2027/vL KöRLEVÉL 1.

melléklet
Ferenc pápa
Traditionis custodes
kezdetú,motu proprio kiadott upoitoti levele
az l970-es reform előtti római litrngia hasznáIatárőI

A püspökök, mint ahagyomány őrzői, Róma püspökével közösségben, részegyhátzaikbm az

egység láthatő princípiumát és aIapjátképezlk [i.] A Szentlélek vezetésévelaz evatgélium
hirdetése és az eucharisztiatinneplése által korményozzák aráj,akbízottrészegyházakat. |2.]
Hogy azEgyház össáangját és egységételőmozdítsék,tiszteletreméltó elődeim, Szent II.
János Pál és XVI. Benedek - atyai gondoskodással azok íránt, ú<ik egyes térségekben a II.
Vatikáni Zsínat áItaIkívárrt reformot megelőző liturgikus formákhoz ragaszkodtak - megadták
és szabáIyozték a Szent XXm. János által l962-ben kiadoítRómai misekönyvhasznáIatának
lehetőségét. t3.] Így akarták,,megkönnyíteni az egyhazi közösséget azoknak a katolikusoknak,
akik egyes korábbi liturgikus formákhoz kötődnek", de nem másoknak. [4.]
Tisáeletre méltó elődöm, XVI. Benedek kezdeményezéséneknyomdokain járva, aki a
Summorum Pontificummotu proprio alkalmazásának megvizsgálására hívta fel a püspököket
három évvel annak megjelenése után, a Hittani Kongregáciő 2020-ban részletes konzultációt
fol1'tatott a püspökökkel, meiynek eredményeit az ezeLúen az évek<ben szerze,tt tapaszta|atok
fényébenmérlegre tettük.
Most, tekintettel a püspökök áItal kifejezett kívánságokra, és meghallgatva a Hittani
Kongregáció véleményét,szeretnék, ezzel az apostoli levéllel, még inkább előrelépníaz egyházi
közösség áIlutdő keresésében.Ezérthelyénvalónaktartottam elrendelni a következőket:
1.cikk. A Szent VI. Pál és Szent II. János Pálpápák által kihirdetett liturgikus könyvek, a II.
Vatikáni Zsinathatározatunak órtelmében, arőmairítuslex orandijénak egyetlen kifejeződósi
formáját jelentik.
2. cikk. A megyéspüspöknek mint a rábízolt részegyházbafl az egész liturgikus élet
iranyttőjának, előmozdítőjul*. és őrzőjérrök t5.] a kötelessége, hogy a liturgikus ürrrreplést
szabáIyozza saját egyházmegyéjében. [6.]Ezért az ő kizárőlagos hatáskörébe tartozik az 1962-
es Missale RomanumhasznáIatának engedélyezése az egyhazrrtegyében, követve az Apostoli
szentszék útmutatásait.
3. cikk. Azokban az egyháamegyékben, ahol máig jelen van egy vagy több olyan csoport,
amely az 1970-es reform előtti misekönyv szerint végzi a szertartást, a püspöknek:
1. § meg kell bizonyosodnia arről, hogy ezek a csoportok nem zárják ki a liturgikus
reformnak, a II. Vatikáni Zsinat rendelkezéseinek és a pápak tanítóhivatalának érvényességétés
törvényességét;
2. §kikell jelölnieegyvagytöbbhelyet, aho{ azezel<hezacsoportol<hoztkozőhívők
összegyűlhetnek az eucharisáia ünneplésére (de ez nem lehet plébániatemplom, és e célból új
személyi plébaniakat sem lehet létesíteni);
3. § a kijelölt helyen meg kell határoznia azokat a napokat, amelyeken az elcharisztia
iinneplése a Szent XXIII. János áItaI l962-ben kihirdetett Missale Romanumhasználatával
engedélyezve van. [7.] Ezeken a misékefl az olvasmányokat népnyelven kell felolvasni, a
Szentírásnak a liturgikus hasznáIatra szánt, az illetékes püspöki konferenciák által jőváhagyott
fordítás ait f elhasznáIv a;
4. § ki kell neveznie egy papot, aki a püspök megbízottjaként felelős a misézésértés a hívők
ezen csoportjainak lelkipásztori gonőozásáért. A papnak alkalmasnak kell lennie elTe a feladatra,
jártasnak kell lennie az l970-es reform előtti Missale RomanumhasznáIatában, oiyan jó latin
nyelvtudással kell rendelkeznie, hogy teljesen megértse a rubrikák szövegét és a liturgikus
szövegeket, valamint buzgő lelkipásztori szeretetnek és egyhazi közösségi érzésnekkell
betöltenie. Szükséges ugyanis, hogy a megbízott papnak ne csak a litlrgía méltóságteljes
ünneplése legyen szívügye, hanem a hívők lelkipásáori gondozása is;
5. § az ezen hívők érdekében kánonilag létesített személyi plébániakon megfelelően meg kell
vtzsgáInia, hogy azokténylegesen hasznosak-e a hívők lelkifejlődése szempontjából, és döntenie
kell arról, hogy fenntartja-e őket vagy sem;
6. § figyelnie kell arra, hogy ne engedélyezze új csoportoklétrehozását.
4. cikk. A jelen motu proprio közzététele után felszentelt papoknak, akik az l962-es Missale
Romanummal kívánnak misézni, hivatalos kérelmet kell benyújtaniuk a megyéspüspökhöz,
akinek az engedéIy megadása előtt konzultálniakell azApostoli Szentszékkel.
5. cikk. Azoknak a papoknak, akik már az l962-es Missale Romanum szerint miséznek,
engedélfi kell kérniük a megyéspüspöktől, hogy továbbra is ólhessenek ezzel afelhatalmazással.
6. cikk. A megszentelt óletnek azok azirf.ézményei és az apostoli életnek azok atérsaságai,
amelyeket egykor az Ecclesia Dei Pápai Bizottság létesített,mostantól a Megszentelt Elet
Intézményei és Apostoli Elet Tarsaságai Kongregáciőjánakhatásköréb e tartoznak.
7. cikk. A Szentszék hatalmát az Istentisáeleti és Szentségi Kongregáció, valamint a
Megszentelt Elet Intézmétyeinek és Apostoli Ptet Társaságainak Kongrőgaóiaia gyakorolja a
hatáskörükbetartoző ügyekben, felügyelve ezeknek a rendelkezéseknek abetartáséú..
8. cikk. A korábbi előírások, utasítások, engedélyek és jogszokások, amelyek nincsenek
összhangban a jelen motu proprio rendelkezéseivel, hatályukat vesztik.
Elrendelem, hogy míndazt, amiről ezzel a motu proprio formában kiadott apostoli levéllel
határoztam, minden részletre kiterjedően tartsák be, minden ellentétes dolog ellenére, mégha az
külön említésreméltó is lenne, és elrendelem, hogy az Osservatore Romano napilapban való
közzététel útján hirdessék ki, s ezzel azonnalhatáIyba lépjen, aztkövetően pedig a Szentszék
hivatalos közlönyében) az Acta Apostolicae Sedisben is tegyék közzé.
Kelt Rómában, a Lateráni Szent Jánosnál, 2021. július ]6-án, a Kármelhegli Boldogasszony
l it ur giku s e ml é lcrtapj án, p áp a s á gunk ki l e n c e di k év é b e n.

