Nemzetközi magánjog 1. Kidolgozott 2017.

KÜLÖNÖS RÉSZ
(Vincze Gabriella tételsora alapján)

20. Személyek I.: az ember személyes joga, személyek az új Kódexben, jogképesség,

cselekvőképesség, holtnak nyilvánítás, névjog (EUB döntésekkel), gondnokság, a
személyhez fűződő jogok megsértése
Az ember személyes joga:
Az új Kódex 15. §(1) bek. kimondja, hogy az ember jogképességét, cselekvőképességét és
személyiségi jogait személyes joga alapján kell elbírálni.
Szintén ide tartoznak az ember névviselésére vonatkozó rendelkezések is.
A jogalkotó ebben a részben helyezte el a gondnokság szabályait is.
A jogrendszerek az emberek személyes jogának meghatározására más és más kapcsolóelveket
alkalmaznak. Ezek általában:
 állampolgárság
 szokásos tartózkodási hely
objektív és szubjektív elemek, objektívnek minősül a tartózkodás időtartama és annak
körülményei, szubjektívnek a helyben maradásra irányuló szándék
tv: 3 § Az ember szokásos tartózkodási helye az a hely, ahol az adott jogviszony
összes körülményéből megállapíthatóan életvitelének tényleges központja van.
 lakóhely, az a hely, ahol az ember állandóan vagy a végleges letelepedés szándékával
lakik
 domicílum

Új kódex:
Fő kapcsolóelv: ÁLLAMPOLGÁRSÁG (közokirattal bizonyítható)
A kapcsolóelvek lépcsőzetes rendszere a következő:
1. állampolgárság
2. többes állampolgárság esetén, amely állampolgársághoz a szorosabb kapcsolat fűzi
3. többes külföldi állampolgárság esetén, amelyhez a legszorosabb kapcsolat fűzi
4. szokásos tartózkodási hely
5. magyar jog

Jogképesség: A jogképesség az élve születéshez kötött, a halállal szűnik meg.

Holtnak nyilvánítás: kódex 21. § a holtnak vagy eltűntnek nyilvánításra és a halál tényének
megállapítására a legtöbb jogrendszerhez hasonlóan főszabályként az eltűnt személyes jogát
rendeli alkalmazni
Cselekvőképesség: a természetes személy képes a tetteivel jogokat és kötelezettségeket
szerezni saját maga és mások számára
A jogrendszerek a teljes cselekvőképesség elérését a nagykorúsághoz kötik, de számos
probléma akad abból, hogy a különböző jogrendszerek különböző nagykorúsági életkorokat
állapítanak meg.
17. § (1) Azt a személyt, aki a személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes, a mindennapi életben tömegesen előforduló, és különösebb megfontolást nem
igénylő, belföldön kötött és teljesített csekély jelentőségű szerződései szempontjából
cselekvőképesnek kell tekinteni, ha a magyar jog szerint cselekvőképes lenne.
(2) Azt a személyt, aki személyes joga szerint cselekvőképtelen vagy korlátozottan
cselekvőképes, de a magyar jog szerint cselekvőképes lenne, egyéb vagyonjogi ügyletei
szempontjából is cselekvőképesnek kell tekinteni, ha az ügylet jogkövetkezményeinek
belföldön kell beállniuk.

Névjog:
Az ember a nevét születéssel, vagy családjogi aktussal szerzi meg: házasságkötés,
örökbefogadás; a név az ember személyes státusza meghatározása szempontjából
kiemelkedő jelentőségű, mert megmutatja a családi kapcsolatait, a nemzeti identitását,
feltárja mindazokat az információkat, amelyek a személyes identitása meghatározása
szempontjából elengedhetetlenül fontosak.
Az ember névviselése:
 személyes joga alapján
 kérelmére a magyar jog alapján

A házastársak névviselésére annak az államnak a jogát kell alkalmazni, amelynek:

 az elbírálás idején mindkét házastárs az állampolgára
 területén a közös szokásos tartózkodási helyük van
 területén az utolsó közös szokásos tartózkodási helyük van
 az eljáró fórum joga (lex fori)

A házasság felbontása vagy érvénytelenítése esetén, az új Kódex annak az államnak a jogát

köteles alkalmazni, amely alapján a házassági név keletkezett.

A külföldön érvényesen bejegyzett születési vagy házassági név belföldi elismerése:

 ha az érintett magyar állampolgár vagy házastársa e másik államnak is állampolgára
 az érintett magyar állampolgár szokásos tartózkodási helye abban az államban van
 nem lehet olyan külföldön érvényesen bejegyzett nevet elismerni, amely a magyar
közrendbe ütközik.
EUB döntések:
 Garcia Avello ügy
Többes állampolgárság/mozgás szabadsága/ diszkrimináció tilalma.
Az ember személyes joga, névjog.
Belgiumban letepedett spanyol apának (G. Avello) és belga anyának (I. Weber) kettős,
belga-spanyol állampolgárságú gyermekeik születtek. A belga névviselési szabályok
alapján a gyermekek az apai családnevet viselik. A szülők azt kérték, hogy a spanyol
jogban is tükröződő szokásoknak megfelelően, a gyermekek nevét az apa és az anya
családnevéből képezzék. A belga hatóságok megtagadták a kérelmet. A kérelemben
utaltak az Eksz 12. cikkére, mely szerint ne szenvedjenek hátrányos
megkülönböztetést. A Bíróság megállapította, hogy az Eksz 12. és 17. cikke kizárja
azt, hogy a család névviselés megváltoztatására irányuló kérelmét elutasítsák.
 Grunkin Paul ügy
Állampolgárság k. szokásos tartózkodási hely/ mozgás szabadsága. Természetes
személy névviselési joga.
Az ember személyes joga, névjog.
 Dániában szokásos tartózkodási hellyel rendelkező D. Paul és S. Grunkin német
állampolgárságú házaspárnak gyermeke született, akit Grunkin-Paul néven
anyakönyveztek, születése óta Dániában élt. A házaspár elvált, az apa Németországba
költözött a gyermek anyjával Dániában maradt. A gyermek úti okmányainak
kibocsátására állampolgársága szerint ( német hatóságok) hatóságok rendelkeznek
hatáskörrel, akik azonban megtagadták a gyermeknek a kettős vezetéknevet tartalmazó
okmány kiállítását, azzal az indokkal, hogy a német állampolgárok számára a német
jogszabályok ezt nem teszik lehetővé.
A Bíróság álláspontjában kimondta, hogy egy személy vezetéknevének
meghatározására vonatkozó szabályozás a tagállamok hatáskörébe tartozik, azonban a
határkörük gyakorlása során tiszteletben kell tartaniuk a közösségi jogot, kivéve, ha
olyan belső helyzetről van szó, amely semmilyen módon nem kapcsolódik a közösségi
joghoz.
 Ilonka Sayn Wittgenstein ügy
Állampolgárság/ mozgás szabadsága korlátja a közrend. Természetes személy
névviselésének joga.
Az ember személyes joga, névjog.
Egy Németországban lakóhellyel rendelkező osztrák állampolgárt örökbefogadott egy
német állampolgár. Az örökbefogadás következtében a hölgy megszerezte az
örökbefogadó vezetéknevét, annak nemesi címével együtt. Később az osztrák
alkotmánybíróság úgy döntött, hogy a nemesi előtagot tartalmazó neveket megtiltja, és
a további szerzéseket is. Ezek következtében a hölgy nevét kijavították hivatalból. Az
érintett a határozat ellen jogorvoslattal élt, amelyet elutasítottak. Arra hivatkozott,
hogy e rendelkezés sérti az Eumsz. 21. cikkét, amely a szabad mozgáshoz való joga,
mert két tagállamban két külön nevet kell viselnie, amelyből félreértés származhat.
A Bíróság rámutatott arra, hogy a névváltoztatás a társadalmi rend elemét képezi, és
annak a kockázata, hogy esetleg el kell oszlatni a személyazonossággal kapcsolatos
kételyeket, a mozgás szabadsága korlátozásának minősül.
 Nabiel Peter Bogendorff von Wolffersdorff ügy
Nemesi cím elismerése/ közrend.
Az ember személyes joga, névjog.
Nabiel Bagandi németországi Kalsruheban született, később névváltoztatásra irányuló
eljárása folytán megszerezte a Bogendorff családi nevet, másrészt felvette a Peter
keresztnevet is. Ezt követően személyi állapota módosulása folytán neve …-ra
változott meg.
Ezután az EK-ba költözött és német állampolgársága mellé megszerezte a brit
állampolgárságot is, melyek értelmében még hosszabb és bonyolultabb nemesi neve
lett. Ezután visszaköltözött német földre, majd kérvényezte, hogy a brittek által
szerzett nevét anyakönyveztessék visszamenőleg. A hivatal a német joggal való
összeegyeztethetetlenségre hivatkozva a bejegyzést megtagadta. Kifogásolta a név
közigazgatási alapelvekkel ellentétben álló gyakori módosítását, kivételesen a hosszú
és összetett voltát, valamint a nemesi címek eltörléséről szóló német alkotmányjogi
szabályokra.
A Bíróság kimondta, hogy valamely tagállam nem köteles elismerni az állampolgára
által szabadon választott és több nemesi elemet is tartalmazó megváltoztatott nevét,
mely e tagállam joga értelmében nem megengedett.
Gondnokság:
Főszabály: szokásos tartózkodási hely elve
A tv. a védelemre szorulók két csoportját különbözteti meg:
 akiknek a cselekvőképessége gondnokság útján korlátozásra kerül
 akiknél a cselekvőképességük érintetlenül hagyása mellett kerül sor valamilyen
védelmi intézkedés meghozatalára

Személyhez fűződő jogok megsértése:

23. § (1) A személyhez fűződő jogok megsértésére a sértett szokásos tartózkodási helyének -
jogi személy esetén a létesítő okirata szerinti székhelyének - jogát kell alkalmazni. E jog
alapján kell megítélni, hogy történt-e jogsértés, és e jog szerint kell megállapítani a jogsértés
következményeit.
(2) Akinek személyhez fűződő jogát megsértik, legkésőbb a perfelvételi szakban a bíróság
által megállapított határidőn belül választhatja:
a) annak az államnak a jogát, ahol érdekeinek központja található,
b) annak az államnak a jogát, ahol a jogsértő szokásos tartózkodási helye - jogi személy
esetén létesítő okirata szerinti székhelye - található, vagy
c) a magyar jogot.
(3) Az (1)-(2) bekezdést a személyhez fűződő jogok sérelmének a veszélye esetén is
alkalmazni kell.

21. Személyek II.: Az állam a nemzetközi magánjogban és az immunitás. A jogi

személyek + EUB döntések
Állam a nemzetközi magánjogban:
Állam jogalanyisága
o Közjog: államközi kapcsolatokban
o Magánjog jogviszonyokba, Ptk. szerint az államot polgárjogi jogviszonyaiban a
pénzügyminiszter képviseli, de más állami szerv is kaphat felhatalmazást a képviseletre.
o Szuverenitás hatása: államnak a joga hogy meghatározza magánjogi jogalanyiságának
terjedelmét, és meghatározza képviselőjét.

Állami immunitás:
Az állam más állam joghatósága és alanyi joga alá nem vonható, mely állami szervek
cselekvése számít be közvetlenül az államnak? (központi hatalmi, igazhatási szervek, állam
tulajdonában lévő vállalat)
• Abszolút immunitás: államot minden jogviszonyban teljes mentesség illeti
• Funkcionális (relatív immunitás): nem illeti meg az államot az immunitás, ha polgári
és kereskedelmi jogi szerepben jár el (1972-Európai Immunitási Egyezmény)

Jogi személyek:
A jogi személyek személyes joga vagy más néven honossága az ember személyes joga
mintájára alakult ki és kiterjed a jogi személy:
 keletkezésére
 jogképességére
 átalakulására
 egyesülésére
 szétválására
  megszűnésére
 személyhez fűződő jogaira
 képviseletére
 tagok egymás közötti viszonyaira

Kapcsolóelvek: (főszabály: bejegyzés elve)

1. bejegyzés vagy inkorporáció: annak az államnak a joga lesz a mérvadó, amelyben a
társaságot nyilvántartásba vették
2. székhely elve: a jogi személy tényleges székhelye szerinti joghoz köti a honosságot
3. központi ügyintézés helye

Elsődleges letelepedési szabadság: a társaság, eredeti honosságának megtartása mellett

szabadon áthelyezheti székhelyét egy másik tagállamba
EUB döntés:
 Daily Mail ügy
PAPÍRON: Elsődleges letelepedési szabadság, központi ügyintézés áthelyezése.
KÖNYVBEN:Másodlagos letelepedési szabadság, a nemzeti jog megkerülése, a
közérdek imperatív szabályai.
A jogi személyek személyes joga, honossága.
A DM az EK-ban bejegyzett gazdasági társaság, bejegyzett székhelye is itt található.
A társaság benyújtotta az Őfelsége Kincstárának a hozzájárulási kérelmet, mely szerint
jogi személyiségének megtartásával áthelyezheti külföldre a társaság ellenőrzési és
központi funkcióit. A társaság nem titkolt célja a kedvezőbb holland adófizetés
kihasználása. A Kincstár azt javasolta, hogy az eszközök egy részét értékesítsék
belföldön, de a társaság ezt megtagadta az Eksz 52 és 58. cikkére hivatkozva. Hiszen a
letelepedési szabadság az egyik legalapvetőbb alapelv, melyet a társaságok számára a
közösségi joggal biztosítani kell.
 Überseering ügy
Elsődleges letelepedési szabadság.
A jogi személyek személyes joga, honossága.
Az Überseering Kft. Hollandiában bejegyezett cég, akik vásároltak egy németországi
ingatlant, amelynek kisfestésével egy német céget bíztak meg, de elégedetlenek voltak
a munkájukkal, ezért keresetet indítottak ellenük. A Bíróság először azt vizsgálta,
hogy a felperesnek van-e perképessége. ( perképesség feltétele a jogképesség, minden
cég elvileg jogképes) A BGH joggyakorlata szerint, egy társaság jogképessége
aszerint alakul, hogy mely államban van a társaság tényleges központi ügyvezetése, ez
az úgyn. székhely elve. A másik kapcsolóelv a bejegyzés elve, mely szerint annak az
államnak a jogképessége van, ahol bejegyezték. Ebben az esetben a társaság
honossága megtartása mellett áthelyezheti a székhelyét egy másik államba.
A Bíróság megállapította az Eumsz. 43 és 48. cikke alapján, hogy az elsődlegs
letelepedési szabadság szerint, a cég jogszerűen gyakorolja a letelepedéshez való
jogát, ezen tagállam nem tagadhatja meg a társaság jog és perképességének
elismerését.

