Élettársi jogviszony:

Szerződés (szolgáltatás-ellenszolgáltatás) vagy annál több?

- Miért nem a Családjogi Könyvben szerepel az élettársi jogviszony definíciója?

- Élettársak megfelelnek-e a családfogalomnak?
- Házassággal való összehasonlítása jogok és kötelezettségek vonatkozásában
- Lehet-e a túlélő élettárs törvényes örökös?

________________________________________________________________________________
Partnerkapcsolatok Mo-on:
- házasság/Alaptörvény által favorizált de nem kizárólagos együttélési forma
-házasságon kívüli partnerkapcsolatok /élettársi kapcsolatok/élettársi kapcsolatnak nem minősülő
partnerkapcsolat

Kötelmi rendelkezések – 6. Könyv:

• SZERZŐDÉS (polgári jogi társasági szerződés)

• Fogalommeghatározás
• Szerződéses lakáshasználat
• Vagyonjogi rendelkezések (nem feltétlenül kapcsolódik közös kiskorú gyermekhez)
Családjogi Könyv – 4. Könyv:
- Élettársi tartás
• - Életközösség legalább 1 évig fennállt
• - Közös kiskorú gyermek
• Lakáshasználat bírói rendezése

Elhatárolási szempont > közös kiskorú gyermek:

Alaptörvény a családi kapcsolat alapját adja meg, nem a család fogalmát

1. Házasság
2. Szülő-gyermek viszony
↓
Alaptörvényi védelem azokra az együttélési formákra terjed ki, amelyből közös gyermek származik
______________________________________________________________________________________
Családvédelmi törvény hatályon kívül helyezett családfogalma:
„A család a természetes személyek érzelmi és gazdasági közösségét megvalósító olyan kapcsolatrendszer, amelynek
alapja

- egy férfi és egy nő házassága vagy

- egyenesági rokoni kapcsolat vagy
- a családbafogadó gyámság.”
Polgári jogi társasági szerződés:
Ptk. 6:498. § Polgári jogi társasági szerződéssel a felek (a továbbiakban: tagok) arra vállalnak kötelezettséget, hogy
közös céljuk elérése érdekében együttműködnek, a közös cél megvalósításához szükséges vagyoni hozzájárulást
teljesítenek, és tevékenységük kockázatát közösen viselik.

• Az élettársi kapcsolatot a Ptk. a polgári jogi társaság nevesített eseteként szabályozza

• Élettársi viszony a Ptk. szerint szerződés, amelyhez fűződhetnek családjogi joghatások
• → főszabály, ha legalább 1 évig együtt éltek és a kapcsolatukból közös gyermek született

Az élettársi kapcsolat típusai:

-1. de facto (Ptk. 6:514. § (1))
2. nyilvántartásba vett (2008. évi XLV. tv.)
3. bejegyzett
(2009. évi XXIX. törvény a bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi
viszony igazolásának megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról)

Élettársi kapcsolat fogalma:

Hatodik könyv, harmadik rész: Az egyes szerződések, XXV. Cím

6:514. § (1) Élettársi kapcsolat áll fenn két olyan, házasságkötés nélkül közös háztartásban, érzelmi és
gazdasági közösségben (a továbbiakban: életközösség) együtt élő személy között, akik közül egyiknek
sem áll fenn mással házassági életközössége, bejegyzett élettársi életközössége vagy élettársi
kapcsolata, és akik nem állnak egymással egyenesági rokonságban vagy testvéri kapcsolatban.

Házasság jogirodalmi fogalma:

Egy férfi és egy nő házassági életközösségét létrehozó kapcsolata, amely a házasság megkötésével

- családot létesít, (de nem feltétele a gyermek születése!)

