Követelmény:

Legkésőbb december első hetére legkésőbb.

A beadandó dolgozat formai kritériumai:

Terjedelme minimum 5 oldal, 12-es méretű, Times New Roman betűkkel, sorkizárt, 1.5-ös
bekezdésekkel.

Szokásos hivatkozási formátum a források megjelölésénél ( szerző, mű címe, kiadó, kiadás helye,
ideje, oldalszám, online hivatkozás esetén a link stb.)

Tartalmi kritériumok:

Ha van olyan vallásszabadsághoz kapcsolódó téma, ami kiemelten érdekli Önöket, és találnak EJEB
vagy EuB jogesete(ke)t, kérem azt dolgozzák ki. Mielőtt elkezdenek foglalkozni vele, kérem küldjék el
nekem, miről szeretnének írni, mert lehetséges, hogy a későbbi órák folyamán a jogeset bemutatásra
kerülne, ez esetben egy másikat ildomos választaniuk. Természetesen én is ajánlhatok Önöknek
jogesetet ha elakadnának.

Eddigi jogesetek:

 Dogru és Kervanci kontra Franciaország

 Aktas és mások kontra Franciaország
 Dahlab kontra Svájc
 Kocabas kontra Svájc
 Kurtumulus kontra Törökország
 Sahin kontra Törökország
 Köse és mások kontra Törökország
 Karaduman kontra Törökország
 Lautsi kontra Olaszország
 S.A.S. kontra Franciaország
 Ahmet Arslan és mások kontra Törökország
 Belcacemi kontra Belgium
 Dakir kontra Belgium
 Mann Singh kontra Franciaország
 El Morsli kontra Franciaország
 Phull kontra Franciaország
 Hamidovic kontra Bosznia-Hercegovina
 Lachiri kontra Belgium
 Eweida kontra Egyesült Királyság
 Chaplin kontra Egyesült Királyság,
 Ladele kontra Egyesült Királyság,
 McFarlane kontra Egyesült Királyság
 Ebrahimian kontra Franciaország
 Kokkinakis kontra Görögország
Dimitras kontra Görögország
 Buscarini és mások kontra San Marino
 Achbita kontra G4S
 Bougnaoui kontra Micropole

1. óra – szeptember 2.

Beadandó -> 5 oldalas

Jogeset bemutatása stb.

3 hiányzás

2020.09.9. – 2. óra – nincs jegyet!

!!!

2020.09.21 – 3. óra

laicitás – világnézeti semlegesség pl.: Belgium, Fo. , Törökország

vallási szimbólumok – olaszország , de pl Fo nem

Európa Tanács (emeberi jogi területtel foglalkozik) és Európai Tanács nem ugyanaz

EUB – eu nem tagja emberi jogok egyezményének, hanem jogi kérdésekben foglal állást , Luxermbur,
uniós jogszabályt értelmez , alapjogi kartának betartását célozza, jogot értelmez – előzetes kontroll,
csak a tagállamokra érvényes

EJEB – Emberi jogok egyezményének betartását célozzák, joggyakorlatára épít EUB , de amíg nem
csatlakozik egyezményhez nem tudja EUB ezeket a kérdéseket elbírálni , jogi sérelmel esetén jár el,
utólagos kontrol -> minden tagállamra érvényes nem csak a tagállamokra

EJEE – vallásszabadság belső és külső aspektusának a védelme

4. óra – 2020.09.28.

Jogesetek:

Dogru és Kervanci kontra Franciaország

Tesi órák kapcsán merült fel a kérdés. Hidjabot viseltek a lányok. Balesetveszélyes, mivel beakadhat
a keze stb.

Csak arányosan és mások jogait, közerkölcsöt, közegészségügyet véd - csak így lehet korlátozni
ezeket.

Nem volt aránytalan kérés a felszólítás, mivel nem voltak abban a korban, hogy a Korán alapján
hordaniuk kellene már.

Vallásszabadság kérdése felmerül, de akkor is aránytalan a többiekhez képest. Társadalmi érdek

mihez fűződik – mindig ezt kell mérlegelni. Fontosabb-e a vallásszabadság vagy a testi épség?

