröklésre az egymással egyenesági vagy oldalági rokonságban, illetve az örökbefogadási
kapcsolatban állók és a házastárs jogosult) megsemmisítését kezdeményezte. A 7. §-ban a család-fogalom
szükségtelenül és aránytalanul korlátozza a nem házasságban, hanem más társkapcsolati formában élők
emberi méltósághoz való jogát, valamint a magán- és családi élethez való jogát.
Az AB mindegyik itt idézett rendelkezést alaptörvény-ellenesnek találta és megsemmisítette.
Az AB a 7. §-ra azt mondta, hogy a jogalkotó tulajdonképpen újradefiniálta az Alaptörvény
családfogalmát és nem törekedett felsorolni azokat az egyéb, törvény által elismert társas együttélési
formákat, amelyeket az állam intézményvédelmi kötelezettségéből adódóan ugyanazoknak a
támogatásoknak kell megilletniük, mint a családokat, emellett az ilyen újra definiálás bizonytalan,
kiszámíthatatlan jogalkalmazási gyakorlathoz vezethet.
A 8. § az AB szintén megsemmisítette, mivel megállapította, hogy az a Ptk.-val párhuzamosan tartalmaz
öröklési jogi szabályokat, ezen felül az is megállapítható, hogy nincs azzal összhangban. Ezek a
rendelkezések az AB szerint nem felelnek meg a jogállamiságnak, hiszen a 8. § nem korlátozza, hanem
megfosztja a bejegyzett élettársakat a törvényes öröklés lehetőségétől.

PTK
Alapelvek 4:1-4:4.§

A Családjogi könyv elején külön alapelvek foglalnak helyet, mellyel kifejezésre juttatja a jogalkotó, hogy
a családjog anyagának a Ptk.-ba történő beépítésével nem lett figyelmen kívül hagyva a családjogi
szabályozás viszonylagos önállósága. Továbbá ezzel került kihangsúlyozásra az a tény, hogy a Ptk.
vagyoni szabályozása helyett itt a család kerül a középpontba, ezáltal az erkölcsi értékek nagyobb súllyal
jelennek meg. Nem minden esetben a mellérendeltség és az egyenjogúság a meghatározó, mivel egyes
jogviszonyokban, mint a szülő-gyermek kapcsolatban az alá-fölé rendeltségi viszony a meghatározó. Ez a
tény nem jelenti azt, hogy a Ptk. Első Könyvében megfogalmazottakat ne kellene alkalmazni.

1. Házasság és család védelme

(1) A házasság védelmének elvéből következik, hogy a jogalkotó ezt a kapcsolati formát favorizálja, így
olyan jogokat és kötelezettségeket fűz hozzá, melyeket más együttélési formákhoz nem kapcsol.
A családot a társadalom alapvető sejtjének tekinti a magyar jogi szabályozás. A család a társadalom
természetes és alapvető egysége, amelynek joga van a társadalom és az állam védelmére.
(2) A családot alkotó egyének érdeke csak a család, mint közösség érdekével összhangban érvényesülhet,
az egyéni érdeket alá kell vetni a családi érdeknek.

2. Gyermek érdekének védelme

A gyermek jogainak és érdekeinek fokozott védelme + korlátozási tilalom: a gyermeknek a saját
családjában, illetve általában a családi környezetben való nevelkedéséhez, korábbi családi kapcsolatai
fenntartásához fűződő jogát csak törvényben, kivételesen és csak a gyermek érdekében lehet korlátozni.
Lényege: a gyermek szempontjai legyenek az elsődlegesek.

3. Egyenjogúság elve
A házastársi kapcsolatban az egyenjogúság mellérendeltségi viszonyt fejez, a családi életben pedig a
gyermekek gondozásában és nevelésében való egyenlő részvételt, illetve a közös, egyenlő
kötelezettségvállalást és felelősséget.

4. Méltányosság elve és a gyengébb fél védelmének elve

Leginkább a családi jogviszonyokban fordul elő, hogy a formális igazság az egyik féllel szemben
méltánytalansághoz vezethet (summum ius summa iniuria), mert ez a terület a leginkább érzelmi alapú és
az esetek egyedi körülményei sokkal nagyobb súlyt nyomnak a latba. Így a nem jogi, hanem morális,
szociális szempontok alkalmasak csak az adott családjogi norma tényállási elemeit kiegészíteni, és az
érdekütközést mindkét fél érdekeinek és javának a figyelembevételével feloldani.

Objektíve gyengébb fél: gyermek, beteg, öreg, tartásra szoruló rokon.

Szubjektíve gyengébb fél: az a családtag, akivel szemben a másik fél fizikai vagy szellemi fölényét
erőszakosan fejezi ki, lelki terrort, vagy testi bántalmazást alkalmaz.

Rokoni kapcsolatok, hozzátartozók: 4:96-4:97.§

Az egymástól és a közös elődöktől leszármazó személyek jogilag elismert kapcsolatát rokonságnak

nevezzük. A házasság egy férfi és egy nő tartós kapcsolata, érzelmi, vagyoni, nemi életközösség
létesítésére és utódok nemzésére, közös felnevelésére. A család a házastársak és a rokonok jog által
elismert köteléke, ami alapvetően a házastársak és a gyermekek kapcsolatát fogja össze, de a családhoz
tartozik a rokonság is.

A Ptk. a 4. könyvben meghatározza a rokoni kapcsolat keletkezésének mikéntjét és a rokoni kapcsolatok

alapját (leszármazás v. örökbefogadás), majd részletezi a szülői státusz keletkezésének módját, a záró
rendelkezések között pedig meghatározza a hozzátartozók körét.

Egyenesági rokonság: ha az egyik személy a másiktól származik. Az egyenesági rokonok között a

rokonsági kapcsolat távolságának („fokának”) meghatározása az „ízszámítással” történik: a rokonok
annyiadik ízben rokonai egymásnak, amennyi a rokonságot közvetítő nemzések száma.
Oldalági rokonság: akik legalább egy közös felmenővel rendelkeznek, de maguk egyenesági rokonságban
nincsenek.
Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt
gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő és a testvér.
Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs
egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa.
A hozzátartozók körébe olyan személyek is beletartoznak, akik között nem áll fenn vérségi kapcsolat
(pl.házastárs), addig a rokonok olyan személyek, akiket legalábbis vélelmezhetően a vérségi kapcsolat köt
össze vagy az azzal főszabályként egyenértékűnek tekintett örökbefogadás.

A rokonsághoz kapcsolódó joghatások

- ezen alapul a névhez való jog
- törvényes öröklési rend
- a rokoni kapcsolat házassági akadály lehet
- a rokoni kapcsolat hozza létre a szülő-gyermek, valamint a tartási jogviszonyt is
- büntetőjogban is szerepe lehet: pl. vérfertőzés, valamint az eljárási jogokban kizárások,
mentességek

Rokonokra vonatkozó szabályok elszórtan a Ptk.-ban :

- 2:28 § A gondnokság alá helyezést a bíróságtól a nagykorú együtt élő házastársa, élettársa,
egyenesági rokona és testvére is kérheti.
- 2:30 § (2) A gondnokság alá helyezés megszüntetését a bíróságtól az egyenesági rokon is kérheti.
- 4:12 § Érvénytelen az egyenesági rokonok házassága.
- 4:119 § Örökbefogadás célja: Az örökbefogadás az örökbefogadó, annak rokonai és az örökbe
fogadott gyermek között rokoni kapcsolatot létesít az örökbefogadott gyermek családban történő
nevelkedése érdekében.

Rokontartás 4:194-4:212.§

Rokontartásra való jogosultság: rászorultság (magát nem képes eltartani) + a rászorultság tekintetében
nincs önhiba + nincs olyan házastársa, volt házastársa vagy volt élettársa, aki a tartásra kötelezhető + nem
érdemtelen (+ kötelezett tartási képessége)

A rászorultság objektív kérdés; a tartást igénylő rokon nem rendelkezik olyan jövedelemmel, keresettel,
amelyből saját megélhetését teljesen vagy részben biztosítani tudja, továbbá nem rendelkezik vagyonnal
sem, ideértve akár ingó-, akár ingatlanvagyonát.

