Melléklet a 10/2019. (VI.24.

) MÜK szabályzathoz

FELÜGYELETI KOCKÁZATÉRTÉKELÉS

1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlása során felmerülő kockázatokról általában

A Pmt. 73. § (1), illetve (1a) bekezdése hatálya alá tartozó ügyletek alkalmasak lehetnek arra, hogy
azok végrehajtása által bűncselekményből származó vagyon legalizálása történjen meg, vagy (akár
jogszerűen, akár jogszerűtlenül megszerzett) vagyon a terrorizmus finanszírozására legyen fordítható.

Ezen ügyletekkel kapcsolatban az ügyvédi tevékenység gyakorlása során a pénzmosással és a

terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos kockázatok alapvetően két okból jelentkezhetnek. Egyfelől
az ott felsorolt ügyletek egy részének megvalósításához ügyvéd által ellenjegyzett okiratra, illetve jogi
képviseletre van szükség, ami az ügyvédi közreműködést szinte elengedhetetlenné teszi. Másfelől az
ügyvédekbe vetett közbizalom lehetőséget adhat arra, hogy jogügyletek végrehajtásának láncolatában
az ügyvédi közreműködést a vagyonszerzés jogszerűségének alátámasztására használják fel.

A pénzmosást, illetve a terrorizmus finanszírozását sok esetben önmagukban jogszerű ügyletek is

szolgálhatják. Nem egy esetben előfordul, sőt, tipikusnak tekinthető, hogy a pénzmosást megvalósító
és a terrorizmus finanszírozását szolgáló jogügyleteket egymástól függetlennek látszó ügyletek
láncolataként próbálják végrehajtani annak érdekében, hogy a láncolatot alkotó egyes ügyletek
pénzmosó vagy terrorizmus finanszírozását szolgáló jellege még a jóhiszemű közreműködők számára
se legyen könnyen felismerhető. Éppen ezért az, hogy egy-egy jogügylet önmagában látszólag nem
rendelkezik pénzmosási vagy a terrorizmus finanszírozását szolgáló jelleggel, nem jelenti azt, hogy
nem része jogügyeletek olyan láncolatának, amely összességében ilyen célokat szolgál.

A pénzmosásra, illetve a terrorizmus finanszírozásra utaló kockázatok meghatározása azt szolgálja,

hogy az egyes ügyletek vonatkozásában is feltárható legyen annak gyanúja, hogy az ügylet – adott
esetben más, az eljáró ügyvéd számára nem is ismert ügyletekkel együttesen – a pénzmosási vagy
terrorizmusfinanszírozási jelleggel bírhat. Önmagában ezen kockázatok felmerülése nem jelenti azt,
hogy az adott ügylet pénzmosást vagy terrorizmus finanszírozását valósítaná meg, vagy akárcsak
jogszerűtlen lenne, azt azonban szükségessé teszi, hogy a megfelelő információs bázissal rendelkező
hatóságok az ügyletet megvizsgálják abból a szempontból, hogy önmagában vagy más ügyletekkel
együttesen az nem pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását szolgálja-e.

Pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló általános kockázatok lehetnek különösen (i)
készpénz, kiemelten az adott ország hivatalos fizetőeszközétől különböző pénznemű készpénz
indokolatlan használata a jogügylet során, (ii) piaci viszonyoktól nyilvánvalóan eltérő ellenérték vagy
szolgáltatás kikötése az általános társadalmi megítélés szerint indokolatlan esetben, (iii) gazdasági
észszerűséget nyilvánvalóan nélkülöző jogügylet létrehozása, (iv) a jogügylet gazdasági szempontból
indokolatlanul bonyolult struktúrája, (v) külföldi, különösen az átláthatóságot kevéssé biztosító vagy
egyéb okból kockázatos országbeli elem indokolatlan bevonása a jogügyletbe, (vi) a tulajdonosi
szerkezet átláthatatlansága, (vii) ténylegesen kívülálló személyek félként vagy képviselőként való
eljárása.

A potenciális kockázatok jelentős részénél az indokoltság vagy a gazdasági észszerűség hiánya

meghatározó jelentőséggel bír, amelyet az ügyvédnek a kockázat fennállásának vagy fennállása

1
hiányának mérlegelése során figyelembe kell vennie. Ez szükségessé teszi, hogy az ügyvéd a
jogügylet létrehozásában való formális közreműködésen túl annak tényleges célját és körülményeit
is megismerje a rendelkezésére álló információk, valamint az ügyféltől és a féltől való
információkérés útján.

