168 IV fejezet: A z ellentétek kiéleződése.

1 7 8 9 - 1 7 9 1

50.

A király Breteuil bárónak írt levele

1790. novem ber 2 6 .

XVI. Lajos 1790 őszén kénytelen volt elismerni, hogy a belpolitikai konszolidációval kap­
csolatos reményei meghiúsultak. Főleg az nyugtalanította, hogy a pápa elítélte a papság
polgári alkotmányát (38. dokumentum), az Alkotmányozó Nemzetgyűlés pedig arra ké­
szült, hogy mégis kötelezővé teszi a papok számára az alkotmányra teendő esküt (51. do­
kumentum). Ekkor írta az alábbi levelet egykori miniszterének, a Svájcba emigrált Breteuil
bárónak. E levél arra utal, hogy a király már nem franciaországi minisztereit tekintette
legfőbb tisztviselőinek.

Breteuil báró úr, buzgóságának és hűségének ismeretében új bizonyítékát szeret­

ném adni bizalmamnak, ezért O nt választottam , hogy Magára bízzam koronám
érdekeinek védelmét. A körülmények nem teszik lehetővé számomra, hogy erről
vagy arról a tárgyról utasításokat adjak Önnek, és folyamatos levelezést folytas­
sunk, ezért e levélben adok teljhatalm at Önnek, és felhatalmazom, hogy tárgyaljon
a különböző hatalmakkal, amelyekkel szerződhet a nevemben. Ismeri szándékai­
m at, én pedig az Ön óvatosságára bízom, hogy tegye meg, am it szükségesnek talál
a szolgálatomban. M indent elfogadok, amit tenni fog, hogy elérje célomat, ami
nem más, m int törvényes hatalm am 1 és népem boldogságának visszaállítása. Eb­
ben bízva imádkozom Istenhez, báró úr, hogy részesítse Ö nt szent oltalmában,
Lajos

1. E kifejezés nem feltétlenül a régi rendhez való visszatérést jelenti, annyi azonban bizo­
nyos, hogy a királynak a forradalomtól való távolodását jelzi.

51.

Határozat a papi esküró'l

1790. novem ber 2 7 .

A papság polgári alkotmányát (38. dokumentum) a francia papságnak és a katolikus hívők­

nek egy része ellenszenvvel fogadta. Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés az alábbi határozattal
próbált véget vetni a vitáknak, de csak tovább szította az ellentéteket.

1. cikkely. A szolgálatukban meghagyott püspökök, a korábbi érsekek és plébá­

nosok, ha még nem tették volna meg, kötelesek letenni azt az esküt, amelyre az
elm últ év július 24-ei rendelet XXXIX. cikkelye kötelezi őket, és amelyet az ugyan­
ezen hónap 12-ei, a papság polgári alkotmányával kapcsolatos dekrétum XXI. és
 H atározat a papi esküről 169

XXXVIII. cikkelye szabályoz. E dekrétum értelmében meg kell esküdniük, hogy gon­
dot viselnek a rájuk bízott egyházmegye vagy egyházközség híveire, hűek lesznek a
nemzethez, a törvényhez és a királyhoz, s mindent megtesznek a Nemzetgyűlés által
létrehozott és a király által elfogadott alkotmány fenntartására. Akik egyházmegyé­
jükben vagy plébániájukon tartózkodnak, e dekrétum kihirdetésétől számítva egy
héten belül, akik távol vannak, de Franciaországban, egy hónapon belül, a külföldön
tartózkodók pedig két hónapon belül kötelesek letenni az esküt.
2. cikkely. Ugyanezen határidőn belül a püspökök vikáriusai, a szemináriumok
igazgatói és elöljárói, a plébánosok vikáriusai, a szemináriumok és kollégiumok
tanárai és m inden más egyházi köztisztviselő köteles esküt tenni, hogy pontosan
elvégzik kötelességüket, hűek lesznek a nemzethez, a törvényhez és a királyhoz, s
m indent megtesznek a Nemzetgyűlés által létrehozott és a király által elfogadott
alkotmány fenntartására.
3. cikkely. Az esküt vasárnap kell letenni, a mise végén, a püspököknek, a ko­
rábbi érsekeknek, vikáriusaiknak, a szemináriumok igazgatóinak és elöljáróinak a
püspöki tem plom ban, a plébánosoknak, vikáriusaiknak és m inden más egyházi
közhivatalnoknak az egyházközségi templomban, a község tanácsa és a hívek je­
lenlétében. E célból legalább két nappal korábban írásban jelenteniük kell esküté-
teli szándékukat a községi hivatalban, és meg kell beszélniük a polgármesterrel a
dátum ot.
4. cikkely. Azok a püspökök, érsekek, plébánosok és más egyházi köztisztvise­
lők, akik a Nemzetgyűlés tagjai, s akik jelenleg képviselői feladatokat látnak el,
eskükötelezettségüknek a Nemzetgyűlés előtt tesznek eleget, az ezen dekrétum
jóváhagyásának bejelentését követő nap utáni hét folyamán. A következő hét fo­
lyamán pedig igazolást küldenek lakóhelyük tanácsához az eskü letételéről.
5. cikkely. Azok a püspökök, korábbi érsekek, plébánosok és más egyházi köz-
tisztviselők, akik a számukra m egállapított időtartam on belül nem teszik le az
esküt, ezzel lem ondanak hivatalaikról, s helyüket úgy kell betölteni, ahogyan azt
a papság polgári alkotmányával kapcsolatos, július 12-ei dekrétum második feje­
zete üresedés esetén előírta. E célból a polgármestereknek az em lített időtartam ok
eltelte után egy héttel jelezniük kell a megyei főügyésznek, ha a püspök, az érsek,
a vikáriusai, a szemináriumok elöljárói és igazgatói, és a kerületi főügyésznek, ha
a plébános, a vikáriusai és más egyházi köztisztviselők nem tették le az esküt. A
Nemzetgyűlés őket tekinti felelősnek az ezen rendelet végrehajtása során tapasz­
talható m inden hanyagságért.
6. cikkely. Abban az esetben, ha az em lített püspökök, korábbi érsekek, plébá­
nosok és más egyházi köztisztviselők az eskü letétele után a Nemzetgyűlés által
hozott és a király által elfogadott rendeleteknek nem engedelmeskedve, vagy vég­
rehajtásukkal szemben ellenállást támasztva megszegik esküjüket, a kerületi tö r­
vényszékek eljárást indítanak ellenük m int a törvénynek ellenálló lázadók ellen,
járandóságuk megvonásával kell büntetni őket, s ki kell mondani, hogy eljátszották
aktív állampolgári jogaikat, és nem választhatók meg közhivatalokra. Ennek meg­
felelően az elmúlt év július 12-ei dekrétum értelmében intézkedéseket kell tenni
hivataluk betöltésére. [... ]
170 IV fejezet: A z ellentétek kiéleződése. 1 7 8 9 - 1 7 9 1