A házastárs tartási kötelezettsége megelőzi a rokonok egymás iránti tartási kötelezettségét!

Érdemtelenség: a kiskorú gyermek körében érdemtelenségről nem lehet szó. A nagykorú gyermek lehet
érdemtelen és reá vonatkoznak is a rokontartásnál szabályozott érdemtelenséget megvalósító
magatartásformák, illetve a nagykorú gyermek körében különös érdemtelenségi okot is szabályoz a Ptk.

A családjogi tartás körében a rokontartás elsősorban az egyenesági rokonok tartási kötelezettsége. Az

oldalági rokonok tartása kivételt képez, amelynek egyetlen megjelenési formája a testvértartás, ha a
testvér kiskorú.

A tartás mértékének alapja a kötelezett teljesítőképessége.

Tartáskiegészítés kérhető – a tartás kiegészítését indokolhatja a jogosult rászorultságának mértéke, v.

pedig a kötelezett teljesítőképessége.

A tartáshoz való jog és a tartáshoz való kötelezettség is megszűnik a halállal, hiszen mindkét oldalon
személyhez kötött jogról, illetve kötelezettségről van szó.
A16-A jogi személy általános szabályai. Az egyesület és az alapítvány.
A) A JOGI SZEMÉLY ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI 3:1-3:48.§
Jogi személy fogalma: A jogi személy törvényben meghatározott típusban, törvény által nem tiltott
tevékenység folytatására és cél elérése érdekében alapítható és működtethető.
A jogi személynek saját névvel, székhellyel, tagjaitól illetve alapítójától elkülönített vagyonnal, valamint
az ügyvezetését és képviseletét ellátó szervezettel kell rendelkeznie.
A Ptk. a jogi személyre vonatkozó általános szabályok között csak azokat a minimális követelményeket
nevezi meg, amelyek elengedhetetlenül szükségesek ahhoz, hogy egy szervezetet jogi személyként
ismerjen el. A jogi személy olyan szervezet, amelynek polgári jogi jogai, illetve kötelezettségei lehetnek,
azaz polgári jogi jogviszonyoknak éppen úgy alanya lehet, mint maga az ember. Tehát jogképes, de nincs
cselekvőképessége: csak képviselője útján járhat el, aki mindig term.személy. Fontos megjegyezni, hogy
típuskényszer van, azaz csak a törvényben meghatározott típusban lehet létrehozni.
Név: megkülönböztethetőnek és eltérőnek kell lennie annyira, hogy az ne legyen összetéveszthető másik
jogi személy nevével + nem lehet megtévesztő.
A cég teljes nevét tipikusan három alapelem alkotja:
1.) a vezérszó: elősegíti a cég azonosítását, más cégtől való megkülönböztetését
2.) a tevékenységre utaló elem: a cég alapvető és legjellemzőbb tevékenységére kell összefoglalóan
utalnia (pl.„ipari”, „kereskedelmi”, „szolgáltató”)
3.) és a cégformát megjelölő elem: kizárólag a jogszabályi elnevezések használatával lehet feltüntetni
A teljes nevük mellett a cégek használhatnak rövidített nevet is. A cég rövidített neve a vezérszóból és a
cég formájának megjelöléséből áll.
Cégkizárólagosság: egyértelmű megkülönböztethetőség + cégvalódiság: valós cégforma, valós tev.,
cégszabatosság: a magyar helyesírás szabályai szerint

Nyilv.tartásba vétel: e közhatalmi aktus mint jogi tény keletkezteti a jogi személyt -> konstitutív hatály +
ez teszi lehetővé a jogi személy feletti tv-ességi felügyeletet.

A vezető tisztségviselő felelőssége (3:24.§):

- jogi személynek okozott kár = kontraktuális felelősség
o v.t. mentesül, ha
 a szerz.szegést okozó körülmény a v.t. ellenőrzési körén kívül esett: ellenőrzési kör
alatt itt az ügyvezetési tevékenységet, a jogi személy irányítási feladatainak ellátását
kell érteni +
 nem előrelátható körülmény +
 nem volt elvárható az elkerülés/elhárítás: az adott helyzetben általában elvárható
magatartás mellett nem elvárható!
- 3. személynek okozott kár = deliktuális felelősség

A jogi személy fajtái:

1.) közjogi és magánjogi jogi személyek
a. közjogi: közfeladat ellátása a döntő, az állammal szembeni feladatteljesítő kötelezettség,
szoros állami felügyelet
b. magánjogi: magánjogi jogügyletből (pl.szerz.) a magánautonómi alapján jönnek létre
2.) személy- és vagyonegyesítő jogi személyek – mindenképpen kell vagyon, amit tagok adnak össze,
illetve egy vagyonegyesítő jogi személyben sem kizárt a tagok személyes közreműködése
a. személyegyesítő: a tagok személyes tevékenységén, munkáján, alkotó közreműködésén alapul,
pl. egyesület
b. vagyonegyesítő: elsődlegesen a vagyoni érdek előmozdítását célozzák, pl. rt.
3.) profitérdekeltségű és nonprofit jogi személyek
a. profitérdekeltségű: alapvető cél a rendszeres, üzletszerű gazdasági tevékenység folytatásával
nyereség elérése, alapvető deladat a vagyonnal való gazdálkodás -> gazdálkodó szervezet
b. nonprofit:
i. a fő tevékenységi kör nem a gazdasági tevékenység, alapvető cél nem a nyereség
elérése
ii. a gazdasági szférán kívüli, a társadalmi élet egyéb szektoraiban tevékenykedő jogi
személyek -> társadalmi/civil szervezetek
iii. mivel az általuk végzett tevékenységek egy része közhasznú (pl. családvédelem,
természetvédelem, állatvédelem), ennek köszönhetően állami támogatásban
részesülnek
4.) tagsággal rendelkező (minden más) v. tagság nélküli jogi személy (alapítvány)
B) EGYESÜLET 3:63-3:87.§

Létesítésének feltétele: 4:64.§ + nyilv.tartásba vétel!

Egyesület Egyesülés
jogi személy jogi személy
civil szervezet személyegyesítő kooperációs társaság
egyesületi cél célja a gazdasági eredményességük növelése,
tevékenységük összehangolása, szakmai
érdekek képviselete
w/ alapszabály w/társasági szerz.
leg. 10 tag leg. 2 tag
w/ nyilv.tartásba vétel
folytathatnak gazd.tevékenységet, de nem elsődlegesen
a tagok az egyesület tartozásaiért a tagok az egyesülés tartozásaiért egyetemlegesen
saját vagyonukkal nem felelnek felelnek

C) ALAPÍTVÁNY 3:378-3:404.§

Céja „humanitárius" jellegű + tartós: tartós az olyan rövid idő alatt, vagy akár azonnal megvalósuló
cél is, amelynek a hatása hosszabb időre szól (pl. orvosi műszerek beszerzése egy kórház javára).

Létrehozása w/ alapító okirat v. w/ végintézkedés.

+ egyéni vállalkozó ehhez a tételhez!

A19-Értékpapír. (Az értékpapír fogalma, fajtái, osztályozása.) 6:565-6:578.§

Az értékpapírra vonatkozó Ptk.-beli szabályok általános szabályokat rögzítenek (a dematerializált

értékpapírra vonatkozó szabályok már csak említésként jelennek meg benne), míg az értékpapírjog
különös részével, egyes értékpapírok eltérő szabályaival a törvény más pontjain (a részvény
esetében pl. a 3:213. – 3:248. §-okban), illetve más jogszabályokban találkozhatunk (pl. tőkepiacról
szóló tv. = Tpt.).

