194 *©• VALLÁS

ugyanúgy kell elfogadni, használni és megbecsülni, mint az előzőt, amelyet Őfelsége ural­
kodásának második évében a parlamenti törvény meghatározott, kifejtett és előírt abból
a célból, hogy az istentisztelet és a szentségek kiszolgáltatásának rendje az ország egész
területén egységes legyen, ugyanolyan büntetések terhe mellett, mint amilyeneket a par­
lament m ondott törvénye meghatározott; és a mondott korábbi törvény minden tekin­
tetben maradjon teljesen hatályban és alkalmaztassák, és most a „Hivatalos imakönyv”
azon magyarázataival és kiegészítéseivel, amely utóbbiak az érsekek, püspökök, lelkészek
és segédlelkészek felszentelésének módját szabályozzák, vétessék használatba ugyanúgy,
mint az előző könyv.
Y A mondott hatalomnál fogva még az is foglaltassák törvénybe, hogy ha bármely
rendű és rangú személy vagy személyek, akik ezen birodalom vagy Őfelsége más országa­
inak lakói, és akik a mondott Mindenszentek ünnepe után tudatosan és szándékosan olyan
istentiszteleten vesznek részt, amelynek rendje eltér a jelen törvényhez csatolt könyvben
foglaltaktól, illetve olyan szentségkiszolgáltatáson, papszentelésen vagy más olyan szertar­
táson, amely eltér attól, amit a mondott könyvben közzétettünk és kifejtettünk, és nem
vonatkoznak rájuk azok a megszorítások és kivételek, amelyeket a fent említett korábbi
rendelet tartalmazott, és az illetőt ebben a tizenkét férfi14 ítélete vagy saját bevallása alap­
ján vagy másként, a birodalom törvényei szerint vétkesnek találták a vándorbírák, a királyi
megbízottak vagy a békebírók rendes ülésein, úgy az első alkalommal hat hónapi börtön-
büntetést szenvedjen, óvadék nélkül, a második alkalommal, amikor ugyanezért a bűnért
elítélik, sújtsa ugyanilyen feltételek mellett egy év börtönbüntetés, és ha még ugyanezt har­
madszor is elköveti, egész életére vettessék börtönbe. (...)
{English Historical Documents V. Ed. C. H. Williams, Eyre & Spottiswoode, 1967.
855-856.)
(Szakály Orsolya fordítása)

^£> AZ AUGSBURGI VALLÁSBÉKE

(1555. SZEPTEMBER 25.)
A katolikusok és az evangélikusok között létrejött augsburgi vallásbéke az 1555. febru­
árban megnyitott birodalmi gyűlés alkotása. Előzménye az I. Ferdinánd (1526/1556-
1564) és Móric (1521-1553) szász választófejedelem között létrejött, 1552-es passaui
szerződés volt. A törvény (Reichsabschied) 145 paragrafusból áll, amelyeknek egyébként
csak mintegy a harmada foglalkozik a vallásüggyel. A z alkotók: I. Ferdinánd és a biro­
dalmi rendek. V Károly császár (1519-1556), mint azt a bevezető paragrafusok részle­
tesen taglalják, nem vett részt a gyűlésen. (Kr. L.) *■€>

Mi, Ferdinánd, Isten kegyelméből római király, mindenkor a birodalom gyarapítója etc. (...)

[Vallásbéke]
13. §. (...) Az elmúlt több mint harminc évben tartott birodalmi gyűlésen és több részgyűlé­
sen egy, a Szent Birodalom rendjei között a vitás vallási kérdések miatt kötendő, általános,
tartós és állandó békéről sok tárgyalás, tanácskozás folyt, és többször is békeállapot jött lét­
re, amely azonban a béke megtartására sosem volt elegendő, és a birodalom rendjei - ettől
függetlenül - továbbra is ellenkeztek, és bizalmatlanok voltak egymással. (...) Hogy az ilyen,
elgondolkodtató bizonytalanságot megszüntessük, a rendeket és az alattvalókat az egymás
iránti bizalomba és nyugalomba visszahelyezzük, és a német nemzetet, szeretett hazánkat a

14 Az esküdtszék.
 AZ AUGSBURGI VALLÁSBÉKE 195

végletes széttagoltságtól és a pusztulástól megóvjuk, tárgyaltunk és egyezséget kötöttük a

(...) választófejedelmekkel, (...) fejedelmekkel és rendekkel, (...) amint ők is mivelünk.

