Büntetések a középkorban

és a kora újkorban
dr. Képes György
(magyar jogtörténet szemináriumi anyag)
 I.
Vagyoni büntetések
 Cél: compositio (középkor) + megtorlás, elrettentés
 Az elítélt tulajdonhoz való jogát sérti
 Típusok:
1. bírság
2. elkobzás
 Példa bírságokra:
 vérdíj – Szent István: szándékos eö. 110 aranypénz
 nyelvváltság; egyéb testrész „megváltása” (orr, fül)
 vérbírság
 szárazbírság
 holtdíj
 I.
Vagyoni büntetések
 Elkobzás:
 a bűncselekmény eszközének és eredményének elvétele –
pl. pálinkafőzési tilalom megsértése
 jószágvesztés: a nemesek büntetése nagyobb hatalmaskodás (fővesztés
helyett) és hűtlenség (fővesztés mellett) vétke esetén
 teljes vagyonelkobzást jelent
 vétlen rokonokat és hitelezőket is sújtotta

III. Károly második dekrétumából:

1723. évi 9. törvénycikk
(257. sz. szemelvény)

12. § Az ártatlan és a bűnössel osztozatlan gyermekek s testvérek

osztályrésze, továbbá atyai és anyai ősi javaik, valamint a hitvesi jogok,
a mások pénze s követelése […] s a sértetteknek az előbbi esetekből
felmerülő kár (a költségekkel) megtérítése, mindig épen maradván.
 II.
Szabadságvesztés büntetés
 Cél: megtorlás, elrettentés / megelőzés (modern)
 A személyes szabadsághoz, szabad mozgáshoz fűződő jogot sérti
 Szabad státus elvesztése: „adják el szolgának” – nem azonos a
szabadságvesztéssel, kora Árpád-kori, ősi büntetés, kikopik)
 Középkorban a városi jogokban létezett csak;
nem voltak külön bv. intézetek
 Az első börtönt Mária Terézia építtette Szempcen (Pozsony vm.,
1772)
 A felvilágosodáskori modern büntetőjog preferálja,
de nálunk csak a dualizmus korában terjed el
 Fogvatartás a középkorban is létezett: az eljárás tartama alatt ill. a
(más) büntetés végrehajtása céljából
 II.
Szabadságvesztés büntetés

Madarász Viktor: Zrínyi és Frangepán a bécsújhelyi börtönben

 II.
Szabadságvesztés büntetés
 III.
Testi büntetések
 Cél: megtorlás, elrettentés
 A testi épséghez és az emberi méltósághoz fűződő jogot sérti
(utóbbi miatt civilizált jogrendszerek tiltják)
 Középkorban és kora-újkorban a közrendűek (elsősorban
jobbágyok) jellemző büntetése volt;
[a rendi korban nemesekkel, később honoráciorokkal
és a szab. kir. városok polgáraival szemben nem volt alkalmazható]
 Típusok:
1. fenyítés
2. csonkítás
 III.
Testi büntetések
 Testfenyítő büntetések = az elítélt megverése különböző
eszközökkel
 Jellemző típusai:
 botozás (férfiak), alapegysége: 50 botütés
 vesszőzés (nők), botbüntetés helyett
 pálcázás (fiatalkorúak), botbüntetés helyett
 Egyéb testfenyítő büntetések:
 korbácsolás („katonai büntetőjog”)
 ostorozás
 seprűzés, kiseprűzés (megszégyenítés + kiutasítás is)
 III.
Testi büntetések

botozás (India, 2020. március) botbüntetés a kora újkorban

 III.
Testi büntetések
 Testcsonkító büntetések = az elítélt valamely testrészének
(jellemzően: végtag vagy érzékszerv) kivágása, kitépése
 Többletelemek: megszégyenítés + bűnügyi nyilvántartás (pl.
visszaesés nyomon követése)
 Jellemző típusai:
 megvakíttatás (politikai cél: alkalmatlanná tétel)
 orr, fül levágása (pl. lopás első, második elkövetése esetén)
 nyelv kitépése vagy kimetszése (káromkodás esetén)
 kéz- vagy (csak) ujjlevágás
(tálió elv: pl. kardrántásnál Szt. István második dekr.;
tükröző elv: lopásnál)
 Mellékbüntetésként is alkalmazzák
 III.
Testi büntetések

kézlevágás (Iszlám Állam, 2016. február) – kép forrása: blikk.hu

 III.
Testi büntetések
Szent István dekrétumainak második könyvéből:
39. fejezet az első lopásról, mit szolga követ el

Valamely szolga először követend el lopást, adja vissza amit lopott és váltsa meg
az orrát öt tinóval, ha tudja; ha pedig nem, vágják le.

