382 VIII. fejezet: A forradalmi kormányzat.

1 7 9 3 - 1 7 9 4

- Nem vehetnek részt a tárgyaláson?! - kiáltott D anton szent felháborodással.

- De hát maguk, bírák, maguk, esküdtek, valamennyien jól tudták m ár tegnap is,
a nép jelenlétében, és a nép Önökkel együtt, hogy az a tény, amely ürügyül szolgált
gyáva ellenségeink számára a konvent megtévesztésére, hamis és rágalmazó! Elis­
m erték ártatlanságunkat és ma...
—Nem számít —felelte az elnök. - A határozat megszületett, végre kell hajtani.
Azonnal átvitték a vádlottakat a Conciergerie-be*, az esküdtek visszavonultak
tanácstermükbe, mintegy két óra elteltével újra megjelentek, és halálra ítélték a
szerencsétlen D a n to n t és szerencsétlenségükben osztozó társait... A vádlottak
nem is voltak jelen. Valamennyit külön-külön elzárták a börtönben, s Fouquier
még aznap a vérpadra küldte őket.

1. Desmoulins.
2. Fouquier-Tinville a Forradalmi Törvényszék rettegett közvádlója volt.
3. Fleuriot-Lescot a közvádló helyettese volt, május 10-én Párizs polgármestere lett.
4. A közbiztonsági bizottság tagjai.
5. Ez a fogoly jelentette fel a hatóságok előtt az állítólagos összeesküvést, amelyre hivat­
kozva megvonhatták a szót a vádlottaktól.
6. A híres festő.

132.

Határozat a Legfelsőbb Lény tiszteletéről

1794. május 7.

Robespierre a forradalom politikai-társadalmi holtpontját ideológiai eszközökkel, a célok

újradefiniálásával próbálta leplezni. Szerinte már nem a köztársaságiak harcoltak az arisz­
tokraták, a külföldi csapatok és a lázadók ellen, hanem az Erény a Bűn ellen. Ezért a Nemzeti
Konventtel elfogadtatta az alábbi határozatot:12345

1. cikkely. A francia nép elismeri a Legfelsőbb Lény létezését és a lélek halhatat­

lanságát.
2. Elismeri, hogy a Legfelsőbb Lény méltó im ádata az ember kötelességei közé
tartozik.
3. Ilyen kötelességei közé sorolja elsősorban a rosszhiszeműség és a zsarnokság
megvetését, a zsarnokok és árulók megbüntetését, a szerencsétlenek tám ogatását,
a gyengék tiszteletét, az elnyom ottak védelmét, a lehető legtöbb jótett végrehajtá­
sát s az igazságosságot mindenkivel szemben.
4. Ünnepségeket kell létrehozni abból a célból, hogy az ember az istenség esz­
méjére és léte méltóságára emlékezzék.
5. Az ünnepségek hordozzák forradalmunk dicsőséges eseményeinek, vagy az
 H atározat a Legfelsőbb Lény tiszteletéről 383

ember számára legdrágább és leghasznosabb erényeknek, vagy a term észet legna­

gyobb jótéteményeinek nevét.
6. A Francia Köztársaság minden évben meg fogja ünnepelni 1789. július 14-
ének, 1792. augusztus 10-ének, 1793. január 21-ének és 1793. május 31-ének év­
fordulóit.
7. A dekádnapokon1a következőket fogják ünnepelni; a Legfelsőbb Lényt és a
term észetet; az emberi fajt; az emberiség jótevőit; a szabadság mártírjait; a szabad­
ságot és az egyenlőséget; a Köztársaságot; a világszabadságot; a haza szeretetét; a
zsarnokok és az árulók gyűlöletét; az igazságot; a szerénységet; a dicsőséget és
halhatatlanságot; a barátságot; a takarékosságot; a bátorságot; a jóhiszeműséget; a
hősiességet; az önzetlenséget; a sztoicizmust; a szerelmet; a házastársi szeretetet;
az atyai szeretetet; az anyai gyengédséget; a fiúi hűséget; a gyermekkort; az ifjúsá­
got; a férfikort; az öregkort; a szerencsétlenséget; a mezőgazdaságot; az ipart; őse­
inket; utókorunkat; a boldogságot.
8. A közjóléti és közbiztonsági bizottságok* kötelessége tervezetet bem utatni
a felsorolt ünnepek megszervezéséről.
9. A Nemzeti Konvent felszólítja az emberiség ügyét szolgálni méltó valamennyi
tehetséget, hogy versengjenek egymással himnuszok és állampolgári dalok írásával,
s m inden olyan módon, amellyel hozzájárulhatnak az ünnep megszépítéséhez és
hasznosításához.
10. A közjóléti bizottság fogja kijelölni azokat a műveket, melyek legalkalma­
sabbnak tűnnek eme célok megvalósításához, és meg fogja jutalmazni alkotóikat.
11. A vallásszabadság a frimaire 18-ai2 határozat értelmében érvényben marad.
12. Az arisztokratikus és a közrendet megzavaró gyűléseket be kell tiltani.
13. Ha bármilyen vallás zavargásokat váltana ki vagy ezekhez vezetne, a tö r­
vény szigorával kell m egbüntetni azokat, akik fanatikus prédikációikkal vagy el­
lenforradalmi vádaskodásaikkal felszították, és azokat is, akik igazságtalan és ok­
talan erőszakoskodással kiprovokálták.
14. Speciális jelentést kell készíteni a jelen határozat részletes végrehajtásáról.
15. A következő prairial 20-án3 ünnepséget kell rendezni a Legfelsőbb Lény
tiszteletére. David megbízást kap, hogy erről tervet mutasson be a Nem zeti Kon­
vent színe előtt.123

1. Vagyis minden tizedik napon. Lásd a 114. dokumentumot!

2. 1793. december 8-ai.
3. 1794. június 8-án. A rendezvényen nagyszabású felvonulás és szónoklatok után Robes­
pierre, a konvent elnöke a Mars-mezőn ünnepélyesen felgyújtotta az ateizmust és más
bűnöket jelképező allegorikus szobrokat, melyek hamvaiból előbukkant a Bölcsesség
szobra. Robespierre ezzel a hagyományos vallások híveit ugyanúgy magára haragította,
mint az ateistákat. Képviselőtársai kigúnyolták „főpapi ambíciói” miatt. A néptömegek
abban bíztak, hogy az ünnepség a terror végét jelenti, a két nappal későbbi prairiali
törvény (lásd a következő dokumentumot!) azonban rácáfolt reményeikre.