Fro. nyert.

Aktas és mások kontra Franciaország

2004-ben hoztak az iskolákra von. törvényt (cél: világnézeti semlegessége az államnak).

Ennek ellenére pubertás előtt álló lányok megjelentek benne és a fiúk  felszólították őket többször is
 nem tettek eleget, eltanácsolták őket  EJEB: kevés embert érint, elérni kívánt cél, hogy Fo-i
elveknek megfelelően éljenek a diákok és emiatt nem aránytalan.

Fro. nyert.
Dahlab kontra Svájc

Oktató volt Dhalab, aki elkezdett fejkendőt viselni oktatás közben.

Ez ellen szakami felügyelet emelt szót egy ellenőrzést követően.

Iskolaszabályzat tiltotta.  törvényi alap tiltja  sál szerű kendő volt  hova tartozás kifejezése vagy
divat?  oktatók fokozottabban képviselik az állami érdekeket.

EJEB: vallási okból viselte, erőteljes aktív szimbólum  aktív mert erőteljesen közvetíti a nézeteit 
fiatalokra befolyással lehet.

Svájc legitim célja a semlegesség  szükséges tanárok semlegeségének kifejezése.

Tanár megválaszthatja hol dolgozik, diákoknak viszont kötelességük ott tanulni.

Svájc nyert.

Kocabas kontra Svájc

Török lányok nem voltak hajlandóak úszáson részt venni mert fiúkkal kellett volna úszni.

Szülőket megbüntették és kötelezték lányokat részvételre  lányok pubertás előttiek és burkiniben

sem engedték őket úszni ( Mi az integráció? Nem asszimiláció -> de ha nem vehet részt órákon stb.
nem tud része lenni társadalomnak).

EJEB államnak adott igazat. Iskolának joga van szankcionálni órákon részt nem vevőket. Aki nem
próbál meg kompromisszumokat kötni se.

Svájc nyert.

Kurtumulus kontra Törökország

Tanárnő fejkendőt viselt  alkalmazottakra fokozott követelményeket támasztottak. Világnézeti

semlegesség tanúsítása és világi ruhát kell viselni.

Eltanácsolták az egyetemtől.

EJEB: államnak adtak igazat  To. nyert.

Sahin kontra Törökország

Diák nem vizsgázhatott le kendőben, Bécsben vizsgázott le végül.

Köse és mások kontra Törökország

Lehetőség nyílt fejkendők viselésére, hogy igy fejezzék ki vallási meggyőződésüket  állam
megtiltotta  EJEB:

Karaduman kontra Törökország

Egyetemi tablóhoz nem akart arcképet biztosítani magáról, ha min arca fedetlen.

EJEB: az állam javára döntött.

Lautsi kontra Olaszország

Feszület osztályteremben elhelyezése.

Szülőt zavarta.
EJEB kiskamara: Sérti a negatív vallásszabadságát diákoknak. -> Oo. fellebbezett > Kereszt az olasz
kulturális értékek szimbóluma. ->

EJEB Nagykamara: kereszt nem csak vallási szimbólum és mint ilyen elhelyezhető, ha megegyezik az
ország kultúrájával + kereszt passzív szimbólum és nincs térítő hatása a diákokra.

Egyéb:

Németország

Landereknek ugyanugy önálósága van, mint a cantonoknak

Afgán német állampolgárt nem vettek fel állami iskolába mert fejkendőt akart viselni. -> tartományok
dönthetnek, hogy mit engedélyeznek