Másodlagos letelepedési szabadság: a társaság, honossága megtartása mellett más

tagállamban szabadon létesíthet fióktelepet vagy ügynökséget
EUB döntések:
  Centros ügy
PAPÍRON: Másodlagos letelepedési szabadság.
KÖNYVBEN: Elsődleges letelepedési szabadság. Bejegyzés és székhely elvének
kollíziója.
A jogi személyek személyes joga, honossága.
A centros-t az EK-ban jegyeztették be a dán állampolgárságú házaspár. Különösebb
jogi érdek nem fűzte őket a dánokhoz ezért kérvényezték a társaság fióktelepének
bejegyzését Dániába. Az igazgatóság a bejegyzési kérelmet elutasította, azzal az
indokkal, hogy a társaság, mivel a bejegyzés helyén gazdasági tevékenységet nem
végzett, valójában nem fióktelepet, hanem kft-t kíván létrehozni.
A Bíróság kimondta, hogy az Eksz-ben biztosított jog a másodlagos letelepedési
szabadság, tekintet nélkül arra, hogy a társaság nincs tökéletesen harmonizálva, mint
ahogy az is, hogy a társaság kizárólag a fióktelepén folytat gazdasági tevékenységet.
 Inspire Art ügy
KÖNYVBEN: Elsődleges letelepedési szabadság
PAPÍRON: Másodlagos letelepedési szabadság.
A jogi személyek személyes joga, honossága.
Az EK-ban jegyezték be. A társaság fióktelepet jegyeztetett be Hollandiában, de a
nyilvántartásban nem szerepelt utalás arra, hogy a társaság formálisan külföldi
társaságnak minősül. (nincs valódi kapcsolata az alapításhoz tartozó állammal) Az
amszterdami kereskedelmi kamara indítványozta a cégbejegyzés kiegészítését a
formális külföldi társaság toldatra.
A Bíróság megismételte a Centros ügyben kifejtetteket, mely szerint nem releváns,
hogy miért egy adott tagállamban alapították a társaságot és hogy gazdasági
tevékenységet kizárólag miért egy másik tagállamban folytat. Nem minősül joggal
való visszaélésnek.

Jogalap: EUMsz. 49. cikk és 54. cikk

22. tétel NEM KELL (szellemi alkotások joga)

23. Nemzetközi családjog I.: jogforrások, a házasság nemzetközi magánjogi

szabályai, rokonság szabályai, a házasság felbontása, különválás, érvénytelenítés,
és ezek joghatósági szabályai a Brüsszel II. rendeletben+EUB döntések
Jogforrások:
 elsődleges uniós: Alapjogi Charta
Szabadsághoz, család és magánélet tiszteletben tartásához, a házasságkötéshez és
a családalapításhoz való jogokat védi.
 másodlagos uniós:
o A Tanács 2201/2003/EK rendelete a házassági ügyekben és a szülői
felelősségre vonatkozó eljárásokban a joghatóságról, valamint a határozatok
elismeréséről és végrehajtásáról (Brüsszel IIa.)
o A Tanács 4/2009/EK rendelete a tartással kapcsolatos ügyekben a
joghatóságról, az alkalmazandó jogról, valamint a határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról, valamint az e területen folytatott együttműködésről (Tartási
rendelet)
 o A Tanács 664/2009/EK rendelete a házassági ügyekben, a szülői felelősségre
vonatkozó eljárásokban, valamint a tartással kapcsolatos ügyekben a
joghatórásról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról, továbbá
a tartással kapcsolat ügyekben az alkalmazandó jogról szóló, a tagállamok és
harmadik országok között létrejövő megállapodásokkal kapcsolatos
tárgyalásokra és e megállapodások megkötésére vonatkozó eljárás
létrehozásáról
o A Tanács 1259/2010/EU rendelete a házasság felbontására és a különválásra
alkalmazandó jog területén létrehozandó megerősített együttműködés
végrehajtásáról (Róma III.)
 Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia égisze alatt alkotott egyezmények
o A gyermektartási kötelezettség tárgyában hozott határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról
 ENSZ egyezmények
o A tartásdíjak külföldön való behajtásáról New Yorkban, az 1956. évi június hó
20. napján kelt nemzetközi egyezmény
 az Európa Tanács égisze alatt létrejött egyezmény
o Az emberi jogok és az alapvető szabadságok védelméről szóló egyezmény

Hierarchia:
1. Uniós rendeletek (univerzális hatály, harmadik ország jogára is)
2. Nemzetközi egyezmények (ha van rendelet, akkor mindig az az első)
3. Hazai nemzetközi magánjogi szabályok (ha nincs rendelet vagy egyezmény)

Magyar szabályozás:
Különös rész III. fejezet- családjogi rész általános rendelkezések
Különös rész IV. fejezet- élettársakra és a bejegyzett élettársakra vonatkozó különös
rendelkezések
Elvek:
 rugalmas szabályozás
 a felek eddiginél nagyobb autonómiája
 konkrét kapcsolóelvek
 lex fori a főszabály
 a gyermek mindenek felett álló érdeke

A házasság nemzetközi magánjogi szabályai:

A házasság fogalmára, megkötésére, érvényességére egyelőre nincs egységes uniós
szabályozás. Számos multilaterális nemzetközi egyezmény született a házasság
jogintézményével összefüggésben, de nem mondhatóak túl sikeresnek. pl: férjezett nők
állampolgárságáról szóló ENSZ egyezmény.
A házasság fogalma, megkötésének feltételei, létezése vagy nem létezése, érvényessége
globálisan számos variációt mutat, az azonban vitathatatlan, hogy ezek mindig anyagi jogi
kérdések, amelyekkel a nemzetközi magánjog nem foglalkozik.
Kollíziós jogi szempontból vizsgálva, hogy az egyes jogrendszerekben mi tekintendő
házasságnak, MINŐSÍTÉS körébe esik. Az új Kódex 4. § szerint a jogintézmény minősítésére
főszabályként a magyar jog fogalomrendszere alkalmazandó.
Megkötése, érvényesség:
Meghatározza a házasságkötés anyagi és alaki feltételeit.
 A házasságkötés érvényességének anyagi jogi feltételeit a házasulóknak a
házasságkötés idején fennálló személyes joga szerint kell elbírálni. Ez konjunktív
feltétel, vagyis ha a házasulóknak a személyes joga a házasságkötés idején különböző,
a házasság csak akkor érvényes, ha ennek anyagi jogi feltételei mindkét házasuló saját
személyes joga szerint fennáll. Ha a házasulóknak személyes joga közös, akkor
értelemszerűen egyszerű a helyzet. A személyes jog meghatározása tekintetében a
házasságkötést megelőző időpont irányadó, a házasságkötéssel esetlegesen
megszerzett állampolgárságot már nem lehet figyelembe venni.
 Alaki feltételire a megkötés helyén vagy idején hatályos jog, vagyis a lex loci
celebrationis elve. De a magyar állampolgár külföldön kötött házasságát MO.-on
anyakönyveztetni kell.
 Különös közrendi szabály: ha a házasulok a házasságot Mo-on kívánjak megköti és a
magyar jog szerint elháríthatatlan akadály áll, a házasság nem köthető meg, ilyen
abszolút akadály: korábbi házasság, közeli hozzátartozó, gyermekkor. Nem magyar
állampolgár Mo.-on történő házasságkötése kapcsán tehát főszabály szerint igazolnia
szükséges, hogy a házasságkötésnek az értintett személyes joga szerint akadálya
nincsen.

Házastársak személyi és vagyoni viszonyai:

A házastársak személyi és a vagyoni viszonyai tekintetében egységes szabályokat alkot a
Kódex. A házastársi tartással kapcsolatos kérdések nem tartoznak a törvény hatálya alá,
azokat a Tartási rendeletet szabályozza.
A házastársak személyi és vagyoni viszonyaira, ideértve a vagyonjogi megállapodást is,
lépcsőzetes szabályt állít fel, annak az államnak a jogát kell alkalmazni:
1) amelynek elbírálása idején mindkét házastárs az állampolgára, ennek hiányában
2) közös szokásos tartózkodási hely, ennek hiányában
3) utolsó közös szokásos tartózkodási hely, hiányában
4) lex fori
DE kitérő klauzula: irányadó jognál lényegesebben szorosabb kapcsolódik, kivételesen azt
alkalmazza.
Korlátozott jogválasztás érvényesül: időbeli korlátja: legkésőbb a perfelvételi szakban és csak
a jövőbeni megállapodásukra van hatással, a következő jogok egyikét választhatják:
1) annak az államnak a joga, amelynek a házastársak egyike a megállapodás megkötésének
időpontjában az állampolgára;
2) amelynek területén a házastársak egyike a megállapodás megkötésének időpontjában
szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik;
3) lex fori.
továbbá a törvény nem zárja ki több jog alkalmazását (dépecage) és a házassági vagyonjogi
szerződésre is jogválasztás enged.

Rokonság szabályai:
 családi jogállás: az új Kódex a családi jogállásra vonatkozó szabályaiban alapvetően
a gyermek mindenek felett álló érdekeinek védelmét kívánja kifejezésre juttatni.
Jogállás tartama: apaság és anyaság megállapítása, apaság vélelmének megdöntése.
 Főszabály a gyermek születési idején fennálló személyes joga, de az apai elismerést
eltérően szabályozza aszerint, hogy megszületett gyermek (elismerés idején fennálló
személyes joga) vagy megfogant, de még meg nem született gyermek (anya fennálló
személyes joga). Az elismerést alaki okból nem lehet érvénytelenek tekinteni, ha
alakilag érvényes a magyar jog vagy az elismerés helyén és idején hatályos jog szerint.
Tételként nevesíti, hogy amennyiben a gyermeknek kedvezőbb, a külföldi jog helyett a
magyar jog is alkalmazható. Amennyiben pedig az apai státusz még üres és az ügy egy
másik külföldi joggal szorosabb kapcsolatban áll, akkor utóbbi jog szabályai az
irányadóak.
 örökbefogadás: uniós jogforrás nincs, de a gyerekeknek a nemzetközi
örökbefogadások terén való védelemről és együttműködésről szóló Hágai
egyezményhez Mo. csatlakozott, amelyben kimondja a gyermekek mindenekfelett álló
érdekeinek védelmét, legfőbb szempont csak 18. év alatt fogadható örökbe. Akkor
alkalmazandó, ha a származási államban szokásos tartózkodási hellyel rendelkező
gyermeket egy másik államba átviszik örökbefogadás céljából.
Házastársak általi örökbefogadás esetén lépcsőzetes szabály: közös állampolgárság;
házastársak közös szokásos tartózkodási helye; lex fori. Továbbá lehetővé teszi a
visszautalást és az egyszeri továbbutalást, amennyiben az örökbefogadásra
alkalmazandó jog megállapításának alapja az állampolgárság.
 gyámság: Hágai Egyezmény, univerzális alkalmazás, az egyezmény személyi hatálya
a gyermekekre születésük pillanatától a 18. életévük betöltéséig terjed ki.
Új kódex kimondja, a szülő és a gyermek közötti jogviszonyra, valamint a gyámságra
terjed ki, főszabályként az eljáró bíróság államának joga alkalmazandó (lex fori),
kivételesen alkalmazhatja vagy figyelembe veheti annak a másik államnak a jogát,
amellyel az ügy szoros kapcsolatban van

A házasság felbontása, a különválás és az érvénytelenítés:

A házasság felbontását és különválást 2 Uniós rendelet szabályozza:
 Brüsszel II.a a joghatósági kérdések megválaszolására, valamint a külföldi határozatok
elismerésére és végrehajtásra;
 valamint a Róma III. rendelet az alkalmazandó jog mehatározására

Brüsszel IIa. és joghatósági szabályai:

 területi hatály: minden tagállam kivéve Dánia
 időbeli hatály: 2005. március 1-je óta
 személyi hatály: kizárólag a nemzetközi magánjogi jogviszonyokban alkalmazható,
ha a tényállás több államra kiterjed. Nincs univerzális hatálya ezért pontosan
meghatározza, hogy milyen esetekben kell alkalmazni:
o ha az alperes szokásos tartózkodási helye valamely tagállamban van;
o valamely tagállam állampolgára,
o vagy domicile-ja.
 tárgyi hatály: házasságok felbontására és a különválásra vagy a házasság
érvénytelenítésére.
Nem tartalmaz egységes definíciót a házasság meghatározására, ugyanakkor a
tagállami bíróságoknak a házasság fogalmát saját nemzeti joguk alapján, de a rendelet
céljával összhangban kell értelmezni.
 A rendeletet alkalmazni kell, fügétlenül attól, hogy mi a házasság felbontásának
jogalapja, pl:azért szűnt meg mert valamelyik házastárs vétkessége okozta; felek közös
megegyezése; házasság helyrehozhatatlan megromlása miatt; tényleges különválás;
tényleges bontó ok nélküli bontás miatt.
Nem terjed ki hatálya a különféle együttélési kapcsolatok felbontására. Továbbá az
egyéb házassággal összefüggő kérdésekre: tartási kötelezettség (tartási rendelet);
házassági vagyonjogi kérdések, házasság anyagi és alaki kellékeire (ez valójában
előkérdés).

