Reformáció, ellenreformáció

(Tk/ 155.o)
I. Kibontakozásának okai:
a) Az egyház erkölcsi válsága (táblázat Tk/156)
 Az egyház hosszú ideje tartó tekintélyvesztése (avignoni fogság, reneszánszpápák
elvilágosodása, nyugati egyházszakadás)
 Az ősi egyházhoz való visszatérést hirdető eretnekmozgalmak (husziták, katarok,
valdeusek Joliu Wydig követői)
 Az egyház megújítására összehívott zsinatok (Koustanzi, Bazeli) nem járnak
eredménnyel, mélyre ható egyházi reformok nem születnek.
 A humanizmus és reneszánsz eszmerendszere szakít a középkor
gondolkodásmódjával.
b) Németországból indul el
 Németország területileg széttagolt
 Az ország különböző részeinek gazdasági fejletsége eltérő ( a déli városok és az
északi városok fejlettek, az ország belseje elmaradott)
 A társadalmi ellentétek nagyon élesek:
 a fejedelmek erősödnek, függetlenítik magukat a császári hatalomtól. Rossz
szemmel nézik a pápa hatalmi és anyagi törekvéseit. Az egyházi hatalom
megszerzésére törekednek.
 Köznemesek, középpolgárság, plebejusok, parasztok elégedetlenek az egyház
uralmával és olcsóbb egyházat akarnak.
 Az egyházak fényűző élete, erkölcsi züllése, világias életmódja, birtokainak
felhalmozódása mindenkiben ellenérzést vált ki.
 A társadalom valamennyi rétege szembefordul az egyházzal
 Az egyházzal szembeni általános elégedetlenség a reformációban robban ki.
c) Közvetlen kiváltó ok
 X. Leo pápa a római Szent Péter székesegyház építési költségeit búcsúcédulák
árusításával kívánta fedezni (kép Tk/157.o.)
 A német főpapok méltóságuk megvásárlását kívánták íly módon biztosítani
 búcsúcédula: bocsánatos bűnökért feloldozást nyújtó cédulák
 Csupán anyagi haszonszerzés miatt árult búcsúcédulák fokozták az embereknek az
egyházzal szembeni elégedetlenségét.
d) Reformáció fogalma
 A katolikus egyház megreformálását célzó mozgalom
 A XVI. századi Németországban bontakozott ki és terjedt el egész Európában.
 4 irányzata alakult ki
II. Evangélikus Lutheránus irányzat (mérsékelt, fejedelmi reformáció)
 1517. október 31-én Luther Márton kitűzte a Wittenbergi vártemplom ajtajára a 95
pontból álló hittételeit
 Ezek az egyház megújítását célzó elképzelések óriási mozgalmat indítottak el, melyre
ő szem számított.
a) Reformkövetelés, tanai:
 Bibliai alapokra támaszkodik. A hit egyedüli forrása a Biblia (Sole Soriptur)
 A bűnt egyedül Isten bocsájthatja meg (Solus Christus)
 Az emberek egyedül a hitt álatal üdvözölhetnek, nyerhetik el bűneik bocsánatát (Sole Fide)
  Nincs szükség az ember és Isten között az egyház közvetítésére
 megkérdőjelezi a pápa hatalmát az egyházon belül, a pápa nem az egyház feje.
 A gyónás és a szerzetesség eltörlését helyesli
 Elveti a búcsúcédulákat és a búcsújárást
 Nincs szükség költséges egyházi szertartásokra és egyházi adókra
 Elveti az egyház gazdaságát, fényűzését
 Pártolta az egyházi birtokok világi földbirtokosok kezébe kerülését (szekularízcíció)
 A katolikus 7 szentségből csak a keresztséget és az úrvacsorát ismeri el.
 Pártolta a két szín alatti áldozást
 Szorgalmazta az anyanyelvű igehirdetést és a Biblia anyanyelvre fordítását, hogy a
hívek is olvashassák.
 Szentek, ereklyék megszüntetése
b) Fogadtatása:
 1520-ban X. Leó pápa kiátkozta Luthert
 1521-ben V. Károly a wormsi birodalmi gyűlésen eretneknek nyilvánítja, mert tanai
veszélyesek
 Bölcs Frigyes (szász választó fejedelem) Wartburg várában látszatfogságra veti, ahol
az Újszövetséget német nyelvre fordítja
 1529-ben a speyeri birodalom gyűlésén kimondják, hogy Luther követői
megmaradhatnak hitükben, de tilos terjeszteni a reformációt. A Lutheránusok
tiltakoznak a határozat ellen (protestálnak). A protestáns elnevezést innen kapja
valamennyi irányzata
 1530-ban augsburgi gyűlés elé terjesztik az új vallás alapelveit. Az asburgi ( magyarul
ágostai) hitvallás hangsúlyozta a protestáns és a katolikus tanok közös gyökerét. Az
evangélikus egyház elveit rögzítik.
 1531-ben a schmarkaldeni szövetséget a protestáns fejedelmek hozzák létre a
katolikusokkal szemben.
