Professional Documents
Culture Documents
OsirisKonyvek 1482 Pages196-200
OsirisKonyvek 1482 Pages196-200
ugyanúgy kell elfogadni, használni és megbecsülni, mint az előzőt, amelyet Őfelsége ural
kodásának második évében a parlamenti törvény meghatározott, kifejtett és előírt abból
a célból, hogy az istentisztelet és a szentségek kiszolgáltatásának rendje az ország egész
területén egységes legyen, ugyanolyan büntetések terhe mellett, mint amilyeneket a par
lament m ondott törvénye meghatározott; és a mondott korábbi törvény minden tekin
tetben maradjon teljesen hatályban és alkalmaztassák, és most a „Hivatalos imakönyv”
azon magyarázataival és kiegészítéseivel, amely utóbbiak az érsekek, püspökök, lelkészek
és segédlelkészek felszentelésének módját szabályozzák, vétessék használatba ugyanúgy,
mint az előző könyv.
Y A mondott hatalomnál fogva még az is foglaltassák törvénybe, hogy ha bármely
rendű és rangú személy vagy személyek, akik ezen birodalom vagy Őfelsége más országa
inak lakói, és akik a mondott Mindenszentek ünnepe után tudatosan és szándékosan olyan
istentiszteleten vesznek részt, amelynek rendje eltér a jelen törvényhez csatolt könyvben
foglaltaktól, illetve olyan szentségkiszolgáltatáson, papszentelésen vagy más olyan szertar
táson, amely eltér attól, amit a mondott könyvben közzétettünk és kifejtettünk, és nem
vonatkoznak rájuk azok a megszorítások és kivételek, amelyeket a fent említett korábbi
rendelet tartalmazott, és az illetőt ebben a tizenkét férfi14 ítélete vagy saját bevallása alap
ján vagy másként, a birodalom törvényei szerint vétkesnek találták a vándorbírák, a királyi
megbízottak vagy a békebírók rendes ülésein, úgy az első alkalommal hat hónapi börtön-
büntetést szenvedjen, óvadék nélkül, a második alkalommal, amikor ugyanezért a bűnért
elítélik, sújtsa ugyanilyen feltételek mellett egy év börtönbüntetés, és ha még ugyanezt har
madszor is elköveti, egész életére vettessék börtönbe. (...)
{English Historical Documents V. Ed. C. H. Williams, Eyre & Spottiswoode, 1967.
855-856.)
(Szakály Orsolya fordítása)
Mi, Ferdinánd, Isten kegyelméből római király, mindenkor a birodalom gyarapítója etc. (...)
[Vallásbéke]
13. §. (...) Az elmúlt több mint harminc évben tartott birodalmi gyűlésen és több részgyűlé
sen egy, a Szent Birodalom rendjei között a vitás vallási kérdések miatt kötendő, általános,
tartós és állandó békéről sok tárgyalás, tanácskozás folyt, és többször is békeállapot jött lét
re, amely azonban a béke megtartására sosem volt elegendő, és a birodalom rendjei - ettől
függetlenül - továbbra is ellenkeztek, és bizalmatlanok voltak egymással. (...) Hogy az ilyen,
elgondolkodtató bizonytalanságot megszüntessük, a rendeket és az alattvalókat az egymás
iránti bizalomba és nyugalomba visszahelyezzük, és a német nemzetet, szeretett hazánkat a
14 Az esküdtszék.
AZ AUGSBURGI VALLÁSBÉKE 195
[Országnyugvási formula]
14. §. Ezért (...) elrendeljük, kívánjuk és megparancsoljuk,1516hogy a továbbiakban senki se
(...) veszélyeztesse a másikat. Ne harcoljon ellene, ne rabolja meg, ne szállja meg területét,
ne vonuljon át rajta, (...) sem pedig valamely kastélyt, várost, mezővárost, erődöt, falut vagy
tanyát ne háborgasson, a másik akarata ellenére, erőszakkal és alattomosan el ne foglaljon,
vagy pedig tűzzel, illetve más módon, súlyosan ne veszélyeztessen, se pedig az ilyesmire
vetemedőknek tanácsot, segítséget vagy más tudatos támogatást és segedelmet ne nyújtson,
(...) azokat ne szállásolja el, ne etesse, itassa, tartsa vagy tűrje, hanem mindenki a másikkal
szemben igazi barátsággal és keresztényi szeretettel viseltessen. A Szent Birodalom egyik
rendje vagy tagja se zárja el a másikat - ha az szükséget szenved - az élelemtől, a táplálék
tól, az ipari tevékenységtől, a járadékoktól, a pénztől és a jövedelemtől, hanem a császári fel
ség és mi a rendeket, és fordítva, a rendek a császári felséget és minket, amint egyik rend a
másikat a megteremtett birodalmi béke alább következő vallási és általános rendjének élve
zetében minden tekintetben meghagyja.