Általános joghatóság: házastársak szokásos tartózkodási helyének elve, míg mindkét

házastárs állampolgársága csak kisegítő elv, de nincs sorrendiség ez utóbbi inkább alternatív.
Fennmaradó joghatóság: azon tagállam nemzeti joga határozza meg, amelyben a
bontókeresetet a felperes benyújtja, ez megtöri a rendelet eredeti célját, amely az unióban
megteremtődő egységes joghatósági rendszer megalkotására irányult. Ilyenkor tehát a lex fori
– az Új Kódex alkalmazandó: a házastárs magyar állampolgársága megalapozza a magyar
joghatóságot, az új Kódex a házasság létezésének/ nemlétezésének megállapítása iránti eljárás
tekintetében az egyik fél magyar állampolgársághoz köti a belföldi joghatóságot.

Külföldi határozatok elismerését és végrehajtását a kölcsönös bizalom elvére kell alapozni és

az elismerés megtagadásának jogalapját a szükséges minimális szinten kell tartani. A rendelet
felsorolja, hogy az
Közrendi klauzula: közrendbe ütközés csak belföldi érintettség esetén lehetséges, a határozat
érdemben semmilyen körülmények között sem vizsgálható felül illetve a külföldi határozat
elismerése nem tagadható meg amiatt, hogy annak a tagállamnak a joga, ahol az elismerést
kérik, azonos tényállás mellett nem tenné lehetővé a házasság felbontását, különválást vagy
érvénytelenítés megállapítását.

EUB döntés:
C-160/08 Hadadi ügy: A kettős állampolgárság megítélése a házassági perek joghatósági
szabályaiban.
A magyar állampolgárságú Hadadi László és Meskó Csilla Márta Mo-on kötött házasságot,
majd 1980-ban kivándoroltak Franciao-ba, ahol megszerezték az állampolgárságot. Hadadi
László 2003-ban pert kezdeményezett házasságának felbontása iránt Mo-on, amelyet a PKKB
ítéletével felbontott. Meskó Márta 2003-ban Franciao-ban kérelmezte a házasság felbontását,
amelyet az ügyekben eljáró bíróság a magyar eljárásra tekintettel elfogadhatatlannak
nyilvánított és elutasított. Erre M.M. fellebbezett,, majd a párizsi fellebbviteli bíróság
hatályon kívül helyezte az elsőfokú bíróság végzését, amelyet azzal indokolt, hogy a magyar
bíróságnak, a házasság felbontására irányuló ítélete nem ismerhető el, mivel annak nem volt
joghatósága, tekintettel arra, hogy a házastársak szokásos tartózkodási helye Franciao. volt,
állampolgárságukon kívül szorosabb kötelék nem fűzi őket Mo-hoz.
Hadadi László felülvizsgálati kérelmet nyújtott be arra hivatkozva, hogy a magyar bíróság
ítéletének meghozatalakor Mo. már az EU tagja volt, és így ezen ítélet Francio-ban való
elismerésének kérdésében már alkalmazni kellett volna a BrüsszelIIa. rendeletet, amelynek
értelmében annak a tagállamna a bíróságai is joghatósággal rendelkeznek a házassági
bontóperre, amelynek mindkét házastárs állampolgára.

 Alkalmazandó jog meghatározása - Róma III:

 o Hatálya:
 univerzális: a rendelet alapján kijelölt jogot akkor is kell alkalmazni, hogyha
ez egy harmadik állam joga
 tárgyi házasság felbontása és különválás – nem terjed ki:
 házasság létezése / nem létezése
 névviselés
 tartás
 szülői felelősség
 vagyonjogi kérdések
 házasság érvénytelenítése ( Brüsszel IIa. : igen )
 időbeli: 2012.
o a házasság fogalmát nem tartalmazza a rendelet
o Kapcsolóelvei:
 korlátozott jogválasztás:
bármikor megköthető, legkésőbb a bírósághoz fordulós időpontjáig
 közös szok. tart. hely
 legutóbbi, amennyiben egyikük még mindig ott él
 egyikük állampolgársága
 lex fori
 jogválasztás hiányában (lépcsőzetes!):
 közös szok. tart. hely (ennek hiányban és így tovább)
 legutóbbi, amennyiben egyikük mindig ott él
 közös állampolgárság
 lex fori
 szükségképpeni: az eljáró hatóság jogát kell alkalmazni, ha a felhívott nem
jog nem rendelkezik a házasság felbontásáról
o kizárja renvoi-t, akárcsak a Róma I. és II.

24. Nemzetközi családjog II.: tartási kötelezettségek, a de facto- és a bejegyzett

élettársak
Jogforrások:
Az egymással összeütközésbe kerülő jogrendszerek közül melyik lesz az irányadó a tartási
jogviszonnyal összefüggésben felmerülő kérdésekre?
A tartásra vonatkozó jog kiterjed a tartási viszony minden elemére:
1) van e a felek között tartási kötelezettség
2) ki a jogosult ki a kötelezett
3) kötelezettség mértéke;
4) keletkezés időpontja
5)tartás kiszámításának és szinten tartásának módja
Jogforrások: Tartási rendelet, Hágai Jegyzőkönyv.

Tartási rendelet:
 Tárgyi hatály: családi kapcsolatból fakadó valamennyi tartási kötelezettségre, az
alapvetően tartásra jogosult személyek közötti egyenlő bánásmód elvének az
érvényesítése érdekében.
  Területi Hatály: Minden tagállamban kivéve Dánia, illetve UK helyzet felemás,
rendelet exequatur (mert a hágai egyezményhez nem csatlakozott így bizonyos
rendelkezések rá nem vonatkoznak)
 Univerzális hatály: ha az alperes szokásos tartózkodási helye harmadik államban
található, már nem zárja ki a közösségi joghatósági szabályok alkalmazását, és ezen
túl nem lehetséges a nemzeti joghatósággal kapcsolatos szabályaira

Fogalmak:
Alanyok köre: Jogosult: az a természetes személy, aki tartásra jogosult, vagy tartási igényt
érvényesít; kötelezett: minden olyan természetes személy, aki tartásra kötelezett, vagy aki
szemben a tartási igényt érvényesítik.

Joghatósági szabályok: vagylagos joghatósági rendszert állít fel, amelyben szokásos

tartózkodási hely elve meghatározható jelentőségű, eszerint joghatósággal rendelkezik:
• Alperes szokásos tartózkodási helye szerinti
• Jogosult szokásos tartózkodási helye szerinti
• Személyi állapottal összefüggő ügyekben joghatósággal bíró,
• Szülői felelősséggel összefüggő ügyekben joghatósággal rendelkező bíróság

4. cikke szabályozza a kikötött joghatóságot: Brüsszel I. a -hoz képest három eltérés:

• A felek rendelet által felkínált joghatóságok közül választhatnak, amely feltételeknek a
megállapodás megkötésekor vagy a bírósághoz fordulás időpontjában teljesülnie kell.
Felek tehát kiköthetik azon tagállam bíróságát,
1) amelynek területén valamelyik fél szokásos tartózkodási található;
2) amelynek valamelyik fél az állampolgára,
3) a házassággal kapcsolatos ügyek elbírálásra jogosult, vagy amelynek a területén legalább
egy évig volt a szokásos tartózkodási helyük.

• Joghatósági kikötésre vonatkozó megállapodás kizárólag írásban köthető

• Joghatóságról való megállapodás alkalmazási köre jelentősen szűkösebb lett-
megállapodás nem köthető kiskorú gyermekkel szembeni tartási kötelezettséggel kapcsolatos
jogvitákban. Továbbá rendelkezik a perbe bocsátkozáson alapuló joghatóságról és a
kiegészítő joghatóságról. Illetőleg a forum necessitatis szükségképpeni eljárás elvén nyugvó
joghatósági szabályokról (pl: polgárháborús helyzetben)

Hágai Jegyzőkönyv –kollíziós szabályok:

A Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencia fogadta el a tartási kötelezettségekre
alkalmazandó jogról szóló jegyzőkönyvet. A Jegyzőkönyv a EU-n belüli alkalmazása
biztosítja, hogy tartási ügyekben egységes és összehangolt kollíziós szabályokat
alkalmazzanak a tagállamokban, kivéve azon államokat amelyek nem csatlakoztak.
 Tárgyi hatály: teljes mértékben összhangban van a Tartási rendelettel
 Területi hatály: Dánia és Uk kivételével minden tagállam – univerzális hatályú
 Időbeli hatály: 2011 július 18.-át követően indult tartási kötelezettségekre vonatkozó
eljárásokban, vagy megállapodásokra, illetve határozatokra kell alkalmazni
Joghatóság:
A tartási kötelezettségekkel kapcsolatban határozathozatalra joghatósággal rendelkező
bíróság:
• az a bíróság, amelynek illetékességi területén az alperes vagy a jogosult szokásos
tartózkodási hellyel rendelkezik; vagy
• az a bíróság, amely a személyi állapottal (például válással) vagy a szülői felelősséggel
kapcsolatos ügyekben indított kereset vizsgálata tárgyában joghatósággal rendelkezik,
amennyiben ahhoz tartási kötelezettség megállapítására irányuló kérelem társul (feltéve, hogy
ez a joghatóság nem kizárólag valamelyik fél állampolgárságán alapul).

Azt az esetet kivéve, ha a jogvita 18. életévét be nem töltött gyermekkel szembeni tartási
kötelezettséggel kapcsolatos, a felek bizonyos feltételek mellett megállapodhatnak arról, hogy
a jogvita rendezésére valamely uniós ország bírósága (i) rendelkezzen (ek) joghatósággal.
• Amennyiben az alperes megjelenik valamely uniós ország bírósága előtt, az adott
bíróság rendelkezik joghatósággal, kivéve, ha az alperes ezt kifogásolja.
• Ha a fent említett feltételek egyike sem teljesül, a jogvita bizonyos feltételek mellett a
két fél állampolgársága szerinti uniós ország bíróságai elé terjeszthető.
• Végül: ha a fent említett feltételek egyike sem teljesül, és az eljárás nem folytatható le
ésszerűen abban az országban, amelyhez a jogvita szorosan kapcsolódik, a kereset azon uniós
ország bírósága elé terjeszthető, amelyhez az ügy kielégítő mértékben kapcsolódik.

Jogválasztás: speciális korlátozott kikötésre ad lehetőséget

Határozatok elismerése, végrehajtósága, végrehajtása: három különböző eljárási rendet
határoz meg
• Azon tagállamokban hozott határozatok, amelyek a Hágai Jegyzőkönyv alá tartoznak:
rendelkezik az exequatur eljárás eltörléséről: tehát az egyezmény hatálya alá tartozó
tagállamok által hozott határozatokat, a többi állam köteles elismerni
• Azon tagállamok, amelyek nem tartoznak: ilyen tagállamoknál az exequatur
megmarad.
• Valamennyi határozat vonatkozásában alkalmazandó

DE FACTO ÉS BEJEGYZETT ÉLETTÁRSAK:

Az új Kódex szabályai az irányadóak egységes uniós szabályozás és nemzetközi
egyezmények hiányában.

De facto élettársak:
A különböző nemű személyek között létrejött de facto élettársi kapcsolatát érintő kollíziós
jogi tényállások elbírálása jelenleg rendkívül problematikus. Mivel nehéz nyomon követni,
hogy az élettársi kapcsolat mikor jött létre, meddig tart – nehézségeket okoz a joghatások,
vagyonjogi igények elbírálása.
A Kódex speciális szabályt fogalmaz meg az élettársi kapcsolatokra nézve, háttérszabályként
a házasságra vonatkozó kollíziós szabályokból indul ki, ezáltal biztosítja a jogszabályi háttér
összhangját az alkalmazandó jog meghatározására. Ezen lépcsőzetes rendszer a következő:
• főszabály: felek közös állampolgársága, ennek hiányában
• felek közös szokásos tartózkodási helye
• ha nem állapítható meg a fentiek közül egy sem, akkor lex fori joga
Továbbá lehetővé teszi a jogválasztást

Bejegyzett élettársak:
A névviselés kivételével a házasságra vonatkozó szabályokat rendeli megfelelően alkalmazni
a törvényt meghatározott eltérésekkel. A bejegyzett élettársi kapcsolat létesítésének nem
akadálya, illetve annak érvényességét nem érinti, ha a leendő bejegyzett élettárs személyes
joga az azonos neműek bejegyzett élettársi kapcsolatát nem ismeri, ha az alábbi konjunktív
feltételek fennállnak:
• a magyar állampolgársággal nem rendelkező leendő bejegyzett élettárs igazolja, hogy
személyes joga szerint házasságkötésének nem lenne akadálya, és
• legalább az egyik leendő bejegyzett élettárs magyar állampolgár vagy belföldön
szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik. ->Ezen esetekben a magyar jogot kell alkalmazni

A bejegyzett élettársi kapcsolat megszűnésére lépcsőzetes szabályt állít fel, annak az államnak
a jogát kell alkalmazni,
a) amelynek területén a bejegyzett élettársi kapcsolat megszüntetésére irányuló eljárást
megindító kereset vagy kérelem benyújtásakor a bejegyzett élettársak szokásos tartózkodási
helye található, ennek hiányában
b) amelynek területén a bejegyzett élettársak utolsó szokásos tartózkodási helye található,
ha ez a tartózkodási hely a kereset vagy kérelem benyújtásától számított egy évnél nem
régebbi időpontban szűnt meg, feltéve, hogy a kereset vagy kérelem benyújtásakor az egyik
bejegyzett élettárs még mindig ebben az államban tartózkodik, ennek hiányában
c) amelynek a kereset vagy kérelem benyújtásakor mindkét bejegyzett élettárs az
állampolgára volt.

Kisegítő szabály: az eljáró bíróság vagy más hatóság jog (lex fori).