Az értékpapír egy sajátos kötelemkeletkeztető tény, ezért a Ptk. 6. Könyve szabályozza. Az

értékpapírok azonban nem csak kötelmi jellegű jogosultságok rögzítésére alkalmasak, hanem
elvileg dologi jogi jogokat és tagsági jogokat is magukban hordozhatnak, azaz az értékpapírból nem
csak kötelmek eredhetnek.

Mikor keletkezik a jog? Az értékpapír kibocsátásával: amikor az értékpapír kötelezettje azt először
más birtokába adja/ép.számlán jóváírják.

Fogalma: inkorporatív okirat, benne foglalt jogot testesít meg, az abban foglalt jogot érvényesíteni,
vele rendelkezni, megterhelni vagy bizonyítani csak az értékpapírral lehet.
A Ptk. definíciója az alábbi elemeket foglalja magában:
 egyoldalú jognyilatkozat: valamely polgári jogi jogviszony kötelezettje állítja ki (egyoldalú, feltétlen
kötelezettségvállalás)
 az értékpapír egy okirat (írás eszközével, emberi nyelven rögzít gondolati tartalmat) vagy
dematerizált ép. (rögzített, nyilvántartott és továbbított adatösszesség)
 tartalmazza a megtestesített jogosultságokat , melyeket az értékpapír lehetővé tesz, illetve melynek
teljesítésére az értékpapír kötelezettje kötelezettséget vállalt
 a kötelezett vállalja, hogy az okirat által jogosultként igazolt személynek fog teljesíteni
Kötelező tartalmi elemek: ha az értékpapír egyéb jogszabály által külön nem szabályozott, akkor a
Ptk. alkalmazandó.
1) Okirati formában előállított értékpapír (írásbeli, nem elektronikus forma)
Részei: - Köpeny: maga a tényleges értékpapír, az értékpapír adatait tartalmazza
- Szelvény: a kapcsolódó vagyoni jogok érvényesítéséhez ad lehetőséget (pl. osztalék,
kamat, törlesztőrészlet, stb.)
2) Dematerializált értékpapír (elektronikus forma, értékpapírszámlán való nyilvántartás)
„Jogszabályban megjelölt más módon létrehozott, rögzített, nyilvántartott és továbbított
adatösszességként”

A dematerializált értékpapír az értékpapírszámlán elektronikus úton létrehozott, rögzített,

nyilvántartott és továbbított adat, amely az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon
tartalmazza. Dematerializált értékpapírként sorozatban kibocsátott értékpapírt lehet előállítani. A
dematerializált értékpapír olyan névre szóló értékpapír, amelynek nincs sorszáma, a tulajdonos
nevét, egyértelmű azonosítására szolgáló adatokat pedig az értékpapírszámla tartalmazza.
Nyilvánosan forgalomba hozni kizárólag névre szóló és dematerializált ép. lehet, kivéve:
állampapír.
Dematerializált értékpapírok a gyakorlatban tipikusan nagy számban előállított, azonos tartalmú
jogosultságokat megtestesítő értékpapírok. A dematerializált értékpapírokat kétszintű
számlarendszerben tartják nyilván: központi értékpapírszámlákon (KELLER Zrt. vezeti) és az
ügyfelek nevén vezetett értékpapírszámlákon.
A dematerializált értékpapír okirati formában előállított értékpapírrá alakítható.

Az értékpapírszámla
A dematerializált értékpapíroknak és azok jogosultjainak nyilvántartására szolgáló elektronikus
számla, amelyet az értékpapírszámla vezetésére feljogosított szervezet (befektetési szolgáltató) a
dematerializált értékpapír jogosultjával kötött szerződés alapján nyit meg.

Értékpapírfajták
1. Váltó: feltétlen fizetési meghagyás (meghatározott pénzösszeg fizetésére szól)
 A váltó egy pénzkövetelést megtestesítő értékpapír, lényegében pénz fizetésére irányuló,
értékpapírba foglalt ígéret.
 Fajtái:
o Saját váltó: A kibocsátó a saját fizetését ígéri meg. A váltó kibocsátója kötelezi magát,
hogy az esedékesség időpontjában meghatározott pénzösszeget fog fizetni a
rendelvényesnek v. a váltóbirtokosnak (átruházás esetén).
Törvényes kellékei azonosak az idegen váltóéval, azzal a kivétellel, hogy a címzett neve
nem szerepelhet a saját váltón, mivel a fizetést maga a kibocsátó ígéri.
o Idegen váltó: a váltó kibocsátója ígéri, hogy a váltó alapján egy 3. személy, vagyis a címzett fog
fizetni. A kibocsátó ír a címzettnek, melyben felhívja a címzettet, hogy a váltó alapján
rendelvényesnek meghatározott összeget fizessen meg. Szigorú alakszerűségekhez kötött okirat.
2. Csekk: meghatározott pénzösszeg fizetésére szóló értékpapír, melyben a kibocsátó arra utasít valamely
hitelintézetet – melynél követelése van –, hogy a csekk alapján meghatározott pénzösszeget fizessen
meg a csekkbirtokosnak.
 készpénzt helyettesítő fizetési eszköz
 mindig van előtte egy csekkszerződés a bank (címzett) és a számlatulajdonos (kibocsátó,
kötelezett) között
 A csekk lehet bemutatóra/névre szóló értékpapír. Bemutatóra szóló, ha benne kifejezett
bemutatási záradék szerepel, vagy a kedvezményezett nincs megjelölve.
 A csekk ipso iure forgatható értékpapír.
 A csekkjogviszony jogosultja a csekkbirtokos, kötelezettje a kibocsátó (és az átruházó), a
címzett a bank (3 pólusú jogviszony).
  A kibocsátó feltétlenül felelős a fizetésért, és minden ezzel ellentétes kikötés semmis.
 Csekkátruházás esetén feltétlen kötelezetté válik a fizetésért az átruházó is. A jogviszony
címzettje a bank, melynél a kibocsátónak követelése áll fenn.
 a jogosultnak a váltónál a csekk jobb, mert a csekk mögött ott áll a bank.
3. Kötvény: hitelviszonyt megtestesítő, névre szóló, átruházható, kamatozó értékpapír, melyben a
kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az értékpapírban meghatározott pénzösszeget és kamatát a kötvény
mindenkori tulajdonosának a megjelölt időben és módon megfizeti.
 A kötvény átruházható értékpapír.
 A kötvényen alapuló követelés a kibocsátóval szemben nem évül el.
 kibocsátók: állam, MNB, önkormányzatok, nemzetközi szervezetek
 csak kamatozó
 hitelviszonyt testesít meg, kötelmi jogi papír
 nincs lejárata, ált. középlejáratú
4. Jelzáloglevél: a jelzálog-hitelintézet által kibocsátott, névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő,
átruházható értékpapír. A jelzálog-hitelintézetnek mindig rendelkeznie kell legalább a forgalomban lévő
jelzáloglevelek még nem törlesztett névértéke + kamata összegével egyező fedezettel. A
zálogtárgyakról, a rendes és pótfedezeti értékekről köteles a kibocsátó fedezet-nyilvántartást vezetni.
5. Jegyek:
 Kincstárjegy: olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben az állam arra
kötelezi magát, hogy kamatozó kincstárjegy esetén a megjelölt pénzösszeget és a kamatát, nem
kamatozó kincstárjegynél a pénzt a kincstárjegy mindenkori tulajdonosának/jogosultjának a
megjelölt időben és módon visszafizeti.
Futamideje max 1 év. Csak az állam bocsáthatja ki. Kötvény szabályai az irányadóak.
 Letéti jegy: olyan névre szóló, hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amelyben a hitelintézet arra
kötelezi magát, hogy a meghatározott, részére befizetett pénzösszeget és annak az előre
meghatározott kamatát a mindenkori tulajdonosnak a megjelölt időben és módon megfizeti.
Max 3 év és 10 év az elévülése.
 Befektetési jegy: a befektetési alap nevében, sorozatban kibocsátott vagyoni és egyéb jogokat
biztosító átruházható értékpapír. Egy befektetési alap nevében kizárólag azonos névértékű és
azonos jogokat megtestesítő befektetési jegyek bocsáthatóak ki. A hozam a befektetőket arányosan,
a befektetési jegyek névértéke alapján illeti meg.
 Kárpótlási jegy: bemutatóra szóló, átruházható, a kárpótlás összegének megfelelő, az állammal
szemben fennálló követelést megtestesítő értékpapír. A jegy kamatozott és jövedelemadó-mentes
volt. A kibocsátója az Országos Kárrendezési és Kárpótlási Hivatal volt. 5 millió Ft-ot nem
haladhatta meg se tulajdoni tárgyanként, se tulajdonosokként.
 Közraktári jegy: közraktári szerződés alapján letétbe vett áruról kiállított, tulajdonjogot
megtestesítő, rendeletre szóló értékpapír, mely a közraktár részéről az áru átvételének elismerését
és a jegy birtokosa részére történő kiszolgáltatási kötelezettségét bizonyítja. Két részből, az
árujegyből és a zálogjegyből áll.
6. Részvény: (20.tétel): a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre
szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapír.