[Vallásbékességi formula]
15. §. Hogy hasonló béke a vallási szakadás ügyében is - amint azt a fentnevezett és leírt
okokból a Német Nemzet Szent Római Birodalmának nagy ínsége megköveteli - annál ál
landóbb jelleggel jöjjön létre, állíttasson fel és tartassák meg ő császári felsége, a római csá
szár és köztünk, illetve a Német Nemzet Szent Római Birodalmának választófejedelmei, fe
jedelmei és a rendjei között, [elhatároztuk, hogy] sem ő császári felsége, sem mi, sem a Szent
Birodalom választófejedelmei, fejedelmei és rendjei a birodalom más rendjével szemben az
augsburgi konfesszió, annak tanai, vallása vagy hite miatt, nem lépünk fel erőszakkal, nem
károsítjuk, és nem kényszerítjük. Lelkiismerete, meggyőződése és akarata ellenében a fen
ti augsburgi konfesszió vallásától, hitétől, egyházi szokásaitól, rendjétől és szertartásaitól -
amint azok a fejedelemségében, országában vagy uradalmában érvényben vannak vagy lesz
nek - el nem térítjük, büntetőparanccsal vagy más formában nem terheljük és nem hábor
gatjuk. Vallását, hitét, egyházi szokásait, rendjét és szertatásait, ingatlan és ingó vagyonát,
földjét, alattvalóit, úri jogait és jogait illetően nyugalomban és békében hagyjuk. Ä vallá
si vitát nem másként, mint keresztény, felebaráti, békés eszközökkel és úton kell világos,
keresztényi értelemhez és megegyezéshez vezetni, a császári és királyi méltóságot, a feje
delmi becsületet, és az országnyugvás igaz szavait szem előtt tartva. (...)
[Egyházi fenntartás]
18. §. És mivel eme béke tárgyalásakor vita keletkezett arról, hogy ott, ahol egy vagy több
egyházi személy elhagyja a régi vallást, mi történjék az általuk addig birtokolt és rájuk ru
házott érsekséggel, püspökséggel és prelátussággal és azok benefíciumaival, de a két vallási
rend nem tudott megegyezni, ezért mi, a nekünk a római császári felség által adott teljhata
lom és megbízás birtokában kinyilvánítjuk, elrendeljük és tudatjuk: ha egy érsek, püspök,
prelátus vagy más egyházi rendű személy elhagyná régi vallásunkat, akkor ugyanő - minden
vonakodás és késlekedés nélkül, tisztességében azonban csorbítatlanul - hagyja el érseksé
gét, püspökségét és prelatúráját és más benefíciumait, ezzel együtt az azokkal járó minden
jövedelmet. A káptalanoknak és azoknak, akiknek az - jogilag vagy egyházi és apátsági szo
kások szerint - dolga, legyen megengedett, egy, a régi valláshoz tartozó személyt megvá
lasztani és kiállítani, (...) anélkül azonban, hogy a vallásügy jövőbeli, keresztényi, barátsá
gos és végleges rendezését illetően ez a [tény] megváltoztathatatlan lenne. (...)
[Egyházi joghatóság]
20. §. Hogy a fent érintett mindkét valláshoz tartozók annál tartósabb békességben és iga
zi biztonságban maradjanak meg egymás mellett, az egyházi joghatóságot19 (...) az augs-
burgi konfesszió vallását, hitét, egyházi hivatalainak ellátását, egyházi szokásait, rendjét és
ceremóniáit illetően - ahogyan azokat eddig kialakították, és ki fogják alakítani - a végle
ges vallási megegyezésig nem gyakoroljuk, nem terjesztjük ki és nem alkalmazzuk, hanem
(...) a végleges keresztényi vallási megegyezésig az egyházi joghatóságot szüneteltetjük, le
állítjuk és felfüggesztjük. (...)
[Jus emigrandi]
24. §. Ha pedig a mi, a választófejedelmek, a fejedelmek vagy a rendek alattvalói, a régi vagy
az augsburgi konfesszióhoz tartozók, vallásuk miatt a mi, a Szent Birodalom választófeje
delmeinek, fejedelmeinek és rendjeinek országaiból, fejedelemségeiből, városaiból vagy
mezővárosaiból gyerekeikkel vagy feleségeikkel más helyre kívánnak költözni és ott lete
lepedni, nekik az ilyen el- és átköltözés, valamint birtokaik és vagyonuk eladása - a job
bágyság és az adó méltányos megváltása ellenében, ahogy az mindenütt korábbról szoká
sos és hagyományos volt - akadálytalanul, kegyesen megengedtetik és biztosíttatik, tisz-
17 gutter, welche denjenigen, so dem reich ohn mittel underworfen und reichsstende sein, nit zuge
hörig. (Tehát tartományi fennhatóság alatt álló, elkobzott egyházi birtokokról van szó.)