25. Nemzetközi dologi jog

Jogforrások:
Az alkalmazandó jogot elsősorban az adott ország belső kollíziós szabályai határozzák meg.
Ez hazánkban a 2017. évi 28. törvény a nemzetközi magánjogról, az új Kódex.
Főbb multilaterális egyezmények:
 Hágai Egyezmény a nemzetközi adásvételről
 Ottawai Egyezmény a nemzetközi pénzügyi lízingről

Az EU főbb jogforrásai:
 fizetésképtelenségi rendelet
 öröklési rendelet
 98/26/EK irányelv a fizetési és értékpapír elszámolási rendszerekben az elszámolások
véglegességéről
 2011/7/EU irányelv a kereskedelmi ügyletekhez kapcsolódó késedelmes fizetések
elleni fellépésről

Kapcsolóelvek:
1. fekvési hely joga (lex rei sitae): ahol a dolog fekszik
A dolog fekvésének helyén irányadó jog annak az államnak a joga, amelynek területén
a dolog a jogi hatást kiváltó tény létrejöttének időpontjában van.
Ezt alkalmazni kell a tulajdonjogra és más dologi jogra, ideértve a zálogjogot és a
birtokot.
2. lobogó joga (lex bandi)
Általános szabályok:
1. kiegészítő szabály: ha a dolog egy másik dolog alkotórésze vagy tartozéka = a
fődolog fekvésének helye szerinti jog
egyéb dologkapcsolatra vagy dologösszességre = legszorosabb kapcsolatban álló jog
alkalmazandó
2. alkalmazandó jog terjedelme: amely kiterjed a dolog jogi tulajdonságaira, a dologi jog
tartalmára, a dolgot terhelő biztosítékok sorrendjére, a dologi jog jogosultjára…
3. statútumváltás: a már lezárult tényállások esetében a korábban szerzett jogok a dolog
új fekvése szerinti állam joga szerint ismerhetők el
A még le nem zárult tényállások esetében a jogszerzésre az új fekvési hely államának
joga alkalmazandó.
4. elbirtoklás: annak az államnak a joga alkalmazandó, amelynek területén a dolog az
elbirtoklási idő lejártakor volt

Különös szabályok:
1. kivételek a főszabály alól: lajstromozott vízi vagy légi járművek = lobogó joga
vasúti jármű= üzembe helyezés államának joga
úton lévő ingó dolog = rendeltetési hely államának joga
2. kivételek a főszabály alól korlátozott jogválasztással: ingó dolog tulajdonjogának
átruházására irányuló szerződés = dolog fekvése vagy a dolog szerződés szerinti
rendeltetési helye
3. dologi jogi biztosítékok: nyilvántartásba vétellel létrejövő dologi jogi biztosíték =
nyilvántartás vezetésének helye szerinti állam joga
4. kulturális javak: az állam választhatja a saját jogát vagy annak a dolog fekvési
helyének a jogát
5. tulajdonos birtokából jogellenesen kikerült dolgok: eredeti tulajdonos választhatja a
dolog eltűnése vagy elbírálása időpontjában fennálló fekvési helyének jogát

26. Nemzetközi kötelmi jog I.: jogforrások, Róma I. rendelet (hatály, szerkezet), a
Jogválasztás a Róma I. rendeletben, jogválasztás a régi és új Kódexekben +EUB
döntések
Róma I. rendelet:
 univerzális alkalmazás: a rendelet szerint meghatározott jogot akkor is alkalmazni
kell, ha az nem egy tagállam joga
 területi hatály: az összes tagállamban alkalmazandó, kivéve Dánia
 időbeli hatály: 2009. december 17-ét követően kötött szerződésekre alkalmazandó
EuB a Nikifordis- ítéletben értelmezte a rendelet hatályát – a 2009 december 17-ét
megelőzően létrejött szerződéses viszony csak akkor tartozik e rendelet alá, ha e
viszony a szerződő fele kölcsönös és ezen időponttól kezdődően kinyilvánított
megegyezése alapján olyan terjedelmű módosításon ment keresztül, hogy az említett
időponttól kezdődően kötött új munkaszerződésnek kell tekinteni.
 tárgyi hatály: pozitíve és negatíve is meghatázozza
 o pozitív: rendelet a polgári és kereskedelmi ügyekben kötött szerződésekre
alkalmazandó, olyan helyzetekben, amikor különböző országok joga között
kell választani.
o negatív: felsorolja, hogy mely kérdések nem tartoznak tárgyi hatálya alá: pl:
természetes személyek személyi állapotával, illetve jog és
cselekvőképességével összefüggő kérdések, családi kapcsolatok; házassági
vagyonjogból eredő kérdések, joghatósági kikötések stb..

Szerkezete és szabályai: szerkezete a következő főbb részekből áll

 alkalmazandó jog meghatározásának szubjektív módja: jogválasztás
 alkalmazandó jog meghatározásának objektív módja: jogválasztás hiányában
 speciális szerződésekre irányadó jog (fuvarozási, fogyasztói, biztosítási, egyéni
munkaszerződések)
 további közös rendelkezések: imperatív szabályok, érvényesség, cselekvőképesség,
engedményezés, közrend stb)

Jogválasztás a Róma I. rendeletben: (korlátlan)

a. anyagi és kollíziós jogválasztás:
i. anyagi jogválasztás: amikor a felek által választott jog a szerződésre egyébként
–a jogválasztás hiányában – irányadó diszpozítiv szabályainak helyébe lép.
Kógens rendelkezéseket nem érinti.
ii. kollíziós jogválasztás: amikor a felek által választott jog teljes egészében (azaz
kógens és diszpozitív szabályaival együtt) az egyébként – a jogválasztás
hiányában- irányadó (anyagi) jog helyébe lép. De a jogválasztással kollíziós
szabályokat nem választhatják meg, tiltott a renvoi. Mind a Római Egyezmény,
mind a Róma I. a jogválasztásra a kollíziós jogi jogválasztást írja elő (szűk
körben anyagi jogi: tisztán egy állam, belsőpiaci klauzula, fogyasztói szerz.,
egyéni mszerződés)
b. Választható jogok köre:
i. egy állam jogát teszi lehetővé, de nem zárja ki a Rendelet preambuluma a nem
állami jogok alkalmazását, de ez, mint nemzetközi egyezmények kikötése a
szerződésben anyagi jogválasztásnak minősül, hasonló a helyzet a vallási vagy
olyan nemzetközi kikötés esetén, mint pl: FIFA
ii. nem választható olyan állam joga, amely már nem létezik (pl: SZU, római jog),
de nem zárható ki egy vagy több állam jogának alkalmazása egy szerződésben
iii. ún. lebegő jogválasztási klauzula: egy olyan szerződéses rendelkezés, amely az
egyik fél számára egy előre meghatározott esemény bekövetkezéséhez teszi
lehetővé az alkalmazandó jog megválasztását. Gyakorlatban különösen
elterjedtek a tengeri árú kereskedelemben közismert értékpapírok, az ún.
hajóelismervények. (angol fórum saját jogán nem, rendelet alapján igen)
iv. alkalmazandó jog megválasztása dinamikus felfogást takar, tehát a felek az
állam jogát, mint dinamikus változó anyagot, fejlődő jogi testet kívánjak
rögzíteni, de a felek rendelkezhetnek úgy is ,hogy egy statikus állapotot
rögzítenek. –megítélése kétséges.
c. Kifejezett – hallgatólagos jogválasztás
 i. Kifejezett: történhet szerződésbe foglalt külön klauzulával, vagy elfogadott
szerződésben, szerződéshez csatolt általános szerződési feltételben. Ez esetben
expressis verbis egy állam jogát kötik ki
ii. Hallgatólagos: se a R.E. se a Róma I. nem kívánja meg, hogy a választás
kifejezett legyen, amennyiben azonban a felek akarata nem állapítható meg
egyértelműen, akkora azokat feltehető akaratára történő hivatkozás hiányában
már ún. hipotetikus jogválasztás. Eltérés a két jogforrás között, RE
„szerződésből vagy az eset körülményeiből kellő bizonyossággal” , másik
„ egyértelműen” megállapítható legyen. Tehát utóbbi a bizonyítás magasabb
fokát követeli meg (rossz magyar fordítás)
d. Jogválasztás ideje: Római I. erről nem szól, felek bármikor megállapodhatnak, hogy
a szerződést a korábbi irányadó jog helyett egy másik jog alá vonják. Időben egymás
után több jog is kiköthető. Még a perbeli eljárásban is jogot választhatnak.
e. Szerződés feldarabolása: (dépacage): főszabály szerint a szerződés egészére kiterjed
a jogválasztás, de a Róma I. lehetővé teszi a feldarabolást – „választásukkal a
szerződés egészére vagy annak egy részére alkalmazandó jogot határozzák meg. Ritka
f. Jogválasztás korlátai: imperatív szabály (lex fori imperatív szabályai elsőbbséget
élveznek a lex cause –val , sőt vannak imperatív normáival szemben is, továbbá
Unamar ügy: fórum esetenként a lex causehoz nem tartozó, ún harmadik ország
feltelenül alkalmazandó rendelkezéseit is figyelembe beheti, amennyiben a
tényállással szoros kapcsolatban áll) és közrendi klauzula

Korlátlan jogválasztás Korlátozott jogválasztás

anyagi vagy kollíziós egyoldalú vagy anyagi jogi jogválasztás
nemzetközi elem hiányában
kifejezett vagy hallgatólagos belső piaci klauzula: ha a tényállás minden
eleme egy vagy több tagállamhoz
kapcsolódik, a felek jogválasztással nem
szerződhetnek ki a közösségi jog imperatív
szabályai alól
jogválasztás ideje speciális nevesített szerződések: fogyasztói
szerződés feldarabolása (fogyasztó szokásos tart. helye szerinti
jogválasztás korlátai fogyasztóvédelmi szab,), fuvarozási
(személyfuvarozás esetén korlátozott a
választható jogok köre), egyéni
munkaszerződések (a munkavállaló
rendszerinti munkavégzés helye szerinti),
biztosítási szerződések(nagy kockázat miatt
egyoldaló v anyagi jogválasztás)

Jogválasztás az Új Kódexben:
Számos újítást hoz a régi Kódex-el szemben, amely csak a kifejezett és hallgatólagos
jogválasztásról és a dépecage –ről rendelkezik. A Kódex a lex contactus-ra vonatkozóan a
jogválasztásnál –a következőkről rendelkezik:
 kifejezett vagy hallgatólagos módja: utóbbi esetben egyértelműen megállapíthatónak
kell lennie, Róma I rendelettel összhangban
 szerződés feldarabolása
  jogválasztás ideje: perfelvétel lezárását megelőzöen, új Pp-vel összhangban
 választott jog módosításáról
 kizárólag anyagi jogi jogválasztás lehetősége az egyetlen ország jogához
kapcsolódó szerződések esetében
 egy állam jogának választását teszi lehetővé

EUB döntések:
 Ingmar ügy
Jogválasztás, korlátozott jogválasztás.
Belső piaci klauzula, ha a tényállás minden eleme egy vagy több tagállamhoz kapcsolódik, a
felek jogválasztással nem szerződhetnek ki a közösségi jog feltétlen alkalmazást igénylő
imperatív szabályai hatálya alól.
Róma I, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról, 3. cikk (4).
Az angol honosságú Ingmar és a kaliforniai honosságú … megállapodása szerint, a felperes az
alperes kereskedelmi képviselője lesz itt és itt, a felek éltek a jogválasztás lehetőségével és
kikötötték, hogy jogvita esetén a kaliforniai jog lesz az irányadó. A szerződés 1996-ban
megszűnt, ezt követően a felperes keresettel fordult az angol bírósághoz, hogy kötelezze az
alperest a jutalék, valamint a kártalanítás megfizetésére. A bíróság döntésében az irányelv
rendelkezései nem alkalmazhatóak, mert a szerződés a kaliforniai jogot kötötte ki. Ez ellen a
felperes fellebbezett, majd az a kérdés alakult ki, hogy a választottbírósági kikötést mellőzni
lehet-e abban az esetben, ha az a közrend, vagy az imperatív szabályok sérelmével járna.
(külföldi jog alkalmazása)
Válasz: teljesen mindegy, hogy a szerződés milyen jog hatálya alatt áll, ha a tényállás szoros
kapcsolatban van az EU-val, alkalmazni kell az irányelvet a védelem érdekében.
 Unamar ügy
Jogválasztás, korlátozott jogválasztás.
Belső piaci klauzula, ha a tényállás minden eleme egy vagy több tagállamhoz kapcsolódik, a
felek jogválasztással nem szerződhetnek ki a közösségi jog feltétlen alkalmazást igénylő
imperatív szabályai hatálya alól.
Róma I, a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról, 3. cikk (4).
Az Unamar és az NMB vonalhajózási szolgálat működtetésére vonatkozó kereskedelmi
szerződést kötött, valamint kikötötte a bolgár jog alkalmazását a szerződés jogvitáinak
eldöntésére a bolgár választottbíróság általi rendezését. Azonban a szerződést jogellenesen
felmondták, ezért Unamar kártérítési keresetet indított a belga bíróság előtt. Az NMB szintén
a belga fórum előtt keresetet indított Unamar ellen, hátralékos fuvardíj megfizetése iránt.
 Koelzsch ügy
Jogválasztás, korlátozott jogválasztás.
K. német lakos, gépjárművezetként egy dán társaság luxemburgi leányvállalatával szerződött.
A munkaszerződés egy luxemburgi tv-re utaló, valamint ezen állam bíróságaira kizárólagos
joghatósági kikötést is tartalmazott. A fuvarozások Dániából Németországba folytak, a
teherautók Luxemburgban vannak. K-t 2001-ben a munkavállalói képviselet tagjának
választják, majd ezében felmondják szerződését. Keresetet indított a luxemburgi munkaügyi
bíróság előtt jogellenes felmondás és károkozás címen. Az ügy középpontjában a szokásos
munkavégzés helye kapcsolóelvének értelmezése állt. Az EUB deklarálta, hogy a lex loci
laboris elvét önállóan kell értelmezni, annak tartalma nem adható meg az eljáró bíróság joga
alapján, valamint a kapcsolóelvet szélesebben kell értelmezni.
Egyéni munkaszerződések: a felek jogválasztását korlátozza, ha a munkavállaló rendszerinti
munkavégzés helye szerinti, ennek hiányában a munkavállalót foglalkoztató telephely
szerinti, szorosabb kapcsolat állama szerinti munkavállalót védő szabályoktól.
Róma I, szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról, 8. cikk.
 Voogsgeerd ügy
Jogválasztás, korlátozott jogválasztás.
V. az antwerpeni székhelyű társasággal határozatlan időre szóló szerződést kötött. A feladat
az északi-tengeren közlekedő hajógépészi munkakörének betöltése. A felek a szerződésre
alkalmazandó jogként a luxemburgi jogot kötötték ki. 2002-ben V-t elbocsátották, aki az
antwerpeni munkaügyi bíróságnál keresetet indított a kárának megtérítésére, valamint a
végkielégítés megfizetésére. A felperes szerint a belga jog munkajogi tárgyú kötelező
szabályait kell alkalmazni a kikötött jog helyett. Érvelése szerint nem a luxemburgi céggel áll
kapcsolatban és munkáját is főként Belgiumban végezte.
Mivel munkáját nem egy tagállamban végezte, ezért a szokásos munkavégzés helye nem
állapítható meg.
A fellebviteli fórum kimondta, hogy a Római Egyezmény alapján kizárólag a luxemburgi jog
alkalmazható.
Egyéni munkaszerződések: a felek jogválasztását korlátozza, ha a munkavállaló rendszerinti
munkavégzés helye szerinti, ennek hiányában a munkavállalót foglalkoztató telephely
szerinti, szorosabb kapcsolat állama szerinti munkavállalót védő szabályoktól.
Róma I, szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról, 8. cikk.
 Intercontainer ügy
Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog meghatározásának rendszere. (a jogalkotó
által kerül választásra, ha a felek nem állapodtak meg)
A legszorosabb kapcsolat elve. Jogválasztás hiányában alkalmazandó jog.
Róma I, szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jogról, 4. cikk (4).