Egyéb értékpapír csoportosítások/osztályozások

1. Az értékpapírba foglalt alanyi jog alapján

 Tagsági jogot (részesedést) megtestesítő értékpapírok: a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy az
értékpapír birtokosának meghatározott szavazati, vagyoni és egyéb jogokat biztosít. Azt
igazolják, hogy tulajdonosuk valamely vállalkozás alaptőkéjéhez járult hozzá és befektetett
pénze után jogosult a kiosztásra kerülő nyereség arányos részére, az osztalékra (pl. részvény).
 Dologi jogi papírok/árupapírok: tulajdonjogot/zálogjogot testesítenek meg. Az áru felett
rendelkezési jogot biztosítanak anélkül, hogy az áru átadására lenne szükség. Pl.: közraktárjegy
 Kötelmi jogi papírok/pénzpapírok: követelést, hitelviszonyt testesítenek meg. A kibocsátó arra
kötelezi magát, hogy pénz összegét és az általa vállalt egyéb szolgáltatásokat az értékpapír
birtokosának megfizeti (pl. váltó, csekk, kötvény)
 Egyéb értékpapírok: sui generis értékpapír. Egyes értékpapírok több fajta sajátosságait is
egyesítik (pl.: befektetési jegy), vagy egyik ismert fajtába sem sorolhatók (pl. kárpótlási jegy)
2. Lejárat szerint:
 rövid lejáratú értékpapírok: 1 évnél nem hosszabb lejáratú értékpapírok, pl.: váltó, közraktárjegy
  középlejáratú értékpapírok: 1-5 év lejáratú papírok, pl.: letéti jegy, kötvény
 hosszú lejáratú értékpapírok: visszaváltása 5 év után történik, pl.: befektetési jegy, záloglevél,
államkötvény
 lejárat nélküli: pl.: részvény
3. Hozam szerint:
 fix kamatozású: pl.: kötvény
 változó kamatozású: pl.: részvény
 nem kamatozó: pl.: váltó
4. Forma szerint:
 állandó formájú (legtöbb értékpapír)
 változó formájú (átváltoztatható kötvény)
5. Megjelenési forma/előállítás módja szerint:
 okirati forma
 demateralizált forma
6. Kibocsátása szerint:
 egyik szempont:
egyedi: váltó, csekk, közraktárjegy
sorozatban vagy sorozatpapírok: részvény, kötvény, kincstárjegy
 másik szempont:
elsődleges ép.
másodlagos ép.: elsődleges értékpapírt letétbe helyezik és erről újabb értékpapírt állítanak ki
7. Átruházási lehetőség szerint (okirati formában előállított értékpapírokon belül):
 bemutatóra szóló: nem tartalmazza a jogosult megnevezését
 névre szóló: tartalmazza a jogosult megnevezését
 engedménnyel átruházható: pl. csekk
8. Forgalomba hozatal szerint:
 közforgalomra szánt ép./nyilvánosan forgalomba hozható: nyilvános ajánlattétel, bárki jogosult
megvenni, kibocsátási tájékoztató alapján
 meghatározott körben jegyezhető ép./zártkörűen forgalomba hozható: meghatározott
befektetőnek kell lenni, meghatározott körben jegyezhető csak
 tőzsdén jegyzett/nem jegyzett ép.
 nemzetközi/belföldi
9. Kibocsátó személye szerint
 Állampapírok: magyar/külföldi állam, illetve MNB által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő
értékpapír. Az állampapír mindig államadósságot testesít meg, visszafizetését az állam
garantálja. Típusai: államkötvény, kincstárjegy
 Egyéb ép.
Jogi személy:
o letéti jegy: hitelintézet bocsátja ki
o kötvény: hitelintézet, gazdálkodó szervek és a külföldi részvétellel működő gazdasági
társulások által
o jelzáloglevél: jelzálog-hitelintézet bocsátja ki
o befektetési jegy: befektetési alapok bocsátják ki
o részvény: rt. bocsátja ki
Természetes személy: NEM rendelkeznek értékpapír kibocsátási joggal, de a váltó és a csekk
esetében szerepelhetnek kibocsátói minőségben.
10. Konstitutív-deklaratív értékpapírok
 Konstitutív értékpapírok: az okirat létrehozása a megtestesített jog létrejöttéhez feltétlenül
szükséges, írásba kell foglalni (pl.: váltó)
 Deklaratív értékpapírok: a jog már létezik az írásba foglalás előtt is, az értékpapír csak deklarálja
(pl.: részvény).
11. Megtestesített jog és az alapügy közti jogviszony szerint
 Absztrakt értékpapírok: az értékpapír kiállítása feltételezi egy alapjogviszony
fennállását. Az alapjogviszonyból folyó alanyi jog az értékpapírba foglalással
függetlenedik, absztrahálódik attól az alapjogviszonytól, amelyből származik (pl.: váltó).
  Kauzális értékpapírok: nem hoz létre egy második tagsági jogot, (pl. részvény), csak
megtestesíti a társasági szerződésből eredő, már a részvény kiadása előtt is létrejött
jogosultságot.

A22-A fogyasztóra vonatkozó speciális szabályok a Ptk.-ban.

Értelemező rendelkezések szerint:
- fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes
személy; csak természetes személy lehet, jogi személy nem!
- vállalkozás: szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy

A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés meghatározása: az egyik fél a gazdálkodó szervezet, míg a
másik fél a fogyasztó. A viszonyuk mellérendelt (a fogyasztó javára történő egyensúlyeltolás ellenére), de
a jog a fogyasztót támogatja: hosszabb határidőkkel, eltérő semmisségi szabályokkal,
többletjogosultságokkal, stb. Klaudikáló kógencia!

A fogyasztók védelmének célja, hogy a szerződéskötés során kialakult egyensúly hiányos helyzetet
kiegyenlítse, és a magánjogi viszonyokban megszokott mellérendeltséget érvényre juttassa. Az
egyensúlyi eltolódás létrejöttének okai a fogyasztók informáltságának hiányában, kiszolgáltatottságában,
a szerződést kötő másik fél gazdasági erejében, tehát a magánjogi viszonyokkal ellentétes alá-fölérendelt
viszonyban jelennek meg. Az új Ptk. nem határozza meg – és következetesen nem is használja – a
fogyasztói szerződés kifejezést, helyette a fogyasztó és vállalkozás közti szerződés megnevezés található.

Kétség esetén a szerződés fogyasztói jellegének a bizonyítása a fogyasztót terheli!

