Ott tanár úr Bj4, márc. 31. 10-11,30-ig tartó szemináriumának anyaga.

Majd feltöltöm a tanszéki

honlap/letöltések/ neptun szemináriumokba is Ott István néven.

BH2017. 110.
I. Sikkasztást követ el a gazdasági társaság vezető tisztségviselője, ha a vállalkozási szerződéssel
vegyes bizományosi szerződés folytán a cége birtokába, de nem tulajdonába került, számára
idegen (a külföldi szerződő fél tulajdonát képező) dolgot (alkatrészeket és azokból összeszerelt
félpótkocsikat) eladja, illetve lízingszerződések zálogfedezetéül felajánlja, leköti [1978. évi IV. tv.
317. § (1) bek., (2) bek. c) pont].
II. A gazdasági társaság vezető tisztségviselői (önálló cégjegyzési joggal rendelkező ügyvezetői)
társtettesei a csalás bűntettének, ha cégük eladósodása és folyamatosan további tartozásokat
felhalmozó helyzete miatti fizetésképtelenségüket eltitkolva egyikük úgy köt lízingszerződéseket,
hogy a lízingcégeknek valótlanul azt ígéri, hogy a futamidő végén az esedékes lízingdíjakat
megfizetik, holott tudják, erre semmi kilátásuk sincs, a másik pedig ezzel egy időben a
hitelszerződések biztosítékául garanciaszerződéseket - készfizető kezességvállalási szerződést,
illetve készfizetői kezességi megállapodást - ír alá, s ezáltal a lízingcégeket megtévesztik. A csalás
befejezettségéhez szükséges károkozás a hitelszerződések megkötésével következik be [1978.
évi IV. tv. 20. § (3) bek., 318. § (1) bek.].
 
BH2015. 148.
Elköveti a csalás, és ezzel halmazatban a magánokirat-hamisítás bűncselekményét az a biztosítási
ügynök, aki az életbiztosításnak a biztosított fél általi felmondását a biztosítótársaságnak nem
továbbítja, ezt a biztosított előtt elhallgatva, helyette a biztosítási díjakat - a biztosított nevében -
továbbfizeti, valamint az eredeti kedvezményezett(ek) helyett a biztosított nevével aláírt, és a
biztosítótársasághoz benyújtott hamis okiratban más kedvezményezettet jelöl meg, akinek a
részére a biztosítási esemény bekövetkeztével a biztosítótársaság a biztosítási összeget kifizeti.
A kár annak az összegnek felel meg, amelyet utóbbi a hamis okiratban megjelölt kedvezményezett
részére kifizet [1978. évi IV. tv. 276. §, 318. § (1) bek., (4) bek. a) pont].
 
BH2015. 29.
A csalás bűntettének megvalósulásához szükséges valamennyi tényállási elem megvalósul annak
a terheltnek a cselekménye során, akit jogtalan haszonszerzési célzat vezérel, amikor a banktól
úgy igényel és vesz fel hitelt, hogy a hitelek visszafizetésére sem reális lehetősége, sem tényleges
szándéka nem volt.
A sértett tévedésbe ejtését azáltal valósította meg, hogy fizetési képességét illetően
megtévesztően viselkedett, amikor gazdasági tevékenységet nem végző kft.-jéről azt állította, hogy
az egy évben több mint 20 millió forint árbevételt és több mint 6 millió forint adózott eredményt ért
el, holott árbevétele nem volt és csak adótartozást halmozott fel.
A károkozás - mint a csalás szükséges tényállási eleme - megvalósult, amikor visszafizetési
képességet illető megtévesztettség miatt a pénzintézet a hitelt folyósította.
A hitel-visszafizetési képességet illető megtévesztő magatartás hiányában ugyanis a hitel
folyósítására nem került volna sor [1978. évi IV. tv. 318. § (1), (2) bek. II. fordulat c) pont, (6) bek.
b) pont].
 
BH2014. 235.
Nem csalást, hanem zsarolást követnek el azok, akik oly módon szereznek pénzt, hogy előzetes
megbeszélés alapján a sértettől, de - látszólag - az egyik tettestársuktól is pénzt követelnek, ezt
nyomatékosítva a tettestársukat fegyverrel is fenyegetik, aki a helyszínen színleg át is ad pénzt
részükre, és az észleltek hatására a sértett később fizet is nekik [1978. évi IV. tv. 318. §, 323. §].
 