EK

Uniformitás és kulturális sokszínűség

2020. 10. 12. 5. óra

Előző órához még

1. Ahmet Arslan és mások kontra Töröko. Ankara

a. vallási csoport tagjai, vallási szertartáson összeültek imádkozni, Ankara városában

sajátos vallási öltözetben sétáltak és a rendőrük előállították őket
b. félelmet kelthetnek az öltözettel, terrorizmus
c. török jogszabály: vallási ünnepeken kívül tiltja a vallási ruházatot
d. EJEB: 9. cikk: akkor engedi: ha arra egy legitim cél szolgál, mások érdekeinek védelme,
arányos intézkedés
i. van egy törvényes felhatalmazás, ami tiltja a vallási ruházat viseletét
kivéve az ünnepen  megállja a helyét
ii. mások jogainak védelme: közrend  senki nem jelezte h félelmet
keltettek legitim cél
iii. a szükségesség nem állja meg a helyét  egyértelműnek tűnik h nem
keltett félelmet
 a vallásszabadság javára döntött az EJEB, kevés jogeset egyike

Mai óra: turbánok  szikhturbán + fejkendő + vallási ruházat és szimbólumok a tárgyalóteremben

2. Mann Singh kontra Fro.

a. Szikh vallású férfinak megtiltották h a jogosítványán turbánban szerepeljen: ahhoz h

hivatalos képet készítsenek kénytelen lesz turbánt levenni
b. francia jogszabály: korlátozza az azonosítást a fejfedő
c. Férfi: vallásszabadságát sérti, előtte lévő jogosítványán volt turbán  személyek
azonosításához fűződő társadalmi érdek
 Fro javára döntött az EJEB az adott állam mérlegelési körébe tartozik h milyen jogszabályt ír
elő az azonosításra

3. El Morsli kontra Fro

a. Muszlim hölgyet nem engedtek be fejkendőben a konzulátusra, mivel jogszabály írja elő h
ez az azonosítást korlátozza
b. csak nők jelenlétében lett volna hajlandó levenni
c. magán - és család, vallásszabadság, diszkrimináció tilalom
d. társadalomi érdek és közbiztonság
 e. hajlandó lett volna: mennyiben köteles egy intézmény másnak az igényeit figyelembe
venni: ha egy franca konzulátushoz belép, akkor kénytelen levenni, ha ez így van
jogszabályban, alkalmazkodnia kell
 Állam javára döntött az EJEB

4. Phull kontra Fro:

a. Egy turbánt viselő férfit reptéren arra kérték h a turbánján vegye le a biztonsági ellenőrzés
idejére
b. szükségesség is megállja a helyét
 Állam javára döntött az EJEB

Vallási szimbólum: ügyész, bíró, államot képviselő személy, ügyvéd, ügyfél, polgári vagy
büntetőeljárás, hallgatóság mit visel, ruházat v szimbólum

1. Hamidovic kontra Bosznia-Hercegovina

a. fakocka szimbólum boszniában: egyensúlyban van a 4 uralkodó vallás

b. szalafisták megtámadták az amerikai nagykövetséget, terrorizmus, elítélik őket, bíróságon
nem adták meg a tisztelet, nem ismerik el a bíróság joghatóságát
c. Az ügyben behívott tanú: betartotta a szabályokat, tiszteletet tanúsított, fejfedő: un.
koponyafedő szabályzattal ellentétes, tiszteletlennek számít, bíróság megbírságolta, nem
fizette be, börtönbüntetésre lehet átváltani
d. a tárgyalóteremben szekuláris légkört kell teremteni, ez tiszteletlen viselkedésnek minősül
e. EJEB: 9. cikk:
a. meghatározott esetek amikor legitimnek tekinthető egy vallásszabadságot
deklaráló tv
b. Törvényességi kérdést zárójelbe tette
c. szükségességre tette a hangsúlyt, nem volt szükséges eljárás, semmilyen
esetben nem volt tiszteletlen, egy tanúként behívott fél, akinek alárendelt szerepe
van, ha nem jelenik meg bírságot kap, ha megjelenik de nem úgy akkor is
bírságot kap
d. nem lehet a tanúkra alkalmazni , mivel nem képviselik az államot
e. sérült a vallási szabadásághoz fűződő joga
 Vallásszabadság javára döntött az EJEB (de ha a világnézeti semlegességre hivatkozott volna
az állam, a szekularizmusra, annak alkotmányos hagyományai vannak, akkor újra az állam
javára döntött volna az EJEB)