A Ptk. fogyasztókra vonatkozó rendelkezései

Négy csoportra oszthatjuk:

1. megelőző jelleggel előírják a szerződések létrejöttének, tartalmának, értelmezésének szabályait
2. jogkövetkezményeket ír elő a vállalkozások olyan magatartásaira, amelyek a fogyasztókra nézve
hátrányt jelentenek. Pl.:
• fogy. hátrányára eltérő kikötés → semmisség
• fogy. joglemondó nyilatkozata → semmisség
• idő előtti teljesítést kizáró kikötés → semmisség
• tisztességtelen szerződési feltétel → semmisség, közérdekű kereset
• tájékoztatás elmulasztása → elállás, mentesülés a kártérítési kötelezettség alól
3. segítik a fogyasztó jogérvényesítését
4. kizárják a vállalkozások jogérvényesítését

KÖTELMI JOG:
6:79. § [Fogyasztóval szembeni többletkövetelés szerződéses tartalommá válása]
Az a feltétel, amely a vállalkozást a szerződés szerinti főkötelezettsége teljesítéséért járó
ellenszolgáltatáson felül további pénzbeli követelésre jogosítja, akkor válik a szerződés részévé, ha azt a
fogyasztó - külön tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.

6:85. § [Az elektronikus szerződéskötési szabályok hatálya és kógenciája]

(1) E fejezet rendelkezéseit - az elektronikus úton tett szerződési jognyilatkozat hatályossá válására
vonatkozó rendelkezés kivételével - elektronikus levelezés vagy azzal egyenértékű egyéni
kommunikációs eszközzel kötött szerződés esetén nem kell alkalmazni.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződéskötés esetén az e fejezet rendelkezéseitől eltérő
megállapodás semmis.

6:86. § [A szerződés értelmezése]

(1) Az egyes szerződési feltételeket és nyilatkozatokat a szerződés egészével összhangban kell értelmezni.
(2) Ha az általános szerződési feltétel tartalma vagy a szerződés más, egyedileg meg nem tárgyalt
feltételének tartalma a jognyilatkozat értelmezésére vonatkozó rendelkezések és az (1) bekezdésben
foglalt szabály alkalmazásával nem állapítható meg egyértelműen, a feltétel alkalmazójával szerződő fél
számára kedvezőbb értelmezést kell elfogadni. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén ezt a
szabályt kell alkalmazni a szerződés bármely feltételének értelmezésére.
(3) A (2) bekezdés nem alkalmazható a közérdekű kereset alapján indult eljárásban.

6:98. § [Feltűnő értékaránytalanság]

(1) Ha a szolgáltatás és az ellenszolgáltatás értéke között anélkül, hogy az egyik felet az ingyenes juttatás
szándéka vezetné, a szerződés megkötésének időpontjában feltűnően nagy az aránytalanság, a sérelmet
szenvedett fél a szerződést megtámadhatja. Nem támadhatja meg a szerződést az, aki a feltűnő
értékaránytalanságot felismerhette vagy annak kockázatát vállalta.
(2) A felek az (1) bekezdésben megállapított megtámadási jogot - fogyasztó és vállalkozás közötti
szerződés kivételével - a szerződésben kizárhatják.
6:99. § [Fiduciárius hitelbiztosítékok semmissége]
Semmis az a kikötés, amelyben fogyasztó követelés biztosítása céljából tulajdonjog, más jog vagy
követelés átruházására vagy vételi jog alapítására vállal kötelezettséget.
6:100. § [Fogyasztói jogot csorbító feltétel]
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e törvénynek a fogyasztó
jogait megállapító rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára eltér.
6:101. § [Fogyasztó joglemondó nyilatkozata]
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a fogyasztónak a jogszabályban megállapított
jogáról lemondó jognyilatkozata.

6:103. § [Tisztességtelen szerződési feltétel fogyasztói szerződésben]

(1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben a tisztességtelen általános szerződési feltételre
vonatkozó rendelkezéseket - az e §-ban foglalt eltérésekkel - alkalmazni kell a vállalkozás által előre
meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételre is. A vállalkozást terheli annak
bizonyítása, hogy a szerződési feltételt a felek egyedileg megtárgyalták.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az általános szerződési feltétel és a vállalkozás által
előre meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel tisztességtelen voltát önmagában az
is megalapozza, ha a feltétel nem egyértelmű.
(3) A fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen szerződési feltétel semmis. A
semmisségre a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.

Normál esetben a tisztességtelen szerződési feltétel csak megtámadható, fogyasztó szerződésben azonban
semmis!

6:104. § [Egyes tisztességtelen kikötések fogyasztói szerződésben]

(1) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben tisztességtelennek minősül különösen az a kikötés,
amely
a) a szerződés bármely feltételének értelmezésére a vállalkozást egyoldalúan jogosítja;
b) kizárólagosan a vállalkozást jogosítja fel annak megállapítására, hogy teljesítése szerződésszerű-e;
c) a fogyasztót teljesítésre kötelezi abban az esetben is, ha a vállalkozás nem teljesíti a szerződést;
d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződéstől bármikor elálljon, vagy azt felmondja, ha a fogyasztó
ugyanerre nem jogosult;
e) kizárja, hogy a fogyasztó a szerződés megszűnésekor visszakövetelje a már teljesített, ellenszolgáltatás
nélküli szolgáltatását, ide nem értve azt az esetet, amikor a szerződés megszűnésére szerződésszegés
következtében kerül sor;
f) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó lehetőségét arra, hogy szerződéses kötelezettségeit beszámítással
szüntesse meg;
g) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás tartozását más személy a fogyasztó hozzájárulása nélkül átvállalja;
h) kizárja vagy korlátozza a vállalkozásnak az általa igénybe vett közreműködőért való felelősségét;
i) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó peres vagy más jogi úton történő igényérvényesítési lehetőségeit,
különösen, ha - anélkül, hogy azt jogszabály előírná - kizárólag választottbírósági útra kényszeríti a
fogyasztót, jogellenesen leszűkíti bizonyítási lehetőségeit vagy olyan bizonyítási terhet ró rá, amelyet az
irányadó jogi rendelkezések szerint a másik félnek kell viselnie;
j) a bizonyítási terhet a fogyasztó hátrányára változtatja meg.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben az ellenkező bizonyításáig tisztességtelennek kell
tekinteni különösen azt a kikötést, amely
a) a fogyasztó meghatározott magatartását szerződési nyilatkozata megtételének vagy elmulasztásának
minősíti, ha a magatartás tanúsítására nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
b) a fogyasztó nyilatkozatának megtételére indokolatlan alaki követelményeket támaszt;
c) meghosszabbítja a határozott időre kötött szerződést, ha a fogyasztó másként nem nyilatkozik, feltéve,
hogy a nyilatkozat megtételére nyitva álló határidő indokolatlanul rövid;
d) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben meghatározott alapos ok
nélkül módosítsa, különösen, hogy a szerződésben megállapított pénzbeli ellenszolgáltatás mértékét
megemelje, vagy lehetővé teszi, hogy a vállalkozás a szerződést egyoldalúan, a szerződésben
meghatározott alapos okkal módosítsa, ha ilyen esetben a fogyasztó nem jogosult a szerződéstől elállni
vagy azt felmondani;
e) lehetővé teszi, hogy a vállalkozás egyoldalúan, alapos ok nélkül a szerződésben meghatározott
tulajdonságú szolgáltatástól eltérően teljesítsen;
f) a vállalkozás teljesítését olyan feltételtől teszi függővé, amelynek bekövetkezte kizárólag a vállalkozás
akaratán múlik, kivéve, ha a fogyasztó jogosult a szerződéstől elállni, vagy azt felmondani;
g) a vállalkozásnak pénztartozás teljesítésére negyvenöt napnál hosszabb határidőt biztosít vagy
egyébként nem megfelelően meghatározott határidőt ír elő szolgáltatása teljesítésére, valamint a
fogyasztó szerződési nyilatkozatainak elfogadására;
h) kizárja vagy korlátozza a fogyasztó jogszabályon alapuló jogait a vállalkozás szerződésszegése esetén;
i) kizárja, hogy a fogyasztónak visszajárjon a szerződés szerint általa kifizetett összeg, ha a fogyasztó nem
teljesít, vagy nem szerződésszerűen teljesít, ha hasonló kikötés a vállalkozást nem terheli;
j) a fogyasztót túlzott mértékű pénzösszeg fizetésére kötelezi, ha a fogyasztó nem teljesít vagy nem
szerződésszerűen teljesít.
6:105. § [Tisztességtelen általános szerződési feltétellel kapcsolatos közérdekű kereset] (olyan személy is
belenyúlhat az egyébként relatív szerkezetű jogviszonyba, akik nem részesei)
(1) A fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés részévé váló tisztességtelen általános szerződési feltétel
érvénytelenségének megállapítása iránt közérdekű keresetet indíthat
a) az ügyész;
b) a miniszter, az autonóm államigazgatási szerv, a kormányzati főhivatal, a központi hivatal vezetője;
c) a fővárosi és megyei kormányhivatal vezetője;
d) a gazdasági és szakmai kamara vagy érdekképviseleti szervezet; és
e) az általa védett fogyasztói érdekek körében a fogyasztói érdekek képviseletét ellátó egyesület, és az
Európai Gazdasági Térség bármely tagállamának joga alapján a fogyasztói érdekek védelmére létrejött
szervezet.
(2) Közérdekű kereset alapján a bíróság a tisztességtelen általános szerződési feltétel érvénytelenségét az
annak alkalmazójával szerződő valamennyi félre kiterjedő hatállyal állapítja meg, és elrendeli, hogy a
szerződési feltétel alkalmazója a saját költségére gondoskodjék a szerződési feltétel
tisztességtelenségének megállapítására vonatkozó közlemény közzétételéről. A közlemény szövegéről és
a közzététel módjáról a bíróság dönt. A közleménynek tartalmaznia kell az érintett szerződési feltétel
pontos meghatározását, tisztességtelenségének megállapítását, valamint az e jellegét alátámasztó érveket.
Az érvénytelenség megállapítása nem érinti azokat a szerződéseket, amelyeket a megtámadásig már
teljesítettek.
(3) Közérdekű keresetben kérhető az olyan általános szerződési feltétel tisztességtelenségének
megállapítása is, amelyet fogyasztókkal történő szerződéskötések céljából határoztak meg és tettek
nyilvánosan megismerhetővé, akkor is, ha az érintett feltétel még nem került alkalmazásra. Ha a bíróság
megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét, ítéletében eltiltja a
nyilvánosságra hozót a feltétel alkalmazásától.
(4) A (3) bekezdés szerinti per az ellen is megindítható, aki a fogyasztókkal történő szerződéskötés
céljából meghatározott és megismerhetővé tett tisztességtelen általános szerződési feltétel alkalmazását
nyilvánosan ajánlja. Ha a bíróság megállapítja a sérelmes általános szerződési feltétel tisztességtelenségét,
ítéletében eltiltja az általános szerződési feltétel alkalmazását nyilvánosan ajánlót az alkalmazásra
ajánlástól.
(5) A (2) bekezdés közzétételre vonatkozó szabályait megfelelően alkalmazni kell abban az esetben is, ha
a bíróság szerződésben még nem alkalmazott általános szerződési feltétel tisztességtelenségét állapítja
meg. A közzétételről az érintett általános szerződési feltétel nyilvánosságra hozójának, illetve
alkalmazásra ajánlójának kell saját költségére gondoskodnia.