40. fejezet annak büntetéséről, aki másod- és harmadízben lop

Ha vágott orral újra lop, váltsa meg a fülét öt tinóval, ha tudja; ha pedig nem,
vágják le a füleit.
Ha harmadszor lopott, haljon meg.

41. fejezet arról, ha szabad ember lop egyszer, kétszer és háromszor

Szabad embernek, ha lopásban vétkezik, ily törvényt szerzettünk bűnhődésére:

hogy egyszer váltsa meg magát, ha tudja; ha pedig nem, adják el szolgaságra.
Ha eladatván lopand, a szolgák törvénye alá vettessék.
Ha másodszor is, ugyanazon törvény teljék be rajta. Ha pedig harmadszor, élete
vesszen.
 III.
Testi büntetések
Szent László dekrétumainak harmadik könyvéből:
8. fejezet a tíz vagy hat dénár érőt lopó tolvajokról

A szabad ember, ha tíz dénár érőt lop, vesszen minden vagyonával.

Ha kevesebbet, vájják ki fél szemét és ítéltessék meg Szent István törvénye
szerint.
Továbbá a szolga, ki hat dénár árát lop, veszítse mind a két szemét;
ki kevesebbet, fél szemét; és amit orzott, azt az ő ura térítse meg és fizesse
vissza kétszer.

Könyves Kálmán dekrétumainak első könyvéből:

56. fejezet a tolvajok büntetéséről,
meg a tolvaj feleségéről és fiairól

A vétkén marasztott tolvajt fosszák meg szeme világától;

és a feleségét, ha részes ura vétkében, érdeme szerint vessék szolgaságra; és
az ő fiaik is, ha tizenöt esztendősök vagy annál idősebbek, anyjok sorsát viseljék;
de ha tizenöt esztendejek még nincsen, bocsássák büntetetlen őket.
 IV.
Megszégyenítő büntetések
 Cél: megtorlás, elrettentés
 Az emberi méltósághoz fűződő jogot sérti
(utóbbi miatt civilizált jogrendszerek ma ezt is tiltják)
 Típusok:
1. egyszerű megszégyenítések pl. (nem taxatív):
 hajlenyírás (féloldalt vagy egészen), szakáll levágása
 valamilyen ruha viselése
 szégyentábla, pacalvetés
 eklézsiakövetés
 kiseprűzés, kiéneklés
 szégyenoszlop (pellengér), szégyenpad, szégyenpolc
 szégyenketrec
 kaloda különböző változatai, pl. lábkaloda, „hegedű”
 IV.
Megszégyenítő büntetések

hajlenyírás (1945, Franciaország) szégyenoszlop (2022, Ukrajna)

képek forrása: telex.hu, index.hu
 IV.
Megszégyenítő büntetések

pellengér (1909-ben készült fotó) szégyenketrec (Lőcse)

 IV.
Megszégyenítő büntetések

kaloda hegedű (nyak- és kézkaloda)

 IV.
Megszégyenítő büntetések
 Típusok:
2. billogozás
Többletelemek: megszégyenítés + bűnügyi nyilvántartás
(hasonlóan a csonkító büntetésekhez)
Először a kézen (ujj, tenyér), később jellemzően arcba,
homlokba égetett jelet (betű, más jel) jelent
(pl. ha a boszorkányságról nem tudtak teljes bizonyosságot
szerezni, egy keresztet égettek a megvádolt nő arcába)
 IV.
Megszégyenítő büntetések
Szent István dekrétumainak első könyvéből:
33. A boszorkányokról

Ha valami boszorkányt találnak, bírói szokás szerint vezessék az egyházba, és

adják át a papnak böjtölés végett és a hitben való oktatásra, böjtölés után pedig
menjen haza. Ha másodszor is ugyanebben a bűnben találják, hasonló
vezeklésnek vessék alá, vezeklés után pedig az egyház kulcsát a mellére,
homlokára és vállai közé kereszt alakjában süssék rá, és menjen haza. Ha
pedig harmadszor is, adják át a bíráknak.