BH2014. 234.
I. A sértettet tévedésbe ejtő magatartás megkezdésével a csalás bűncselekménye kísérleti szakba
kerül [1978. évi IV. tv. 16. §, 318. §].
II. Személyazonosság igazolása céljából más nevére kiállított okirat igazoltatáskor történő átadása
akkor is megvalósíthatja a közokirat-hamisítás bűntettét, ha ez az okirat nem fényképes [1978. évi
IV. tv. 274. § (1) bek. b) pont].
 
BH2014. 173.
Az üzletszerűen, folytatólagosan elkövetett csalás bűntettét valósítja meg, aki azért, hogy saját
szerencsejátékainak fedezésére a szükséges pénzt megszerezze, másoktól, annak hamis
ígéretével csikar ki különböző pénzösszegeket, hogy az általa kidolgozott elméletek elsajátításával
a ruletten biztos nyereményekhez jutnak [1978. évi IV. tv. 318. § (1) bek., (5) bek. b) pont].
 
BH2014. 172.
I. Folytatólagosan, üzletszerűen elkövetett, különösen nagy kárt okozó csalás bűntettét, valamint a
folytatólagosan elkövetett magánokirat-hamisítás vétségét valósítja meg, aki a külföldi székhelyű
megbékélési alapot valótlan - a jogosultság feltételeivel nem rendelkező - kárpótlást igénylők
hamis tartalmú kérdőíveinek felhasználásával megtéveszti és az alapot több száz millió forintnak
megfelelő összegű kárpótlás kifizetésére készteti [1978. évi IV. tv. 318. § (1), (2) bek. c) pont, (6)
bek. b) pont, 276. §].
II. A csalás megvalósulása szempontjából a kárt, mint eredményt nem közvetlenül az elkövető
magatartása, hanem a megtévesztett sértett vagyonjogi rendelkezése (jelen esetben az alap által
jogosultaknak vélt személyek részére történő pénzjuttatások teljesítése) okozza.
III. A bűncselekmény megvalósulásához szükséges jogtalan haszonszerzés nem önálló tényállási
elem, hanem megtévesztő magatartás célzata, amely akkor is megállapítható, ha az elkövető a
rendszeres hasznot nem (nem kizárólag) a maga, hanem a mások vagyoni gyarapodásának
előmozdítása érdekében kívánja biztosítani.
 
BH2014. 100.
Nem hivatali vesztegetést vagy hivatali visszaélést, hanem csalást valósít meg az a
rutinellenőrzési munkakört betöltő adóhatósági munkatárs, aki a hivatalosság látszatát keltve az
általa kiszemelt vállalkozónak a valóságtól eltérően azt állítja, hogy ellene a tervek szerint
belátható időn belül vagyonosodási vizsgálatot fognak lefolytatni, és e vizsgálat elhárítása fejében
tőle anyagi ellenszolgáltatást kér és vesz fel jogtalanul.
Ugyanezt a bűncselekményt a hivatalos személyként elkövetett közokirat-hamisítás bűntettével
halmazatban valósítja meg a fenti adóhivatali munkatárs, ha a valóságtól eltérően azt a látszatot
kelti, hogy a kiszemelt vállalkozó ellen az adóhatósági (vagyonosodási vagy más) vizsgálat már
folyik és pénzbeli juttatás fejében olyan fiktív jegyzőkönyvet készít és ad át a vállalkozónak,
miszerint a vizsgálat vele szemben hátrányos következmény alkalmazására alapot adó
megállapítás nélkül lezárult [1978. évi IV. tv. 277. § (1) bek. a) pont; 318. §].
 
 
BH2014. 70.
Rablás - nem pedig csalás - valósul meg, ha a terheltek rendőr egyenruhába öltözve, magukat
valótlanul rendőrnek kiadva, hivatalos eljárást színlelve azért támadják meg a sértettet, hogy annak
nagy értékű éremgyűjteményét megszerezzék, s e vagyontárgyak eltulajdonításának
akadálymentes végrehajtása érdekében a sértettet megbilincselik, s ezáltal védekezésre képtelen
állapotba helyezik [1978. évi IV. tv. 318. §, 321. § (1) bek.].
 
