4.2.K A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.

Reformáció és ellenreformáció
1. A reformáció kibontakozásának okai
 Az egyháziak elvilágiasodott, fényűző életmódja és az egyre jobban terjedő pénzszerzési mód, a
búcsúcédulák árusítása nagy felháborodást váltott ki (X. Leo pápa a Szent Péter-székesegyház
felépítését akarta így finanszírozni)
2. A reformáció elindulása
 1517. október 31-én Luther Márton a wittenbergi vártemplom kapujára kifüggesztette 95 pontból álló
tanítását
o a bűnt egyedül csak Isten bocsáthatja meg, nincs szükség búcsúcédulák árusítására
o nem kellenek a katolikus egyház költséges szertartásai, nincs szükség egyházi adókra,
birtokokra, vissza kell térni a bibliai szegénységhez
o az egyházi birtokokat a világiak kezére kell adni (szekularizáció)
o megkérdőjelezte a pápa hatalmát, elvetette a szerzetesség intézményét
o követelte a világiak számára is a két szín alatti áldozást
o az anyanyelvi igehirdetést követelte, német nyelvre fordította le a Bibliát
 Luther követői leginkább a német fejedelmek és nemesség köréből kerültek ki, akik a reformáció
nemesi irányzatát képviselik, mai követői az evangélikusok
 A tanait követő fejedelmek és a katolikus császár között tört ki a német vallásháború, amit 1555-ben az
augsburgi vallásbéke zárt le, melyben kimondták „akié a föld, azé a vallás” elvet
 A luteránusok az észak német területeken és Skandináviában kerültek többségbe, de Csehország,
Ausztria és Magyarország német nyelvű lakói is áttértek az evangelikus hitre
3. A reformáció népi irányzatát az anabaptisták, újrakeresztelkedők képviselték
 Vezetőjük Münzer Tamás (Zwickau), aki az államhatalom megszüntetését és vagyonközösséget
követelt, Isten országát már a földi életben meg akarták valósítani
 1524-26-os parasztháborúban érte el csúcspontját
4. A reformáció polgári irányzata Svájcban alakult ki és Urlich Zwingli, valamint Kálvin János nevéhez kötődik
 legfontosabb tanítása az „eleve elrendelés” tana
 a munkát, a polgári foglalkozásokat Istennek tetsző cselekedetnek tartotta
 az egyszerű, szegény egyházat támogatta (a szentképeket sem tűrte meg)
 az istentiszteleten a közös imát, éneklést és a prédikációt tartotta meg
 elvetette a hierarchiát, az egyházközségek vezetését választott testületek, presbitériumok kezébe adta
 a királyok hatalmát isteni eredetűnek tartotta, de a nép vezetőinek joga van szembeszállni a zsarnokkal
(zsarnokölési elmélet)
 a kálvini reformáció gyorsan terjedt Európában: Svájc, Franciaország (hugenották), Németalföld,
Anglia (puritánok), Magyarország (reformátusok) területén
 mai követőit reformátusoknak nevezzük
5. A reformáció legszélsőségesebb irányzatát az antitrinitáriusok, szentháromság tagadók alkották
 a Biblia tanításait alapjaiban kérdőjelezték meg és ezért nemcsak a katolikusok, hanem a protestáns
egyházak is üldözték őket
 vezetőjük Szervet Mihály volt
 legnagyobb közösségük Erdély területén talált menedéket, akik utódaiból szerveződött meg a mai az
unitárius egyház

6. Az ellenreformáció a katolikus egyház megtisztítására, hatalmának és befolyásának visszaszerzésére indított

mozgalom
 a mozgalom elindítása III. Pál pápa nevéhez fűződik, aki engedélyezte a Loyola Ignác által alapított
jezsuita rend működését (1540), újból felállította a az inkvizíció intézményét (1542. Szent Hivatal) és
összehívta a katolikus egyház megújítása céljából a tridenti zsinatot (1545-1563).
o Megtiltják a búcsúcédulák árusítását, az egyházi tisztségek halmozását
o Szabályozták a papság feladatait, a liturgiát
o Papnevelő intézeteket állítottak fel
o Meghagyták az egyházi hierarchiát, a pápa vezető szerepét, a szentek tiszteletét
o Összeállították az Indexet, a tiltott könyvek jegyzékét (1559. IV. Pál pápa)
 Az egyház a művészeteket is az egyház szolgálatába állította, mecénásként lépett fel, jelentős egyházi
épületek épültek barokk stílusban (hosszhajós, kupolás templom, gazdag díszítés, aranyozás, fény-
árnyék, világos-sötét ellentétpárok, mozgalmasság, bibliai, mitológiai téma, látomásszerű ábr.)
4.2.K A lutheri és kálvini reformáció. A katolikus megújulás. A barokk stílus jellemzői.

 A reformok eredményeként a reformáció terjedése megállt és Európa sok országában pl. Franciaország,
Ausztria, Csehország és részben Magyarországon a katolikus egyház visszaszerezte korábbi tekintélyét