XXVII.

A TRIENTI (TRENTÓI) ZSINAT (1545–1563)

I. Előzmények

 V. Károly császár (1519–1556) az egyház problémáit egyetemes zsinaton akarta orvosolni, e

szándéka találkozott III. Pál pápa (1534–1549) zsinati törekvéseivel
 politikai események (itáliai háborúk, „sacco di Roma”) késleltetik az összehívást
 a pápa, valamint az olasz és spanyol püspökök Rómában, a császár és a német püspökök a
birodalom területén akartak zsinatot tartani, végül a két nyelvterület határán, az észak-olasz
Trento (németül Trient) városkában nyitották meg a zsinatot (Concilium Tridentinum)
 célja:
o a reformáció által megtámadott hitigazságok pontos megfogalmazása
o egyházfegyelmi hibák kijavítása és a szükséges reformok keresztülvitele
 szembenéztek azokkal a problémákkal, melyek a reformáció elindulásához
vezettek, olyan döntéseket hoztak, melyekkel a katolikus egyház ismét
versenyképessé vált
 a protestánsok olyan zsinatot akartak, ami az ő tanaikat fogadja el (pl. eltörli a pápaságot, az
egyházi hierarchiát)→ mikor III. Pál hívja össze, alig jelentek meg rajta
o a megjelentekkel kellő felhatalmazás hiányában nem lehetett tárgyalni

II. A zsinat szakaszai és munkamódszere

 a zsinatot a császár és a francia király kibékülése után 1545-ben hívták össze, majd politikai
okokból kétszer is szünetelt
 1545–1547: III. Pál alatt zajlik az első ülésszak, ahol megtörtént a katolikus álláspont
dogmatizálása a reformáció által vitatott kérdésekben
 1547–1549: a zsinat az itáliai háború miatt Bolognába költözött, ám ott nem született határozat
 1551–1552: III. Gyula alatt zajlik a második ülésszak, ám nem hatékony, meg kell szakítani
egy újabb itáliai háború miatt
 1562–1563: IV. Piusz alatt zajlik a harmadik ülésszak, ahol reformhatározatokat hoztak
 a zsinaton 217 „zsinati atya” (püspökök, szerzetesrendek főnökei) vesznek részt
 munkamódszere:
o a szakértők gyűlésén (congregatio praeparatoria) több csoportban történik az
előterjesztések kidolgozása
o a teljes ülésen (congregatio generalis) a zsinati atyák megvitatják a javaslatokat, ha
nem tudnak egyezségre jutni, átdolgozásra visszaküldik
o az ünnepélyes ülésen (sessio solemnis) szavaznak a javaslatokról
 dogmatikai döntéseknél egyhangúlag szavaztak, ha erre nincs esély, visszaküldik átdolgozásra
 egyházfegyelmi kérdéseknél elég volt a többségi szavazás