27. Nemzetközi kötelmi jog II. A jogválasztás hiányában irányadó jog a Róma I.
rendeletben, értékpapír jog, az egyes speciális szerződésekre alkalmazandó jog a
Róma I.-ben
A jogválasztás nem alkalmas, arra, hogy a szerződéses kötelmi jogviszonyokban az
alkalmazandó jog meghatározásának kizárólagos eszköze egyen. A szerződésekre a
jogválasztás hiányában alkalmazandó jogot rendeletben vagy törvényben meghatározott
objektív, azaz a felek akaratától független kapcsoló szabályok határozzák meg.
Róma I. rendedet lépcsőzetes (szubszidiárius) kapcsoló szabályokat tartalmaz arra az
esetre, ha a felek nem választanak jogot.
Első lépcsőben nevesít bizonyos szerződéseket, amelyekre konkrétan meghatározza az
alkalmazandó jogot
a) az adásvételi szerződésre azon ország joga irányadó, ahol az eladó szokásos tartózkodási
helye található;
b) szolgáltatási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a szolgáltatást nyújtó fél
szokásos tartózkodási helye található
c) ingatlannal kapcsolatos dologi jogra vagy ingatlannal kapcsolatos bérleti jogra vonatkozó
szerződés esetén az ingatlan fekvése szerinti ország joga irányadó
d) olyan szerződésre, amelynek tárgya ingatlannak legfeljebb hat egymást követő hónapra
ideiglenes magánhasználatra kötött bérlete, azon ország joga irányadó, ahol a bérbeadó
 szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a bérlő természetes személy, és
szokásos tartózkodási helye ugyanebben az országban található
e) franchise-szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a franchise-vevő szokásos
tartózkodási helye található
f) a forgalmazási szerződésre azon ország joga irányadó, ahol a forgalmazó szokásos
tartózkodási helye található
g) az árverés útján történő adásvételre irányuló szerződésre azon ország joga irányadó, ahol
az árverésre sor kerül, ha ez a hely meghatározható

Második lépcsőben: Ha az alkalmazandó jog az előbbi rendelkezések alapján nem

határozható meg, vagy az említettek közül több is vonatkozna, a szerződésre azon ország joga
az irányadó, a jellemző szolgáltatás elvét kell alkalmazni, azaz annak az államnak a jogát,
ahol jellemző szolgáltatást nyújtó fél szokásos tartózkodási helye (központi ügyvezetési
helye) van.
Harmadik lépcsőben: kitérítő klauzula: Ha ugyan az első vagy második lépcső alapján
meghatározható az alkalmazandó jog, de valamennyi körülmény alapján egyértelmű, hogy a
szerződés nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy másik joghoz. Kritériumai: csak
kivételesen; másik joggal való kapcsolat ne csak kitűnjön a körülményekből, hanem
egyértelmű és nyilvánvalóan szorosabb legyen.
Negyedik lépcső: ún. záróklauzulaként, ha az első és második lépcsőben nem határozható
meg az alkalmazandó jog, a legszorosabb kapcsolat elvét kell alkalmazni. (különbség a kitérő
klauzulától, hogy ott a fórum megtudja állapítani az alkalmazandó jogot a korábban
meghatározott kapcsolóelvek alapján, míg itt a szolgáltatás elve esem hoz megoldást.)

Az Új Kódex: a Róma I. és a Római Egyezmény tárgyi hatálya alá nem tartozó szerződések
esetén a legszorosabb kapcsolat elvét deklarálja. Speciális szabályt tartalmaz a
választottbírósági megállapodásra, amelyekre külön jogválasztás hiányában az
alapjogviszonyra választott jog alkalmazandó.
Egyes speciális szerződésre irányadó jog a Róma I. rendeletben:
1. A rendelet kettéválasztja árufuvarozási és személyfuvarozási szerződéseket:
 Fuvarozási szerződések: ide tartozik minden szerződés, amelynek célja az áru
fuvarozása. Lehetővé teszi a jogválasztást, de jogválasztás hiányában a fuvarozó
szokásos tartózkodási helye szerinti ország joga, feltéve, hogy az átvétel helye vagy az
az átadás helye vagy a feladó szokásos tartózkodási helye szintén abban az országban
van. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, a felek által megállapított átadás hely
szerinti ország jogát kell alkalmazni
 A személyszállítási szerződésre korlátozott jogválasztást enged, ennek megfelelően a
felek csak azon ország jogát választhatják a személyszállítási szerződés irányadó
jogaként, ahol
o az utas szokásos tartózkodási helye található; vagy
o a fuvarozó szokásos tartózkodási helye található; vagy
o a fuvarozó központi ügyvezetésének helye található; vagy
o a kiindulási hely található; vagy
o a rendeltetési hely található
Jogválasztás hiányában azon ország joga az irányadó, ahol az utas szokásos tartózkodási helye
található, feltéve, hogy vagy a kiindulási hely vagy a rendeltetési hely szintén ugyanabban az
országban van. Ha ezek a követelmények nem teljesülnek, azon ország jogát kell alkalmazni,
ahol a fuvarozó szokásos tartózkodási hellyel rendelkezik

Végül mindkét esetben rugalmasságot biztosít a jogalkalmazó számára kitérő klauzulával,

azaz ha az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a szerződés jogválasztás
hiányában nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy, eltérő országhoz, akkor e másik
ország jogát kell alkalmazni.

 Fogyasztói szerződés: sajátos jellege a fogyasztó gyengébb pozícióban van, első nkmj
forrás a Római Egyezmény. Róma I. rendelet meghatározza fogalmát: olyan
szerződésre, amelyet egy természetes személy üzleti vagy szakmai tevékenységén kívüli
célra („a fogyasztó”) kötött egy másik, az üzleti vagy szakmai tevékenysége
gyakorlásának keretében eljáró személlyel („a vállalkozó”).
Rendelet bizonyos szerződéseket kivesz a fogyasztói szerződésekre vonatkozó szabályozás
alól: pl: szolgáltatás nyújtására irányuló szerződések, fuvarozási szerződések

Rendelet a fogyasztók védelmében korlátozza a felek jogválasztási szabadságát, akképpen,

csak anyagi jogi jogválasztást tesz lehetővé, tehát érvényesülnie kell a kógens
rendelkezéseknek. Jogválasztás hiányában annak az országnak a joga az irányadó, ahol a
fogyasztó szokásos tartózkodási helye található, feltéve, hogy a vállalkozó
o üzleti vagy szakmai tevékenységét abban az országban folytatja, ahol a fogyasztó
szokásos tartózkodási helye található; vagy
o minden más esetben ilyen jellegű tevékenységei ebbe az országba vagy az ezen
országot is magában foglaló országokba irányulnak, és a szerződés e
tevékenységekkel kapcsolatos

 Egyéni munkavállalók szerződései: itt is a gyengébb fél védelme motivál. Első lépés a
jogválasztás, de csak anyagi jogi jogválasztás lehet, cél a munkavállaló védelme.
Jogválasztás hiányában az alkalmazandó jog a szokásos munkavégzés helye államának
joga. Amennyiben ez nem határozható meg azon telephely szerinti ország joga az
irányadó, ahol a munkavállalót alkalmazták. Végül pedig a kitérő klauzulát deklarálja
a rendelet: ha a körülmények összessége arra utal, hogy a munkaszerződés egy másik
országgal szorosabb kapcsolatban áll, ennek az országnak a jogát kell alkalmazni.

További közös rendelkezések:

 szerződés anyagi érvényességét azon jog határozza meg, amely a szerződésre a
rendelet alapján –akár jogválasztással, akár annak hiányában irányadó lenne, azaz lex
contractus.
 szerződés alaki érvényességére szerződéskötés hely. + Külön szabályokat deklarál,
hogy biztosítsa a szerződés alaki érvényeségét (nem fejtem ki)
 szerződés érvénytelenségének jogkövetkezményei:
Beszámításra: azt a jogot kell alkalmazni, amelyet arra a követelésre alkalmazni kell, amellyel
szemben a beszámítás történik
o Engedményező és engedményesre azt a jogot kell alkalmazni, amelyet a közöttük
fennálló szerződésre alkalmaznak.

28. Nemzetközi kötelmi jog III.: a nemzetközi szerződésen kívüli kötelmek joga:
Róma II. rendelet+EUB döntések
Nevezetesen a szerződésen kívüli kötelmi viszonyokra alkalmazandó jogról szóló Róma II.
rendelet. Ugyan a Hágai Nemzetközi Magánjogi Konferencián is született egy egyezmény
ezen a területen, pl a közúti közlekedési balesetekre alkalmazandó jogról szóló egyezmény, de
Mo nem csatlakozott. Plusz magyar jogszabályok.
A jogforrások egymás között viszonyában az a szabályozó elv érvényesül, hogy ha a Róma II.
rendelet tárgyi hatálya alá tartozó szerződésen kívüli károkozásról van szó, akkor az időbeli
hatály dönti el, hogy a régi Kódex vagy a rendelet alkalmazható e. Amennyiben viszont Róma
II. rendelet tárgyi hatálya alá nem tartozó szerződésen kívüli károkozást kell megítélni, akkor
szubszidiárius jelleggel, mint mögöttes/kiegészítő joganyag lép: régi vagy új Kódex.

Róma II. rendelet:

 Egyetemes alkalmazás: univerzális jellege van, a Róma II. rendelet szabályai
irányadóak akkor is, ha a rendelet szerint kijelölt anyagi jogként nem egy EU tagállam
joga alkalmazandó. Ebből következik, hogy a rendelet nem csak az Unión belüli
jogviszonyokra, hanem akkor is irányadó, ha a szerződés Unió kívül külföldi elemmel
vagy elemekkel bír. Tagállamok tehát kötve vannak a Róma I. rendelet szabályaihoz.
 Területi hatály: Dánián kívül, minden tagállamban alkalmazandó, ebből kifolyólag az
EU tagállamainak bíróságai részére egységes kollíziós szabályokat ad a tárgyi hatálya
alá tartozó szerződésen kívüli jogviszonyok vonatkozásában.
 Területi kollízióról is rendelkezik: Ha egy állam több olyan területi egységből áll,
amelynek mindegyike saját jogszabályokkal rendelkezik a szerződéses kötelezettségek
tekintetében, úgy az egyes területi egységeket országokként kell kezelni az
alkalmazandó jog megállapítása céljából, csak kizárólag területi egységeik joga között
felmerülő kollíziókra nem köteles e rendeletet alkalmazni.
 Időbeli hatály: 2009. január 11-től alkalmazzuk.
Homawoo ügyben is megerősítette ezt az Eub ( brit Mr. Homawoo Franciaországi
tartózkodása során közlekedési balesetet szenvedett (2007), a károkozó gépjármű
vezetője egy Franciao-ban alapított és ottani székhellyel rendelkező társaságnál volt
biztosítva. A felperes a kára mértékének megállapítására a lex fori, vagyis az angol
jogot kívánta érvényesíteni, míg az alperes cég a rendelet időbeli hatályára hivatkozva
azt mondta, hogy a rendelet még nem alkalmazható, ezáltal a francia jogot kell
alkalmazni.
EUB döntés: a rendelet kizárólag a 2009. január 11-én vagy azt követően
bekövetkezett károkozó eseményekre lehet alkalmazni.
 Tárgyi hatály: azt a polgári és kereskedelmi ügyek területét érintő, olyan szerződésen
kívüli kötelmi viszonyokra kell alkalmazni, amelyek több állam jogához
kapcsolódnak. Három elemet kell itt is megkülönböztetni:
• polgári és kereskedelmi ügyek
• nemzetközi kollíziós ügyek
• szerződésen kívüli kötelmi viszony: szerződésen kívüli kötelem fogalmát az EuB
többször is értelmezte, az ERGO Insurance- ítéletben kifejtette, hogy a szerződéses
kötelezettség az egyik fél által a másik felé szabadon vállalt, ahol az önkéntes elem hiányzik,
ott szerződésen kívüli kötelezettségnek minősül. Továbbá nem alkalmazható különösen adó,
vám és közig ügyekre, illetve az állami közhatalom gyakorlása során intézkedésekkel és
elkövetett mulasztásokkal kapcsolatos állami felelősségre.
(2011. január 21-én közúti baleset történt Németo-ban, amely során egy pótkocsival elláttot
vontatójármű egy harmadik személy vagyonában kárt okozott. A vonatójármű és a pótkocsi
biztosítója két különböző társaság. A litván ERGO a baleset károsultjának kártérítést fizetett
és arra kérte a bíróságot, hogy a pótkocsi biztosítóját marasztalja azon az alapon, hogy e
deliktuális felelősségi kérdésre a Róma II. rendelet alapján alkalmazandó jog a német jog,
amelyért egyetemlegesen köteles felelni. A litván fórum álláspontja szerint ellenben ez a
biztosítási szerződés, amelyet a Róma I. alapján kell elbírálni, tehát a litván jog lenne az
irányadó. Tulajdonképpen a pótkocsi és a vontató közötti viszony minősítésétől függ az
alkalmazandó jog meghatározása.
EUB döntés: a Róma I. rendelet szerint szerződéses kötelezettség áll fenn a biztosítók,
valamint a vontatójármű használói vagy vezetői, illetve a pótkocsi használói között, DE
SEMMILYEN önkéntes szerződéses kötelezettségvállalás nincs. Ezáltal a Róma II.
alkalmazandó.)
Tárgyi hatálya kiterjed a deliktuális felelősségre, a jogalap nélküli gazdagodásra, a
megbízás nélküli ügyvitelre és a szerződés megkötését megelőzően folytatott tárgyalásokból
fakadók kötelezettségekre, azaz a culpa in contrahendo (ez nem önálló fogalom, nem a belső
jogban használt definíció alapján értelmezendő, beletartozik a közzétételi kötelezettség
megsértése és a szerződésre irányuló tárgyalások meghiúsulása is)
 Nem terjed ki, tehát kizárt kérdések:
• családi kapcsolatokból
• házassági vagyonjogból
• váltokból, csekkekből, saját váltokból, más átruházható értékpapírokból eredő
szerződésen kívüli kötelmi viszonyra.
• társasági jogból
• atomkárokból
• magánélet és személyiségi jogok megsértéséből eredő szerződésen kívüli kötelmi
viszonyokra