6:114. § [Részleges érvénytelenség]

(1) Ha az érvénytelenségi ok a szerződés meghatározott részét érinti, az érvénytelenség
jogkövetkezményeit a szerződésnek erre a részére kell alkalmazni. A szerződés részbeni érvénytelensége
esetén az egész szerződés akkor dől meg, ha feltehető, hogy a felek azt az érvénytelen rész nélkül nem
kötötték volna meg.
(2) Fogyasztói szerződés részbeni érvénytelenség esetén csak akkor dől meg, ha a szerződés az
érvénytelen rész nélkül nem teljesíthető.

6:131. § [Pénztartozás idő előtti teljesítése fogyasztói szerződés esetén]

Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis a pénztartozás idő előtti teljesítését kizáró és az
olyan kikötés, amely a fogyasztóra az idő előtti teljesítésből közvetlenül fakadó költségeken kívüli terhet
ró.

6:157. § [Hibás teljesítés]

(1) A kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatás a teljesítés időpontjában nem felel meg a szerződésben
vagy jogszabályban megállapított minőségi követelményeknek. Nem teljesít hibásan a kötelezett, ha a
jogosult a hibát a szerződéskötés időpontjában ismerte, vagy a hibát a szerződéskötés időpontjában
ismernie kellett.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben semmis az a kikötés, amely e fejezetnek a
kellékszavatosságra és a jótállásra vonatkozó rendelkezéseitől a fogyasztó hátrányára tér el (egyoldalú
kógencia=klaudikálóan kógens=előnyére lehet, csak hátrányára nem!).
6:158. § [Hibás teljesítési vélelem]
Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a
teljesítést követő hat hónapon belül a fogyasztó által felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt,
kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen.

6:162. § [A hiba közlése]

(1) A jogosult a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a kötelezettel közölni.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül
közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni.
(3) A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
6:163. § [A kellékszavatossági igény elévülése]
(1) A jogosult kellékszavatossági igénye a teljesítés időpontjától számított egy év alatt évül el.
(2) Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződés esetén a fogyasztó kellékszavatossági igénye a teljesítés
időpontjától számított két év alatt évül el. Ha a fogyasztó és a vállalkozás közötti szerződés tárgya
használt dolog, a felek rövidebb elévülési időben is megállapodhatnak; egy évnél rövidebb elévülési
határidő ebben az esetben sem köthető ki érvényesen.
6:167. § [A kötelezett gazdagodási igénye]
(1) Ha a dolog kicserélésére az elévülés nyugvása miatt a kellékszavatossági határidő jelentős részének
eltelte után kerül sor, és ez a jogosult számára számottevő értéknövekedést eredményez, a kötelezett a
gazdagodás megtérítésére tarthat igényt. Fogyasztó és vállalkozás közötti szerződésben e rendelkezést
nem lehet alkalmazni.

6:168. § [Termékszavatossági igény]

(1) Vállalkozás által fogyasztónak eladott ingó dolog (ezen alcím alkalmazásában: termék) hibája esetén a
fogyasztó követelheti a gyártótól, hogy a termék hibáját javítsa ki, vagy - ha a kijavítás megfelelő
határidőn belül, a fogyasztó érdekeinek sérelme nélkül nem lehetséges - a terméket cserélje ki. A termék
akkor hibás, ha nem felel meg a terméknek a gyártó által történt forgalomba hozatalakor hatályos
minőségi követelményeknek, vagy nem rendelkezik a gyártó által adott leírásban szereplő
tulajdonságokkal.
(2) Ezen alcím alkalmazásában gyártónak minősül a termék előállítója és forgalmazója.
(3) A gyártó mentesül a termékszavatossági kötelezettség alól, ha bizonyítja, hogy
a) a terméket nem üzleti tevékenysége vagy önálló foglalkozása körében gyártotta vagy forgalmazta;
b) a termék forgalomba hozatalának időpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint nem volt
felismerhető; vagy
c) a termék hibáját jogszabály vagy kötelező hatósági előírás alkalmazása okozta.
(4) Csere esetén a kicserélt termékre, kijavítás esetén a termék kijavítással érintett részére vonatkozó
kellékszavatossági kötelezettség a gyártót terheli.
6:169. § [Közlési és igényérvényesítési határidők]
(1) A fogyasztó a hiba felfedezése után késedelem nélkül köteles a hibát a gyártóval közölni. A hiba
felfedezésétől számított két hónapon belül közölt hibát késedelem nélkül közöltnek kell tekinteni. A
közlés késedelméből eredő kárért a fogyasztó felelős.
(2) A gyártót a termékszavatosság az adott termék általa történő forgalomba hozatalától számított két évig
terheli. E határidő eltelte jogvesztéssel jár.
6:170. § [Termékszavatosság tulajdonosváltozás esetén]
A termékszavatossági jogokat a termék tulajdonjogának átruházása esetén az új tulajdonos érvényesítheti
a gyártóval szemben.

