Forrás: http://www.doksi.

hu

Cseh-Szombathy László - A házasság minősége

A XX. sz. utolsó harmadában jelentősen megváltozott a heteroszexuális kapcsolatok jellege és

működése. Elfogadott magatartássá vált a házasságon kívüli nemi élet; csökkent a
házasságkötések gyakorisága; visszaesett a gyermekvállalások száma és aránya; a
meggyengült a kapcsolatok stabilitása, a házasságok harmada, fele válással ér véget; a
házasságon kívüli együttéléseket is hasonló instabilitás jellemzi.
A fennálló vizsgálatok vizsgálatai bebizonyították, hogy a stabilitás nem garancia a
sikerességet illetően, a házasságok nagy része nem elégíti ki azokat az elvárásokat, melyekkel
a házastársak a párválasztáskor, házasságkötéskor vártak.
A házastársak szubjektíve eltérően értékelik kapcsolatukat, más a férj képe, más a feleségé a
házasságról; mindig két házasság van: egy a férjé és egy a feleségé.
Motivációk a házasság létrejöttében:
1)A partnerek egymás iránt érzett vonzódása, kötődése, azaz szerelme, hogy olyan
közösséggé váljon, mely biztonságot, stabilitást ad, fennmarad jóban-rosszban; kölcsönös a
vonzalom
2)a kölcsönösség sokszor nem áll fenn, az egyik fél szerelmes, a mási elfogadja a
ragaszkodást, a kiszolgálást, az adódó előnyöket, és ezek számbavételével dönt a házasság
mellett
3)mindkét fél racionális kalkuláció alapján megy bele a házasságba: járhat anyagi előnyökkel,
megszabadulást ad a már terhessé váló szülői családtól, gyermek utáni vágy
4)sodródó, a házasságot igazán nem kívánó, belekényszerülő házasságok: pl. terhesség.
Érzelmi kapcsolat
1)Intrinsic, azaz bensőséges a kapcsolat a felek között, a partner iránti szeretet meghatározó
2)Devitalizált, azaz közömbösség, érdektelenség a társsal szemben
3)Konfliktusos, azaz a gyűlölet, ellenszenv uralja a viszonyt
A társak közötti kommunikáció
A sikeres házassághoz nélkülözhetetlen, hogy a társak tudjanak egymással kommunikálni,
kapcsolatukat a nyitottság jellemezze; a problémákról való beszélgetés, bevonás a megoldás
keresésébe, a feszültségek levezetésébe.
Fontos, hogy a közlést fogadó fél kész legyen a másik meghallgatására, az
együttgondolkodásra, megértő közönség szerepét vállalja és együtt érző. Ennek ellentétje,
hogy a fél közönyösen hallgatja végig a társát, a témát elhárítja.
Ha sikeres a nyitottság megteremtése és fenntartása, a házasság mindkét fél számára a
legfontosabb közösséggé válik.
Konfliktusok a házasság elején
Ezek alól egy házasság sem mentes. A kapcsolat korai szakaszában háromféle reagálást
válthat ki:
1)a szőnyeg alá söprik a problémát, a feszültséget külső okokra vezetik vissza, bíznak abban,
hogy a dolgok maguktól is rendeződnek.
2)kitörnek, becsapottnak érzik magukat
3)józan mérlegelés, konstruktív megoldások keresése
Az intrinsic házasságban a felek a kapcsolatot olyan értéknek tekintik, hogy fenntartása
érdekében kompromisszumokra hajlandók. Ekkor nagy a jelentősége a folyamatos, nyitott
kommunikációnak.
A devitalizált házasságban a lényegtelen dolgokról folyó eszmecsere nem élezi ki az
ellentéteket. Változás, ha valamelyikük külső kapcsolatai a másik számára fontossá válnak,
megbolygatják az addigi közömbösséget => a közöny nem teljes, van még kötődés a társhoz,
éles konfrontációban nyilvánul meg.
Forrás: http://www.doksi.hu