A Róma II. rendelet szerkezete:

1. általános szabályai és kivételei: általános kapcsoló szabály jogválasztás hiányában a
kár bekövetkezése helyének joga „azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a kár
bekövetkezik, függetlenül attól, hogy mely országban következett be a kárt okozó
esemény, valamint attól, hogy ezen esemény közvetett következményei mely
országban vagy országokban következnek be.”
A közvetett károk tehát az alkalmazandó jog meghatározása szempontjából irrelevánsak.
Kivételt képez, különös kapcsolatot hozz létre abban az esetben, akár a károkozó és a károsult
szokásos tartózkodási helye ugyanazon országban található. Ez az ún. szociális beágyazottság
kivétele, amelynek mögöttes indoka, hogy ugyanazon állam hatásköre alá tartoznak. Végül a
kitérő klauzula rögzít, amennyiben az eset körülményei alapján egyértelmű, hogy a jogellenes
károkozás nyilvánvalóan szorosabban kapcsolódik egy másik országhoz, akkor e másik
ország jogát kell alkalmazni. Ez alapulhat már fennálló olyan jogviszonyon, így szerződésen,
amely szorosan kapcsolódik a szóban forgó jogellenes cselekményhez. De a kivételeket
szigorúan kell értelmezni, a közös szokásos tartózkodási hely esetében nem lehet a korábbi,
csak a kár bekövetkezésekor fennálló hely.
2. felek jogválasztása: lehetőséget biztosít, de azt korlátozza. A jogválasztásra csak
utólagosan, tehát értelemszerűen a szerződésen kívüli kötelem létrejötte után van mód,
kivéve, amennyiben a felek kereskedelmi tevékenységük körében járnak el. A
korlátozások között szerepel a tisztán egyetlen állam jogához kapcsolódó jogviszony
és a belső piaci klauzula, mindkettő a csalárd kapcsolás megelőzése érdekében van,
tehát ezekben az esetekben kizárólag anyagi jogi jogválasztásra van lehetőség.
 3. speciális deliktuális tényállások
 Termékfelelősségi kártérítési jogviszonyokra:
o i) azon ország joga, amelyben a kárt elszenvedő személy a kár
bekövetkezésekor szokásos tartózkodási hellyel rendelkezett, amennyiben a
terméket abban az országban forgalomba hozták; vagy, ennek hiányában
o ii) azon ország joga, amelyben a terméket beszerezték, amennyiben a terméket
abban az országban forgalomba hozták; vagy, ennek hiányában i
o ii) azon ország joga, amelyben a kár bekövetkezett, amennyiben a terméket
abban az országban forgalomba hozták Abban az esetben azonban, ha a
felelősnek tekintett személy nem láthatta előre ésszerűen a terméknek vagy az
azzal azonos típusú terméknek az alkalmazandó jog szerinti országban való
forgalomba hozatalát, az alkalmazandó jog e személy szokásos tartózkodási
helye szerinti ország joga. Legutolsó: kitérítő klauzula: szorosabb kapcsolat
 Tisztességtelen versenyt megvalósító cselekményből eredő szerződésen kívüli
kötelmi viszonyra alkalmazandó jog azon ország joga, amelyben az a
versenyviszonyokat vagy a fogyasztók kollektív érdekeit sérti vagy sértheti. E körben
kizárt a jogválasztás
 Környezeti károkból a kár bekövetkezésének helyét rendeli, ha a károsult kárigényét
a károkozó esemény bekövetkezési helye szerinti ország alapján terjeszti elő. Ezzel az
új Kódex szerint a perfelvételt lezárását megelőzően élhet.
 Szellemi tulajdonjog megsértéséből eredő, szerződésen kívüli kötelmi viszonyra
annak az országnak a jogát kell alkalmazni, amelyre az oltalmat igényelték. Az
egységes közösségi oltalommal védett szellemi tulajdonjog megsértéséből eredő,
szerződésen kívüli kötelmi viszony esetén az alkalmazandó jog az irányadó közösségi
jogi eszköz által nem szabályozott valamennyi kérdésben a jogsértés elkövetésének
helye szerinti ország joga.
 Munkavállalói vagy munkáltatói minőségben eljáró személynek, vagy az ezek
szakmai érdekeit képviselő szervezetnek az olyan károkért való felelősségét érintő
szerződésen kívüli kötelmi viszonyra, amely sztrájkból vagy más hasonló akcióból
ered, azon ország jogát kell alkalmazni, amelyben a szervezett fellépésre sor fog
kerülni vagy sor került

4. Jogalap nélküli gazdagodás (lépcsőzetes kapcsolórendszer), amennyiben a jogalap

nélküli gazdagodásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszony a felek között
fennálló olyan jogviszonnyal – például szerződéssel vagy jogellenes károkozással –
függ össze, amely szorosan kapcsolódik az említett jogalap nélküli gazdagodáshoz,
akkor az e jogviszonyra irányadó jogot kell alkalmazni. Amennyiben az alkalmazandó
jog nem határozható meg, és amennyiben a felek szokásos tartózkodási helye a jogalap
nélküli gazdagodáshoz vezető esemény bekövetkezésekor ugyanabban az országban
található, az alkalmazandó jog ezen ország joga. Amennyiben az alkalmazandó jog
nem határozható meg, az alkalmazandó jog a jogalap nélküli gazdagodás
bekövetkezésének helye szerinti ország joga
Amennyiben az eset valamennyi körülménye alapján egyértelmű, hogy a jogalap nélküli
gazdagodásból eredő szerződésen kívüli kötelmi viszony nyilvánvalóan szorosabban
kapcsolódik egy eltérő országhoz, akkor e másik ország jogát kell alkalmazni
 5. Megbízás nélküli ügyvitel: elsősorban az ügyvitellel szoros kapcsolatot mutató
jogviszonyra irányadó jog. Másodsorban közös szokásos tartózkodási hely állama
szerinti jog. Harmadsorban az ügyvitel helye szerinti állam joga.

6. Culpa in contrehendo: az adott szerződésre irányadó jogot rendeli alkalmazni, ha az

alkalmazandó jog így nem határozható meg: annak az államnak a joga hol a közvetett
kár bekövetkezett függetlenül attól, hogy a károkozó esemény vagy a közvetett károk
hol következtek be, feleknek a károkozó esemény időpontjában fennálló közös
tartózkodási helye szerinti állam joga, káreseménnyel szorosabb kapcsolatot
mutatóállam joga.
7. További közös rendelkezések: irányadó jog alkalmazási köre, imperatív szabályok,
biztonsági és magatartási szabályok, szokásos tartózkodási hely, renvoi, közrend

Az új kódex rendelkezései:
A régi kódex számos hiányosságát az Új Kódex-el kívánta orvosolni a jogalkotó.
Pl: megengedi a felek jogválasztását, közös lakóhely helyett szokásos tartózkodási hely elvét
alkalmazza, külön szabályozza a járulékos kapcsolatot.
Célja, hogy a rendelet és a magyar autonóm kollíziós szabályozás lehető legnagyobb
mértékben illeszkedjen egymáshoz.
Elsőként általános, objektív kapcsolóelvet ad, annak az államnak a jogát rendeli alkalmazni,
ahol a kötelem-keletkezető jogi tény hatása bekövetkezett, régi Kódex helyetti károkozás
helyének joga szerinti rendelés.
A Róma II. rendelethez igazítja a kivételeket, tehát a felek szokásos tartózkodási helyét
rendeli.
Bevezet egy új kollíziós szabályt, a járulékos kapcsolatot, amely az egymással összefüggő
szerződésen kívüli kötelmi és más –mindenekelőtt szerződéses – jogviszonyok egységes
anyagi jog szerinti megítélést biztosítja. Lehetőséget ad a felek jogválasztására, de az ex ante
jogválasztást nem, csak utólagosan tehát. A hallgatólagos jogválasztás szigorúbban rendeli,
mint a rendelet, tehát olyan követelményeket támaszt, mint a Róma I. A jogválasztásuk csak
anyagi jogi jogválasztás lehet, ha egyetlen állam jogához kapcsolódik a jogviszonyuk.
Érvényesülése a Róma II. rendelet tág alkalmazási köre miatt, többnyire a személyhez fűződő
jogok megsértése esetén lesz.

29. Nemzetközi öröklési viszonyok: az öröklési rendelet (joghatósági és kollíziós

szabályok, Egységes Európai Öröklési Bizonyítvány, új Kódex)
A magyar öröklési jog ipso iure öröklési rendszer, vagyis az öröklés az örökhagyó halálának
pillanatában a törvény erejénél fogva áll be.
Jogforrás:
Az Európai Parlament és Tanács 650/2012/EU rendelete az öröklési ügyekre irányadó
joghatóságról, az alkalmazandó jogról, az öröklési ügyekben hozott határozatok elismeréséről
és végrehajtásáról, valamint az öröklési ügyekben kiállított közokiratok elfogadásáról és
végrehajtásáról, valamint az Európai Öröklési Bizonyítvány bevezetéséről. (Öröklési rendelet)
Hatály:
 területi: EK, Dánia, Írország kivételével minden tagállamban
 időbeli: 2015. augusztus 17 napjától
 egyetemes alkalmazás
 tárgyi: öröklési ügyek
Joghatóság:
1. Általános: az örökhagyó halála időpontjában fennálló szokásos tartózkodási helye
alapozza meg
2. Megállapodáson alapuló: anyagi és alaki feltételekhez kötött
Anyagi: ha az örökhagyó élt az alkalmazandó jog megválasztásának lehetőségével
Alaki: az érintett felek által aláírt, keltezett, írásbeli formában tett vagy annak tartós
rögzítését biztosító elektronikus iratként tárolt megállapodása
Amennyiben a felek nem éltek a kikötött joghatósággal, jogválasztás esetén az
általános joghatósággal bíró bíróság az egyik fél kérelmére megállapíthatja a
joghatóság hiányát, vagy hivatalból megállapítja a joghatóság hiányát.
3. Kiegészítő: amikor az örökhagyó utolsó szokásos tartózkodási helye nem az EU
valamelyik tagállamában volt
A hagyaték fekvése (lex rei sitae) szerinti tagállami bíróság az általános joghatóság.
4. Szükségképpeni: kivételes esetben valamely tagállam bíróságai eljárhatnak, ha az
eljárás megindítása vagy lefolytatása ésszerűtlen vagy lehetetlen lenne a harmadik
államban, amelyhez az ügy szorosabban kapcsolódik

Kollíziós szabályok:
1. Törvényes öröklés:
a. jogválasztás hiányában alkalmazandó jog meghatározása: a hagyaték
egységének elvét szem előtt tartva az öröklés egészére nézve az ugyanazt az
elvet követi, mint a joghatósági szabályoknál = az örökhagyó halálakor az
utolsó szokásos tartózkodási helyének joga
b. jogválasztás: korlátozott jogválasztás lehetősége, az örökhagyó a hagyaték
egészére irányadó jogként választhatja annak az államnak a jogát, amelynek
állampolgárságával a választás vagy az elhalálozás időpontjában rendelkezik
2. Végintézkedés: végrendelet, közös végrendelet, vagy öröklési szerződés
A rendelet hatálya alatt kizárt a szóbeli végrendelet.
Főszabály: a végintézkedést tevő utolsó szokásos tartózkodási helye szerinti jog, de
választhatja erre a választáskor meglévő állampolgársága szerinti jogot is
3. Öröklési szerződés: olyan megállapodás, amely ellenszolgáltatás fejében vagy
anélkül a jövőbeli hagyatékra vonatkozó jogokat keletkeztet, módosít, vagy
megszüntet a szerződő felek között
4. Általános kollíziós jogintézmények:
a. vissza- és továbbutalás: ha az alkalmazandó jog egy harmadik, nem tagállam
joga, akkor alkalmazni kell
b. közrend: meghatározott külföldi jog alkalmazása csak akkor tagadható meg,
ha az alkalmazás nyilvánvalóan összeegyeztethetetlen a fórum közrendjével
c. feltétlen alkalmazást kívánó szabályok: bizonyos vagyontárgyak öröklése
esetén e különös szabályokat az öröklésre alkalmazandó jogra való tekintet
nélkül alkalmazni kell

Egységes Európai Öröklési Bizonyítvány:

Ez egy olyan közokirat, amelyet egységes forma szerint állítanak ki, és az a többi
tagállamban is egységesen alkalmas az abban feltüntetett személy örökösi mivoltának
közhiteles igazolására.
 30. Joghatósági szabályok I.: fogalma és forrásai, Brüsszel Ia. rendelet szabályai
(jogalkotási előzmények, hatály, szerkezet, joghatósági fajták) +EUB döntések
Joghatóság fogalma:
A joghatósági szabályok feladata kijelölni az egymással versengő fórumok közül azt,
amelynek az adott vitás nemzetközi magánjogi jogviszonyban eljárási és döntési jogosultsága
lesz, továbbá hogy nem nemzetközi szinten összehangolja a több állam jogrendszeréhez is
kapcsolódó ügyek vonatkozásában az érintett fórumok nemzetközi kompetenciáját. A
joghatóság az első kérdés, az alkalmazandó jog kérdése csak az előbbire adott pozitív válasz
után következhet.
A joghatósági szabályok eljárási jogosultságot és egyben kötelezettséget is teremtenek az
adott állam fórumai számára. A bíróság mindig hivatalból vizsgálja, hogy fennáll-e a
joghatósága. Az eljárás nem ajánlható fel a jogvita eldöntésére alkalmasabb fórumnak
(Owusu ügy).