[Országnyugvási formula]
14. §. Ezért (...) elrendeljük, kívánjuk és megparancsoljuk,1516hogy a továbbiakban senki se
(...) veszélyeztesse a másikat. Ne harcoljon ellene, ne rabolja meg, ne szállja meg területét,
ne vonuljon át rajta, (...) sem pedig valamely kastélyt, várost, mezővárost, erődöt, falut vagy
tanyát ne háborgasson, a másik akarata ellenére, erőszakkal és alattomosan el ne foglaljon,
vagy pedig tűzzel, illetve más módon, súlyosan ne veszélyeztessen, se pedig az ilyesmire
vetemedőknek tanácsot, segítséget vagy más tudatos támogatást és segedelmet ne nyújtson,
(...) azokat ne szállásolja el, ne etesse, itassa, tartsa vagy tűrje, hanem mindenki a másikkal
szemben igazi barátsággal és keresztényi szeretettel viseltessen. A Szent Birodalom egyik
rendje vagy tagja se zárja el a másikat - ha az szükséget szenved - az élelemtől, a táplálék­
tól, az ipari tevékenységtől, a járadékoktól, a pénztől és a jövedelemtől, hanem a császári fel­
ség és mi a rendeket, és fordítva, a rendek a császári felséget és minket, amint egyik rend a
másikat a megteremtett birodalmi béke alább következő vallási és általános rendjének élve­
zetében minden tekintetben meghagyja.

[Vallásbékességi formula]
15. §. Hogy hasonló béke a vallási szakadás ügyében is - amint azt a fentnevezett és leírt
okokból a Német Nemzet Szent Római Birodalmának nagy ínsége megköveteli - annál ál­
landóbb jelleggel jöjjön létre, állíttasson fel és tartassák meg ő császári felsége, a római csá­
szár és köztünk, illetve a Német Nemzet Szent Római Birodalmának választófejedelmei, fe­
jedelmei és a rendjei között, [elhatároztuk, hogy] sem ő császári felsége, sem mi, sem a Szent
Birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalom más rendjével szemben az
augsburgi konfesszió, annak tanai, vallása vagy hite miatt, nem lépünk fel erőszakkal, nem
károsítjuk, és nem kényszerítjük. Lelkiismerete, meggyőződése és akarata ellenében a fen­
ti augsburgi konfesszió vallásától, hitétől, egyházi szokásaitól, rendjétől és szertartásaitól -
amint azok a fejedelemségében, országában vagy uradalmában érvényben vannak vagy lesz­
nek - el nem térítjük, büntetőparanccsal vagy más formában nem terheljük és nem hábor­
gatjuk. Vallását, hitét, egyházi szokásait, rendjét és szertatásait, ingatlan és ingó vagyonát,
földjét, alattvalóit, úri jogait és jogait illetően nyugalomban és békében hagyjuk. Ä vallá­
si vitát nem másként, mint keresztény, felebaráti, békés eszközökkel és úton kell világos,
keresztényi értelemhez és megegyezéshez vezetni, a császári és királyi méltóságot, a feje­
delmi becsületet, és az országnyugvás igaz szavait szem előtt tartva. (...)

[A 16. §-ban az augsburgi konfesszió rendjei ugyanezeket a kötelezettségeket vállalják a

katolikusokkal szemben.]

[Más hívők kizárása]

17. §. Mindazok, akik nem tartoznak a fenti két vallás valamelyikéhez, nem értetnek bele
a békébe, hanem teljesen kizáratnak abból.

[Egyházi fenntartás]
18. §. És mivel eme béke tárgyalásakor vita keletkezett arról, hogy ott, ahol egy vagy több
egyházi személy elhagyja a régi vallást, mi történjék az általuk addig birtokolt és rájuk ru­
házott érsekséggel, püspökséggel és prelátussággal és azok benefíciumaival, de a két vallási