2. Lachiri kontra Belgium

a. Lachiri asszony egy kártérítési perben félként szerepelt

b. kötelezték h a hidzsábot vegye le, mert abban nem léphet be a tárgyalóterembe (a
bírósára beléphetett) A bíró: 19. sz-i belga kódexre hivatkozott, csak fedetlen fővel léphet
be DE kevés bíró alkalmazta ezt a kódexet
c. Nő: vallásszabadság, diszkriminációhoz fűződő joga sérült, és szerinte a tárgyaló terem
közterület
d. szükséges volt e ennek a jogszabálynak az alkalmazása vagy nem? nem zavarta az
eljárás rendjét, a bírók sem egységesen alkalmazzák
 a kérelmező javára döntött az EJEB ( ha nem a viselkedésre hanem a szekularizmusra
hivatkoznak akkor megint az állam)

Spanyolo.: ügyvéd viselt hidzsábot, csak a hivatalos fejfedőt viselheti, EJEB: megalapozatlan és
indokolatlan volt, az ügyvéd a fél érdekeit képviseli, ha megszabjuk h mit viseljen akkor csak azt
viselheti, itt az volt a baj h mit nem viselt

Németo, bajor jogszabályok: tiltják a jogi gyakornoki fejfedőket, ügyészek és bírók, a

tárgyalótermekben feszültet találunk. Feszület: kulturális jelkép, az értékítéletet semmilyen módon
nem tartalmaz, bajoroknál pár éves jogszabály megköveteli h elhelyezzék: tehát nem vallási
szimbólum hanem kulturális szimbólum

6. óra – 2020.10.19.

Vallásszabadság és munkahely

Foglalkoztatási követelmények: egyházi munkáltatók vagy bármilyen munkáltató megszabhatja,

hogy milyen kvalitásokkal rendelkezzen a munkavállaló

Eveida kontra UK

 ügyfelekkel kapcsolatot tartó nő

 British airways-nél dolgozott
 csak akkor lehet, ha a felelős személy, manager megengedi
 tehát ha van engedély és a színek megegyeztek a British airways színeivel, akkor lehet
 kérték, hogy vegye le, nem tette, elküldték fizetetlen szabadságra majd felajánlották neki,
hogy dolgozhat másik állásban, ahol nem kell ügyfelekkel találkoznia
 minél szélesebb utaskört akarnak elérni a cégek, ezért kell a semlegesség
 EJEB-hoz jutott az ügy --> munkavállalónak adtak igazat, mivel, ha másmilyen
vallásúaknak engedélyeztek, akkor neki miért nem. --> közvetett diszkriminációt
szenvedett Eveida. Egy nyaklánc kereszttel nem olyan látványos, mint egy fejkendő pl.
 Tisztességes egyensúly nem jött létre a vallások tekintetében – EJEB
 Első mérföldkő a magánmunkavállalók vallásosságával kapcsolatban

Chaplin kontra UK:

 ápolónő, évek óta dolgozott ott

 feszületet hordott a nyakán – kérték, hogy vegye le, balesetveszélyes lehet – meghúzza a
páciens, megakad stb. – nem értett egyet és hitét sértené, ha eltávolítaná
 új egyenruhát is bevezettek – láthatóvá tette a dekoltázst és a keresztet – eddig
diszkréten viselte, de ezzel a ruhával (rajta kívül álló okokból) láthatóvá tette
 alternatívákat próbált ki – mágneses feszület – de ezt sem tekintették higiénikusnak
 ezután a beléptető kártyán akarta viselni
 át akarták helyezni máshová, ahol már nem ápolónő
 sérelmezte – EJEB
 EJEB – nagyobb közérdek van amellett, hogy egy kórházban higiénia legyen, mint a
vallási meggyőződés + nem volt aránytalan + szükséges volt = nem sértették meg a
jogait
 EJEB csak arról döntött, hogy szükséges-e kórházban ezeket a vallási szimbólumokat
korlátozni

UK kontra MC Farlin

 keresztény, pszichoszexuális tanácsadó egy cégnél

 azonos nemű pároknak nem akart tanácsot adni
 fegyelmit kapott majd elbocsátották, mivel többször is figyelmeztették már
 munkavégzési szabályokat szegett meg
 téma: vallási meggyőződés, cég jogos érdeke, azonos neműek
  EJEB: cégnek adott igazat, mivel a cég nem azért rúgta ki, mert keresztény, hanem a
személyes meggyőződése miatt. UK-ban ugyan úgy vannak megítélve a melegek, mint a
heterók, munkahelyi követelményeket sértett és nem vallási okokról van sz.