Van, amikor a megoldáskeresés inkább az ellentétek kiélezését szolgálja, cél a másiknak

minél fájóbb sérülés okozása. Ekkor a felek már kifelé igyekeznek a kapcsolatból. A szakítás
azonban hosszú ideig várat magára, mert a házasság előnyöket nyújt, a bizonytalanság helyett
még a gyűlölt társ is jobb.
Konfliktusok később
A kapcsolat későbbi idejében fellépő konfliktusok okai a családi életet befolyásoló külső
körülmények megváltozásában rejlenek. Nem tartható fenn az addigi gyakorlat, jellemző ez a
házasság hatalmi struktúrájában.
Két típusa van:
1)mindkét félnek hasonló esélye van arra, hogy elképzelései érvényesüljenek a vitás
kérdésekben, illetve kompromisszum szülessen. Ekkor is lehet konfliktus, de kezelésére van
mód, mert mindkét félben hajlandóság van a kompromisszumra
2)a férj vagy a feleség akarata a meghatározó. Ha a házasság devitalizálódik, a viták nagy
része nem kelt nagy érdeklődést, egyre több területen hallgatólagos megállapodás születik
arról, hogy ki határoz. A kialakult rutint külső dolgok megzavarhatják, pl. a társ nyugdíjba
megy, pótcselekvésként irányít.
Fontosak a gyermek illetve a gyermektelenség körüli konfliktusok (mikor legyen, hány
legyen, mikor legyen). A megszületett gyerek miatt átrendeződnek dolgok, kevesebb idő a
partnerre, aki emiatt vesztesnek érzi magát. Ez lehet jogos, azonban a házasság ha bensőséges,
akkor ez nem jelenthet gondot. Sok esetben sajnos a gyerek lehet bűnbakk, villámhárítóként
szerepel egyéb okok miatti viszonyromlás esetén. Nemcsak a gyerek, pl. a szülők személye is
lehet konfliktus forrása. Egyik félben nagy a kötődés a szülői családhoz, tanácsért a fél
hazajár, ezt a fél sérelmezi. A baráti kör is ellenkezést válthat ki a másik félben, mert a velük
töltött idő hátráltat bizonyos családi funkciókat. Veszélyessé válhat a házasságra, ha a
kapcsolat izolálódik, elzárkózik a külső kapcsolatoktól, melyek új benyomásokat,
tapasztalatokat nyújthat.
Érdekes kérdés a nyitott házasság kérdése. Egyesek szerint a házasságon kívüli nemi élet
gazdagíthatja a társak személyiségét, új vonásokat visz a házaséletbe, csökkenti a
posványosodás veszélyét. E tekintetben erősen megoszlanak a vélemények, fő kérdés,
mennyire lehet kikerülni a féltékenység veszélyét. Ritka eset, amikor a bensőséges házasság
fennmarad az extramaritális kapcsolat mellett => vitális házasság.
Szex a házasságban
Nagy szerepet játszik a házasság minőségében azt, hogy mennyire elégedettek a szexuális
élettel a felek. Vizsgálódások eredményei azt mutatják, hogy a házasságok jelentős részében
az élmény elmarad az elvárásoktól, a hiányérzeteket kezdetben eltitkolják, később új partnerre
tesznek szert. Csalódásos szex mellett ritka a jó minőségű házasság, azonban ez nem elég a
sikeres házassághoz, de hosszú ideig fenntarthat rossz házasságot is.
Deviancia
A házasság a személyiség egyik legfontosabb alakítója, de a változás visszahat a családi élet
minőségére. Ha az egyik fél szokások rabja lesz, ezt deviánsnak nevezzük, pl. alkoholizmus,
kábítószer fogyasztása. Ezek gyakran irányulnak a feszültségek oldására, melyeknek lehet oka
maga a házasság. Ha ezek a devianciák eluralkodnak, konfliktusok állandó forrásává válnak.
Világnézet, normabeli azonosság, különbség
Vizsgálatok kérdése: mi a sikeres házasság titka: ha a felek személyisége, családi háttere,
társadalmi státusza azonos vagy különböző? A többség az azonosság mellett voksol.
Értékrendek és normák kategorizálása:
1)tradicionális: az örökölt, a szülőktől átvett követelményeket, előírásokat nem tekintik vita
tárgyának, feltétel nélkül e szerint cselekszenek (lehet vallási, politikai indíttatású)
2)racionális: mindenkinek jogában áll a különböző területekre vonatkozó normák között
válogatni, melyek sokszor nehezen egyeztethetők össze.
Forrás: http://www.doksi.hu

3)posztmodern: szkeptikusok a célok racionális kiválasztásában, kétlik, hogy a történések

kimenetele előre látható, a jelen lehetőségeit felértékelik.
A sikeresség szempontjából elsődleges mind a tradicionális, mind a racionális értékrend, a
posztmodern következménye viszont lehet az, hogy a felek nem kötnek házasságot, enélkül
élnek együtt, készek a bármikori megszüntetésre.
Anyagi alapok
A minőségre hatással vannak az anyagi körülmények. A szegénység, a nélkülözés miatt a
társak vádolhatják egymást, felelőst keresnek. A magas jövedelem inkább összetartó erő, de
nem gátolja a válást, hisz az újrakezdéshez nagyobbak a lehetőségek.