2. A társaságok alapításával, működtetésével kapcsolatos magas kockázati tényezők

2.1. Társaság alapítása vagy társasági részesedés megvásárlása olyan személyek részéről, akik
láthatóan nem rendelkeznek az ehhez szükséges gazdasági erőforrásokkal.

2.2. Társaság vezető tisztségviselői feladatainak ellátására vonatkozó ajánlat olyan személyek
részéről, akik láthatóan alkalmatlanok a társaság vezetésére.

2.3. Társaság alapítása vagy részesedés vásárlása, illetve vezető tisztségviselő feladat vállalása olyan
személyek részéről, akik felismerhetően kívülálló(k) irányításával, kívülálló(k) döntéseinek
megfelelően járnak el [pl. a kívülálló(k) elkíséri(k) a megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy
az ügyfél/fél pusztán az aláíráskor jelenik meg stb.].

2.4. A társaságot alapítani vagy részesedést vásárolni kívánó, azt képviselő, illetve vezető
tisztségviselői feladatokat ellátni készülő személy a társaság jövőbeni működésről érdemi, a társaság
nevén, esetlegesen székhelyén vagy vezető tisztségviselőjén kívüli információval nem rendelkezik,
különösen nem tudja megjelölni a társaság működési körét, kivéve a kényszervállalkozók
bizonytalanságait.

2.5. Az ügyvédi közreműködést igénylő kérdésekben a társasággal jogviszonyban nem álló személy
dönt érdemben.

2.6. A társaság alapítója vagy a társasági részesedés megszerzője, illetve a vezető tisztségviselő vagy
az azt ellátni készülő személy olyan országban honos vagy olyan országban van a lakcíme/székhelye,
(i) amely kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, (ii) amelynek állampolgáraival
szemben pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vannak hatályban, (iii) amely polgárháború
sújtotta övezetben található, vagy (iv) az adózási szempontból nem együttműködő országok és
területek európai uniós jegyzékén szerepel.

2.7. A társasági struktúrában olyan külföldi elem szerepel, amelyet a külföldi államban ténylegesen
folytatott gazdasági tevékenység észszerűen nem indokol.

2.8. A tag a társaság tőkéjének pénzbeli részét vagy részesedés vásárlása esetén az ellenszolgáltatást
nem a honosság vagy lakcím szerinti országból, hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli
országból biztosítja, anélkül, hogy annak különös okát adná.

2.9. Társasági részesedés vásárlása az utolsó számviteli törvény szerinti beszámolóban kimutatott
saját tőke arányos részétől jelentősen eltérő ellenérték fejében, ha annak az általános társadalmi
megítélés szerint elfogadható indoka nincsen.

2.10. Korábban bejegyzett, de tartósan tényleges gazdasági tevékenységet ki nem fejtő, veszteséges
társaság felvásárlása nyilvánvalóan működtetési cél nélkül.

2
2.11. A társaság a székhelyen felismerhetően tényleges tevékenységet nem kíván folytatni, vagy nem
folytat, így különösen, ha az ügyvédet kérik meg, hogy székhely megjelöléshez irodáját, mint
postacímet bocsássa rendelkezésre.

2.12. A társaság alapítója vagy a társasági részesedés megszerzője, illetve a vezető tisztségviselő vagy
az azt ellátni készülő személy lakcíme, tartózkodási helye, illetve székhelye az ügyvéd irodájától
távol fekszik, és az ügyvédválasztásnak észszerű indoka nincs (pl. az ügyvéd korábban valamely fél
megbízásából már eljárt).

2.13. A társaság kriptodevizával összefüggő tevékenységet végez.

3. Ingatlan adásvételével kapcsolatos magas kockázati tényezők

3.1. A vevő felismerhetően kívülálló(k) irányításával, kívülálló(k) döntéseinek megfelelően jár el [pl.
a kívülálló(k) elkíséri(k) a megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy az ügyfél/fél pusztán az
aláíráskor jelenik meg stb.].

3.2. Az eladó vagy a vevő elfogadható magyarázat nélkül – az észszerű mértékű foglalón kívül – a
vételár készpénzben való megfizetéséhez ragaszkodik.

3.3. Az ingatlan vételára feltűnően eltér a helyben szokásos közismert ártól, ha annak az általános
társadalmi megítélés szerint észszerű indoka nincsen.

3.4. Ugyanazon ingatlan kapcsán egymást követő adásvételek során indokolatlanul jelentősen
változik az ingatlan vételára.

3.5. A felek lakcíme, tartózkodási helye, illetve székhelye, valamint az ingatlan fekvése az ügyvédi
irodájától távol fekszik, és az ügyvédválasztásnak észszerű indoka nincs (pl. az ügyvéd korábban
valamely fél megbízásából már eljárt).

