Ellenreformáció és barokk Magyarországon

Bibliográfia:
Romsics Ignác (szerk): Magyarország
története. Akadémiai Kiadó. Bp., 2007.
451-469.

Kósa Ferenc (szerk.): A magyar

művelődéstörténet kézikönyve.
Akadémiai Kiadó. Bp., 1993.229 – 253.

A tridenti zsinat egyik ülése

 Az ellenreformáció A barokk
- a római katolikus egyház által - a reneszánszból fejlődött újkori
a reformáció visszaszorítására művészeti stílus, a szó eredetére
indított mozgalom többféle magyarázat is van (portugál
barruca = kagyló alakú gyöngy – a
- katolikus megújulás, stílus kedvelt díszítőeleme; olasz
visszatérés-térítés a katolikus
hitre, a hitélet tisztaságának barocco = nyakatekert okoskodás –
helyreállítása, melyet a tridenti a stílus különc, szélsőséges
zsinat indított el ötleteivel igyekszik meghaladni a
reneszánszt; francia perruque =
- a római katolikus egyház fő paróka – ennek elterjedése idején
célja a reneszánsz alatt, a jelent meg; Federico Barocci XVI.
reformáció következtében századi olasz festőnek, a stílus
elvesztett hívek visszaszerzése, egyik kezdeményezőjének a neve)
illetve hívei hitükben való
megerősítése volt - eszmei háttere az ellenreformáció
Bernini: Szent Teréz extázisa
- ezt többféle eszközzel próbált - a XVI. század végétől a XVII.
meg elérni: mértéktelennek tűnő század közepéig tart
túlzásokkal a művészetben (a - jellemzői: monumentalitás,
barokk templomok pompája és mozgalmasság, bonyolult minták,
bonyolult díszítése, gazdag díszítések kedvelése, erős
monumentális zenei és irodalmi kontrasztok, látványosság,
művek, valamint festmények), heroizmus, patetizmus,
az egyházi fegyelem titokzatosság, misztika, a vallásos
megszilárdításával, a teológiai tematika előtérbe kerülése
képzés felfejlesztésével és
támogatásával.
 Loyolai Szent Ignác és a jezsuita rend

- a jezsuita rend („ a pápa hadserege”)

megalapítója, ez a rend a megújuló katolikus
egyház és ellenreformáció alapját képezi

- baszk nemesi családból származik, hivatalnok,

katona

- Pamplona ostrománál megsebesül, sánta marad

- lábadozása alatt vallási irodalmat olvas – megtér

- 11 hónapnyi visszavonulás egy barlangba –

lelkigyakorlat

- koldusként Rómába majd a Szentföldre

zarándokol

- hazatérése után tíz évig tanul

- 1534 – a Krisztus testvérei társaság megalapítása

– a jezsuita rend alapját képezi

- 1540: a Jézus Társaság alapítása – III. Pál pápa

jóváhagyja

- A Konstitúció – a rend belső szabályzata:

Loyolai Szent Ignác, rendalapító szigorúság, fegyelem
1491 - 1556

III. Pál Tiziano festményén
III. Pál és a zsinat álomképe
Sebastiano Ricci festményén
A tridenti zsinat
1545 - 1563
- 1545-1563 között zajlott egyházi
gyűlés, mely a papság életmódjának és
a katolikus egyház reformjaival
elindította az ellenreformációt
- III. Pál pápa kezdeményező szerepe:
összehívja a zsinatot, de a protestáns
egyházfejedelmek nem jelentek meg,
így meghiúsult a megegyezés
-Reformok:
- eltörli a búcsúcédulák árusítását
- a püspökök kötelesek
egyházmegyéjükben tartózkodni Luther az ördög
- felelősek az alájuk tartozó papság dudája 17.
erkölcseiért századi
-a katolikus egyház hitágazatait védte rézmetszet
az újítókkal szemben
- a sola scriptura elvvel szemben a
hagyományok tisztelete mellett érvel
- az eredendő bűn és a megigazulás
tanai
- a reformátusok által kettőre
csökkentett a szentségek számát 7-ben
rögzíti
 Katolikus reform Magyarországon
Luther és Zwingli a pápával
- Korabeli allegória
„Süldisznóhoz, majomhoz,
szamárhoz, rókához,
szemtelen ördöghöz hasonló
vagy, disznó, kurva, parázna,
világ latra, genyetség, verő-
ártány” – Alvinczi Péter
szidalmai Pázmány Péter ellen
- kezdetben békés eszközökkel
zajlik - hitviták
- az Ausztriában
megszaporodó koncepciós
perek Magyarországon is
követőkre találnak
- zsoldosok által elfoglalt
protestáns templomok és
iskolák, elűzött lelkészek és
tanítók
- a felekezeti kérdés fontos
országgyűlési téma
- az 1606-os bécsi béke után a
vallásszabadság rendi
kiváltsággá vált
-Az új, békésebb módszer Pázmány Péter és követői
megfogalmazása: „Nem
Alvinczi állításainak „méltatása”
karddal, hanem pennával, nem
Pázmány által: „ló faránál kohlott,
vérrel, hanem téntával kellene
paraszt szidalmazások”, „büdös és
ellenem hadakoznod” –
nyúló bornak poshatt káposzta
Pázmány Péter Alvinczi
czégére tapasztalható hamisságok”
Péternek írt vitairata
- egyre nagyobb számban
Magyari István prédikátor
konvertálnak a magyar főurak,
minősítése: „ifiú legény vagy, többet
megtörténik, hogy birtokaikról
értesz az nyúlászáshoz és az pohár
elűzik a protestáns
emelgetéséhez, hogysem az szent
prédikátorokat, elveszik
Atyák írásihoz...”
templomaikat
 Pázmány Péter 1570 - 1637
-Jezsuita tanárból lett
esztergomi érsek, 1629-től
bíboros
- támogatta a katolikus
iskolákat, szerzetesrendeket,
plébániák újjászervezését, a
katolikus egyházfegyelem
megerősítését
- 1623-ban Bécsben
megalapítja a Pázmáneumot
(papnevelő intézmény)
- gondot fordít a református
kollégiumokhoz hasonló
Fontosabb művei: „Ő a magyar próza atyja és
jezsuita iskolák alapítására
Prédikációk; Felelet Magyari törvényhozója… Ha őt forgatom,
- 1635. május 12.:
Istvánnak (1603);Öt szép levél nem érzem a nyelvújítás
megalapítja a nagyszombati
Alvinci Péterhez (1614); szükségességét, nem látom azt a
egyetemet (a mai Eötvös
Keresztény imádságoskönyv hiányt, melyre egy század múlva, a
Lóránd Tudományegyetem
(1606) (az első magyar katolikus 18. század elején döbbentek rá azok,
jogelődje)
imakönyv); Az isteni igazságra akik tővel-heggyel új feladatokhoz
- gondját viselte a
vezérlő kalauz (Kalauz) (1613) akarták törni nyelvünket. Nem
legtehetségesebbek külföldi
(A kor legjelentősebb teológiai akarom kisebbíteni e mozgalom
nevelésének
összefoglalója); Kempis Tamás: érdemét. Tudom, hogy nélküle ma is
- tevékenységének
Krisztus követése (fordítás) dadogni kellene sokunknak,
köszönhetően egyre
(A kor legjelentősebb aszketikus stílusunk hézagos, fogyatékos
nagyobb teret nyert vissza a
műve) lenne. De bizonyos, hogy előtte
katolikus egyház
gyökeresebb, velősebb volt
- az európai színvonalú próza
prózánk…”
első magyar mestere
(Kosztolányi Dezső)
 A nagyszombati egyetem
Alapította Pázmány Péter 1635. május 12-én

- Két fakultásból áll a jezsuita rend szokásos szabályai

szerint
- 1777-ig működik Nagyszombatban, ekkor Budára Pázmány Péter aláírása és pecsétje a
kerül nagyszombati egyetem alapító
- a mai budapesti egyetemek közül több is ebből az okiratán
egyetemből fejlődött ki

- foglalkozik a világi fiatalság nevelésével is: nemesi

konviktust hoz létre számukra, illetve a szegény
tanulók számára a Szent Adalbert otthont: „Istent
féljék, szorgalmasan tanuljanak, és majdan
nemzetüknek és hazájuknak híven szolgáljanak”