Könyves Kálmán dekrétumainak első könyvéből:

83. A hamisan tanúskodókról

a) Ha valakit hamis tanúskodással vádolnak meg, és ezt a faluból, részben

ellenségeskedés, részben gyűlölség folytán, többen is állítják, (a bevádoltak)
tüzesvas-próbával vizsgálják meg, és ha ártatlannak bizonyul, az aki őt e bűnnel
megvádolta, tíz penzát fizessen.
b) Ha pedig bűnösnek találtatik, vagyona ugyan maradjon meg sértetlenül, de a
két orcájára vassal kereszt alakú jelet süssenek, hogy ezután az ő
tanúskodását visszautasítsák.
 V.
Halálbüntetés
 Cél: megtorlás, elrettentés + speciális prevenció
 Az élethez való alapvető jogot sérti
(emiatt Európában ma már általánosan tiltják)
 Típusok:
1. egyszerű halálbüntetés
 akasztás: közrendűek esetén
 fővesztés: nemesek egyszerű
halálbüntetése
2. minősített halálbüntetés
1. minősített végrehajtás: kínzással jár
2. egyéb: a halála után szégyenítik meg
az elítéltet
(„jelképes minősített halálbüntetés”)
 V.
Halálbüntetés
 Egyszerű halálbüntetés

Szent László dekrétumainak második könyvéből:

1. Fejezet arról, ha akármely főember közelvalója lop

1. § Mindenekelőtt végeztük és esküt mondtunk reá, hogy akármely

főember közelvalója találtatnék lopás vétkében egy tyuk áránál feljebb,
senki semmiképen el ne rejthesse vagy meg ne oltalmazhassa azt.

2. § Tetszett azt is végeznünk, hogy magát a tolvajt, ha csak

templomba nem jutand, akasszák fel és minden vagyona vesszen
utána. És ha ki megfogta vala, annak vigyázatlanságából menekedik a
templomba, vagy a király udvarába, vagy a püspök lábaihoz, ne nyerjen
elégtételt a lopásért, a ki nem vigyázott.
 V.
Halálbüntetés

Benczúr Gyula: Hunyadi László búcsúja

 V.
Halálbüntetés
 Minősített (végrehajtású) halálbüntetések:
 vízbe fojtás
 élve megfőzés
 megégetés különböző változatai: pl. Dózsa György 1514.
 karóba húzás
 kerékbe törés
 kivégzés előtti egyéb kínzások (pl. csonkítások)
Hármaskönyv, I. rész 15. cím
Az előadott esetekből következik tehát, hogy a tolvajoknak vagy rablóknak, a
haramiáknak és más ilyen fosztogatóknak, úgy szintén a gyilkosoknak […] fekvő
jószágai és birtokjogai […] a királyi fiskusra nem háramlanak[…]; hanem az
ilyeneket csak főbenjáró ítélettel kell sújtani és büntetni, ugyanis
a tolvajokat felakasztani, a rablókat karóba húzni vagy kerékbe törni,
a többieket pedig lenyakazni; tudniillik amint megérdemlik.
 V.
Halálbüntetés
 „Jelképes minősített halálbüntetések”:
 holttest kerékbe törése
 holttest elégetése
 holttest felnégyelése
 holttest karóba húzása
 V.
Halálbüntetés

Kamil Vladislav Muttich: Jan Hus kivégzése (1415)

 V.
Halálbüntetés

Björn Pétursson izlandi sorozatgyilkos kivégzése (1569) – kép forrása: 24.hu

 V.
Halálbüntetés

A lázadó pápai vallon zsoldosok kivégzése (1600)

 V.
Halálbüntetés

Pika Gáspár kuruc felkelő és társai kivégzése (1672)