III. Dogmatikus döntések

 hitelvi (dogmatikai) kérdésekben a résztvevők teljesen elutasítják a reformációt

 kinyilatkoztatás forrásai a Szentírás és a Szenthagyomány (4. sessio)
o felsorolják a Szentírás kánonját és megerősítik a zsidók és protestánsok által elvetett
hét deuterokanonikus könyv (Tóbiás, Judit, Makkabeusok 1 és 2, Bölcsesség, Sirák
fia, Báruk) sugalmazottságát
 létezik áteredő bűn, de ez nem ölte meg az akarat szabadságát (5-6. sessio)
o Krisztus valóban eltörli a bűnöket
o a rosszra hajló természet (concupiscentia) önmagában nem bűn
o az üdvösségben senki sem lehet biztos
 hét szentség van, amiket Krisztus alapít (7. sessio)
 o keresztség (7. sessio): kell az üdvösséghez, az Atya, a Fiú és a Szentlélek nevében
vízzel kell kiszolgáltatni az Egyház szándéka szerint, bárki elvégezheti
o bérmálás (7. sessio): valódi szentség, a Szentlélek ajándékait kapja meg az ember;
nemcsak ceremónia, a püspök szolgáltatja ki
o Eucharisztia (13. és 21-22. sessio): az Oltáriszentségben valóságosan jelen van
Krisztus teste és vére átlényegülés (transubstantiatio) által
 imádó tisztelet illeti meg, felvenni kizárólag megszentelő kegyelem
állapotában szabad
 az egyes színek alatt is teljes Krisztus van ott: a hívek egy szín alatt áldoznak
 a szentmise valódi áldozat, a keresztáldozat megjelenítése
o bűnbocsánat (14. sessio): eltörli a halálos bűnöket, minden halálos bűnt meg kell
vallani szám, fajta és módosító körülmény szerint
 a pap valóságos feloldozó hatalommal bír
o betegek kenete (14. sessio): felszentelt pap szolgáltatja ki a betegnek, hatása a testi
könnyebbség és a bűnök bocsánata
o egyházi rend (23. sessio): szentség, papi hatalma csak a fölszentelteknek van
 a papság felvételével eltörölhetetlen jegyet kap a felvevő ember
o házasság (24. sessio): szentség, többnejűséget isteni parancs tiltja
 a házassági kötelék felbonthatatlan, de az Isten iránti szeretetből vállalt
szüzesség tökéletesebb állapot
 kimondták, hogy létezik tisztítóhely (Purgatórium), az ottlévőket a hívők segíthetik, a búcsú
üdvös dolog
 megmaradt a pápai egyházfőség és az egyházi hierarchia (püspök-áldozópap-szerpap) és a
szerzetesség is
o a hierarchia isteni rendeltetés
 megmaradt Mária és a szentek tisztelete, de a kalendáriumot megritkították és óvtak az
ereklyetisztelet túlzott formáitól
o új csodát elfogadni, vagy új ereklyét befogadni csak püspöki engedéllyel szabad
 kimondták, hogy a hit csak kapu az üdvösséghez, kell továbbá az egyház közvetítése és a
tevékeny vallásosság is

IV. Reformhatározatok

 sérelmek orvoslása:
o alamizsnás búcsú intézményének eltörlése (tilos a búcsúcédulák árusítása)
 reformhatározatok:
o a nyomdászoknak a Szentírást, főként annak hivatalos használatra elrendelt formáját
(Vulgata) a leghibátlanabbul kell kinyomtatni
o szent dolgokról szóló könyvet nem lehet kinyomtatni a szerző neve, és anélkül, hogy
püspök meg nem vizsgálta és jóvá nem hagyta
o püspökökre vonatkozó intézkedések:
 megtiltották a főpapi állások egy kézben való halmozását (cumulatio
beneficiorum)
 a püspök köteles az év túlnyomó részét székhelyén tölteni (residentia) és
egyházmegyéjét időnként végiglátogatni (canonica visitatio)
 ennek során az egyházmegye hitéletét, a papság erkölcseit és
kötelességteljesítését ellenőrizte
o a papság fegyelmének helyreállítása:
 a papság elsődleges feladata a szolgálat, a hívek lelki gondozása
 szabályozzák az életmódjukat: cölibátus, ruhaviselet, prédikációk rendje
 a papnevelő intézetek (seminarium) révén az új papi generáció tudományosan
képzett volt (pl. bibliaismeret), sikerrel vette fel a küzdelmet a protestáns
teológusokkal
  érvényes szerzetesi fogadalomhoz legalább 16. évet be kell tölteni, illetve le
kell szolgálni egy teljes évig tartó újoncévet (noviciátus)
 női szerzetesházba megtiltották világi-, férfi szerzetesházba nő belépését
(clausura)
o egyéb döntések:
 kötelező anyakönyvezés a plébániákon
 érvényes házasságot csak plébános és két tanú jelenlétében lehet kötni (Forma
Tridentina)
 tiltja a párbajok szokását és kiközösítéssel bünteti

V. A zsinat befejezése

 a zsinat 1563. december 4-én ért véget, mikor a 217 zsinati atya aláírta az okmányokat
 IV. Piusz pápa 1564. január 27-án kelt Benedictus Deus kezdetű bullájával jóváhagyta a
zsinati határozatokat
o ugyanabban az évben kiadta az átfogó hitvallási szöveget a Trienti hitvallást
(Symbolum Tridentinum), amire a püspökök és rendfőnökök felesküdtek

III. Pál (*1468–†1549):