A nagyszombati egyetem allegóriája
rézmetszet, 18. század
Az embertan és a bonctan tanítása a nagyszombati
egyetemen a XVIII. század közepén.
Részlet REVICZKY ANTAL fizikájának (1758) egyik
rajzából: jobb oldalt fent a szivárvány fénytani
magyarázata, lent szövettani metszet
 Zrínyi Miklós
- nevelője Pázmány Péter
- Bécsben majd Nagyszombatban tanult
- hazatérése után birtokai védelmében
harcol a törökkel
- öccse, Zrínyi Péter a tengermelléki
birtokot kapja, ő horvát nyelvű költővé
válik.
- európai szintű könyvtárat létesít:
Bibliotheca Zriniana
- magyarul, horvátul, latinul, németül,
törökül, olaszul anyanyelvi szinten
beszélt.
1620. május 1. – 1664. november - 1642- 1645: bekapcsolódik a
18. harmincéves háborúba
horvát bán, Zala és Somogy - 1646: megnősül: Draskovics Mária
vármegyék főispánja, Eusébia
nagybirtokos főnemes, költő, - 1646: Horvátország kapitánya, Zala
hadvezér és politikus. vármegye főispánja
- 1647: Horvátország bánja és főkapitánya
- 1652-1653: nemzeti pártot igyekszik
szervezni
- 1661: a Mura és Dráva védelmére
Kanizsával átellenben felépítette Új- Barabás Miklós:
Zrínyivárat Zrínyi Miklós (1842)
- 1664: téli hadjárat
- a vasvári béke után főúri ellenállást
szervez
- 1664. november18-án kursaneczi
erdőben vadkan áldozata lesz
 Főbb művei:
Adriai tengernek syrenaja
(1651) – idillek, költői műveinek
gyűjteménye

Tábori kis tracta (1646-51)

Mátyás király életéről való

elmélkedések (1656-57)

Szigeti veszedelem (1647-1648)

– eposz

Ne bántsd a magyart – Az török

áfium ellen való orvosság
Adriai tengernek syrenaia (1661)

Vitéz hadnagy (1650-53)

- Ő közöl először nyomtatásban magyar szerelmes verseket

- ő írta az első magyar nyelvű eposzt, öccse, Zrínyi Péter 1660-

ban Velencében horvátra fordítja

- hadtudományi író: irodalmi barokk nyelven keres választ a

kérdésre, hogy milyen az eszményi uralkodó, hogyan valósítható
meg a török kiűzése Magyarországról,
 Nem írom pennával, fekete téntával,
De szablyám élivel, ellenség vérével
Én örök híremet.

Barabás Miklós: Szigeti veszedelem

Székely Bertalan: Zrínyi kirohanása - 1884

 Mányoki Ádám
(1673, Szokolya - 1757, Drezda)

-Korának legjelentősebb
magyar festője

- Hamburgban és
Hannoverben tanult

- porosz udvari szolgálatban

ismerkedett meg II. Rákóczi
Ferenc feleségével, az ő
ajánlásával lett Rákóczi udvari
festője

- a szász választófejedelem és
a lengyel király udvarában
dolgozik

- 1724-ben végleges
letelepedési szándékkal jön Kupeczky János: Mányoki Ádám
Magyarországra, de arcképe
Önarckép 1711 megélhetése nincs biztosítva

- 1732-től Berlinben,
Lipcsében, majd Drezdában
élt

- a barokk arcképfestészet
mestere
 Mányoki Ádám: Mányoki Ádám:
II. Rákóczi Ferenc arcképe 1712 körül Podmaniczky Judit és János képmása
1724
 Erdélyi késő-reneszánsz építészet

- A kor művészetére jellemző a

kétarcúság: a késő-reneszánsz és
barokk együttélése a XVII. század
végéig Csíkszereda – Mikó vár

- Az erdélyi nemesség palotái,

Az alvinci kastély – Bethlen
Gábor számára épült, soha
nem készült el teljesen
sarokbástyás, saroktornyos,
szabályos alaprajzú, olaszfokos
kastélyai és udvarházai a késő-
reneszánsz stílusában épültek
A radnóti (Iernut) vár

Gyergyószárhegyi Lázár-kastély Bethlenszentmiklósi kastély

 Barokk építészet

- a késő-reneszánsszal
párhuzamosan megjelent a
barokk építészet is: kezdete
1629-re tehető, Esterházy
Miklós támogatásával
elkezdik építeni a
nagyszombati jezsuita
templomot

- a nagyszombati keresztelő
Szent János
székesegyház fő homlokzata

- a templomot a jezsuiták és
Pázmány Péter kérésére
Esterházy Miklós építtette
1629 – 1637 között Antonio és
Giovanni Pietro Spazzo terve
alapján