Jogforrások:
- uniós rendeletek
- kizárólag joghatósági, eljárásjogi, elismerési és végrehajtási kérdésekkel foglalkoznak
(Brüsszel I., Brüsszel Ia., Brüsszel IIa. Tartási rendelet)
- vegyes rendeletek: részben joghatósági, részben eljárásjogi, részben kollíziós szabályokat
tartalmaznak (Öröklési rendelet)
- kizárólag kollíziós szabályokat tartalmaznak (Róma I./II./III.)
- multilaterális nk. egyezmények és bilaterális megállapodások
- pl. Luganói Egyezmény (EU és az EFTA államok között is megvalósuljon a határozatok
szabad áramlása)
- nmj tv.

Uniós rendeletek célja: a határozatok szabad áramlásának biztosítása a tagállamok között.

Magyar jog csak a „maradék hatáskörben” szabályozhat.

Brüsszel Ia.:
Jogalkotási előzmények:
 1957 – alapító szerződésben is rendelkeznek a bírósági határozatok kölcsönös
elismeréséről
 1973 – hatályba lép a Brüsszeli Egyezmény (multilaterális zárt egyezmény, csak
tagállamok)
 1975 – jegyzőkönyvet csatolnak hozzá
 2002. márc. 1. – 2015. jan. 10 – 2000-ben fogadták el a Brüsszel I. rendeletet, amely a
polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, határozatok elismeréséről és
végrehajtásáról rendelkezik
 2007 – Heidelberg.jelentés
 2009 – Zöld könyv
 2012 – Brüsszel Ia. (EP + Tanács fogadja el)

A rendelet akkor alkalmazható, ha a jogvitában releváns külföldi elem van, a tisztán nemzeti
(egy jogrendszer hatálya alá tartozó) elemeket tartalmazó jogvita esetén nem alkalmazható,
ilyen esetben tagállami Pp. szabályok irányadók.
Hatály:
- Személyi és területi hatály: minden tagállamban kötelező és tagállami átültetés
nélkül közvetlenül, automatikusan alkalmazandó, Dánia eredetileg kimaradt, 2007 óta
rá is vonatkozik
- Időbeli hatály: 2015. jan. 10-től kell alkalmazni
- Tárgyi hatály: A rendeletet a polgári és kereskedelmi ügyekben (határon átnyúló) kell
alkalmazni a bíróság jellegére való tekintet nélkül.
- kiveszi a hatály alól
 a közig. ügyeket
 az állam közhatalom gyakorlásával végrehajtott intézkedéseit
 ember személyállapotával összefüggő ügyeket
 házasság/ élettársi vagyonjogi ügyek
 csődeljárás
 szociális biztonságra von. ügyek
 választott bíráskodási ügyek
 tartási ügyek,
 öröklési ügyek

Joghatósági szabályok:
A joghatóságnak több fajtája van:
1. általános joghatóság: az alperes lakóhelye/székhelye az alap, állampolgárságra
tekintet nélkül
Székhely: 1. létesítő okirat szerinti székhely, 2. központi ügyvezetés, 3. üzleti tevékenység fő
helye
De-Visser ügy
Általános joghatóság- az alperes lakóhelye tagállamban, állampolgárságra tekintet nélkül.
Brüsszel I és Ia 4. cikk.
Cornelius de Visser-t 2010-ben perelte be egy német nő, amiért az meztelen képeket tett fel
róla az internetes honlapjára. A nő német bíróság előtt nyújtotta be a keresetet, azonban az
nem tudta beazonosítani sem az alperes valós lakóhelyét, sem a szerver helyét, ahol a jogsértő
honlapot tárolták. De Visser a kérdéses honlap domainnév jogosultjaként holland címmel volt
feltüntetve, azonban az idézés rendre a „címzett ismeretlen” jelzéssel érkezett vissza, majd
kiderült, hogy az alperes semmilyen hollandiai nyilvántartásban nem szerepel. A német
bíróság a Bírósághoz fordult – többek között – arra keresve a választ, hogy vajon a Brüsszel I.
rendelet alkalmazandó-e akkor is, ha az alperes lakóhelye ismeretlen, vagy úgy kell tekinteni,
hogy ez esetben az alperes nem rendelkezik lakóhellyel egy tagállamban sem, tehát a
tagállami belső jog az irányadó. A Bíróság a 2012. március 15-i ítéletében a Brüsszel I.
rendelet tágabb értelmezése mellett tette le a voksát, amikor úgy érvelt, hogy „a nemzeti
szabályok egységes joghatósági szabályok helyetti alkalmazása csak abban az esetben
lehetséges, ha az ügyben eljáró bíróság rendelkezik olyan bizonyítékkal, amely alapján azt
állapíthatnánk meg, hogy az alperesnek (...) ténylegesen az Unión kívül van a lakóhelye.”
A személyiségi jogok esetleges megsértése tárgyában benyújtott kereset esetében, amely
jogsértésre fényképeknek internetes oldalon való elhelyezésével került sor – Azon hely, ahol a
káresemény bekövetkezett vagy bekövetkezhet
2. különös joghatóság: a felperes az általános joghatósághoz képest vagylagosan
választhat azzal, hogy e joghatósági szabályok csak akkor alkalmazhatók, ha az
alperes egyébként valamely tagállamban lakóhellyel rendelkezik
Különös joghatósági okok köre:
- ingó dolog értékesítése esetén a szállítás célhelye
- szolg. nyújtása, ahol azt nyújtották, vagy ahol kellett volna
- jogellenes károkozás: káresemény bekövetkezett, bekövetkezhet
- polgári jogi kártérítésnél azon bíróság előtt, amely a büntetőeljárásban eljár
- jogellenesen elvitt kult. tárgyak esetében, ahol ezek a bíróság felhívásának idején
fellelhetőek
- fióktelep/képviselet/telephely működési jogvitája esetén, ahol ezek vannak
- célvagyon esetében, ahol található
Electrosteel ügy:
Különös joghatóság- szerződésből fakadó igény: a teljesítés helye.
Brüsszel I és Ia 7-9 .cikk
Edil SPA (Olaszország) mint eladó és az Electrosteel SA (Franciaország) mint vevő, áru
adásvételére kötött szerződést. A vételár megfizetésével kapcsolatban keletkezett jogvitát az
eladó Olaszország előtt kívánta rendezni, azonban a vevő kifogásolta az olasz bíróságok
joghatóságát, arra hivatkozva, hogy a székhelye Franciaországban van, ezért csak francia
fórum előtt perelhető. Az eladó azt állította, hogy a szerződésben kikötötték, hogy az áru
szállítási helye tekintetében az olasz bíróságok rendelkeznek a felmerülő jogviták eldöntésére.
Owusu ügy:
Különös joghatóság- jogellenes károkozás: a káresemény bekövetkezésének a helye.
Brüsszel I és Ia 7-9.cikk.
1997-ben Owusu, aki az UK-ban lakó brit á.p., Jamaicában megsérül nyaralás során, mert a
tengervíz hasig ért ott, ahol beugrott. Beperelte Jacksont, a szintén brit á.p.-t, mivel a
magánstrand használati szerződése tartalmazza –álláspontja szerint- hallgatólagosan azt, hogy
a strand biztonságosan vehető igénybe, az veszélyektől mentes. De nemcsak Jacksont, hanem
több jamaicai társaságot is beperelt Owusu az UK-ban jogellenes károkozás miatt, akik aztán
azzal a kifogással éltek, hogy Jamaica lenne jogosult elbírálni ezt az ügyet a szorosabb
kapcsolat miatt. Ezt az angol bíróság elutasította.
Az EuB szerint a Brüsszeli Egy.-nyel ellentétes, hogy v.mely szerződő állam bírósága az Egy.
2 cikkén alapuló joghatóságának hiányát állapítsa meg azzal az indokkal, hogy v.mely nem
szerződő állam bírósága a kérdéses jogvita eldöntésének alkalmasabb fóruma lenne!
Fiona Shevill ügy:
Különös joghatóság- jogellenes károkozás: a káresemény bekövetkezésének a helye.
Brüsszel I és Ia 7-9.cikk.
Írott sajtó által elkövetett rágalmazás ügyében a Bíróság először a Shevill v. Press Alliance
SA. ügyben15 értelmezte az Egyezmény 5. cikk (3) bekezdését. Fiona Shevill brit állampolgár
pert indított Nagy-Britanniában rágalmazás miatt a francia Press Alliance SA ellen, amiért az
a tulajdonában álló France Soir egyik cikkében valótlanul állította, hogy érintett egy
nemzetközi kábítószer-hálózat működtetésében. Miután az alperes vitatta az angol bíróságok
joghatóságát az ügyben, a Lordok Háza előzetes döntéshozatali eljárás keretében a
Bírósághoz fordult, kérelmezve a kár bekövetkeztének helyére vonatkozó értelmezést a
személyiségi jogok megsértésének esetén. A Bírósághoz beérkezett észrevételek közül
érdemes kiemelni a brit álláspontot, amely szerint joghatósággal egyedül a publikálás helye
szerinti állam rendelkezik, ugyanis egy jogsértő tartalmú cikk megjelenésekor azonnal
bekövetkezik a kár, tehát felesleges a károkozó cselekmény helye és a kár bekövetkeztének
helye közötti különbségtétel.
Összefoglalva tehát, a Bíróság a Shevill-ügyben a kommunikációs eszközökön keresztül
elkövetett személyiségi jogi jogsértés esetére két alternatív fórumot ismer el, amelyek között a
felperes jogosult választani: az egyiket az alperes lakóhelye vagy a kiadó székhelye szerinti
államban, ahol a sértett az elszenvedett kár teljes megtérítését kérheti, a másikat pedig abban
az államban, ahol az újságot terjesztették, és ahol a felperes kizárólag az említett államban
okozott károk megtérítését követelheti.
E-Date&Martinez ügy:
Különös joghatóság- jogellenes károkozás: a káresemény bekövetkezésének a helye.
Brüsszel I és Ia 7-9.cikk.
Az eDate Advertising ügy alapja, hogy az osztrák eDate Advertising GmbH elsősorban
homoszexuális közönséget célzó internetes portálja folyamatosan tájékoztatást adott egy
német állampolgárról, akit egy ismert német színész meggyilkolása miatt ítéltek életfogytig
tartó szabadságvesztésre. A magát sértettnek érző és 2008-ban feltételes szabadlábra helyezett
felperes egy német bírósághoz fordult, kérve, hogy az tiltsa el a kérdéses osztrák portált a róla
szóló információk terjesztésétől Németország teljes területére kiterjedően, és kötelezze nem
vagyoni kárának megtérítésére. Az osztrák alperes azonban vitatta a német bíróságok
joghatóságát, aminek hatására a német Bundesgerichtshof előzetes döntéshozatali kérelemmel
fordult a Bírósághoz.
Keresetet terjeszthet az érintett a honlap üzemeltetőjével szemben bármely tagállam bírósága
elé, ahol a honlap letölthető?
A Bíróság, elfogadva a főtanácsnok érvelését, döntésében kiegészítette a Shevill-ügyben
elfogadott értelmezést azzal, hogy a sértett a teljes kár megtérítése iránt perelhet ott is, ahol az
‘érdekeinek a központja’ (centre of his interests) található. Ez általában megfelel a sértett
szokásos tartózkodási helyének, azonban olyan tagállamban is lehet, amely nem tekinthető e
személy szokásos tartózkodási helyének, mivel más ténykörülmények, mint például a szakmai
tevékenység gyakorlása, megalapozhatják az ezen államhoz fűződő, különösen szoros
kapcsolat fennállását.

3. speciális joghatóság: olyan esetekben, amikor a felek közti egyensúly megbomlik, az

egyik fél kiszolgáltatottabb helyzetben van a másikkal szemben
A gyengébb fél érdekében, erre csak a fogyasztónak, munkavállalónak és biztosítottnak
van lehetősége.
- biztosított lakhelye/székhelye szerinti tagállami bíróság
- fogyasztó saját lakhelye szerinti bíróság
(fogyasztói szerződés feltételei: egyik fél fogyasztó, másik a kereskedelmi vagy szakmai
tevékenységi körében köti a szerződést, a felek ténylegesen megkötik a szerződést, a
fogyasztó lakhelye valamelyik tagállamban legyen
Fogyasztó: magányszemély, aki saját egyéni szükségleteinek kielégítése céljából köti meg a
szerződést (Benincasa ítélet)
- munkavállaló: vagylagos választás
- ahol lakóhelye vagy székhelye van
- rendszeres munkavégzés helye szerinti tagállam bírósága
 - mvállalót foglalkoztató telephely)
4. kizárólagos joghatóság: kizárólag az adott ügytípusra előírt joghatósági ok szerint
meghatározott tagállami bíróság járhat el, a felek lakóhelyétől függetlenül
- ingatlan esetében lex rei sitae
- társaság, jogi személy székhelye szerint
- közhitelű nyilvántartásba tört. bejegyzés esetén a nyilvántartás vezetése szerinti
tagállam
- szabadalom/védjegy/formatervezési minta, ahol a letétben helyezést vagy
lajstromozást kérték
- hatósági végrehajtás, ahol azt végrehajtották

5. megállapodáson alapuló joghatóság: a megállapodással a felek egy bizonyos

jogviszonnyal kapcsolatban felmerült vagy a jövőben felmerülő jogviták eldöntésére
vmely tagállam bíróságának joghatóságát kötik ki. A megállapodás a felek eltérő
rendelkezése hiányában kizárólagos joghatóságot eredményez; a felek lakóhelyétől
függetlenül irányadó, felek autonómiája jut kifejezésre, elég, ha a szóhasználatból
kiderül, hogy melyik bíróságra utalnak (a keresetlevélből kell kitűnnie, Coreck
Maritime ítélet); a kikötés pontos akkor is, ha vmely város jogát kötik ki (ilyenkor
egyértelmű, hogy az ország jogát választják, Hőszig Kft. ügy)
Alaki feltételek a kikötésre:
- írásban, szóban (írásban megerősítve)
- felek korábbi gyakorlatának megfelelő formában
- nk.-i kereskedelemben a szokásos gyakorlatnak megfelelő formában
Írással egyenértékű a tartós rögzítést biztosító elektronikus közlés is (e-mail). Internetes
szerződéskötés esetén alkalmazni kell a click-wrap eljárást (az egyik fél csak akkor tud
rákattintani a szerződéskötésre, ha előtte a másik fél a szerződés teljes szövegét elküldte neki)
(El Majdoub ítélet).
A joghatósági megállapodás önálló megítélés alá esik, úgy is lehet akár érvényes, hogy a
szerződés maga érvénytelen.
6. perbe bocsátkozáson alapuló joghatóság: valamely tagállamnak azon bírósága
rendelkezik joghatósággal, amely előtt az alperes perbe bocsátkozik.