BH2014. 69.
I. A csalás elkövetése többszörös okozatosságot feltételez: tipikusan akként valósul meg, hogy a
tettes a tévedésbe ejtő magatartásával a passzív alanynál akarati hibát idéz elő, aki ennek
következményeként tesz olyan jognyilatkozatot, amelyet egyébként nem tenne, a jognyilatkozat
következtében pedig akár ő maga, akár más személy károsodik.
A csalás megállapításának nem szükségszerű feltétele, hogy az elkövetési magatartás tanúsítása
révén a tettes vagy más jogtalan hasznot szerezzen, elégséges, ha a saját vagy más részére való
jogtalan haszonszerzés a tettes célja, az elkövetési magatartást e cél elérését kívánva valósítja
meg [1978. évi IV. tv. 318. §].
 II. A büntethetőség elévülését az az érdemi eljárási cselekmény szakítja félbe, amelynek ténybeli
alapja megegyezik az utóbb vád tárgyává tett cselekmény lényegével, és meghatározott személy
utóbb vád tárgyává tett tények megvalósításában játszott szerepének tisztázására irányul,
függetlenül attól, hogy az eljárási cselekmény megtételekor ennek a személynek a kiléte ismert
vagy ismeretlen [1978. évi IV. tv. 35. § (1) bek.].
 
BH2014. 37.
I. A tettesi alapcselekmény befejezettsége esetén a részes cselekményére nézve az alkalmatlan
eszközzel elkövetett kísérlet megállapítása fogalmilag kizárt [1978. évi IV. tv. 17. §].
II. Csaláshoz és közokirat-hamisításhoz nyújtott bűnsegédi magatartást valósít meg annak az
elkövetőnek a cselekménye, aki tudva a sértettel kötött ingatlan adásvételi szerződés csalárd
voltáról, valamint arról, hogy azt a vele szándékegységben cselekvő elkövető társ az ügyvédi
ellenjegyzést követően be fogja nyújtani a földhivatalba, a szerződést tanúként aláírja [1978. évi IV.
tv. 21. §, 274. §, 318. §].
 
BH2013. 265.
Ha a sértett megtévesztés eredményeként vállal készfizető kezességet, a kára akkor és olyan
mértékben következik be, amikor és amilyen mértékben kénytelen a kölcsönt felvevő helyett
helytállni, az ugyancsak tévedésbe ejtett és kölcsönt nyújtó pénzintézet kára pedig a folyósított
kölcsön összegével, s nem a kárnak - a részbeni - megtérítés után fennmaradó mértékével azonos
[1978. évi IV. törvény 318. §]

 
 BH2017. 252.
Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás megvalósítható adatbevitellel, adat
módosításával, törlésével, hozzáférhetetlenné tételével, továbbá minden más olyan művelet
elvégzésével, amely az információs rendszert befolyásolja, és ezzel kárt okoz.
A pénzintézet internetes felületén végrehajtott olyan pénzügyi műveletek azonban, amelyek a
pénzintézettel megkötött NET számlacsomagnak, illetve az internetbanki szerződésben
foglaltaknak megfelelnek, a számítógépes rendszer rendeltetésszerű igénybevételét jelentik, ezért
az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás különös részi tényállását (e
bűncselekményt) nem valósítják meg [2012. évi C. tv. 375. § (1) bek., (2) bek. a) pont].
BH2015. 244.
I. Az információs rendszer felhasználásával elkövetett csalás - egyebek mellett - a jogosulatlanul
megszerzett készpénz-helyettesítő fizetési eszköz felhasználásával valósulhat meg, ezáltal a
készpénz-helyettesítő fizetési eszközzel visszaélés az előbbi bűncselekménynek rendszerinti
eszközcselekménye. Ennek következtében e két bűncselekmény halmazata látszólagos, csak az
előbbi bűncselekmény megállapításának van helye [2012. évi C. tv. 375. § (5) bek., 393. § (1)
bek.].
II. Nincs helye harmadfokú eljárásnak, ha az első- és másodfokú bíróság ítéletében a bűnösség
köre nem változik, a másodfokú bíróság a vád tárgyává tett és az elsőfokú bíróság által
maradéktalanul elbírált tényeket illetően a cselekményeket tévesen minősítve, a látszólagos
halmazatban levő bűncselekmény miatt további bűnösséget állapít meg [1998. évi XIX. tv. 386. §
(1) bek.].
 