- házassági jogokat és kötelezettségeket (személyi és vagyoni) keletkeztet, és
- amely a törvényben meghatározott szabályok (házasságkötést megelőző eljárás és létező
házasság feltétele) megtartásával jön létre.
HOL VAN AZ ÉRZELMEKRE UTALÁS? (családjogi alapelvekből olvasható ki)

Élettársi kapcsolat családjogi hatásai:

1.élettársi tartás (Ptk. 4:86-4:91. §)

2. az élettársak lakáshasználatának rendezése (Ptk. 4:92-4:94. §; 6:517. §)

3. az élettársak vagyonjogi viszonyai (Ptk. 6:515-6:516. §)
_____________________________________________________________________________
Az élettársi kapcsolat jogi szabályozása:
- A bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV. törvény

- A bejegyzett élettársi kapcsolatról, az ezzel összefüggő, valamint az élettársi viszony igazolásának

megkönnyítéséhez szükséges egyes törvények módosításáról szóló 2009. évi XXIX.
törvény(továbbiakban: Bét.)
- A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
- Az egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény(továbbiakban: Kjnp.)
- Az anyakönyvekről, a házasságkötési eljárásról és a névviselésről szóló1982. évi 17. tvr.
(továbbiakban: Atvr.)
- Az anyakönyvi eljárásról szóló 2010. évi I. törvény

De facto élettársi kapcsolat:

Létrejön: életközösség létesítésével

• Megszűnik:
- életközösség véget ér
- élettársak házasságot kötnek
- élettársak bejegyzett élettársi kapcsolatot létesítenek
• Kizáró okok:
• 1. ne álljanak egymással házasságban
(formálisan sem)
• 2. ne éljenek mással életközösségben (vagyis ne éljenek házasságban, bejegyzett élettársi
kapcsolatban, vagy élettársi kapcsolatban)
(formálisan fennállhat a kötelék, de életközösségről nem lehet szó)
• Relatív kizáró okok: nem lehetnek egymásnak egyenesági rokonai, testvérei

Bírói gyakorlat:

Bírói gyakorlat feladata eldönteni, hogy a fogalommeghatározás valamennyi tényállási eleme megvalósul-e

↓
Lényegi jellemzőket együttesen és összességében kell vizsgálat tárgyává tenni
1. Tartós együttélés szándéka
2. Gazdasági közösség

Tartós együttélés nem feltétlenül jelent folyamatos, megszakítás nélküli együttélést:

Jogeset

Az alperesi jogelőd Angliában élt, de Magyarországon ismerkedett meg a felperessel, akivel közösen
vásároltak meg és újítottak fel egy ingatlant. Ebben az ingatlanban éltek közösen, bár eléggé sajátos
formában, mert az alperesi jogelőd hol itt, hol angliai lakásában tartózkodott, valamint a felperes is
egy rövidebb időt Angliában töltött. Az elsőfokú és másodfokú bíróság eltérően ítélte meg a helyzetet,
mert az első esetben nem minősítették a felek viszonyát élettársi kapcsolatnak, míg másodfok igen.
Azzal a magyarázattal, hogy mások felé elismerték a kapcsolatukat és a jogelőd ingázására azért volt
szükség, hogy ne veszítse el az Angliában kapott szociális és rokkantsági járulékait.

Felek között fennálló gazdasági közösség:

Legfelsőbb Bíróság állásfoglalása

„Akkor állapítható meg gazdasági közösség, ha a felek nem csupán esetileg, egy-egy vagyontárgy
megszerzésében vagy csupán az együttélés mindennapi kiadásai tekintetében működnek együtt,
hanem a gazdasági tevékenységüket meghatározó célkitűzéseik az életközösség egész tartamára
közösek, ennek eléréséhez pedig teljes körű együttműködést tanúsítanak, a jövedelmeiket közös
céljaik érdekében együttesen használják fel”.

Jövedelemkülönbség:

Megállapítható-e felek között fennálló élettársi kapcsolat (gazdasági közösség), ha

- Csak a felek egyike rendelkezik jövedelemmel vagy

- Jelentősen nagyobb vagyona van a másik félhez képest
Jogeset
A felek 22 évig tartó együttélésüket vagyon hiányában kezdték, majd egyikük vállalkozásba kezdett és
nagy vagyonra tett szert. Megállapítást nyert, hogy együttélésük élettársi kapcsolatnak minősült
annak ellenére, hogy a felek külön bankszámlával rendelkeztek és jövedelmeikkel önállóan
gazdálkodtak. A vagyonelemek vizsgálatát követően ugyanis megállapítható volt, hogy mindkét fél
szerepet játszott a vagyongyűjtésben, illetve a jelentősebb, anyagi helyzetüket is érintő döntéseket
közösen hozták meg.