Aladéla kontra UK

 anyakönyvvezető, keresztény, szerinte nő és férfi között van házasság, de volt egy

törvénymódosítás később, ami engedélyezte a melegek házasságkötését
 visszautasította, hogy ezeket összeadja, így átszervezte a munkát és így próbálta
megoldani. Később a munkatársak leterhelőnek érezték és diszkriminatívnak – nem
akarnak többen is 1 ember világnézetéhez igazodni
 elbocsátották – EJEB-hez fordult
 nemi diszkriminációt valósított meg a nő
 EJEB: az ő vallási érdekéhez nem fűződik akkora társadalmi érdek, mint a melegekéhez.
UK-nak adott igazat.

Ez a 4 eset egy nap történt.

Fro. kontra Ebra Iriham:

 állami kórház, szociális munkás

 fejkendőt viselt – amikor lejárt a munkaszerződése, nem akarták meghosszabbítani, mivel
mindenkit zavart és a világnézeti semlegességet kell képviselni a munkavállalóknak
 államnak adtak igazat – jogosan nem újították meg a munkaszerződését, megkövetelhető
a semlegesség.

7. óra - november 9.

Esetek:

 Kokkinakis kontra Görögország

 Dimitras kontra Görögország
 Buscarini és mások kontra San Marino
 Achbita kontra G4S
 Bougnaoui kontra Micropole

Kokkinakis kontra Görögország

 1993
 első olyan döntés amelyben EJEB vallásszabadsággal foglalkozott és igazat adott a
kérelmezőnek
 Jehova házaspár és hittérítő tevékenységet igyekeztek gyakorolni
 görög alkotmány ezt tiltja
 nem tudták görög bíróságok bizonyítani, hogy ez veszélyes v. zavaró volt a társadalomra
 EJEB elitélést aránytalannak ítélte é szükségtelennek

Dimitrasz kontra Görögország:

 bibliára kellett esküt tenni ( görög ortodox vallás)

 ha nem ortodoxok be kell bizonyítaniuk hogy másik vallást követnek és így tehetnek őszinte
vallomást, nem kellett bibliára esküdni a tanú vallomáskor
 ezt sérelmezték az ortodoxok, mivel nekik csak bibliára lehet esküdni
  kérelmezőnek adtak igazat -> diszkriminatív mert így aki nem görög ortodox meg kell győznie
bíróságot hogy más vallást követnek, ha pedig görög ortodox nekik nincs más opció csak
bibliára való eskü tétel - > duplán diszkriminatív
 azt kell felajánlani hogy bárki élhessen opcióval hogy másra esküszik

Buscarini és mások kontra San Marino

 kérelmezők parlamenti képviselők voltak

 kötelezők megesküdni istenre és bibliára
 kérelmezők nem értetettek a bibliára vonatkozó kitétellel együtt az eskü tételben
 felszólították őket hogy tegyenek rá utalást különben eskü tételük érvénytelen -> ennek eleget
tettek DE
 EJEB-hez fordultak – diszkriminációra hivatkozva
 választhatnak hogy mire akarnak esküdni
 Munkavállalók vallásszabadsága -> 2000- 78- as irányelv -> EUB-től ennek értelmezését
kérték
 Muszlim nők, magánfoglalkoztatást, fejkendő