31. Joghatósági szabályok II.: az új Kódex joghatósági szabályai, külföldi

határozatok elismerése és végrehajtása, az állami immunitással kapcsolatos
rendelkezések
A polgári és kereskedelmi ügyek jelentős részében az uniós jog a nemzeti jogokat kirázó
jelleggel állapítja meg a joghatósági okokat, ami a nemzeti jogalkotás kereteit leszűkíti.
A Brüsszel Ia. rendelet tárgyi hatálya a polgári és kereskedelmi ügyek döntő többségére
kiterjed, ha az alperes lakóhelye valamelyik tagállamban van. Kivételek a kizárólagos
joghatóság, a joghatósági megállapodáson alapuló joghatóság, valamint a munkavállaló által a
munkáltató ellen indított eljárások.
A Brüsszel IIa. rendelet mind a házassági, mind a szülői felelősséget érintő eljárások
tekintetében akkor engedi a nemzeti joghatósági szabályok alkalmazását, ha a rendelet által
megállapított joghatósági okok egyike sem alapozza meg valamelyik tagállam joghatóságát.
Tovább szűkítik a jogalkotási hatáskört a többoldalú nemzetközi egyezmények, amelynek
Mo. részese és a kétoldalú nemzetközi megállapodások is.
Az új Kódex azokra a jogviszonyokra, amelyek nem kapcsolhatóak kizárólagosan egyetlen
jogviszonytípushoz, a jogalkotó általános szabályokat alkotott, ilyenek a kizárólagos és kizárt
joghatóság, valamint a perbe bocsátkozáson alapuló joghatóság.
Két speciális ügycsoportban találunk speciális joghatósági szabályokat, ezek a vagyonjogi
valamint a családjogi és személyállapoti ügyek.

Általános joghatósági szabályok:

- kizárólagos joghatóság: olyan ügycsoportok tartoznak, amelyekben a közérdek vagy
a jogviszony kizárólagos belföldi vonatkozásai indokolttá teszik, hogy a magyar állam
a saját fórumai számára tartsa fenn az eljárás kizárólagosságát.
Olyan eljárásban,
o amelynek tárgya belföldön fekvő ingatlanon fennálló dologi jog v ingatlan
bérlete, haszonbérlete
o magyar állampolgárságú örökhagyó belföldi hagyatékát érintő hagyatéki
eljárás
o belföldön kiállított okirat megsemmisítésére irányuló eljárás
o jogok, tények, adatok belföldön vezetett közhiteles nyilvántartásba történő
bejegyzését érintő eljárás
o belföldi végrehajtást érintő eljárás
- kizárt joghatóság: olyan ügycsoportok, amelyekben nem kerülhet sor az eljárás
lefolytatására
89. § E törvény egyéb joghatósági szabályaira tekintet nélkül magyar bíróság
joghatósága kizárt
o olyan eljárásban, amelynek tárgya külföldön fekvő ingatlanon fennálló
dologi jog vagy ilyen ingatlan bérlete, haszonbérlete,
o nem magyar állampolgár örökhagyó külföldi hagyatékát érintő hagyatéki
eljárásban,
o külföldön kiállított okirat vagy értékpapír megsemmisítésére irányuló
eljárásban,
o külföldi iparjogvédelmi jog megadásával, tartalmával és megszűnésével
kapcsolatos eljárásban,
o külföldi székhelyű jogi személy vagy jogi személyiség nélküli jogalany (e
pont alkalmazásában, a továbbiakban együtt: jogi személy) alapításával,
megszűnésével kapcsolatos eljárásban, a jogi személy nyilvántartásba
vételének alapjául szolgáló szerződés vagy létesítő okirat érvényességével
kapcsolatos eljárásban, illetve a jogi személy szervei által hozott
határozatok felülvizsgálata iránti eljárásban,
o jogoknak, tényeknek és adatoknak külföldön vezetett közhiteles
nyilvántartásba történő bejegyzését érintő eljárásban,
o külföldi végrehajtást érintő eljárásban.
- perbebocsátkozáson alapuló joghatóság: nagyrészt fenntartja a régi Kódex
rendelkezéseit, azonban nem „az ügy érdemére vonatkozó nyilatkozat” fordulatot
használja, hanem az „ellenkérelmet terjeszt elő”-t. A magyar bíróság joghatóságát a
perbe bocsátkozás akkor is megalapozza, ha az alperes a keresetet csak a joghatóság
hiányán kívüli más alaki okból vitatja, de érdemben nem, és akár akkor is, ha a
keresetet elismeri.
Különös szabályok:
- vagyonjogi ügyek: Fő joghatósági szabály: alperes lakóhelye, ill. székhelye/központi
ügyintézés helye. Az ügyek körét a tv. nem határozza meg, a Pp.-re utal, lévén
minősítési kérdés, de befogadónak kell lenni a külföldi jog irányába is.
Az új Kódex a vagyonjogi ügyek körében az ált. joghatósági szabály mellett (alperes
lakóhely) párhuzamos eljárási jogosultságot ad a magyar bíróság (hatóság) számára a
szerződések, szerz. kívüli károkozás esetei, dologi jogok, társaságok székhelye, a
belföldön végrehajtás alá vonható vagyonnal rendelkező alperes, öröklési ügyek
tekintetében.
- megállapodás a joghatóságról (kikötött): Az új Kódex szabályait azokban az
ügyekben kell alkalmazni, amelyekben a felek 3. állambeli bíróság joghatóságát
kötötték ki, de az eljárás mégis magyar bíróság előtt indul. A joghatósági
megállapodásban a felek valamely állam joghatóságát kiköthetik általánosságban is,
de az adott állam egy vagy több meghatározott bíróságát is kijelölhetik jogvitájuk
rendezésére. Elegendő, ha a kikötés alapján egyértelműen azonosítható a kijelölt
bíróság. A joghatósági megállapodással kikötött joghatóság kizárólagos. A joghatósági
megállapodás jogi megítélése független a szerző többi részétől.
Formai előírások:
- írásban, szóban (írásban megerősítve) (elektronikus formában is)
- felek korábbi gyakorlatának megfelelő formában
- nk.-i kereskedelemben a szokásos gyakorlatnak megfelelő formában
Új rendelkezés: az alkalmazandó jog a joghatósági megállapodásban kikötött bíróság
vagy bíróságok államának joga.
- családi és személyállapoti ügyek: A magyar szabályozás kizárólag a Brüsszel IIa.
rendelet által meghatározott fennmaradó joghatóság és a rendelet tárgyi hatálya alá
nem tartozó házassági eljárásokra terjed ki. Ált. szabály, hogy a magyar bíróságnak
akkor van joghatósága, ha az érintett fél/felek szorosan kapcsolódnak a magyar
államhoz (egyik magyar áp. – Kódex)

A külföldi határozatok elismerése és végrehajtása:

Lényege, hogy a külföldön hozott határozatokat külön eljárás nélkül elismerik, mintha Mo.-n
hozták volna azokat. A bírósági vh.-ról szóló tv-nek megfelelően végrehajthatóvá nyilvánított
külföldi határozatot belföldön az erre irányadó jogszabály rendelkezései szerint lehet
végrehajtani.
A határozat fogalmát rugalmasan kell kezelni (tekintve, hogy nem minden állam ugyanolyan
szerveken keresztül hozza meg őket).
Új Kódex változott: először ált. jelleggel megállapítja az elismerés feltételeit, majd
ügycsoportonként határozza meg az ált.-tól való eltéréseket. Emellett nem tartja fenn a
korábbi szigorú viszonossági követelményt, így könnyebbé válik a külföldi határozatok hazai
érvényre juttatása. A favor recognitionis elve jelenik meg abban a szabályban, ami szerint az
új Kódexben meghatározott felt. teljesülése esetén a külföldi határozat Mo.-n akkor is
elismerhető és végrehajtható, ha ez a vonatkozó nemzetközi megállapodás szerint nem lenne
lehetséges.
Ált. szabályok:
A külföldi határozat elismerésének feltételei
Nem szükséges a viszonosság, kiv. a vagyonjogi ügyekben.
Feltételek.
  a külföldi bíróság joghatósága megalapozott
 a határozat jogerős, v. ezzel egyenértékű hatással bír
 nincs megtagadási ok
Joghatóság vizsgálata:
Főszabályként: akkor tekinti megalapozottnak a joghatóságát, ha az olyan joghatósági okon
alapul, amely az új Kódex szerint a magyar bíróság joghatóságát megalapozná (direkt
joghatósági ok). Eközben az érintett magyar állampolgár másik állampolgárságát is
figyelembe kell venni.
Jogerő:
A határozatnak véglegesnek kell lennie.
A külföldi határozat elismerésének megtagadása:
Lehet alkotmányos-alapjogi gyökerű (közrend, diszkrimináció tilalma, tisztességes eljáráshoz
való jog), lehet eljárásjogi gyökerű (perfüggőség, res iudicata).

Állami immunitás
A korábbi abszolút immunitást a relatív vagy funkcionális immunitás elve váltotta fel, amely
lehetővé tette az állam perlését bizonyos esetekben.
84. § (1) Az államot az eljárás tárgyától függetlenül nem illeti meg immunitás,
a) ha arról kifejezetten lemondott,
b) ha az eljárást maga indította, abba beavatkozott vagy az eljárásban, érdemben perbe
bocsátkozott, vagy
c) az állam által indított eljárásban előterjesztett viszontkereset tekintetében, ha az a jogvita
tárgyát képező jogviszonyon alapul.
(2) Az államot nem illeti meg immunitás, ha az eljárás tárgya
a) az államnak polgári jogi szerződésből eredő joga vagy kötelezettsége, kivéve, ha a másik
szerződő fél valamely más állam, vagy a szerződő felek eltérően állapodtak meg,
b) az állam és természetes személy közötti munkaszerződésből vagy munkavégzésre irányuló
egyéb jogviszonyból eredő jog vagy kötelezettség, feltéve, hogy a munkavégzés helye az
eljárás helye szerinti állam területén van, illetve volt, kivéve, ha a munkavállaló a munkáltató
államnak állampolgára vagy közhatalmi funkciót látott el,
c) az állammal szemben élet, egészség, testi épség megsértése vagy dologi kár okozása címén
támasztott igény, feltéve, hogy a károkozó esemény vagy mulasztás az eljárás helye szerinti
állam területén következett be, és a károsult annak időpontjában abban az államban
tartózkodott,
d) az államnak az eljárás helye szerinti állam területén lévő ingatlanon fennálló joga, érdeke
vagy birtoka, az ingatlan állam általi használata, vagy az ezekből eredő kötelezettségek,
e) az államnak az eljárás helye szerinti államban nyilvántartásba vett, vagy annak területén
székhellyel vagy központi ügyintézési hellyel rendelkező jogi személyben vagy jogi
személyiség nélküli jogalanyban fennálló tagsága, részesedése vagy érdekeltsége, illetve
valamely abból eredő jog vagy kötelezettség,
f) az államnak az eljárás helye szerinti államban megnyílt hagyatékkal kapcsolatos öröklési
jogviszonya,
g) az eljárás helye szerinti államban szellemi tulajdoni oltalom megadása, tartalma, illetve
megszűnése,
h) az eljárás helye szerinti államban fizetésképtelenségi eljárás hatálya alá tartozó vagyon
kezelése tekintetében az államot megillető jog vagy érdek, vagy
i) polgári jogi szerződéssel összefüggő jogvita rendezésére az állam által kötött
választottbírósági megállapodás érvényessége, értelmezése vagy alkalmazása, az ilyen
megállapodás alapján folytatott választottbírósági eljárás, illetve az abban hozott határozat
érvénytelenítése, kivéve, ha a választottbírósági megállapodás eltérően rendelkezik.

(3) A külföldi állam belföldön fekvő vagyonára nem vezethető végrehajtás, kivéve, ha
a) a külföldi állam ahhoz kifejezetten hozzájárult,
b) a külföldi állam a vagyont az adott követelés kielégítésére elkülönítette, vagy
c) a vagyon nem kereskedelmi jellegű kormányzati tevékenységen kívüli célra szolgál.
(4) A (3) bekezdés c) pontja alkalmazása szempontjából nem kereskedelmi jellegű
kormányzati tevékenység céljára szolgál különösen
a) az állam külképviseleteinek működését szolgáló vagyon,
b) a katonai célú használatra szolgáló vagyon,
c) a központi bank vagy más pénzügyi hatóság vagyona,
d) az állam kulturális örökségéhez, archívumaihoz tartozó, elidegenítésre nem szánt vagyon,
e) a tudományos, kulturális vagy történelmi kiállítás részét képező, elidegenítésre nem szánt
vagyontárgyak.