ADVÉT - 6:219. § [Kárveszély átszállása fogyasztói adásvétel esetén]

Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, és az eladó vállalja a dolog vevőhöz történő eljuttatását, a
kárveszély akkor száll át a vevőre, amikor a vevő vagy az általa kijelölt harmadik személy birtokba veszi
a dolgot. A kárveszély a fuvarozónak történő átadáskor átszáll a vevőre, ha a fuvarozót a vevő bízta meg,
feltéve, hogy a fuvarozót nem az eladó ajánlotta.
6:220. § [Az eladó késedelmének jogkövetkezményei fogyasztói adásvétel esetén]
(1) Ha az eladó vállalkozás és a vevő fogyasztó, a felek eltérő megállapodásának hiányában, az eladó a
szerződés megkötését követően késedelem nélkül, de legkésőbb harminc napon belül köteles a vevő
rendelkezésére bocsátani a dolgot.
(2) Az eladó késedelme esetén a vevő jogosult póthatáridőt tűzni. Ha az eladó a póthatáridőn belül nem
teljesít, a vevő jogosult a szerződéstől elállni.
(3) A vevő póthatáridő tűzése nélkül jogosult a szerződéstől elállni, ha
a) az eladó a szerződés teljesítését megtagadta; vagy
b) a szerződést a felek megállapodása szerint vagy a szolgáltatás felismerhető rendeltetésénél fogva a
meghatározott teljesítési időben - és nem máskor - kellett volna teljesíteni.

VÁLLALKOZÁSI SZERZ. - 6:254. § [Utazási szerződés]

(2) A díjengedmény, illetve a kártérítési igény elévülése szempontjából a fogyasztónak nem minősülő
megrendelőt is fogyasztónak kell tekinteni.

BIZTOSÍTÉKI SZERZ. - 6:430. § [Fogyasztó által vállalt kezesség]

(1) Fogyasztó által vállalt kezesség esetén a jogosult köteles a fogyasztót a kezességi szerződés létrejöttét
megelőzően tájékoztatni
a) a kezes jogairól és kötelezettségeiről; és
b) a kötelezett helyzetéből vagy a kötelezettség természetéből fakadó, a hitelező előtt ismert különleges
kockázatokról.
(2) Ha a jogosult nem tesz eleget az (1) bekezdés szerinti kötelezettségének, a kezes határidő nélkül
jogosult a szerződéstől elállni.
(3) Ha a fogyasztó a kötelezettnek a jogosulttal szemben fennálló valamennyi kötelezettségéért vagy
meghatározott jogviszony alapján fennálló valamennyi kötelezettségéért vállalt kezességet, a kezesség
akkor érvényes, ha a szerződésben meghatározták azt a legmagasabb összeget, amelynek erejéig a kezes
felel a jogosult tartozásáért.
(4)
(5) A fogyasztói kezességi szerződés szabályait nem lehet alkalmazni, ha a kezes a jogi személy
kötelezett vezető tisztségviselője vagy többségi befolyással rendelkező tagja.
6:438. § [Fogyasztó által vállalt garancia]
Ha a garantőr fogyasztó, a garanciavállaló nyilatkozat készfizető kezességként érvényes.

BIZTOSÍTÁSI SZERZ. - 6:444. § [A biztosító ráutaló magatartása fogyasztói szerződésben]

(1) Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak
beérkezésétől számított tizenöt napon belül - ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi vizsgálatra van
szükség, hatvan napon belül - nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára
vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a
díjszabásnak megfelelően tették.
(2) Az (1) bekezdés szerinti esetben a szerződés - az ajánlat szerinti tartalommal - az ajánlatnak a
biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő
napon jön létre.
(3) Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetkezik, az ajánlatot a biztosító csak
abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten
felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló,
hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
(4) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító
általános szerződési feltételétől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül
javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a
szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az
elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc
napra írásban felmondhatja.
6:455. § [A fogyasztói biztosítási szerződés egyoldalúan kógens szabályai]
Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés csak a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára
térhet el e cím olyan rendelkezésétől, amely
a) a biztosító ráutaló magatartásával történő szerződéskötésre;
b) a biztosítási kockázat jelentős növekedésére;
c) a díjfizetés elmaradásának következményeire;
d) a fedezetfeltöltésre;
e) a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettségre;
f) a közlésre, a változásbejelentésre és a biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentésére vonatkozó
kötelezettségre;
g) a biztosított és a károsult egyezségére;
h) a szerződés megszűnése esetén fennálló díjfizetési kötelezettségre;
i) a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alóli mentesülésére;
j) a megtérítési igényre
vonatkozik.
6:456. § [A fogyasztói összegbiztosítások és az egészségbiztosítási szerződés egyoldalúan kógens
szabályozása]
Ha a szerződő fél fogyasztó, a szerződés csak a szerződő fél, a biztosított és a kedvezményezett javára
térhet el az összeg- és egészségbiztosítás eltérést nem engedő rendelkezésektől.

6:550-6:559.§ Termékfelelősség

DOLOGI JOG - 5:90. § [Fogyasztói zálogszerződés] pl. bank által folyósított magánkölcsön
Ha a zálogkötelezett természetes személy, és a zálogtárgy elsősorban a zálogkötelezett szakmája, önálló
foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal
biztosított követelés nem a kötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe
tartozó jogviszonyból fakad, a zálogszerződésre vonatkozó rendelkezéseket az alábbi eltérésekkel kell
alkalmazni:
a) zálogtárgy a zálogkötelezett tulajdonában álló, egyedileg meghatározott vagyontárgy vagy olyan
vagyontárgy lehet, amelynek tulajdonjogát a zálogkötelezett a zálogjogosult által nyújtott kölcsön, illetve
fizetési haladék segítségével szerzi meg;
b) a biztosított követelés meghatározásának tartalmaznia kell a követelés – járulékok nélküli – összegének
megjelölését, vagy azt az összeget, amelynek erejéig a zálogjogosult a zálogtárgyból kielégítést kereshet.

3 fogalmi eleme:
- a zálogkötelezett természetes személy
- a zálogtárgy elsősorban magáncélra használatos
- az alapkötelem szintén magánjellegű

5:128. §[A kielégítési jog gyakorlása fogyasztóval szemben]

A zálogjogosult a fogyasztóval szembeni kielégítési jogát bírósági végrehajtáson kívül csak akkor
gyakorolhatja, ha
a) az óvadék tárgyára vonatkozóan a közvetlen kielégítés jogával él,
b) az elzálogosított jogot vagy követelést e törvény szerint érvényesíti, vagy
c) a kielégítési jog megnyílása után a zálogkötelezettel a zálogtárgy zálogjogosult által történő
értékesítésének módjában írásban megállapodott.