15 Ez a pragrafus döntően az 1495. évi örökös béke szövegének átvétele.

16 herrschaften, obrigkeiten, herrlichkeiten und gerechtigkeiten.
1 9 6 ‘«’•VALLÁS

rend nem tudott megegyezni, ezért mi, a nekünk a római császári felség által adott teljhata­
lom és megbízás birtokában kinyilvánítjuk, elrendeljük és tudatjuk: ha egy érsek, püspök,
prelátus vagy más egyházi rendű személy elhagyná régi vallásunkat, akkor ugyanő - minden
vonakodás és késlekedés nélkül, tisztességében azonban csorbítatlanul - hagyja el érseksé­
gét, püspökségét és prelatúráját és más benefíciumait, ezzel együtt az azokkal járó minden
jövedelmet. A káptalanoknak és azoknak, akiknek az - jogilag vagy egyházi és apátsági szo­
kások szerint - dolga, legyen megengedett, egy, a régi valláshoz tartozó személyt megvá­
lasztani és kiállítani, (...) anélkül azonban, hogy a vallásügy jövőbeli, keresztényi, barátsá­
gos és végleges rendezését illetően ez a [tény] megváltoztathatatlan lenne. (...)

[Elkobzott egyházi javak]

19. §. Mivel azonban több rend és elődei több apátságot, kolostort és más egyházi birto­
kokat koboztak el, és azokat templomként, iskolaként, jótékony vagy más célokra hasz­
nálták, az olyan elkobzott birtokok is belefoglaltatnak a jelen békeszerződésbe, amelyek
nem közvetlen birodalmi és birodalmi rendi [jogállású] birtokok17- és amelyek tulajdoná­
ba az egyháziak nem a passaui szerződéssel18 vagy azóta jutottak - és annál a szabályozás­
nál maradnak, ahogy a rendek a fent érintett és szerzett javakat használták, és ugyaneze­
ket a rendeket (...) a tartós béke megtartása érdekében nem szóljuk és nem támadjuk meg.
Ezért aztán ezennel és a záródokumentum erejénél fogva utasítjuk és megparancsol­
juk a császári kamarai bíróknak és ülnökeiknek, hogy ezen elkobzott és használt birtokok
miatt semmiféle idézést, büntetőparancsot vagy pert el ne ismerjenek és ne indítsanak. (...)

[Egyházi joghatóság]
20. §. Hogy a fent érintett mindkét valláshoz tartozók annál tartósabb békességben és iga­
zi biztonságban maradjanak meg egymás mellett, az egyházi joghatóságot19 (...) az augs-
burgi konfesszió vallását, hitét, egyházi hivatalainak ellátását, egyházi szokásait, rendjét és
ceremóniáit illetően - ahogyan azokat eddig kialakították, és ki fogják alakítani - a végle­
ges vallási megegyezésig nem gyakoroljuk, nem terjesztjük ki és nem alkalmazzuk, hanem
(...) a végleges keresztényi vallási megegyezésig az egyházi joghatóságot szüneteltetjük, le­
állítjuk és felfüggesztjük. (...)

[A tartományi felségjogok őrzése ]

23. §. Semelyik rend sem kényszerítheti vagy csábíthatja a másikat vagy annak alattvalóit a
maga vallására, urával szemben védelmébe és oltalmába nem veheti, sem meg nem védheti
semmi módon. (...)

[Jus emigrandi]
24. §. Ha pedig a mi, a választófejedelmek, a fejedelmek vagy a rendek alattvalói, a régi vagy
az augsburgi konfesszióhoz tartozók, vallásuk miatt a mi, a Szent Birodalom választófeje­
delmeinek, fejedelmeinek és rendjeinek országaiból, fejedelemségeiből, városaiból vagy
mezővárosaiból gyerekeikkel vagy feleségeikkel más helyre kívánnak költözni és ott lete­
lepedni, nekik az ilyen el- és átköltözés, valamint birtokaik és vagyonuk eladása - a job­
bágyság és az adó méltányos megváltása ellenében, ahogy az mindenütt korábbról szoká­
sos és hagyományos volt - akadálytalanul, kegyesen megengedtetik és biztosíttatik, tisz-

17 gutter, welche denjenigen, so dem reich ohn mittel underworfen und reichsstende sein, nit zuge­
hörig. (Tehát tartományi fennhatóság alatt álló, elkobzott egyházi birtokokról van szó.)
18 Tehát a passaui szerződés (1552) előtt elkobzott birtokokról van szó.
19 Tehát katolikus egyházi fennhatóság evangélikus területeken.
 AZ AUGSBURGI VALLÁSBÉKE ■€> 19 7

tességük és kötelességeik azonban megmaradnak. Az úri jogokat (...) a jobbágyok miatt

semmilyen kár nem érheti.

