JOGI ALAPTAN

13. tétel
A jogszabályok fajai

Cogens jogszabály – kötelező betartani a jogi normában foglalt rendelkezést

az ezzel szembeni magatartás érvénytelen(semmis)

pl.: ingatlan adásvételi szerződést kötelező írásban megkötni

vagy

más által írt végrendeleten kötelező 2 tanú

Diszpozitív jogszabály – a jogi normában foglalt előírás csak arra az esetre vonatkozik, ha a felek
másképp nem rendelkeznek

a diszpozitív jogszabály másképp fogalmazva MEGENGEDŐ jogszabály

pl.: ptk.--> bérleti szerződés felmondása ha a felek nem másképp állapodtak meg akkor a hónap
közepéig közölve, a hónap végére lehet felmondani a szerződést, de ettől a felek ELTÉRHETNEK

Fogalom meghatározó jogszabály. Ezen jogszabály-fajta más jogi normákban szereplő kifejezéseket
definiál. Pl. A Büntető Törvénykönyvben ld. csoport, vagy a hozzátartozó fogalmat.

pl.: csoport: legalább 3 vagy több személy

hozzátartozó: egyenesági rokon, és a legközelebbi oldalági rokon

Utaló jogszabály. Ezen típus nem ad választ a konkrét jogvitára, hanem elvezeti a jogalkalmazót ahhoz
a jogszabályhoz, amely az adott esetre irányadó. Pl. Nemzetközi magánjog szabályai.

pl.: válás két különböző állampolgárságú ember között

Vélelem. A jogalkotó bizonyítottnak fogad el egy olyan tényt, amely az esetek túlnyomó többségében
nem szokott vitatott lenni.

Pl. apaság vélelme.  ha a gyermek házasságban születik, a gyermek apjának a férjet kell tekinteni,
DE ez egy megdönthető vélelem, bírósági per kezdeményezésre van jogosultsága az apának, ahol
bebizonyíthatja, hogy nem ő az apa

Fikció. A jogalkotó egy dolgot egy másik dologgal azonosnak vesz, holott nyilvánvaló, hogy a két
dolog egymással nem azonos.

Pl. kézbesítési fikció  hivatalos iratot a posta 2. kézbesítési kísérletét követő 5. napon kézbesítettnek
kell tekinteni
Szervezeti jogszabály. A jogalkotó a különböző jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező
szervezetek, illetve az állami szervek felépítését szabályozza ezen típusnál.

pl.: ptk.--> gazdasági társaságokat szabályozó könyve

Eljárási jogszabályok. Azt mutatják meg, hogy a jogalanyok jogaikat és kötelezettségeiket milyen
eljárási rend keretében érvényesíthetik. Pl. Polgári perrendtartás.

Kódex.

első típus:

Az ókorban és a középkorban a kódexek csak szokásjogi gyűjtemények voltak.

pl.: Werbőczy István: Tripartitum

második típus:

A modern értelemben vett kódex a Code Civil (1804) megszületésével jött létre, a modern kódex
jellemzője, hogy egy-egy jogterület legfontosabb jogi előírásait tartalmazza rendszerezett formában.

pl.: Ptk, Btk, BGB(német Ptk.), ZGB(svájci Ptk.)