Ferenc
JEGYZETEK
[1.] Vö. III, VATIKÁNI ZSINAT: Lumen gentium dogmatikus konstitució azEgyháaő\,1964.november 27.,23.pont:
AAS 57 (1965)27.
[2.] Vö. III. VATIKÁNI ZSINAT: I,umen gentiumdogmatikus konstitució azEgyhánől, |g64.november 21,,,27.pont:
AAS 57 (1965) 32; II. VATIKÁNI ZSINAT: Christus Dominushatározat a püspökök pásztori szolgá7atarit az
Egyházban,1965. október28., |7. pont: AAS 58 (1966) 677-678; Katolikus Eglház katekizmusa,833.
t3.] Vö. II. JÁNOS PÁL: Ecctesia Deikezdetíi, motu proprio kiadott apostoli levele, 1988. július 2.: AAS 80 (1998)
1495,1498; XVI. BENEDEK: Summorum Pontfficumkezdetíi,motu proprio kiadott apostoli levele, 2007. július 7.: AAS
99 Q001) 777J8I; Ecclesiae unitatem kezdetú, motu proprio kiadott apostoli levele, 2009. július 2.: AAS 101 (2009)
7IjJ11.
[4.] II. JÁNOS PÁL: Ecclesia Deikezdeű, motu proprio kiadott apostoli levele, 1988. július 2., 5, pont: AAS 80 (l988)
1498.
t5.] Vö. VATIKÁNI ZSINAT: Sacrosanctum Concilium konstitució a szent liturgiáról, l963. decemb er 4., 41. pont:
III.
AAS 56 ,(1964) 11I; Caeremoniale Episcoporum, 9. pont; ISTENTISZTELETI BS SZENTSEGI
KONGREGACIO: Redemptionis Sacramentum.Instrukció egyes megtartandó, illetve kerülendő dolgokról a legszentebb
Eucharisztiával kapcsolatban,2}}4. március 25,19J5. pontok: AAS 96 Q004) 555-551.
[6.] Vö. Eg,,házi tü,v énykónyv, 37 5. kánon, 1 . § ; 392. kánon.
[7.] HITTANI KONGREGÁCIÓ: Quo magishatározat a római rítus rendkívüli formája szétmárakészült hét új prefáció
jőváhagyásárőL,2020. februáx 22., és Cum sanctissimahatározata szentek liturgikus tinnepléséről arómai rítus rendkívüli
formájában, 2020. február 22.: L'Osservatore Romano,2020. március 26,6, oldal
Fordította: Tőzsér Endre SP