Távollévők közötti szerződés (45/2014 (II. 26.) Kormányrendelet: (szerintem amúgy ez nem része a
tételnek :D)

A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén

12. § (1) Üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást a
fogyasztóval papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón közli. A tartós
adathordozón rendelkezésre bocsátott tájékoztatást olvasható módon, világos és közérthető nyelven kell a fogyasztó
rendelkezésére bocsátani.
(2) A szerződéskötést követően a vállalkozás átadja a fogyasztónak az aláírt szerződés másolatát, vagy a
szerződéskötést papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén - más tartós adathordozón visszaigazolja. A
visszaigazolás tartalmazza a fogyasztónak a 29. § (1) bekezdés m) pontja szerint adott nyilatkozatát.
(3) Az olyan üzlethelyiségen kívül kötött szerződés esetében, ahol a fogyasztó kifejezetten kérte a vállalkozás
javításra vagy karbantartásra irányuló szolgáltatását, és a szerződő felek azonnal teljesítik szerződéses
kötelezettségeiket, feltéve, hogy a fogyasztó által fizetendő összeg nem haladja meg kétszáz eurónak a Magyar
Nemzeti Bank tájékoztatás megadásának napján érvényes hivatalos deviza-középárfolyama szerint megfelelő
forintösszeget
a) a vállalkozás papíron vagy - a fogyasztó beleegyezése esetén- más tartós adathordozón közli a fogyasztóval a
11. § (1) bekezdés b) és c) pontjában előírt tájékoztatást, továbbá az ellenszolgáltatás teljes összegét vagy annak
kiszámítási módját, a teljes összegre vonatkozó becsléssel együtt;
b) a vállalkozás közli a fogyasztóval a 11. § (1) bekezdésének a), i) és l) pontjában előírt tájékoztatást, azonban a
fogyasztó kifejezett beleegyezése alapján nem köteles azt papíron vagy más tartós adathordozón átadni, és
c) a szerződéskötés visszaigazolása tartalmazza a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást.
13. § A fogyasztó az arra vonatkozó kérését, hogy a vállalkozás a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés
teljesítését már a 20. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt kezdje meg, köteles a vállalkozóval kifejezetten,
tartós adathordozón közölni.

A szerződéskötésre vonatkozó formai követelmények távollévők között kötött szerződés esetén

14. § Távollévők között kötött szerződés esetén a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésében előírt tájékoztatást - világos
és közérthető nyelven - a fogyasztóval közli, vagy azt a fogyasztó számára elérhetővé teszi az alkalmazott
távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköznek megfelelő módon. A tartós adathordozón rendelkezésre
bocsátott tájékoztatásnak olvashatónak kell lennie.
15. § (1) Ha a távollevők közötti, elektronikus úton kötött szerződés a fogyasztó számára fizetési kötelezettséget
keletkeztet, a vállalkozás egyértelműen és jól látható módon, közvetlenül a fogyasztó szerződési nyilatkozatának
megtétele előtt felhívja a fogyasztó figyelmét a 11. § (1) bekezdés a), e), f), p), q) és r) pontjában meghatározott
információkra.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározott esetben a vállalkozás köteles gondoskodni arról, hogy a fogyasztó a
szerződési nyilatkozatának megtételekor kifejezetten tudomásul vegye, hogy nyilatkozata fizetési kötelezettséget
von maga után. Ha a nyilatkozat megtétele gomb vagy hasonló funkció aktiválásával jár, a gombot vagy a hasonló
funkciót könnyen olvasható módon fizetési kötelezettséggel járó megrendelés vagy ennek megfelelő, egyértelműen
megfogalmazott felirattal kell ellátni, amely jelzi, hogy a szerződési nyilatkozat megtétele a vállalkozás javára
teljesítendő fizetési kötelezettséget von maga után. Ha a vállalkozás nem tett eleget e bekezdésben foglalt
kötelezettségének, a szerződés semmis. A semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni.
(3) A kereskedelmi célú internetes honlappal rendelkező vállalkozás köteles legkésőbb a fogyasztó szerződéses
ajánlatának megtételekor egyértelműen és olvashatóan feltüntetni az esetleges fuvarozási korlátozásokat és az
elfogadott fizetési módokat.
16. § Ha a szerződést olyan távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz alkalmazásával kötik meg,
amelyen az információk megjelenítésére korlátozott hely vagy idő áll rendelkezésre, az ilyen szerződés megkötése
előtt a vállalkozás az alkalmazott távollévők közötti kommunikációt lehetővé tévő eszköz útján közli legalább a 11.
§ (1) bekezdés a), b), e), f), i), p) és q) pontjában előírt tájékoztatást. A 11. § (1) bekezdésében meghatározott
további információkat a vállalkozás a 14. §-sal összhangban bocsátja a fogyasztó rendelkezésére.
17. § Ha a vállalkozás távollevők közötti szerződés megkötését telefonon kezdeményezi, a telefonbeszélgetés
megkezdésekor tájékoztatja a fogyasztót a vállalkozás nevéről, illetve annak a vállalkozásnak a nevéről, akinek a
nevében telefonál, valamint arról, hogy a telefonhívás szerződés megkötésére irányul. E § nem érinti a vállalkozás
16. §-ban meghatározott kötelezettségét.
18. § A távollévők között kötött szerződés megkötését követően - ésszerű időn belül, de a termék adásvételére
irányuló szerződés esetén legkésőbb az átadáskor, a szolgáltatásnyújtására irányuló szerződés esetén legkésőbb a
szolgáltatás teljesítésének megkezdésekor - a vállalkozás tartós adathordozón visszaigazolást ad a fogyasztónak a
megkötött szerződésről. A visszaigazolás tartalmazza
a) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott tájékoztatást, kivéve, ha azt a vállalkozás már a szerződés megkötése
előtt tartós adathordozón a fogyasztónak megadta; és
b) ha a fogyasztó a 29. § m) pontja szerinti nyilatkozatot tett, az erre vonatkozó visszaigazolást.
19. § A fogyasztó az arra vonatkozó kérését, hogy a vállalkozás a szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés
teljesítését már a 20. § (2) bekezdése szerinti határidő lejárta előtt kezdje meg, köteles a vállalkozóval kifejezetten
közölni.

A fogyasztót megillető elállási és felmondási jog

20. § (1) Az üzlethelyiségen kívül kötött és a távollévők között kötött szerződés esetén a fogyasztót a (2)
bekezdésben meghatározott határidőn belül indokolás nélküli elállási jog illeti meg. Olyan üzlethelyiségen kívül
kötött és távollévők között kötött szerződés esetén, amely szolgáltatás nyújtására irányul, ha a 13. § vagy a 19. §
szerinti nyilatkozat megtételét követően a teljesítés megkezdődik, a fogyasztót a (2) bekezdésben meghatározott
határidőn belül indokolás nélküli felmondási jog illeti meg.
(2) A fogyasztó az (1) bekezdés szerinti elállási vagy felmondási jogát
a) termék adásvételére irányuló szerződés esetén
aa) a terméknek,
ab) több termék adásvételekor, ha az egyes termékek szolgáltatása eltérő időpontban történik, az utoljára
szolgáltatott terméknek,
ac) több tételből vagy darabból álló termék esetén az utoljára szolgáltatott tételnek vagy darabnak, ad) ha a
terméket meghatározott időszakon belül rendszeresen kell szolgáltatni, az első szolgáltatásnak,
a fogyasztó vagy az általa megjelölt, a fuvarozótól eltérő harmadik személy általi átvételének napjától;
b) szolgáltatás nyújtására irányuló szerződés esetében a szerződés megkötésének napjától
számított tizennégy napon belül gyakorolhatja.
(3) A (2) bekezdés a) pontjában foglaltak nem érintik a fogyasztó azon jogát, hogy az e §-ban meghatározott
elállási jogát a szerződés megkötésének napja és a termék átvételének napja közötti időszakban is gyakorolja.

A fogyasztót megillető elállási vagy felmondási jogra vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának

jogkövetkezménye
21. § (1) Ha a vállalkozás a 11. § (1) bekezdésének i) pontjában meghatározott tájékoztatási kötelezettségének nem
tett eleget, a 20. § (2) bekezdésében meghatározott elállási határidő tizenkét hónappal meghosszabbodik.
(2) Ha a vállalkozás a 20. § (2) bekezdésében meghatározott határidő lejártát követő tizenkét hónapon belül
megadta a fogyasztónak az (1) bekezdésben meghatározott tájékoztatást, az elállásra vagy a felmondásra nyitva álló
határidő az e tájékoztatás közlésétől számított tizennegyedik napon jár le.