Achbita kontra G4

 kezdetben belga cégnél kendő nélkül dolgozott, de felvette az iszlám hitet

 cégnél korábban volt íratlan szabály a semleges ruházat – megkérték hogy tartózkodjon ilyen
viselettől
 cég írásbeli szabályt is hoztak amikor nem tett eleget -> ezek után sem tett eleget ->
megszüntették munkaviszonyát
 belga semmítőszék foglalkoztatási irányelvet hívta segítéségül és EuB-től kért segítséget
jogértelmezésben
 ilyen rendelkezés diszkriminatív? Ilyen szabály foglalkoztatási követelménynek minősül e? HA
foglalkoztatási szabály akkor legitim
 cégnek jogában áll belső szabályokat alkotni – semlegeségre hivatkozás jogszerű és mivel
minden ruhadarabot tilt – jogszerű
 ha mindenkit diszkriminálunk akkor senkit nem diszkriminálunk
 semlegesség feltétele annak hogy minél szélesebb körben valósuljanak meg a szolgáltatások
 diszkriminációt elutasította a bíróság – közvetett diszkrimináció mert mindenkire vonatkozik
( aki a másik véleményt adta közvetlen diszkriminációt állapított meg)
 tehát közvetett diszk. LEHET – ha az akkor azt a helyi bíróságnak kell megállapítania -> belga
bíróság nem állapított meg diszkriminációt
Bougnaoui kontra Micropole

 ügyfél kifogásolta hogy munkavállaó hidzsábot visel -> munkavállaló megkérte hogy ne
viselje, vagy áthelyezik olyan helyre ahol nem kell ügyfelekkel dolgoznia
 másik pozíciót nem fogadta el
 francia bíróság Eub-hez fordult
 fejkendő viselet tiltása foglalkoztatási követelményt képezhet e?
 DE itt ilyen szabályzat nem volt, hanem ügyfél kérte hogy ne kelljen olyannal együttműködnie
akinek ilyen viselete van
 EUB vissza utalt előzőekre – közvetett vagy közvetlen diszkrimináció -> közvetett
 nem tekinthető helyi bíróság szerint foglalk. követelménynek mert ügyfél kérte és nincs benne
a szabályzatban

8. óra – 2020. november 16.

A mai órán ismertetett EJEB/EuB jogesetek:

1. EJEB (Németország elleni esetek):

 Obst
 Rommelfanger
 Schüth
 Siebenhaar

2. EuB

 Egenberger kontra Evangelisches Werk für Diakonie und Entwicklung e.V.

1. eset - ?

 Elbocsátották, mert hijabot hordott a nő többszöri felszólítás ellenére, ugyanis az arc

láthatósága fontos.
2. eset – Belgium

 Több évtizede fejkendőt visel

 Back office alkalmazott
 Semleges öltözködést vezettek be
 Hölgynek adtak igazat

3. eset - Belgium

 Bolti eladó
 Hijabot megtiltották neki
 Több vásárló panaszkodott emiatt
 Munkavállalónak adtak igazat

4. eset - Hollandia

 Rendőr, de csak munkatársakkal érintkezett

 Kendőt viselt
 Kérték, h vegye le
 Semlegességet kérnek
 Munkavállalónak adtak igazat

5. eset – Olaszország

 Hostess hölgy, fejkendőt viselt, nem akarta levenni

 Bíróság neki adott igazat, mert nem tudták bizonyítani, hogy miért szükséges annak levétele

6. eset – Spanyolország

 Kereszt viselése
 Munkavállalónak adtak igazat

--> Csak országokat mondott Tanár Úr, feleket nem nevezte meg ezeknél az eseteknél.

Munka és vallásszabadság téma folytatása egyházi munkáltatókkal kapcsolatban

Több, mint egymillióan dolgoznak így.