7. cikkely. Azon em lített, hivatalukban megmaradt püspökök, korábbi érsekek,

plébánosok és más egyházi köztisztviselők ellen, akik m egtagadták esküjük leté­
telét, és azok ellen, akiket a feloszlatott világi egyházi testületek tagjaival együtt
felfüggesztettek, ha ragaszkodnak bármely közhivataluk ellátásához, vagy azok­
hoz, amelyeket testületileg gyakoroltak, a közrend megzavarásának vádjával eljá­
rást kell indítani, s a fenti büntetésekkel kell sújtani őket.
8. cikkely. Ugyancsak a közrend megzavarásával kell vádolni és a törvények
szigorával sújtani m inden egyházi vagy világi személyt, akik szövetségre léptek a
Nemzetgyűlésnek a király által elfogadott vagy szankcionált dekrétumai iránti
engedelmesség megtagadásának céljával, vagy pedig azért, hogy ellenkezést tá ­
m asszanak végrehajtásukkal szemben.

52.

M arat: Hogyan menthetjük meg a hazát?

1 7 9 0 . december 18.

Jean-Paul Marat, Párizs egyik legnépszerűbb újságírója az alábbi módon foglalta össze a
radikális programját L A m i d u Peuple (A nép barátja) című lapjában.

Vaksi és gyáva polgárok, ü tö tt az óra, pusztulnotok kell! Esküdt ellenségeitek áru­

lása és ostoba elbizakodottságotok megkapta méltó és szükségszerű jutalmát: ha­
marosan rettenetes csapások zúdulnak rátok! M inden képviselőtök áruló, m inde­
n ü tt cselszövők, pártütők, összeesküvők nyüzsögnek körülöttetek. M inisztériumi
tisztviselők, udvaroncok, csuhások, zugügyvédek, lepénzelt jogászok, a szenátus
szolgalelkű katonái fondorkodnak ellenetek a rendi gyűlés kezdete óta; a szabadság
délibábos álm át festik elétek, de elhárítják a hazafiakból álló törvényszék felállí­
tásának gondolatát, amely m egtisztíthatná országunkat a hazaárulóktól. M ár rá­
tették a népre a statárium bilincsét, a haza katonáit pedig arra kényszerítik, hogy
fegyverrel erőltessék rá a lakosságra a zsarnoki törvényeket. így verik rabláncra a
katonaságot is, hogy majd újra teljhatalm at kapjon a király! M ár m egkaparintották
az egyház, vagyis inkább a szegények vagyonát: ezt töm ik m ost az uralkodó zse­
bébe. Az adóprés m ár kisajtolta a polgárokból jövedelmük egynegyedét: így teszik
szám ukra lehetetlenné a védekezést. M ár adómentességet adtak a pénzvagyonnak:
ezzel biztosítják a tőkepénzesek támogatását. M ár nyugdíjat szavaztak meg az
altiszteknek és a közkatonáknak, hogy ezzel nyerjék meg bizalmukat. Közben a
király és cinkosai az udvar kreatúráival töltik meg a közigazgatási és bírósági hi­
vatalokat; a párizsi hadsereg ellenforradalmár parancsnoka máris egykori nem e­
sekkel, zugügyvédekkel, udvaroncokkal, szélhámosokkal, tönkrem ent tőzsdelo­
vagokkal, szédelgőkkel és kémekkel tö ltö tt be minden vezérkari állást, ezeket osz­
to tta be az egész ország nemzetőrcsapatainak parancsnokságaira, m indent meg­
m ozgatott, hogy hiúságukat kihasználva megtéveszthesse a katona polgártársakat,