- e templom mintájára épül fel

hamarosan a győri, trencséni,
kassai jezsuita templom Esterházy Miklós nádor
képe a pápai ősgalériából
Nagyszombati jezsuita templom belső tere: 1583-1645
oldalkápolnákkal bővített, hatalmas főhajójú, pazar
dekorációjú
A jezsuiták egykori épületegyüttese
Győrött, ma Bencés Gimnázium
Korabarokk úrfelmutató

A kassai Kálváriatemplom Barokk apátsági templom - Zirc


A szombathelyi székesegyház
Szűz Mária lebegő alakja alatt
lévő csoportban I. Lipót
császár és a római pápa körül
Magyarország világi és
egyházi méltóságait gyűjtötte
össze a művész. Balszélen
Szelepcsényi György érsek és
Széchenyi György püspök
látható. A jobboldalon Zrínyi
Péter horvát bán, Frangepán
Ferenc, I. Lipót német-római
császár és magyar király,
Nádasdy Ferenc országbíró
valamint Wesselényi Ferenc
nádor térdel békés harmóniát
sugallva. Eredetileg
valószínűleg Nagyszombatban
volt a kép, a Wesselényi
összeesküvés bukása után
szállíthatták Árpásra.

Árpás község –
Győrtől 32 km-re
Nepomuki Szent János
kápolna
A kolozsvári piarista templom – a jezsuiták használatára épült
1718 - 1725
Keresztelő Szent János plébániatemplom 1728-1750
Marosvásárhely

Barokk főoltár
A marosvásárhelyi jezsuita templom freskója
- A humanista műpártolást a XVII. században a
fejedelmi és a főúri reprezentáció váltja fel

- a főúri családok kiválóságát jól kifejezték a barokk

stílusban épült kastélyok, az egységes koncepció
szerint kialakított dísztermek, a jeles családtagokat
ábrázoló életnagyságú festménysorozatok, ún.
ősgalériák

A Pálffyak vöröskői vára és a

Sala Terrena

A Nádasdyak sárvári várának

stukkó és freskódíszítésű díszterme
 Esterházyak fraknói vára és ősgalériája

- A kor legnagyobb mecénásai Nádasdy Ferenc országbíró és

Esterházy Pál nádor

- szinte minden művészeti ágat bevontak a család jelentőségének és

saját politikai szerepüknek hangsúlyozására

Nádasdy Anna Júlia Esterházy Pál és hitvese, Orsolya

 Esterházy Pál gróf, herceg,
Magyarország nádora (1635 – 1713)
Benjamin Block képe 1655, olaj,
vászon
- részt vett az 1663-64-es török
háborúban, majd a török kiűzésében

- a magyarországi barokk költészet

kiemelkedő alakja, emlékiratai
jelentősek, zeneszerző (cantatákat
szerez), melyeket a Harmonia caelestis
című gyűjteményben jelenteti meg
- fraknói kincstára a legnagyobb
közép-európai főúri magángyűjtemény

A Harmonia Caelestis címlapja

http://www.hzo.hu/szalon/index
.dw?mit=110@zeneszalon_id=2
8@keyd=5

A kismartoni (Eisenstadt) Esterházy kastély

1766-1778 között a Haydn-házban élt Joseph Haydn, ma múzeum
 Herceg Esterházy (Fényes) Miklós (1714-1790)

- Császári és királyi kamarás, majd tábornok, kétszer tüntették ki

Mária Terézia-renddel, majd 1763-ban az Aranygyapjas rend
lovagja lett
-1762-ben örökli az utód nélkül elhalt bátyja hercegi címét
- támogatta a kismartoni zenekart, melynek vezetésére Joseph
Haydnt kérte fel
II. Esterházy (Fényes) Miklós herceg
- megkezdte a fertődi vadászkastély átépítését
(1714 – 1790) Martin Knoller,
- 1770-től tartottak Esterházy-vigasságokat, ahol operákat
1790 körül, olaj vásznon
mutattak be, vadászatokat, lakomákat, tűzijátékokat rendeztek
- 1783-ban kijárta a császárnál, hogy a jövőben minden
Esterházy családtagot hercegi rangra emeljenek
A fertődi Esterházy kastély-együttes

1720, majd mai formáját

is elnyerve 1762-84
között épült,
barokk, rokokó és copf
stílusban
http://www.youtube.com/watch?v=0XJMl4IfUj0