18 Tehát a passaui szerződés (1552) előtt elkobzott birtokokról van szó.
19 Tehát katolikus egyházi fennhatóság evangélikus területeken.
AZ AUGSBURGI VALLÁSBÉKE ■€> 19 7
[Vallási kiegyezés]
25. §. És miután a vallási és hitbéli ügyek rendezését illő és méltányos utakon kell keresni,
tartós béke nélkül azonban aligha juthatunk keresztényi és baráti vallási megegyezéshez,
ezért mi és a választófejedelmek tanácsosai, a megjelent fejedelmek, rendek és a jelen nem
lévők küldöttei és követei, egyháziak és világiak megkötöttük ezt a békét a békesség szere-
tete okán, hogy a rendkívül káros bizalmatlanságot a birodalomban feloldjuk, ezt a dicső
nemzetet a rá váró végleges hanyatlástól megmentsük, és azért, hogy minél előbb kereszté
nyi, baráti és végleges megegyezésre jussunk a vallási szakadást illetően. Ezt a békét minden
fent leírt cikkelyével a vallás és a hit dolgainak keresztényi, baráti és végleges rendezéséig ál
landóan, szilárdan és ellentmondás nélkül megtartjuk és ahhoz hűek maradunk.
Amennyiben a rendezés általános zsinat, nemzetgyűlés, megbeszélések és birodalmi
tárgyalások útján nem jönne létre, ez a béke akkor is hatályban marad, és fennáll minden
fent elsorolt pontjában és törvénycikkében, a vallás és a hit dolgainak végleges rendezésé
ig. Ezennel, a fenti formában, (...) feltétel nélküli, tartós, örök érvényű békeként alkotta-
tik meg és határoztatik el, és az is kell hogy maradjon.
[A birodalmi lovagság]
26. §. Ebben a békében benne foglaltatik a szabad lovagi rend is - amelyik közvetlenül a
császári felség és a mi alattvalónk - , mégpedig oly módon, hogy a fentnevezett két vallás
miatt senki sem kényszerítheti, nem követhet el ellene erőszakot, és nem terhelheti.
[Birodalmi városok]
27. §. Mivel azonban sok szabad és birodalmi városunkban egy ideje mindkét vallás, tehát
a mi régi vallásunk és az augsburgi konfesszióhoz tartozó vallás is szokásos volt, maradja
nak meg és tartsák meg őket ezekben a városokban, és ugyanezen szabad és birodalmi vá
rosok polgárai és más lakosai, egyháziak és világiak lakjanak békességben és nyugalomban
egymás mellett, és egyikük se merhesse a másik vallását, egyházi szokásait és ceremóniáit
elítélni, vagy a másikat az azoktól való eltérésre kényszeríteni, hanem, e béke erejénél fog
va, mindegyik fél hagyja a másikat nyugalomban és békességben az ő vallásában, hitében,
egyházi szokásaiban, szabályaiban és ceremóniáiban, vagyonában és birtokaiban és minden
másban is, amint az mindkét vallás rendjei érdekében fent elhatároztatott és elrendeltetett.
Végrehajtási rendelkezés
31. §. A továbbiakban kötelezzük és kötjük magunkat mindannyian, hogy sem császári fel
sége, sem mi és egyik rend sem fogja a másikat sem maga, sem másvalaki az ő megbízásá
ból - akármilyen mondvacsinált okkal történjen is - tettel vagy más formában, titokban
vagy nyíltan elnyomni, megtámadni, ellene erőszakot alkalmazni, háborúzni, kényszeríte
ni vagy megszomorítani, és egyéb fájdalmat okozni. Amennyiben valamelyik fél vagy rend
az így felállított béke ellenében a másikat (ami tehát nem kívánatos) most vagy a jövőben
198 -e> VALLÁS
20 1 dublón az 1537-es pénzügyi reformot követően 2 vagy 4 escudót ért. Később akár a többszörö
se is lehetett. A dukát és az escudo közötti eltérés kicsiny volt. A dukát 375 maravedit ért, az escudo 350-et.
21 Visitador, olyan egyházi személy, aki felhatalmazással rendelkezik, hogy a kolostorokban, konven-
tekben, rendekben és más egyházkerületi intézéményekben vizsgálatot tartson.
22 A moriszkók a hagyományos mór viselet szerint öltözködtek.