[Vallási kiegyezés]
25. §. És miután a vallási és hitbéli ügyek rendezését illő és méltányos utakon kell keresni,
tartós béke nélkül azonban aligha juthatunk keresztényi és baráti vallási megegyezéshez,
ezért mi és a választófejedelmek tanácsosai, a megjelent fejedelmek, rendek és a jelen nem
lévők küldöttei és követei, egyháziak és világiak megkötöttük ezt a békét a békesség szere-
tete okán, hogy a rendkívül káros bizalmatlanságot a birodalomban feloldjuk, ezt a dicső
nemzetet a rá váró végleges hanyatlástól megmentsük, és azért, hogy minél előbb kereszté­
nyi, baráti és végleges megegyezésre jussunk a vallási szakadást illetően. Ezt a békét minden
fent leírt cikkelyével a vallás és a hit dolgainak keresztényi, baráti és végleges rendezéséig ál­
landóan, szilárdan és ellentmondás nélkül megtartjuk és ahhoz hűek maradunk.
Amennyiben a rendezés általános zsinat, nemzetgyűlés, megbeszélések és birodalmi
tárgyalások útján nem jönne létre, ez a béke akkor is hatályban marad, és fennáll minden
fent elsorolt pontjában és törvénycikkében, a vallás és a hit dolgainak végleges rendezésé­
ig. Ezennel, a fenti formában, (...) feltétel nélküli, tartós, örök érvényű békeként alkotta-
tik meg és határoztatik el, és az is kell hogy maradjon.

[A birodalmi lovagság]
26. §. Ebben a békében benne foglaltatik a szabad lovagi rend is - amelyik közvetlenül a
császári felség és a mi alattvalónk - , mégpedig oly módon, hogy a fentnevezett két vallás
miatt senki sem kényszerítheti, nem követhet el ellene erőszakot, és nem terhelheti.

[Birodalmi városok]
27. §. Mivel azonban sok szabad és birodalmi városunkban egy ideje mindkét vallás, tehát
a mi régi vallásunk és az augsburgi konfesszióhoz tartozó vallás is szokásos volt, maradja­
nak meg és tartsák meg őket ezekben a városokban, és ugyanezen szabad és birodalmi vá­
rosok polgárai és más lakosai, egyháziak és világiak lakjanak békességben és nyugalomban
egymás mellett, és egyikük se merhesse a másik vallását, egyházi szokásait és ceremóniáit
elítélni, vagy a másikat az azoktól való eltérésre kényszeríteni, hanem, e béke erejénél fog­
va, mindegyik fél hagyja a másikat nyugalomban és békességben az ő vallásában, hitében,
egyházi szokásaiban, szabályaiban és ceremóniáiban, vagyonában és birtokaiban és minden
másban is, amint az mindkét vallás rendjei érdekében fent elhatároztatott és elrendeltetett.

[Az ellentmondó határozatok feloldása]

28. §. És minden, ami a korábbi birodalmi határozatokban, rendelkezésekben vagy egyéb­
ként e békének - szellemében, cikkelyeiben vagy pontjaiban - ellentmondana, vagy úgy
lenne értelmezhető, [e békéből] semmit el nem vesz, le nem rontja és meg nem töri; vele
szemben semmiféle olyan deklaráció, vagy másvalami, ami akadályozná vagy megváltoz­
tatná, nem hozható fel, nem kérhető és nem fogadható el, amennyiben pedig ilyet már hoz­
tak, kértek vagy elfogadtak volna, akkor az (...) érvénytelen. (...)

Végrehajtási rendelkezés
31. §. A továbbiakban kötelezzük és kötjük magunkat mindannyian, hogy sem császári fel­
sége, sem mi és egyik rend sem fogja a másikat sem maga, sem másvalaki az ő megbízásá­
ból - akármilyen mondvacsinált okkal történjen is - tettel vagy más formában, titokban
vagy nyíltan elnyomni, megtámadni, ellene erőszakot alkalmazni, háborúzni, kényszeríte­
ni vagy megszomorítani, és egyéb fájdalmat okozni. Amennyiben valamelyik fél vagy rend
az így felállított béke ellenében a másikat (ami tehát nem kívánatos) most vagy a jövőben
198 -e> VALLÁS

tettleges cselekvéssel - történjék az titokban vagy nyilvánosan - erőszakkal kényszerítené

vagy gyötörné, akkor a császári felség, mi és ők, illetve utódaink és örököseink az erősza-
koskodónak, vagy annak, aki tettleges cselekvéshez folyamodott vagy folyamodik, nem­
hogy tanácsot, segítséget és támogatást nem adunk, hanem a másik félnek vagy rendnek -
akivel szemben, e béke ellenében, erőszakot, kényszert alkalmaznak, vagy harcolnak elle­
ne - az erőszakot alkalmazóval vagy a tettlegességet elkövetővel szemben segítséget és tá­
mogatást nyújtunk, és erre kötelezzük magunkat. (...)