2. eset:

 Házasságot kötöttek, de elhidegültek és külön éltek és ezt az egyház elítélte

  Német AB véleménye erről:
Schüth ügy:

 Katolikus templom szólistája

 Elvált, mert megromlott a kapcsolat, új nőtől gyereke lett
 Magánéletében változások miatt elbocsátották, mert megszegi a katolikus vallás tanításai,
amit egyébként vállalt a munkaszerződésben
 Foglalkoztatási követelmények vannak tehát, amiket vállalt az úr
 Megszüntette a munkaviszonyt
 Bíróság nem a munkáltatónak adott igazat
 Bíróság szerint a magánéleti dolgaiba nem avatkozhat bele a munkáltató és a munkaköre
sem olyan, ahol ilyen szigorú követelményeknek kellene megfelelnie
Hittan tanár - Siebenhaar

 Más vallási tanokat oktatott hittan órán

 Elbocsátották
 EJEB szerint jogosan rúgták ki

Egenberger ügy:

 Hölgy, állásra jelentkezett, közhasznú szervezetnél

 Határozott munkaidőre
 Feladata lett volna, hogy ENSZ intézkedéseit elemezze és jelentést készítsen róla és
képviselje a munkáltatót
 Keresztény egyház tagja kellett h legyen
 Nem volt tag, így nem vették fel
 Kártalanítást követelt
 Munkáltató nem tagadja, hogy a tagság hiánya miatt nem vették fel, de arra hivatkozott, hogy
a tagságot munkatapasztalatnak tekintik, így szükséges volt számukra, hogy a jelölt
valamilyen katolikus vallás tagja legyen
 Egyház volt a munkáltató, így megkövetelhetnek bizonyos feltételeket a munkavállalóktól vagy
a jelöltektől

2020.11.23

Ier kontra JQ

 egyházi munkáltató – kórház

 úr orvos volt -> munkaszerződése: római katolikus eszméket fenn tartja

 házas volt-> külön költöztek új párjuk lett -> évek múlva elváltak és orvos újra házasodott

 elbocsátották-> új házasság kötése ellenétes a katolikus szabályokkal

 új házasságot nem lehet elismerni

 ezeket a kritériumokat csak katolikusokkal szemben tartották fenn

 EUB kérdések: feladatkörének ellátását nem érinti ilyen foglalkoztatási követelmény

 lehet diszkriminálni ha megtudjuk indokolni mért van arra szükség -> nem tudta megindokolni a
kórház
Vallási ünnepek:

 rendkívüli

 rendes (pl.: vasárnap)

Napközben történő ima lehetősége.

Continen kontra Finnország:

 péntek esténként vallása miatt elhagyta engedély nélkül munkahelyét

 munkáltató elbocsátotta

 jogorvoslattal élt -> vallásszabadságában megsértették

 EJEB jogeset

 közszolgáltatónál dolgozott ->munkáltató szabadon megválaszthatta mikor végezzen munkát és

módosíthatta

Costesci kontra Macedónai:

 9. cikk és 11. cikkben lévő jogai sérültek

 vallási ünnepen, éves nagy ünnep több napos volt – nem jelent meg munkahelyén és ezért nem
kapott fizetést

 nem szólt arról, hogy nem megy

 nem állapítható meg a vallásszabadság sérelme

 nem vallási elhivatottsága miatt nem kapott fizetést, ha más ügyben megy el tájékoztatás nélkül,
akkor se kapott volna fizetést

 jogos, igazolt lépés volt a munkáltató részéről

Persco Investigations kontra Markos Achasi

 magándetektív szolgáltatások

 dolgozott nagypénteken

 csak 4 vallásnak munkaszüneti nap a nagypéntek – ha bemennek akkor bérpótlákra tarthatnak

igény

 M.A úgy érezte aránytalanul diszkriminálva van amiért nem kap bérpótlékot

 EUB jogértelmezés ->

 kissebbségvédő szabályok alkalmazhatóak e? Ha igen akkor ..? Ezek az intézkedése az egyenlő

bánásmód előmozdítását célozzák? Ha ez a nemzeti szabály nem kompatibilis az eu joggal akkor
 mindenkit megfosztunk a jogtól ( ha mindekit diszkriminálunk vagy senkit) VAGY mindekinek
ugyanazt a jogot adjuk?

 mindenkinek biztosítani kell ezeket a jogosultságokat -> bérpótlék adása értelmetlen, hiszen az
vallása miatt lehetne szabadnap