3.6. A felek valamelyike olyan országban honos vagy olyan országban van a lakcíme/székhelye, (i)
amely kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, (ii) amelynek állampolgáraival
szemben pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vannak hatályban, (iii) amely polgárháború
sújtotta övezetben található, vagy (iv) az adózási szempontból nem együttműködő országok és
területek európai uniós jegyzékén szerepel.

3.7. A jogi személy vagy jogi személyiség nélküli fél társasági struktúrájában olyan külföldi elem
szerepel, amelyet a külföldi államban ténylegesen folytatott gazdasági tevékenység észszerűen nem
indokol.

3.8. A vételárat a vevő nem a honosság vagy lakcím szerinti országból, hanem harmadik, különösen
OECD-n kívüli országból biztosítja, anélkül, hogy annak észszerű indokát adná.

4. A letéttel kapcsolatos magas kockázati tényezők

4.1. Letét észszerű indok nélkül készpénzben való elhelyezése, amennyiben azt nem bankszámláról
vették fel.

4.2. A letétkezelést megalapozó ügyvédi megbízás észszerűségének hiánya.

3
4.3. A letétből felszabadított pénzösszeg engedményezése kívülálló részére minden észszerű indok
nélkül.

4.4. A letevő vagy a jogosult olyan országban honos vagy rendelkezik lakcímmel, amely (i) amely
kiemelt kockázatot jelentő harmadik országnak minősül, (ii) amelynek állampolgáraival szemben
pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések vannak hatályban, (iii) amely polgárháború sújtotta
övezetben található, vagy (iv) az adózási szempontból nem együttműködő országok és területek
európai uniós jegyzékén szerepel.

4.5. A letevő a pénzletétet nem a honosság vagy lakcím szerinti országból, hanem harmadik,
különösen OECD-n kívüli országból biztosítja, anélkül, hogy annak észszerű indokát adná.

5. A bizalmi vagyonkezeléssel kapcsolatos magas kockázati tényezők

5.1. A bizalmi vagyonkezelés alapítására vonatkozó ajánlat vagyonrendelői minőségben olyan
személyek részéről, akik maguk vagy a vagyonrendelőként megjelölt jogi személy esetében a jogi
személy képviselői.

5.2. A bizalmi vagyonkezelés alapítására vonatkozó ajánlat olyan személy részéről, vagy bizalmi
vagyonkezelői feladatok ellátására vonatkozó kijelölés olyan személy részére, aki(k)
a) felismerhetően kívülálló(k) irányításával, kívülálló(k) döntéseinek megfelelően járnak el [pl. a
kívülálló(k) elkíséri(k) a megbeszélésekre, helyette nyilatkoznak, vagy az ügyfél/fél pusztán az
aláíráskor jelenik meg stb.],
b) a bizalmi vagyonkezelés alapításának tényén kívül egyéb információval nem rendelkeznek a
bizalmi vagyonkezelés rendeltetéséről, a kezelendő vagyonról, illetve a kedvezményezettek köréről,
vagy ha a bizalmi vagyonkezelési szerződés feljogosítja a vagyonkezelőt a kedvezményezett
személyének kijelölésére, akkor ennek okáról és a kijelölés szempontjairól, módjáról.

5.3. Bizalmi vagyonkezelés alapítására vonatkozó ajánlat olyan országban honos vagy lakcímmel
rendelkező személy részéről, illetve olyan országban honos vagy lakcímmel rendelkező személy
kedvezményezettként való megjelölése mellett, amely (i) amely kiemelt kockázatot jelentő harmadik
országnak minősül, (ii) amelynek állampolgáraival szemben pénzügyi és vagyoni korlátozó
intézkedések vannak hatályban, (iii) amely polgárháború sújtotta övezetben található, vagy (iv) az
adózási szempontból nem együttműködő országok és területek európai uniós jegyzékén szerepel.

5.4. A vagyonrendelő a kezelt vagyon pénzbeli részét nem a honosság vagy lakcím szerinti országból,
hanem harmadik, különösen OECD-n kívüli országból biztosítja, anélkül, hogy annak észszerű
indokát adná.

5.5. A vagyonrendelő a kezelt vagyon pénzbeli részének készpénzben történő vagyonkezelésbe

adásához ragaszkodik, anélkül, hogy annak észszerű indokát adná.

5.6. A megjelölt vagy a potenciális kedvezményezettek kiléte vagy a vagyonrendelőhöz fűződő

viszonya nem világos, illetve a vagyonrendelő nem tudja észszerűen megindokolni a (tényleges vagy
potenciális) kedvezményezettek kijelölését.