BH2018. 161.
Hűtlen kezelést valósít meg az a terhelt, aki mint ügyvezető nem a rá bízott gazdasági társaságok
elsődleges érdekében jár el, hanem a gazdasági társaságok rá bízott vagyonát elvonja, és azt más
- kívülálló, saját különálló érdekeltségébe tartozó - gazdasági társaság érdekének szolgálatába
állítja [2012. évi C. tv. 376. §].
 
EBD2015. B.4.
A külön törvényben meghatározott nemesfém vagy fémötvözet alkotórészeket tartalmazó kisebb
értékű dologra elkövetett lopás vagy orgazdaság akkor minősül e körülménynél fogva
súlyosabban, ha az elkövető célja nem magának a dolognak, hanem a benne levő fémtartalmú
 alkotórésznek az eltulajdonítása, illetőleg megszerzése [2012. évi C. törvény 370. § (1) bekezdése,
(3) bekezdés b) pont be) alpontja, 379. § (1) bekezdése, (3) bekezdés c) pontja, 383. § c) pontja;
2013. évi CXL. törvény 2. § (1) bekezdés 1. pontja, 2. § (2) bekezdés a) pontja és Melléklete].
 
BH2017. 207.
Csalás elkövetője által a csalással megszerzett vagyontárgy eladása a jóhiszemű vásárlóval
szemben újabb csalást nem valósít meg.
A szándékos vagyon elleni bűncselekmény tettese a saját bűncselekményéből származó dolog
értékesítésekor orgazdaként viselkedik, mert az orgazda sem tulajdonosa az általa eladott
dolognak. Az alapcselekmény tettese vagy részese azonban orgazdaság elkövetője nem lehet,
mert az alapcselekmény elkövetője az azzal megszerzett dolog vagyoni haszonszerzés végett
történő elidegenítésében közreműködésével valójában csak folytatja az - általa megvalósított -
alapcselekmény elkövetését.
A szándékos vagyon elleni bűncselekmény elkövetője a jogtalan hasznot az alapbűncselekményt
képező vagyon elleni bűncselekménnyel szerzi meg, s amikor az így megszerzett dolgot pénzre
cseréli, akkor további jogtalan haszonszerzési célzat már nem állapítható meg [2012. évi C. tv. 7.
§; 373. § (1) bek., 379. § (1) bek.].
 
 
 
 
BH2016. 264.
I. A lopás elkövetéséhez - akár fizikai, akár pszichikai - segítséget nyújtó bűnsegéd tisztában van a
bűncselekmény konkrét elkövetési körülményeivel; azonban az az elkövető, aki előzetesen
bármely bűncselekményből származó lopott dolog átvételére tesz ígéretet, és a lopott dolgot meg
is szerzi, nem a lopáshoz nyújt bűnsegélyt, hanem az orgazdaság tettese [2012. évi C. tv. 13. § (1)
bek., 14. § (2) bek., 370. § (1) bek., 379. § (1) bek.].
 
EBH2017. B.3.
I. Az uzsora-bűncselekmény leggyakrabban kamatfizetés fejében nyújtott pénzkölcsönnel valósul
meg, ám a Btk. nemcsak az uzsorakamat kikötését (hiteluzsorát) rendeli büntetni, hanem minden
más uzsorás szerződést (reáluzsorát). Az uzsora mindig az adott élethelyzethez igazodó tartalmú
hatalmaskodás, amely elkövethető a börtönviszonyok sajátos körülményei között is, egyik elítélt
által a másik szorult helyzetének kihasználásával.
II. A rászorult helyzet a passzív alanynak olyan, az általános életviszonyaitól eltérő, hátrányos
állapota, amelytől való szabadulás vagy súlyos következményének elhárítása céljából viszonylag
jelentős anyagi áldozatot hajlandó vállalni. A rászorult helyzet a sértett olyan állapota, amelynek
következtében nem tud célszerűen saját valós érdekeinek megfelelően ügyletet kötni.
A megállapodás akkor tartalmaz különösen aránytalan mértékű ellenszolgáltatást, ha az oly
mértékben haladja meg a szolgáltatást, amelyre az adott helyzetben nincs más magyarázat, mint a
sértett rászorult, kiszolgáltatott helyzete, annak kihasználása [2012. évi C. tv. 381. § (1) bek.].
 