Nyilvántartásba vett élettársi kapcsolat:

Az Élettársi Nyilatkozatok Nyilvántartása 2010. január 1. napjától hatályos (a nyilvántartás lehetőségét a Bét.
vezette be.)

Közjegyző előtt tett nyilatkozat

Közjegyző bejegyzi a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által működtetett számítógépes
nyilvántartásba (ellenbizonyítás a hivatalos szervekre hárul)
Közjegyző tanúsítványt állít ki a nyilvántartásban szereplő személyeknek, ill. adatigénylésre jogosult
más személyeknek, szerveknek
A nyilatkozat közhitelesen igazolja:
1. két, nem cselekvőképtelen nagykorú kérelmező által közjegyző előtt közösen tett nyilatkozatot,
hogy egymással a Polgári Törvénykönyv szerinti élettársi kapcsolatban élnek
2. legalább az egyik kérelmezőnek a közjegyző előtt tett azon nyilatkozatát, hogy már nem áll
fenn élettársi kapcsolata a vele együtt korábban nyilvántartásba vett személlyel

Nyilvántartásba vételi eljárás:

Eljárás megindítása:

1. élettársak közös kérelmére

2. bármelyik élettárs kérelmére (az élettársi kapcsolat fenn nem állása esetén)
Illetékesség: közös kérelem esetén élettársak bármelyikének lakóhelye vagy tartózkodási helye
megalapozza
Közjegyző kioktatási kötelezettsége:
- mi tekintendő élettársi kapcsolatnak
- az hogyan keletkezik, hogyan szűnik meg
- milyen családjogi, vagyonjogi és öröklési jogi következményekkel jár
˃ csak személyesen tehető
˃ bizonyításnak nincs helye
˃ közjegyző jogerős végzésének ugyanaz a hatálya, mint a bíróság jogerős ítéletének
Joghatás: minden szempontból ugyanazok a joghatások fűződnek, mint a nyilvántartásba nem vett,
Ptk. szerinti de facto élettársi kapcsolathoz

Bejegyzett élettársi közösség:

ELŐZMÉNY:

2009. január 1-jén lépett volna hatályba a bejegyzett élettársi kapcsolatról szóló 2007. évi CLXXXIV.
törvény
(minden nagykorú személy számára lehetővé tette volna, hogy nemétől és szexuális irányultságától
függetlenül bejegyzett élettársi kapcsolatot létesíthessen)
↓
AB hatálybalépése előtt alkotmányellenesség címén megsemmisítette 154/2008. (XII.17.) határozatával

A 154/2008. (XII. 17.) AB határozat tartalma:

→ nem alkotmányellenes a bejegyzett élettársi kapcsolat jogintézményének létrehozása azonos nemű személyek
számára (ők az Alkotmány (jelenleg Alaptörvény) alapján házasságot nem köthetnek)

→ különnemű párok esetében azonban a házasság vagy az élettársi kapcsolat létesítése szabad
választás kérdése, ezért az ő esetükben indokolatlan és alkotmányellenes a bejegyzett élettársi
kapcsolat

Bejegyzett élettársi közösség:

LÉTREJÖTTE:

- anyakönyvvezető előtt
- együttesen jelenlevő két
- 18. évét betöltött (kiskorú részére nem engedélyezhető)
- azonos nemű személy
- személyesen kijelenti
- egymással bejegyzett élettársi kapcsolatot kíván létesíteni
Nyilatkozattételi kötelezettség:
- kapcsolatuknak legjobb tudomásuk szerint nincs törvényes akadálya
- igazolni, hogy a kapcsolatuk törvényes feltételei fennállnak

A létező házasság és a bejegyzett élettársi közösség kapcsolata:

-hatóság: anyakönyvvezető
-felek együttes jelenléte
-Engedéllyel korlátozottan csk. kiskorú is
-egy férfi és egy nő
-Személyes kijelentése a házasságkötési szándéknak

Bejegyzett:
-Hatóság: anyakönyvvezető
-Felek együttes jelenléte
-Csak 18 évet betöltött személy
-Két azonos nemű személy
-Személyes kijelentése a bék. létesítésének

__________________________________________________________________________________

Házasság és bejegyzett ék. felbontása:

-Házasságot csak bíróság (peres eljárás)bonthatja fel
-Élettársi kapcsolatot bíróság (peres eljárás) bonthatja fel
-És közjegyző (nemperes elj.)

Bejegyzett élettársi közösség joghatásai:

Házassággal azonos tartási, vagyonjogi, lakáshasználat jogához kapcsolódó és öröklési jogi joghatások

Különbségek:

1. nem fogadhatnak örökbe sem együttesen, sem az egyik bejegyzett élettárs partnerének gyermekét

2. nem alkalmazhatóak a házassági névviselés szabályai

3. emberi reprodukcióra irányuló eljárásokban nem vehetnek részt

4. apasági vélelmet nem keletkeztet

__________________________________________________________________________________--

Bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnése:

1. az egyik bejegyzett élettárs halálával

2. bírósági felbontással (polgári peres eljárás útján)

3. felek közös kérelmére, közjegyző általi megszüntetéssel (közjegyzői nemperes eljárás útján)→ felek egyező
akaratnyilvánítása esetén a bírósági eljárásnál rugalmasabb és gyorsabb

KÖZJEGYZŐI NEMPERES ELJÁRÁS FELTÉTELEI:

1. a bejegyzett élettársak befolyásmentesen, közösen kérik

2. egyik bejegyzett élettársnak sincs olyan gyermeke, akinek tartására a bejegyzett élettársak közösen
kötelezettek

3. a bejegyzett élettársak az őket egymással szemben terhelő, jogszabályon alapuló tartás, a közös lakás
használata, valamint a bejegyzett élettársi közös vagyon megosztása kérdésében közjegyzői okiratba vagy
ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglaltan megegyeztek

Ha a felek a fenti feltételeknek megfelelnek, a közjegyző végzéssel a bejegyzett ék-t megszünteti

____________________________________________________________________________________---

De facto és a bejegyzett ék. összehasonlítása:

de facto: -érzelmi és gazdasági közösség -létrejön: életközösség létesítésével
bejegyzett: -házasságszerű státusz – létrejön: kölcsönös akaratnyilvánítással és bejegyzéssel
______________________________________________________________________________________
Strasbourgi gyakorlat:
Schalk és Kopf kontra Ausztria (2010) döntésben lefektetett alapelv: az Emberi Jogok Európai Egyezménye nem
követeli meg a tagállamoktól az azonos nemű párok házasságának lehetővé tételét, a tagállamoknak e téren
mérlegelési joguk van.

- 47 tagállamból (EJEE-hez csatlakozott) jelenleg 11-ben van házasság (24-ben van viszont valamilyen jogi
elismerés (házasság vagy bejegyzett élettársi kapcsolat))

- azokban az országokban, ahol az azonos neműek házassága nem engedélyezett, az államnak kötelessége
valamilyen alternatív jogintézményt biztosítani az azonos nemű párok párkapcsolatainak elismerésére

- - 2003 óta a bíróság következetesen azt mondja, hogy az élettársi kapcsolat szabályozásában nem lehet
azonos és különnemű párok között különbséget tenni (ez az ún. Karner-alapelv), így ha egy jog
elérhető a különnemű nem házasságban élő pároknak, azt az azonos neműektől sem lehet megtagadni

- - 2013 óta a házasságon kívül nem lehet olyan új párkapcsolati formát bevezetni, amelyből a jogalkotó az
azonos nemű párokat kizárja (Vallianatos-ügy: Görögország olyan bejegyzett élettársi kapcsolatot akart
bevezetni, amely csak különnemű párok számára lett volna elérhető, erre a bíróság azt mondta, hogy ez
egyezményellenes). Eddig viszont a tagállamok dönthettek úgy, hogy csak különneműek házasságát
ismerik el, és semmilyen más intézményt nem biztosítanak se azonos, se különnemű párok számára.