32. §. Parancsoljuk és rendeljük ezen birodalmi határozatunk erejénél fogva is a császári

kamarabíráknak és az ülnököknek, hogy tartsák magukat ehhez a békéhez, ennek értelmé­
ben a folyamodó feleknek, függetlenül attól, hogy a fentiek közül melyik valláshoz tartoz­
nak, megfelelő és szükséges jogsegélyt nyújtsanak, és annak ellenében semmiféle pert vagy
büntetőparancsot ne rendeljenek, vagy egyébként attól eltérően ne cselekedjenek. (...)
(Renaissance, Glaubenskämpfe, Absolutismus. Hrsg. Wolfgang Lautemann-Manf­
red Schlenke. In: Geschichte in Quellen 3. München, Bayerischer Schulbuch-Verlag, 1966.
204-209.)
(Krász Lilla és Szigeti Imre fordítása)

ZSINATI SZABÁLYOK A MORISZKÓKRÓL (1565)

Alább az 1565-ben, Granadában tartott tartományi zsinatnak a granadai átkeresztelke-

dett mórokra (moriszkókra) vonatkozó határozatait olvashatjuk. A moriszkókkal szem­
beni diszkrimináció mintegy előrevetíti 1609-ben bekövetkezett, Spanyolországból tör­
ténőkiűzésüket. (K. Z.) 1-€>

Az elfogadott alapszabályok, amelyek szinte teljes mértékben az új keresztényekre vagy a

mohamedán szektából nemrég átkeresztelkedettekre vonatkoznak [a következők:]
Valamennyi papnak és egyházi személynek elrendeljük, hogy ne fogadjon és ne is kér­
jen a jövőben az új keresztényektől semmilyenfajta adományt, se bárányt, se tyúkot, se
marhahúst vagy nyelvet, semmilyen ennivalót se. Ha megteszi, egy dublón20 büntetéssel
sújtható. Ha a mi felügyelőink21 ezt a kihágást jelentik, megbízzuk őket, hogy megfelelő
büntetéssel sújtsák a vétkeseket.
Ez alól kivételt képez, ha meghívják őket, akkor a tisztelet jeléül egyenek velük. El­
rendeljük, hogy nem virraszthatnak új keresztényekkel, kivéve, ha kasztíliai módon öltöz­
ve jelennek meg a virrasztáson.22
Elrendeljük, hogy a házasulandók közül senki sem köthet házasságot, abban az eset­
ben sem, ha már bejelentették házasságkötési szándékukat, vagy helyettük megtették ezt
a szüleik vagy mások, vagy ékszereket, vagy más eljegyzési ajándékot küldtek, ha a pap ál­
tal megáldott, egyházi áldással szentesített házasságkötés előtt testi kapcsolatot létesíte­
nek. Ókét a kiátkozás terhe sújtja, és egy ezüstmárka büntetést rónak ki rájuk, mint nyil­
vános házasságtörőkre. Vigyázzanak erre a papok, elsősorban az új keresztények körében.
Elrendeljük, hogy még ha a házasulandók szülei egymás között megegyeznek is, akkor se
küldjenek ékszereket egymásnak, és a házasságkötés előtt, mór szokás szerint, egyik há­
zasulandó fél se költözzön a másikhoz, mert ez büntetést von maga után.

20 1 dublón az 1537-es pénzügyi reformot követően 2 vagy 4 escudót ért. Később akár a többszörö­
se is lehetett. A dukát és az escudo közötti eltérés kicsiny volt. A dukát 375 maravedit ért, az escudo 350-et.
21 Visitador, olyan egyházi személy, aki felhatalmazással rendelkezik, hogy a kolostorokban, konven-
tekben, rendekben és más egyházkerületi intézéményekben vizsgálatot tartson.
22 A moriszkók a hagyományos mór viselet szerint öltözködtek.