EBD2014. B.15.
A jogosulatlan pénzügyi tevékenység bűntette és az üzletszerűen elkövetett uzsorabűncselekmény
alaki halmazata csupán látszólagos [1978. évi IV. tv. 298/D. § és 330/A. §; 2012. évi C. tv. 381. §
(2) bek. és 408. §].

 
BH2016. 263.
Lopást és nem jogtalan elsajátítást követ el az, aki a temetőben a sírt gondozó, ezért átmenetileg
nem figyelő sértett közelben levő kutyáját jogtalan eltulajdonítás céljával magához veszi, azzal a
helyszínt elhagyja [1978. évi IV. tv. 316., 325. §].
 
BH2011. 333.
A jogtalan elsajátítás bűncselekményét követi el, aki a gazdasági társaság pénzgazdálkodásért
felelős kereskedelmi vezetőjeként felismerte ugyan, hogy a pénzösszeg téves átutalás alapján
érkezett a gazdasági társasághoz, ám ennek ellenére annak visszautalásáról nem, hanem más
célra történő felhasználásáról rendelkezett [1978. évi IV. törvény 325. § (1) bekezdés].
 
BH2011. 128.
Jogtalan elsajátítás vétségét valósítja meg, aki a bankszámlájára tévedésből átutalt összeget a
jogosult felszólítása ellenére nem hajlandó visszafizetni, hanem azt korábban nem jelzett és a
jogosult által el nem ismert követelése beszámítására kívánja fordítani [1978. évi IV. törvény 325. §
(1) bekezdés 2. tétel].
 
BH2007. 113.
A szemeteskonténerben talált, de értékkel bíró, uratlan tárgy megtalálója a birtokba vétellel a dolog
felett tulajdonjogot szerez. Ennek a terhelt számára idegen dolognak a megtalálótól való
eltulajdonítása a lopás bűntettét valósítja meg [1978. évi IV. törvény 316. § (1) bek., 325. §; 1959.
évi IV. törvény 129. § (1) bek.].
 
BH2004. 128.
Lopásért vagy jogtalan elsajátításért felel, és nem hivatkozhat alappal tévedésre az, aki olyan
csónakot vesz el a folyópartról, amelyről a körülmények szerint - a csónak értékét,
használhatóságát figyelembe véve - nem hihette, hogy uratlan, a tulajdonosa által elhagyott dolog
[Btk. 27. §, 316. §, 325. §].
 
BH1996. 629.
A felismerhetően tévedésből vagy bűncselekmény folytán a községi szeméttelepre került, eredeti
csomagolású és fémzárolási cédulával is ellátott, lucernamagot tartalmazó zsákok nem tekinthetők
uratlan dolognak, elvételük jogtalan elsajátítást valósíthat meg [Btk. 325. §].
 
BH1994. 302.
A határátkelőhely közelében levő parkolóhelyen lezáratlan ajtóval huzamosabb ideje elhelyezett
gépkocsi elvétele nem jogtalan elsajátítást, hanem lopást valósít meg [Btk. 316. § (1) bek., (5) bek.
a) pont, 325. §].
 
BH1993. 342.
A halott személy ingóságai elveszettként, elhagyottként vagy uratlannak nem tekinthetők, így azok
elvétele lopást valósít meg; ugyanakkor azonban az így megvalósított lopás nem minősül másnak
elhárításra képtelen állapota kihasználásával elkövetettként [Btk. 316. § (1) bek., (2) bek. j) pont,
325. §].
 
BH1992. 80.
Nem jogtalan elsajátítást, hanem lopást valósít meg annak a MÁV alkalmazásában álló vádlottnak
a cselekménye, aki a vasútállomás területén olyan ingóságokat vesz magához, amelyről tudja,
hogy azokat a tolvajok nem végleges elhagyás szándékával rejtették el [Btk. 316. § (1) bek., 325.
§].
 
BH1992. 14.
I. A tolvaj által elrejtett dolog eltulajdonítása nem jogtalan elsajátítást, hanem lopást valósít meg
[Btk. 316. § (1) bek., 325. §].
II. A több elkövetési mozzanatból álló lopás természetes egység, mely esetben kizárt mind a
bűnhalmazat, mind a folytatólagosság [Btk. 316. § (1) bek., 12. § (1) és (2) bek.].