 1546 Luther Luther halálát követően a fejedelmek és a császár V. Károly között kitör
a vallás háború
 1555-ben megkötötték az augsburgi vallásbékét mely kimondja, hogy a fejedelmek
szabadon válszathatnak vallást és azt az alattvalóiknak is követniük kell. („Cuius
regio, eius religio= akié a föld azé a vallás”)
 Megtarthatták a lutheránusok azokat a földeket, amiket korábban szereztek
c) Elterjedése:
 Közép és Észak Európa (Észak- német terület, Skandinávia, Csehország,
Lengyelország, Ausztria, Magyarország, német ajkú lakosság)
 (Sylvester János első magyar nyelű Újszövetség)
d) Társadalmi és politikai bázisa:
a) protestáns fejedelmek
b) köznemesek
c) alsópápaság
d) a polgárság egy része
e) gazdagparasztság
f) Evangélikus egyház:
 a hívek juttatásaiból tartja fenn magát
 templomai díszetlenebbek
  a misében a szertartásról inkább a prédikációra, zsoltáréneklésre helyezi a hangsúlyt
 az egyes egyházkerületeket a lelkészből és a világaiból álló tanács irányítotja
 az evangélikus lelkészek nősülhettek
 a lelkészek két szín alatt áldoznak
 az egész egyházat érintő kérdésekről a zsinat dönt
III. Kálvin reformáció
Református, polgári („a polgárság testére volt szabva”), svájci reformáció
Központ: Svájc Genf= Kálvinista Róma
a) Képviselői:
 Urlich Zwingli, Zürich lekész 1523-bam foglalta össze nézeteit. Ö és hívei fegyverrel
is tanaik terjesztésébe fogtak, a harcokban Zwingli elesett.
 Kálvin János (francia volt, de Svájcba menekült katolikusok bírálata miatt) 1541-től
Genf prédikátora lett (genfi pápának is nevezték) 1536-ban „A keresztény vallás
tanítása” című írásban fejti ki a kereszténységről vallott nézeteit, melyek református
felekezet hittételei lesznek.
b) Tanai:
 predesztinatió: elve elrendelés (az emberek sorát a mindenható eleve elrendelte,
sorsuk cselekedetüktől függetlenül az üdvösség vagy a kárhozat).
 Isten korlátlan ura a világmindenségnek
 a polgári foglalkozások űzése erénye
 a tisztes kamatra történő kölcsönzést elfogadta, de az uzsorát tiltotta
 világi aszkétizmus: önmegtartóztatás, a polgár nem tékozol, gyűjt és gyarapszik.
 olcsó, egyszerű puritán egyház: szentképek eltávolítása a templomból
 egyszerű Istentisztelet, ima közös éneklés prédikáció előtérbe helyezése
 köztársasági alapon felépülő demokratikus egyházszervezet: presbiterekből (világi
elöljáró) + prédikátorokból (6 lelkész egyházvezető) álló tanács (konzisztórium) áll az
élén, mely intézi az egyházi ügyeket. Beleszólt a város irányításába a polgárok
magánéletébe is.
 kongregció: Prédikátorok gyülekezete, egyházi és világi egyesület.
 a zsarnokölés elmélete: az uralkodó hatalma isteni eredetű nem zsarnokoskodhat, ha
megteszi el kell távolítani. (ideológiai fegyverül szolgál a polgári forradalom korában)
c) Elterjedés:
 Svájc, Német alföld,Franciaország(hugenottáknak nevezik), Anglia
(puritánoknak )
 Magyarország (Debrecen a fő központ) Képviselője: Meliusz Juhász Péter
d) társadalmi és politikai bázis:
 fejlett térségek polgárai
IV. Népi reformáció anabaptista (újrakeresztelő) irányzat:
a)
 központ: Szászország, Zwikau
 Vezető: Münzer Tamás
 a nép elégedetlenségét szólaltatja meg
b) Tanai:
 csecsemő keresztség elvetése (Felnőtt fejjel tud dönteni nézetéről az ember)
 Isten országát itt a Földön kell megvalósítani
 vagyonközösség legyen
  magántulajdontól mentes társadalom
 az államhatalom megszüntetése
c) követői
 szegény parasztság
 városi plebejus
d) elterjedése
 Németország délkeleti fele Németalföld, Közép-Kelet Európa
 Forradalmi megmozdulásra ösztönző tanok nézetek a 1524-25 a német
parasztháborúhoz
 A fejedelmek egyesített hadereje leveri
 Münzert kivégezték, a lázadókat súlyosan megbüntették
V. Antitrinátus, szentháromság tagadó:
 ez a legszélsőségesebb irányzat
 képviselője: Szervét Mihály spanyol orvos (máglyahalál)
Tanai:
 tagadja az eredő bűnt
 Krisztus Istenségét elveti + a szentlélek létezését is tagadja = a szentháromság elvetése
 tagadja még a predesztinaciót
Elterjedése:
 Erdély (unitáriusoknak nevezik) itt szerveződik egyházzá
VI. Reformáció jelentősége:
 a nemzeti nyelv fejlesztése
 könyvnyomtatás fejlődése
 a közép és elemi iskolák létesítése
 polgári forradalmakhoz ideológiát nyújt
VII. Ellenreformáció:
A reformáció gyors terjedésének visszaszorítására indított mozgalom
A protestánsok ellen reformációnak, míg a katolikusok megújulásnak nevezték.
Cél:
 A hitélet tisztaságának visszaállítása
1540-ben jött létre a Jézus társasága (jezsuita rend)
Alapítója: Loyolai Ignác:
 spanyol nemes
 tagjaitól fegyelmet és engedelmességet követelt
 magas színvonalú iskolahálózatot hoztak létre
 1542-ben újra felállították az inkvizíció intézményét az egyházi bíróságot
1545-1563 tridenti zsinat:
 Megtiltotta a búcsúcédulák árusítását
 kimondta, hogy a pápa az egyház feje
 Egy személy csak egy egyházi méltóságot tölthet be
 a főpapok tartózkodjanak egyházmegyéjükben és ügyeljenek a hitéletre
 Papnevelő intézet felállítását írta elő
 Összeállította a tiltott könyvek jegyzékét
A reformok eredménye a reformáció terjedése megállt, visszaszerezte tekintélyét.