Élettársi tartás:
a kapcsolat megszűnése utáni szolidaritás követelménye:
- kötelezett: teljesítőképes
-jogosult: önhiba hiánya, nem képes magát eltartani
_________________________________________________________________________________________

Tartásra való jogosultság feltételrendszere:

Tartásra való jogosultság feltétele: volt élettárs az életközösség megszűnése esetén

• önhibáján kívül

• nem képes magát eltartani

ÁLTALÁNOS ESETE:

• életközösség legalább 1 évig fennállt

• és az élettársak kapcsolatából gyermek született (együttes feltétel)

SPECIÁLIS (különös méltánylást érdemlő) ESETE: az életközösség megszűnését követő 1 év eltelte után válik
jogosulttá

• _________________________________________________________________________________________
Tartás nem kérhető

• Jogosulti oldal

• - Önhiba

• - Képes magát eltartani

• Érdemtelenség

• - Együttélés alatt

• - Együttélést megszűnését követően

• Kötelezetti oldal

• Nem teljesítőképes
Tartásra való érdemtelenség:
Aki a volt élettárssal szemben érdemtelenséget valósít meg, az nem jogosult tartásra (akkor sem ha a jogosult
rászorult és a kötelezett teljesítőképes)

• 1. ÉLETKÖZÖSSÉG IDEJE ALATT

• → súlyosan kifogásolható életvitele, magatartása járult hozzá alapvetően a kapcsolat megszűnéséhez

• 2. ÉLETKÖZÖSSÉG MEGSZŰNÉSÉT KÖVETŐEN

• → volt élettárs vagy vele együtt élő hozzátartozójának érdekeit durván sértő magatartást tanúsított

Érdemtelenség elbírálásánál figyelembe kell venni az arra hivatkozó fél magatartását is

___________________________________________________________________________________
V. számú Polgári Elvi Döntés a házastársi tartásra való érdemtelenségről:
A házasság felbontása esetén a tartást érdemtelenség címén attól a házastárstól kell megtagadni, aki a házasság
erkölcsi alapját a házasság felbontására is közreható magatartásával olyan súlyosan sértette, hogy tartása
házastársára a társadalmi felfogás szerint méltánytalan lenne.

→ Az érdemtelenség elbírálása során a bíróságnak nemcsak egyes tényeket, hanem a házasság egészét kell
mérlegre tennie.

→ Vannak azonban olyan esetek is, amikor a volt házastárs méltán tagad meg minden közösséget volt
házastársától anélkül, hogy ez utóbbi az érdekei ellen tört volna. A tartásra ugyancsak érdemtelenné kell
nyilvánítani a felelőtlen, erkölcstelen, kicsapongó életmódot folytató, valamint a súlyos megítélés alá eső
bűncselekményt elkövető volt házastársat.

_______________________________________________________________________________________________

_____________________________________________________________________________-
Élettársak lakáshasználatának rendezése:
I. SZERZŐDÉSES (Ptk. 6:517. §)

1. Élettársi jogviszony létrejöttekor vagy fennállása alatt

→ érvényes: közokiratba

vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba foglalva

2. Életközösség megszűnése után (megállapodás)

→ érvényes: nincs alakszerűséghez kötve

II. BÍRÓI (Ptk. 4:92-4:94.§)

→ szerződés vagy megállapodás hiányában bármelyik élettárs kérheti

→ figyelembe veszi a közös kiskorú gyermek megfelelő lakáshasználathoz fűződő jogát

1. Közös jogcím alapján lakott lakás (ld. házastársak közös lakcíme)

2. Kizárólagos jogcím alapján lakott lakás

_____________________________________________________________________________________-

Volt élettárs feljogosítása a kizárólagos jogcímen lakott lakás használatára:

Feltétele:

- életközösség legalább 1 évig fennállt és

- élettársak kapcsolatából származó kiskorú gyermek lakáshasználati jogának biztosítása érdekében

indokolt

Bíróság döntése:

1. elsősorban osztott használat

2. kizárólagos használat (bérlő jogállása→rendes felmondás megfelelő cserelakás felajánlásával) ha

- a lakáshasználatra jogosult közös kiskorú gyermekek legalább egyike feletti szülői felügyeleti jog gyakorlása ezt a
volt élettársat illeti meg és

- a kiskorú gyermek lakáshasználata másként nem biztosítható

Lakáshasználat bírói rendezése:

• -Közös jogcím: Tulajdoni hányad alapján történő megosztás

• Kizárólagos jogcím: Elsősorban osztott lakáshasználat (amennyiben fizikailag alkalmas és a körülmények

nem indokolják a kizárólagos használatot)
-Kizárólagos:

• - Szülői felügyeleti jog gyakorlása

• - Kiskorú gyermek lakáshasználata más módon nem megoldható

_______________________________________________________________________________________-

→ bíróság az osztott vagy kizárólagos használatot meghatározott időre vagy feltétel bekövetkezéséig is
biztosíthatja

→ nem tarthat igényt az osztott vagy kizárólagos lakáshasználatra, akinek más beköltözhető vagy egyoldalú
nyilatkozatával beköltözhetővé tehető lakása van
LAKÁSHASZNÁLAT ÚJRARENDEZÉSE Ptk. 4:95. § (osztott lakáshasználat esetén vagy ha a tulajdonos, haszonélvező
volt élettársat a lakás elhagyására kötelezte a bíróság)

- hivatkozási alap: a körülményekben bekövetkezett változás folytán a használat módjának változatlan

fenntartása

→ lényeges jogi érdekét vagy

→ közös kiskorú gyermek érdekét sérti

________________________________________________________________________________________-

Élettársak vagyonjogi viszonyai:

Elhelyezése a kötelmi jogi rendelkezések között, tekintettel arra, hogy minden élettársi kapcsolatot érint, azt is
ahol nem született közös gyermek

1. SZERZŐDÉSES

• élettársi együttélés idejére rendezik vagyoni viszonyaikat

• formája: közokirat vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokirat

• bármilyen olyan vagyonjogi rendelkezést kiköthetnek, amely a házastársak között érvényesülhet

• elsősorban egymás közötti vagyonjogi viszonyaik rendezése

• másodsorban 3. személyekkel szembeni vagyonjogi viszonyaik rendezése, amely csak akkor hatályos 3.
személyekkel szemben:

a) bevezették az élettársi vagyonjogi szerződések nyilvántartásába vagy

b) 3. személy a szerződés fennállásáról és annak tartalmáról tudott vagy tudnia kellett

:::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::::

2. JOGSZABÁLYON ALAPULÓ VAGY TÖRVÉNYES

• Élettársak az együttélés alatt önálló vagyonszerzők

• Életközösség megszűnését követően vagyonszaporulat (nem számítható a vagyonszaporulathoz az a

vagyon, amely a házastársak esetén különvagyonnak minősül) megosztása:

a)

→ közreműködés arányában

→ elsősorban természetben

b)

Ha a közreműködés aránya nem állapítható meg, egyenlőnek kell tekinteni (kiv. ha bármelyik élettársra nézve
méltánytalan vagyoni hátrányt jelentene)

Élettársak öröklése:
Bizottsági javaslat a törvényes öröklés szabályai szerint használati jogot örökölhetett volna

- Az örökhagyóval közösen lakott lakás, valamint a

- Hozzátartozó berendezési és felszerelési tárgyak vonatkozásában

Feltétele: legalább 10 évet élt együtt az örökhagyóval és annak halálakor is együtt éltek

→ haláláig megillette volna, függetlenül attól, hogy később házasságot köt vagy új élettársi kapcsolatot létesít

Hatályba lépett joganyag nem tartalmazta a túlélő élettárs törvényes öröklésének lehetőségét